277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[1] A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 70. §-ában szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.

(2)[2] A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési időszak a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.

(3)[3] A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

(4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.

(5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:

a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,

b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,

c) a finanszírozási alprogram,

d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

(6) A továbbképzési program (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a) és b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.

(7)[4] A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez támogatást nyújt.

(8)[5] A fenntartó az Nkt. 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján ellenőrzi

a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a pedagógiai program összhangját,

b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv végrehajtásának törvényességét és

c)[6] ha a nevelési-oktatási intézményt nem a tankerületi központ tartja fenn, a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.

(9)[7]

(10)[8] A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.

2. §[9]

3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni.

(2)[10] A tankerületi központ a fenntartásában működő köznevelési intézmények esetében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerén keresztül megszervezi a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítését.

A TOVÁBBKÉPZÉS

A továbbképzés teljesítése

4. § (1)[11] A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a köznevelési intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a köznevelési intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához.

(2)[12] A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig hétévente vesz részt a Púétv. 70. §-ában szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

(3)[13] Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt.

(4)[14] A köznevelési intézmény vezetőjének olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés).

(5)[15] A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.

5. §[16] (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.

(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető

a)[17] a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó,

aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,

ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél,

ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,

ad)[18]

ae)[19] a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. vhr.) 8-22. §-ában és 2. mellékletében meghatározott végzettség és szakképzettség

af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő vagy új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: nemzeti felsőoktatásról szóló törvény) 42. § (2) bekezdése szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat,

ag) a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvételt igazoló okirat,

ah) az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL, ECDL START vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat,

ai) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló kormányrendelet szerinti legalább B1 szintű nyelvtudást igazoló okirat,

aj) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzés elvégzését igazoló okirat, valamint a felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területre vonatkozó képzések, szakirányú továbbképzések elvégzését igazoló oklevél és

ak)[20]

megszerzésével;

b) a következő, bármelyik továbbképzésen

ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

bb)[21] nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a nemzetiség nyelve szerinti országban, továbbá a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben

való részvétellel;

c)[22]

(3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen:

a)[23] köznevelési kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,

b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,

c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri,

e)[24] a köznevelési intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges.

(6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján.

(8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek.

(9)[25] Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a köznevelési intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.

6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.

(2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.

(3)[26] A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,

b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,

c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és

d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges.

(4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

(5)[27] A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki továbbképzésre kötelezett, vagy írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

(6)[28] A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(8)[29]

(9)[30] Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az ehhez fűződő munkáltatói kedvezményekre.

(10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket.

(11)[31] A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, a továbbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésért felelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. A tanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén jogosít.

A pedagógus-továbbképzési program engedélyezése[32]

7. §[33] (1)[34] A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából az 5. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésként olyan továbbképzés vehető figyelembe, és a köznevelési intézmény továbbképzési programja, illetve a beiskolázási terve - az e rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdésében felsoroltak kivételével - csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amelynek programját az e rendeletben meghatározott eljárás keretében az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól.

(2)[35] Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet a program készítőjének a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal kell benyújtania elektronikus úton a Hivatalhoz a Hivatal akkreditációra alkalmas elektronikus felületén. A program maximális óraszáma nem haladhatja meg a százhúsz órát. A kérelemhez csatolni kell

a) az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét, ha a továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzése céljából készült,

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását és

c) a pedagógus-továbbképzési program felhasználási jogáról szóló nyilatkozatot.

(2a)[36]

(3) Ha a továbbképzési program teljes egészében a szakvizsgára történő felkészítés oktatási és tanulmányi követelményeire épül úgy, hogy a továbbképzés követelményeinek teljesítése a szakvizsgára történő felkészülésbe beszámít, a kérelemhez a következőket kell csatolni:

a) a felsőoktatási intézménynek a szakvizsgára történő felkészítésre vonatkozó oktatási és tanulmányi követelményét,

b) a kidolgozó felsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy milyen ismereteket számít be a szakvizsgára történő felkészítésbe,

c)[37]

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(4)[38]

(5) Ha a továbbképzési program távoktatás céljából készült, a foglalkozási órák számítását a követelmények elsajátításához szükséges felkészülési idő, illetőleg a követelmények elsajátítását igazoló feladatok elkészítéséhez tervezett órák alapján kell számítani.

(6)[39] A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról a Hivatal a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslata alapján dönt. A Hivatal a javaslattól eltérő döntést is hozhat. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület a 9/A. §-ban meghatározott bírálati szempontok alapján, köznevelési szakértői vélemény figyelembevételével készíti el javaslatát. A szakértői vélemény elkészítésének a költségeit, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges kiadásokat - beleértve a testület tagjainak díjazását is - az igazgatási szolgáltatási díjból kell fedezni.

(7)[40]

(8)[41] A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület valamennyi továbbképzési program jóváhagyására és az alapítási engedély kiadására irányuló kérelmet - támogató vagy elutasító - javaslatával együtt megküldi a Hivatal részére.

(9) A továbbképzési program jóváhagyása - ha az egyébként megfelel az e rendeletben foglaltaknak - nem utasítható el azon az alapon, hogy világnézetileg elkötelezett ismereteket tartalmaz.

(10) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületnek a kérelem elutasítását kell javasolnia a Hivatalnak, ha megállapítja, hogy[42]

a) a továbbképzési program követelményeinek teljesítéséhez nincs szükség legalább harminc foglalkozási órára,

b)[43] a továbbképzési program nem felel meg az e rendeletben megállapított pedagógus-továbbképzési programok bírálati szempontjainak.

(11)[44] A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javasolhatja a program kiegészítését, kijavítását. A kiegészített, kijavított programot a kérelmezőnek a Hivatalba kell megküldeni.

(12)[45]

7/A. §[46] (1)[47] Az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programokat a Hivatal nyilvántartja.

(2) Megszűnik az alapítási engedély hatálya, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt a 8/B. §-ban foglaltak szerint visszavonták.

(3)[48]

(4)[49]

7/B. §[50] (1) Az alapítási engedély jogosultja harmadik személynek a továbbképzés indítására írásban megkötött szerződésben engedélyt adhat, ennek tényéről - a szerződés másolatának, valamint szervezet esetében a létesítő okirat másolatának megküldésével - a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül az engedélyt kapott harmadik személy tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a program indítására jogot szerzett személyekről - természetes személy esetén az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulás alapján - nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a szervező

aa) nevét,

ab) székhelyét,

b) a továbbképzés

ba) címét,

bb) kódját,

bc) alapítási engedélyének számát,

bd) indítási nyilvántartási számát,

c) azt a határidőt, amely időpontig a szervezőnek az alapító engedélyezte a továbbképzés megszervezését.

A továbbképzési jegyzék[51]

8. §[52] (1)[53] Az alapítási engedéllyel rendelkező, továbbá a továbbképzés indítására szerződéssel jogot szerzett személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: a továbbképzés szervezője) a továbbképzés minden egyes indítása előtt huszonegy nappal az alábbi adatok szolgáltatásával kérelmezi az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program felvételét a továbbképzések hivatalos jegyzékébe (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék) a Hivataltól:[54]

a) a továbbképzés szervezőjének neve, székhelye (jogi személyiséggel rendelkező szervező esetében annak megnevezése, székhelye), a továbbképzésért felelős neve, címe,

b) az indítani kívánt továbbképzés megnevezése, az alapítási engedély száma,

c) a továbbképzés indításának helye és ideje,

d) a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység előző évi tapasztalatainak összegzése,

e) a pedagógus-továbbképzés időbeni megszervezésének lehetősége (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.),

f) a jelentkezés feltételei és módja, a tervezett résztvevői létszám és

g) a részvételi díj összege.

(1a)[55] A Hivatal a továbbképzési jegyzékbe történő felvételre vonatkozó kérelemnek helyt ad, vagy megtagadja azt. A Hivatal a kérelmet akkor tagadhatja meg, ha az adott témakörben vagy adott földrajzi területen a továbbképzés megszervezése túlkínálat miatt nem indokolt.

(2)[56] A Hivatal elkészíti a továbbképzések hivatalos jegyzékét, közzéteszi azt a honlapján, továbbá azon kérelmek alapján, amelyeknek helyt adott, gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről.

(3)[57] A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését, az alapító megnevezését, az alapítási engedély számát, a továbbképzés szervezőjének megnevezését, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a tervezett résztvevői létszámot, a részvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt, a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését. A továbbképzési jegyzék az adatszolgáltató kifejezett kérelmére és személyes adatainak kezelésére irányuló nyilatkozata alapján tartalmazza továbbá a továbbképzés szervezőjének nevét és elérhetőségét (e-mail címét, telefonszámát).

(4) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető,

a)[58] a Szakmajegyzékben szereplő emelt szintű és felsőfokú szakképzéseket,

b) a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá

c) a szakvizsgára felkészítő képzések listáját is.

(5) A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés keretében átadott tananyag, ismeret és a továbbképzés követelményei valláshoz, világnézethez kötődnek.

(5a)[59] A nevelési-oktatási intézmény beiskolázási terve - az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képzések kivételével - csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amely szerepel az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programok nyilvántartásában.

(6) A továbbképzési jegyzékről törölni kell mindazokat a továbbképzéseket, amelyek a 7/A. § (2) bekezdése szerint már alapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzési programon alapulnak. A továbbképzés indításáról adatot szolgáltató kérheti a továbbképzésnek a továbbképzési jegyzékből történő időszakos vagy végleges törlését.

A továbbképzés megszervezése, ellenőrzése a továbbképzés előadója[60]

8/A. §[61] (1) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkező program megnevezése, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg.

(2)[62] Országosan terjedő járvány vagy más, az ország egész területét érintő rendkívüli esemény időszakában a Hivatal - honlapján közzétett - döntése alapján a pedagógus-továbbképzés az alapítási engedély módosítása nélkül is megszervezhető személyes jelenlétet nem igénylő, online formában, ha a képzés jellege alapján az előírt követelmények így is teljesíthetők.

(3)[63] A továbbképzés szervezője a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról vezetett nyilvántartást, a továbbképzési naplót, a jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről szóló jegyzőkönyvet és a záródolgozatokat öt évig megőrzi. A továbbképzés szervezője a program befejezését követően harminc napon belül - az alapítási engedély hatályának megszűnéséig - a honlapján nyilvánosságra hozza a program résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést.

(4)[64] A Hivatal jogosult ellenőrizni a továbbképzés program szerinti megszervezését, és megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles a megbízólevéllel rendelkező személy részére a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani és a szükséges felvilágosítást megadni. Ha az ellenőrzés során a Hivatal azt tapasztalja, hogy a szervező a továbbképzést nem a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő módon szervezte meg, felhívja a szervezőt a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4a)[65] Súlyos jogsértésnek minősül:

a) érvényes alapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzés megszervezése esetében tanúsítvány kiadása,

b) ha a továbbképzés szervezője nem rendelkezik az alapítási engedély felhasználási jogával és

c) az akkreditált program címétől, céljától, követelményitől és óraszámától való eltérés.

(4b)[66] A Hivatal ismételt vagy súlyos jogsértés esetén törli a szervezőnek azt a továbbképzését a továbbképzési jegyzékről, amelyre vonatkozóan a szabálytalanságot megállapította.

(4c)[67] Ha a továbbképzés szervezője a továbbképzés folytatására szerződéssel szerzett jogosultságot, akkor a Hivatal a jogszabálysértésre történő figyelemfelhívásról és a továbbképzési jegyzékről való törlésről szóló döntést közli az alapítóval.

