23/2001. (X. 11.) BM rendelet
a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet és a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet módosításáról
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjában, továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügy-miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. §
A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E rendelet alkalmazásában fogvatartott a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági és az idegenrendészeti őrizetes, az előzetesen letartóztatott, valamint az elítélt és a szabálysértési elzárást töltő, amennyiben számára a fogvatartás helyéül rendőrségi fogdát jelöltek ki."
2. §
(1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogvatartott)
"c) előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával és - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával - más személyekkel levelezhet, legalább havonta egy alkalommal fogadhat látogatót, és legalább havonta egy alkalommal kaphat csomagot,"
(2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogvatartott)
"f) anyagi, egészségügyi ellátásra, pihenésre jogosult, gyógyszert térítés nélkül kap,"
(3) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fogvatartott)
"h) saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felső ruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat."
(4) Az R. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogvatartott köteles)
"b) a fogda helyiségeinek tisztán tartásában és a fogvatartottak ellátásában díjazás nélkül közreműködni,"
(5) Az R. 2. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A fogvatartott részére befogadásakor át kell adni a jogait és kötelezettségeit tartalmazó, valamint a vele szemben alkalmazható kényszerítőeszközökről szóló írásos tájékoztatót. A szóbeli tájékoztatás megtörténtéről és megértéséről, illetőleg az írásos tájékoztató átvételéről a fogvatartottat a (8) bekezdés első mondatának figyelembevételével írásban nyilatkoztatni kell."
(6) Az R. 2. §-a (10) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában a fogvatartásért felelős:)
"c) az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (a továbbiakban: SZBEI) fogdájában az SZBEI igazgatója."
3. §
Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § (1) A 2. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott közreműködés
a) nem történhet a takarodótól az ébresztőig terjedő időben, valamint ideje nem haladhatja meg a napi 4, havonta összesen a 24 órát,
b) idejére a fogvatartottat szükség szerint el kell látni munkaruhával, lábbelivel, szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, balesetére a munkabalesetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
c) keretében az élelmiszer előkészítésével és kiosztásával kapcsolatos tevékenységet csak olyan fogvatartott végezhet, aki a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott személyi higiénés alkalmassági véleménnyel rendelkezik.
(2) A 2. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott közreműködésről, valamint a szakmai és a munkavédelmi oktatásról a fogvatartott által is aláírt nyilvántartást kell vezetni."
4. §
(1) Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A fogvatartott és hozzátartozója, valamint a (4) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, előzetes egyeztetés szerinti időpontban, a rendőrség épületében, ellenőrzés és felügyelet mellett, alkalmanként legalább 30 perc időtartamban kerülhet sor."
(2) Az R. 3. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A látogatási időt a fogvatartott, illetve a látogató kérelmére a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője legfeljebb 30 perccel meghosszabbíthatja.
(10) A (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kapcsolattartásra hivatali munkaidőben kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele érdekében szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezésre csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított készüléken, a fogvatartott költségén kerülhet sor úgy, hogy a hívást - a védőnek a fogvatartással kapcsolatos iratok közt nyilvántartott vezetékes telefonja számán - a fogvatartást végrehajtó szerv képviselője kezdeményezi. A védővel való beszélgetés nem ellenőrizhető."
5. §
Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartottnak a fogvatartással összefüggő ügyében hivatalból vagy kérelemre a fogda parancsnoka dönt. A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében - a kérelem vagy bejelentés tárgyának megjelölése nélkül - személyes meghallgatást kérhet a fogda parancsnokától vagy a fogvatartásért felelőstől, hozzájuk írásban is közvetlenül fordulhat.
(2) A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében hozott döntés (intézkedés, határozat), illetve annak elmulasztása miatt panasszal élhet. A panasz lehetőségéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve elmulasztásától számított 15 napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva van, a panaszt az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül terjesztheti elő.
(4) A fogda parancsnoka által hozott döntés, illetve annak elmulasztása miatti panaszt a fogvatartásért felelős bírálja el. A fogvatartásért felelős által hozott döntés, illetve annak elmulasztása miatti panaszt, ha a fogvatartásért felelős a rendőrkapitány, akkor a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, ha a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, akkor az országos rendőrfőkapitány, ha az SZBEI igazgatója, akkor az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója bírálja el.
(5) A panaszt a (4) bekezdésben meghatározott elbírálásra jogosulthoz érkezésétől számított 15 napon belül kell elbírálni, a határidő indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, illetve a határidő meghosszabbításáról a fogvatartottat tájékoztatni kell.
(6) A panasz elbírálásáról hozott döntés végrehajtható.
(7) Jogszabályban meghatározott esetekben a fogvatartott a döntés ellen keresettel fordulhat a bírósághoz."
6. §
Az R. a következő 4/A-4/C. §-sal egészül ki:
"4/A § A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyében - a 4. §-ban foglalt jogorvoslati lehetőségek mellett - közvetlenül fordulhat a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását.
4/B. § A fogvatartott közvetlenül fordulhat:
a) a fogvatartás alatt gyakorolható állampolgári jogainak a sérelme esetén az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához,
b) személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával összefüggő jogsérelem esetén az adatvédelmi biztoshoz,
c) kérelemmel, illetve panasszal a külön jogszabályokban meghatározott nemzetközi szervezetekhez.
4/C. § (1) A fogvatartott jogorvoslati jogának az érvényesüléséről a fogda parancsnoka, illetve a fogvatartásért felelős gondoskodik.
(2) A jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatos iratokat a címzettnek haladéktalanul továbbítani kell. A panaszokat, kérelmeket, bejelentéseket és a döntéseket a fogdaszolgálat köteles nyilvántartani.
(3) A 4-4/C. §-ban foglaltak nem érintik a fogvatartottak azon jogait (keresetindítás, feljelentés, jognyilatkozat megtétele, közérdekű bejelentés), amelyek a fogvatartástól függetlenül megilletik."
7. §
Az R. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A fogvatartott látogatásából ki kell zárni azt a személyt, akivel szemben a fogvatartottal azonos ügyben folyik büntetőeljárás, valamint azt, akivel a kapcsolattartás a fogvatartottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A kizárás kimondására a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője, illetve az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jogosult."
8. §
Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A fogvatartott által írt, illetve a részére érkezett levelet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell.
(2) A fogvatartott részére érkezett levelet az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a fogvatartott után kell küldeni, ha
a) más rendőrségi fogdába, javítóintézetbe vagy büntetés-végrehajtási intézetbe szállították;
b) időközben a szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismert.
(3) A fogvatartott részére érkezett levelet - "a címzett ismeretlen helyen tartózkodik" jelzéssel - vissza kell adni a kézbesítőnek, ha időközben a fogvatartott szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismeretlen."
9. §
Az R. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:
"6/A § (1) A levelezés biztonsági ellenőrzésének célja a szökés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozása, újabb bűncselekmény, illetve a biztonságot sértő vagy veszélyeztető egyéb cselekmények elkövetésének a megelőzése, valamint a fogda rendjének, az őrzés, illetőleg a fogvatartás biztonságának a fenntartása.
(2) Az ellenőrzés a fogda biztonsági helyzetétől és a fogvatartott személyével kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározottak körében felmerült tényéktől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történhet. Az ellenőrzést a fogvatartásért felelős szerv képviselője végzi, indokolt esetben a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének bevonásával. Az ellenőrzésről a fogvatartottat tájékoztatni kell.
(3) Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, melynek célja annak megállapítása, hogy a levél tartalmaz-e a fogda, illetve a fogvatartás biztonságát, a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás eredményességét veszélyeztető, vagy bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt, vagy tárgyat. Az ellenőrzésnél technikai (vegyi) eszköz és különlegesen kiképzett kutya is igénybe vehető.
(4) A fogvatartottnak a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a védőjével, valamint a 3. § (5) bekezdésében meghatározott személyekkel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy a fogvatartott részére érkező levél nem a borítékon megjelölt feladótól származik, a levelet a fogvatartott jelenlétében - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat.
(5) A levelezés ellenőrzése szempontjából nemzetközi szervezetnek azok a szervezetek minősülnek, amelyek tevékenysége az emberi jogok érvényesülésének a vizsgálatára kiterjed.
(6) Ha a tartalmilag ellenőrizhető levélről megállapítják, hogy a fogda, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető vagy bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, a levél nem továbbítható, illetőleg az a fogvatartottnak nem kézbesíthető.
(7) A levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását a fogvatartottal közölni kell, a levelet - kivéve, ha fegyelmi, büntető- vagy szabálysértési eljárás indítása szükséges - vissza kell adni, illetve a feladónak vissza kell küldeni. A fogvatartottat a részére érkezett levélnek a biztonságot, illetve a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyeztető részéről jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett, szóban tájékoztatni kell.
6/B. § (1) A fogvatartott távbeszélő használatára a fog-vatartást végrehajtó szerv lehetőségei szerint jogosult. A távbeszélő ellenőrzés mellett használható, az ellenőrzés tényéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.
(2) A fogvatartott a távbeszélőt a védőjével, a hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével - ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja - és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője által meghatározott személyekkel történő kapcsolattartásra veheti igénybe. A beszélgetés csak a fogvatartást végrehajtó szerv által biztosított, a beszélgetés ellenőrzését technikailag lehetővé tévő készüléken, a fogvatartott költségén és - a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, a fogda napirendjében meghatározott időben, ellenőrzés mellett történhet.
(3) A távbeszélő használatának ellenőrzésére a 6/A. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a beszélgetés biztonsági okból megszakítható."
10. §
(1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti csomag fogadására egy naptári héten belül legfeljebb két alkalommal, egy munkanapon és egy munkaszüneti vagy pihenőnapon kerülhet sor."
(2) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A csomag tartalmát - a csomag átadójának, postai küldemény esetén címzettjének jelenlétében felnyitva - ellenőrizni kell. Az (1) bekezdés értelmében legfeljebb engedélyezhetőt meghaladó számú, valamint a (2) bekezdés szerint nem engedélyezhető élelmiszert tartalmazó csomag továbbítását meg kell tagadni, azt a csomagot hozó személynek vissza kell adni, illetve a feladó részére - utánvétellel - vissza kell küldeni."
(3) Az R. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A nem postai úton érkező csomag átvételére, illetve átadására munkanapon a fogvatartást végrehajtó szerv hivatali idejében, munkaszüneti és pihenőnapon a fogvatartásért felelős által meghatározott időben kerülhet sor."
11. §
Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) A fogvatartott részére - a letéti pénzéből a személyi szükségleteinek kielégítését szolgáló - vásárlásra naptári hónaponként legalább két alkalommal kell lehetőséget biztosítani.
(2) Az egy naptári hónapban a személyi szükségleteinek kielégítését szolgáló vásárlásra fordítható összeg nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér egyharmadának megfelelő összeget.
(3) A fogvatartott a fogvatartásért felelős engedélyével a (2) bekezdésben meghatározott összegen felül - a letéti pénze terhére - megvásárolhatja azokat a tárgyakat, amelyeket birtokában tarthat, valamint ruházatát az évszaknak megfelelően kiegészítheti.
(4) A fogvatartott letéti pénzéből [16. § (2) bek.] a személyi szükségleteinek kielégítésére szolgáló, és a (3) bekezdés alapján engedélyezett vásárlásokat elsősorban hozzátartozója, védője, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselője útján kell biztosítani.
(5) A (4) bekezdésben szereplő lehetőségek hiányában a vásárlást a fogvatartott írásos kérelme alapján a fogvatartásért felelős megbízottja végzi a befogadást követő, továbbá hetente egy, a fogvatartásért felelős által meghatározott napon. A vásárlást igazoló, a fogvatartott által aláírt számlát letétként kell kezelni."
12. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) A fogvatartott házasságot csak a fogvatartásért felelős szerv épületében köthet. A házasságkötési kérelmet a fogvatartásért felelősnek és a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének is meg kell küldeni.
(2) A házasságkötés után a fogvatartásért felelős - a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének előzetes hozzájárulásával - a házastársak részére hozzátartozóikkal és a házassági tanúkkal beszélgetést engedélyezhet."
13. §
Az R. 16. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A fogvatartottat a fogvatartás lejáratakor, illetve a fogvatartást megszüntető rendelkezés meghozatalának napján kell szabadítani. A fogvatartottat szabadlábra helyezésekor el kell látni szabadulási igazolással, valamint fel kell hívni a letétben lévő tárgyai és pénze átvételére, továbbá a részére kiadott felszerelési tárgyak visszaadására.
(7) Ha az előzetes letartóztatást tárgyaláson szünteti meg a bíróság, a fogvatartottat helyben szabadítani kell, és fel kell hívni szabadulási igazolása, valamint a letétben lévő tárgyai és pénze átvételére, továbbá a részére kiadott felszerelési tárgyak visszaadására. Ha a szabadulási igazolás, valamint a letétben lévő tárgyak és pénz, továbbá a felszerelési tárgyak átadása, illetve átvétele az előzetes letartóztatás megszüntetésének napján elvégezhető, biztosítani kell, hogy a felhívásnak a szabadított az előzetes letartóztatás megszüntetésének napján eleget tehessen. A szabadítottat e célból - kifejezett kérésére, lehetőség szerint fogvatartottaktól elkülönítve - vissza kell szállítani a rendőrség épületéig."
14. §
Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § (1) A fogvatartottat zárkában elhelyezni csak előzetes orvosi vizsgálat után, az orvosi vélemény figyelembevétele mellett lehet.
(2) Az előzetes orvosi vizsgálat során az orvosnak írásban kell állást foglalnia abban, hogy a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel elhelyezhető-e a fogdában, illetőleg elkülönítése indokolt-e. Idegenrendészeti őrizetes orvosi vizsgálatánál - fogvatarthatóságot kizáró okként - figyelembe kell venni a Vhr. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is.
(3) Az orvosi vizsgálat során írásban kell rögzíteni a fogvatartotton lévő külsérelmi nyomokat, valamint az azok keletkezési körülményeire vonatkozó, illetőleg a külsérelmi nyomok hiányát megállapító orvosi nyilatkozatot. Ha a fogvatartott azt állítja, hogy bántalmazták, az orvosi vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek 1-1 példányát a fogvatartást végrehajtó szervnek, illetve a büntetésvégrehajtási felügyeleti ügyésznek meg kell küldeni."
15. §
Az R. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogvatartás során el kell különíteni:)
"d) az egészségeseket a betegektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV fertőzötteket a többi fogvatartottól,"
16. §
Az R. 19. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
"(2) A takarodó és az ébresztő között legalább 8 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
(3) Az étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább 20 percet kell biztosítani."
17. §
Az R. 22. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezései alapján jogosult. A fogvatartottak utáni járulékfizetés a központi költségvetést terheli."
18. §
Az R. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
"22/A. § (1) Ha az előzetesen letartóztatotton a rendőrorvos kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, az igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálat elrendelése céljából soron kívül, írásban értesíti a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetőjét.
(2) Ha az előzetesen letartóztatott elmeállapotának megfigyelését a bíróság elrendelte, a fogvatartást végrehajtó szerv az előzetesen letartóztatottat haladéktalanul az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítja."
19. §
Az R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A fogvatartottak részére napi háromszori, és amennyiben azt igénylik, vallásuk előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani, melynek joule értéke legalább 10 900, fiatalkorúak esetében 15 000. Naponta két esetben meleg ételt, orvosi javaslatra diétás élelmezést, terhes nő részére a terhesség 20. hetétől naponta 0,5 liter tejet - illetve, ha egészségügyi szempontból indokolt, azt helyettesítő élelmiszert - kell biztosítani. A fogvatartott vallásának megfelelő étkezésről a fogvatartott kérelmére a fogvatartottak élelmezésére központilag meghatározott élelmezési norma keretei között és a rendőri szerv lehetőségein belül a fogvatartásért felelős gondoskodik."
20. §
Az R. 27. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A panasz elbírálására jogosult:)
"c) az SZBEI vezetője, ha a megtámadott határozatot az SZBEI szervének vezetője hozta."
21. §
Az R. 33. §-át megelőző alcím és a 33. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"A fogvatartottak kísérése és fogdán kívüli őrzése
33. § Ha a fogvatartott jogainak gyakorlása, kötelezettségének teljesítése vagy valamely eljárási cselekménynek a fogvatartott jelenlétében történő foganatosítása érdekében a fogvatartott kísérése és fogdán kívüli őrzése szükséges, arról a fogvatartásért felelős által kijelölt rendőri szerv gondoskodik."
22. §
Az R. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
"34/A. § (1) A fogdán kívüli őrzés az a szolgálati tevékenység, amelynek során a fogvatartott biztonságos őrzéséről a fogdán kívül, meghatározott helyen gondoskodnak.
(2) A fogdán kívüli őrzés során bilincset alkalmazni az Rtv. 48. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet.
(3) A fogdán kívüli őrzés során a bilincselés módjára az RSzSz. 54. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."
23. §
(1) Az R. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befogadást követően, fogvatartottanként elkülönítve nyilván kell tartani:)
"d) a fogvatartott védőjének nevét, irodai címét és vezetékes telefonja számát,"
(2) Az R. 36. §-ának (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A befogadást követően, fogvatartottanként elkülönítve nyilván kell tartani:
"j) a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének írásos feljegyzését a fogvatartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének időpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról,
k) a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének nevét, munkahelyi telefonszámát."
24. §
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján végrehajtott elfogás esetén a személy- és tárgykörözésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni. Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) pontja alapján végrehajtott elfogásról az azt elrendelő hatóságot, az Rtv. 33. § (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott elfogásról a személyi szabadság korlátozását (kényszergyógykezelést, kényszergyógyítást vagy az elmeállapot megfigyelését) végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell. Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján elfogott személy értesítetthez kíséréséről - amennyiben az nem rendőri szerv - az előállítást végrehajtó rendőrhatóság gondoskodik. Ha az elrendelő hatóság rendőri szerv, úgy az átkísérés végrehajtásáról maga köteles gondoskodni."
25. §
Az RSzSz. 46. §-át megelőző alcíme és 46. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi szerződésen alapuló egyéb mentességet élvező személyekkel szemben
46. § (1) A Magyar Köztársaságban diplomáciai, illetve nemzetközi szerződésen alapuló egyéb mentességet élvez az a nem magyar állampolgár, aki
a) az 1977. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény 1. Cikkének 1. pontja értelmében nemzetközileg védett személy;
b) diplomata, illetőleg külügyi szolgálati útlevéllel, vagy a Külügyminisztérium által kiállított személyazonossági igazolvánnyal rendelkezik.
(2) Amennyiben a rendőr az igazoltatás során az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását észleli, rögzíti a tényállást, és a továbbiakban a mentességet élvező személlyel szemben a személyazonosság megállapításán túl további intézkedést nem tesz.
(3) A mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés alapos gyanúja esetén a rendőr foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést, feljelentést tesz, és a vonatkozó jogszabályok szerint végzi az egyéb eljárási cselekményeket, kivéve a mentességet élvező személlyel szembeni közvetlen intézkedést.
(4) A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei sérthetetlenek, ezekbe a helyiségekbe hivatalos eljárása során a rendőr nem léphet be, kivéve, ha ezt a képviselet vezetője kezdeményezi, vagy hozzájárul. A hozzájárulás megszerzését a szolgálati út betartásával kell kezdeményezni. A mentességet élvező személynek a magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti meg, mint a képviselet helyiségeit.
(5) A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei, azok berendezései és az ott levő egyéb vagyontárgyak, valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, az igénybevétel, a lefoglalás vagy a végrehajtás alól.
(6) A (2)-(4) bekezdés szerinti intézkedésről soron kívül értesíteni kell a Külügyminisztérium ügyeletét.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által kezdeményezett rendőrhatósági eljárások során a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételek vizsgálatán túl a döntés előtt be kell szerezni a Külügyminisztérium állásfoglalását is."
26. §
(1) Az RSzSz. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az elöljáró a fogvatartott személy bilincselését az Rtv. 48. §-a alapján a kísérés és a fogdán kívüli őrzés idejére is elrendelheti."
(2) Az RSzSz. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó."
(3) Az RSzSz. 54. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bilincselés módját az intézkedő rendőr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy:)
"c) tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, illetve az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható."
27. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2002. január l-jén hatályát veszti az R.
a) 1. §-ának (1) bekezdésében az "és az idegenrendészeti" szövegrész;
b) 1. §-ának (4) bekezdésében "az idegenrendészeti őrizetes jogait a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: idegenrendészeti törvény), továbbá a végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 50. §-ának (1) bekezdése, kötelességeit a Vhr. 50. §-ának (2) bekezdése" szövegrész;
c) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja;
d) 17. §-ának (2) bekezdésében az "Idegenrendészeti őrizetes orvosi vizsgálatánál - fogvatarthatóságot kizáró okként - figyelembe kell venni a Vhr. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is." szövegrész;
e) 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja, valamint
f) 36. §-ának (3) bekezdésében az "és az idegenrendészeti törvény V. fejezetének" szövegrész.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter