25/2000. (VIII. 31.) OM rendelet

az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló - többször módosított - 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom:

1. §

Az R. melléklete kiegészül az 55 5442 01 számú Gépipari mérnökasszisztens és az 55 5423 02 számú Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakképesítéseknek a melléklet szerinti szakmai és vizsgakövetelményével.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 25/2000. (VIII. 31.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

Gépipari mérnökasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5442 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gépipari mérnökasszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gépipari mérnökasszisztens

- szervezi, irányítja és ellenőrzi azokat a termelési folyamatokat, melyek hagyományos és ma már jórészt NC/CNC vezérlésű forgácsoló, alakító gépeken, rugalmas gyártórendszereken valósulnak meg,

- meghatározza a munkadarabok egyes csoportjait abból a szempontból, hogy melyik gépen milyen gyártórendszereken munkálhatók meg,

- irányítja és maga is végzi az alkatrészcsoportok gyártástervezését, technológiájának kidolgozását, NC/CNC programjainak elkészítését, gyártástervezését (CAD/CAM rendszerek felhasználásával),

- meghatározza a gyártandó alkatrészek bonyolultsága, gyártási volumene figyelembevételével, gazdaságossági számításokkal és NC/CNC gépekre kerülő, valamint a hagyományos gépeken, automatákon gyártandó alkatrészek körét,

- a rendelkezésre álló géppark és szoftverek részletes ismeretének birtokában gondoskodik azok karbantartásáról,

- megtervezi és irányítja a gyártáshoz szükséges minőségbiztosítási feladatokat az ISO 9000 előírásainak figyelembevételével,

- foglalkozik az alkatrészgyártási és szerelési folyamatok tervezésével és irányításával, valamint a hozzá kapcsolódó beszerzési és elosztási logisztikai rendszer kialakításával, működtetésével,

- irányítja és ellenőrzi, hogy a különböző termelési egységek - munkahelyek, termelési csoportok, üzemrészek - betartják-e a rájuk vonatkozó ellenőrzési és dokumentálási feladatokat,

- gazdálkodási ismeretei révén részt vesz az új gyártmányok és technológiák innovációs folyamatának végigvitelében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása:

A szakember legyen képes

- a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket összegyűjteni, a változásokat követni, értelmezni,

- a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogait és kötelezettségeit betartani és betartatni,

- önéletrajzot írni, pályázatokat készíteni a formai és tartalmi követelményeknek megfelelően,

- a munkaszerződések formai szabályait és tartalmi követelményeit betartani és betartatni,

- a gazdálkodás, vállalkozás személyi, tárgyi, piaci feltételeit biztosítani,

- egyéni vállalkozás esetén az adminisztrációs, pénzügyi teendőket elvégezni,

- az alapvető anyagszükséglet, munkaerő, gyártási feltételeket biztosítani, a folyamatokat szervezni,

- a kollektív szerződést betartani és betartatni,

- a szükséges számítógépes információs rendszert kialakítani, használni és fejleszteni.

Munkavédelem, tűzvédelem:

A szakember legyen képes

- a munkakultúrára, a tűz- és munkavédelmi előírásokra vonatkozó szabályokat betartani, betartatni,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos hiányosságokról a közvetlen felettest haladéktalanul tájékoztatni,

- a balesetek megelőzése érdekében a munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket előírás szerint használni, kezelni, kezeltetni,

- baleset alkalmával elsősegélyt nyújtani az előírt szabályok szerint,

- a baleset-bejelentési kötelezettséget az előírásoknak megfelelően teljesíteni,

- az anyagok, eszközök tárolására, szállítására vonatkozó előírásokat következetesen betartani, betartatni, a szükséges intézkedéseket megtenni,

- a tűzesetek megelőzésére vonatkozó biztonsági szabályokat betartani, illetve betartatni,

- a tűz észlelésekor jelzést adni,

- a tűzoltó készülékeket szakszerűen használni,

- a munkavégzés (fizikai, szellemi) élettani és pszichikai hatásainak figyelembevételével az ergonómiai követelményeket betartani, betartatni,

- a foglalkozási ártalmak és hatások ellen védekezni, az adott időszakra érvényes jogszabályokban és a szabályokban előírtak szerint.

Gazdálkodási ismeretek alkalmazása:

A szakember legyen képes

- a piackutatás folyamatát megszervezni, eredményeit elemezni, és ezek alapján a feladatot kijelölni,

- a vállalkozás pénzügyi, gazdálkodási tervét elkészíteni,

- önállóan gazdálkodni, a vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeit elemezni és megteremteni,

- számlaadatokat ellenőrizni, számlákat készíteni,

- az alapvető pénzforgalmi ismeretek alapján a pénzügyi teljesítési határidőket, eljárásjogi szabályokat figyelemmel kísérni, betartani és betartatni,

- a költséggazdálkodást folyamatosan figyelemmel kísérni,

- a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezők ismeretében a döntéseket előkészíteni, végrehajtani és végrehajtatni,

Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása:

A szakember legyen képes

- gépelemek, szerkezetek műszaki rajzait készíteni, elemezni, ellenőrizni, a gépipari ábrázolás szabályait betartani, betartatni,

- a gyártandó termék mennyiségének ismeretében az anyagszükségletet meghatározni,

- az anyagmegrendeléseknél a szabványos megadási módokat betartani és betartatni,

- gépészeti, irányítástechnikai, műszerezési kapcsolási rajzokat készíteni hagyományosan és számítógéppel is,

- számítógéppel támogatott tervezőik, szerkesztői programokat használni,

- számítógéppel támogatott technológiai tervező programokat CAD/CAM rendszerek felhasználásával, továbbfejleszteni, technológiai dokumentációkat összeállítani,

- technológiai adatokat rögzíteni, feldolgozni, műszaki tartalmú jegyzőkönyveket készíteni.

Számítástechnikai ismeretek alkalmazása:

A szakember legyen képes

- egy programnyelv alapszintű ismeretében korszerű szoftver eszközöket használni, használatukat munkaterületén bevezetni,

- számítógépeket, perifériákat üzembe helyezni, csatlakoztatni,

- operációs rendszerek ismeretében számítógépes hálózatokat használni,

- szöveges és grafikus operációs rendszerek ismeretében szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő programokat használni,

- számítógéppel dokumentációkat készíteni, esztétikus formában,

- táblázatkezelő program alkalmazásával táblázatokat, vonal- és oszlopdiagramokat készíteni a termelési folyamatok adataiból,

- adatbázis-kezelő programok ismeretében a készletnyilvántartást figyelemmel kísérni, szükség esetén az adatbázist feltölteni,

- a számítógépes adatnyilvántartás jogi szabályait, az adatvédelem előírásait betartani és betartatni.

Környezetvédelmi ismeretek alkalmazása:

A szakember legyen képes

- általános és speciálisan a munkaterületre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat betartani és betartatni,

- a környezetszennyező forrásokat felismerni, megszüntetésükhöz szükséges döntéseket előkészíteni, betartani és betartatni,

- környezetében, beosztottjai és munkatársai körében környezetvédő, környezetbarát szemléletet és magatartást megvalósítani,

- a környezetvédelemhez szükséges technikai eszközök körét meghatározni, beüzemelésüket, üzemeltetésüket szervezni, felügyelni,

- a környezetvédelem jogi, gazdasági és műszaki vonatkozásait betartani és betartatni,

- a környezet rovására bekövetkező káros események idején az elhárítási munkálatokban irányítóként részt venni, a katasztrófahelyzet szigorú előírásait betartani és betartatni.

Gyártástechnológiai ismeretek alkalmazása az ipari termelési folyamatokban:

A szakember legyen képes

- az alap megmunkálási (forgácsoló és forgács nélküli) eljárások technológiáit megtervezni, megterveztetni,

- a megmunkáló gépek alkalmazására vonatkozó műszaki és biztonságtechnikai előírásokat betartani és betartatni,

- a gyártandó alkatrészeket geometriai méretek, bonyolultság, anyagminőség alapján csoportosítani, ehhez a megmunkáló gépek termelési tulajdonságait figyelembe venni,

- a termelési folyamatokat elemezni, a korszerűbb (NC/CNC) technikára történő áttérés indokoltságát megvizsgálni, a szükséges döntést technológiai és gazdaságossági szempontból előkészíteni,

- alkatrészeket típustechnológiai csoportokba sorolni,

- a technológiai folyamatokat optimalizálni számítógéppel,

- hagyományos megmunkáló gépekre, mechanikus automatákra műveletet tervezni,

- megmunkálási technológiai programokat szimulálni, próbafuttatásukat elvégezni,

- a termelési folyamatok anyagellátását, számítógépes folyamat-felügyeletét megtervezni, betartani és ellenőrizni,

- a termeléshez szükséges berendezési és elosztási folyamatokat kialakítani, irányítani és ellenőrizni,

- a termelés korszerűsítését célzó lehetőségeket felismerni, a NC/CNC technológiára történő áttérés folyamatát megtervezni,

- a megmunkáló gépek gyártórendszerekbe történő szervezését megtervezni, előkészíteni és irányítani,

- rugalmas gyártórendszerek egységeit telepíteni, logisztikai rendszerük kialakításában részt venni, próbaüzemi kérdéseit előkészíteni, a próbaüzemet lebonyolítani,

- a korszerű technológiák és technikák minőségbiztosítási vonatkozásait felismerni, a minőségbiztosítási részfeladatokat kidolgozni, a minőségbiztosítás munkahelyi szabályait betartani és betartatni,

- NC és CNC gépeken dolgozó munkatársakat betanítani, munkájukat termelés közben ellenőrizni,

