193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet

az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

a) az 1. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre és létesítményekre (a továbbiakban együtt: tevékenység), ideértve azok létesítését és működtetését, kivéve, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak,

b) az a) pont szerinti tevékenységet folytató környezethasználókra (a továbbiakban: környezethasználó) terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) új tevékenység: minden, a rendelet hatálybalépését követően engedélyezett tevékenység;

b) a meglévő tevékenység: az a tevékenység, amelyet e rendelet hatálybalépése előtt engedélyeztek;

c)[1] létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár, vagy szennyező hatású;

d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funckiójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában bekövetkezett, illetve végrehajtott olyan módosítás, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását befolyásolja.

3. §

(1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának csökkentéséről;

b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;

c) a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;

d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

(2) Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint a területi környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) - a 2. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével - állapítja meg a környezethasználó számára alkalmazandó elérhető legjobb technikát. A környezetvédelmi hatóság az elérhető legjobb technika meghatározásához a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat.

Új tevékenységre vonatkozó szabályok

4. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó tevékenység egységes környezethasználati engedély alapján kezdhető meg.

(2) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a környezethasználónak a hatósághoz benyújtott kérelmére indítja meg.

(3) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a tevékenység tekintetében - amennyiben az külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozik - a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően, - ha a kérelmező, környzet-használó eltérően nem nyilatkozik - hivatalból indítja meg.

(4)[2] A (2) bekezdés szerinti eljárás megindítására vonatkozó kérelem tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelőség a környezethasználót a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

5. §

(1) A környezetvédelmi hatóság a 4. § (3) bekezdése szerinti eljárás megindításáról - a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat meghozatalával egyidejűleg - értesíti

a) a jogosult környezethasználót (a továbbiakban: jogosult);

b) az érdekelt hatóságokat, továbbá felhívja a jogosultat a tevékenység engedélyezéséhez szükséges, a 3. számú mellékletben felsoroltak közül a még be nem nyújtott adatok, tények (a továbbiakban: kiegészítő adatszolgáltatás) közlésére.

(2) A jogosultnak az engedély iránti kérelemhez, illetőleg a kiegészítő adatszolgáltatáshoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

b) a hatásterület bemutatását;

c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

d) a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett/megtett intézkedéseket;

e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;

g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

(3) A környezetvédelmi hatóság az eljárást megszünteti, ha a jogosult az eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kiegészítő adatszolgáltatást és a (2) bekezdésben foglaltakat. A jogosult kérésére indokolt esetben az eljárás további 6 hónappal meghosszabbítható.

(4) Amennyiben a kérelem államtitoknak, üzleti vagy szolgálati titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.

(5) A 4. § (3) bekezdés esetében a környezeti hatástanulmány az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció részét képezi.

(6) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan külön törvény1 biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a környezetvédelmi hatóság figyelembe veszi.

Meglévő tevékenységgel kapcsolatos szabályok

6. §

(1) A környezetvédelmi hatóság az e rendelet hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

(2)[3] A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Engedélyezési eljárás

7. §

Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként

a) minden esetben bevonja a 4. számú melléklet 1 pontjában,

b) hatásköri érintettség esetén bevonja a 4. számú melléklet 2. pontjában meghatározott szakhatóságokat.

8. §

(1) A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó - külön jogszabályban meghatározott - engedélyeket megadottnak kell tekinteni, ha a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély megadásáról döntött.

(2) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése, illetőleg ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt szennyező anyagokra.

(3) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) Ha az elérni kívánt környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely az elérhető legjobb technikával biztosítható, a környezetvédelmi hatóság további feltételeket is előírhat.

(5)[4] A környezetvédelmi hatóság által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha a létesítmény működtetése során teljesíti az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat.

9. §

(1) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább 5 évre adható meg.

(2) Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint figyelemmel a 6. § (2) bekezdésében foglaltakra felül kell vizsgálni.

(3)[5] A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak környezetvédelmi felülvizsgálatára kötelezi a környezethasználót, ha

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változást kíván végrehajtani;

b) az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;

c) a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli;

d) ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.

A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatát.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje 90 nap, amely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(5) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

Társadalmi részvétel az engedélyezési eljárás során

10. §

(1)[6] A környezetvédelmi hatóság a 4. § (2) bekezdése szerinti eljárása során

a) a kérelmet és a hirdetmény szövegének (3) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének;

b) a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjét értesíti az előtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthető összefoglalót.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott települési önkormányzat jegyzője hirdetményt tesz közzé az iratok megérkezését követő öt napon belül, tizenöt napig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon.

(3) A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét és a tevékenység kérelem szerinti rövid leírását;

b) azt, hogy a kérelem, hol és mikor tekinthető meg;

c) felhívást arra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a kérelem tartalmára vonatkozóan, írásbeli észrevételt lehet tenni.

(4) A környezetvédelmi hatóság a 4. § (3) bekezdése szerinti eljárása során a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító, valamint az eljárás megindításáról szóló határozatát, valamint az esetleges kiegészítő adatszolgáltatást megküldi az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott települési önkormányzat jegyzőjének.

(5) A jegyző a (4) bekezdésben foglalt esetben a (2) és (3) bekezdés szabályait megfelelően akalmazza.

(6) A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a környezetvédelmi hatóságnak, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a környezetvédelmi hatósághoz továbbítja.

(7) A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

11. §

(1) Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot a környezetvédelmi hatóság a határozat kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követően tizenöt napon át közszemlére teszi.

(2) Az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője tájékoztatást ad-külön jogszabály rendelkezései szerint - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás irataiba történő betekintés módjáról.

Adatszolgáltatás

12. §

(1) Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

(4)[7]

(5) Az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok kötelesek biztosítani a tudomásukra jutott, szakmailag ellenőrzött adatokhoz történő hozzáférést.

(6) A környezetvédelmi hatóság az általa nyilvántartott adatokról - külön jogszabály rendelkezései szerint - megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

(7) A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi miniszter feladata.

Jogkövetkezmények

13. §

(1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős engedély nélkül folytatott tevékenység gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában

a) korlátozhatja,

b) felfüggesztheti,

c) megtilthatja.

(2)[8] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg, a környezetvédelmi hatóság határozatában a tevékenység engedély nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót százezer forint/nap bírság megfizetésére kötelezi.

(3) Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (2) bekezdésben foglalt bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Amennyiben a környezethasználó a környezetvédelmi hatóságnak a tevékenységben végrehajtani kívánt jelentős változtatást [Kvt: 82. § (1) bek.] nem jelenti be, illetve elmulasztja az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítését, a környezetvédelmi hatóság határozatában - a bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig - napi tízezer forint bírság megfizetésére kötelezi.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet - figyelemmel a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakra - 2001. október 30-án lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[9] Az 1999. október 30. után, nem e rendelet előírásainak megfelelően engedélyezett létesítményeknek (a továbbiakban: kiemelten kezelendő létesítmények) 2004. április 30-ig, az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat teljesíteniük kell.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó meglévő létesítményeknek-ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb 2007. október 31-ig az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat teljesíteniük kell.

(4) E rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül a hatálya alá tartozó meglévő létesítmény üzemeltetője köteles a nevét, székhelyének címét, a tevékenységét a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni.

(5) A rendelet 6. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelező határozatát a környezetvédelmi hatóság a kiemelten kezelendő létesítmények esetén a 2002. június 30-ig, a meglévő létesítmények esetén 2004. január 1-jéig köteles kiadni.

(6)[10] Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek, létesítmények esetén az országhatárokon átterjedő környezeti hatás fennállásakor az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az Egyezmény részes felei, mind - viszonosság esetén - más országok tekintetében is, az Egyezmény előírásait a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 24-27. §-ai szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(7)[11] Amennyiben az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a Korm. rendeletnek és az Egyezménynek megfelelően lefolytatásra került, azt az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban nem kell megismételni.

15. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az EK Tanácsának az integrált szennyezés-megelőzésről és ellenőrzésről (IPPC) szóló 96/61/EKirányelvével.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 193/2001. (X. 19.) Kom. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listája

A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. "Vasfémek" feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál.

Iparág, illetve tevékenység

1. Energiaipar

1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.

1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók).

1.3. Kokszolókemencék.

1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölő és szinterelő létesítmények.

2.2. Vas vagy acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5. Létesítmények:

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

3. Építőanyagipar

3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égé-tőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények.

3.3. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.

4. Vegyipar

Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan:

4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen[12]

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen ami-nok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitri-lek, cianátok, izocianátok,

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) szerves fémvegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) színezékek és pigmentek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok ipari méretű gyártására.

4.2. Vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok, nevezetesen[13]

a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén),

b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav,

c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid,

d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát,

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid,

f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű

gyártására.

4.3. Vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához.

4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához.

4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártására kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények.

4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására.

5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével)[14]

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül.

5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

6. Papíripar

Ipari üzemek a következő termékek gyártására:

a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül.

7. Textilipar

Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

8. Bőripar

Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

9. Élelmiszeripar

9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban).

9.3. Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

10. Állati anyagok feldolgozása

Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

11. Nagy létszámú állattartás

Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint

a) 40 000 férőhely baromfi számára,

b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c) 750 férőhely kocák számára.

12. Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószerfogyasztási kapacitás felett.

13. Bányászat

13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2. Kőolajkitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap-tól.

13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén l millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányásza-tától.

14. Egyéb létesítmények

Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

2. számú melléklet az 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is:

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,

5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,

7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,

12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringről és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.[15]

3. számú melléklet a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A)

Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:

a) az engedélykérő azonosító adatai,

b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,

c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,

d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

e) az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése,

f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,

g) a létesítmény szennyező forrásai,

h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,

i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

j) a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,

k) szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldások,

l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 3. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,

m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések.

B)

Új létesítmények esetében, amelyekkel kapcsolatban környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására került sor, a kiegészítő adatszolgáltatásban csak azon adatokat és tényeket kell megjelölni, amelyek az előzetes környezeti tanulmányban vagy a részletes környezeti hatástanulmány dokumentációjában nem kerültek ismertetésre. A környezeti hatástanulmány dokumentációit a kérelemhez csatolni kell.

C)

Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

D)

Az engedély iránti kérelemhez, illetőleg a kiegészítő adatszolgáltatáshoz csatolni kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas 5. § (2) bekezdés szerinti közérthető összefoglalót.

4. számú melléklet a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelethez

Közreműködés az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban

1. Az egységes környezethasználati eljárásba minden esetben bevonandó szakhatóságok

a)[16]

b) környezet-egészségügyre kiterjedően:

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete

másodfokon: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal

2. Az egységes környezethasználati eljárásba, hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok

a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően:

első fokon: érintett települési önkormányzat jegyzője

másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal

b) erdővédelemre kiterjedően:

első fokon: az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága

másodfokon: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala

c) talajvédelemre kiterjedően:

első fokon: a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat

másodfokon: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálata

d) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:

első fokon: az illetékes körzeti földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetben a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal)

másodfokon: a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal), ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi-és Vidékfejlesztési Minisztérium

e) földtani és ásványvagyonvédelemre kiterjedően:

első fokon: Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala

másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala

f)[17]

g) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságának védelmére kiterjedően:

első fokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága

másodfokon: az országos tiszti főorvos

h) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelmére kiterjedően:[18]

első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke;

i) műemlékek és műemléki területek védelmére kiterjedően:[19]

első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

j) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően, veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon: az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

másodfokon: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága

k) bányászati tevékenységek vonatkozásában:

első fokon: az illetékes bányakapitányság

másodfokon: Magyar Bányászati Hivatal

l) a településrendezési és építési követelmények érvényre juttatására kiterjedően

első fokon: kiemelt építésügyi hatóság

másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal

m) az állati anyagok feldolgozása és a nagy létszámú állattartás (lásd 1. számú melléklet 10-11. pont) tekintetében:[20]

első fokon: az illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás

másodfokon: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

n) éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítése és üzemeltetése tekintetében:

első fokon: az illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőség

másodfokon: a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal;

o) létesítményekkel összefüggő közlekedési tevékenységek vonatkozásában:

első fokon: Központi Közlekedési Felügyelet

másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet

5. számú melléklet a 193/2001. (X. 19.) Kom. rendelethez

Azon szennyező anyagok, amelyeket kiemelten figyelembe kell venni a kibocsátási határértékek megállapítása során

LEVEGŐ

1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek

2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek

3. Szén-monoxid

4. Illékony szerves vegyületek

5. Fémek és vegyületeik

6. Por (szilárd anyag)

7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)

8. Klór és vegyületei

9. Fluor és vegyületei

10. Arzén és vegyületei

11. Cianidok

12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegő közvetítésével befolyással lehetnek a reprodukcióra

13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok

VÍZ

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket képezhetnek

2. Szerves foszfortartalmú vegyületek

3. Szerves ónvegyületek

4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a reprodukcióra

5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan megmaradó és az élő szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgező anyagok

6. Cianidok

7. Fémek és vegyületeik

8. Arzén és vegyületei

9. Biocidek és növényvédő szerek

10. Szuszpendált anyagok

11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)

12. Az oxigén háztartásra kedvezőtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI, KOI stb. jellemzőkkel).

6. számú melléklet a 193/2001. (X.19.) Kom. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei

Az engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

1. A hatóság

a) az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg, különösen az 5. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra, továbbá azon szennyező anyagokra, amelyekre külön jogszabály alapján határérték megállapítása kötelező,

b) amennyiben valamely szennyező anyagra jogszabály kibocsátási határértéket állapít meg, az engedélyben csak a jogszabályban előírt vagy annál szigorúbb határértéket állapíthat meg,

c) a kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek,

d) a kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű környezetvédelmi és műszaki követelményeket a elérhető legjobb technika alapján meghatározza, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és célállapotát.

e) az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, amennyiben biztosított, hogy jelentős helyi szennyezés nem következik be.[21]

2. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen

a) a levegő, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;

b) szükség esetén a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék hasznosítására, illetve ártalmatlanítására;

c) - amennyiben szükséges - a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;

d) amelyek biztosítják a 3. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.

3. Az engedély tartalmazza[22]

a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát. Amennyiben a hatóság másképp nem rendelkezik, az engedélyes köteles évente legalább egyszer adatot szolgáltatni;

b) feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;

c) intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek;

d) amennyiben szükséges[23]

da) a próbaüzem időtartamát,

db) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási

kötelezettséget és a teljesítés határidejét.

4. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések

a) az engedélyben egyedileg meghatározott technika, illetve technológia használata nem írható elő;

b) amennyiben az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását, akkor az engedélyben kiegészítő feltételt kell előírni, amely biztosítja az adott határérték betartását.