Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1997. évi CXLII. törvény

a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről[1]

A törvény hatálya

1. §[2] A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő arra az ingatlanra, amelynek a (vagyon)kezelői joga a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló, módosított 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (3) bekezdése alapján a a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. -t (a továbbiakban: MNV Zrt. ) illeti meg, kivéve e vagyoni körből a pártok által a Tv. 2. §-a alapján használt ingatlanokat.

A társadalmi szervezetek tulajdonszerzése

2. §[3]

A tulajdonszerzés szabályai

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. § (1)[8] A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés és a 22. § (2) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlan kivételével - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba az MNV Zrt. javára be kell jegyezni.

(2)[9] A MNV Zrt. hozzájárulásával az ingatlan a felújítását, korszerűsítését szolgáló hitelfelvétel érdekében megterhelhető, azonos vagy hasonló célú más ingatlan vásárlása, építése érdekében elidegeníthető, vagy más ingatlanra cserélhető. Az így szerzett újabb ingatlanra az e törvény alapján tulajdonba kapott ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a tulajdonos az új ingatlan tulajdonjogát egy éven belül, az épített ingatlanra a használatbavételi engedélyt négy éven belül nem szerezte meg, az elidegenített ingatlan szerződésben megállapított vételárának összegét a központi költségvetésbe a tulajdonos köteles befizetni.

(4) Ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan szerződésben megállapított vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50%-ot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni.

(5) A tulajdonos a (3) bekezdés szerinti befizetést az ott írt határidő lejártát követő 30 napon belül, a (4) bekezdésben foglalt befizetést a megszerzett ingatlanra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

8. § A tulajdonba adásra vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy az átadott ingatlant - az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt - a tulajdonos a szervezet elhelyezésére, illetőleg az alapszabályában meghatározott működési célját szolgáló tevékenység folytatására használhatja. Ha a tulajdonos e vállalt kötelezettségét megszegi, az ingatlan tulajdonjoga e törvény erejénél fogva az államnak visszajár.

9. § Ha a tulajdonos társadalmi szervezet az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogutód a 8. § szerinti használati feltételt nem vállalta, az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlan e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába visszakerül, arról a megszűnő társadalmi szervezet nem rendelkezhet.

10. § (1) Az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt megindított végrehajtás során a követelések kielégítése után fennmaradó összeg nem az adóst (az ingatlan volt tulajdonosát), hanem a központi költségvetést illeti.

(2)[10] Az ingatlan-végrehajtás során befolyt vételárból kifizetett követelés összegét az adós köteles a központi költségvetés számára megfizetni a MNV Zrt. -vel kötött szerződésben foglalt ütemezés szerint. Az MNV Zrt. a tartozás részletekben való megfizetését engedélyezheti. Ha az adós költségvetési támogatásban részesült, a tartozás összegével a költségvetési támogatást - a beszámítás szabályai szerint - csökkenteni kell.

11. §[11] Ha az ingatlan a 2. § (7)-(8) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni.

A tulajdonba adásra vonatkozó eljárás

12. §[12]

13. §[13]

14. §[14]

Bérleti jog

15. § (1)[15] A használó társadalmi szervezetet a 2. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén bérleti jog illeti meg az általa a tevékenységéhez használt arra az ingatlanra, amelyet a 2. § alapján nem kaphat tulajdonába, kivéve, ha más szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Ugyanez vonatkozik a tulajdonába adható, de a 13. § (1) bekezdése szerint általa nem igényelt ingatlanra.

(2)[16]

(3)[17] Az MNV Zrt. a bérleti díjat a piaci viszonyoknak megfelelő mértékben köteles megállapítani. Ha a bérelt ingatlanban folytatott tevékenység nem anyagi haszonszerzést szolgál, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a piaci bérleti díjból legfeljebb 70%-os kedvezményt adhat. Az MNV Zrt. a kedvezményre jogosító feltételek fennállását évenként megvizsgálja, és ennek eredményeként a kedvezmény mértékét módosíthatja, vagy a kedvezményt megvonhatja.