- a termelési folyamathoz szükséges anyagok beszerzését irányítani, a termelési folyamatok ütemezését megtervezni,

- a raktári készletek menedzselését és a kiszállítások szervezését végezni, ellenőrizni,

- a rendelkezésre álló gépek karbantartását megszervezni, a karbantartási programot betartani és betartatni,

- a megmunkáló szoftvereket beszerezni, alkalmazni,

- újabb-generációs technikai eszközöket és szoftverek fejlődését figyelemmel kísérni, a vállalat fejlesztési programjában beszerzésükre javaslatot készíteni,

- a lehetséges pótlólagos automatizálási, vezérlési és szabályozási módszereket megtervezni, és a munkaterületén megvalósítani,

- korszerű robotok és vezérlési rendszerek alkalmazására döntés-előkészítő javaslatokat tenni.

Minőségbiztosítás:

A szakember legyen képes

- a vállalat minőségbiztosítási stratégiáját megismerni, az általános minőségbiztosítási szabályokat betartani és betartatni,

- a vállalat minőségbiztosítási kézikönyvének a belső szabályozási rendszernek a kidolgozásában részt venni,

- a vállalatot auditáló szervezet munkatársaival együttműködni,

- a minőségbiztosítás jogi vonatkozású rendeleteit betartani és betartatni,

- a minőségbiztosítás ügyvitelének dokumentációs rendszerét betartani és betartatni,

- a vállalati minőségbiztosítási rendszer megvalósításához szükséges technikai eszközöket, mérő- és ellenőrző műszereket, kiválasztani,

- a dokumentációhoz szükséges szabványos formanyomtatványokat beszerezni, a megfelelő munkahelyekre eljuttatni,

- a vállalat mérő-ellenőrző műszereinek hitelesítését az időrendi terveknek és a jogszabályoknak megfelelően elvégeztetni,

- a minőségbiztosítási rendszer adatbázisát létrehozni, hibalehetőség és hatáselemzést végezni, ehhez az informatikai infrastruktúrát megteremteni,

- különböző mintavételi eljárásokat alkalmazni,

- a mérőeszközök biztonságos és gazdaságos üzemeltetését megtervezni, alkalmazásukat felügyelni, a műszaki előírásokat betartani és betartatni,

- a mérésekből, ellenőrzésekből származó következtetéseket levonni, valamint a szükséges intézkedéseket meghatározni,

- a minőségbiztosítási rendszer működésének, fejlesztésének költségeit elemezni, optimalizálni,

- javaslatot tenni a már működő minőségbiztosítási rendszer tökéletesítésére, személyi és tárgyi feltételeinek javítására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- az oktatási programban meghatározott tanulmányi kötelezettségek maradéktalan teljesítése,

- a tantervben rögzített vizsgák letétele,

- az összes elérhető kreditpont megszerzése,

- vállalati szakmai gyakorlat igazolt teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

2. A szakmai vizsga részei

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Az írásbeli komplex, olyan feladatok megoldását jelenti, melyek az alábbi tantárgyak anyagából tevődnek össze:

Gépgyártástechnológia

Anyagismeret, Anyagvizsgálat

Minőségbiztosítás

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Gyártástechnológia

Anyagismeret, Anyagvizsgálat

Választható tárgy az alábbiak közül:

Minőségbiztosítás

Méréselmélet, Méréstechnika

Irányítástechnika

A szóbeli vizsgán a jelölteknek tantárgyanként 15 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A szóbeli vizsga időtartama 15-20 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A hallgató (tanuló) általkészített szakdolgozat bemutatása és védése, melynek időtartama maximálisan 15 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" című fejezetben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

a) Az írásbeli vizsga tartalma:

- forgácsolási vagy alakítási technológiák ismertetése,

- anyagvizsgálati módszerek ismertetése,

- anyagismereti, anyagmegválasztási kérdés megoldásának ismertetése,

- minőségbiztosítás elméleti, szervezési, dokumentálási kérdésének ismertetése,

- forgácsolási technológia technológiai adatainak számítása,

- alakítási technológia technológiai adatainak számítása,

- hőkezelési technológiai adatok számítása,

- hegesztési technológiai adatok számítása,

- számpélda anyagvizsgálat eredményeinek kiértékelése.

Az írásbeli vizsgán leíró-ismertető jellegű és konkrét számítási feladatokat kell megoldani. A feladatok száma nem több négynél.

Az írásbeli vizsgán a jelöltnek bizonyítani kell ismereteit, azt, hogy megértette a szakmai feladat lényegét, ezért ismereteit alkalmazni képes konkrét technológia ismertetésére, számítási feladat megoldására.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

Gépgyártástechnológia

- Öntési technológiák.

- Porkohászat.

- Hegesztési technológiák.

- Forrasztási technológiák.

- Ragasztási technológiák.

- Gépipari szerelési technológiák.

- Forgácsoláselmélet.

- Forgácsolási alaptechnológiák.

- Termikus megmunkálások.

- Elektrokémiai és kémiai megmunkálások.

- Különleges technológiák (vízsugaras vágás, MAM, ultrahangos süllyesztés).

- Alakítási technológiák.

- Mechanikus automaták. Művelettervezés mechanikus automatákra.

- NC/CNC forgácsolás. Művelettervezés CNC gépekre.

- NC/CNC technika a lemezalakításban.

- Robottechnika a szerelésben.

- Robottechnika a szerszámgép kiszolgálásban.

- A számítógéppel integrált gyártás (CIM).

- CAD/CAM alapok.

- Termelésirányítás.

- Logisztika.

Anyagismeret, Anyagvizsgálat

- Az anyagok körfolyamata. A szerkezeti anyagok fajtái, és a kötéssel összefüggő legfontosabb tulajdonságaik.

- Kristályos szerkezet. A fémek leggyakoribb kristályrendszerei, jellemzőik.

- Allotrópia. Egykristály, polikristályos anyagok. Anizotrópia. Amorf anyagok.

- Rácshibák. Pontszerű rácshibák és hatásuk.

- Diffúzió.

- Vonalszerű rácshibák. Él- és csavardiszlokációk és hatásuk. Felületszerű rácshibák és hatásuk.

- Egyensúlyi diagramok.

- Vas-karbon ötvözet rendszer.

- Öntött vasak egyensúlyi kristályosodása és átalakulásai. Öntöttvas diagramok.

- A fémek mechanikai tulajdonságai. Az igénybevételek fajtái, csoportosításuk.

- Szakítóvizsgálat, különböző anyagok viselkedése szakítóvizsgálat során. Szabványos anyagjellemzők és meghatározásuk.

- Szívósság vizsgálata.

- Keménységmérés.

- Anyagkárosodás. A törés lehetséges fajtái. A szívós és a rideg törés.

- A hőmérséklet, az igénybevétel sebessége és a feszültség állapot hatása a törés jellegére. Kifáradás. Élettartam szilárdság, kifáradási határ.

- A kifáradást befolyásoló tényezők.

- Kúszás. Az állandó terhelés hatása.

- Egyensúlyitól eltérő átalakulások.

- Az ausztenitképződés. Az ausztenit diffúziós átalakulása. Martenzites átalakulás.

- Izotermikus és folyamatos átalakulási diagramok.

- A hőkezelés alapjai.

- A hőkezelések csoportosítása.

- A szilárdságnövelés lehetőségei. Ötvözés, alakítási keményítés, hőkezelés.

- Teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelések.

- Lágyító és egyneműsítő hőkezelések.

- Keménységet fokozó eljárások. Edzhetőség, átedzhetőség.

- Szívósságot fokozó hőkezelések. Nemesítés. Kiválásos keményítés.

- Felületi hőkezelések. Felületi edzések. Betétedzés, nitridálás.

- Különleges felületi kezelések.

- Hőkezelési hibák.

- Vas alapú szerkezeti anyagok.

- Nem vas fémek és ötvözeteik.

- Kémiai vizsgálatok.

- Szerves szerkezeti anyagok.

- Szervetlen nem fémes szerkezeti anyagok.

Minőségbiztosítás

- Minőségbiztosítás.

- A minőségügyi rendszerek fejlődésének főbb szakaszai és jellemzői, minőségügyi fogalmak.

- Vállalat, mint mikrogazdasági rendszer - terminológiai alapok. Interakciók. Minőségkezelés és -irányítás.

- Vállalati minőségirányítás, minőségmenedzsment helye és szerepe a vállalat marketing rendszerének és -stratégiájának tervezésében.

- Az ISO 9000 és MSZ 29000 szabványok előírásai szerinti minőségügyi rendszerek. Minőségház. Progresszív minőségtervezés. Állapotelemzés, célkitűzés, utak meghatározása, eszközbecslés.

- Minőségbiztosítási dokumentumok. Minőségbiztosítási kézikönyv, eljárási utasítás, munka- és vizsgálati utasítás.

- Termék- és folyamattervezés és fejlesztés. Minősítés értékelése a fejlesztésben. A fejlesztés fázisai. A gyártott termékek és folyamatok vevő általi jóváhagyása. Jóváhagyási követelmények.

- Gyártási folyamat megítélése és képességvizsgálat. Folyamat nyomon követése, ellenőrzés, tervezés.

- Beszállítók minősítése. Első darab vagy mintadarab vizsgálatok. Jelentések és minták.

- Termék-megbízhatóság; használhatóság, hibamentesség, karbantarthatóság, karbantartás-ellátás képesség.

- Minőségügy humán erőforrásai.

- A minőségügyi rendszerek adat- és informatikai alapjai, kiépítésének és működtetésének legfontosabb követelményei.

- A minőségbiztosítás informatikai vonatkozásai.

- Minőségbiztosítási rendszer érvényre jutása. Auditok (rendszer-, eljárás-, termékaudit).

- A minőségügyi rendszer értékelése (Auditálás, certifikálás, gyengepont-menedzselés).

- A minőség költsége. Minőségköltség elemzésének módszerei és technikája.

- Módszerek a minőségtervezésben és a minőségbiztosításban.

- Termékminőség; minőségi funkciók tervezése. Kesselring módszere. Érték- és funkcióelemezés.

- Megbízhatóság és biztonság tervezése, a megbízhatóság információs modellje, Weibull-eloszlás, élettartamhálók.

- Statisztikai folyamatszabályozás (SPC) alapjai. Statisztikai metodikai alapok. Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás.

- Gyártási folyamatok sztochasztikus jellege. A statisztikai módszerek gyártásközeli alkalmazási területei.

- Szabályozó kártyák tervezése a szabályozott jellemző valószínűség-eloszlása alapján.

- Minőségfelügyelet (controlling).

- Minőségképesség vizsgálat. Folyamat-alkalmassági vizsgálatok.

- Gépképesség fogalma, fajtái. Minőségképesség index.

- Mérőeszköz-vizsgálat célja, típusai és folyamata. Ismételhetőség és reprodukálhatóság. Mérőeszköz-képesség vizsgálat.

- Átvételi ellenőrzés alapjai. Minősítéses átvételi ellenőrzés. Méréses átvételi ellenőrzés.

- Folyamat- és hibaelemzés. Méréses jellemzők célvizsgálata. Lorenz-Pareto diagram.

- Ishikawa diagram, Fa diagram. Okok és határok.

- FMEA (Hibalehetőségek és hatáselemzés). (Konstrukciós, FME, folyamat, FMEA).

- A megbízhatóság-alapú karbantartás.

- Minőségiskolák (Japán, amerikai, nyugat-európai).

Méréselmélet, Méréstechnika

- Mérési eljárások és mérőműszerek általános jellemzői.

- A mérés fogalma.

- A mérési módszerek és eljárások. Analóg és digitális mérés.

- Metrológiai alapfogalmak. A mérési hiba. A mérési eredmény megadása.

- Fizikai mennyiségek mérőműszerrel és mérési eljárásai.

- Villamos jellemzők mérése.

- Nyomás, nyomáskülönbség és vákuum mérése.

- tömegmérés és adagolás. Mennyiség és áramlásmérés.

- Hossz- és szögmérés, sebesség-, gyorsulás-, és rezgésmérés.

- Keménység, felületi érdesség mérése.

- Erő, nyomaték, mechanikai munka és teljesítmény mérése.

- Szint- és vastagságmérés.

- Hőmérsékletmérés.

- Sűrűség mérése. Viszkozitás mérése.

- Nedvességtartalom mérése.

- Gázösszetétel és szennyezettség mérése. Folyadékösszetétel mérése.

Irányítástechnika

- Az irányítás, a vezérlés, a szabályozás és az automatizálás fogalma.

- Irányítástechnikai jelek, hatáslánc, hatásvázlat. Az irányítási rendszer szerkezeti részei.

- Az automatizálás szintjei, komplexsége és integráltsága. A pótlólagos automatizálás.

- A szabályozástechnika alakjai, vizsgálati módszerek.

- Jelátviteli tagok állandósult állapotbeli vizsgálata, dinamikus tulajdonságok.

- Szabályozási rendszerek vizsgálata.

- A vezérléstechnika alapjai. Digitális jelek, számrendszerek.

- Logikai függvények értelmezése és realizálása.

- PLC-vezérlések és alkalmazásaik.

- NC-vezérlések és jellegzetes alkalmazásai.

- Ipari robotok; alkalmazási szempontok, vezérlési jellemzők.

- A hidraulikus irányítástechnika alapjai; hidraulikus körfolyamatok.

- Hidraulikus energiaátalakítók és irányítóelemek.

- Pneumatikus irányítástechnika alapjai: alkalmazási szempontok, építőelemek.

- Pneumatikus alapkapcsolások, pneumatikus vezérlések tervezése és realizálása.

c) A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgát a szakdolgozat bemutatása és védése jelenti. A szakdolgozat olyan komplex gyártástechnológiai feladat kell legyen, amely tartalmazza az alábbi részfeladatokat:

- gyártandó berendezés, szerkezet vagy alkatrész konstrukciós vizsgálata,

- (amennyiben létezik) eddigi technológia vizsgálata és értékelése,

- konstrukciós és/vagy technológiai módosítási javaslat,

- technológiai, gyártási lehetőségek elemzése,

- javaslat új technológia bevezetésére,

- a javasolt technológia részletes kidolgozása, dokumentációjának elkészítése,

- szerszám- és/vagy készüléktervezés,

- NC/CNC programírás, amennyiben ilyen technológia és technika kerül kiválasztásra,

