20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálatról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(Kt. 67. §-ához)

1. §

(1) A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek

a) a környezeti elemekre [Kt. 4. § a) pontja] (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),

b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére [Kt. 4. § b) pontja], különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

c) az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változások

vizsgálatára terjed ki.

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint:

a) a melléklet "A" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges építményeket, létesítményeket (a továbbiakban együtt: létesítmény) sorolja fel, amelyekre környezetvédelmi engedély a c) pontban meghatározott kivételektől eltekintve, csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható [Kt. 68. § (1) bekezdés];

b) a melléklet "B" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítményeket, továbbá az "A" és "B" fejezetben szereplő azon tevékenységek, illetve létesítmények jelentős módosítását sorolja fel, amelyeknél a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése [Kt. 70. § (2) bekezdés];

c) a d) pont hatálya alá tartozik az az "A" fejezetben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, amelyet legfeljebb két évig, kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végeznek, illetve hoznak létre.

(3) Ha az 1. számú melléklet "B" fejezetében feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest, akkor a bővítés a (2) bekezdés szerint minősül.

2. §

(1) Jelentős módosításnak minősül

a) az 1. számú melléklet "A" fejezete 34. pontjában meghatározott változtatás;

b) az i. számú melléklet "B" fejezete 140. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy technológia- vagy termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

ba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy emisszióra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

bb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

bc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

bd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,.

be) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

bf) a tevékenység céljára léhatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

bg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

c) az 1. számú melléklet "B" fejezete 141. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

ca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

cb) új vasúti pálya létesül,

cc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

cd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

d) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy a b) és c) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e.

(2) Az 1. § (2) bekezdés a) pont hatálya alá tartozik a tevékenység olyan jelentős módosítása, ami egyúttal az 1. számú melléklet "A" fejezetében felsorolt tevékenység megkezdését jelenti.

(3) Nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn.

(4) Nem minősül a tevékenység módosításának

a) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet;

b) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetetésének helyszíni megoldása.

(5)[1] Amikor a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik az (1) bekezdés bf), bg) vagy ca) pontjában megadott küszöbértéket, az érdekeltnek [Kt. 73. § (2) bekezdés b) pontja] ezt be kell jelentenie a felügyelőségnek. Ilyen esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései [Kt. 73-76. §, 78-80. §] szerint jár el.

3. §

A tevékenység szakaszai [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pontja]

a) a telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a berendezések felszerelése;

b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata;

c) a felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

(Kt 68. §-ához)

4. §

(1) Az a hatóság, amelyik adatkezelői feladata ellátásából eredően rendelkezik olyan közérdekű adattal, ami a

környezett hatásvizsgálathoz szükséges, és amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály nem korlátozza, a kérelmezőnek azt kérésére rendelkezésére bocsátja. A hatóság az adat közléséért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (3) bekezdésének keretei között költségtérítést állapíthat meg.

(2) A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek [Kt. 68. § (3) bekezdés] különösen: a tevékenység

a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;

b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítás, raktározás, tárolás;

c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;

d) energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.

4/A. §[2]

A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelőség az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

Előzetes környezeti tanulmány

(Kt. 69. §-ához)

5. §

(1) A kérelemhez nyolc nyomtatott példányban csatolandó az előzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 24-26. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő.

(2)[3]

6. §

(1) Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés n) pontja], ki kell térni arra is, hogy

a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett megoldást vagy megoldási változatokat ítéli megfelelőnek;

b) döntésében szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.

(2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia

a) az előzmények körében:

aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetése,

ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúrafejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását,

ac) nyomvonalas létesítménynél a nyomvonal tervezett továbbvezetésének ismertetése, és a tervezés során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

b) az alapadatok körében:

ba) a tevékenység volumene,

bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye, beleértve a telepítési helyen létesülő kapcsolódó létesítményeket is,

be) a telepítési hely lehatárolása térképen,

bf) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az alábbiak megadását is:

- az összefoglaló folyamatábra, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatói,

- annak ismertetése, ha olyan veszélyes anyagot használnak fel, állítanak elő vagy forgalmaznak, amely minősége vagy mennyisége következtében a Kt. 28. § (1) bekezdése szerinti hatást idézhet elő, illetve, ha a technológia vagy a tevékenység más jogszabály szerint környezetre veszélyt jelentőnek minősül,

bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

bh) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,

bi) a tevékenység megvalósításához szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalom nagyságrendje is,

bj) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bk) egyéb kapcsolódó műveletek;

c) a telepítési hely szomszédságában tervezett-a településrendezési tervben szereplő - vagy meglévő, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységek vagy létesítmények megjelölése a be) pont szerinti térképen;

d) a b) pont szerinti alapadatok és a c) pont szerinti területi adatok bizonytalansága (rendelkezésre. állása),

megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani;

e) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.

(3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja]

a) műszaki infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél

aa) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy

ab) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével

kell megadni;

b) más tevékenységnél csak akkor kell részletezni, ha ilyen következmények értelmezhetők.

(4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés 6) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni.

(5) A hatások előzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve (3. §), és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy

a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;

b) a hatásfolyamatok - figyelembe véve a 2. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat - milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;

c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje és mekkora a jelentőségük a környezet állapota, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetének változása szempontjából.

(6) A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek. E hatások előzetes becslésére az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja:

a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;

b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;

c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy

d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.

(8) Az előzetes tanulmányban jelezhető, hogy mely részekre vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

(9) Az előzetes tanulmányhoz csatolni kell annak közérthető összefoglalását; ami tartalmazza különösen a tevékenység alapadatainak [(2) bekezdés b) pont] összefoglalását, a tevékenység elmaradásának környezeti következményeit [(3) bekezdés a) pont], a főbb hatótényezők [(4) bekezdés] ismertetését, a környezeti állapotváltozás

- előzetes becslését [(5)-(7) bekezdés] és a későbbiekben részletesen megvizsgálandó fő környezeti kérdéseket.

7. §

(1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor

a) a felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (3) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjének;

b) a telepítési hellyel szomszédos települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjét a felügyelőség értesíti a kérelemről, mellékelve a közérthető összefoglalót. A jegyző tíz napon belül jelzi a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. A felügyelőség az érintettség jelzését követően haladéktalanul megküldi az a) pont szerinti iratokat a jegyzőnek.

(2) Az érintett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzői gondoskodnak arról, hogy a (3) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követő öt napon belül harminc napig közszemlére tegyék és közterületen való közhírré tétellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon is közzétegyék.

(3) A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint;

b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg;

c) felhívást arra, hogy az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél írásbeli észrevételt lehet tenni.

(4) A hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követő harminc napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.

(5) A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.

(6) A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt (Kt. 91. §).

(Kt. 70. §-ához)

8. §

(1) A kérelmet [5. § (1) bekezdés] a felügyelőség a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő - környezeti elem vagy rendszer védelmére vagy környezetet veszélyeztető hatás elleni védelemre vonatkozó - hatáskörrel rendelkező hatóságok bevonásával bírálja el. A 3. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően az eljárásba szakhatóságként

a) az 1. pontban felsorolt hatóságokat minden esetben bevonja;

b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a kérelmezett tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, aminek védelme hatáskörükbe tartozik, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, ami elleni védelem hatáskörükbe tartozik.

(2)[4]

(3) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges - és a 7. §, illetve a 24-26. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

9. §

A felügyelőség határozatában

a) megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

b) a lehetségesnek ítélt változatoknál a részletes környezeti hatástanulmány készítése során vizsgálandó szempontok és követelmények meghatározásakor (Kt. 70. § (2) bekezdés a) pontja] figyelembe veszi, hogy mi az, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

10. §

(1) Nem adható ki a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a tevékenység

a) az 1. számú melléklet "A" fejezetében szerepel;

b) nagyfokú környezeti kockázattal járna;

c) országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá

ha a várható környezeti hatások

d) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;

e) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

(2) A felügyelőség és az érintett szakhatóság további szempontok, különösen a 4. számú mellékletben leírtak mérlegelésével, és az adott ügy sajátosságait figyelembe véve határozza meg, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedély megadásáról való döntéséhez. A meghatározásnál alkalmazott konkrét szempontokra az előkészítő eljárást lezáró határozat indoklásában ki kell térni.

