1997. évi CXLII. törvény

a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről[1]

A törvény hatálya

1. §[2] A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő arra az ingatlanra, amelynek a (vagyon)kezelői joga a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló, módosított 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (3) bekezdése alapján a a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. -t (a továbbiakban: MNV Zrt. ) illeti meg, kivéve e vagyoni körből a pártok által a Tv. 2. §-a alapján használt ingatlanokat.

A társadalmi szervezetek tulajdonszerzése

2. §[3]

A tulajdonszerzés szabályai

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. § (1)[8] A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés és a 22. § (2) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlan kivételével - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba az MNV Zrt. javára be kell jegyezni.

(2)[9] A MNV Zrt. hozzájárulásával az ingatlan a felújítását, korszerűsítését szolgáló hitelfelvétel érdekében megterhelhető, azonos vagy hasonló célú más ingatlan vásárlása, építése érdekében elidegeníthető, vagy más ingatlanra cserélhető. Az így szerzett újabb ingatlanra az e törvény alapján tulajdonba kapott ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a tulajdonos az új ingatlan tulajdonjogát egy éven belül, az épített ingatlanra a használatbavételi engedélyt négy éven belül nem szerezte meg, az elidegenített ingatlan szerződésben megállapított vételárának összegét a központi költségvetésbe a tulajdonos köteles befizetni.

(4) Ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan szerződésben megállapított vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50%-ot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni.

(5) A tulajdonos a (3) bekezdés szerinti befizetést az ott írt határidő lejártát követő 30 napon belül, a (4) bekezdésben foglalt befizetést a megszerzett ingatlanra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

8. § A tulajdonba adásra vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy az átadott ingatlant - az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt - a tulajdonos a szervezet elhelyezésére, illetőleg az alapszabályában meghatározott működési célját szolgáló tevékenység folytatására használhatja. Ha a tulajdonos e vállalt kötelezettségét megszegi, az ingatlan tulajdonjoga e törvény erejénél fogva az államnak visszajár.

9. § Ha a tulajdonos társadalmi szervezet az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogutód a 8. § szerinti használati feltételt nem vállalta, az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlan e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába visszakerül, arról a megszűnő társadalmi szervezet nem rendelkezhet.

10. § (1) Az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt megindított végrehajtás során a követelések kielégítése után fennmaradó összeg nem az adóst (az ingatlan volt tulajdonosát), hanem a központi költségvetést illeti.

(2)[10] Az ingatlan-végrehajtás során befolyt vételárból kifizetett követelés összegét az adós köteles a központi költségvetés számára megfizetni a MNV Zrt. -vel kötött szerződésben foglalt ütemezés szerint. Az MNV Zrt. a tartozás részletekben való megfizetését engedélyezheti. Ha az adós költségvetési támogatásban részesült, a tartozás összegével a költségvetési támogatást - a beszámítás szabályai szerint - csökkenteni kell.

11. §[11] Ha az ingatlan a 2. § (7)-(8) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni.

A tulajdonba adásra vonatkozó eljárás

12. §[12]

13. §[13]

14. §[14]

Bérleti jog

15. § (1)[15] A használó társadalmi szervezetet a 2. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén bérleti jog illeti meg az általa a tevékenységéhez használt arra az ingatlanra, amelyet a 2. § alapján nem kaphat tulajdonába, kivéve, ha más szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Ugyanez vonatkozik a tulajdonába adható, de a 13. § (1) bekezdése szerint általa nem igényelt ingatlanra.

(2)[16]

(3)[17] Az MNV Zrt. a bérleti díjat a piaci viszonyoknak megfelelő mértékben köteles megállapítani. Ha a bérelt ingatlanban folytatott tevékenység nem anyagi haszonszerzést szolgál, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a piaci bérleti díjból legfeljebb 70%-os kedvezményt adhat. Az MNV Zrt. a kedvezményre jogosító feltételek fennállását évenként megvizsgálja, és ennek eredményeként a kedvezmény mértékét módosíthatja, vagy a kedvezményt megvonhatja.

A használat joga

16. § (1) Ha a társadalmi szervezetnek az általa ingyenesen használt, a 2. §-ban meghatározott ingatlan azért nem adható a tulajdonába, mert más jogszabály, hatósági döntés azt tiltja, a társadalmi szervezet fennálló használati jogát - e törvény szabályait figyelembe véve - meg kell újítani. Az így megújított használat jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2)[18] A használat megújítására a 3-6. §-okat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A használat megújítására vonatkozó szerződés megkötésére a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[19] A használat megújítására vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy a használatba adott ingatlant a használó csak a saját tevékenységéhez használhatja. Amikor a használó e kötelezettségét megszegi, a használat joga e bekezdés alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) A megújított használat joga e bekezdés alapján, a törvény erejénél fogva szűnik meg, amikor a használati joggal rendelkező társadalmi szervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy amikor a jogutódlással megszűnő társadalmi szervezet jogutódja - a jogutódlást követő 30 napon belül - az e törvény szabályai szerinti használati feltételeket nem vállalja. A jogutód nélkül megszűnő társadalmi szervezet a használat jogáról nem rendelkezhet.

(6) A használó viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket. Egyebekben a Ptk.-nak a használatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A használati jog megszűnése

17. § (1)[20] A Tv. alapján ingyenesen szerzett használati jog megszűnik, amikor

a) a használó az ingatlan vagy az ingatlan egy részének használatára vonatkozó más jogcímet (ideértve a 16. § szerinti megújítást is) szerzett,

b) a jogcím megszerzésére e törvényben előírt határidő [13. § (1) bek., 14. §, 15. § (2) bek., 16. § (3) bek.] eredménytelenül eltelt,

c) e törvény rendelkezései alapján más szerez tulajdonjogot a használati joggal érintett ingatlanon.

(2)[21] Ha a használónak az ingyenes használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, az MNV Zrt. köteles az ingatlan kiüríttetése iránt haladéktalanul intézkedni, kivéve, ha a használó az ingatlan használatára más jogcímen jogot szerzett.

Társadalmi szervezetek, alapítványok tulajdonszerzése pályázat útján

18. §[22]

Egyéb rendelkezések

19. § Ha a használó ingatlant részben vagy egészben ingyenesen nem kapott tulajdonába vagy a 16. § szerint megújított használatába, és ráépítés címén sem szerzett tulajdont, részére meg kell téríteni az ingatlanon általa jogszerűen végzett értéknövelő beruházás értékét a gazdagodás mértékéig (Ptk. 361. §), feltéve, hogy a beruházást saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési támogatás igénybevétele nélkül) végezte.

20. §[23]

21. §[24]

22. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben a Ptk., valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[25] Az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az ahhoz tartozó ágazati-szakmai szakszervezetek kezelésében volt állami tulajdonú ingatlanok - a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz került ingatlanok kivételével - az e törvény, továbbá a Szit. tv. együttes alkalmazásával meghozott döntések alapján kerülnek tulajdonba.

(3)[26] A (2) bekezdés alapján tulajdonba adott ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan tulajdoni lapjáról az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos kérelme alapján törli.

23. §[27] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.

Hatálybalépés

24. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

25. §[28]

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke