47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet

egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-a és 110. §-a (7) bekezdésének c), f), g), i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

1. §

(1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A légszennyező pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyező pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében várható, a vonatkoztatási időtartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás

a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy

b) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennye-zettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy

c) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége)."

(2) Az Lr. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Tilos a környezeti hatásvizsgálat-köteles, illetőleg az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység végzése céljából új légszennyező pontforrást telepíteni, ha a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező pontforrás üzembe helyezése következtében várhatóan meghaladja az éves légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha

a) a légszennyező saját költségén, az új légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén, az adott légszennyező anyag tekintetében, a levegő szennyezettsége szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentését egyidejűleg biztosítja, vagy

b) a beruházás megvalósulása következtében az adott légszennyező anyag határérték alatti kibocsátása (levegő-terhelés) kisebb lesz, mint a beruházás előtti állapotban volt, vagy

c) a légszennyező, más jogszabályban előírt módon bizonyítja, hogy a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap légszennyezettség az új légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket."[1]

2. §

(1) Az Lr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetében a tevékenységet folytató beruházónak a mellékletben meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet (Kvt. 34. §) kell kialakítani - a 27. § (2) bekezdése szerint korszerűsített (rekonstruált) légszennyező források kivételével - az új légszennyező források körül."

(2) Az Lr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálat köteles, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek esetén a védelmi övezetet a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben határozza meg. A 2. számú mellékletben nem szereplő, illetőleg a megjelölt kapacitáshatárok alatti tevékenységek esetén ezen engedélyezési eljárások során vizsgálja a védelmi övezet kialakításának szükségességét és annak méretét."

(3) Az Lr. 6. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A védelmi övezet tényleges nagyságát a kibocsátások, a terjedési viszonyok, a domborzat, a védőelemek és védendő területek, építmények figyelembevételével, a környezetvédelmi hatóság az új beruházás, illetve tevékenység engedélyezése során, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában szakhatóságként, illetve más engedélyező hatóság hiányában saját hatósági jogkörében eljárva határozza meg."

(4) Az Lr. 6. §-a (4) bekezdésének első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 2. számú melléklet A) -D) pontjaira előírt védelmi övezetnél kisebb védelmi övezetet is megállapíthat a környezetvédelmi hatóság az érintett települési önkormányzat (a Fővárosban a kerületi önkormányzat) jegyzőjének (a továbbiakban együtt: a települési önkormányzat jegyzője) és a közegészségügyi, valamint a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, ha valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. Az így megállapított védelmi övezet sugara nem lehet kisebb az A) pontban felsorolt tevékenységeknél 300 m-nél és a B) pontban felsorolt tevékenységeknél 200 m-nél, illetve a légszennyező forrás közvetlen hatásterületénél, amennyiben az az előzőeknél kisebb."[2]

(5) Az Lr. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kijelölt védelmi övezetben nem lehet és oda a későbbiekben sem építhető, a védelmi övezetre vonatkozó tilalom feloldásáig, lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt."

(6) Az Lr. 6. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Helyhez kötött légszennyező pont és diffúz forrás esetén az építésügyi engedélyezési eljárás során, a környezetvédelmi hatóság által megadott szakhatósági állásfoglalásnak tartalmaznia kell a védelmi övezetre előírt korlátozás, illetőleg tilalom elrendelésére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megkeresést."[3]

(7) Az Lr. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(9) bekezdések számozása (8)-(10) bekezdésre változik:

"(7) Új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kijelölését követően nem adhatja meg a külön jogszabály szerinti hozzájárulását a közút kezelője részére az (5) bekezdésben felsorolt építmények védelmi övezetben történő elhelyezéséhez."[4]

3. §

Az Lr. 7. §-ának (8)-(12) bekezdései helyébe a következő (8)-(13) bekezdések lépnek:

"(8) Azokra a zónákra, ahol a talajközeli ózon koncentrációja (a troposzféra legalsó rétegének ózon tartalma) meghaladja a cél értéket (azt a koncentráció értéket, amelynek elérését egy megadott időszak alatt lehetőség szerint biztosítani kell az emberi egészséget és/vagy a környezetet károsító hatások elkerülése érdekében), illetőleg a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket (amely alatt a tudomány jelenlegi állása szerint az emberi egészséget és a környezet egészét károsító közvetlen hatások fellépése valószínűtlen, és amelynek elérése ugyanakkor csak hosszú időtávon biztosítható), ezek betartására költséghatékony intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani. Az intézkedéseket a külön jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programokkal összhangban kell végrehajtani.[5]

(9) A (7) bekezdésben említett programokat a (6) bekezdésben meghatározott zónák kijelölését követő 18 hónapon belül kell elkészíteni. Azokra a zónákra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja meghaladja, a légszennyezettségi határértéket, az összes szennyezőanyagra vonatkozó, integrált intézkedési programot kell készíteni.

(10) A zónákra vonatkozó intézkedési program végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság,

a) a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi, és annak végrehajtását ellenőrzi;

b) a légszennyező tevékenységét, az intézkedési terv elkészítésének, illetőleg az abban foglaltak végrehajtásának elmaradása esetén, korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, mely intézkedésről a települési önkormányzat jegyzőjét is értesíti.

(11) Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, illetőleg a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célt, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.

(12) A zónákban légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek jelölhetők ki külön jogszabályban meghatározottak szerint, az illetékes környezetvédelmi hatóság és a földművelésügyi illetékes szervek együttes javaslata alapján, valamint a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat egyetértésével. A kijelölést e rendelet hatálybalépése után 3 éven belül el kell végezni, és legalább 5 évenként felül kell vizsgálni.

(13) Az országhatáron átterjedő légszennyezés esetén az érintett országokat, a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfelelően értesíteni kell, és kezdeményezni kell a kölcsönös segítségnyújtást. A szomszédos országok kibocsátásai következtében az országban kialakuló szennyezettség csökkentésére kétoldalú kapcsolatok keretében kezdeményezni kell egyeztetett intézkedések végrehajtását. Biztosítani kell az azonnali beavatkozáshoz szükséges információk elérhetőségét a szennyezettség hatásával érintett szomszédos ország részére."

4. §

Az Lr. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás (amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók) létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), működésének megkezdéséhez, működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, más engedélyező hatóság hiányában engedélye szükséges."

5. §

(1) Az Lr. 13. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyező anyag kibocsátott mennyiségét (a továbbiakban: vonalforrás) létesítésének és használatba vételének engedélyezésekor a 8. § (2) bekezdés b) pontjában és a 10. § (1) és (7)-(8) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni."

(2) Az Lr. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Új autópálya, autóút esetében az út tengelyétől számított, az út mindkét oldala mentén legalább 50 m-es, az új egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 25 m-es védelmi övezetet kell kialakítani."

6. §

Az Lr. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bírságot a környezetvédelmi hatóság a 8. számú mellékletben meghatározott esetekben, a megjelölt összegek 25-100%-a között a mulasztás körülményeinek, súlyosságának, időtartamának és ismétlődésének egyedi mérlegelésével, kötelezettségszegésenként külön-külön állapítja meg, és veti ki."

7. §

(1) Az Lr. 23. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi felügyelőség)

"e) a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét a légszennyezés és a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetése érdekében a technológia korszerűsítésére, légszennyezést csökkentő berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb műszaki intézkedésre kötelezheti,"

(2) Az Lr. 23. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi felügyelőség)

"n) működteti az illetékességi területén a helyi levegőtisztaság-védelmi információs rendszert, gondoskodik a légszennyezettségi adatok rendszeres értékeléséről és nyilvánosságra hozataláról,"

(3) Az Lr. 23. §-a (2) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi felügyelőség)

"p) a közegészségügyi hatóság közreműködésével rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, erről és a határértékeket meghaladó esetekről, valamint azok okairól évente értékelő jelentést készít,"

(4) Az Lr. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár

a) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival,

b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaival, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint

c) a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben."

(5) Az Lr. 23. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat jegyzője)

"a) ellenőrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegővédelmi követelmények betartását,"

(6) Az Lr. 23. §-ának (4) bekezdése a következő g) -j) pontokkal egészül ki:

(A települési önkormányzat jegyzője)

"g) ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását,

h) a hatáskörébe tartozó légszennyezőt a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti,

i) a hatáskörébe tartozó légszennyező részére határozattal - külön jogszabályban meghatározott - kibocsátási határértéket írhat elő,[6]

j) a hatáskörébe tartozó légszennyezővel szemben az i) pontban meghatározott kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki."

8. §

Az Lr. 25. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 9. § (1) bekezdésben, a 16. § (1) bekezdésben és a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaira,

b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaira, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint

c) a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira."

9. §

Az Lr. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelet hatálybalépése után korszerűsített (rekonstruált) légszennyező forrás tervezésénél, megvalósításánál, működtetésénél - amelynek várható élettartama legalább 10 évvel meghosszabbodik, vagy a kibocsátott szennyezőanyagok fajtája megváltozik - az új légszennyező forrásra érvényes levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell betartani."

10. §

Az Lr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban,

a) összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következő jogszabályaival:

- a Tanács 96/62/EK irányelve a környezeti levegőminőség értékeléséről és ellenőrzéséről;

- a Tanács 91/692/EGK irányelvével módosított 84/360/EGK irányelve az ipari létesítmények levegőszennyezése elleni küzdelemről;

- a Tanács 97/101/EK határozata a tagállamokban a légszennyezés mérését végző egyedi mérőállomások és a mérőhálózatok által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös átadásának megteremtéséről;

- az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve az egyes légszennyező anyagok nemzeti összkibocsá-tási határértékeiről;

b) szabályozási tárgykörében összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következő jogszabályaival:

- a Tanács 96/61/EK irányelve az integrált szennyezésmegelőzésről és csökkentésről;

- az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve a környezeti levegő ózontartalmáról."

11. §

(1) Az Lr. 2. számú melléklete B) 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. Bányászat

12.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől.

12.2. Kőolajkitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap-tól.

12.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

12.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nem vas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától."

(2) Az Lr. 2. számú melléklete C) 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. Nyomdaipar

14.1. Tekercses offset nyomás forrólevegős szárítással, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át.

14.2. Rotációs mélynyomás sajtótermékek gyártásánál, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 25 t-át.

14.3. Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, kasírozás vagy lakkozás, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át.

14.4. Rotációs szitanyomás textilre-kartonra-műanyag-ra, ahol a felhasznált oldószer mennyiség eléri vagy meghaladja az évi 30 t-át."

(3) Az Lr. 2. számú melléklete D) pontjának címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"D) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter."

(4) Az Lr. 2. számú mellékletének 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. Autóbusz-végállomás, összesen 16 (indító és érkező) állástól."

12. §

Az Lr. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

13. §

(1) Az Lr. 8. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Lr. 8. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Lr. 8. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Lr. 8. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Lr. 8. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosítása

14. §[7]

15. §[8]

A háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről szóló 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosítása

16. §

A háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről szóló 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hzr.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet hatálya a rendelet mellékletében felsorolt villamos háztartási gépekre terjed ki."

17. §

A Hzr. 2. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

"h) gyártó:

ha) a háztartási gépnek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, illetve aki a háztartási gépen elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a háztartási gép gyártójaként tünteti fel,

hb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló."

18. §

A Hzr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A zajkibocsátási adatokat a gyártónak a külön jogszabályban előírt címkén kell feltüntetnie."[9]

19. §

A Hzr. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A statisztikai módszer alapvető statisztikai paramétereit úgy kell megválasztani, hogy ha a gyártási tétel 6,5%-ának zaj kibocsátási szintje magasabb a garantált zajszintnél, akkor az elfogadás valószínűsége 95% legyen. Amennyiben a háztartási gép vizsgálatára vonatkozó szabványban nincs külön megadva, az egyszerű vagy az egyenértékű minta 3 elemű legyen, a választott statisztikai módszerhez pedig 3,5 dB teljes referencia szórást kell alkalmazni."

20. §

A Hzr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Amennyiben a fogyasztóvédelmi felügyelőség az ellenőrzések során azt állapítja meg, hogy az azonos gyártási tételhez tartozó háztartási gép zajkibocsátása nagyobb a címkén feltüntetett értéknél, és a gyártó felhívás ellenére sem vonja ki a forgalomból, vagy haladéktalanul nem javítja a címkén feltüntetett adatokat, a fogyasztóvédelmi felügyelőség a címkén feltüntetett érték korrigálásáig felfüggeszti a vizsgált termékkel azonos gyártási tételben előállított berendezés forgalomba hozatalát."

21. §

A Hzr. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 86/594/EGK irányelve a háztartási készülékek zajkibocsátásáról."

22. §

A Hzr. e rendelet 3. számú mellékletével kiegészül.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

23. §

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár, vagy szennyező hatású;"

24. §

Az Ekr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell."

25. §

Az Ekr. 8. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép.:

"(5) A környezetvédelmi hatóság által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak."