A használat joga

16. § (1) Ha a társadalmi szervezetnek az általa ingyenesen használt, a 2. §-ban meghatározott ingatlan azért nem adható a tulajdonába, mert más jogszabály, hatósági döntés azt tiltja, a társadalmi szervezet fennálló használati jogát - e törvény szabályait figyelembe véve - meg kell újítani. Az így megújított használat jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2)[18] A használat megújítására a 3-6. §-okat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A használat megújítására vonatkozó szerződés megkötésére a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[19] A használat megújítására vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy a használatba adott ingatlant a használó csak a saját tevékenységéhez használhatja. Amikor a használó e kötelezettségét megszegi, a használat joga e bekezdés alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) A megújított használat joga e bekezdés alapján, a törvény erejénél fogva szűnik meg, amikor a használati joggal rendelkező társadalmi szervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy amikor a jogutódlással megszűnő társadalmi szervezet jogutódja - a jogutódlást követő 30 napon belül - az e törvény szabályai szerinti használati feltételeket nem vállalja. A jogutód nélkül megszűnő társadalmi szervezet a használat jogáról nem rendelkezhet.

(6) A használó viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket. Egyebekben a Ptk.-nak a használatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A használati jog megszűnése

17. § (1)[20] A Tv. alapján ingyenesen szerzett használati jog megszűnik, amikor

a) a használó az ingatlan vagy az ingatlan egy részének használatára vonatkozó más jogcímet (ideértve a 16. § szerinti megújítást is) szerzett,

b) a jogcím megszerzésére e törvényben előírt határidő [13. § (1) bek., 14. §, 15. § (2) bek., 16. § (3) bek.] eredménytelenül eltelt,

c) e törvény rendelkezései alapján más szerez tulajdonjogot a használati joggal érintett ingatlanon.

(2)[21] Ha a használónak az ingyenes használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, az MNV Zrt. köteles az ingatlan kiüríttetése iránt haladéktalanul intézkedni, kivéve, ha a használó az ingatlan használatára más jogcímen jogot szerzett.

Társadalmi szervezetek, alapítványok tulajdonszerzése pályázat útján

18. §[22]

Egyéb rendelkezések

19. § Ha a használó ingatlant részben vagy egészben ingyenesen nem kapott tulajdonába vagy a 16. § szerint megújított használatába, és ráépítés címén sem szerzett tulajdont, részére meg kell téríteni az ingatlanon általa jogszerűen végzett értéknövelő beruházás értékét a gazdagodás mértékéig (Ptk. 361. §), feltéve, hogy a beruházást saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési támogatás igénybevétele nélkül) végezte.

20. §[23]

21. §[24]

22. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben a Ptk., valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[25] Az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az ahhoz tartozó ágazati-szakmai szakszervezetek kezelésében volt állami tulajdonú ingatlanok - a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz került ingatlanok kivételével - az e törvény, továbbá a Szit. tv. együttes alkalmazásával meghozott döntések alapján kerülnek tulajdonba.

(3)[26] A (2) bekezdés alapján tulajdonba adott ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan tulajdoni lapjáról az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos kérelme alapján törli.

23. §[27] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.

Hatálybalépés

24. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

25. §[28]

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1997. november 25-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdése s) pontja. Hatályos 2007.09.25.

[3] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[4] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[5] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[6] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[7] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[8] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 155. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[9] Módosította a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdése s) pontja. Hatályos 2007.09.25.

[10] Módosította a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdése s) pontja. Hatályos 2007.09.25.

[11] Megállapította a 2005. évi XXVI. törvény 81. § - a. Hatályos 2005.05.10.

[12] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[13] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[15] Az 1997. évi CXLII. törvény 15. § 1. bekezdése az 1999. évi CVII. törvény 3. §-ának megfelelően módosított szöveg

[16] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[17] Módosította a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdése s) pontja. Hatályos 2007.09.25.

[18] Az 1997. évi CXLII. törvény 16. § 2. bekezdése az 1999. évi CVII. törvény 4. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[19] Az 1997. évi CXLII. törvény 16. § új 4-5. bekezdését az 1999. évi CVII. törvény 4. § 2. bekezdése iktatta be, ezzel egyidejűleg a korábbi 4. bekezdés számozása 6. bekezdésre változott.

[20] Az 1997. évi CXLII. törvény 17. § 1. bekezdése az 1999. évi CVII. törvény 5. §-ának megfelelően módosított szöveg

[21] Módosította a 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) bekezdése s) pontja. Hatályos 2007.09.25.

[22] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[23] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[24] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. § (1) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2007.09.25.

[25] Az 1997. évi CXLII. törvény 22. § 2. bekezdését az 1999. évi CVII. törvény 7. §-a iktatta be, ezzel egyidejűleg az előző bekezdés jelölése 1. bekezdésre változott.

[26] Beiktatta a 2012. évi LXXVI. törvény 46. §-a. Hatályos 2012.06.27.

[27] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 155. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[28] A §-t és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 347. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

Tartalomjegyzék