(5)[68] A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásában a képzés nem felel meg a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha

a) a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg,

b) az alapítási engedély hatálya megszűnt,

c) a továbbképzés szervezője nem rendelkezik a továbbképzési program felhasználási jogával,

d) a továbbképzés szervezője nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos előírt dokumentumokat,

e) a szervező nem biztosította a továbbképzés helyszínén a továbbképzési programban szereplő tárgyi és személyi feltételeket,

f) a továbbképzés szervezője nem tette lehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását.

(6)[69] A továbbképzés keretében

a) elméleti foglalkozáson előadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,

b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel [a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény]

rendelkezik.

(7)[70] A továbbképzés szervezője a továbbképzés indításának első éve kivételével minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal megküldi a Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapítható.

Az alapítási engedély visszavonása[71]

8/B. § (1) Az alapítási engedélyt a továbbképzési program készítőjének kérelmére lehet visszavonni.

(2)[72] Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.

(3)[73]

8/C. §[74]

A továbbképzéssel kapcsolatos közreműködői feladatok[75]

9. § (1)[76] A Hivatal döntéseinek előkészítésében javaslattevőként közreműködik a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület.

(2)[77] A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület kilenc tagból áll. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület tagjait a köznevelésért felelős miniszter kéri fel, a megbízatás öt évre szól.

(3)[78]

(4)[79] Ha a továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése céljából készült, az alapítási engedély kiadásához a Hivatal kikéri az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.

(5)[80]

(6)[81] A köznevelésért felelős miniszter nyilvános pályázatot írhat ki a továbbképzési program elkészítésére vagy továbbképzés indítására azokon a területeken, amelyeken alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program, illetve megfelelő számú továbbképzés indításának hiányában nem megoldott a pedagógusok továbbképzése.

(7)[82] A köznevelésért felelős miniszter az Országos Nemzetiségi Tanács kezdeményezésére nyilvános pályázatot ír ki továbbképzési program elkészítésére, vagy továbbképzés indítására, ha a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése nem megoldott.

(8) Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése

a)[83] a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésekre irányul, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,

b) a világnézetileg elkötelezett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésre irányul, az érintett egyházi jogi személy

képviselője részt vehet a feladatok ellátásában.

A pedagógus-továbbképzési programok bírálati szempontjai[84]

9/A. §[85] (1) A pedagógus-továbbképzési programok értékelése a következő bírálati szempontok alapján történik:

a) a továbbképzési program témája megfelel a 4. § (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikének,

b) a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak,

c) a továbbképzés tartalmi és formai követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell a továbbképzés elvégzését követően,

d) a továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek és a megvalósításhoz kellően kifejtettek,

e) a továbbképzés tematikájában az egyes tematikai egységekhez rendelt altémák kifejtése kellően részletezett, az ezekhez megállapított óraszámok reálisak; a program kivitelezéséhez kapcsolódó módszerek, munkaformák, az alkalmazott taneszközök, ellenőrzési módok és értékelési szempontok, továbbá a tervezett minimális és maximális csoportlétszám megfelelő,

f) a résztvevők számára előírt kötelező és ajánlott irodalom korszerű és egyértelműen beazonosítható,

g) a továbbképzés összóraszáma és a tematika szerint feldolgozásra kerülő tartalom összhangban áll,

h) a részletes tematika összhangban áll a céllal, a tartalmi követelményekkel és a záró ellenőrzéssel és

i) a program összhangban áll az Nkt. céljaival és alapelveivel.

j)[86] a program összhangban áll az Alaptörvénnyel és más hatályos jogszabályokkal.

9/B. §[87] A távoktató pedagógus-továbbképzési programok értékelése a következő bírálati szempontok alapján történik:

a) a továbbképzési program témája megfelel a 4. § (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikének,

b) a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a távoktató program tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak,

c) a továbbképzés tartalmi és formai követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell a továbbképzés elvégzését követően,

d) a továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek és a megvalósításhoz kellően kifejtettek,

e) a program tartalmazza a távoktató programcsomagot (benne a tanulási útmutatóval egybeépített távoktató tananyagot és a tanulási ütemtervet), a résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását és a konzulensi útmutatót (az ellenőrző feladatok értékelési szempontjaival),

f) a távoktató tananyag szerkezete megfelelő részletességgel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket: bevezetés; tartalomjegyzék; a tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása (a tanulási egység címe, bevezetés; tananyag-prezentáció tanulási útmutatásokkal, az alapmédiumon és a kiegészítő médiumokon; a gyakorló/önellenőrző feladatok és azok megoldása, az ellenőrző feladatok; a kötelező és az ajánlott irodalom annotációval; összefoglalás); a teljes tananyag összefoglalása; zárszó,

g) a továbbképzés összóraszáma és a programcsomag szerint feldolgozásra kerülő tartalom összhangban áll,

h) a program tartalma és szerkezete (a programcsomag, a résztvevői szolgáltatások rendszere és a konzulensi útmutató) összhangban áll a céllal, a tartalmi követelményekkel és a záró ellenőrzéssel és

i) a program összhangban áll az Nkt. céljaival és alapelveivel.

A PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA

A pedagógus-szakvizsga jellege és részei

10. § (1)[88] A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.

(2)[89] A szakvizsgára történő felkészítés a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti szakirányú továbbképzés keretében történik.

(3)[90]

(4)[91]

(5)[92] A szakvizsga megszervezésére - beleértve a képzési és kimeneti követelmények, tantervek elkészítését és kiadását, a tanulmányi és vizsgarendet, a záróvizsgát és oklevelet, az oktatók és hallgatók jogállását stb. - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §[93]

12. § (1)[94]

(2) A szakvizsgára történő felkészítésben szerzett oklevelet el kell fogadni minden olyan esetben, amikor a pedagógus-szakvizsga letétele alkalmazási feltétel, függetlenül attól, hogy az oklevelet melyik felsőoktatási intézmény állította ki, továbbá, hogy az oklevél tulajdonosa a pedagógus-szakvizsga letételekor milyen pedagógus-munkakörben dolgozott, illetve a pedagógus-szakvizsga letétele után milyen pedagógus-munkakörben helyezkedik el.

(3)[95]

A szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel szervezése

13. § (1) A szakvizsgára történő felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal.

(2) A képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel akkor lehet bekapcsolódni a szakvizsgára történő felkészítésbe, ha az oklevéllel igazolt szakterületen nincs a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés.

(3)[96] Szakmai gyakorlatként - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - bármilyen nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tényleges munkavégzéssel eltöltött időt figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlat idejének a számításánál figyelembe kell venni a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatás vezetői munkakörben eltöltött időt. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. Nem számítható be a szakmai gyakorlat időtartamába a pedagógus-munkakörben eltöltött időnek az az időtartama sem, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a kötött munkaidő huszonöt százalékát.

14. § (1) A szakvizsgára vonatkozó alprogramban tantárgyanként meg kell tervezni a részvételi létszámot.

(2)[97] A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét.

(3)[98]

(4)[99] A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőleg, akinek részvételét a munkáltató elrendelte.

(5)[100] A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve a kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(6)[101] Az (5) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(7)[102]

15. §[103]

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Pénzügyi rendelkezések

16. § (1)[104] A pedagógus-továbbképzés az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében térítésmentes.

(2)[105] A pedagógus-továbbképzési költségek fedezéséhez hozzájárul a központi költségvetés, a fenntartó, a munkáltató. A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.

(3)[106]

(4)[107]

17. §[108] (1) A finanszírozási alprogramban kell megtervezni

a) a távollevő helyettesítéséhez szükséges költségeket,

b) az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait és

c) a továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv stb.) támogatására szolgáló összeget pedagógusonként.

(2) Ha a pedagógus nem az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében vesz részt a továbbképzésen, a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.

(3) Ha a továbbképzésben való részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a részvételi díj teljes összege finanszírozható.

(4) A részvételi díjhoz történő hozzájárulás meghaladhatja a részvételi díj nyolcvan százalékát, ha

a) az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás nélkül biztosítani tudja,

b)[109] az ehhez szükséges fedezetet - a tankerületi központ által fenntartott intézmény kivételével - a köznevelési intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja,

c) a szükséges fedezetet pályázati úton biztosítják, vagy

d) a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, feltéve, hogy helyettesítésére nincs szükség, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött.

(5) Ha a pedagógus a beiskolázási tervben szereplő továbbképzésen vesz részt és a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzá kell járulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítés céljából egy személyre átlagosan fordított összeggel, kivéve, ha a pedagógus az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében térítésmentesen vesz részt a továbbképzésben.

(6) A továbbképzésben, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie.

(7) Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és az egyéb költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a köznevelési intézmény tulajdonába kerülnek.

(8) A munkáltató - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 285. § (2) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással - a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesíti az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerzi meg az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott oklevelet, bizonyítványt vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készíti el az 5. § (4)-(6) bekezdése szerinti beszámolót.

(9) A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a (8) bekezdésben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy a munkáltató munkavállaló esetén a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, közalkalmazott esetén a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel megszüntette.

(10) Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik köznevelési intézményben, illetve a köznevelés irányításában helyezkedett el, és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus-szakvizsgára való felkészülést.

(11) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

18. §[110] (1) A 7. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának és a 8. § szerinti adatszolgáltatónak minden esetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(2)[111] Az e rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat a Hivatal 10032000-00282637-00000000 számlájára kell befizetni.

(3)[112]

(4) A befizetett eljárási díj nem igényelhető vissza.

(5)[113] Az igazgatási szolgáltatási díj a Hivatal e rendeletben meghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

Vegyes rendelkezések

19. § (1)[114]

(2) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

b) azokat, akiknek a pedagógus-szakvizsga megszerzése alkalmazási feltétel,

c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

19/A. §[115]

19/B. §[116] A továbbképzési jegyzékbe - külön eljárás nélkül - fel kell venni azt a pedagógus-továbbképzési programot, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint pedagógus-továbbképzésként elismertek, és ezt a tényt a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja. Ezt a tényt a pedagógus-továbbképzésnek az Európai Gazdasági Térség valamely államában történt nyilvántartásba vételét tanúsító okirat hiteles másolatával, és annak hiteles fordításával kell bizonyítani.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

20. § (1)[117]

(2)[118]

(3)[119]

(4)[120]

(5)[121] 2010. január 1-jétől kezdődően köznevelési intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(6)[122]

(7)[123]

(8)[124]

(9)[125]

(10)[126]

21. §[127] (1)[128]

(2)[129] A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsőoktatási intézmények által meghirdetett pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések listáját is.

(3)[130]

(4)[131]

(5)[132]

(6) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerzett, a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevelet pedagógus-szakvizsgaként, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésként el kell fogadni.

(7)[133]

21/A. §[134]

22. § (1)[135] A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

(2)[136]

(3)[137]

(4)[138]

(5)[139]

(6)[140]

23. § (1)[141] A Púétv. vhr. 8. § (4) bekezdésének, valamint 26. § (1) bekezdésének pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is.

(2) A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is.

(3)[142] Az e rendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[143]

23/A. §[144] (1) E rendelet az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK Határozata 3. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 15-16. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[145]

25. §[146]

26. §[147]

1. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez[148]

2. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez[149]

1. A tanfolyami pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadására irányuló kérelmet az alábbi adattartalommal kell benyújtani:

a) a program alapítójának adatai (neve, címe, besorolása, a továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve),

b) a továbbképzés teljes óraszáma,

c) a programalapító cégszerű aláírása,

d) a továbbképzési programra vonatkozó adatok

da) megnevezése,

db) célja,

dc) azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt,

dd) a továbbképzés célcsoportja,

de) a jelentkezés feltételei,

df) a továbbképzés összóraszáma,

dg) a továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények,

dh) a továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása,

di) a továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása,

dj) intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés,

dk) a továbbképzés kerettantervhez, helyi tantervhez vagy központi programhoz, ajánlott szakképzési programhoz való kötődése,

dl) a továbbképzés valláshoz, világnézethez való kötődése,

dm) a továbbképzés során indítható csoport létszáma,

dn) a tanúsítvány kiadója,

do) a szakvizsgába történő beszámítás lehetősége,

dp) a továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk (a továbbképzés részletes tematikája, a program részletes leírása, a továbbképzés teljesítésének formai követelményei, minimum részvétel a továbbképzésen, a résztvevők számára kötelező szakirodalom jegyzéke, a résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke, a teljes program lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározása),

e) minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek, amelyek keretében az alábbi információkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől:

- a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről (megvalósította-e a célokat, megfelelt-e az elvárásoknak),

- mennyire voltak újszerűek a képzésen megismertek,

- milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése,

- mennyire voltak megfelelőek az alkalmazott oktatási módszerek,

- teljesíthetők voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények,

- megfelelő volt-e az ismeretek ellenőrzésének módja,

- hogyan ítélték meg a résztvevők az oktatók, gyakorlatvezetők munkáját, szaktudását,

- megfelelőek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom),

f) a program rövid tartalmi ismertetése.

2. A távoktató pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadására irányuló kérelmet az 1. pontban foglalt adattartalmon kívül a következő, a továbbképzési programra vonatkozó adattartalommal kell benyújtani:

a) a továbbképzés tanulási időszükséglete órában és a besorolásához szükséges, hagyományos formának megfelelő óraszám,

b) a résztvevői létszám meghatározása,

c) a továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk további elemei: távoktató tananyag tanulási egységenként, tanulási útmutató, résztvevői ütemterv, a programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírása.

3. A továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzése

A szervező és a program azonosításához szükséges adatok

Általános jellemzők

A minőségbiztosítási összesítés mely időszakra vonatkozik?

A vizsgált időszakban hányszor került sor a továbbképzési program indítására?

A vizsgált időszakban összesen hányan vettek részt a továbbképzésen?

A továbbképzési program tartalmát érintő információk

Megvalósította-e a továbbképzés a kitűzött célokat?

Megfelelt-e az elvárásoknak?

Mennyire voltak újszerűek a képzésen megismert információk?

Milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése?

Mennyire voltak megfelelőek az alkalmazott oktatási módszerek?

Teljesíthetők voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények?

Megfelelő volt-e az ismeretek ellenőrzésének módja?

Hogyan ítélték meg a résztvevők az oktató(k)/gyakorlatvezető(k) munkáját, szaktudását?

A továbbképzési program tárgyi-technikai tapasztalatai

Megfelelőek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom)?

Megfelelő volt-e a továbbképzés szervezettsége?

3. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez[150]

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke

1. Az alapítási engedély kiadására indított eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj összege - továbbképzési programonként -

a) száztizennégyezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) százharmincháromezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) száznegyvennyolcezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) százötvennyolcezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.

2. A továbbképzési jegyzékre történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege - továbbképzési programonként - húszezer-ötszáz forint, amely tartalmazza az első, a második és az ezt követő jegyzékre vétel díját is.[151]

3. Abban az esetben, ha a továbbképzési program készítője a Hivatal alapítási engedély kiadási kérelmet elutasító határozatának véglegessé válásától számított fél éven belül ugyanazt a programot átdolgozva újra beadja, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege[152]

a) ötvenötezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) ötvenhétezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) ötvenkilencezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) hatvannégyezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.