11. §

Ha a benyújtott előzetes tanulmány tartalma nem felel meg az előírt tartalmi követelményeknek, illetve nem helytálló információt tartalmaz, és ha azt hiánypótlással sem lehet megfelelővé tenni, a felügyelőség a kérelmet elutasítja.

12. §

(1) Az ügy érdemében hozott határozatot (Kt. 70. § (2) bekezdés] a felügyelőségnek a határozathozatalt követően, az eljárásban részt vett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek a határozat kézhezvételét követően tizenöt napon át hivatalukban közszemlére is kell tenni.

(2) Az eljárásban részt vett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek az (1) bekezdés szerinti határozat kézhezvételét követő öt napon belül közhírré is kell tenni a felügyelőség döntését a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességéről, illetve a környezetvédelmi engedély megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, valamint azt, hogy a határozat teljes szövege miként tekinthető meg.

13. §

A részletes környezeti hatástanulmányt - a továbbiakban: részletes tanulmány - az előkészítő szakaszt lezáró határozat jogerőre emelkedését kővetően, két éven belül lehet a felügyelőséghez benyújtani. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre, egy ízben legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.

Részletes tanulmány

(Kt. 71. §-ához)

14. §

(1) A részletes tanulmányt-ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani.

(2) A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen

a) a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait;

b) a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket; valamint

c) a részletes vizsgálat menetét.

(3) A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni.

(4) A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásának magába kell foglalnia:

a) a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését, megjelölve azt, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt;

b) a hatótényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése bemutatását.

(5) A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők

a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá;

b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával (2. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való összefüggésben.

(6) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése (Kt. 84. §) korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.

(7) A részletes tanulmányban jelezhető, hogy mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

15. §

(1) A hatásterület kiterjedését az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) Környezeti elem vagy. rendszer védelméről szóló szakterületi jogszabály a 2. számú melléklet figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg.

(3) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését [Kt. 71. § (1) bekezdés b) pontja]

a) azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

b) ezen állapot várható - a tevékenységtől független - változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.

(4) A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

(5) A környezeti hatások értékelésénél [Kt. 71. § (1) bekezdés c) pontja]

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

ab) a hatás hozzáadódhat-e a 6. § (2) bekezdés c) pont szerint megadott tevékenységek hatásaihoz,

ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

ae) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ag) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;

b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor meg kell adni különösen

ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

bc) amennyire számszerűsíthető; az egészségi kockázat mértékét,

bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit.

(6) A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71. § (1) bekezdés d) pontja] között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben

a) a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;

b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.

(7) A részletes tanulmányhoz szükséges információk összeállításánál [Kt. 71. § (1) bekezdés g) pontja] felmerült bármely nehézséget jelezni kell.

(8) Ha a 25. § szerinti eljárás megindult, akkor a részletes tanulmány külön fejezetében összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

16. §

(1) A részletes tanulmányban előforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képező adatok helyettesítésére [Kt. 71. § (1) bekezdés i) pontja] a 6. § (2) bekezdésének e) pontja az irányadó.

(2) A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.

17. §

A részletes tanulmány közérthető összefoglalása [Kt. 71. § (1) bekezdés j) pontja] tartalmazza:

a) a tevékenység lényegének ismertetését;

b) a várható környezeti állapotváltozást;

c) a hatásterület bemutatását;

d) a környezeti hatások értékelését;

e) az érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változásokat;

f) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedéseket.

18. §

(1) Ha a benyújtott részletes tanulmány tartalma nem kielégítő, a felügyelőség a 11. §-ban írtak szerint jár el.

(2) A határozat nyilvánosságra hozatalára a 12. § az irányadó.

(Kt. 72. §-ához)

19. §

(1) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között előírható:

a) rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés; ideértve mérő-, megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakítását;

b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is;

c) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek;

d) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(2)[5] A környezetvédelmi engedélyről történő döntéshozatali eljárásra a 8. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

20. §

(1) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezhetik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel

összeegyeztethető továbbvezetése a 6. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(2) Több felügyelőség területét érintő telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság jelöli ki.

21. §

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozhatja

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40. §) meghatározott környezeti célállapotok elérését; vagy

b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

22. §

A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

23. §

(1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható;

b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, az 1. számú melléklet "B" fejezet 139. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések

24. §

(1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 14811999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei, mind - viszonosság esetén - más országok tekintetében is, az egyezmény előírásait a 24-27. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a "nagy" vagy "nagyobb" megjelölés található, az 1. számú melléklet "A" fejezetében a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltétel vagy mérethatár alkalmazandó.

(3) Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. Cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.

Eljárás kibocsátó félként

25. §

(1) A felügyelőség az egyezmény I. függelékében meghatározott tevékenység megkezdési szándékának bejelentése [Kt. 69. § (1) bekezdése] után, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, megküldi a Minisztériumnak:

a) a kérelem és az előzetes tanulmány két példányát;

b) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ba) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

bb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. Cikk (iii) pontja] hatásterületéről a részletes hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratokat a 7. § (2) bekezdésben meghatározott közzététel előtt kell megküldeni, és arról a kérelmezőt is tájékoztatni kell.

(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti iratokat megküldeni, amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján elutasítja.

(4) A Minisztérium az (1) bekezdés szerinti iratok alapján, a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás határidejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a kérelmezőnek.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely azokat kézbesíti a kérelmezőnek:

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor azt az egyezmény előírásai és a 24-26. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

26. §

(1) A kérelmezőnek a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél által kért nyelven el kell készíttetnie a részletes tanulmány nemzetközi fejezetének [15. § (8) bekezdése] és közérthető összefoglalójának (17. §) fordítását, és azt be kell nyújtania a felügyelőségre. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a részletes tanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a részletes tanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint a szakhatóságokat.

(3) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a részletes tanulmány kiegészítését rendelheti el.

(4) A felügyelőség a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott ügydöntő határozatát megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek: Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

(5) Olyan tevékenység környezetvédelmi engedélyezése során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, a környezetvédelmi engedély még nem került kiadásra, és a 24. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a kérelmezőt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi - a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával - az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b) a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy eljárási szakasz megkezdését az egyeztetés lezárásáig - de legfeljebb kilencven napig - felfüggesztheti.

(7) Ha az egyeztetés során kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség a szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást az egyezmény és a 24-26. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

27. §

(1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. Cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium

a) kikéri a felügyelőség és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárásban szakhatóságként részt vevő szervek álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvétel szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban az egyezmény alkalmazásának szükségessége felmerül, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (i) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

28. §

Az egyezmény és a 25-27. §-ok előírásait az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az Európai Unió tagországa.

[Kt. 92. § (2) bekezdéséhez]

29. §[6]

(Kt. 93. §-ához)

30. §

(1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet a részletes tanulmány benyújtását közvetlenül követően annak vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat [Kt. 93.-§ (3)-(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületi hirdetmény formájában való közzétételre megküldi az eljárásban részvevő települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzőinek.

(2) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát vélelmezni kell.

Záró rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet 28. §-a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) Az 1. számú mellékletben felsorolt azon tevékenységeknél, amelyeknél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség természeti területen, érzékeny természeti területen vagy az ökológiai hálózat területén történő megvalósítás esetén áll fenn, e rendelet rendelkezéseit a természeti területek jegyzékét közzétévő, illetve az érzékeny természeti terület, valamint az ökológiai hálózat létesítését szabályozó rendeletek hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Az 1. számú melléklet "B" fejezet 1. pontjában szereplő tevékenységnél e rendelet rendelkezéseit a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 26. § (1) bekezdése szerinti, az általános birtokrendezési eljárásról szóló törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(5)[7]

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló - többször módosított - 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének szövegéből a "- kivéve, ha a tevékenység a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött" szövegrész hatályát veszti.

(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az egyes köz- és magánberuházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló, a 97/11/EK tanácsi irányelvvel módosított 85/337/EGK tanácsi irányelvvel.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája

"A" fejezet

1 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény S. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értelmezésben.

2 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 44. pontja szerinti értelmezésben.

3 Lakosegyenérték azt a szerves biológiailag lebontható terhelést jelenti a szennyvízben, amelynek 5 napos biokémiai oxigénigénye 60 g/nap.

"B" fejezet

1 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti értelmezésben.

2 E pont alkalmazásában vízfolyások azok a természetes úton létrejött terepalakulatok, amelyekben az év bármely időszakában meghatározható mennyiségű víz áramlik.

3 Kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítési helyen.

4 A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. számú melléklete szerinti értelmezésben.

5 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 44. pontja szerinti értelmezésben.

6 Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 5. függelék 2.1. pontja szerinti értelmezésében.

2. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározásának szabályai

1. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának menete

A környezeti hatásvizsgálat

a) előkészítő szakaszában körül kell határolni a részletes szakaszban vizsgálandó területet,

b) részletes szakaszában e területet fokozatosan pontosítani kell,

c) befejezésekor a végleges teljes hatásterületet kell meghatározni.

III. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A vizsgálandó területnek [II. a) pontja] magába kell foglalni a közvetlen és a közvetett hatások feltételezhető területét, olyan pontossággal, amit az előkészítés során rendelkezésre álló adatok lehetővé tesznek.

A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésűnek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhető fel környezeti állapotváltozás.

2. A vizsgálandó terület pontosítását a hatótényezők meghatározása, a környezeti állapotfelmérés és a hatásfolyamatok előrejelzése előrehaladásának megfelelően kell végezni.

3. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek [I. 1. a) pontja] becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit [1. 1. b) pontja] a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

4. A közvetlen hatások területeinek olyan kiterjedésűeknek kell lenni, hogy az előkészítő szakaszban [II. a) pontja] körülhatárolják, a részletes szakaszban [II. b) pontja] pedig a III. 2. pontban foglaltak figyelembevételével meghatározzák mindazon területeket

a) ahol a környezet közvetlen igénybevételét tervezik,

b) ahol a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.

5. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység megvalósulási szakaszainak megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

6. A közvetett hatások területeinek nagyságát

a) az előkészítő szakaszban hozzávetőleges becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján,

b) a részletes szakaszban az előbbieken túlmenően, a III. 2. pontban foglaltak szerint az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni, megemlítve a becslés egyes szakaszaiban figyelembe vett, illetve hiányzó tényezőket.

7. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,

b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.

3. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Közreműködés a környezeti hatásvizsgálati eljárásban

1. Az eljárásba minden esetben bevonandó szakhatóságok

a)[9]

b) környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete,

másodfokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

2. Az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok

a) helyi, környezet- és természetvédelemre kiterjedően:

első fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzője,

másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal;

b) erdővédelemre kiterjedően:

első fokon: az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága,

másodfokon: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala;

c) talajvédelemre kiterjedően:

első fokon: a megyei (fővárosi) növényegészségügyi- és talajvédelmi állomás,

másodfokon: a Budapest Fővárosí Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a főváros területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

d) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:

első fokon: az illetékes körzeti földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal),

másodfokon: a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal), ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

e) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően:

első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala,

másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala;

f)[10]

g) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:

első fokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága,

másodfokon: az országos tiszti főorvos;

h) kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően: első fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke[11]

i)[12]

j) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően, veszélyes anyagot küszöbmennyiséget meghaladó mértékben tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon: az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,

másodfokon: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága;

k) nukleáris biztonságra kiterjedően:

első fokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága,

másodfokon: az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.

4. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Szempontok a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességének eldöntéséhez

1. A tevékenység jellemzői, különösen

a) terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

b) más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagysága;[13]

c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;

d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége;

e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;

f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;[14]

g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek (2. számú melléklet III. 1. pontja) érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb) védett természeti területek, természeti területek,1 érzékeny természeti területek2, az ökológiai hálózat3 elemei,

cc) ahol valamely szennyezettségi határétéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, az építészeti és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

3. A várható környezeti hatások jellemzői, különösen

a) területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége;

1 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 15. §-a szerinti értelmezésben.

2 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti értelmezésben.

3 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti értelmezésben.

c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyságuk erősségük;

f) bekövetkezésük valószínűsége;

g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke.