272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet

egyes létesítmények üvegházhatású gáz-kibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya

a) az 1. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató létesítményeknek az 1. számú mellékletben megjelölt üvegházhatású gáz kibocsátásaira, és

b) az a) pont szerinti tevékenységet végző létesítményekre és azok üzemeltetőire

terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azon létesítményekre, illetve létesítmények azon részeire, melyeket kizárólag kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és eljárások kipróbálására használnak.

2. §

Alapfogalmak

E rendelet alkalmazásában

a) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. számú mellékletben megjelölt üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van. Az egy telephelyen, ugyanazon üzemeltető által folytatott több, az 1. számú mellékletben azonos római számmal jelölt tevékenység berendezései; továbbá a II.-X. szám alatti egyes technológiai tevékenységek berendezései és a hozzájuk kapcsolódó tüzelőberendezések egy létesítménynek minősülnek. Az egy telephelyen, ugyanazon üzemeltető által folytatott, eltérő római számmal jelölt tevékenységek berendezései különálló létesítménynek minősülnek;

b) meglévő létesítmény: minden olyan létesítmény, mely e rendelet hatálybalépése előtt

ba) a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet alapján egységes környezethasználati engedélyt,

bb) a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet, illetve a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján kiadott környezetvédelmi engedélyt,

bc) a környezethasználat feltételeit is megállapító bányahatósági létesítési engedélyt, vagy ezek hiányában

bd) építési engedélyt kapott;

c) üzemeltető (környezethasználó): az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a létesítmény működtetéséért felelős;

d) kibocsátási egység: egy tonna szén-dioxid egyenértékkel megegyező mennyiségű üvegházhatású gáz meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő - külön jogszabályban meghatározott - jogosultság;

e) egy tonna szén-dioxid egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező éghajlat-módosító potenciált megtestesítő mennyiségű üvegházhatású gáz;

f) Nemzeti Kiosztási Terv: a Kormány által - külön jogszabály szerint - elfogadott terv, mely meghatározott időszakra megállapítja a létesítmények számára kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, valamint a kiosztás módszerét;

g) telephely: a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pontjában meghatározottak szerint;

h) hitelesítés: külön jogszabály szerinti eljárás, amelynek keretében független hitelesítő mérlegeli és minősíti a nyomon követési rendszer, a jelentett adatokra és kibocsátásokra vonatkozó információk megbízhatóságát, hitelességét és pontosságát;

i) lényeges változás: lényeges változásnak minősül különösen a létesítmény kiterjedéséhez, műszaki jellemzőihez, a termelési kapacitáshoz és technológiához kapcsolódó átalakítás, új tüzelőanyag alkalmazása; továbbá a létesítmény berendezésein végzett minden olyan átalakítás, mely a létesítménynek az 1. számú mellékletben megjelölt üvegházhatású gáz kibocsátását legalább 10 százalékkal módosítja;

j) kibocsátási egység visszaadása: az üzemeltető részére a Nemzeti Kiosztási Terv alapján - külön jogszabály szerint -kiosztott kibocsátási egységeknek éves átutalása - a külön jogszabály szerint - a kiosztásért felelős hatóság számlájára.

3. §

A kibocsátási engedély

(1) 2005. január 1. után az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység csak az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető.

(2) Az engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet állapítja meg. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a 4. számú mellékletben szereplő adatokat is. Az engedély iránti kérelemmel kapcsolatos adatokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által közzétett nyomtatványon és elektronikus adathordozón együttesen kell benyújtani.

(3) Meglévő létesítmények esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell benyújtani a Főfelügyelőséghez.

(4) A kibocsátási engedély iránti kérelmet a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó új létesítmények esetén az egységes környezethasználati engedély, egyéb új létesítmények esetén a környezethasználat feltételeit is megállapító építési vagy létesítési engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a Főfelügyelőséghez.

(5) A Főfelügyelőség a kibocsátási engedélyt az egységes környezethasználati engedélyben, környezetvédelmi engedélyben, illetve a környezethasználat feltételeit meghatározó építési vagy létesítési engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 4. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet állapítja meg.

(6) Amennyiben ugyanazon üzemeltető egy telephelyen több létesítményt üzemeltet, e létesítmények tekintetében az üzemeltető kérelmezheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. Az egységes engedély iránti kérelemben a 3. és 4. számú mellékletben szereplő adatokat valamennyi létesítményre külön-külön kell megadni.

(7) Az engedély iránti kérelemben szolgáltatott adatok felhasználhatóak a Nemzeti Kiosztási Terv megállapítása, felülvizsgálata és végrehajtása során, valamint a létesítmény számára kiosztandó kibocsátási egységek meghatározására irányuló - külön jogszabály szerint - lefolytatott eljárásban.

(8) A kibocsátási engedéllyel rendelkező üzemeltető a Nemzeti Kiosztási Terv alapján - külön jogszabály szerint - kiosztott kibocsátási egységekre jogosult. Az üzemeltető köteles a 4. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi üvegházhatású gáz kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő április 30-áig - külön jogszabályban meghatározott módon - visszaadni.

(9) A kibocsátási engedélyt a Főfelügyelőség legalább ötévente felülvizsgálja.

4. §

A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel

(1) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását a 2. számú mellékletben foglaltakra tekintettel a Bizottság 2004/156/EK határozata, illetve a kibocsátási engedély szerint nyomon követni és arról a Főfelügyelőség részére a tárgyévet követő március 31-éig külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jelentést a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által - a Bizottság 2004/156/EK határozata alapján - közzétett nyomtatványon és elektronikus adathordozón együttesen kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Főfelügyelőség jogosult - az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó, a tevékenység ellátásához, a meghatározott feltételek, követelmények megfelelő igazolásához szükséges - további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

(4) A Főfelügyelőség az általa nyilvántartott adatokról - külön jogszabály szerint* - megkeresésre felvilágosítást ad és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.[1]

(5) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély alapjául szolgáló adatainak bármilyen megváltozását, valamint a tevékenység végzéséhez és a létesítményhez kapcsolódó lényeges változásokat 15 napon belül, mindezek tervezett változtatását pedig előre bejelenteni a Főfelügyelőséghez. A Főfelügyelőség azonos szám alatt új kibocsátási engedélyt ad ki.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladata.

5. §

Jogkövetkezmények

(1) Amennyiben a meglévő létesítmény üzemeltetője a 3. § (3) bekezdésben megjelölt határidőig a kibocsátási engedély iránti kérelmet, ideértve az annak elbírálásához szükséges, e rendeletben meghatározott adatokat nem nyújtja be, a Főfelügyelőség - a kötelességszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve - az üzemeltetőt ezen kötelezettsége teljesítéséig határozatban napi tízezertől-ötvenezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Amennyiben az üzemeltető az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését és a jelentéstételt nem e rendeletben, a Bizottság 2004/156/EK határozatában, illetve nem a kibocsátási engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, vagy kibocsátási engedély nélkül üzemel a Főfelügyelőség - a kötelességszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve - az üzemeltetőt határozatban ötventől-ötszázezer forinting terjedő bírság megfizetésére, valamint a fenti kötelezettségeinek betartására kötelezi. Amennyiben az üzemeltető a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Főfelügyelőség a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(3) Amennyiben az üzemeltető jelentéstételi vagy változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Főfelügyelőség - a kötelességszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve - az üzemeltetőt ezen kötelezettsége teljesítéséig határozatban napi tízezertől-ötvenezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

6. §

Az e rendelet szerinti hatósági feladatokat első fokon ellátó Főfelügyelőség felelős a Bizottság 2004/156/EK határozatának végrehajtásáért is.

7. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Meglévő létesítmények kibocsátási engedélyét - ha annak jogszabályi feltételei adottak - a Főfelügyelőség 2005. január 1-jéig köteles kiadni. Új létesítmények esetén az elintézési határidő 30 nap, mely indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbítható.

(3) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kibocsátási engedély iránti kérelemben benyújtandó adatokra [3. § (2) bekezdés] és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentésre [4. § (2) bekezdés] vonatkozó nyomtatványokat; valamint az azok kitöltésére vonatkozó tájékoztatót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 1. pontja az alábbi e) ponttal egészül ki:

[Az engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

1. A hatóság]

"e) az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, amennyiben biztosított, hogy jelentős helyi szennyezés nem következik be."

(5) Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést biztosítja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról; valamint

b) a Bizottságnak 2004/156/EK határozata (2004. január 29.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról.

(6)[2] Nem alkalmazható az 5. § (2) bekezdésében megjelölt jogkövetkezmény, amennyiben az üzemeltető a 4. § (1) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségének a 2005. évi kibocsátások tekintetében határidőre nem tesz eleget. Ez a rendelkezés nem érinti az üzemeltetőnek a kibocsátási egységek határidőre történő visszaadására fennálló, külön jogszabályban meghatározott kötelezettségét.

Budapest, 2004. szeptember 22.

A miniszterelnök helyett:

Gyurcsány Ferenc s. k.

1. számú melléklet a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

1.1. számú táblázat: A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKH) kódjai

20-50 MWth bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítmények esetében nem kell megadni.

Megjegyzés: Az IPCC Egyéb ipari hőtermelés (1.A.2.f.) kategória alá sorolandóak az egyéb nem hőenergia-termelési célú berendezések (pl. kapcsolt energiatermelés, gázkompresszorok, heaterek) .

Értelmező rendelkezések:

a) Küszöbértékek értelmezése általában: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni.

b) Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti a) pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamos energiatermelés) vagy technológiai célra hasznosítják. Nem minősül tüzelőberendezésnek az ipari koromgyártás vegyipari folyamatának során alkalmazott hőhasznosító kazán.

c) Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, a kokszolás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogén-termelés technológiai kibocsátásai.

2. számú melléklet a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A kibocsátások, nyomon követésére vonatkozó szabályok

A kibocsátások 4. § (1) bekezdés szerinti nyomon követése során a Bizottság 2004/156/EK határozata (a továbbiakban: Határozat), valamint a jelen mellékletnek a 2.2. pontban foglalt különös szabályai szerint kell eljárni.

2.1. A szén-dioxid kibocsátások megállapítása

A kibocsátás megállapítása történhet: (i) a kibocsátás számításával, illetve (ii) a kibocsátás közvetlen mérésével. A kibocsátást közvetlen méréssel akkor lehet megállapítani, ha bizonyítható, hogy a közvetlen mérés pontosabb eredményt ad, mint a Határozatban megjelölt legmagasabb adatmeghatározási szint [Határozat I. számú melléklet 2. r) pont] alapján történő kibocsátás-számítás. Ugyanakkor a kibocsátás mérését ilyen esetben is alá kell támasztani számításokkal, tehát a kibocsátások számítása minden esetben kötelező.

A kibocsátásnak a kibocsátási engedélyben jóváhagyott megállapítási módjától való bármilyen eltérést az üzemeltető köteles e rendelet 4. § (5) bekezdése szerint bejelenteni. A Főfelügyelőség a tervezett módosítást a 4. § (5) bekezdés szerinti eljárásban hagyja jóvá.

