2000. évi XL. törvény

a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről[1]

Az Országgyűlés egyszeri és rendkívüli szabályozási feladatot vállalt, amikor célul tűzte ki, hogy - az egyébként alkalmazandó jogszabályoktól a lehetséges legkisebb mértékben eltérve, de a kialakult helyzetből adódó sajátos feladathoz alkalmazkodva - biztosítja a tűzvész sújtotta Budapest Sportcsarnok újjáépítéséhez szükséges eljárások meggyorsítását, az érdekeltek összefogását annak érdekében, hogy elősegítse az 1999 decemberében leégett Budapest Sportcsarnok helyébe egy sport-, illetve kulturális események lebonyolítására alkalmas sportcsarnok felépítését.

A jelen törvény célja, hogy a megsemmisült Budapest Sportcsarnok minél előbb, biztonságos és nemzetközi színvonalú épületegyüttesben tudja ismét fogadni a sport és a művészetek kedvelőit, ugyanakkor a folyamatok gyorsítása ne okozza a biztonság, a szakszerűség és a jogállamiság követelményeinek csorbítását. E céloktól vezérelve, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól, az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a közbeszerzésekről szóló törvények és más jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény alkalmazási köre és területi hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Budapest XIV. kerület, Stefánia út 2. szám alatt található Budapest Sportcsarnok építési munkáival (a továbbiakban: újjáépítés) összefüggő tevékenységekre és eljárásokra, illetőleg a 32533/1. és 6. helyrajzi számú ingatlanokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységekre és eljárásokra vonatkozó külön jogszabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Országgyűlési és kormányzati feladatok

2. § (1) A Budapest Sportcsarnokot újjá kell építeni úgy, hogy alkalmas legyen sport-, illetve kulturális események - valamint a kapcsolódó és egyéb szolgáltatások - nemzetközi színvonalú lebonyolítására.

(2) Az Országgyűlés az újjáépítéssel összefüggő, az állam által biztosítandó költségek fedezetéről a központi költségvetés Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében nevesített fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban gondoskodik.

(3) Az újjáépítéshez nyújtott adomány közérdekű kötelezettségvállalásnak (Ptk. 593. §) minősül, és - a (2) bekezdésben meghatározott támogatást, valamint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerinti juttatásokat kiegészítve - kizárólag az újjáépítés költségeire használható fel.

(4) Az újjáépítés építtetője a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor, vagy az építési jogot megállapodás alapján megszerző más jogi személy (a továbbiakban: építtető). Az újjáépítés során az építtető ellátja a vagyonkezelői feladatokat is. Az építtető a (2) és (3) bekezdésben megjelölt források mértékéig jogosult éven túli fizetési kötelezettség vállalására.

(5) A Kormány az ifjúsági és sportminiszter útján legalább hat hónaponként, továbbá a használatbavételi engedély megadásától számított három hónapon belül tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságait az újjáépítés állásáról, valamint a költségvetési és egyéb támogatás felhasználásáról.

Pályáztatási szabályok

3. § (1) Amennyiben az újjáépítés a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá eső építési beruházásnak minősül, az építési engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció előkészítésére meghívásos építészeti tervpályázatot kell - tervezési versenypályázatként - kiírni két hónapos benyújtási határidővel és úgy, hogy a tervezési megbízást elnyerő pályamű benyújtója készíti el az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésén túl, az építési beruházásra vonatkozó ajánlatkérési műszaki tervdokumentációt (tendertervet) is.

(2) A tervpályázat bírálóbizottságának tagjául - a feladathoz méltó magas szakmai színvonal biztosítása érdekében - az építtető felkéri a következő szervezetek által kijelölt egy-egy személyt:

a) Ifjúsági és Sportminisztérium;

b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

c) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma;

d) Pénzügyminisztérium;

e) Belügyminisztérium;

f) Budapest XIV. kerület (Zugló) Önkormányzata;

g) Budapest Főváros Önkormányzata;

h) Magyar Építész Kamara;

i) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara;

j) Magyar Építészek Szövetsége;

k) Magyar Mérnöki Kamara;

l) Magyar Olimpiai Bizottság;

m) Művészeti Szakszervezetek Szövetsége.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.

(4) A tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az Ifjúsági és Sportminisztérium, társelnöke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kijelölt személy.

(5) A tervpályázat bírálóbizottsága munkafeltételeinek biztosítása, valamint a bizottsági tagok és szakértők díjazása költségeit a központi költségvetés Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetének célelőirányzatából kell fedezni.

(6) A Budapest Sportcsarnok újjáépítése nem tartozik a területrendezési, településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet hatálya alá.

(7) Az építési tervek bírálatakor a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha az újjáépítés költségeinek több mint a felét nem a 2. § (2) bekezdése szerinti forrásból biztosítják.

(8) A megsemmisült Budapest Sportcsarnok eredeti építészeti-műszaki terveit felhasználó újjáépítés esetén - a szerzői jogok védelme érdekében - az építési engedélyezéshez szükséges tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó szerződéskötés során a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell eljárni. Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdésben megjelölt bizottság az építtető felkérése alapján véleményezi az építészeti-műszaki tervdokumentációt.

4. § Az újjáépítés kivitelezőjének kiválasztása érdekében a Kbt. 42. §-a alapján - előminősítési eljárást követően - a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel tárgyalásos eljárást kell lefolytatni.

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályai

5. § Az építtető kérelmére, a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül - az építési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően - a szakhatóságok, a közművek, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet kötelesek dönteni az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet (a továbbiakban: R.) 7. §-a szerinti szakhatósági hozzájárulásról, illetőleg az R. 8. §-a szerinti nyilatkozatról; ha határidőn belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

6. § (1) Ha az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nem felel meg az R.-ben foglaltaknak, illetőleg nem tartalmazza az 5. §-ban meghatározott szakhatósági hozzájárulásokat és nyilatkozatokat, akkor az építésügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, nyolcnapos határidővel hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szakhatósági hozzájárulás, illetőleg a közművek és a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet nyilatkozata iránti kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásra is.

7. § Az R. 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat az illetékes földhivatal nyolc napon belül köteles megküldeni az építésügyi hatóságnak. Ez a határidő nem számít bele a 8. §-ban meghatározott ügyintézési határidőbe.

8. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni. Az eljáró közigazgatási szerv vezetője a határidőt nem hosszabbíthatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után, ha az érdemi határozat meghozatalára nem került sor, a felettes szerv a kérelem elbírálását magához vonja; ezen intézkedéstől számított két napon belül a felettes szervhez az iratokat fel kell terjeszteni. A felettes szervnek az érdemi határozatot az iratok hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghoznia; ez a határidő nem hosszabbítható meg.

(3) A tervezési szerződés megkötése és az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása közötti időszakban az építtető köteles rendszeresen tájékoztatni az illetékes első fokú építésügyi hatóságot, valamint az illetékes szakhatóságot, közművet, kéményseprő-ipari szolgáltató szervezetet az építészeti-műszaki tervek tartalmáról.

9. § (1) Az építési engedély kiadásának nem akadálya, ha a terület beépítettsége a korábbi beépítettségi mértéket tíz százaléknál nem nagyobb mértékben meghaladja.

(2) Az építési engedély kérelem a gépjárművek parkolására előírt feltételek hiánya miatt nem utasítható el, ha az építtető az építési engedély kérelemhez mellékelt nyilatkozatban vállalja, hogy a használatbavételi engedély megkéréséig, de legkésőbb a helyi önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott határidőig a szükséges gépkocsi parkolóhelyek kialakításáról a helyi önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott helyen és módon gondoskodik.

10. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban hozott első fokú, a kérelemnek helyt adó határozat jogerős és végrehajtható, ellene fellebbezésnek helye nincs. A kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozat elleni fellebbezés elbírálása során a 8. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) Amennyiben az építésügyi hatóság eljárása során jogszabályt sértett, a bíróságtól keresetben a határozat felülvizsgálata kérhető. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a fél azonban a keresetlevélben kezdeményezheti a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság a határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel.

12. § (1) A 8. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a használatbavételi engedélyezési eljárásban is.

(2) A szakhatóságok, a közművek, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet az építésügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő nyolc napon belül köteles nyilatkozni a használatbavételi engedély R. 30. §-ában meghatározott feltételei fennállásáról.

(3) Az eltérés engedélyezése iránti eljárásban (R. 25. §) az 5-11. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ez a törvény a kihirdetésétől számított három év elteltével hatályát veszti azzal, hogy

a) a hatályvesztés nem érinti az e törvényen alapuló korábbi kötelezettségvállalásokat, valamint

b) a folyamatban levő eljárásokra azok jogerős befejezéséig e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E törvény végrehajtása érdekében

a) felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter arra, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítésével összefüggésben és kizárólag ahhoz kapcsolódóan - Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) Önkormányzatával egyetértésben - rendeletben engedélyezze e törvény szabályainak alkalmazását az 1. § (1) bekezdésében megjelölt ingatlannal szomszédos, önkormányzati vagy állami tulajdonban álló ingatlanra is;

b) Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) Önkormányzata a törvény hatálybalépésétől számított százhúsz napon belül megalkotott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (2) és (10)-(11) bekezdésének megfelelő, - a szükséges gépkocsi várakozóhelyek más építési telken történő elhelyezésének lehetőségét is tartalmazó - helyi önkormányzati parkolási rendeletének előkészítéséhez szükséges közlekedési vizsgálatok költségeinek legalább ötven százalékát az Ifjúsági és Sportminisztérium fedezi a 2. § (2) bekezdésében megjelölt keretből.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke