Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálatról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(Kt. 67. §-ához)

1. §

(1) A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek

a) a környezeti elemekre [Kt. 4. § a) pontja] (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),

b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére [Kt. 4. § b) pontja], különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

c) az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változások

vizsgálatára terjed ki.

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint:

a) a melléklet "A" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges építményeket, létesítményeket (a továbbiakban együtt: létesítmény) sorolja fel, amelyekre környezetvédelmi engedély a c) pontban meghatározott kivételektől eltekintve, csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható [Kt. 68. § (1) bekezdés];

b) a melléklet "B" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítményeket, továbbá az "A" és "B" fejezetben szereplő azon tevékenységek, illetve létesítmények jelentős módosítását sorolja fel, amelyeknél a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése [Kt. 70. § (2) bekezdés];

c) a d) pont hatálya alá tartozik az az "A" fejezetben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, amelyet legfeljebb két évig, kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végeznek, illetve hoznak létre.

(3) Ha az 1. számú melléklet "B" fejezetében feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest, akkor a bővítés a (2) bekezdés szerint minősül.

2. §

(1) Jelentős módosításnak minősül

a) az 1. számú melléklet "A" fejezete 34. pontjában meghatározott változtatás;

b) az i. számú melléklet "B" fejezete 140. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy technológia- vagy termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

ba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy emisszióra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

bb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

bc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

bd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,.

be) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

bf) a tevékenység céljára léhatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

bg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

c) az 1. számú melléklet "B" fejezete 141. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

ca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

cb) új vasúti pálya létesül,

cc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

cd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

d) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy a b) és c) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e.

(2) Az 1. § (2) bekezdés a) pont hatálya alá tartozik a tevékenység olyan jelentős módosítása, ami egyúttal az 1. számú melléklet "A" fejezetében felsorolt tevékenység megkezdését jelenti.

(3) Nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn.

(4) Nem minősül a tevékenység módosításának

a) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet;

b) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetetésének helyszíni megoldása.

(5)[1] Amikor a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik az (1) bekezdés bf), bg) vagy ca) pontjában megadott küszöbértéket, az érdekeltnek [Kt. 73. § (2) bekezdés b) pontja] ezt be kell jelentenie a felügyelőségnek. Ilyen esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései [Kt. 73-76. §, 78-80. §] szerint jár el.

3. §

A tevékenység szakaszai [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pontja]

a) a telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a berendezések felszerelése;

b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata;

c) a felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

(Kt 68. §-ához)

4. §

(1) Az a hatóság, amelyik adatkezelői feladata ellátásából eredően rendelkezik olyan közérdekű adattal, ami a

környezett hatásvizsgálathoz szükséges, és amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály nem korlátozza, a kérelmezőnek azt kérésére rendelkezésére bocsátja. A hatóság az adat közléséért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (3) bekezdésének keretei között költségtérítést állapíthat meg.

(2) A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek [Kt. 68. § (3) bekezdés] különösen: a tevékenység

a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;

b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítás, raktározás, tárolás;

c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;

d) energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.

4/A. §[2]

A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelőség az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

Előzetes környezeti tanulmány

(Kt. 69. §-ához)

5. §

(1) A kérelemhez nyolc nyomtatott példányban csatolandó az előzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 24-26. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő.

(2)[3]

6. §

(1) Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés n) pontja], ki kell térni arra is, hogy

a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett megoldást vagy megoldási változatokat ítéli megfelelőnek;

b) döntésében szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.

(2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia

a) az előzmények körében:

aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetése,

ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúrafejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását,

ac) nyomvonalas létesítménynél a nyomvonal tervezett továbbvezetésének ismertetése, és a tervezés során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

b) az alapadatok körében:

ba) a tevékenység volumene,

bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye, beleértve a telepítési helyen létesülő kapcsolódó létesítményeket is,

be) a telepítési hely lehatárolása térképen,

bf) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az alábbiak megadását is:

- az összefoglaló folyamatábra, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatói,

- annak ismertetése, ha olyan veszélyes anyagot használnak fel, állítanak elő vagy forgalmaznak, amely minősége vagy mennyisége következtében a Kt. 28. § (1) bekezdése szerinti hatást idézhet elő, illetve, ha a technológia vagy a tevékenység más jogszabály szerint környezetre veszélyt jelentőnek minősül,

bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

bh) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,

bi) a tevékenység megvalósításához szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalom nagyságrendje is,

bj) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bk) egyéb kapcsolódó műveletek;

c) a telepítési hely szomszédságában tervezett-a településrendezési tervben szereplő - vagy meglévő, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységek vagy létesítmények megjelölése a be) pont szerinti térképen;

d) a b) pont szerinti alapadatok és a c) pont szerinti területi adatok bizonytalansága (rendelkezésre. állása),

megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani;

e) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.

(3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja]

a) műszaki infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél

aa) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy

ab) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével

kell megadni;

b) más tevékenységnél csak akkor kell részletezni, ha ilyen következmények értelmezhetők.

(4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés 6) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni.

(5) A hatások előzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve (3. §), és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy

a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;

b) a hatásfolyamatok - figyelembe véve a 2. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat - milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;

c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje és mekkora a jelentőségük a környezet állapota, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetének változása szempontjából.

