14/2001. (X. 20.) IM rendelet

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 307. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Végrehajtási ügyek központi nyilvántartása[1]

1. §[2]

(1) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara) az önálló bírósági végrehajtók (a továbbiakban: végrehajtó) adatszolgáltatása alapján elektronikus nyilvántartást vezet a végrehajtók által intézett, a Vht. 253/E. § (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási ügyekről (a továbbiakban: központi ügynyilvántartás).

(2) A kamara a központi ügynyilvántartás vezetésére szolgáló informatikai alkalmazást (a továbbiakban: központi ügynyilvántartó rendszer) működtet.

(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: végrehajtói adattovábbítás) a központi ügynyilvántartó rendszer útján, az adattovábbítási küldeménynek a központi ügynyilvántartó rendszerbe történő elküldésével végzi el. A kamara meghatározza a végrehajtói adattovábbításra szolgáló küldemény formátumát és azt a bevezetés időpontjának megjelölésével közzéteszi a központi ügynyilvántartó rendszerben.

(4) A központi ügynyilvántartó rendszernek alkalmasnak kell lennie

a) a végrehajtói adattovábbítási küldemények elküldésére és fogadására,

b) a végrehajtói adattovábbítási küldeményben szereplő adatoknak (változott adatoknak) a központi ügynyilvántartásban történő megőrzésére,

c) a központi ügynyilvántartó rendszerben őrzött adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg sérülésük vagy megsemmisülésük elleni, továbbá a jogosulatlan adatbevitel elleni védelem biztosítására,

d) a központi ügynyilvántartásban szereplő adatoknak a Vht. 253/E. § (5) bekezdése szerinti adattovábbítás, a Vht. 253/E. § (6) és (7) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása és a végrehajtók feletti kamarai szakmai felügyelet gyakorlása érdekében történő lekérdezésére,

e) a központi ügynyilvántartásban legalább az eljáró végrehajtó, a végrehajtási ügy száma, a felek adatai, a folyamatban lévő és a követelés behajthatatlansága vagy meghatározott cselekmény nemteljesítése miatt szüneteléssel befejezett ügyek, továbbá az ügyek befejezésének időpontja alapján történő keresésre,

f) a naplóadatok rögzítésére, őrzésére és lekérdezésére.

(5) A központi ügynyilvántartásban

a) a Vht. 253/E. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy adatai körében szerepeltetni kell azt, hogy adós, kötelezett vagy címzett,

b) a végrehajtási kérelem elkészítését és a kézbesítési regisztrációt kérelmező személy adatait a Vht. 253/E. § (1) bekezdés e) pontja szerinti személyek adatai között kell szerepeltetni,

c) a végrehajtási ügy befejezésének módját a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 33. §-a és 34. §-a szerinti bontásban kell szerepeltetni azzal, hogy a szüneteléssel történő befejezések körében fel kell tüntetni a szünetelés Vht. 52. §-ában meghatározott okát is.

2. §[3]

(1) A kamara az önálló bírósági végrehajtók és önálló bírósági végrehajtó-helyettesek (a továbbiakban e §-ban együtt: végrehajtó) számára - az üzemszerű karbantartás idejét kivéve - folyamatosan elérhetővé teszi a központi ügynyilvántartó rendszert, melyhez hozzáférést a végrehajtó felhasználói nevének és jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával biztosít.

(2) A kamara

a) a végrehajtókat a hivatalba lépésüket követően ellátja a központi ügynyilvántartó rendszer használatához szükséges felhasználói névvel és jelszóval,

b) a központi ügynyilvántartó rendszer felhasználói számára kötelezően alkalmazandó felhasználói szabályzatot rendszeresít.

2/A. §[4]

(1) A központi ügynyilvántartó rendszer működtetője a kamara, alkalmazásgazdája és adatgazdája a kamara elnöke.

(2) Az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásán túl a központi ügynyilvántartó rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével megbízott kamarai tagok és alkalmazottak az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, a központi ügynyilvántartó rendszerrel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(3) A központi ügynyilvántartó rendszer működtetésével összefüggő felelősségi körrel, feladattal rendelkező személyeket a kamara bízza meg.

(4) A kamarának biztosítania kell, hogy:

a) a központi ügynyilvántartó rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),

b) a központi ügynyilvántartó rendszerben kezelt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek a felhasználásáról (bizalmasság),

c) a központi ügynyilvántartó rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek - ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik és a származás megtörténtének bizonyosságát is -, továbbá azt, hogy a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),

d) a központi ügynyilvántartó rendszerben kezelt adatokat, illetve a központi ügynyilvántartó rendszer elemeit az arra jogosultak elérhessék és használhassák (rendelkezésre állás),

e) a központi ügynyilvántartó rendszer, illetve ennek elemei, alkalmazásai a jogszabályban előírt funkciókkal rendelkezzenek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a kamarának rendelkeznie kell - szükség szerinti struktúrában elfogadott -

a) üzemeltetési, jogosultságkezelési, valamint informatikai biztonsági szabályzatokkal,

b) üzletmenet-folytonossági, katasztrófa-elhárítási tervvel,

c) szolgáltatásműködési szabályzattal, amelyben meg kell határozni a rendszer működéséért felelős, az adatgazda, az adatkezelő, illetőleg az adatfeldolgozó, az üzemeltető és az igénybe vevők jogait és kötelezettségeit, valamint az adatkezelés, adattovábbítás és adatszolgáltatás eljárásrendjét,

d) változáskezelési szabályzattal,

e) mentési renddel és biztonsági mentésekkel,

f) a rendkívüli üzemeltetési helyzetekre kidolgozott eljárásrenddel, és rendkívüli helyzetekben folyamatos üzemelést biztosító tartalékberendezésekkel.

(6) A kamarának gondoskodnia kell a Vht. 253/E. § (10) bekezdés szerinti adatokon túlmenően a központi ügynyilvántartó rendszer működése szempontjából meghatározó folyamatok valamennyi - különösen az informatikai biztonsági szempontból - kritikus eseményének naplózásáról.

3. §

(1) A végrehajtó a 2. §-ban meghatározott adatokat 30 naponta mágneses adathordozón, ha pedig a kamarával közvetlen számítógépes kapcsolatban áll, a kamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározott időközönként elektronikus adatátvitel útján adja át a kamarának.

(2)[5] A kamara a 2. §-ban meghatározott adatokat a végrehajtási ügy befejezésétől számítva 15 évig kezeli.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés iránti ügyek iratainak őrzése[6]

3/A. §

(1)[7] A kamara az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés (módosítás, törlés) iránti ügyekben az önálló bírósági és törvényszéki végrehajtók által megküldött adatlapokat - hozzájuk szerelve az adatlaphoz mellékelt egyéb iratokat - az árverező nyilvántartásból történő törlésének időpontjáról számított 10 évig őrzi, majd gondoskodik a selejtezésükről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratokon a kamara feltünteti az érkezés időpontját. Az iratokat külön ügyszámmal nem kell ellátni, hanem azokat az adatlapok elektronikus árverési rendszer által generált sorszáma szerint csoportosítva kell őrizni, majd az őrzési idő leteltét követően a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 46/E. és 46/F. §-ainak megfelelő alkalmazásával selejtezni.

A központi ügynyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállítása[8]

4. §[9]

(1) A Vht. 253/E. § (6) és (7) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az erre rendszeresített nyomtatványon - papír alapon vagy elektronikus úton - kell előterjeszteni.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni

a) a kért tanúsítvány típusát [Vht. 253/E. § (6) bekezdés a)-c) pont vagy (7) bekezdés] és a tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet,

b) a Vht. 253/E. § (6) bekezdés c) pontja szerinti tanúsítvány esetében a gazdálkodó szervezet nevét és azonosítására alkalmas adatait (cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám, székhely, egyéb azonosító adat), valamint az adatkéréshez fűződő jogi érdeket és célt,

c) a Vht. 253/E. § (7) bekezdés szerinti tanúsítvány esetében annak az időszaknak - kezdő és befejező időpontjának naptári nap szerinti - megjelölését, melyre vonatkozóan kérik a tanúsítvány kiállítását,

d) a kérelmező nevét, születési idejét és anyja nevét, lakóhelyét (szervezet esetében elnevezését, székhelyét, törvényes képviselőjének nevét),

e) azt, hogy papíralapú vagy elektronikus iratként kérik a tanúsítvány kiállítását,

f) azt a címet (elektronikus levélcímet), ahová a tanúsítvány megküldését kérik,

g) a kérelmezőnek a büntetőjogi felelőssége tudatában előterjesztett nyilatkozatát a kérelmezőre vonatkozó, valamint az adatkéréshez fűződő jogi érdek és cél alapjául megjelölt adatok valódiságáról.

(3) A papír alapú kérelemnek meg kell felelnie a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjában foglaltaknak, ügyvédi képviselet esetén pedig azt az ügyvédnek kell aláírásával ellátnia. Az elektronikus úton előterjesztett kérelmet legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell benyújtani. A kérelem részeként a kamarának megküldhető az elektronikus aláírás titkosító tanúsítványa, ebben az esetben a kamara a tanúsítványt vagy az elutasítás okáról való tájékoztatást ezzel titkosítva kézbesíti a kérelmező részére.

(4) A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés befizetésének igazolását, valamint a meghatalmazott útján előterjesztett kérelemhez a kérelem előterjesztésére vonatkozó meghatalmazást.

(5) A kérelem benyújtására a nyomtatványt a kamara rendszeresíti.

(6) A kamara a tanúsítványt vagy az elutasítás okáról szóló tájékoztatást elektronikus úton akként kézbesíti, hogy a kézbesítési folyamat részeként a kézbesítés időpontját, a kézbesített irat átvételét vagy a kézbesítés sikertelenségét igazoló, automatikusan létrejövő igazolás (elektronikus tértivevény) keletkezzen. Ha a tanúsítványt vagy az elutasítás okáról szóló tájékoztatást öt munkanapon belül nem veszik át, azt kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem), a kézbesítési vélelem beálltáról - a kézbesítési folyamat részeként - mind a kamara, mind a kérelmező értesítést kap. Papír alapú kézbesítés esetén a Pp.-nek a bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

5. §[10]

(1) A tanúsítvány kiadásakor azt kell vizsgálni, hogy a kiadására okot adó kérelem beérkezésének időpontjában folyamatban lévő vagy befejezett végrehajtási ügyekkel kapcsolatos adatok alapján kiadható-e a kért tanúsítvány vagy a tanúsítvány kiadása megtagadásának van helye.

(2) Ha a kérelem hiányos, és a kérelem hiánya miatt a tanúsítvány kiadásának nincs helye vagy a kért tanúsítvány kiállításának nincs helye, a kamara a kérelmezőt ennek okáról írásban tájékoztatja; ha pedig a Vht. 253/E. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány kiállításának azért nincs helye, mert a kérelmező a központi ügynyilvántartásban adósként szerepel, arról is tájékoztatást kell adni részére, hogy lehetősége van a Vht. 253/E. § (6) bekezdés b) pontja vagy (7) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítását kérelmeznie.

(3) Ha a tanúsítvány kiadása érdekében történt adatlekérdezés időpontjában a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a kérelmező vagy - a Vht. 253/E. § (6) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - a gazdálkodó szervezet vagy pedig más személy szerepel-e a nyilvántartásban, a tanúsítvány kiadásának nincs helye. Ha a kérelem adatai és a nyilvántartás adatainak összevetése alapján az valószínűsíthető, hogy valamely adat téves, a kamara a központi ügynyilvántartó rendszer útján felhívja a végrehajtót, hogy a végrehajtási ügyek számítógépes nyilvántartásában rögzített adatokat vesse össze az ügy iratainak adataival, és az összevetés eredményéről három munkanapon belül adjon tájékoztatást.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a tanúsítvány kiadása érdekében történt adatlekérdezés időpontjában a rendelkezésre álló adatokból annak okán nem állapítható meg, hogy a kérelmező vagy - a Vht. 253/E. § (6) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - a gazdálkodó szervezet vagy pedig más személy szerepel-e a nyilvántartásban, mert a rendelkezésre álló adatok egyeznek, azonban azok nem elegendőek egy személy személyazonosságának megállapításához, a kamara az érintett adatokkal rendelkező kérelmezők részére vagy - a Vht. 253/E. § (6) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - gazdálkodó szervezetek tekintetében a kért tanúsítványt vagy az elutasítás okáról szóló tájékoztatást ezen ügyek figyelembe vétele nélkül adja ki, ha a hiányos adatokkal rendelkező ügy befejezett.

6. §[11]

(1) A központi ügynyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításáért fizetendő költségtérítés összege - a központi ügynyilvántartásban szereplő személyenként -

a) a Vht. 253/E. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány esetében 3000 Ft,

b) a Vht. 253/E. § (6) bekezdés b) és c) pontja, valamint (7) bekezdése szerinti tanúsítvány esetében 6000 Ft.

(2) A költségtérítést - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor is meg kell fizetni, ha a kérelmet visszavonták, vagy a kérelem hiánya miatt vagy a kérelem alapján a tanúsítvány kiállításának nincs helye. Ha a Vht. 253/E. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány kiállításának azért nincs helye, mert a kérelmező a központi ügynyilvántartásban adósként szerepel és a kérelmező erre hivatkozással, valamint a korábbi kérelme beazonosításához szükséges adatok megadásával kéri a Vht. 253/E. § (6) bekezdés b) pontja vagy (7) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítását, a tanúsítvány kiállításáért fizetendő költségtérítés összegébe beszámít a Vht. 253/E. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány kiállításáért megfizetett költségtérítés.

(3) A költségtérítést

a) átutalással vagy

b) fizetési számlára postai úton történő készpénz befizetéssel (postai készpénz-átutalási megbízással)

kell megfizetni.

(4) A költségtérítés összegét a kamara visszatéríti, ha a kérelem visszavonásáról - a kérelmező írásbeli bejelentése alapján - a tanúsítvány kiállítására vonatkozó intézkedés megkezdését megelőzően tudomást szerzett.

(5) A költségtérítést vagy túlfizetés esetén a többletet kérelemre tizenöt napon belül kell visszatéríteni; a kérelemben meg kell jelölni a visszatérítés okát, a számlatulajdonos nevét, a számlaszámot vagy a postai címet, ahová a kérelmező a visszatérített összeg utalását, kiutalását kéri. A visszafizetéssel járó költséget a kérelmező viseli.

(6) A kérelmező az át nem vett összeg visszatérítését, az eredménytelen visszatérítést követően 5 évig kérheti.

7. §[12]

(1) A kamara az általa üzemeltetett honlapon közzéteszi

a) a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványt a kitöltését segítő tájékoztatóval együtt,

b) a kérelem benyújtásához szükséges információkat (személyes beadás esetén ügyfélfogadás helye, időpontja, postacím, költségtérítés megfizetésének módja),

c) azt a fizetési számlaszámot, amelyre a költségtérítés átutalását elfogadja,

d) a költségtérítés megfizetése igazolásának módját.

(2) A kamara az ügyfélfogadása keretében a hozzá forduló ügyfél rendelkezésére bocsátja a kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványt és a költségtérítés megfizetésére szolgáló készpénz átutalási nyomtatványt.

(3) A tanúsítvány vagy az elutasítás okáról szóló tájékoztatás egyben a költségtérítésről kiállított számviteli bizonylatként is szolgál.

(4) A befizetett költségtérítések összegéről a kamara nyilvántartást vezet, melynek alkalmasnak kell lennie a tanúsítvány kiállítása iránti ügyek számának és a befizetett költségtérítések összegének kimutatására.

Betétokiratok átadása iránti felhívásról szóló hirdetmények közzététele[13]

7/A. §

(1) A végrehajtó a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról szóló 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti hirdetményt (a továbbiakban e §-ban: hirdetmény) a kamara által üzemeltetett honlapon 15 napra közzéteszi. A kamara az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazása útján - a hirdetmény közzétételére szolgáló művelet elvégzésének lehetővé tételével - gondoskodik a hirdetmény közzétételéről, és tájékoztatást tesz közzé a honlapján a hirdetmények elérhetőségéről.

(2) A hirdetmény közzétételére szolgáló művelet elvégzésére az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendeletnek az árverési hirdetmény közzétételére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy a hirdetményt a közzétételét követő 16. napon automatikusan vagy azt megelőzően a végrehajtó intézkedésére törölje a hirdetményeket tartalmazó felületről.

Panaszügyek intézése[14]

7/B. §[15]

7/C. §[16]

A végrehajtók vizsgálata[17]

7/D. §[18]

7/E. §[19]

7/F. §[20]

7/G. §[21]

7/H. §[22]

7/I. §[23]

7/J. §[24]

7/K. §[25]

Záró rendelkezések[26]

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[27]

(3)[28]

9. §[29]

A kamara a központi ügynyilvántartó rendszer végrehajtói adattovábbításra szolgáló moduljának tesztelésre alkalmas változatát 2013. július 15. napjáig a végrehajtók számára elérhetővé teszi és biztosítja az informatikai alkalmazás használatához szükséges oktatáson való részvétel lehetőségét.

10. §[30]

A 7/B-7/C. §-ban foglalt rendelkezéseket az egyes cégjogi és civil eljárásjogi rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (II. 28.) KIM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor folyamatban lévő panaszeljárásokban akként kell alkalmazni, hogy ha a panasz vizsgálata még nem kezdődött meg, akkor a vizsgálat elvégzésére, ha pedig a vizsgálat még nem fejeződött be, a vizsgálat befejezésére, az arról szóló tájékoztatásra, valamint az annak alapján megteendő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

11. §[31]

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter

1. melléklet a 14/2001. (X. 20.) IM rendelethez[32]