2.1.1. A kibocsátások számítása

A számításokat minden létesítményre, illetve tevékenységre külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint:

2.1.1.1. Kibocsátások számítása nem anyagmérleg alapján

A számítás a következő általános képlet alkalmazásával történik. Ha a technológiai eljárás része a tüzelés, akkor az abból eredő kibocsátást mint tüzelés eredetű kibocsátást kell számítani, függetlenül attól, hogy a tüzelés célja nem

elsődlegesen a hő- és villamos energiatermelés, hanem a technológiai eljárás kiszolgálása. A számításokat a különböző technológiákat alkalmazó vagy eltérő tüzelőanyagot használó berendezésekre külön-külön kell elvégezni.

Tüzelésből eredő kibocsátás esetén: kibocsátás [tCO2] = tevékenységi adatok [TJ] x kibocsátási tényező [tCO2/TJ] x oxidációs tényező

Technológiai eredetű kibocsátás esetén:

kibocsátás [tCO2] = tevékenységi adatok [t vagy ezer m3] x kibocsátási tényező [tCO2/t vagy tCO2/ezer m3] x konverziós tényező

ahol:

Tevékenységi adatok: a Határozat I. számú melléklete 4.2.2.1.5. pontjában meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó adatokat (az anyagáramra, a felhasznált kiindulási anyagokra vagy a megtermelt termékre vonatkozó adatokat) foglalják magukban, a tüzelőanyagok esetén fűtőértékből meghatározott energiatartalomban, a kiindulási-, segéd- és kilépő anyagoknál pedig tömegben vagy térfogatban kifejezve.

Kibocsátási tényező: a tüzelőanyag tüzelése során, illetve az alap- és segédanyag kémiai reakciói során a bemenő anyag széntartalmához viszonyított képződő szén-dioxid aránya. A kibocsátási tényezőt tCO2/TJ (tüzelésből származó kibocsátások) vagy tCO2/t vagy tCO2/ezer m3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Valamely tüzelőanyag kibocsátási tényezőjét az üzemeltető megadhatja széntartalomban (tCO2/t) tCO2/TJ mértékegysége helyett, ha a Főfelügyelőség felé bizonyítja, hogy ez tartósan nagyobb pontosságot eredményez. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltető rendszeres időközönként meghatározza a tüzelőanyag energiatartalmát, s erről a 4. § (1) bekezdés szerinti jelentésében tájékoztatja a Főfelügyelőséget. A tüzelőanyagokra vonatkozó, a Határozatban előírt 1. és 2. adatmeghatározási szintnek megfelelő alapértelmezett kibocsátási tényezők e melléklet 2.1. számú táblázatában találhatók. A 2.1. számú táblázatban feltüntetett értékek nem veszik figyelembe, hogy a tüzelőanyag egy része nem oxidálódik (nem tartalmazzák az oxidációs tényezőt) . A táblázat értékei csak a kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagokra alkalmazhatók. Egyéb éghető anyagokra (mint hulladék tüzelőanyagok, például gumiabroncsok és ipari folyamatokból származó gázok) a kibocsátási tényezőket egyedileg kell meghatározni. A biomasszát és biogázt nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

Oxidációs tényező: a tüzelőanyagból kiégett és a tüzelőanyaggal bevitt szén aránya. Csak akkor kell oxidációs tényezőt alkalmazni, ha a kibocsátási tényező nem veszi figyelembe, hogy a tüzelőanyag egy része nem oxidálódik. Amennyiben a Határozat tevékenység-specifikus iránymutatásai nem tartalmaznak az adott tevékenységre jellemző oxidációs tényezőt, akkor az e melléklet 2.2. számú táblázatában megadott alapértelmezett oxidációs tényezőket kell alkalmazni, kivéve, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a saját tevékenység-specifikus oxidációs tényezői pontosabbak. Ha a tevékenység-specifikus kibocsátási tényezők kiszámításánál az oxidáció mértékét már figyelembe vették, akkor oxidációs tényezőt nem kell alkalmazni.

Konverziós tényező: a kémiai reakciók során képződött szén-dioxid mennyisége, a folyamatba bevitt karbonátok által tartalmazott szén-dioxid mennyiségéhez viszonyítva. Amennyiben a kibocsátás nem tüzelés során, hanem egyéb kémiai folyamat eredményeképp keletkezik, úgy konverziós tényezőt kell alkalmazni.

A fenti számítási képlethez szükséges bemenő adatok közül a tevékenységi adatok - a Határozat által előírt adatmeghatározási szintnek megfelelően - meghatározhatók méréssel, vagy anyagmérleg készítésével. A kibocsátási tényező, az oxidációs tényező és a konverziós tényező meghatározása alapulhat dokumentáción (bizonylat, számla, irodalmi adat, alapértelmezett értékek) vagy méréseken.

2.1.1.1.1. Dokumentációval alátámasztott számítás

A kibocsátási számításokat kizárólag akkor lehet dokumentációra alapozni, ha műbizonylatok, számlák vagy irodalmi adatok formájában

- a tüzelő- és alapanyagok mennyiségére,

- a tüzelő- és alapanyagok minőségi paramétereire (pl. CaCO3- és MgCO3-tartalom, széntartalom vagy fűtőérték),

- a kibocsátási tényezőre, illetve

- a sztöchiometriai kibocsátási tényezőre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, valamint a Főfelügyelőség a számítás alapjaként ezeket elfogadja.

2.1.1.1.2. Méréssel alátámasztott számítás Mérésen alapuló számítás esetében az üzemeltető méréssel határozhatja meg

- a tüzelőanyagok mennyiségét, széntartalmát vagy fűtőértékét,

- a kibocsátási tényezőt,

- az oxidációs tényezőt,

- a konverziós tényezőt, illetve

- a termékek CaO-, MgO-, K2O- és N2O-tartalmát.

Amennyiben az üzemeltető mérésen alapuló számítással állapítja meg kibocsátását, úgy meg kell adnia a méréssel megállapított tevékenység-specifikus értékek meghatározására szolgáló mérőműszerekre vonatkozó adatokat is.

Az anyagmennyiségek meghatározására szolgáló mérőeszközök bizonytalansági értékeit a Határozat I. számú mellékletének 2. számú táblázata tartalmazza. Pontos ismeretek hiányában a középértékekkel kell számolni.

A mintavételeket, a mintavételek gyakoriságát, a minták előkészítését, valamint a méréseket CEN, ezek hiányában ISO vagy nemzeti szabványok szerint végezhető el, illetve a legjobb ipari gyakorlat iránymutatása alkalmazható.

2.1.1.2. Anyagmérleg alapú számítás

A jelen rendelet 1. számú mellékletének 1.1. számú táblázatában a II-V. számmal jelölt tevékenységek esetében a kibocsátás számítása történhet anyagmérleg készítésével is, figyelembe véve a Határozat megfelelő előírásait. Az anyagmérleg alapú megközelítés akkor alkalmazható, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy ez a létesítmény egészére nézve pontosabb eredményt ad, mint az egyes anyagfajtáknál, illetve technológiai eljárásoknál elvégzett számítás. Az üzemeltető dönthet úgy is, hogy anyagmérleg alapú megközelítést alkalmaz a technológiai eljárások jól meghatározott részhalmazára vonatkozóan és egyéni számításokat a létesítmény többi technológiai eljárására vonatkozóan, de szintén csak abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy ez pontosabb a létesítmény egészére nézve, mint az egyes technológiai eljárásokra elvégzett számítás.

Anyagmérleg alapú megközelítés esetén a létesítmény üvegházhatást okozó gáz-kibocsátásának megállapítása céljából szükség szerint elemezni kell a kiindulási anyagokban lévő, a felhalmozott készletekbe és termékekbe beépülő, illetve a keletkező anyagokban található összes széntartalmat. A kibocsátást a következő képlet alapján kell számolni:

Kibocsátás = (kiindulási anyagok-keletkező anyagok-készletváltozás) x konverziós tényező

A tevékenységre vonatkozó adatokat (a kiindulási, a keletkező és a megmaradó anyagok mennyiségét) ebben az esetben méréssel kell meghatározni.

2.1.2. A kibocsátások közvetlen mérése

A kibocsátások közvetlen mérése esetén meg kell határozni a füstgáz, illetve a véggáz térfogatáramát, és e rendelet 1. számú melléklet 1.1. számú táblázatában megadott üvegházhatású gáz koncentrációját.

A kibocsátás közvetlen mérése esetén szükséges:

- a közvetlen mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, amely során az üzemeltető igazolja, hogy mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szinttel alkalmazott számítás,

- a folyamatos mérőrendszer részletes műszaki leírása,

- a mérési módszerek megbízhatóságára vonatkozó információk megadása.

2.2. A Határozat alkalmazására vonatkozó rendelkezések

2.2.1. Alapértelmezett kibocsátási tényezők A kibocsátás meghatározásának elérhető legnagyobb pontossága érdekében technológia-, illetve tüzelőanyag-specifikus kibocsátási tényezőket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az üzemeltető nem rendelkezik saját, egyedi kibocsátási tényezőkkel, akkor az alapértelmezett tényezőket kell figyelembe venni. Ha a Határozat az adott tevékenység-specifikus számítási módszertannal kapcsolatban nem rendelkezik külön az alkalmazandó fűtőértékről és kibocsátási tényezőkről, akkor tüzelési technológia esetében a Határozat szerinti 1. és 2. adatmeghatározási szint esetében elsődlegesen a jelen melléklet 2.1. számú táblázatban foglalt alapértelmezett értékeket kell alkalmazni. Az 1. adatmeghatározási szinten a táblázatban nem található egyéb tüzelőanyagok fűtőértékét és kibocsátási tényezőjét a Határozat I. számú mellékletének 8. pontja alatt szereplő 4. számú táblázat értékeit figyelembe véve kell meghatározni. Amennyiben egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi 2.1. számú táblázat, sem a Határozat idézett táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.

2.1. számú táblázat: Tüzelőanyag fűtőértékek és alapértelmezett kibocsátási tényezők (nem tartalmazza az oxidációs tényezőket)

2.2.2. Alapértelmezett oxidációs tényezők A tüzelési eredetű kibocsátások 1. adatmeghatározási szintű számításánál a következő alapértelmezett oxidációs tényezőket kell figyelembe venni, amennyiben a Határozat tevékenység-specifikus iránymutatásai másképp nem rendelkeznek:

2.2. számú táblázat: Oxidációs tényezők

3. számú melléklet a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

Az engedély iránti kérelemben kötelező megadni

- valamennyi létesítmény számára az A. pontban felsorolt adatokat,

az 1. számú melléklet 1.1. számú táblázata I. tevékenységi kategóriájába tartozó létesítmény számára a B1.1. pontban felsorolt adatokat és információkat,

az 1. számú melléklet 1.1. számú táblázata II-V. tevékenységi kategóriájába tartozó létesítmény számára - az üzemeltető választásának megfelelően - a B1.2. vagy a B1.3. pontban felsorolt adatokat és információkat,

az 1. számú melléklet 1.1. számú táblázata VI-X. tevékenységi kategóriájába tartozó létesítmény számára a B1.2. pontban felsorolt adatokat és információkat. Amennyiben az üzemeltető

- a kibocsátások nem anyagmérleg alapú számítása esetében a méréssel alátámasztott számítási módot választja, úgy kötelező megadni a B1.4. pontban felsorolt adatokat és információkat is,

- a kibocsátások közvetlen mérését választja, úgy kötelező megadni a B2. pontban felsorolt adatokat és információkat is.

A) Az azonosításra vonatkozó adatok

A1. Az üzemeltető azonosítására vonatkozó adatok A1. 1. Az üzemeltető (engedélykérő) neve; cégjegyzékszáma; címe; telefon- és faxszáma; e-mail címe; KÜJ száma; valamint képviselőjének neve;

A1 .2. A 4. § szerinti adatszolgáltatásért felelős személy neve, telefon- és faxszáma, e-mail címe.

A2. A létesítmény azonosítására vonatkozó adatok A2.1. A létesítmény megnevezése;

A2.2. A telephely neve; címe; KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái;

A2.3. A létesítmény egységes környezethasználati engedélyének, környezetvédelmi engedélyének vagy a környezethasználat feltételeit megállapító létesítési vagy építési engedélyének [3. § (5) ] kiállító hatósága, száma és kiadásának ideje;

A 2.4. Annak megjelölése, hogy az üzemeltető rendelkezik-e a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a 214/2006. (X. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi vezetési és hitelesítési (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minőségbiztosítási, valamint egyéb minőségbiztosítási rendszerrel; amennyiben igen, úgy a rendszer rövid leírása.[3]

A3. A létesítményben végzett tevékenység(ek) re vonatkozó adatok

A3.1. A kibocsátási engedély köteles tevékenység megnevezése e rendelet 1. számú mellékletének 1.1. számú táblázatában megtalálható tevékenységi kategóriák, az IPCC, valamint az EKH kódok szerint. Abban az esetben, ha az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó létesítményben az 1.1. számú táblázat szerinti római számmal jelölt tevékenység nem egyezik meg a létesítményben az egységes környezethasználati engedély szerint végzett főtevékenységgel, akkor a főtevékenység megnevezése és EKH kódjának megadása is szükséges.

A3.2. Összefoglaló a létesítményben végzett, az 1. számú melléklet szerinti vagy azokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekről, mely megjelöli az 1. számú melléklet szerinti tevékenységet végző berendezés(ek) et, azok névleges teljesítményét vagy termelési kapacitását, valamint leírja

- a tüzelésből származó kibocsátások esetén az alkalmazott tüzelési módo(ka) t, tüzelőberendezésenkénti bontásban, amennyiben a tüzelőberendezéseknél más technológiát alkalmaznak vagy különböző tüzelőanyagokat használnak,

- technológiai kibocsátások esetén az 1. számú mellékletben megjelölt üvegházhatású gázok kibocsátásával járó technológiá(ka) t, berendezésenkénti bontásban, amennyiben a berendezések különböző technológiával működnek.

A3.3. A létesítményben felhasznált olyan anyagok bemutatása, amelyek az 1. számú mellékletben megjelölt üvegházhatású gázok kibocsátását eredményezik, így különösen

- a tüzelésből származó kibocsátások esetén a létesítményben használatos tüzelőanyagok megjelölése tüzelőberendezésenkénti bontásban, amennyiben a tüzelőberendezések különböző tüzelőanyagokat használnak;

- a technológiai kibocsátások esetén a technoló-giá(k) ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú, illetve keletkező alkáli- és alkáli-földfém-oxidot tartalmazó anyagok megnevezése.

B) A kibocsátások nyomon követésével kapcsolatos adatok és módszerek

A B1.1. és a B1.2. alatt szereplő adatokat és információkat az adott tevékenységet végző minden létesítményre és tevékenységtípusra külön-külön, azon belül pedig az eltérő technológiát alkalmazó vagy eltérő tüzelőanyagot használó berendezésekre külön-külön kell megadni.

Az adatok adatmeghatározási szintjét a Bizottság 2004/156/EK határozata (a továbbiakban: Határozat) iránymutatásai alapján kell megjelölni.

B1. Kibocsátások számítása esetén megadandó adatok és információk

B1.1. A tüzelési eredetű kibocsátás számítással való megállapítása

Amennyiben az üzemeltető a tüzelésből (mind a hő- és villamosenergia-termelés céljából történő tüzelésből, mind a technológiai tüzelésből) származó kibocsátásainak számítására e rendelet 2. számú mellékletének 2.1.1.1. pontja szerinti számítási módot választja, a következő adatok megadása szükséges:

B1.1.1. A létesítményben a különböző tüzelőanyagot felhasználó berendezések megnevezése;

B1.1.2. A felhasználásra kerülő tüzelőanyagok megnevezése, mennyisége mérésének módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.1.3. A felhasználásra kerülő tüzelőanyagok fűtőértékének (MJ/kg vagy MJ/m3) megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje;

B1.1.4. A felhasználásra kerülő tüzelőanyagok kibocsátási tényezőjének (tCO2/TJ) megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje;

B1.1.5. A felhasználásra kerülő tüzelőanyagok oxidációs tényezőjének megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje;

B1.1.6. A felhasználásra kerülő tüzelőanyagok biomassza-hányadának meghatározására használt eljárás pontos leírása;

B1.1.7. A felhasználásra kerülő tüzelőanyagok tüzelési eredetű szén-dioxid kibocsátásának megállapítására alkalmazott módszer rövid szöveges leírása.

Megjegyzések:

- A B1.1.1.-B1.1.7. pontokat szükség szerint berendezésenként, míg a B1.1.3.-B1.1.7. pontokat szükség szerint tüzelőanyagonként ismételni kell.

Ha a létesítményben használatos tüzelőanyag vegyesen tartalmaz biomasszát és fosszilis tüzelőanyagot, valamint bármilyen másfajta anyagot, akkor ezek esetében külön-külön meg kell adni a fenti adatokat.

- Hulladékégetés esetén a tüzelőanyagként használatos hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás alkalmazásával is meg kell jelölni.

B1.2. A technológiai eredetű kibocsátás megállapítása nem anyagmérleg alapuló számítással

Amennyiben az üzemeltető a technológiai eljárásból eredő kibocsátásainak számítására a 2. számú melléklet 2.1.1.1. pontja szerinti számítási módokat választja, a következő adatok megadása szükséges:

B1.2.1. A létesítményben a különböző technológiákat alkalmazó berendezések megnevezése;

B1.2.2. A létesítményben alkalmazott üvegházhatású gáz-kibocsátással járó technológiá(k) megnevezése;

B1.2.3. A technológiá(k) ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkező alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) megnevezése, mennyisége megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.2.4. A technológiá(k) ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkező alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) százalékos karbonát-, illetve oxid-tartalmának meghatározási módja;

B1.2.5. A technológiá(k) ban használatos karbonát-tartalmú vagy a keletkező alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) kibocsátási tényezője (tCO2/t vagy tCO2/ezer m3) megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.2.6. A technológiá(k) ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkező alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) konverziós tényezője megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.2.7. A felhasználásra kerülő biomassza-tartalmú anyagok biomassza-hányadának meghatározására használt eljárás pontos leírása;

B1.2.8. A technológiá(k) ban használatos karbon- és karbonát-tartalmú vagy a keletkező alkáli- és alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag technológiai szén-dioxid kibocsátásának megállapítására alkalmazott módszer rövid szöveges leírása.

Megjegyzések:

- AB1.2.1.-B1.2.8. pontokat szükség szerint az eltérő technológiát használó berendezésenként, a B1.2.3.-B 1.2.8. pontokat pedig szükség szerint alapanyagonként vagy anyagonként ismételni kell.

- A termékek oxid tartalmánál figyelembe kell venni a bemenő anyagok oxidtartalmát.

- A cementgyártás kemence-pora mint termék számolandó.

- A fenti B1.2. pont szerint kell megadni a karbonát alapú füstgáztisztításból származó kibocsátás nyomon követésére tervezett adatokat is.

- Hulladék alap- vagy segédanyagként való felhasználása esetén a hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás alkalmazásával is meg kell jelölni.

B1.3. A kibocsátás anyagmérleg alapú számítása

Amennyiben az üzemeltető a technológiai eljárásból eredő kibocsátásainak számítására a 2. számú melléklet 2.1.1.2. pontja szerinti számítási módot választja, a következő adatok megadása szükséges:

B1.3.1. A létesítménybe beszállított vagy a technológiába beadott széntartalmú anyag(ok) megnevezése, mennyisége megállapításának módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.3.2. A létesítménybe beszállított vagy a technológiába beadott széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalmának megállapítási módja;

B1.3.3. A létesítményből vagy a technológiából távozó széntartalmú anyag(ok) megnevezése, a távozó mennyiség megállapítási módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.3.4. A létesítményből vagy a technológiából távozó széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalmának megállapítási módszere;

B1.3.5. A létesítményben készletként megmaradó széntartalmú anyag(ok) megnevezése, a megmaradó mennyiség megállapítási módszere és annak adatmeghatározási szintje;

B1.3.6. A létesítményben készletként megmaradó széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalmának megállapítási módszere;

B1.3.7. A kibocsátás anyagmérleg alapú számítási módszerének rövid szöveges leírása.

B1.4. Tüzelési vagy technológiai eredetű kibocsátás nem anyagmérleg alapú, méréssel alátámasztott számítása

Amennyiben az üzemeltető a 2. számú melléklet 2.1.1.1.2. pontja szerint, akár a tüzelési, akár a technológiai eredetű kibocsátások nem anyagmérleg alapú számítása esetén a kibocsátási, oxidációs és konverziós tényezők méréssel alátámasztott meghatározását választja, úgy a vonatkozó fenti B1.1., a B1.2., illetve a B1.3. pontok alatt szereplő adatokon és információkon felül meg kell adnia a méréssel megállapított tényezők meghatározására szolgáló mérőműszerek leírására vonatkozó adatokat is, melyek a következők:

B1.4.1. Az egyes üvegházhatású gáz-kibocsátással járó anyagok mennyiségének, fűtőértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezőjének meghatározásához használt szabványok és mérési módszerek, valamint a mérőműszerek típusa és műszaki jellemzői;

B1.4.2. A méréseket végző laboratórium megnevezése, a mintavétel pontos helye, gyakorisága, a kalibrációs eljárások, valamint az adatgyűjtési és tárolási eljárások ismertetése;

B1.4.3. A bizonytalansági elemzés során használandó adatok és a megbízhatóságra vonatkozó információk és eljárás tüzelőanyag-típus szerint csoportosítva, összhangban a Határozat I. számú mellékletének 4.3.2-3. pontjával.

B2. Kibocsátás közvetlen mérése esetén megadandó adatok és információk

Amennyiben az üzemeltető a létesítmény kibocsátásait a 2. számú melléklet 2.1.2. pontja szerinti közvetlen méréssel állapítja meg, a vonatkozó fenti B1.1., a B1.2. és a B1.3. alatt szereplő adatokon és információkon kívül a további adatok megadása szükséges:

B2.1. A mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, melynek során az üzemeltető bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás;

B2.2. A folyamatos mérőrendszer részletes műszaki leírása, ezen belül

- az egyes üvegházhatású gáz-kibocsátási források kibocsátásainak mérésére használni kívánt mérőműszerek típusa, műszaki jellemzői, illetve

- a mintavétel pontos helye, gyakorisága, a kalibrációs eljárások, valamint az adatgyűjtési és tárolási eljárások ismertetése;

B2.3. A bizonytalansági elemzés során használandó adatok, a megbízhatóságra vonatkozó információk és eljárások tüzelőanyag-típus szerint csoportosítva, összhangban a Határozat I. számú mellékletének 4.3.2-3. pontjával.

4. számú melléklet a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A kiosztás során felhasználható adatok

A jelen 4. számú melléklet szerinti adatokat létesítményenként külön-külön, a 4.2., 4.3. és 4.4. pontokban szereplő adatokat pedig évenkénti bontásban kell megadni az alábbiak szerint:

(i) a 4.1. pontban szereplő adatokat valamennyi létesítmény kapcsán;

(ii) a 4.2.1. pontban szereplő adatokat azon meglévő létesítmények kapcsán, amelyek 1998. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakra vagy annak egy részére hitelesen mért szén-dioxid-kibocsátási adatokkal rendelkeznek;

(iii) amennyiben a 4.2. pontban kért bármelyik adat, de különösen a 4.2.2. (i), a 4.2.3. pontból a hő- és villamos energia mennyiségi adatai, a 4.2.4. (i), a 4.2.5, valamint a 4.2.6. (i) és (iii) adatok bármelyikére az üzemeltető a vonatkozó évek bármelyikében az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében adatot szolgáltatott, úgy ez esetekben az OSAP keretében megadott adatot kell ismételten megadni;

(iv) amennyiben az üzemeltető véleménye szerint a fenti (iii) pont szerint megadott adatok bármelyike nem tekinthető reprezentatívnak az adott évre a létesítményben bekövetkezett, rendkívülinek tekinthető esemény miatt (pl. műszaki problémák miatt leállás és termeléskiesés, kényszerkiesés), úgy az üzemeltető ezt jelezheti a beadott

adat mellett, röviden összefoglalva a rendkívüli esemény (pl. kiesés) okát, időtartamát és az általa reprezentatívnak tartott adatot. A - külön jogszabályban erre feljogosított -hatóság a kiosztási eljárás során további adatokat és azok alátámasztására szolgáló dokumentumokat is bekérhet;

(v) a 4.2.2. és 4.2.3. pontban szereplő adatokat az 1. számú melléklet 1.1. számú táblázata szerinti I. tevékenységi kategóriába tartozó meglévő létesítmények kapcsán;

(vi) a 4.2.4. pontban szereplő adatokat az 1. számú melléklet 1.1. számú táblázata szerinti II-X. tevékenységi kategóriákba tartozó meglévő létesítmények kapcsán, kivéve a lenti (viii) pont szerinti esetet;

(vii) a 4.2.5. pontban szereplő adatokat 1. számú melléklet 1.1. számú táblázata szerinti V., VI/a-c, VII. és VIII/a tevékenységi kategóriákba tartozó meglévő létesítmények kapcsán, kivéve a lenti (viii) pont szerinti esetet;

(viii) a 4.2.6. pontban szereplő adatokat azon meglévő létesítmények kapcsán, amelyek a 2. számú mellékletének 2.1.1.2. pontja szerinti anyagmérleg alapú szén-dioxid kibocsátás-számítást választották. Ez esetben a 4.2.4. és 4.2.5. pontban megjelölt adatokat nem kell megadni;

(ix) a 4.3. pontban szereplő adatokat azon létesítmények kapcsán, melyeket 2003. január 1. és december 31. között helyeztek üzembe, illetve melyekben ebben az időszakban e rendelet 2. § szerint lényegesnek minősülő változás történt. A 4.3.1. pont szerinti adatok megadásakor a fenti (iii)-(vi) pontok szerint kell eljárni;

(x) a 4.4. pontban szereplő adatokat azon létesítmények kapcsán, melyeket 2004. január 1. után helyeztek üzembe, illetve melyekben 2004. január 1. után e rendelet 2. § szerint lényegesnek minősülő változás történt. A 4.4.1. pont szerinti adatok megadásakor a fenti (iii)-(vi) pontok szerint kell eljárni.

Az adatokat - a kibocsátási egységek kiosztásáért felelős hatóság kérésére - e melléklet 4.1. számú táblázatában, illetve ezek hiányában a hatóság által egyedileg meghatározott dokumentumokkal kell alátámasztani.

Hiányos adatszolgáltatás, illetve az adatok nem megfelelő alátámasztása esetén a hatóság az egyéb jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokat, így különösen a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. § alapján folytatott adatgyűjtés alapján nyilvántartott és szükség szerint korrigált adatokat használhatja fel a létesítmény kibocsátásainak megállapításához.

Abban az esetben, ha az üzemeltető a 4.2.2., illetve a 4.2.4. pontok alatti (ii)-(iv) alpontok tekintetében nem szolgáltat adatot, és a 4.2.1. pontja szerinti mérési adatok, valamint a 4.2.6. pont szerinti adatok sem állnak rendelkezésre, úgy a hatóság a 2. számú melléklet 2.1. és 2.2. számú táblázatában meghatározott fűtőértéket, kibocsátási tényezőket és oxidációs tényezőket használhatja fel a létesítmény kibocsátásainak megállapításához.

4.1. Általános adatok

4.1.1. A létesítmény üzembe helyezésének időpontja. Amennyiben a főbb berendezésekre ez eltérő, úgy az üzembe helyezési időpontokat a főbb berendezésekre külön-külön kell megadni.

4.1.2. A létesítményben 1998. január 1. vagy az üzembe helyezés időpontja, és 2004. december 31. közötti időszakban megvalósult vagy megvalósuló lényeges változások megjelölése, a változás kibocsátásokra történt hatásának leírása és időpontja.

A 4.1.2. pont tekintetében az alábbiak minősülnek lényeges változásnak:

a) a villamos energia termelői engedély-köteles1 tüzelőberendezésekkel rendelkező létesítmények esetén:

(i) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET Vhr.) 44. § (1) bekezdése értelmében erőmű bővítésének minősülő beruházás;

(ii) a VET Vhr. 45. § (1) bekezdése értelmében erőmű teljesítménynövelésnek minősülő és a Magyar Energia Hivatal által engedélyezett beruházás;

(iii) a VET Vhr. 46. § (2) bekezdése értelmében tüzelőanyag-megváltoztatásnak minősülő és a Magyar Energia Hivatal által engedélyezett beruházás;

(iv) a létesítmény valamely berendezésének olyan tartós leállítása, amelynek következtében a létesítmény erőművi teljesítménye legalább 10 százalékkal csökken;

b) Egyéb létesítmények esetében:

(i) a 10%-ot meghaladó bemenő hőteljesítmény, vagy névleges termelési kapacitás-változás,

(ii) a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre való áttérés, illetve

(iii) kiserőmű teljesítményének a VET Vhr. 44. § (1) bekezdése szerinti növelése.

4.2. Az 1998. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakra vonatkozó egyes anyag-felhasználási és termelési adatok

4.2.1. A létesítmény hiteles módszerrel mért széndioxid-kibocsátásai, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Ez esetben részletesen be kell mutatni annak módszerét, az alapul szolgáló adatok forrását, valamint az azok alátámasztására szolgáló bizonyítási és hitelesítési eszközöket, illetve dokumentációt (bizonylatok, számlák) . Megadandó továbbá a mérőműszerek típusa, műszaki jellemzői, a mérések pontos helye, gyakorisága, a kalibrációs eljárások, valamint az adatgyűjtési és tárolási eljárások ismertetése.

4.2.2. A létesítményben felhasznált tüzelőanyag(ok) (i) mennyisége természetes mértékegységben (tonna vagy ezer m3) és fűtőértékben (GJ); (ii) fűtőértéke;

(iii) kibocsátási tényezője;

(iv) oxidációs tényezője;

(v) biomassza-hányada.

A fenti adatokat az eltérő technológiát alkalmazó vagy eltérő tüzelőanyagot használó berendezésekre külön-külön kell megadni. Minden esetben külön kell kimutatni az esetlegesen felhasznált biomassza tüzelőanyagot is.

4.2.3. A létesítmény által termelt, valamint kiadott hő-és villamos energia mennyisége, valamint a létesítmény üzemóraszáma, az eltérő technológiákat alkalmazó vagy különböző tüzelőanyagokat használó tüzelőberendezések szerinti bontásban.

4.2.4. A létesítményben felhasznált olyan széntartalmú anyagok, illetve ezeket tartalmazó nyersanyagok, melyekből a termelési folyamat során szén-dioxid keletkezik, illetve a termelés során keletkezett alkáli fém-oxidot vagy alkáli földfém-oxidot tartalmazó anyag(ok) hitelesen mért vagy bizonyítható:

(i) mennyisége;

(ii) százalékos szén-, karbonát-, illetve oxid-tartalma;

(iii) kibocsátási tényezője;

(iv) konverziós tényezője.

4.2.5. A létesítményben előállított termék mennyisége.

4.2.6. A technológiai folyamatba, illetve technológiai folyamatból:

(i) betáplálásra került széntartalmú anyag(ok) mennyisége;

(ii) betáplálásra került széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalma, illetve tüzelőanyagok esetén azok fűtőértéke és kibocsátási tényezője;

(iii) távozó széntartalmú anyag(ok) mennyisége;

(iv) távozó széntartalmú anyag(ok) százalékos széntartalma, illetve tüzelőanyagok esetén azok fűtőértéke és kibocsátási tényezője.

4.3. A 2004. január 1. és 2004. december 31. közötti időszakra vonatkozó egyes anyagfelhasználási és termelési adatok és információk

4.3.1. A 4.2. pontban felsorolt egyes adatok előrejel-zett értékei.

4.3.2. A 4.3.1. pontban adott előrejelzések alapjául szolgáló tervek. Különösen az előrejelzés alapjául szolgáló termelési szintet befolyásoló főbb tényezők leírása (hosszú távú vagy megkötött szerződések, piaci helyzet, vevők és pozíciók, export stb.) . Az üzemeltető hivatkozhat más hatósághoz beadott üzleti tervére vagy engedélykérelmére is.

4.3.3. Az előrejelzett mennyiségektől való eltérés valószínűségének, mértékének és okainak bemutatása, valamint számszerűsítése természetes mértékegységben és százalékban.

4.4. A 2005. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra vonatkozó egyes anyagfelhasználási és termelési adatok és információk

4.4.1. A 4.2. pontban felsorolt egyes adatok előrejelzett értékei.

4.4.2. A 4.3.1. pontban adott előrejelzések alapjául szolgáló tervek. Különösen az előrejelzés alapjául szolgáló termelési szintet befolyásoló főbb tényezők leírása (hosszú távú vagy megkötött szerződések, piaci helyzet, vevők és pozíciók, export stb.) . Az üzemeltető hivatkozhat más hatósághoz beadott üzleti tervére vagy engedélykérelmére is.

4.4.3. Az előrejelzett mennyiségektől való eltérés valószínűségének, mértékének és okainak bemutatása, valamint számszerűsítése természetes mértékegységben és százalékban.

4.1. számú táblázat: Az egyes adatcsoportok alátámasztásához felhasználható dokumentumok

5. számú melléklet a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei

A kibocsátási engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) az üzemeltető neve és címe;

b) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység leírása, valamint a létesítmény által az 1. számú melléklet 1.1. számú táblázatában meghatározott üvegházhatású gázok megjelölése;

c) az engedély és a létesítmény kódszáma;

d) a létesítményből származó kibocsátások nyomon követésére és az arról való jelentéstételre szolgáló módszerek, intézkedések megjelölése;

e) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-áig köteles a nyomon kövezett előző évi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet - külön jogszabály szerint - visszaadni.