(6) A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek. E hatások előzetes becslésére az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja:

a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;

b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;

c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy

d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.

(8) Az előzetes tanulmányban jelezhető, hogy mely részekre vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

(9) Az előzetes tanulmányhoz csatolni kell annak közérthető összefoglalását; ami tartalmazza különösen a tevékenység alapadatainak [(2) bekezdés b) pont] összefoglalását, a tevékenység elmaradásának környezeti következményeit [(3) bekezdés a) pont], a főbb hatótényezők [(4) bekezdés] ismertetését, a környezeti állapotváltozás

- előzetes becslését [(5)-(7) bekezdés] és a későbbiekben részletesen megvizsgálandó fő környezeti kérdéseket.

7. §

(1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor

a) a felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (3) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjének;

b) a telepítési hellyel szomszédos települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjét a felügyelőség értesíti a kérelemről, mellékelve a közérthető összefoglalót. A jegyző tíz napon belül jelzi a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. A felügyelőség az érintettség jelzését követően haladéktalanul megküldi az a) pont szerinti iratokat a jegyzőnek.

(2) Az érintett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzői gondoskodnak arról, hogy a (3) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követő öt napon belül harminc napig közszemlére tegyék és közterületen való közhírré tétellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon is közzétegyék.

(3) A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint;

b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg;

c) felhívást arra, hogy az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél írásbeli észrevételt lehet tenni.

(4) A hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követő harminc napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.

(5) A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.

(6) A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt (Kt. 91. §).

(Kt. 70. §-ához)

8. §

(1) A kérelmet [5. § (1) bekezdés] a felügyelőség a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő - környezeti elem vagy rendszer védelmére vagy környezetet veszélyeztető hatás elleni védelemre vonatkozó - hatáskörrel rendelkező hatóságok bevonásával bírálja el. A 3. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően az eljárásba szakhatóságként

a) az 1. pontban felsorolt hatóságokat minden esetben bevonja;

b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a kérelmezett tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, aminek védelme hatáskörükbe tartozik, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, ami elleni védelem hatáskörükbe tartozik.

(2)[4]

(3) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges - és a 7. §, illetve a 24-26. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

9. §

A felügyelőség határozatában

a) megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

b) a lehetségesnek ítélt változatoknál a részletes környezeti hatástanulmány készítése során vizsgálandó szempontok és követelmények meghatározásakor (Kt. 70. § (2) bekezdés a) pontja] figyelembe veszi, hogy mi az, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

10. §

(1) Nem adható ki a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a tevékenység

a) az 1. számú melléklet "A" fejezetében szerepel;

b) nagyfokú környezeti kockázattal járna;

c) országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá

ha a várható környezeti hatások

d) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;

e) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

(2) A felügyelőség és az érintett szakhatóság további szempontok, különösen a 4. számú mellékletben leírtak mérlegelésével, és az adott ügy sajátosságait figyelembe véve határozza meg, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedély megadásáról való döntéséhez. A meghatározásnál alkalmazott konkrét szempontokra az előkészítő eljárást lezáró határozat indoklásában ki kell térni.

11. §

Ha a benyújtott előzetes tanulmány tartalma nem felel meg az előírt tartalmi követelményeknek, illetve nem helytálló információt tartalmaz, és ha azt hiánypótlással sem lehet megfelelővé tenni, a felügyelőség a kérelmet elutasítja.

12. §

(1) Az ügy érdemében hozott határozatot (Kt. 70. § (2) bekezdés] a felügyelőségnek a határozathozatalt követően, az eljárásban részt vett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek a határozat kézhezvételét követően tizenöt napon át hivatalukban közszemlére is kell tenni.

(2) Az eljárásban részt vett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek az (1) bekezdés szerinti határozat kézhezvételét követő öt napon belül közhírré is kell tenni a felügyelőség döntését a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességéről, illetve a környezetvédelmi engedély megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, valamint azt, hogy a határozat teljes szövege miként tekinthető meg.

13. §

A részletes környezeti hatástanulmányt - a továbbiakban: részletes tanulmány - az előkészítő szakaszt lezáró határozat jogerőre emelkedését kővetően, két éven belül lehet a felügyelőséghez benyújtani. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre, egy ízben legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.

Részletes tanulmány

(Kt. 71. §-ához)

14. §

(1) A részletes tanulmányt-ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani.

(2) A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen

a) a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait;

b) a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket; valamint

c) a részletes vizsgálat menetét.

(3) A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni.

(4) A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásának magába kell foglalnia:

a) a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését, megjelölve azt, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt;

b) a hatótényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése bemutatását.

(5) A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők

a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá;

b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával (2. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való összefüggésben.

(6) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése (Kt. 84. §) korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.

(7) A részletes tanulmányban jelezhető, hogy mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

15. §

(1) A hatásterület kiterjedését az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) Környezeti elem vagy. rendszer védelméről szóló szakterületi jogszabály a 2. számú melléklet figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg.

(3) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését [Kt. 71. § (1) bekezdés b) pontja]

a) azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

b) ezen állapot várható - a tevékenységtől független - változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.

(4) A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

(5) A környezeti hatások értékelésénél [Kt. 71. § (1) bekezdés c) pontja]

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

ab) a hatás hozzáadódhat-e a 6. § (2) bekezdés c) pont szerint megadott tevékenységek hatásaihoz,

ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

ae) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ag) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;

b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor meg kell adni különösen

ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

bc) amennyire számszerűsíthető; az egészségi kockázat mértékét,

bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit.

(6) A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71. § (1) bekezdés d) pontja] között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben

a) a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;

b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.

(7) A részletes tanulmányhoz szükséges információk összeállításánál [Kt. 71. § (1) bekezdés g) pontja] felmerült bármely nehézséget jelezni kell.

(8) Ha a 25. § szerinti eljárás megindult, akkor a részletes tanulmány külön fejezetében összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

16. §

(1) A részletes tanulmányban előforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képező adatok helyettesítésére [Kt. 71. § (1) bekezdés i) pontja] a 6. § (2) bekezdésének e) pontja az irányadó.

(2) A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.

17. §

A részletes tanulmány közérthető összefoglalása [Kt. 71. § (1) bekezdés j) pontja] tartalmazza:

a) a tevékenység lényegének ismertetését;

b) a várható környezeti állapotváltozást;

c) a hatásterület bemutatását;

d) a környezeti hatások értékelését;

e) az érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változásokat;

f) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedéseket.

18. §

(1) Ha a benyújtott részletes tanulmány tartalma nem kielégítő, a felügyelőség a 11. §-ban írtak szerint jár el.

(2) A határozat nyilvánosságra hozatalára a 12. § az irányadó.

(Kt. 72. §-ához)

19. §

(1) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között előírható:

a) rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés; ideértve mérő-, megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakítását;

b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is;

c) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek;

d) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(2)[5] A környezetvédelmi engedélyről történő döntéshozatali eljárásra a 8. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

20. §

(1) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezhetik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel

összeegyeztethető továbbvezetése a 6. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(2) Több felügyelőség területét érintő telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság jelöli ki.

21. §

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozhatja

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40. §) meghatározott környezeti célállapotok elérését; vagy

b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

22. §

A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

23. §

(1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható;

b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, az 1. számú melléklet "B" fejezet 139. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések

24. §

(1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 14811999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei, mind - viszonosság esetén - más országok tekintetében is, az egyezmény előírásait a 24-27. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a "nagy" vagy "nagyobb" megjelölés található, az 1. számú melléklet "A" fejezetében a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltétel vagy mérethatár alkalmazandó.

(3) Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. Cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.

Eljárás kibocsátó félként

25. §

(1) A felügyelőség az egyezmény I. függelékében meghatározott tevékenység megkezdési szándékának bejelentése [Kt. 69. § (1) bekezdése] után, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, megküldi a Minisztériumnak:

a) a kérelem és az előzetes tanulmány két példányát;

b) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ba) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

bb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. Cikk (iii) pontja] hatásterületéről a részletes hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratokat a 7. § (2) bekezdésben meghatározott közzététel előtt kell megküldeni, és arról a kérelmezőt is tájékoztatni kell.

(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti iratokat megküldeni, amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján elutasítja.

(4) A Minisztérium az (1) bekezdés szerinti iratok alapján, a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás határidejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a kérelmezőnek.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely azokat kézbesíti a kérelmezőnek:

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor azt az egyezmény előírásai és a 24-26. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

26. §

(1) A kérelmezőnek a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél által kért nyelven el kell készíttetnie a részletes tanulmány nemzetközi fejezetének [15. § (8) bekezdése] és közérthető összefoglalójának (17. §) fordítását, és azt be kell nyújtania a felügyelőségre. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a részletes tanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a részletes tanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint a szakhatóságokat.

(3) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a részletes tanulmány kiegészítését rendelheti el.

(4) A felügyelőség a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott ügydöntő határozatát megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek: Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

(5) Olyan tevékenység környezetvédelmi engedélyezése során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, a környezetvédelmi engedély még nem került kiadásra, és a 24. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a kérelmezőt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi - a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával - az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b) a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy eljárási szakasz megkezdését az egyeztetés lezárásáig - de legfeljebb kilencven napig - felfüggesztheti.

(7) Ha az egyeztetés során kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség a szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást az egyezmény és a 24-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

27. §

(1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. Cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium

a) kikéri a felügyelőség és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárásban szakhatóságként részt vevő szervek álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvétel szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban az egyezmény alkalmazásának szükségessége felmerül, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (i) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

28. §

Az egyezmény és a 25-27. §-ok előírásait az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az Európai Unió tagországa.

[Kt. 92. § (2) bekezdéséhez]

29. §[6]

(Kt. 93. §-ához)

30. §

(1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet a részletes tanulmány benyújtását közvetlenül követően annak vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat [Kt. 93.-§ (3)-(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületi hirdetmény formájában való közzétételre megküldi az eljárásban részvevő települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek.

(2) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát vélelmezni kell.

Záró rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet 28. §-a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) Az 1. számú mellékletben felsorolt azon tevékenységeknél, amelyeknél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség természeti területen, érzékeny természeti területen vagy az ökológiai hálózat területén történő megvalósítás esetén áll fenn, e rendelet rendelkezéseit a természeti területek jegyzékét közzétévő, illetve az érzékeny természeti terület, valamint az ökológiai hálózat létesítését szabályozó rendeletek hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Az 1. számú melléklet "B" fejezet 1. pontjában szereplő tevékenységnél e rendelet rendelkezéseit a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 26. § (1) bekezdése szerinti, az általános birtokrendezési eljárásról szóló törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(5)[7]

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló - többször módosított - 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének szövegéből a "- kivéve, ha a tevékenység a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött" szövegrész hatályát veszti.

(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az egyes köz- és magánberuházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló, a 97/11/EK tanácsi irányelvvel módosított 85/337/EGK tanácsi irányelvvel.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája

"A" fejezet

Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, amelyekre környezetvédelmi engedély
csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
i.Baromfitele több mint 85 ezer férőhellyel broilerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára
2.Sertéstele több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára
3.Erdőterület igénybevétele 1 50 ha erdő faállományának kitermelésétől
Bányászat
4.Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is
5.Tőzegkitermelés 25 ha területtől
6.Kőolaj-kitermelés 500 t/nap -tól, földgázkitermelés 500 ezer m 3 /nap-tól
7.Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától
8.Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától,
külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is
9.Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől
Feldolgozóipar
10.Papír- és karton gyártás 200 t/nap késztermék gyártástól
11.Papíripari rostos alapanyag előállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból

1 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény S. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értelmezésben.

[8]
12.Szén vagy bitumenpala lepárlása elgázosítás, cseppfolyósítás 500 t/nap szén vagy bitumen alap felhasználástól
13.Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket
14.Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény
15.Kiégett nukleáris üzemanyagot újra feldolgozó létesítmény
16.Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló
17.Radioaktív hulladékot feldolgozó tele
18.Radioaktív hulladéktároló tele átmeneti vagy végleges tárolásra
19.Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:
a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy
b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy
c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása, vagy
d) növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy
e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy
f) robbanóanyag gyártás
20.Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék előállítástól
21.Azbeszt súrlódóanyag előállítása 50 t/év késztermék előállítástól
22.Azbeszttartalmú termékek előállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól
23.Kohómű (vas, acél)
24.Nemvas fémek előállítása ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi
vagy elektrolitikus eljárásokkal
Villamosenergia-, gőz-, vízellátás
25.Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől
26.Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek eltávolítása.
27.Villamos légvezeték 220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól
28.Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb
radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását
29.Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m 3 /év
vízkivételtől
30.Felszíni vizet átvezető létesítmény 100 millió m 3 /év vízszállító kapacitástól (nem tartozik ide az ivóvíz
vezetékben történő átvezetése
Szállítás, raktározás
31.Országos közforgalmú vasútvonal
32.Gyorsforgalmi út (autó pálya, autóút)
33.Négy- vagy több forgalmi sávos út, le alább 10 km hosszan egybefüggő új pályától
34.Meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km
hosszan egybefüggő új pályától, illetve forgalmi sávtól
35.Gáz-, kőolaj- vagy vegyianyag szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól
36.Víziút 2 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára
37.Kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, kivéve a ponton
38.Kikötőn kívüli hajórakodó a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be-
és kirakodására (kompmóló nem tartozik ide)
39.Repülőtér 2100 m alap hosszúságú futópályától

2 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 44. pontja szerinti értelmezésben.

40.Kőolaj, kőolajtermék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól
41.Földgáz tárolása 200 ezer m 3 össztároló kapacitástól
42.Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól
Egyéb közösségi szolgáltatás
43.Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték 3 kapacitástól
44.Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól
45.Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény 200 t/nap kapacitástól
46.Veszélyes hulladék ártalmatlanító lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés létesítmény
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
47.Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a
létesítmény egyéb radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását
48.Duzzasztómű vagy víztározó, 10 millió m 3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől
49.Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m 3 /év víz bejuttatásától

3 Lakosegyenérték azt a szerves biológiailag lebontható terhelést jelenti a szennyvízben, amelynek 5 napos biokémiai oxigénigénye 60 g/nap.

"B" fejezet

Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, valamint jelentős módosítások, amelyeknél a
felügyelőség döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás
1.Birtokrendezés
– 300 ha-tól, vagy
– védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen
10 ha-tól, vagy
– ökológiai (zöld) folyosón 10 ha-tól,
ha az nem csak a tulajdonviszonyok megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a "B" fejezet 2., 3., 4.,
6., 8., 9., 131., 133., 134., 135., 137. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három
megvalósítása szere el
2.Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés
– művelés alól kivettként nyilvántartott területeken 50 ha-tól, vagy
– vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén 1 ha-tól, vagy
– természeti területen, érzékeny természeti területen 10 ha-tól, vagy
– ökológiai (zöld) folyosón 5 ha-tól
Intenzív a gazdálkodás:
– ha a következő anyagok bármelyikét alkalmazzák: hosszú hatású szintetikus anyagok, könnyen oldódó
műtrágyák, szennyvíziszap, kommunális hulladék komposztja, antibiotikumok, hormonok, vagy
– ha géntechnológiát alkalmaznak, vagy
– ha monokultúrát létesítenek, vagy
– ha az állatsűrűség a 2 számosállat/ha értéket meghaladja
3.Melioráció síkvidéken 500 ha-tól, dombvidéken 300 ha-tól, vagy ha a meliorálandó terület legalább 5 ha
kiterjedésben fed védett természeti területet vagy annak védőövezetét, vízbázis védőövezetet
4.Öntözőtelep 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m 3 /sec vízfelhasználástól; védett természeti területen
vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül
5.Nyílt felszínű öntöző főcsatorna 2 m 3 /sec vízszállító kapacitástól, védett természeti területen méretmegkötés
nélkül
6.Állattartó telep 100 számosállattól (ha nem tartozik az "A" fejezetbe); vízbázis védőövezetén, védett
természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, érzékenytermészeti területen baromfi
esetén 5 számosállattól, egyéb állat esetén 24 számosállattól
7.Vadaskert védett természeti területen
8.Erdőterület igénybevétele 1 , ha az legalább 25 ha-on az erdő faállományának kitermelésével jár (ha nem
tartozik az "A" fejezetbe); védett természeti területen vagy annak védőövezetén és természeti területen
méretmegkötés nélkül
9.Faültetvény telepítése, ha az ültetvény legalább 5 ha kiterjedésben fed természeti területet, vagy érzékeny
természeti területet, vagy ökológiai zöld folyosót
Halászat
10.Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben
Bányászat
11.Szénbányászat (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása
12.Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikett ártó, meddőhányó hasznosító üzem
13.Tőzegkitermelés (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
14.Kőolaj-, földgázkitermelés (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), a kutatófúrás csak védett természeti területen
és felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védőövezetén
15.Önállóan létesített kőolaj és földgáz előkészítő üzem különösen tisztítás, víztelenítés, kéntelenítés
16.Uránércbányászat (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása
17.Önállóan létesített uránérc előkészítő, ércdúsító, meddőhányó hasznosító mű
18.Fémtartalmú ércek bányászata (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása
19.Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó hasznosító mű
20.Egyéb bányászat (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet
Feldolgozóipar
21.Húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától
22.Önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágott súly kapacitástól
23.Halfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától
24.Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 40 ezer t/év késztermék előállításától
25.Növényi, állati olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától
26.Tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől
27.Keményítőgyártás 100 t/nap késztermék előállításától
28.Cukorgyártás 5000 t/nap répafeldolgozó kapacitástól
29.Édesség gyártása 10 ezer t/év késztermék előállításától
30.Sörgyártás 30 millió l/év kapacitástól
31.Malátagyártás 25 ezer t/év késztermék előállításától
32.Textilkikészítés előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés 10 t/nap textil kikészítésétől
33.Nyersbőrcserzés 12 t/nap kikészített bőr előállításától
34.Papír-, kartongyártás 20 t/nap késztermék gyártásától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
35.Kokszolómű száraz szénlepárlás
36.Kenőanyag előállítása kőolajból 15 ezer t/év késztermék előállításától
37.Vegyi anyagok (kivéve a peroxidokat) gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az
"A" fejezetbe)
38.Peroxidok gyártása 1000 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
39.Műtrágyagyártás 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)

1 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értelmezésben.

40.Cellulózgyártás
41.Peszticidek gyártása, formálása és kiszerelése 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az
"A" fejezetbe)
42.Lakk és festék gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
43.Gyógyszerkészítmény gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
44.Mosó- és tisztítószergyártás 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
45.Robbanóanyag gyártása (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
46.Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény
47.Szénszálgyártás 20 t/nap késztermék előállításától
48.10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldat készítése és felhasználása 5 ezer t/év gumioldattól (ha nem
tartozik az "A" fejezetbe)
49.Gumikeverék- gyártás 20 ezer t/év gumikeverék előállításától
50.Gumikeverék-feldolgozás 20 ezer t/év gumikeverék feldolgozásától
51.Üveg- és üvegszál gyártás 20 t/nap késztermék előállításától
52.Kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetett agyag építőanyag-gyártás 75 t/nap gyártási kapacitástól,
illetve ahol a kemence térfogata a 4 m 3 -t, és abban az árusűrűsé a 300 kg/m 3 -t meghaladja
53.Cementgyártás
54.Azbesztcement termékek gyártása 10 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
55.Azbeszt súrlódó anyag gyártás 25 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
56.Azbeszt termékek gyártása 100 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
57Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap feldolgozó kapacitástól
58.Vas és acél elsődleges vagy másodlagos olvasztása, beleértve a folyamatos öntést 2,5 tonna/óra kapacitástól
59.Meleghengermű 20 t/óra nyersacél feldolgozásától
60.Kovácsolóüzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény felvételtől
61.Nemvas fémek olvasztása, ötvözése, visszanyerése, finomítása 2 t/nap kapacitástól
62.Vas- és acélöntöde 20 t/nap kapacitástól
63.Bevonatolt termékek gyártása 2 t/óra nyersacél feldolgozó kapacitástól
64.Alakformázás robbantással
65.Fémek és műanyagok felületkezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal 20 ezer m 2 /év felület kezelé-
sétől
66.Akkumulátorgyártás
67.Nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron
68.Közúti gépjármű gyártása gyártás, összeszerelés, motor gyártás 10 ezer db/év késztermék előállításától
69.Hajó gyártás szabadidő-, sporthajó gyártása nem tartozik ide
70.Vasúti kötött ál ás jármű gyártása
71.5700 k felszállósúly feletti légijárművek gyártása és nagyjavítása
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
72.Vízerőmű 20 MW villamos teljesítménytől; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmeg-
kötés nélkül
73.Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől; ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, védett
természeti területen méretmegkötés nélkül
74.Szélerőmű 2 MW összteljesítménytől; védett természeti területen 200 kW összteljesítménytől
75.Villamos légvezeték 120 kV-tól (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
76.Föld alatti villamos vezeték vagy földgáz elosztó vezeték település külterületéri lévő védett természeti
területen 1 km hossztól
77.Földgáz elosztó vezeték 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól
78.Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és melegvíz előállítása) 50 MW kimenő teljesítménytől (ha nem tartozik
az "A" fejezetbe)
79.Gőz és melegvíz elosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve 10 km hossztól; település
külterületén lévő védett természeti területen 1 km-től üzemen belüli vezeték nem tartozik ide
80.Felszínalatti vizek igénybevétele (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), ha egy vízkivételi objektumból vagy
objektum csoportból a napi vízkivétel
– talajvízből az 1 000 m 3 -t
– termál karsztvízből az 1 000 m 3 -t
– réteg- és karsztvízből az 5 000 m 3 -t
– partiszűrésű vízből a 10 000 m 3 -t
– termál rétegvízből a 2 000 m 3 -t
– forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a 100 m 3 -t
meghaladja
81.Ivóvíz távvezeték védett természeti területen vagy természeti területen, érzéken természeti területen
82.Felszíni vizek közötti vízátvezetés (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), ha az átvezetett víz
– a vízadó tó közepes, illetőleg a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének
20%-át egy év alatt, vagy
– a vízadó vízfolyás 2 augusztusi 80%-os vízhozamának ( Q aug80% ) 20%-át, illetve, ha
– a befogadó tó közepes, illetőleg a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének
5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Q aug80% vízhozamának I0%-át, vagy
– a befogadó vízfolyás Q aug80% vízhozamának 10%-át meghaladja.
Kereskedelem, járműjavítás
83.Közúti gépjárműjavító tele 50 db e időben javítható gépjárműtől
84.Bevásárlóközpont (több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységeket és egyéb szolgáltatóhelyeket
magába foglaló bevásárlóhely a parkoló területe nélkül számított 10 ezer m 2 nettó össz-szintterülettől
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
85.Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt)
– mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen 1000 szálláshelytől vagy 5 ha területfelhasználástól;
– védett természeti területen 100 szálláshelytől vagy 1 ha területfelhasználástól
86.Kemping település külterületén lévő védett természeti területen, természeti területen 50, érzékeny természeti
területen 200 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől
Szállítás, raktározás
87.I. rendű főút (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
88.Országos közúthálózati kategóriába sorolható út 4 (ha nem tartozik az "A" fejezetbe) vagy e fejezet 87. pont-
jába), ha
– 50 ha-nál nagyobb erdőtömböt szel át, vagy
– védett természeti területen halad át, vagy
– természeti területet, érzékeny természeti területet legalább 1 km hosszön fed, vagy
– ökológiai (zöld) folyosón halad át, vagy
– gyógyhelyen a tervezett átlagos napi forgalom 1800 egységjármű vagy annál több
89.Erdőgazdasági vagy mezőgazdasági út védett természeti területen
90.Autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól
91.Kikötő 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az "A" fejezetbe), kivéve a
pontont

2 E pont alkalmazásában vízfolyások azok a természetes úton létrejött terepalakulatok, amelyekben az év bármely időszakában meghatározható mennyiségű víz áramlik.

3 Kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítési helyen.

4 A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. számú melléklete szerinti értelmezésben.

92.Legalább 100 hajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő; védett természeti területen 50 db
vízijárműtől
93.Víziút 5 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az ,,A" fejezetbe)
94.Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék szállító vezeték (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
95.Földgáztárolás 20 ezer m 3 össztároló kapacitástól (ha nem tartozik az "A" fejezetbe); egyéb égethető gázok
felszín alatti tárolása 10 ezer m 3 -től; védett természeti területen mindkét esetben 5 ezer m 3 -től
96.Szén, lignit önálló felszíni tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól
97.Kőolaj, kőolajtermék tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
98.Vegyi termék önálló tárolása 30 ezer m 3 tárolókapacitástól (ha nem tartozik az ,;A" fejezetbe)
99.a) Helyi közforgalmú vasút
– magasvasút, kéregvasút, metró; helyi érdekű vasút, vagy
– közúti vasút (villamos) 1 km pályahossztól;
b) különleges pályával rendelkező vasút (fogaskerekű, sikló; függőpálya) , kivéve a sífelvonót
100.Mezőgazdasági vagy erdőgazdasági vasút védett természeti területen, vagy természeti területen, vagy érzékeny
természeti területen, vagy ha ökológiai zöld folyosón halad át
101.Vasúti pályaudvar
a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap
tervezett forgalom fölött,
b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött,
c) állomás
– 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,
– veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,
– kocsimosó berendezéssel,
d) határállomás
102.Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló – beleértve a parkolóházat is – 500 parkolóhely-
től; védett természeti területen vagy annak védőövezetén 100 parkolóhelytől
103.Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 5 ha területfoglalástól; természeti területen 1 ha-tól
104.Nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtér 800 m alaphosszúságú futópályától (ha nem tartozik az
"A" fejezetbe); védett természeti területen szilárd burkolatú futópályával hosszmegkötés nélkül
Közigazgatás, védelem
105.Fegyveres erők állandó laktanyai elhelyezése ezred, illetve ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 5 ha
területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül
106.Fegyveres erők lő- és gyakorlótere ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetén; vagy 50 ha területfoglalástól;
védett természeti területen méretmegkötés nélkül
107.Állami repülések céljára szolgáló repülőtér 800 m alaphosszúságú futópályától (ha nem tartozik az "A" fe-
jezetbe); védett természeti területen szilárd burkolatú futópályával hosszmegkötés nélkül
108,Új állandó árvízvédelmi mű létesítése vízbázis védőövezetén, védett természeti területen
Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás
109.Szennyvíztisztító telep 20 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartózik az "A" fejezetbe); vízbázis
védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül
110.Szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól
111.Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100 t/év szárazanyagtól; védett természeti területen vagy annak
védőövezetén, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül
112.Öntözéses szennyvízelhelyező telep 50 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, termé-
szeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védőövezetén méretmegkötés nélkül

5 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 44. pontja szerinti értelmezésben.

113.Szűrőmezős elszikkasztó rendszer 15 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti
területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül
114.Szennyvízleürítő és ürítő-kezelő telep, 100 m 3 /nap kapacitástól; védett természeti területen vagy annak
védőövezetén, természeti területen méretmegkötés nélkül
115.Nem veszélyes hulladékot égetéssel, lerakással, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 50 t/nap kapa-
citástól (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
116.Nem veszélyes hulladék biológiai kezelése 10 ezer t/év kapacitástól
117.Fémhulladék gyűjtőhely (beleértve az autóroncstelepeket) fémfeldolgozással vagy újrahasznosításra történő
előkészítéssel 5 db/nap gépjárműtől vagy 5 t/nap kapacitástól
118.Veszélyes hulladék tároló tele 2 ezer t/év kapacitástól
119.Veszélyes hulladék hasznosító 2 ezer t/év kapacitástól
120.Állati hulladék temető 6
Szórakoztatás, kultúra, sport
121.Stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől
122.Állandó vidámpark, vízi vidámpark, szafari park (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt), ha a tervezett
befogadóképesség egyidejűleg a 10 ezer főt, vagy a felhasznált terület az 5 ha-t meghaladja; védett természeti
területen és természeti területen állandó vidámpark, vízi vidámpark esetén 1000 fő egyidejű befogadóképes-
ségtől, szafaripark esetén méretmegkötés nélkül
123.Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt) védett természeti területen; természeti területen
124.18 vagy több lyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel 3 együtt) település külterületén lévő védett
természeti területen, természeti területen, érzéken természeti területen a minigolf nem tartozik ide
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
125."A" típusú izotóplaboratórium
126.Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel 650 m fúrási mélységtől (ha nem az ,;A" vagy "B" fejezetben felsorolt
más tevékenység része vízbázis védőövezetén vagy védett természeti területen
127.Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN
tólóerőtől vagy ha a kapacitás e időben le alább 10 MW
128.Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére 5 ha területfoglalástól, védett természeti területen
méretmegkötés nélkül
129.Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való
ellátása) más célra használt területen 5 ha-tól; természeti területen 1 ha-tól; ökológiai (zöld) folyosón
méretmegkötés nélkül
130.Távközlési adó antennatorony védett természeti területen vagy természeti területen
131.Duzzasztómű vagy víztározó 2 millió m 3 duzzasztott, illetve tározott víz mennyiségtől (ha nem tartozik az
"A" fejezetbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen méretmegkötés
nélkül
132.Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (ha nem tartozik az "A" fejezetbe)
.133.Területi vízrendezés beépítésre nem szánt területen
– síkvidéken 500 ha-tól,
– dombvidéken 300 ha-tól,
– vízbázis védőövezetén, település külterületén lévő védett természeti területen, természeti területen;
érzékeny természeti területen, ökológiai zöld folyosón méretmegkötés nélkül
134.Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól; vízbázis védőövezetén; védett természeti területen vagy annak védőöve-
zetén, természeti területen, érzéken természeti területen méretmegkötés nélkül
135.Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonal hossztól; vízbázis védő-
övezetén, védett természeti területen; természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld)j
folyosón méretmegkötés nélkül

6 Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 5. függelék 2.1. pontja szerinti értelmezésében.

136.Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-től; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védőövezetén, védett
természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, vagy ökológiai (zöld) folyosón
hosszmegkötés nélkül
137.Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszap-
eltávolítást és rézsűrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védőövezetén, természeti területen, érzékeny
természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón 200 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen méret-
megkötés nélkül
138.Egyéb, az "A" fejezetbe vagy a "B" fejezet 1–137. pontjába nem tartozó építmény beépített, vagy beépítésre
szánt területen 5 ha fölötti területfoglalás esetén, vagy ha a tervezett parkolóhelyek száma meghaladja az
ötszázat
139.Az "A" fejezetben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig, kizárólag vagy főként
új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre
140.Az "A" fejezet 1., 2., 4–26., 28–30., 37–49. pontjaiban, valamint
a "B" fejezet 3–7., 10–74., 78., 80., 82–86., 90–92., 95–98., 101–107., 109–134., 138., 139. pontjaiban
felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a
módosítás az "A" fejezetben szereplő tevékenység vagy létesítmény megvalósítása
141.Az "A" fejezet 27., 31–33., 35., 36. pontjaiban, valamint
a "B" fejezet 75–77., 79., 81., 87–89., 93–94., 99–100., 108. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy
létesítmény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az "A" fejezetben
szereplő tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

2. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározásának szabályai

1. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának menete

A környezeti hatásvizsgálat

a) előkészítő szakaszában körül kell határolni a részletes szakaszban vizsgálandó területet,

b) részletes szakaszában e területet fokozatosan pontosítani kell,

c) befejezésekor a végleges teljes hatásterületet kell meghatározni.

III. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A vizsgálandó területnek [II. a) pontja] magába kell foglalni a közvetlen és a közvetett hatások feltételezhető területét, olyan pontossággal, amit az előkészítés során rendelkezésre álló adatok lehetővé tesznek.

A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésűnek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhető fel környezeti állapotváltozás.

2. A vizsgálandó terület pontosítását a hatótényezők meghatározása, a környezeti állapotfelmérés és a hatásfolyamatok előrejelzése előrehaladásának megfelelően kell végezni.

3. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek [I. 1. a) pontja] becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit [1. 1. b) pontja] a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

4. A közvetlen hatások területeinek olyan kiterjedésűeknek kell lenni, hogy az előkészítő szakaszban [II. a) pontja] körülhatárolják, a részletes szakaszban [II. b) pontja] pedig a III. 2. pontban foglaltak figyelembevételével meghatározzák mindazon területeket

a) ahol a környezet közvetlen igénybevételét tervezik,

b) ahol a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.

5. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység megvalósulási szakaszainak megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

6. A közvetett hatások területeinek nagyságát

a) az előkészítő szakaszban hozzávetőleges becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján,

b) a részletes szakaszban az előbbieken túlmenően, a III. 2. pontban foglaltak szerint az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni, megemlítve a becslés egyes szakaszaiban figyelembe vett, illetve hiányzó tényezőket.

7. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,

b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.

3. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Közreműködés a környezeti hatásvizsgálati eljárásban

1. Az eljárásba minden esetben bevonandó szakhatóságok

a)[9]

b) környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete,

másodfokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

2. Az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok

a) helyi, környezet- és természetvédelemre kiterjedően:

első fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzője,

másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal;

b) erdővédelemre kiterjedően:

első fokon: az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága,

másodfokon: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala;

c) talajvédelemre kiterjedően:

első fokon: a megyei (fővárosi) növényegészségügyi- és talajvédelmi állomás,

másodfokon: a Budapest Fővárosí Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a főváros területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

d) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:

első fokon: az illetékes körzeti földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal),

másodfokon: a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal), ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

e) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően:

első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala,

másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala;

f)[10]

g) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:

első fokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága,

másodfokon: az országos tiszti főorvos;

h) kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően: első fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke[11]

i)[12]

j) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően, veszélyes anyagot küszöbmennyiséget meghaladó mértékben tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon: az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,

másodfokon: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága;

k) nukleáris biztonságra kiterjedően:

első fokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága,

másodfokon: az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.

4. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Szempontok a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességének eldöntéséhez

1. A tevékenység jellemzői, különösen

a) terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

b) más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagysága;[13]

c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;

d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége;

e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;

f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;[14]

g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek (2. számú melléklet III. 1. pontja) érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb) védett természeti területek, természeti területek,1 érzékeny természeti területek2, az ökológiai hálózat3 elemei,

cc) ahol valamely szennyezettségi határétéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, az építészeti és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

3. A várható környezeti hatások jellemzői, különösen

a) területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége;

1 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 15. §-a szerinti értelmezésben.

2 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti értelmezésben.

3 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti értelmezésben.

c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyságuk erősségük;

f) bekövetkezésük valószínűsége;

g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke.

Lábjegyzetek:

[1] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2001/37. száma. Megjelent 2001.03.30.

[2] Beiktatta a 228/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 4. § - a. Hatályos 2005.11.01.

[3] Hatályon kívül helyezte a 228/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan 2005.11.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 228/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan 2005.11.01.

[5] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2001/37. száma. Megjelent 2001.03.30.

[6] Hatályon kívül helyezte a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 58/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2003.05.02.

[8] Módosította a 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 37. § -a. Hatályos 2004.03.26.

[9] Hatályon kívül helyezte a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.

[10] Hatályon kívül helyezte a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.

[11] Módosította a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. § i) pontja. Hatályos 2001.10.18.

[12] Hatályon kívül helyezte a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2001.10.18.

[13] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2001/37. száma. Megjelent 2001.03.30.

[14] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2001/37. száma. Megjelent 2001.03.30.

Tartalomjegyzék