26. §

Az Ekr. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak környezetvédelmi felülvizsgálatára kötelezi a környezethasználót, ha

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változást kíván végrehajtani;

b) az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;

c) a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli;

d) ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.

A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatát."

27. §

Az Ekr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A környezetvédelmi hatóság a 4. § (2) bekezdése szerinti eljárása során

a) a kérelmet és a hirdetmény szövegének (3) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének;

b) a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjét értesíti az előtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthető összefoglalót."

28. §

Az Ekr. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg, a környezetvédelmi hatóság határozatában a tevékenység engedély nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót százezer forint/nap bírság megfizetésére kötelezi."

29. §

(1) Az Ekr. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1999. október 30. után, nem e rendelet előírásainak megfelelően engedélyezett létesítményeknek (a továbbiakban: kiemelten kezelendő létesítmények) 2004. április 30-ig, az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat teljesíteniük kell."

(2) Az Ekr. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek, létesítmények esetén az országhatárokon átterjedő környezeti hatás fennállásakor az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az Egyezmény részes felei, mind - viszonosság esetén - más országok tekintetében is, az Egyezmény előírásait a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 24-27. §-ai szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik."

30. §

Az Ekr. 14. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Amennyiben az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a Korm. rendeletnek és az Egyezménynek megfelelően lefolytatásra került, azt az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban nem kell megismételni."

31. §

Az Ekr. 1. számú mellékletének 4.1. és 4.2. pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(4. Vegyipar

Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan:)

"4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen ami-nok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitri-lek, cianátok, izocianátok,

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) szerves fémvegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) színezékek és pigmentek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok ipari méretű gyártására.

4.2. Vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok, nevezetesen

a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén),

b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav,

c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid,

d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát,

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid,

f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű

gyártására."

32. §

Az Ekr. 1. számú melléklete 5. pontjának címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével) "

33. §

Az Ekr. 2. számú melléklet 12. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringről és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai."

34. §

Az Ekr. 4. számú melléklet 2. pont h) és i) alpontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(Az egységes környezethasználati eljárásban hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok)

"h) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelmére kiterjedően:

első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke;

i) műemlékek és műemléki területek védelmére kiterjedően:

első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke"

35. §

Az Ekr. 4. számú mellékletének 2. pontja a következő új m), n) és o) alpontokkal egészül ki:

(Az egységes környezethasználati eljárásban hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok)

"m) az állati anyagok feldolgozása és a nagy létszámú állattartás (lásd 1. számú melléklet 10-11. pont) tekintetében:

első fokon: az illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás

másodfokon: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

n) éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítése és üzemeltetése tekintetében:

első fokon: az illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőség

másodfokon: a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal;

o) létesítményekkel összefüggő közlekedési tevékenységek vonatkozásában:

első fokon: Központi Közlekedési Felügyelet

másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet"

36. §

Az Ekr. 6. számú melléklete 3. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Áe. 43. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az engedély tartalmazza]

"d) amennyiben szükséges

da) a próbaüzem időtartamát,

db) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási

kötelezettséget és a teljesítés határidejét."

A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

37. §

A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet "A" fejezet 26. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek eltávolítása."

38. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése, a zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 2. §-ának (2) bekezdése, 22. §-ának (2) bekezdése, 27. §-a, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 12. §-ának (4) bekezdése, valamint az egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról szóló 7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról intézkedő 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 31. §-a kiegészül a következő (4) és (5) bekezdéssel:

"(4) A közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a hozzájárulást megtagadja, amennyiben a kérelem a külön jogszabályban felsorolt építményeknek a közút kijelölt védelmi övezetében történő elhelyezésére irányul.[10]

(5) Amennyiben a közút kezelői hozzájárulás a (4) bekezdésben foglaltak alapján kerül megtagadásra, a Tv. 42/A. § (2) bekezdésében szabályozott közlekedési hatósági eljárásba a környezetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni."

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelethez

[6. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez]

Helyhez kötött légszennyező pontforrások bírságolása

A légszennyezési bírság kiszámításának módja:

Meglévő légszennyező források, illetőleg technológiák esetében egy pontforrás adott légszennyező anyag kibocsátása után fizetendő bírságot (BL)

a) időszakos mérés esetén negyedéves bontásban a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

Amennyiben a kibocsátási határérték [kg légszennyező anyag/kg termék] dimenzióban van megadva, akkor az En értékét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

A k [Ft/kg] bírságtényező mértéke:

Dioxinokra és furánokra a bírságtényező értéke: k = 10 000 Ft/mg

1. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a negyedévenként kiszámított bírságok összege.

2. A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított bírságtételek összege a forrás után fizetendő teljes bírság.

3. Ha a légszennyező forrás szennyezőanyag-kibocsátása adott negyedévben a megengedett kibocsátási határértéket legalább 40-szeresen meghaladja, a légszennyezési bírságot a 2003. és a 2004. évekre is a 2005-2007. évekre vonatkozó bírságtényezők alkalmazásával kell kiszámítani az adott negyedévben.

4. A külön jogszabályban több légszennyező anyagra osztályonként együttesen (összesen) megadott kibocsátási határérték esetén a bírság kiszámítása a légszennyező anyagok tömegárama alapján történik.[11]

5. Veszélyességi fokozatba be nem sorolt légszennyező anyag bírságtényezője a legkisebb értékű bírságtényező

b) folyamatos mérés esetén havi bontásban a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

Amennyiben a kibocsátási határérték [kg légszennyező anyag/kg termék] dimenzióban van megadva, akkor az En értékét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

A k [Ft/kg] bírságtényező mértéke:

Dioxinokra és furánokra a bírságtényező értéke: k = 10 000 Ft/mg

1. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a havonta kiszámított bírságok összege.

2. A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított bírságtételek összege a forrás után fizetendő teljes bírság.

3. Ha a légszennyező forrás szennyezőanyag-kibocsátása adott hónapban a megengedett kibocsátási határértéket legalább 40-szeresen meghaladja, a légszennyezési bírságot a 2003. és a 2004. évekre is a 2005-2007. évekre vonatkozó bírságtényezők alkalmazásával kell kiszámítani az adott hónapra.

4. A külön jogszabályban több légszennyező anyagra osztályonként együttesen (összesen) megadott kibocsátási határérték esetén a bírság kiszámítása a légszennyező anyagok tömegárama alapján történik.[12]

5. Veszélyességi fokozatba be nem sorolt légszennyező anyag bírságtényezője a legkisebb értékű bírságtényező.

2. számú melléklet a 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelethez

[Melléklet a 12/1983. (V. 12.) MT rendelethez]

A jegyző hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek

a) Az alábbi gazdasági tevékenységek (TEÁOR szerint)[13]

- TEÁOR 01 mezőgazdaság, vadgazdálkodás

- TEÁOR 02 erdőgazdálkodás

- TEÁOR 05 halgazdálkodás

- TEÁOR 22 kiadói, nyomdai egyéb sokszorosítási tevékenység

- TEÁOR 45 építőipar

- TEÁOR 50 jármű-kereskedelem, -javítás, üzemanyag-kiskereskedelem

- TEÁOR 51 nagykereskedelem

- TEÁOR 52 kiskereskedelem

- TEÁOR 55 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

- TEÁOR 71 kölcsönzés

- TEÁOR 72 számítástechnikai tevékenység

- TEÁOR 73 kutatás, fejlesztés

- TEÁOR 74 egyéb gazdasági szolgáltatás

- TEÁOR 80 oktatás

- TEÁOR 85 egészségügyi, szociális ellátás

- TEÁOR 90 szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

- TEÁOR 91 érdekképviselet

- TEÁOR 92 szórakoztatás, kultúra, sport

- TEÁOR 93 egyéb szolgáltatás.

b) Az alábbi szolgáltatás (SZJ szerint):[14]

63.21.24.0 parkolási szolgáltatás.

c) Egyéb lakossági zajkeltés (szomszédsági zajok, hobby-, szabadidős tevékenység).

3. számú melléklet a 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelethez

[Melléklet a 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelethez]

A rendelet hatálya alá tartozó villamos háztartási gépek

Villamos kézi szerszámok

Porszívók, takarítógépek

Ventilátoros fűtőberendezések

Mosógépek, centrifugák [a 77/1999. (XII. 22.) GM rendelet 1. § (2) bekezdés a) -d) pontjában meghatározott berendezésekre vonatkozóan]

Hőtároló rendszerű, helyiségfűtő készülékek

Ventilátorok

Villanyborotvák, motoros bőr-, haj- és testápoló készülékek

Villamos étel-előkészítő készülékek (pl. keverők, aprítók)

Szagelszívók, páraelszívók