- gazdaságossági elemzés, önköltségszámítás, gazdaságos darabszám meghatározás,

- megtérülési időszámítás.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból (szakdolgozat)

kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

- Az írásbeli vizsgát az előre meghatározott és a feladatlapon megadott pontozásos értékelés alapján 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

- A szóbeli vizsgát tantárgyanként 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni, az alábbiak szerint:

= az írásbeli érdemjegy és a szóbeli vizsgarész (tantárgyak) érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembevételével,

= eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga tárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

- A szakmai gyakorlati vizsga értékelése a fentiek szerint a szakdolgozat alapján történik. A szakdolgozatot külső (független gyakorlati) szakember és az oktatásért felelős oktatási egység is elbírálja. A javasolt, 1-5-ig terjedő osztályzatok és a szakdolgozat bemutatásának 1-5-ig terjedő érdemjegye alapján kerül megállapításra a szakmai gyakorlati vizsga végleges érdemjegye.

A szakmai vizsga értékelése:

- A szakmai vizsga eredményes annak a jelöltnek, aki a szakmai elméleti vizsga, valamint a szakmai gyakorlati vizsga (szakdolgozat) követelményeit teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga a jelölt számára akkor, ha az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga bármelyik tantárgyára, vagy a gyakorlati vizsgájára (szakdolgozatra és annak bemutatására) elégtelen osztályzatot kapott.

- Az írásbeli és a szóbeli eredmények, valamint a sikertelen szakdolgozat javítása, bemutatása és védése a sikertelen vizsgát követő első vizsgaidőszakban kísérelhető meg.

* * *

Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5423 02

2. A szakképesítés megnevezése: Műszaki informatikai mérnökasszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A műszaki informatikai mérnökasszisztens mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa

- mérnöki irányítás alatt végzi egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) számítástechnikai, informatikai hardver-szoftver eszközeinek, rendszereinek önálló üzembe helyezését, üzemeltetését, tesztelését, karbantartását és korlátozott mértékben javítását,

- részt vesz műszaki vagy irodai informatikai rendszerek tervezésében, fejlesztésében, diagnosztizálásában, javításában, illetve ilyen informatikai rendszerek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában segítséget nyújt a mérnöknek, illetve a döntéshozónak,

- a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők, a fenti pontokban megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítja, e tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és a megfelelő munkafeltételeket biztosítja,

- gondoskodik arról, hogy az informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minőségbiztosításból, a jogszerű szoftverhasználatból rájuk eső feladatokat,

- a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működtetésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. feladatcsoport

Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása:

- Adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek összegyűjtése, változások követése.

- Önéletrajz, pályázatok készítése a formai és tartalmi előírások alapján.

- Munkaszerződés készítése formai és tartalmi követelmények alapján, a munkaszerződés tartalmának betartása és betartatása.

- Egyéni vállalkozás működtetéséhez szükséges adminisztrációs, pénzügyi teendők elvégzése.

- A kollektív szerződés ismerete, értelmezése és betartása.

- A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelezettségeinek ismerete, betartása és betartatása.

- Alapvető anyag, munkaerő, gyártási feltételeket biztosító folyamatok szervezése, összehangolása.

2. feladatcsoport

Munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai előírások alkalmazása:

- A munkahelyre vonatkozó általános környezeti és viselkedési előírások ismerete és betartása.

- A munkahely érintésvédelmileg és ergonómiailag megfelelő kialakítása, a vonatkozó előírások betartása.

- A szükséges védőfelszerelések (monitorvédők, szemüvegek, kéztámaszok stb.) ismerete, használatukra vonatkozó szabályok betartása.

- A saját és a környezetben dolgozók tűz-, baleset- és egészségvédelmének biztosítása.

- A segédberendezések (légkondicionálók, szünetmentes tápegységek, nyomtatók, fénymásolók stb.) rendszeres karbantartásának ütemezése.

3. feladatcsoport

Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása:

- Folyamatábrák, struktogramok, adatfolyam-ábrák, hívási gráfok, rendszertechnikai leírások, ábrák, valamint algoritmusok, egyszerűbb programok készítése, összeállítása, elemzése és használata valamilyen rendszerkonfiguráció vagy implementáció során.

- Berendezés-, eszköz-, alkatrész-szükséglet, valamint vezérlő, illetve alkalmazói szoftver eszköz igény meghatározása.

- A hardvereszközök, berendezések szerelési, javítási folyamatának megtervezése, ütemezése, figyelembe véve az esetleges folyamatos üzemmel járó követelményeket.

- Számítógéppel támogatott rendszertervező (CASE) programok használata.

- Üzemelési, karbantartási jegyzőkönyvek készítése.

- Idegen nyelvű szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációk használata.

4. feladatcsoport

Alapvető számítástechnikai tevékenységek:

- Számítógépek üzembe helyezése, perifériák csatlakoztatása, beállítása.

- A tipikus operációs rendszerek telepítése, konfigurálása, hangolása.

- Lokális számítógép-hálózatok alapszintű használata.

- Az internet alapvető hardveres-szoftver eszközeinek telepítése, konfigurálása, az internet alapvető (böngésző, levelező) programjainak használata.

- Általánosan használt szövegszerkesztő segítségével dokumentációk hibátlan és esztétikus elkészítése.

- Elterjedten használt táblázatkezelő program alkalmazásával kimutatások, táblázatok, diagramok gyors, pontos, esztétikus létrehozása.

- Általánosan alkalmazott adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak ismeretében készlet-nyilvántartási feladatok megoldása.

- Egy magasszintű programozási nyelv segítségével alapvető algoritmusok, file- és portkezelési feladatok megoldása.

- Szervezési-ütemezési (manager, scheduler) programok használata.

5. feladatcsoport

Környezetvédelem:

- Általános és speciálisan a munkaterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások ismerete és betartása.

- A számítástechnikai hulladékok (papírok, mágneses adathordozók, akkumulátorok, nyomtató és fénymásoló festékkazetták, patronok stb.) gyűjtésére, tárolására és megsemmisítésére vonatkozó szabályok ismerete és betartása.

- Általános környezetszennyezési források felismerése.

- Munkahelyi környezetszennyezési problémák felismerése.

- A környezetszennyezési problémákra megoldási javaslat kidolgozása.

- Környezetorientált szemlélet és magatartás kialakítása.

6. feladatcsoport

Vállalkozásgazdálkodás:

- Önálló gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, megteremtése.

- Számlaadatok elemzése, ellenőrzése, egyszerű számlák készítése, alapvető pénzforgalmi előírások ismeretében.

- Egyszerű költségszámítások elvégzése.

7. feladatcsoport

Kommunikáció:

- Idegen nyelv legalább alapszintű használata.

- Híradástechnikai, általánosan használt hírközlő és multimédiás berendezések használata, kezelése.

- A terminológiák szakszerű használata.

- Társszakmák szakembereivel érdemi megbeszélés lefolytatása.

- A személyek közötti együttműködés, számonkérés alapvető kommunikációs módszereinek használata a munkacsoport-szervezésben, -vezetésben és feladatkijelölésben.

8. feladatcsoport

Irodai és műszaki informatikai rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése:

- Adott feladat korszerű megoldásához a szükséges hardver környezet kialakítása, az alapszoftverek, a szoftverfejlesztői környezet és az alkalmazói szoftverek kiválasztása.

- A számítógépes rendszer, azon belül a számítógépek központi és perifériális egységeinek üzembe helyezése, a kialakult számítástechnikai rendszer folyamatos üzemeltetése.

- A számítógépes rendszer hardver komponenseinek és a rendszer üzemkészségének ellenőrzése, a tipikus hibák feltárása és elhárítása.

- Nyílt rendszerek felügyelete, illetve ebbe alkalmazói szoftverek integrálása.

- Rendszer és alkalmazói szoftverek installálása, testre szabása.

- A számítástechnikai eszközök rendeltetés szerinti használatának felügyelete a vonatkozó balesetvédelmi és jogi előírások alapján.

- Számítógép-hálózatok komponenseinek telepítése, ellenőrzése és hangolása.

- Adatátviteli és kommunikációs szolgáltatások eszközeinek telepítése, ellenőrzése, adminisztrálása.

- Adatbázis adminisztrátori és adatvédelmi feladatok ellátása.

- Az informatikai erőforrások optimális kihasználása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgát a "Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" kiadott, a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, valamint a 17/2000. (II. 16.) Korm. rendelet előírásai szerint, a felsőfokú intézmény képviselőinek jelenlétében kell megtartani.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes elérhető kreditpont megszerzése,

- az irányított vállalati szakmai gyakorlat igazolt teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga a szakdolgozat megvédéséből (gyakorlat) és szakmai elméleti vizsgából (írásbeli, szóbeli) áll.

a) A gyakorlati vizsga (szakdolgozat megvédése)

A szakdolgozatot a témavezető és külső bíráló véleményezi és javasol rá érdemjegyet. A dolgozatot vizsgabizottság előtt kell megvédeni.

Amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelennek minősíti azt a vizsgázóval legkésőbb a védés előtti napon közölni kell. Ebben az esetben a védésre bocsátásról a vizsgabizottság dönt.

b) Szakmai elméleti vizsga

A vizsga az általános informatikai és műszaki ismeretek elsajátításának színvonalát hivatott értékelni. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll:

Az írásbeli vizsga kötelező moduljai:

- Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció.

- Számítógép-hálózatok.

- Operációs rendszerek.

A szóbeli vizsga kötelező moduljai:

- Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció.

- Számítógép-hálózatok.

- Operációs rendszerek.

A szóbeli vizsga választható moduljai:

- Multimédia és grafika.

- Internet adminisztrációs ismeretek.

- Irányítástechnika.

- Műszaki tervezőrendszerek.

A hallgatónak mindhárom kötelező, valamint egy választható modulból kell kérdést kapnia.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Gyakorlati vizsga tartalma

A jelöltnek mintegy 30-40 oldal terjedelmű szakdolgozatot kell készítenie témavezető vezetésével (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett témakörökben).

A szakdolgozat a jelölt önálló munkája. A szakdolgozat elkészítésével és megvédésével azt kell a jelöltnek bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelő véleményét és javaslatait.

A szakdolgozatban és a védés során számot kell adni a jelöltnek arról, hogy mennyire tudja szintetizálni és hasznosítani a tanultakat, alkalmazni a szakterület terminológiáját.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását és válaszol a bíráló, illetve a vizsgabizottság kérdéseire.

A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a képző intézmény által összeállított (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) vizsgakérdésekre felelve ad számot elméleti tudásáról.

A szóbeli vizsga kötelező moduljai (lásd IV. 2. pont):

- Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció.

- Számítógép-hálózatok.

- Operációs rendszerek.

A szóbeli vizsga választható moduljai (lásd IV. 2. pont):

- Multimédia és grafika.

- Internet adminisztrációs ismeretek.

- Irányítástechnika.

- Műszaki tervezőrendszerek.

A vizsgakérdés sorokat a képző intézmény által a fenti modulok oktatására kidolgozott, (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén az azzal szerződés kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) érvényes tanterv alapján kell kidolgozni.

A hallgatónak mindhárom kötelező, valamint egy választható modulból kell kérdést kapnia.

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán a jelölt a képző intézmény által, a kötelező modulok követelményei alapján összeállított feladatok megoldásával ad számot tudásáról.

Az írásbeli vizsga kötelező moduljai:

- Információs rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció.

- Számítógép-hálózatok.

- Operációs rendszerek.

A vizsgakérdés sorokat a képző intézménynek a fenti modulok oktatására kidolgozott, (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett) érvényes tanterve alapján kell kidolgozni és jóváhagyásra az OM által kijelölt vizsgaelnöknek megküldeni.

Az írásbeli vizsga időtartama modulonként 90 perc (összesen 270 perc).

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakdolgozat prezentációval összekötött védését egy érdemjeggyel kell minősíteni, amely a gyakorlati vizsgarész osztályzatát adja.

b) Az írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt egy érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsga akkor érvényes, ha a jelölt legalább 40%-os eredményt ért el. Az írásbeli vizsgán elért érdemjegy az elméleti vizsga osztályzatának kialakításánál 50%-os súllyal szerepel.

A szóbeli vizsga eredményét az egyes modulokra kapott érdemjegyek átlagával kell minősíteni. A szóbeli vizsgán elért érdemjegy az elméleti vizsga osztályzatának kialakításánál 50%-os súllyal szerepel. Az elméleti vizsgarész osztályzatát a szóbeli és írásbeli átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelően.

V. Egyéb tudnivalók

1. Általános tudnivalók

A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni.

A képzés időtartama: 2 év (négy szemeszter)

A szorgalmi időszak, a szakmai gyakorlat és a vizsgaidőszak alkot egy szemesztert.

A teljesítmény folyamatos értékelésénél, a számonkérésnél alkalmazott eszközök:

- félévközi (témazáró) dolgozatok és részvizsgák,

- önálló feladatok (mérések) megoldása,

- kommunikációs gyakorlatok, prezentációk,

- félévet lezáró szóbeli, írásbeli, vagy szóbeli és írásbeli részből álló vizsgák,

- a gyakorlati munkavégzés igazolása.

A szemesztereket az egyes érdemjegyek átlagával és a megszerzett kreditpontokkal értékelik.

2. Előzetesen beszámítható tanulmányok

A világbanki típusú szakközépiskolákból, a hagyományos képzést folytató szakközépiskolákból, a gimnáziumokból és felsőfokú oktatási intézményekből jelentkező tanulók előzetes tanulmányai egyedi elbírálás alapján a szakterület figyelembevételével számíthatók be.

3. A szakképzés lezárásának, folytatásának lehetséges esetei

Az első év sikeres elvégzése esetén felvételi vizsga nélkül lehet elkezdeni a tanulmányokat felsőfokú oktatási intézményben az első évfolyamon, ennek feltételeit a képző és befogadó intézmény között szerződés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthető.)

A felsőoktatási képzéshez való kapcsolódást az egységes kreditrendszer biztosítja oly módon, hogy a kétéves képzés befejezése esetén a szerzett kreditek minimum 1/3-a elismerésre kerül a képzést kreditáló felsőfokú oktatási intézményben, a tanulmányok a második évfolyamon - harmadik szemeszterben - folytathatók, ennek feltételeit a képző és befogadó intézmény között szerződés rögzíti. (A teljesítés szintje, az átlageredmény kiköthető.)

A kétéves képzés abszolválása esetén a szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére.