3/1995. (III. 1.) BM rendelet

a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. §-a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szolgálati Szabályzat hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a hivatásos állományú rendőr (a továbbiakban: rendőr) szolgálati tevékenységére, valamint a rendőrség központi, területi, helyi, továbbá az Rtv. 3. §-ának (5) bekezdése alapján létrehozott szerveinek (a továbbiakban: rendőri szerv) működésére.

2. § Azokban a hatósági ügyekben, ahol jogszabályok más eljárási rendet írnak elő, az ott meghatározott módon kell az eljárást lefolytatni.

A rendőrség központi területi szerveinek jogi személyisége

3. § (1) Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), valamint a közvetlen alárendeltségében működő rendőr-főkapitányság és az Rtv. 3. §-ának (5) bekezdése alapján létrehozott rendőri szerv jogi személy, elnevezését és székhelyét e rendelet melléklete határozza meg.

(2) Az ORFK polgári és közigazgatási eljárásban képviselheti az (1) bekezdésben meghatározott rendőri szerveket.

(3) A rendőri szerv meghatalmazottja a rendőrt a bíróság vagy más hatóság előtt a rendőr meghatalmazása alapján képviselheti [Rtv. 7. § (11) bek.].

Szolgálati tagozódás

4. § (1) A rendőrség szervezete szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra tagozódik.

(2) A szolgálati ágak:

a) a bűnügyi,

b) a közrendvédelmi,

c) a közlekedésrendészeti,

d) az igazgatásrendészeti.

e)[1] a személyi és objektumvédelmi

(3) Szolgálatok:

a)[2]

b) a terrorelhárító szolgálat,

c) a repülőtéri biztonsági szolgálat,

d) a tűzszerész szolgálat,

e) a rendőri csapaterő,

f) az ügyeleti szolgálat,

g) az állami futárszolgálat.

(4) A szakszolgálatok:

a) gazdasági (pénzügyi, anyagi-technikai) szakszolgálat;

b) információ technikai (tájékoztatási) szakszolgálat;

c) személyügyi (oktatási, kiképzési, szervezési) szakszolgálat;

d) hivatali (jogi, egészségügyi, titkársági, ügykezelési) szakszolgálat.

A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége

5. § A rendőr szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a szervezeti-működési szabályzatban, a munkaköri leírásban és az elöljárói rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el.

Intézkedési kötelezettség

6. § (1) Bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése, valamint a közrendet, a polgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli [Rtv. 13. § (1) bek.].

(2) A rendőr intézkedik olyan, a közbiztonságot veszélyeztető helyzetek elhárítására is, amelyek nem kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartoznak, így különösen természeti vagy ipari katasztrófa színhelyén, súlyos fertőző betegség, fertőző állatbetegség észlelése vagy elhagyott robbanó-, illetve sugárzó vagy mérgező anyag találása esetén. Ennek során értesíti az illetékes szervezeteket, lezárja a területet, megteszi a mentés elősegítése, a személy- és vagyonbiztonság érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket.

(3) Több, egyidőben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(4) A meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú cselekmény esetén a rendőr meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, a rendőri intézkedés szükségességét azonban köteles jelenteni elöljárójának vagy a legközelebbi rendőri ügyeletnek. A közbiztonságot közrendet súlyosan veszélyeztető magatartás észlelése esetén intézkedést kell kezdeményeznie.

(5) Szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr a részére kijelölt területet csak parancsra, vagy az elöljáró engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha az elöljáró (ügyelet) értesítésére nincs mód, és a működési terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása a bűnüldözés érdekeire az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelent.

(6) A rendőr szolgálaton kívül akkor intézkedik, ha kiképzett, egészséges, nincs szeszes italtól befolyásolt vagy gyógyszer, kábító hatású más szer miatti bódult állapotban, és

a) szolgálatban lévő rendőr nincs jelen, és az értesítésével járó késedelem, az intézkedés elmaradása a bűnüldözés érdekeire, az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelentene, vagy

b) a szolgálatban lévő rendőrnek kell segítséget nyújtani.

(7) A szolgálaton kívül fellépő rendőr intézkedése jogszerűségének elbírálására, a szolgálatban lévő rendőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendőr fellépése előtt mérje fel, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amellyel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni, ha nem, úgy a szolgálati fellépése előtt kérjen segítséget.

A szolgálati fellépés módja

7. § (1) A rendőri intézkedést - ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik - a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének, életkorának megfelelő megszólítással - ha a rendőr egyenruhát visel - tisztelgéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Polgári ruhában intézkedő rendőr szolgálati igazolványa felmutatásával igazolja a rendőrséghez tartozását és intézkedési jogosultságát.

(2) Ha a polgár a rendőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr "A törvény nevében!" figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.

(3) A rendőri intézkedés közben körültekintően kell eljárni. Lehetőleg meg kell előzni, hogy a rendőrt megtámadják, lefegyverezzék, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

(4) A rendőri intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség igénybevételével is biztosítani kell.

Segítség igénybevétele

8. § (1) A segítség igénybevételének kezdeményezésekor a rendőr ismertesse a felkérttel az igénybevétel célját és módját [Rtv. 26. §-a (1) bek.].

(2) Ha a felkért - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - a segítség megadását megtagadja, fel kell hívni a figyelmét a jogkövetkezményekre, továbbá fel kell szólítani, hogy törvényi kötelességének tegyen eleget.

(3) A segítségnyújtás és eszköz igénybevétele, valamint az azzal összefüggésben keletkezett kár megtérítésének eljárási szabályait külön jogszabály* határozza meg.[3]

A rendőri intézkedés akadályai elhárításának közös szabályai

9. § (1) Törvényben meghatározott esetben a rendőr intézkedése eredményességének érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazhat, amennyiben az intézkedését tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja.

(2) Az akadály eltávolítása során úgy kell eljárni, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, illetőleg a károkozás ne legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest.

(3) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén a rendőr közreműködőt vehet igénybe.

(4) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére a rendőrség által teljesített kártalanítás és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt, az akadály előidézőjével szemben a rendőrség érvényesíti.

Felvilágosítás adás

10. § A rendőr a hozzá fordulóknak - az államtitok és a szolgálati titok megőrzése mellett - a szükséges felvilágosítást megadja.

Titoktartási kötelezettség

11. § (1) A rendőrt titoktartási kötelezettség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti és magántitok megőrzése érdekében.

(2) A titokvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

(3) A titoktartási kötelezettség alól állam- és szolgálati titok esetén az adhat felmentést, aki a titokká minősítést elrendelte.

(4) Üzleti és magántitok esetében annak birtokosa adhat felmentést a titoktartási kötelezettség alól.

II. FEJEZET

RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Intézkedés bűncselekmény észlelése esetén

12. § (1) A rendőr az általa észlelt, vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelentést tesz.

(2) A szándékos bűncselekmény elkövetésének helyszínén a tetten ért vagy menekülő tettest el kell fogni. Ha erre nincs mód, haladéktalanul intézkedni kell az elfogásra, és szükség esetén a helyszín biztosítására.

(3) A rendőr magánindítványra büntethető bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés megtételére jogosult kérésére megadja a szükséges felvilágosítást.

Intézkedés szabálysértés észlelése esetén

13. § (1)[4] A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy jogszabály által meghatározott esetekben helyszíni bírságot szab ki. Figyelmeztetést csak azon szabálysértés esetén alkalmazhat, ahol helyszíni bírságot szabhat ki.

(2) A figyelmeztetés az a rendőri intézkedés, melynek során a rendőr szabálysértés észlelése, vagy más jogellenes cselekmény megelőzése végett vagy ilyen eredményre vezető magatartás megszüntetése érdekében természetes személyt a tevékenysége abbahagyására szólít fel, és felhívja, hogy a jövőben tartózkodjon e magatartás tanúsításától.

(3) A rendőr figyelmeztetést szóban vagy jelsíp használatával alkalmaz.

(4) Ha a figyelmeztetés nem járt eredménnyel, a rendőr törvényben, illetve e rendeletben meghatározott további intézkedést tesz.

(5) Ha közrend, közbiztonság, illetve a rendőr jogainak védelme indokolja, a figyelmeztetett személy adatait fel kell jegyezni, és az intézkedésről a hely, idő, ok megjelölésével jelentést kell tenni.

14. §[5]

15. §[6]

Kép- és hangfelvétel készítése

16. § A kép- és hangfelvétel készítése (Rtv. 42. §) során annak hitelességét tanúk igénybevételével vagy más módon igazolni kell.

Eljárás helyszín biztosítása esetén

17. § (1) A helyszínbiztosítás az a rendőri tevékenység, amelyet a rendőr bűncselekmény vagy egyéb esemény helyszínén, a helyszíni szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a helyszín őrzésére, lezárására, a nyomok biztosítására foganatosít.

(2) A helyszínt biztosító rendőr köteles:

a) elsősegélyben részesíteni vagy részesíttetni azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, illetve más ok miatt segítségre szorulnak;

b) a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogni, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatni;

c) nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíteni;

d) tanúkat visszatartani, és az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítani;

e) a helyszínt körülhatárolni, eredeti állapotában megőrizni;

f) a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszüntetni;

g) az eseményt azonnal jelenteni közvetlen parancsnokának;

h) feljegyezni, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el;

i) a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tenni.

(3) A helyszínről való bevonulása után a rendőr írásban jelenti:

a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre;

b) kiket talált a helyszínen;

c) milyen volt a helyszín állapota;

d) milyen intézkedéseket tett;

e) változásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen, kik és miért, továbbá milyen nyomokat rögzített.

(4) A bűncselekmény vagy a baleset helyszínén életét vesztett, illetve súlyos és életveszélyes sérüléssel kórházba szállított személy közvetlen hozzátartozóját az ügyben eljáró rendőri szerv haladéktalanul értesíti. Ha gyermekkorú személy szenved sérülést, a rendőrség a szülő vagy gondozó értesítését is megkísérli. Az ilyen értesítést megfelelő körültekintéssel és tapintattal kell megtenni.

Eljárás közlekedési baleset helyszínén

18. § (1) Közlekedési baleset helyszínén a rendőr a helyszín biztosítására vonatkozó általános szabályok szerint jár el.

(2) Hatáskörébe nem tartozó ügyekben a baleseti helyszínelőt értesíti. A baleseti helyszínelő kiérkezéséig a rendőr gondoskodik az elsődleges intézkedések (elsősegélynyújtás, értesítés adás, helyszínbiztosítás, tanúkutatás, kikérdezés, kárelhárítás, a forgalom folyamatosságának biztosítása stb.) megtételéről, a kiérkezése után segíti munkáját, elvégzi a rábízott feladatokat (forgalomirányítás, helyszínfelmérés stb.).

(3) A közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével nem közúton súlyos sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetnél is, a közúti közlekedési balesetekre vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

(4) Veszélyes árut szállító jármű balesetének helyszínén a rendőr:

a) eleget tesz a helyszínbiztosítás általános előírásainak;

b) megteszi a veszély elhárításához, sérültek mentéséhez a további károk megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

c) a rendőrkapitányság, rendőrőrs ügyeletére jelentést tesz, hogy hol, mikor, milyen jellegű esemény történt (járművek ütközése, pályaelhagyás, szivárgás stb.), milyen veszélyhelyzet állt elő, milyen adatokkal rendelkezik a szállított veszélyes anyagot illetően (robbanás, mérgezés veszélye), a sérültek száma, a sérülés miben nyilvánul meg, milyen intézkedéseket tett, milyen további intézkedéseket tart szükségesnek;

d) biztosítja a helyszínre érkező mentési és veszélyelhárítási munkálatokat végzők útvonalát, tevékenységét.

(5) Vasúti baleset esetén a rendőr köteles:

a) a helyszínbiztosítás általános előírásainak eleget tenni;

b) a helyszín és a helyszínen talált berendezések állapotát rögzíteni (kisiklott kocsik száma, a váltó állása és a vonat száma);

c) gondoskodni a vagyonvédelemről, a tűzvédelmi szabályok betartásáról;

d) biztosítani a Fejrovatos Naplót, az Írásbeli Rendelkezési Tömböt, a Hibaelőjegyzési Könyvet, a mozdonyon lévő okmányokat.

(6) A vonat továbbhaladását a rendőri intézkedések csak indokolt esetben akadályozhatják (súlyos következményekkel járó baleset, bűncselekményekre utaló adatok). Ilyen esetben a helyszíni szemlebizottság megérkezéséig a helyszínt változatlanul kell hagyni.

(7) Vízi (hajózási) balesetek esetén a rendőr:

a) segítséget nyújt a sérültek orvosi ellátásához, a veszélyhelyzetben lévők mentéséhez, a hajó és rakománya biztonságba helyezéséhez, valamint a hajóút felszabadítása érdekében értesíti a hajózási hatóságot;

b) a balesetet vagy kárt szenvedett hajó vezetőjének kérésére más hajók vezetőit segítségnyújtásra felszólítja, illetve süllyedés közvetlen veszélye, tűzeset, tűz- és robbanásveszély vagy katasztrófaveszély esetén a kárt szenvedett hajó vezetőjének kérése nélkül is más hajót, más szervet a tűz oltására, a veszély elhárítására, a hajóút felszabadítására felszólít;

c) a süllyedés, zátonyra futás, fennakadás esetén a helyszín szükség eszközökkel történő kitűzésére, indokolt esetben jelzőőrök felállítására a hajózási hatóságot felkéri;

d) a legszükségesebb intézkedések végrehajtása után jelentést tesz az illetékes rendőri szervnek, és a továbbiakban a kapott utasítás szerint jár el.

(8) Légi baleset helyszínén a rendőr:

a) a helyszínen tájékozódik, a helyszínt biztosítja, a szükséges intézkedéseket a személyi és vagyonbiztonság érdekében megteszi;

b) a tett intézkedésről a legrövidebb időn belül az elöljárójának jelentést tesz, a helyszín jellegétől függően intézkedik mentők, tűzoltóság, a katasztrófaelhárítás egységeinek a helyszínre irányítására, a helyszíni mentés megkezdésére.

(9) A baleset sérültjeinek elszállítására a rendőr csak abban az esetben vehet igénybe nem erre a célra szolgáló gépjárművet, ha

a) a sérült sürgős elszállítását a mentőszolgálat helyszínen lévő egységének vezetője kéri;

b) a baleset helyszínéről a mentőszolgálat értesítése, illetőleg helyszínre érkezése különösen hosszú időt vesz igénybe, de a sérült gyors elszállítása szükséges, és orvosi vélemény szerint ez nyilvánvalóan nem jár az állapotot súlyosbító következményekkel.

Biztonsági intézkedések

19. § A rendőr feladata veszélyhelyzet észlelése esetén a helyszínen:

a) tájékozódás, azonnali elsődleges jelentés, az esemény jellegétől függően a veszély elhárításában közreműködni kötelezettek riasztása;

b) életmentés, gondoskodás az elsősegélynyújtásról;

c) vagyonmentés, intézkedés a további károk megelőzésére;

d) jelentéstétel, szükség esetén újabb erők és eszközök igénylése, javaslat további intézkedések megtételére;

e) intézkedés a bűncselekmények megelőzésére, a veszélyhelyzettel összefüggő bűncselekmények felderítésére;

f) tájékoztatás adása az elöljáró utasítása szerint;

g) a közrendet zavaró cselekmények megszüntetése, illetéktelenek távoltartása, a közúti forgalom esetleges elterelése, szükség esetén a személyek elszállítása, állatok elterelése stb.

Terület lezárása

20. § (1) Terület lezárására kell intézkedni természeti vagy ipari katasztrófa, illetve annak veszélye, bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset, súlyos fertőző betegség, talált robbanóanyag, robbantással történő fenyegetés, terrortámadás veszélye vagy terrorcselekmény esetén.

(2) Védett személy utazásának, rendezvények biztosítása során, illetve védett létesítmények és épületek környezetében a területet ideiglenesen le lehet zárni.

(3) A rendőr köteles megakadályozni a lezárt területre illetéktelenek belépését, az illetéktelenül ott-tartózkodókat távozásra szólítja fel.

(4) A terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető.

(5) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani.

Ideiglenes intézkedés a gondoskodásra szorulók, őrizetlenül maradó vagyontárgyak megóvására

21. § (1) Ha az Rtv. 33-34. §, illetve 37. § b) és c) pontja alapján a személyt a lakásából szállítják el, szükség esetén a lakásban maradó vagyontárgyait a rendőr biztonságba helyezi, tanúk jelenlétében az üresen maradó lakást lepecsételi.

(2) A hátramaradt betegről, magatehetetlen személyről, gyermekről történő gondoskodásra a rendőr intézkedik. Ha a helyszíni ellátásuk nem oldható meg, őket kórházba, intézetbe kell utalni, illetőleg karitatív szervezetet is fel lehet kérni ellátásukra. Az élőlények (haszon- és díszállatok) gondozására a helyi önkormányzat jegyzője útján kell intézkedni.

Intézkedés önveszélyes állapot esetén

22. § (1) Az önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban lévő személyt a rendőr intézkedésekor megakadályozza abban, hogy kárt vagy sérülést okozzon, ennek érdekében a rendőr szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2) A rendőr az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyhez orvost hív, vagy közreműködik abban, hogy a mentőszolgálat egészségügyi intézetbe szállítsa. Az eseményről a rendőrség értesíti az elszállított személy ismert hozzátartozóját (törvényes képviselőjét) vagy az állandó lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt.

(3)[7] Ittas személy kijózanító állomásra szállításáról külön jogszabály rendelkezik. Ittas személy akkor szállítható a lakására, ha nincs orvosi ellátást igénylő sérülése, lakása a rendőri szerv illetékességi területén van, és felügyelete nagykorú hozzátartozó által megoldható. A szállítás költségeit meg kell téríttetni, ha az önhibából eredő ittasság miatt vált szükségessé. Egyéb okból önkívületben lévő személy egészségügyi intézetbe történő szállításáról lehetőleg orvos (mentő) helyszínre hívásával kell gondoskodni.

Eljárás katasztrófa esetén

23. § (1) Katasztrófa [Rtv. 97. § (1) bek. f) pontja] színhelyén a rendőr a csapaterő megérkezéséig intézkedik a közbiztonság és az adott helyzetben megteremthető rend fenntartására, illetőleg ennek a helyreállítására, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására. Közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet- és vagyonmentésben.

(2) Tűz esetén a rendőr azonnal értesíti a tűzoltóságot, továbbá a veszélyeztetett terület lakóit, ha azok a tüzet nem észlelték. Megkezdi az életmentést, és jelentést tesz közvetlen parancsnokának, majd a helyszínen adatokat szerez a tűz okára vonatkozóan.

(3) Árvízveszély esetén gondoskodik a veszélyeztetett lakosság értesítéséről, azonnal jelentést tesz elöljárójának. Értesíti az illetékes önkormányzat polgármesterét. Ha a polgármester megtette a szükséges óvintézkedéseket, a rendőr a továbbiakban azok végrehajtásához segítséget nyújt.

Eljárás súlyos fertőző betegség esetén

24. § (1) Ha a rendőr súlyos fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról szerez tudomást, haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, aki értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (a továbbiakban: ÁNTSZ). A rendőr az ÁNTSZ képviselőjének megérkezéséig gondoskodik a fertőzött terület, helyiség lehetőség szerinti lezárásáról.

(2) Az ÁNTSZ által a zárlattal kapcsolatban előírt rendszabályok betartását a rendőrség is ellenőrzi. A rendszabályok betartása kikényszeríthető.

(3) A lakosságot közvetlenül fenyegető közegészségügyi-járványügyi veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedései foganatosításához az ÁNTSZ kérésére a rendőrség segítséget nyújt.

(4) Fertőző állatbetegség esetén az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni az állatorvos, az illetékes állategészségügyi hatóság értesítése, illetve intézkedés megtételére történő felhívása mellett.

Eljárás közművek és biztonsági berendezések meghibásodása esetében

25. § Víz-, gáz- és villanyvezeték, egyéb veszélyes anyagot továbbító vezeték, ezek műtárgyai, továbbá közúti, vasúti, légi irányítási, vízi közlekedési biztonsági berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a rendőrség haladéktalanul értesíti az üzemeltető szervezetet, illetve az illetékes jegyzőt. Szükség esetén a terület lezárásáról, őrzéséről a 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik.

Eljárás haláleseteknél

26. § (1) A rendőr a nyilvános helyen bekövetkezett halálesetről, illetve a magánlakásban bekövetkezett rendkívüli halálesetről azonnal jelentést tesz, gondoskodik a helyszín biztosításáról mindaddig, amíg a rendőrhatóságtól a szemlebizottság megérkezik. Nyilvános helyen történt halálesetnél a halottat le kell takarni, és az ismert hozzátartozót értesíteni kell.

(2) A rendkívüli halálesetek fogalmát, kivizsgálásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Eljárás talált tárgy esetén

27. § (1) Ha a rendőr elhagyott dolgot talál - a 28. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével -, azt lehetőleg tanúk jelenlétében átvizsgálja, és jelentés kíséretében továbbítja az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

(2) A rendőr az állampolgár által talált dolgot - a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, lőszer és ipari robbantóanyag, pirotechnikai eszköz, kábítószer, pszichotrop anyag, közbiztonságra veszélyes egyéb tárgy, rendőrség által kibocsátott okmány, hatósági jelzés kivételével - csak akkor vegye át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolog rendőri átvételéről elismervényt kell adni. Arról, akit a rendőr a talált dologgal a polgármesteri hivatalhoz irányít, a hely, idő, személyi adatok, a talált dolog megnevezésével jelentést tesz.

(3) A (2) bekezdésben kivételként meghatározott talált eszközöket és anyagokat, a rendőri szervhez kell beszolgáltatni. A beszolgáltatásról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a megtalálónak kell átadni. A jegyzőkönyv alapján az illetékes rendőrhatóság lefolytatja a szükséges eljárást és rendelkezik a dologról. Ezek a dolgok, csak a birtoklására érvényes engedéllyel rendelkező jogosultnak adhatóak ki.

(4) A rendőr a találótól átvett dolgot - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - haladéktalanul továbbítja a jegyzőhöz.

Eljárás elhagyott robbanó-, sugárzó és mérgező anyag találása esetén

28. § (1) Ha a rendőrnek elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést, vagy ilyen anyag találása jut tudomására, illetve a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, a találás helyére megy és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A találásról jelentést tesz elöljárójának, illetve az ügyeletnek.

(2) Az elöljáró, illetve az ügyelet intézkedik a jegyző megkeresése iránt, és tájékozódik arról, hogy kérték-e már a tűzszerész járőr kirendelését. Ha a kirendelés megtörtént, a rendőr jelentését a rendőr-főkapitányság ügyeletére továbbítja, ha a kirendelés nem történt meg, intézkedni kell a tűzszerész járőr értesítésére.

Eljárás állati tetem és sérült állat találása esetén

29. § Ha a rendőr közterületen állati tetemet vagy sérült állatot talál, erről értesíti az elszállításra kijelölt szervezetet vagy a jegyzőt.

Közlekedésrendészeti intézkedések

30. § (1) A rendőri szerv közbiztonsági okból, katasztrófa vagy baleset, illetőleg rendezvény helyszínén a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamban elrendelheti:

a) egyes útvonalak, utcák, terek, városrészek közúti forgalmának teljes vagy részleges lezárását, a forgalom elterelését vagy korlátozását;

b) a megállás vagy várakozás tilalmát, illetőleg az arra kijelölt helyen a várakozás megszüntetését;

c) egyéb közlekedési tilalmak feloldását, az egyirányú forgalmú utcában a közlekedés irányának megváltoztatását.

(2) A rendőri szerv az ideiglenes intézkedések megtételekor a szükséges mértékben gondoskodik a közúti jelzőtáblák ideiglenes kihelyeztetéséről, illetve az állandó jelleggel kihelyezett közúti jelzőtáblák leszerelés vagy letakarás útján történő hatálytalanításáról.

(3) A rendőri szerv a közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyeztető körülmények (közúti jelzőtábla vagy útburkolati jel hiánya, felismerhetőséget akadályozó megrongálódása, ellentmondó jelzések, útrongálódás), vagy más rendellenességek miatt jogosult a közúti forgalom rendjének ideiglenes megváltoztatására, a veszélyeztetett útszakasz vagy útkereszteződés lezárására. Erről soron kívül értesíteni kell a közút kezelőjét, felszólítva a veszélyeztető helyzet megszüntetésére.

(4) A rendőrhatóság fontos közérdekből a közúti járművek közlekedése vagy várakozása céljára ideiglenes jelleggel igénybe veheti az egyébként nem a közúti forgalom célját szolgáló közterület, ha annak teherbírása megfelelő, illetve méret- és súlykorlátozás elrendelésével arra alkalmas. A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket az ok megszűnésekor el kell távolítani, az állandó jelleggel ott lévő közúti jelzőtáblák hatályát vissza kell állítani.

(5) A kerékbilincs alkalmazásának, a vezetői engedély, illetve a hatósági jelzés elvételének, valamint a gépjármű elszállításának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

Felvilágosítás kérés

31. § A rendőr a felvilágosítás kérése (Rtv. 32. §) során csak a szolgálati feladatának ellátásához szükséges kérdéseket teheti fel.

Igazoltatás

32. § (1) Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyi igazolványát vagy egyéb, személyazonosságot igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Ha a körülmények indokolják az igazoltatott személy adatait körözési nyilvántartásban is ellenőrizni kell.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és igazoltató lapon rögzíteni kell annak a személynek az adatait, akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják. Az igazoltató lapra fel kell írni:

a) a személy családi és utónevét (asszonyoknál a leánykori nevet is);

b) a születési helyét, idejét;

c) anyja leánykori nevét;

d) lakcímadatait (lakóhelyét, tartózkodási helyét);

e) személyi igazolvány vagy a személy azonosítására alkalmas más igazolvány sorozatát és számát;

f) az igazoltatás helyét, idejét, okát.

(3) Az Rtv. 24. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéskor az igazoltatást kérő állampolgár adatait is a rendőrkapitányság adhatja ki. Az intézkedésről a rendőr a szolgálat befejezését követően haladéktalanul írásos jelentést tesz.

(4)[8]

Fokozott ellenőrzés

33. § (1) A fokozott ellenőrzés (Rtv. 30. §) összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, amelynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott-tartózkodókat igazoltatják.

(2) Fokozott ellenőrzés végrehajtását az egész ország területén az országos rendőrfőkapitány (hatáskörüknek megfelelően helyettesei), a területi szervek illetékességi területén a rendőrfőkapitány (helyettesei, ügyeletvezető) és a vele azonos jogállású vezető, a rendőrkapitányság illetékességi területén a rendőrkapitány (ügyeletvezető) rendelheti el.

(3) A tervezett fokozott ellenőrzést a jogosult vezető előzetesen szükség szerint, az elrendeltet pedig a végrehajtását követően elöljárójának jelenti.

Ruházat, csomag, jármű átvizsgálás

34. § (1) A ruházat, csomag és jármű átvizsgálása bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatására, közbiztonságra veszélyes eszközök kiszűrésére irányulhat.

(2) Ruházat, csomag, jármű átvizsgálásra kerülhet sor különösen:

a) igazoltatás során;

b) fokozott ellenőrzés alkalmával;

c) személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosításakor;

d) rendezvény, esemény alkalmával meghatározott területre belépő személyek esetében;

e) az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményekbe való be- és kilépéskor.

(3) A jármű vagy csomag átvizsgálásának tűrésére a birtokos a (2) bekezdés a), b), c) pont esetében kényszeríthető, a d), e) pont esetében az átvizsgáláshoz való hozzájárulás megtagadása esetén a beléptetést meg kell tagadni.

Feltartóztatás

35. § (1) A feltartóztatás a rendőrnek az a szolgálati tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá, akitől felvilágosítást kér, annak idejére az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza, vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte, és további intézkedésre nincs szükség.

Elfogás és előállítás

36. § (1) A rendőr a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a tettenérés helye szerinti, szükség esetén a legközelebbi rendőri szervhez állítja elő.

(2)[9] Az Rtv. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján végrehajtott elfogás esetén a személy- és tárgykörözésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni. Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) pontja alapján végrehajtott elfogásról az azt elrendelő hatóságot, az Rtv. 33. § (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott elfogásról a személyi szabadság korlátozását (kényszergyógykezelést, kényszergyógyítást vagy az elmeállapot megfigyelését) végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell. Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján elfogott személy értesítetthez kíséréséről - amennyiben az nem rendőri szerv - az előállítást végrehajtó rendőrhatóság gondoskodik. Ha az elrendelő hatóság rendőri szerv, úgy az átkísérés végrehajtásáról maga köteles gondoskodni.

(3) A külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelt előállítást az elrendelő határozatban megjelölt hatósághoz kell foganatosítani. Ha a végrehajtó rendőri szerv az elrendelő hatóság székhelyétől távol esik, a személyt az elrendelő hatóság székhelye szerinti rendőri szervhez kell előállítani, átkíséréséről ez utóbbi szerv gondoskodik.

37. § (1) Az igazolás megtagadása vagy a személyi adatok hitelességének hiánya miatt megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont személy az előállítás közben megfelelően igazolja magát, vagy személyazonosságát a rendőr megállapította, ellene bűncselekmény gyanúja nem merült fel, vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazására nem került sor.

(2) Az előállítás akkor is mellőzhető, ha az igazoltatott személy személyazonossága más, egyszerűbb módon tisztázható. A rendőr a megkezdett, de mellőzött előállításról is jelentést készít.

38. § (1) Ha az előállított az Rtv. 33. § (2) bekezdés c) pontban írt vizsgálatnak önként aláveti magát, és a rendőri szervhez történő előállítására más ok nem áll fenn, a vizsgálat után el kell bocsátani.

(2) A vizsgálat céljából előállított személytől a mintavétel, szükség esetén - törvényben meghatározott keretek között - kikényszeríthető. Ilyenkor a mintavételre rendőrorvost, ahol ez nem lehetséges, vagy késedelmet okoz, ott az állami egészségügyi szolgálat orvosát kell igénybe venni.

(3)[10]

39. § (1) A szülői felügyelet vagy gyámság, illetőleg az intézeti nevelés alól magát engedély nélkül kivonó személy előállításáról értesíteni kell a felügyelet gyakorlására jogosultat, indokolt esetben a gyámhatóságot is.

(2) Az okok és körülmények tisztázása után az előállított személyt a szülőnek, törvényes képviselőnek (gondozónak), illetőleg a legközelebbi nevelőintézetnek át kell adni.

40. § (1) A pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben, az előírt szabályok megsértése miatt foganatosított rendőri intézkedésről a hely, idő és körülmények megjelölésével a felügyeletet elrendelő bíróságot értesíteni kell.

(2)[11] Előállítás akkor foganatosítható, ha a pártfogó felügyelet alatt álló az 1979. évi 11. tvr. 97. § (2) bekezdés a), c) pontjaiban meghatározott magatartási szabályokat szegett meg.

41. §[12]

42. § Az előállítás az előállított személy szabadon bocsátásáig vagy őrizetbe vételéig, illetőleg előzetes letartóztatásáig, de legfeljebb az Rtv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott ideig tart.

Elővezetés

43. § (1) Elővezetést (Rtv. 34. §) jogszabályban erre felhatalmazott hatóságok határozata alapján lehet foganatosítani, ha az elrendelő határozat tartalmazza:

a) a kibocsátó szerv megjelölését;

b) az elővezetendő személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímadatait;

c) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt;

d) az elővezetés elrendelésének okát;

e) az elővezetés helyét, idejét, módját (kíséréssel, útbaindítással);

f) a kibocsátó szerv bélyegzőjét, az elrendelésre jogosult aláírását, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az ügyész jóváhagyását.

(2) Ha a határozat hiányos, úgy az elrendelő hatóságtól kérni kell a határozat kijavítását, kiegészítését.

(3) Sürgős esetben a bíróság, az ügyészség vagy más hatóság rövid úton (pl. telefaxon) közölt intézkedése - a határozat megküldéséig - pótolja a határozatot.

(4) Az elővezetés elrendelésére jogosult hatóság az intézkedés alá vont személy útbaindulásának ellenőrzését is elrendelheti. Ilyen esetben a szolgálati feladatot ellátó rendőr ellenőrzi az útbaindulást.

44. § (1) Az elővezetési határozatot a rendőr előzetes igazoltatás után ismerteti az elővezetendő személlyel, utána kézbesíti. Rövid úton elrendelt elővezetés esetén a rendőr megnevezi az elrendelő hatóságot, közli az elővezetés okát és helyét.

(2) A rendőr lehetőséget ad arra, hogy az elővezetendő személy az évszaknak megfelelően felöltözzön, pénzét, élelmét, fontos személyi használati tárgyait - a saját és mások testi épségét veszélyeztető eszközökön kívül - magához vegye, a jelenlévő hozzátartozóitól elbúcsúzzon.

(3) Az elővezetés költségeinek megtérítésére külön jogszabály rendelkezik.

(4) El kell állni az elővezetéstől, ha azt a pénzbüntetést, pénzbírságot helyettesítő szabadságvesztés büntetés, elzárás végrehajtása céljából rendelték el, és az elővezetendő hitelt érdemlően igazolja a pénzbüntetés (bírság) kifizetését. Úgyszintén akkor is, ha elővezetés közben a kiszabott bírságot a postahivatalnál befizeti. Ebben az esetben azonban az elővezetéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését kezdeményezni kell.

(5) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjainak elővezetése esetén az elrendelő hatóság az elővezetendő személy elöljáróját keresi meg. Ha a rendőrnek tudomására jut, hogy az elővezetendő személy fegyveres erő vagy rendvédelmi szerv tagja, az elővezetést nem hajthatja végre, azonban köteles erről jelentést írni.

(6) Ha az elővezetés bármely okból nem hajtható végre, ezt a körülményt a rendőr haladéktalanul jelenti elöljárójának, aki rövid úton köteles az elrendelőt tájékoztatni.

Előállító helyiség

45. § (1)[13] Az előállított személyt előállító vagy biztonságos őrzését szolgáló más helyiségben kell elhelyezni. Az azonos ügyben előállítottakat el kell különíteni. Az elővezetett személyt, ha az intézkedés sikeresen csak így hajtható végre, a rendőrségen történő visszatartás idejére előállító helyiségben lehet elhelyezni. Ha az előállító helyiségben előállított, elővezetett személy van, gondoskodni kell az állandó őrzéséről.

(2) Az előállító helyiségben történő elhelyezés, nyilvántartás és őrzés végrehajtásának feltételeit a rendőri szerv vezetője biztosítja.

(3) Az előállító helyiségben történő elhelyezéskor, az előállított, elővezetett személyt fel kell világosítani az intézkedés várható időtartamáról. Ruházatát át kell vizsgálni, és tőle el kell venni azokat a tárgyakat, amelyeket fogva tartáskor sem tarthat magánál. Nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról. A sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni.

(4) Az előállított, elővezetett személy ellátására a fogva tartottakra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(5) Az előállító helyiségre, illetőleg az abban elhelyezett személyekre az őrzésre és az okmányok vezetésére - eltérő rendelkezés hiányában - a fogdaszolgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Látogató fogadása azonban nem engedélyezhető.

Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi szerződésen alapuló egyéb mentességet élvező személyekkel szemben[14]

46. §[15] (1) A Magyar Köztársaságban diplomáciai, illetve nemzetközi szerződésen alapuló egyéb mentességet élvez az a nem magyar állampolgár, aki

a) az 1977. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény 1. Cikkének 1. pontja értelmében nemzetközileg védett személy;

b) diplomata, illetőleg külügyi szolgálati útlevéllel, vagy a Külügyminisztérium által kiállított személyazonossági igazolvánnyal rendelkezik.

(2) Amennyiben a rendőr az igazoltatás során az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását észleli, rögzíti a tényállást, és a továbbiakban a mentességet élvező személlyel szemben a személyazonosság megállapításán túl további intézkedést nem tesz.

(3) A mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés alapos gyanúja esetén a rendőr foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést, feljelentést tesz, és a vonatkozó jogszabályok szerint végzi az egyéb eljárási cselekményeket, kivéve a mentességet élvező személlyel szembeni közvetlen intézkedést.

(4) A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei sérthetetlenek, ezekbe a helyiségekbe hivatalos eljárása során a rendőr nem léphet be, kivéve, ha ezt a képviselet vezetője kezdeményezi, vagy hozzájárul. A hozzájárulás megszerzését a szolgálati út betartásával kell kezdeményezni. A mentességet élvező személynek a magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti meg, mint a képviselet helyiségeit.

(5) A diplomáciai, illetve konzuli képviselet helyiségei, azok berendezései és az ott levő egyéb vagyontárgyak, valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, az igénybevétel, a lefoglalás vagy a végrehajtás alól.

A (2)-(4) bekezdés szerinti intézkedésről soron kívül értesíteni kell a Külügyminisztérium ügyeletét.

(6) A (2)-(4) bekezdés szerinti intézkedésről soron kívül értesíteni kell a Külügyminisztérium ügyeletét.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által kezdeményezett rendőrhatósági eljárások során a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételek vizsgálatán túl a döntés előtt be kell szerezni a Külügyminisztérium állásfoglalását is.

Eljárás országgyűlési képviselővel, országgyűlési biztossal, bíróval, ügyésszel szemben

47. § (1) Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül személyes szabadságában korlátozni, illetve ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A képviselőjelölt is a képviselőt megillető mentességben részesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeket szabálysértés elkövetése esetén személyazonosságuk megállapítása céljából a rendőr igazoltatja, mentessége megállapítása után feljelentheti, de nem figyelmeztetheti, velük szemben helyszíni bírságot nem alkalmazhat.

(3) A hivatásos bíró, a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó, valamint - az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő bűncselekmény miatt - bírósági ülnökkel szemben rendőrhatósági kényszerintézkedés - tettenérés esetét kivéve - nem alkalmazható.

(4) Az alkotmánybíró mentelmi joga az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jogát az Alkotmánybíróság teljes ülése függesztheti fel.

(5) Ügyész, ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó és nyomozó - tettenérés esetét kivéve - csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával vehető őrizetbe, vele szemben rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni és büntetőeljárást indítani csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával lehet.

Eljárás nem magyar állampolgárral szemben

48. § A nem magyar állampolgárral szemben ugyanaz a rendőri fellépés, a rendőrhatósági intézkedés szabálya, mint a magyar állampolgár esetében, de az alkalmazott kényszerintézkedést soron kívül jelenteni kell az illetékes idegenrendészeti hatóságnak.

Eljárás a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek tagjaival szemben

49. § (1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek (a továbbiakban: fegyveres szervek) tagjával szemben a rendőr a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik. A személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésekről szóló rendelkezéseket - szükség esetén - a fegyveres szervek tagjaira vonatkozóan is alkalmazni kell.

(2) A fegyveres erők tényleges katonai állományú tagját a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra, helyőrség komendánshoz kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi rendőri szerv, a rendőri szervhez kell az előállítást foganatosítani, és erről értesíteni kell a helyőrség parancsnokát (ügyeletesét) vagy a komendánst.

(3) A rendvédelmi szerv beosztottját a rendőri szervhez kell előállítani. Erről az illetékes szerv parancsnokát (az ügyeletes tisztet) értesíteni kell.

(4) A fegyveres erők tagját is a rendőri szervhez kell előállítani, ha az arra okot adó cselekményét polgári személlyel közösen követte el.

(5) Ha az előállítandó személy fegyverrel rendelkezik, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani a fegyvere feltalálási helyének közlésére, illetőleg le kell fegyverezni.

Rendőri közreműködés végrehajtási eljárásban

50. § (1)[16] A rendőrség segítséget nyújt az állami és a helyi önkormányzati szervek által foganatosított végrehajtási eljárásban részt vevő személyek biztonsága megóvásához, valamint a végrehajtási eljárásban alkalmazható helyszíni kényszercselekményeknek való ellenszegülést megszünteti, továbbá, ha a végrehajtási kényszercselekményre feljogosított a rendőrség közreműködését kéri, végrehajtja a bíróság intézkedésében meghatározott adós személye elleni kényszercselekményt (2004. évi CXL. törvény, 1994. évi LIII. törvény).

(2) A közreműködő rendőrt az erre irányuló kérelem alapján az illetékes rendőrkapitányság vezetője rendeli ki, sürgős esetben a végrehajtási cselekményt foganatosító szóbeli kérésére is. A rendőr a végrehajtás helyszínén a közreműködést kérő intézkedése alapján működik közre. Sürgős kirendelés esetén a rendőrkapitányság vezetője legalább két fős járőrt vezényel ki, melynek vezetőjét a parancsnoki állományból jelöli ki.

(3) A kirendelt rendőr végrehajtási cselekményeket nem végezhet, a végrehajtót kizárólagosan megillető kényszercselekményt nem foganatosíthat, rakodási, szállítási munkában nem vehet részt; a jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedések alkalmazása mellett gondoskodik arról, hogy az illetéktelen személyeket távol tartsa a végrehajtás helyszínétől.

(4) Ha a feladat teljesítése nehézségekbe ütközik a kivezényelt rendőr közvetlen elöljárója köteles gondoskodni erősítésről.

A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

Általános szabályok

51. § (1) A rendőr szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ha a figyelmeztetést a körülmények nem teszik lehetővé, a kényszerítő eszközök előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók.

(2) A rendőr kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.

(3) A kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr elöljárója vizsgálja annak szükségességét, jogszerűségét, az arányosság követelményének megtartását, melynek során:

- meghallgatja azt, aki a kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült, valamint az eseménynél jelenlévő személyeket;

- szükség esetén tisztázza a rendőr jelentésében észlelt ellentmondásokat.

(4) Megállapításairól részletes jelentést készít. Ha a megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására törvényes feltételek hiányában került sor, az intézkedő rendőr ellen az eset súlyának megfelelő eljárást kezdeményez.

52. § (1) A kényszerítő eszközök meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.

(2) A kényszerítő eszközök alkalmazása során ellenszegülésnek (Rtv. 47. §) kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a rendőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki élet, testi épség elleni fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy a rendőr valahová belépjen, valahol tartózkodjon, valahonnan távozzon, valakit személyes szabadságában korlátozzon, illetőleg valakivel szemben intézkedést foganatosítson.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával;

b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

(4) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.

(5) A kényszerítő eszközök alkalmazásáról a rendőr jelentést készít, amely tartalmazza:

a) hol, mikor, kivel szemben, milyen kényszerítő eszközt használt, és ennek mi volt az indoka;

b) eleget tett-e a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott kötelezettségének, ha nem, ennek mi volt az oka;

c) keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, illetve keletkezett e dologban anyagi kár;

d) mi történt a sérülttel;

e) ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz;

f) a tanúk adatait;

g) az alkalmazást lehetővé tevő törvényhelyre való hivatkozást.

Egyes kényszerítő eszközök alkalmazása

Testi kényszer

53. § (1) Kényszerítő eszköz alkalmazása feltételeinek fennállása esetén testi kényszert akkor kell alkalmazni, ha a rendőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán súlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása nem indokolt.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a rendőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

Bilincs alkalmazása

54. § (1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-a alapján különösen azzal szemben indokolt:

a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására másként nem késztethető;

b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja;

c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt került sor;

d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg.

(2)[17] Az elöljáró a fogvatartott személy bilincselését az Rtv. 48. §-a alapján a kísérés és a fogdán kívüli őrzés idejére is elrendelheti.

(3) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában, vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.

(4)[18] Tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

(5) A bilincselés módjai:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése;

b) kezek előre, illetve hátra bilincselése,

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése,

d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.

(6) A bilincselés módját az intézkedő rendőr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy:

a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet rendőr elleni támadásától, illetve szökéstől;

b) láb bilincselés, illetve kéz és láb bilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni, illetőleg terrorcselekmény elkövetésén tetten érték;

c)[19] tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, illetve az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható.

(7) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása

55. § (1) A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetőleg más eszközt saját elhatározásából vagy elöljárója parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal (gumibot, tonfa) egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) A rendőr az (1) bekezdésben meghatározott eszközt szolgálaton kívül magánál tarthatja, de láthatóan nem viselheti.

(4) A rendőr az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt helyezze készenlétbe, a rendőrbotot, a kardot fogja kézbe, és készüljön fel támadás elhárítására, ellenszegülés megtörésére.

(5) Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

(7) A könnygázgránát tömegoszlatásra vagy zárt térben kialakult ellenállási góc felszámolására alkalmazható azzal, hogy az mindig parancsra, a helyszínen tartózkodó parancsnok által meghatározott módon történik, és gondoskodtak a rendőröknek a könnygáz hatása elleni védelméről.

Szolgálati kutya alkalmazása

56. § (1) A rendőr a szolgálati kutyát az Rtv. 50. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazhatja:

a) pórázon vezetve, szájkosárral ellátva;

b) póráz nélkül, szájkosárral ellátva;

c) pórázon vezetve, szájkosár nélkül;

d) szájkosár és póráz nélkül.

(2) A rendőr csak kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot.

(3) A rendőr a szolgálati kutyát feladata ellátása közben nyilvános helyre is beviheti.

Az útzár

57. § (1) A rendőrség útzárként járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a járművel a rendőri intézkedés foganatosítása elől menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.

(2)[20] Közúton vagy a közforgalom számára megnyitott egyéb úton útzár csak ellenőrző-átengedő pont részeként telepíthető.

(3)[21] Az útzárat - a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl - a telepítés helyén "útzár" feliratú kiegészítő táblával ellátott "egyéb veszély" közúti közlekedési jelzőtáblával kell jelezni, közúton éjszaka megkülönböztető fényjelzését működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni.

(4)[22] Az intézkedés foganatosítása elől menekülő személy feltartóztatása érdekében az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása csak sürgős esetben, az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével történhet. A szolgálati jármű megkülönböztető fényjelzését ekkor folyamatosan működtetni kell. Az engedélyező köteles haladéktalanul gondoskodni a (3) bekezdésben előírt feltételek biztosításáról.

(5)[23] A Rendőrség által határterületen telepített útzárról a Határőrséget tájékoztatni kell.

(6)[24] Az útzár alkalmazását az országos rendőrfőkapitány (közbiztonsági, bűnügyi főigazgatók), illetékességi területén a rendőrfőkapitány (közbiztonsági, bűnügyi igazgatók), illetőleg autópálya, autóút kivételével a rendőrkapitány rendelheti el.

Lőfegyverhasználat

58. § A lőfegyverhasználati jog azt a rendőrt illeti meg, akinek igazolványában a "fegyverviselésre és intézkedésre jogosult" felhatalmazás fel van tüntetve. A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy a rendőr egyenruhát vagy polgári öltözetet visel, szolgálatban van vagy azon kívül, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel.

59. § (1) A rendőr a lőfegyverhasználat során elsősorban a rendőrségnél rendszeresített fegyvert használja. Az Rtv. 53. §-ának (2) bekezdése alapján fegyverként használható más dolog lehet a nem rendszeresített lőfegyver és minden olyan eszköz, amely a rendőr feladatának teljesítését elősegíti, továbbá személyi sérülés okozására vagy élet kioltására alkalmas.

(2) A rendőrség szolgálatai különleges feladatainak végrehajtásához a lőfegyverrel egy tekintet alá eső más rendszeresített tárgyakat is használhatnak.

60. § (1) A fegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan "a törvény nevében fegyvert használok" szavakkal kell megtenni.

(2) A lőfegyverhasználat csak arra a személyre irányulhat, akivel szemben az Rtv. 54. §-ban írt feltételek fennállnak.

61. § (1) Elöljárója parancsára a rendőr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a rendőr tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.

(2) Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén a rendőr saját elhatározásából is használhatja lőfegyverét, ha a zárt alakzattól elszakadt, vagy alakzaton kívüli feladat ellátására kap utasítást.

62. § (1) A lőfegyverhasználat során kerülni kell az emberi élet kioltását. A lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani.

(2) Ha a törvény csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a fegyverhasználatot, és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte.

63. § (1) Személyre szándékosan leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha az nem okozott sérülést.

(2) Nem minősül lőfegyverhasználatnak:

a) a figyelmeztető lövés;

b) az állatra vagy tárgyra irányuló lövés;

c) a nem szándékosan bekövetkezett lövés.

(3) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(4) Ha a támadás közvetett, a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz, akkor a rendőr elsősorban tárgyra, állatra ad le lövést. A rendőr az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt.

(5) Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra a rendőr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítésének érdekében a rendőr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti.

(6) A tárgyra, állatra irányuló lövésnek feltétele, hogy életet, testi épséget ne veszélyeztessen.

(7) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés a rendőrnek felróható okból jön létre, illetve ilyen lövés a rendőr figyelmetlensége, gondatlansága következtében kárt, sérülést okoz, a bekövetkezett eredménytől függően fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani.

64. § (1) Az Rtv. 54. § g) és h) pontjai alkalmazásában elkövetően kizárólag a tettest és társtettest kell érteni, a lőfegyver az ilyen cselekmény elkövetésén tetten ért, illetve ilyen cselekmény miatt körözött, azonosított elkövetővel szemben használható.

(2) Az Rtv. 54. § j) pontja alapján akkor használható lőfegyver, ha az elfogás, az őrizetbe vétel, illetve a fogva tartás indoka az Rtv. 54. § g), illetve h) pontjában meghatározott bűncselekmény.

65. § (1) A lőfegyverhasználat során sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.

(2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően a rendőr közvetlen elöljáróját haladéktalanul értesíti, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. Az elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár. A lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával.

(3) A rendőri szerv vezetője három napon belül köteles vizsgálni a lőfegyverhasználat jogszerűségét, szakszerűségét.

(4)[25] Ha a lőfegyverhasználatra fogvatartottal szemben került sor, akkor erről a fogvatartásért felelős haladéktalanul értesíti a rendőri szerv székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) főügyészség büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyészét.

A (3) bekezdésben előírt vizsgálat alapján hozott határozatot az iratokkal együtt meg kell küldeni az ügyésznek.

(5)[26] Lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén a vizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni.

66. § (1) A vizsgálat során jelentést kell íratni a lőfegyvert használó rendőrrel, a lőfegyver használatára utasítást adó elöljáróval és azzal a rendőrrel, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről. Nem vehet részt a vizsgálatban, akinek jelentésírási kötelezettsége van. Ha a szerv vezetőjével szemben jelentésírási kötelezettség vagy egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a felettes szerv vezetője folytatja le.

(2) A lőfegyverhasználatról szóló jelentés tartalmazza:

a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a fegyver típusát, gyári számát;

b) a lőfegyverhasználat okát;

c) a megelőző intézkedéseket;

d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült;

e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, a rendőr, illetve a károsult mit tett a kár enyhítésére;

f) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat;

g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.

(3) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a rendőri jelentések adatait is figyelembe véve meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott.

(4) A vizsgálatot lezáró határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a lőfegyverhasználat jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást, a fegyverhasználat jogellenessége megállapítása esetén a felelősségrevonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, továbbá a fellebbezési jogra vonatkozó tájékoztatást. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rövid tényállást, a sérüléseket, az okozott kárt, az érintett személyek adatait. A határozat 1-1 példányát kézbesíteni kell az érintetteknek.

(5) Ha a lőfegyverhasználattal kapcsolatban a rendőri szerv vezetője bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészségi nyomozó hivatalnál, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(6) A lőfegyverhasználatnak nem minősülő (tárgyra vagy állatra irányuló, valamint a figyelmeztető és a nem szándékosan létrejött) lövést a rendőr lehetőleg azonnal, szóban jelenti elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza:

a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le;

b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket, vagy azok mellőzésének okait;

c) a lövés irányát és következményét;

d) ha a lövés sérülést vagy kárt okozott, annak leírását;

e) a lövést követően tett intézkedéseit;

f) a helyszínre, a tanúkra, egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni, és határozatot hozni.

(8)[27] Ha jogszabály a rendőrség hatáskörébe utalja a szolgálati lőfegyverrel rendelkező személy által leadott lövés, illetőleg fegyverhasználat kivizsgálására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását (pl. fegyveres biztonsági őrség, mezőőr stb.), az ügyben az esemény helye szerint illetékes rendőrkapitány intézkedik. A kivizsgálás módja, jelentési rendje és a határozathozatal megegyezik a rendőr lőfegyverhasználatának kivizsgálására vonatkozó szabályokkal. A határozat egy példányát a lövést leadó személy munkáltatójának is meg kell küldeni.

CSAPATERŐ ALKALMAZÁSA

67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását.

(2) Az Rtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja szerint csapaterő alkalmazását az alkotmányos jogszabályok szerint hozott döntés alapján az országos rendőrfőkapitány rendelheti el.

(3) A csapaterő alkalmazásának elrendelésére illetékességi területén az Rtv. 58. § (1) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a rendőrkapitány, a rendőrfőkapitány és az országos rendőrfőkapitány és helyetteseik jogosultak. A csapaterőt az erre a célra létrehozott törzs, valamint az alárendelt alegységek, szolgálati csoportok, csoportosítások élén álló parancsnokok útján az elrendelő vagy az általa intézkedésben kijelölt parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) vezeti. Az alkalmazás tervét a parancsnok készíti, és annak szolgálati elöljárója hagyja jóvá.

(4) A rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök tekintetében jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a csapaterőt a rendőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

(5) A csapaterő alkalmazása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok törvényben foglaltak szerinti korlátozását, ennek érdekében alkalmazható rendszabályokat az elrendelő vezető külön intézkedésben határozza meg. A csapaterő alkalmazásáról tájékoztatást kell adni a tömegtájékoztatási eszközök útján is. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, amikor a tájékoztatás a rendőri intézkedések eredményességét veszélyeztetné. A tájékoztatásról a csapaterő alkalmazását elrendelő vezető gondoskodik.

(6) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési törvény) hatálya alá tartozó, illetve más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg. A fokozott ellenőrzés egyes feladatainak ellátására a rendezőt, a szervezőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan felkérheti, akit - ha ezt vállalja - a végrehajtás módjára fel kell készíteni.

(7) A szervezőnek a rend fenntartása érdekében hozott intézkedései közül rendőri közreműködés csak azokhoz biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi.

Tömegoszlatás

68. § (1) Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén - a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult.

(2) Ha jogszabály a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi (1989. évi III. törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra.

(3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.

(4) A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és arra a szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével egyidejűleg kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri.

(5) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:

a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;

b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral vagy anélkül, valamint vízágyút;

c) felfegyverkezett tömeg ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumi lövedéket, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást;

d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek kiemelésére, elfogására elfogóhálót.

(6) Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka határozza meg.

(7) A csapaterő alkalmazásának részletes alaki szabályait külön utasítás szabályozza.

III. FEJEZET

A RENDŐRSÉG SAJÁTOS FELADATAI

Személy- és létesítményvédelmi feladatok

Személyvédelmi feladatok

69. § (1) A személyvédelem során a rendőrség sajátos védelmi eszközökkel és módszerekkel gondoskodik a jogszabályokban meghatározott személyek (a továbbiakban: védett személyek) élete, testi épsége biztonságáról.

(2) A személyvédelem részletes szabályait külön rendelkezések határozzák meg.

(3) A személyvédelmi feladatokat a rendőrség erre kijelölt szolgálata, más szervekkel együttműködve végzi. Gondoskodik a védett személyek ellen irányuló erőszakos cselekmények megelőzéséről, koordinálja a közreműködő rendőri és más szervek tevékenységét.

(4) A megelőző védelmi feladat végrehajtása keretében folyamatosan gyűjti és értékeli a védett személyek, valamint tartózkodási helyük veszélyeztetettségére vonatkozó információkat.

(5) A biztonság érdekében a rendőrség jogosult a védett személy által látogatott helyeken, és azok közvetlen környezetében az adott területre egyébként érvényes közlekedési, tartózkodási szabályokat szigorítani, ideiglenesen személyi és technikai ellenőrzési rendszabályokat bevezetni.

Létesítményvédelmi feladatok

70. § (1) A rendőrség végzi az ipari vagy természeti katasztrófa által veszélyeztetett területek kiürítésének biztosítását, a külön rendelkezésekben meghatározott épületek, létesítmények őrzését és védelmét.

(2) Az őrzésre kijelölt létesítményeket a veszélyeztetettség mértékétől függően külön rendelkezések szerint kategóriákba kell sorolni. A létesítmények kategóriába sorolását illetékességi területükön a rendőrfőkapitányok végzik.

(3) A létesítmények őrzésére alkalmazható módokat a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat határozza meg.

(4) A védett létesítményekben az ügyfelek ügyeinek intézésére olyan helyiséget kell kijelölni, amelyek megközelítése az utcáról, a létesítményen belül a legrövidebb útvonalon történhet, és nem zavarja a biztonsági intézkedések érvényesítését.

Terrorcselekmények elhárításának feladatai

71. § (1) A rendőrség a terrorcselekmények megelőzése, felderítése és felszámolása érdekében intézkedik:

a) a terrorcselekmények felderítésére a hatáskörébe tartozó esetekben;

b) terrorcselekmény bekövetkezésének megakadályozására;

c) bekövetkezett terrorcselekmény megszakítására és káros következményei felszámolására;

d) a terrorelhárításhoz szükséges adatok gyűjtése, nyilvántartása és elemzése iránt.

(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése során együttműködik a fegyveres erőkkel, a rendvédelmi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, más állami szervekkel, a helyi önkormányzatokkal, igénybe veszi az állampolgárok és közösségeik, valamint a gazdálkodó szervezetek segítségét.

(3) A rendőrség a terrorelhárítási feladatok végrehajtása érdekében állandó és ideiglenes terrorelhárítási szervezetet hozhat létre, gondoskodik ezek felkészítéséről és felszereléséről.

A polgári repülés biztonságával összefüggő rendőri feladatok

72. § (1) A repülésbiztonsági és repülésvédelmi szolgálat gondoskodik a nemzetközi és belföldi polgári légi forgalmat lebonyolító repülőtereken (a továbbiakban: repülőtér) a közbiztonsági, bűnüldözési, igazgatásrendészeti, tűzszerészeti és utasbiztonsági feladatok összehangolt ellátásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében a rendőrség:

a) ellátja, koordinálja, szakmailag irányítja a nemzetközi és a belföldi polgári repülés jogellenes cselekmények elleni védelmének közbiztonsági feladatait, és együttműködik a repülőtér üzemeltetőjével, a repülőtéren működő hatóságokkal és rendvédelmi szervekkel;

b)[28] felügyeli és fegyveresen biztosítja a nemzetközi viszonylatban közlekedő légi járművek személyzetének, utasainak és csomagjaiknak, a légi küldeményeknek biztonsági szempontból történő átvizsgálását;

c) felügyeli a személyek, járművek és különleges légi szállítmányok repülőtérre való beléptetésének rendjét, közreműködik az erre vonatkozó szabályok kialakításában;

d) állandó vagy ideiglenes nemzetközi légi forgalmat lebonyolító repülőtéren ellenőrzi az utasok és kísérőik számára megnyitott és az előlük zárt területek, létesítmények előírásoknak megfelelő használatát, és fenntartja a közrendet;

e) gyűjti és elemzi a nemzetközi személy- és áruforgalmat bonyolító repülőtéren és közvetlen környezetében a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megakadályozása és megszakítása érdekében felhasználható információkat;

f) ellenőrzi a repülőtéren a vagyonvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását;

g) szakmai felügyeletet gyakorol a nemzetközi repülőtéren szolgálatot ellátó fegyveres biztonsági őrség és a repülőtéri hatóság biztonsági szervezetének munkája felett;

h) véleményezi a repülőtéren ideiglenes határátkelőhely nyitásra irányuló kérelmeket;

i) biztosítja a repülőtéren nagyszámú résztvevőkkel tartott rendezvényeket.

A rendőrség tűzszerészeti feladatai

73. § (1) A rendőrség látja el a nemzetbiztonság és közbiztonság körében jelentkező tűzszerészeti feladatokat.

(2) Bármiféle harctevékenységből, katonai gyakorlatból származó, vagy gondatlan anyagkezelésből köz- vagy magánterületre került, illetve ott talált katonai robbanószerkezetekkel kapcsolatos tűzszerészeti tevékenységet külön jogszabály szerint a Magyar Honvédség Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalja végzi.

74. § (1) A rendőrség tűzszerész alegységei végzik a 73. § (2) bekezdésben nem említett robbanóanyagokkal, robbantószerekkel kapcsolatos tűzszerészeti tevékenységet.

(2) A megyei rendőr-főkapitányságok erre kiképzett rendőrei (bombakutató csoportok) végzik a robbantással fenyegetett helyszínek átvizsgálását.

(3) Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a rendőrség tűzszerészei jogosultak a közvetlen életveszély elhárítása érdekében szükséges elsődleges intézkedések megtételére a 73. § (2) bekezdésben meghatározott körben is.

A tűzszerész kirendelése

75. § (1) Tűzszerész járőrt a rendőrfőkapitányok és helyetteseik, munkaidőn kívül, sürgős esetekben a rendőr-főkapitányság központi ügyelete - az ORFK Főügyeletén keresztül - rendelhet ki.

(2) A tűzszerész szolgálat igénybevételének, a tűzszerész járőr helyszínre szállításának és a munkafeltételek biztosításának részletes szabályait külön rendelkezés szabályozza.

(3) A tűzszerész szolgálat lehetőségeit, technikai felszereltségét meghaladó feladat esetén, a Magyar Honvédség Tűzszerész és Aknakutató Zászlóaljtól tűzszerész járőr kirendelése az (1) bekezdés szerint kérhető.

(4) A kirendelésnek tartalmazni kell az átvizsgálandó helyszín rövid leírását, a terület nagyságát, pontos helyét (épület esetén földszintes vagy több szintes), amennyiben meghatározható, a robbanószerkezet jellemzőit, mennyiségét, annak a felelős vezetőnek a nevét, akivel a tűzszerész járőr parancsnokának a kapcsolatot fel kell vennie.

(5) A robbantással való fenyegetés vagy erre utaló bejelentés alapján a rendőr-főkapitányság vezetője, illetve az ügyelet vezetője rendelheti ki a kiképzett helyi rendőri állományt a veszélyeztetett objektum átvizsgálása célból.

(6) A tűzszerész járőr kirendelhető akkor is, ha

a) olyan, veszélyesnek látszó tárgy van a helyszínen, melynek vizsgálata, minősítése, hatástalanítása tűzszerész szakismeretet igényel;

b) a megyei bombakutató csoport robbanásveszélyesnek minősített tárgyat talált;

c) a megyei bombakutató csoport nem áll rendelkezésre;

d) robbanás következett be, a helyszíni szemle tűzszerész szakmai biztosítására, szaktanácsadói közreműködésére;

e) robbanóanyaggal történő visszaélések vizsgálata során foganatosított házkutatás tűzszerész szakmai biztosításra van szükség;

f) védett személy programjának tűzszerész biztosítása azt indokolja.

Intézkedés közveszélyokozással való fenyegetés esetén

76. § (1) Ha a közveszélyokozással összefüggő bejelentés, fenyegetés közvetlenül a rendőri szervhez érkezik, a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a fenyegetett létesítmény vezetőjét, és egyeztetni kell a foganatosítandó intézkedéseket. A közveszélyokozással való fenyegetéssel kapcsolatos intézkedést az illetékes rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság teszi meg. A bejelentés valóságtartalmának ellenőrzése, a veszélyhelyzet kizárása a fenyegetett létesítmény használóira nem hárítható át.

(2) Közveszélyokozással való fenyegetés helyszínén az előzetes felderítő tevékenységre - Budapest és Miskolc kivételével - a megyei bombakutató csoportot kell kirendelni.

(3) A veszélyeztetett körzetből a legrövidebb időn belül gondoskodni kell az ott-tartózkodók eltávozásáról, illetéktelenek távol tartásáról. Gyanús tárgy vagy csomag esetén 100 méter, gépjármű esetén 200 méter sugarú biztonsági körzetet kell kialakítani, és gondoskodni kell a forgalom eltereléséről is. A tűzszerész járőr helyszínre érkezését követően a járőrparancsnok igénye szerint kell intézkedni a kiürített biztonsági körzet növelésére.

(4) Szükség esetén a robbantással fenyegetett objektum tulajdonosa, használója a foganatosított biztonsági intézkedések tűrésére kényszeríthető. A biztonsági intézkedésből eredő kárigényét az arra jogosult a fenyegetés elkövetőjével szemben érvényesítheti.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI FORMÁK

77. § (1) A rendőrök az alapvető szolgálati feladataikat külön végrehajtási rendelkezések alapján, szolgálati formákban végzik, melyet az adott feladat végrehajtására kijelölt rendőr szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.

(2) Az elöljáró az alárendelt rendőr részére elrendelheti feladat meghatározott szolgálati formában történő végrehajtását.

Ügyeleti szolgálat

78. § (1) A rendőri munka folyamatosságának megteremtése érdekében ügyeleti szolgálatot kell szervezni az ORFK-n, a rendőr-főkapitányságokon, a rendőrkapitányságokon, továbbá, ha az illetékes vezető elrendeli más rendőri szerveknél is.

(2) Az ügyeleti szolgálatot ellátó (ügyeletes) a hivatali munkaidőn kívül, külön rendelkezésben meghatározott körben, a szerv vezetőjének jogkörét gyakorolja.

(3) Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.

(4) Az ügyeletest feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem szabad.

Közterületi és őrszolgálatok

Körzeti megbízotti szolgálat

79. § (1) A körzeti megbízott a rendőri szerv vezetője által meghatározott körzetben teljesít szolgálatot, tevékenységét önállóan szervezi.

(2) A körzeti megbízott alapvető feladata a rendőrség és a lakosság kapcsolatának fenntartása, meghatározott bűnügyi nyomozások elvégzése, a helyi hatályú körözési tevékenység folytatása, szabálysértési ügyekben az előzetes intézkedés foganatosítása, illetve a meghatározott vasúti, légi és vízi rendészeti rendőri munka végzése.

(3) Tevékenysége során együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatallal, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek beosztottaival, a társadalmi önvédelmi szervezetekkel, segíti tevékenységüket.

(4) A körzeti megbízotti szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Körzeti Megbízotti Szabályzat tartalmazza.

Járőrszolgálat

80. § (1) A járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének egyik formája. A járőrszolgálat során egy vagy több rendőr együttesen, előre meghatározott körzetben vagy útvonalon bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedési, illetve vízi rendészeti feladatot lát el.

(2) Járőrszolgálatba egy rendőrt csak kivételesen, indokolt esetben lehet vezényelni.

(3) A rendőr mellé járőrtársként beosztható - a közös végrehajtást igénylő feladatra - a katonai rendész, a határőr, büntetés-végrehajtási őr, illetve a fegyveres biztonsági őr, a közterület felügyelő. Ha a feladat jellege megkívánja a rendőr járőrtársként osztható be katonai rendészeti vagy határrendészeti járőrszolgálati feladatra. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.

(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnmegelőző, illetve a közlekedést segítő, irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, az bűnügyi, közrendvédelmi, illetőleg közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálat lehet.

(5) A járőrszolgálat szervezésére, irányítására, ellátására vonatkozó részletes szabályokat a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat tartalmazza.

Őrszolgálatok

81. § (1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt őrhelyén, illetve mozgási körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz.

(2) Az őrszolgálat formája lehet: mozgóőr, objektumőr, fogdaőr, kísérő őr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat.

82. § (1) A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét az elöljáró jelöli ki a közbiztonsági viszonyok és feladat jellege szerint.

(2) Az objektumőr meghatározott létesítményhez tartozó, az őrutasításban meghatározott körzetben végzi feladatát.

(3) A fogdaőr a rendőrségi fogdában, a kijelölt őrhelyen, meghatározott mozgási körzetben, fogva tartott személyt őriz. A szolgálatellátás részletes szabályait a Fogdaszolgálati Szabályzat határozza meg.

(4) A kísérő őr feladata a felügyeletére bízott fogva tartott személy meghatározott helyre történő kísérése.

(5) A fogva tartott kísérése a végrehajtás módja szerint rendes vagy megerősített kísérés lehet a következők szerint:

a) rendes a kísérés módja, ha a kísért személynél az előzetes ismeretek alapján nincs olyan körülmény, melynek folytán szökésétől vagy a rendőr elleni támadásától lehet tartani;

b) megerősített kísérés szükséges, ha a kísért személy szökésétől vagy támadásától lehet tartani, illetve a kísérés nehéz körülmények között történik.

(6) Mindig a megerősített kísérési módot kell alkalmazni, ha az külföldre vagy külföldről Magyarországra irányul.

(7) A kísérésre vonatkozó utasítást a fogva tartás elrendelésére jogosult vezető adja. Ha külföldre irányuló, illetve külföldről Magyarországra történő kísérésre vonatkozó utasítás végrehajtásához külföldi állami szervekkel való kapcsolatfelvétel szükséges, akkor a végrehajtás módját - a nemzetközi bűnügyi rendőrség (a továbbiakban: INTERPOL) tagország esetén - az INTERPOL Magyar Nemzeti Iroda vezetőjével kell egyeztetni.

(8) Kiutasított személy külföldre, illetve a külföldről Magyarországra történő kíséréséhez a rendőrség különleges feladatokat ellátó egységeit is igénybe lehet venni.

(9) A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra, figyelmeztetni kell, hogy szökés, támadás vagy a kísérő őrnek való ellenszegülés esetén kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(10) Ha a kísért személy veszélyessége ezt indokolja, illetve a kísérés rendőri objektumon kívül történik, a kísért személyt meg kell bilincselni. Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul forduljon a legközelebbi rendőri szervhez.

(11) A kísérés során a kijelölt útvonaltól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eredeti útvonalon történő haladás a biztonságos kísérést veszélyezteti. Ha a kísért személy megszökött, elfogására azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

(12) Ha az elfogásra tett haladéktalan intézkedés nem vezetett eredményre, azonnal jelentést kell tenni a legközelebbi rendőri szervnél.

83. § (1) A rendkívüli őr külön utasításra végez az elöljáró által meghatározott biztosítási, őrzési feladatot.

(2) A díszőr ünnepségek, rendezvények, katonai tiszteletadással rendezett kegyeleti aktusok alkalmával elöljárója utasítása szerint teljesít ideiglenes protokolláris őrszolgálatot.

84. § (1) Személyvédelmi szolgálat lehet:

a) személybiztosító,

b) lakásbiztosító,

c) programhely biztosító,

d) útvonalbiztosító

szolgálat.

(2) A személybiztosító feladata a védett személy közvetlen fizikai védelme, élete, testi épsége megóvása.

(3) A lakásbiztosító feladata a védett személy és a vele együtt lakó családtagjai elhelyezésére szolgáló létesítmények elleni támadás elhárítása, illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a belépő személyek ellenőrzése, védelem technikai eszközeinek kezelése.

(4) A programhely biztosító feladata a védett személyek által látogatott rendezvény helyszínének lezárása, a védett személy mozgásterületének biztosítása.

(5) Az útvonalbiztosító feladata a védett személy közlekedési útvonalának megelőző ellenőrzése, a veszélyforrások felmérése, elhárítása, az áthaladás biztosítása.

(6) A személyvédelmi szolgálatok ellátásának részletes szabályait külön rendelkezések tartalmazzák.

Pénzszállítás biztosítása

85. § (1) A pénzkísérő szolgálat külön rendelkezésben meghatározott esetekben kíséri a Magyar Nemzeti Bank és más pénzintézetek nagy összegű pénz- és értékszállításait.

(2) Kísérő szolgálat végrehajtása során a járőrcsoport vezetője folyamatos rádió-összeköttetést tart a területileg illetékes rendőr-főkapitányság ügyeletével.

(3)[29] A járőrcsoport vezetője kísérő szolgálat végrehajtása során csak a 6. § (4) bekezdés második fordulata szerinti halaszthatatlan intézkedéseket köteles végrehajtani. Ilyen esemény bekövetkezése esetén a rendőr-főkapitányság ügyelete soron kívül segítséget nyújt részére. A járőr kísérési feladatát csak az intézkedés átadása után folytathatja.

Vonatkísérő szolgálat

86. § (1) A személyszállító vonatok, pályaudvarok és vasútállomások rendőri ellenőrzése a rendőr-főkapitányság, valamint az erre kijelölt rendőri szerv feladata.

(2) Azt a vonatot, melynek rendőri ellenőrzése közbiztonsági szempontból különösen indokolt, a rendőr-főkapitányság intézkedése alapján közrendvédelmi állománnyal a megye területén kísértetni kell. A vonatkísérési feladatok végrehajtása mellett, azzal összhangban meg kell szervezni a pályaudvarok és vasútállomások rendőri ellenőrzését.

(3) A személyvonatok ellenőrzésére legalább két fős rendőrjárőrt kell vezényelni. A vonatkísérő szolgálat ellátására fizikailag és szakmailag jól felkészült, bonyolult helyzetekben önállóan intézkedni képes rendőröket kell kijelölni.

(4) A szolgálatot úgy kell szervezni és vezényelni, hogy a kijelölt vonatot a mindenkori közbiztonsági helyzetnek megfelelően, szükség szerint a cél-, illetve csatlakozó állomásig kísérjék. A rendőr-főkapitányság gondoskodik arról, hogy más rendőri szerv, illetve a saját állománya által kísért vonatokat a közbeeső állomásokon helyi járőr fogadja.

(5) A vonatkísérő járőr:

a) kísérést, személyőrzést nem hajthat végre;

b) a szolgálat ellátása során együttműködik a rendőr-főkapitányságok által vezényelt járőrökkel, a vasúti körzeti megbízottakkal és a vasút forgalmi személyzetével.

(6) A vonatkísérő járőr a személyes szabadságot korlátozó intézkedés foganatosítása esetén:

a) rádión keresztül egy közbeeső állomásra kérjen a szerelvény mellé helyi járőrt vagy körzeti megbízottat, részükre az intézkedés alá vont személyt igazoltatólap kitöltésével és az átvétel elismertetésével adja át;

b) az intézkedés alá vont személyt a cél- vagy közbeeső állomásra érkezéséig az utazóközönségtől elkülöníti, végrehajtja a szükséges ruházat- és csomagátvizsgálást, illetve a szökés megakadályozása érdekében megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket.

c) a járőrnek vonatkísérő szolgálatát az első olyan közbeeső állomáson ahol rendőrörs vagy kapitányság van, meg kell szakítani, ha az intézkedés során kényszerítő eszközt alkalmazott, kivéve a szökés megakadályozása céljából alkalmazott bilincshasználatot, ha nem okozott sérülést.

(7) A járőr a vonatkísérés megszakítása esetén az állomásra történő érkezést követően:

a) helyi rendőri szervtől gépjárművet kér az előállítás foganatosításához;

b) a kapitányságon elkészíti a szükséges jelentéseket, okmányokat;

(8) A járőr intézkedéseinek jogszerűségét, szakszerűségét a helyi rendőri szerv vezetője vagy ügyeletese minősíti;

(9) A vonatkísérő szolgálat részletes szabályait külön rendelkezés állapítja meg.

Repülés és utasbiztonsági szolgálat

87. § A repülés és utasbiztonsági szolgálatba beosztott rendőr nemzetközi repülőtéren:

a) végzi a légi jármű utasainak és személyzetének közbiztonsági ellenőrzését;

b)[30] felügyeli és fegyveresen biztosítja a légi jármű utasa kézipoggyászának és feladott csomagjának biztonsági ellenőrzését;

c)[31] felügyeli és fegyveresen biztosítja a légi áruszállításra (air cargo) feladott áru és a fedélzeti ellátmány (catering), valamint a rakodás biztonsági ellenőrzését;

d) ellátja a repülőtér zárt területeinek rendőri felügyeletét;

e)[32] közreműködik a tranzitutasok és poggyászaik biztonsági ellenőrzésének végrehajtásában, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, robbanó- és más veszélyes anyagok légi jármű fedélzetére juttatásának megakadályozásában;

f) közreműködik a repülőtér utasforgalom számára megnyitott területein a közveszéllyel való fenyegetés elhárításában;

g)[33] felügyeli az országba be nem léptetett vagy kiutasított külföldi személyeket.

Egyéb szolgálati formák

Készültségi szolgálat

88. § (1) Készültségi szolgálat esetén az illetékes vezető valamely feladat végrehajtására a rendőrség személyi állománya, illetve meghatározott része együtt tartását rendeli el.

(2) Készültségi szolgálatot az országos rendőrfőkapitány, a rendőrfőkapitányok, illetve rendőrkapitányok rendelhetnek el.

(3) A készültségi szolgálat elrendelhető a rendőrség, a rendőrhatóságok egy szolgálati ága vagy valamennyi szolgálati ág beosztottai részére.

Készenléti ügyeleti szolgálat

89. § A készenléti ügyeleti szolgálatot az illetékes vezető által kijelölt beosztott látja el, aki a szolgálati ideje alatt lakásán vagy más olyan helyen köteles tartózkodni, ahonnan a feladat végrehajtására vezényelhető.

Felügyeleti szolgálat

90. § (1) Felügyeleti szolgálatot olyan, nagyobb számú közönséget vonzó rendezvényeken, kulturális és egyéb létesítményekben lehet szervezni, ahol a közrend és közbiztonság fenntartása érdekében az ilyen szolgálat ellátása szükséges.

(2) A rendőrkapitányság vezetője a helyi viszonyoknak megfelelően dönti el, hogy mely létesítményekben, milyen alkalomból indokolt felügyeleti szolgálatot elrendelni, illetve meghatározza azokat a létesítményeket, amelyekben e feladatot járőr hajtja végre.

(3) A felügyeleti szolgálatot ellátók feladata, hogy a közrendet, a közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék, illetve megszakítsák, a szükséges rendőri intézkedéseket megtegyék. A rend fenntartása érdekében nyújtsanak segítséget a rendezőknek.

A rendőrség feladatai a társadalmi önvédelmi szervezetekkel történő együttműködésben

91. § (1) A rendőrkapitányságok vezetői kapcsolatot tartanak azokkal az illetékességi területükön tevékenykedő társadalmi önvédelmi szervezetekkel, amelyek tevékenységüket a települési önkormányzattal egyeztetve végzik, továbbá segítik a települési önkormányzatokat a társadalmi önvédelmi szervezetekkel való együttműködésben, a feladatok összehangolásában.

(2) A rendőrkapitányságok a települési önkormányzatok igényeinek figyelembevételével - lehetőségeik szerint - segítséget nyújtanak a társadalmi önvédelem céljára szerveződött egyesületek szakszerű működéséhez. Támogatják azokat a társadalmi önvédelmi szervezeteket, amelyek jelentős közreműködést vállalnak a településen élők biztonságának megóvásában, a jogsértések megelőzésében.

(3) A rendőrkapitányságok vezetői az eredményes közös tevékenység érdekében együttműködési megállapodások megkötését kezdeményezhetik a társadalmi önvédelmi szervezetekkel. A főkapitányság, illetve az ORFK pedig az ilyen szervezetek megyei, illetve országos képviseleti szervezeteivel köthet megállapodást.

V. FEJEZET

A RENDŐR MAGATARTÁSÁRA, A KÖRLETEK RENDJÉRE ÉS A SZOLGÁLATI FEGYVER VISELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak

92. § (1) Elöljáró az, akinek a rendőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján, akár ideiglenes jelleggel is alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadási, utasítási joga van.

(2) Alárendelt az, aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.

(3) Feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban.

(4) Az elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy csupán rendfokozatuk megnevezésével és az "úr", illetve nők esetében az "asszony" vagy a "kisasszony" szóval szólítják meg. Az a rendőr, akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít "parancs" szóval jelentkezik.

(5) Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az "úr", illetve nők esetében az "asszony" vagy "kisasszony" szóval szólítja.

(6) A távol lévő elöljárót, feljebbvalót, illetve alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.

(7) A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni. Kivéve, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.

Elöljárói viszonyba lépés

93. § (1) Ha a rendőrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot, és a parancsnok nincs kijelölve, akkor azonos rendfokozat esetén az elöljáró a felsőbb szintű rendőri szerv beosztottja, illetve azonos szervhez tartozás esetén a magasabb beosztású rendőr. Azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú rendőr az elöljáró, illetve annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik.

(2) A feljebbvaló és a rangban idősebb rendőr akkor jogosult, illetve köteles elöljárói viszonyba lépni, ha

a) a helyszínen intézkedő rendőr segítése érdekében erre szükség van;

b) a rendőr intézkedése törvényellenes;

c) a rendőr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy olyan cselekményt követ el, amely a rendőrség tekintélyét sérti.

(3) Az elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, a polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet elöljárói viszonyba.

(4) Az elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással.

(5) Az elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejeznie.

(6) Az intézkedő rendőröknek az elöljárói viszonyba lépésről saját parancsnokuknak jelentést kell tenniük. Ebből a célból kölcsönösen jegyezzék fel egymás nevét, rendfokozatát és beosztási helyét.

Az elöljáró és a feljebbvaló kötelességei

94. § (1) Az elöljáró:

a) szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és beosztottai munkáját, biztosítja a munka feltételeit, figyelembe véve és mérlegelve alárendeltjei javaslatait;

b) hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék szolgálati kötelességeiket; a munka szervezése során arányosan osztja el a munkaterheket; a munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicséri és jutalmazza, vagy erre javaslatot tesz, a hanyag, fegyelmezetlen alárendelteket felelősségre vonja;

c) ismerje meg alárendeltjei alkalmazási feltételeit és azt, hogy annak mennyire felelnek meg; elfogultságtól mentesen jár el, és figyelme kiterjed minden olyan lényeges körülményre, amely alárendeltjeinek szolgálatellátását befolyásolhatja;

d) alárendeltjeitől megköveteli az Alkotmány, a jogszabályok, a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezések betartását; fejleszti szakismeretüket, átadja a rendőri munkában szerzett tapasztalatait;

e) személyes helytállásával példát mutat a szolgálat ellátásában, a szakmai ismeretek elsajátításában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcs normáinak betartásában;

f) védi alárendeltjei jogait és jogos érdekeit;

g) figyelemmel kíséri alárendeltjeinek egészségügyi helyzetét, gondoskodik egészségvédelmükről;

h) gondoskodik a rendőrségi vagyon védelméről, rendeltetésszerű használatáról, a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről, biztosítja a körletrend betartását;

i) ismernie kell a vezetése alá tartozó szervezeti egység létszámát, a felszerelés és fegyverzet mennyiségét és állapotát;

j) távolléte esetére kijelöli helyettesét, ha kijelölt vagy megbízott helyettese nincs.

(2) Az elöljáró a kiadott parancsok végrehajtását ellenőrzi.

(3) A feljebbvaló mindenkor megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra, az udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását.

Az alárendelt jelentési kötelezettsége

95. § (1) Az alárendelt elöljárójának szóban jelenti:

a) a szolgálati feladat, az utasítás végrehajtását, illetve az akadályozó körülményeket;

b) beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történt előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta;

c) ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét;

d) szabadságról való bevonulását;

e) fegyelmi fenyítését, ha azt nem közvetlenül elöljárója szabta ki;

f) intézkedéseit;

g) megbetegedését, felgyógyulását.

(2) Az alárendelt írásban jelenti elöljárójának:

a) személyi és családi körülményeiben beállott változásokat;

b) ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt.

(3) Ha jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl. összeférhetetlenség, választáson jelöltként való indulás stb.) a jelentést írásban kell megtenni.

Az utasítás adásának és végrehajtásának rendje

96. § (1) Az utasításokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is.

(2) A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy fokozatosan jut a közvetlen parancsnok és a közbeeső elöljárók útján ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.

(3) A magasabb fokú rendőri szerv, az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen elöljárójának.

(4) A rendőr az utasítás tudomásulvételét "értettem" szóval jelenti.

(5) Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást. Távbeszélőn adott utasítás jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

(6) Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó elöljáró felé haladéktalanul jelenteni kell.

(7) Ha a rendőr kapcsolata megszakad az elöljárójával, utasítás hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint, esküjéhez híven cselekedni.

(8) Az utasítást az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint - az Rtv. 11. és 12. §-ban foglaltakra figyelemmel - hajtsa végre.

(9) Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére utasítást ad parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.

(10) Az első utasítás teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző utasítást adó elöljárót. Az utasítás végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.

(11) Fontosabb utasítást az elöljáró írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni az érintett beosztottak előtt.

A jelentkezések rendje

97. § (1) Az elöljárónál a rendőri szerv vezetője és annak beosztottai jelentkezni kötelesek.

(2) Jelentkezés alkalmával az alárendelt jelentse vezetéknevét, rendfokozatát és röviden azt, amit elöljárója tudomására akar hozni.

(3) Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, a jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha az elöljáró ismeri azt, aki jelent.

(4) A rendőri szerv vezetője - az elöljáróin kívül - jelentkezni köteles, az egységhez érkező köztársasági elnöknél, az Országgyűlés elnökénél és a miniszterelnöknél, valamint a belügyminiszternél.

(5) Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben köteles jelentkezni. Felsőbb szintű szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szintű szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.

(6) Ha az ellenőrzést végző nem elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálatra hátránnyal jár. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására az észlelt törvénysértés megszüntetésére intézkedni, véleménykülönbség esetén soron kívül a közös elöljáró döntését kell kérni.

Tiszteletadás

98. § (1) A tiszteletadás a fegyelem, az egymás iránti kölcsönös tisztelet, megbecsülés és udvariasság megnyilvánulása.

(2) A rendőrség egyenruhát viselő tagjai, a rendőrcsapatok és -egységek a rendőrség alaki szabályzata előírásainak megfelelően teljesítenek tiszteletadást.

(3) A rendőrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek. Az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak.

(4) A rendőrség egyenruhát viselő tagjai kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével tiszteletadást teljesítenek a honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak.

(5) A rendőr fentieken kívül tiszteletadást teljesít:

a) a Himnusz, a Szózat elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor;

b) a Magyar Köztársaság állami zászlajának;

c) síremlékek, emlékművek előtt, ha ott díszőrség áll;

d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt;

e) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek.

(6) A kötelező tiszteletadás szabályai - a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek.

(7) Ha az elöljáró (feljebbvaló) rendőrt megdicsér, "A hazámat szolgálom" szavakkal kell válaszolni.

(8) Csoport vagy kötelék megdicsérése esetén a parancsnok válaszol.

(9) Tiszteletadást nem kell teljesíteni:

- rendőri intézkedés közben,

- forgalom irányításakor,

- kísérő őrszolgálat alkalmával,

- biztosító szolgálatban,

- járművezetés közben,

- az alaki szabályzatban meghatározott egyéb esetekben.

A körlet rendje

99. § (1) A körlet a rendőri szervek elhelyezésére szolgáló épület, valamint rendőri szállás, a hozzá tartozó létesítményekkel együtt.

(2) A körletparancsnok a rendőri szerv vezetője, aki felelős a körlet rendjéért, a körletben elhelyezett személyek fegyelméért. Ha a körletben több azonos szintű szerv van elhelyezve, a körletparancsnokot a közös elöljáró jelöli ki. A körletparancsnoki teendőket utasításban alacsonyabb beosztású elöljáróra is át lehet ruházni, az utasítást ismertetni kell.

(3) A körlet utcai homlokzatára jól látható helyen, megfelelő magasságban a rendőrhatóság vagy a rendőri szerv megnevezését tartalmazó, a Magyar Köztársaság címerével ellátott táblát kell kifüggeszteni. Sötétedéskor azt kellően meg kell világítani.

(4) Az épület fellobogózásáról - az alkalomnak megfelelően - a körletparancsnok intézkedik.

(5) A körletrendet a parancsnok határozza meg, azt ki kell függeszteni.

(6) A körletparancsnok elkészíti a körlet védelmi tervét, amelyet elöljárója hagy jóvá.

(7) A körletben a női szállást, öltözőt és pihenőt a férfiakétól elkülönítve kell kialakítani.

(8) A rendőrség körleteinek rendjét egyebekben az illetékes elöljárók a körlet rendeltetésére tekintettel szabályozzák.

A szolgálati fegyver

100. § (1) Szolgálati lőfegyverrel az a rendőr látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett, és szolgálati beosztása indokolja a fegyverrel történő ellátását.

(2) A szolgálati lőfegyvert személyi felszerelésként és egységkészletként lehet kiadni.

(3) Személyi felszerelésként a rendőrt pisztollyal és géppisztollyal lehet ellátni, minden más lőfegyver és azzal egy tekintet alá eső eszköz, csak egységkészletként biztosítható.

101. § (1) Az egységkészletként biztosított lőfegyverek és azzal egy tekintet alá eső eszközök, valamint a személyi felszerelésként biztosított géppisztolyok erre a célra kialakított fegyverszobában tárolhatók.

(2) A személyi felszerelésként kiadott lőfegyverek tárolhatók a szolgálati helyen, vagy az ügyeleti szolgálatnál személyi páncélszekrényben, vaslemezszekrényben, el nem mozdíthatóan rögzített lemezkazettában. A szolgálati lőfegyverek csak ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítetten tárolhatók.

(3) A lőfegyver tároló helyen való elhelyezése, valamint szétszedése, tisztítása előtt fokozott gondossággal kell meggyőződni annak ürített állapotáról.

(4) Azokban a helyiségekben, ahol ügyfelek is megjelenhetnek, a szolgálati lőfegyverek közül csak pisztoly tárolható a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(5) Azoknak a rendőri szerveknek a helyiségeiben, ahol folyamatos ügyeleti szolgálat nem működik, csak külön utasításra és külön meghatározott módon tárolható géppisztoly.

102. § (1) A szolgálati lőfegyver szolgálatban nyíltan is viselhető, szolgálaton kívül csak rejtett módon hordható.

(2) Géppisztolyt a rendőr kizárólag szolgálatban és külön utasításra tarthat magánál.

(3) Szolgálati pisztolyát a rendőr szolgálaton kívül is magánál tarthatja.

(4) Szolgálati pisztolyt más kereső foglalkozás végzése közben a rendőr nem viselhet.

(5) Ha a rendőr a szolgálati pisztolyt és lőszert szolgálaton kívül magánál tartja, csak állandóan lakott lakásban, biztonsági zárral ellátott szekrényben, fiókban vaslemezkazettában tartható úgy, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. A pisztolyt ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítve kell tárolni.

103. § (1) Egyéni elbírálás alapján a szolgálati pisztoly szolgálaton kívüli birtoklását a rendőri szerv vezetője indoklással megtilthatja.

(2) Meg kell tiltani, a szolgálati pisztoly szolgálaton kívüli birtoklását, ha

a) a rendőrrel szemben büntetőeljárás indult;

b) biztonságos tárolásának feltételei nincsenek meg;

c) a rendőr lőfegyverrel bármely módon visszaélt;

d) a rendőr szolgálatra alkalmatlan állapotban van.

(3) Üdülőbe, kórházba vagy külföldre távozás esetén a szolgálati pisztolyt a szolgálati helyen kell tárolni. A rendőr akadályoztatása esetén közvetlen parancsnoka intézkedjen a szolgálati pisztoly beszállítására.

104. § A fegyverszoba kialakításának biztonsági követelményeit, a szolgálati lőfegyverek nyilvántartásának, kiadásának és visszavételezésének szabályait, a vizsgáztatás és az ellenőrzés rendjét, valamint a fegyverek kezelésének és kipróbálásának szabályait külön rendelkezés állapítja meg.

A szolgálatba lépés követelményei

105. § (1) A rendőr szolgálatellátásra pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.

(2) Váltásos vagy vezényléses szolgálat esetén a rendőrrel a következő szolgálati beosztását az elöljáró 10 nappal korábban közli, kivéve, ha a szolgálatba lépés időpontja nem látható előre.

(3) Ha a rendőr szeszes italt fogyasztott, vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem osztható be.

(4) Ha ittassága, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősséggel tartozik, és részére illetmény a szolgálatból kiesett időre nem jár.

(5) A (3) bekezdés szerint nem felel a rendőr ital hatása alatti megjelenéséért, ha szabadidejéből rendelik be, és az italfogyasztás a berendelés közlése előtt történt.

A rendőr nyilvános szereplése

106. § (1) A rendőr a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyekről, egyes bűncselekményekről csak engedéllyel nyilatkozhat, melyet az országos rendőrfőkapitány és a rendőrfőkapitányok, azok helyettesei, a velük azonos hatáskörű, illetve az általuk felhatalmazott vezetők adhatnak meg.

(2) Kivételes esetben - bűncselekmény, közlekedési baleset, vagy más rendkívüli esemény helyszínén - a rendőr tényközlő nyilatkozatot tehet, úgy hogy azzal szolgálati titkot és személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében nem foglalhat állást. Nyilatkozatáról utólag az engedélyezésre jogosultnak tesz jelentést.

(3) A rendőrség személyügyi kérdéseiről, országos jelentőségű, rendkívüli vagy váratlan eseményekről, az ORFK hatáskörébe tartozó bűncselekményekről, a ténykommünikén kívül, csak az országos rendőrfőkapitány vagy helyettesei hozzájárulásával lehet nyilatkozni.

(4) A rendőrkapitánysági ügyekben a rendőrkapitány, főkapitánysági ügyekben a rendőrfőkapitány, valamint helyettesei, vagy megbízásuk alapján a sajtóreferens, országos ügyekben az országos rendőrfőkapitány, illetékes szakmai helyettesei, megbízásuk alapján a sajtóiroda munkatársai kötelesek nyilatkozni a sajtó, rádió és televízió megkeresésére. Nyilatkozhatnak az említett vezetők által kijelölt személyek is, azonban nyilatkozattételre nem kötelezhetők, kivéve az, akinek a nyilatkozattétel hivatalból kötelessége (pl. sajtóreferens).

(5) A rendőr a rendőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és televízió műsoraiban, filmekben csak az országos rendőrfőkapitány, illetve helyettesei előzetes hozzájárulásával szerepelhet. A rendőri állásra utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartásához, ilyen irányú egyéb közszerepléshez (beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is) engedély nem kell.

(6) A rendőrség lapjaiban a szolgálati és az államtitokra vonatkozó szabályok betartásával a rendőr engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat.

(7) A rendőrségi adatok felhasználásával készített szakirodalmi, valamint valóságos rendőrségi ügyeket feldolgozó irodalmi alkotást a rendőr előzetes engedéllyel jelentetheti meg. Az ilyen műveken a szerző nevén kívül rendfokozatát fel lehet tüntetni.

(8) A rendőr rendszeresen vagy időszakosan megjelenő lapok, sajtótermékek szerkesztője vagy munkatársa csak a rendőrfőkapitány engedélyével lehet.

(9) Nyilvános szerepléshez (ha az rendőrként történik) engedélyt kell kérni a rendőrfőkapitánytól. A rendőr ilyen közéleti szereplése során tartózkodjék a politikai nyilatkozatoktól, magatartása a társadalmi szervezeteket illetően semleges legyen.

(10) A rendőr szabad idejében részt vehet a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényen. Ilyen esetben egyenruhát nem viselhet. Szolgálati vagy más jogszerűen tartott lőfegyverét nem tarthatja magánál. Ha a rendezvény feloszlatására kerül sor, köteles a helyszínt azonnal önként elhagyni.

Kiképzés, önképzés

107. § (1) A rendőr kötelessége, hogy a szolgálat ellátásához, az esküben vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezze és fenntartsa; ehhez a munkáltató segítséget nyújt.

(2) A rendőr a szükséges szolgálati képzettséget a rendőrség iskoláin szerezheti meg. A képzettség fejlesztése a tanulmányi munka szabályzatában meghatározott szakmai iskolában folytatott tanulmányok elvégzése útján történik.

Egészségügyi szolgálatképtelenség

108. §[34] (1) A rendőr az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon kívül a szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok szerint jogosult egészségi és társadalombiztosítási ellátásra. Betegség, baleseti sérülés miatti kereső- (szolgálat)képtelensége, továbbá rehabilitáció (rekreációs) kezelése idejére szolgálatmentességre és egészségügyi szabadságra jogosult.

(2) A rendőr szolgálatképességének helyreállítása érdekében köteles a gyógykezelésére vonatkozó utasításoknak eleget tenni. Az elöljáró kezdeményezheti a kereső-, illetve szolgálatképtelenség felülvizsgálatát, és a fegyelmi felelősségre vonást, ha a tudomására jutott tényekből arra lehet következtetni, hogy a rendőr e kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A rendőr munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának, illetve a megváltozott egészségi állapotú rendőr alkalmasságának felülvizsgálatára külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

Állomáshely, lakóhely elhagyása

109. § (1) Az állomáshely, lakóhely elhagyását a rendőr elöljárójának jelenti, a szabadság engedélyezésére jogosult elöljáró, ha ez a szolgálat érdekében elengedhetetlenül szükséges az állomáshely, lakóhely elhagyását kivételesen megtilthatja.

(2) A közvetlen elöljáró gondoskodik az állomáshelyükön, lakóhelyükön kívül tartózkodók nyilvántartásáról.

Ajándék, jutalom elfogadása

110. § (1) A rendőr a szolgálati magatartásával vagy tevékenységével kapcsolatban ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el.

(2) A rendőr szolgálati tevékenységének elismeréseképpen ajándékot, jutalmat csak a Kitüntetési és Elismerési Szabályzat előírásai szerint kaphat.

(3) Ajándéknak kell tekinteni azokat a pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat is, amelyekért a rendőr aránytalanul csekély értékű ellenszolgáltatást nyújt.

(4) A jutalomnak vagy ajándéknak a rendőr hozzátartozója által történő elfogadása ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha azt a rendőr fogadta volna el, ha azt a rendőr hivatására, rendőri szolgálatának teljesítésére tekintettel adták.

A kérelemhez, panaszhoz való jog

111. § (1) A rendőr kérelmet, illetve panaszt saját nevében és ügyében terjeszthet elő. A kérelem és a panasz szóban vagy írásban tehető meg. A szóban tett panaszt, ha az ügy jellege megkívánja vagy további intézkedést igényel, jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A rendőr kérelmét, panaszát a szolgálati út betartásával terjessze elő.

(3) A kérelmet a közbeeső elöljáró minden esetben köteles a döntésre hivatott elöljárójához 8 napon belül felterjeszteni, ehhez véleményét írásban csatolja.

(4) Az elöljáró az alárendelt kérelmét alaposan és körültekintően 30 napon belül köteles kivizsgálni; indokolt esetben az elöljáró az elintézés idejét 30 nappal meghosszabbíthatja. A döntésről a kérelmezőt, panasztevőt írásban vagy szóban értesíteni kell.

(5) A szóbeli értesítést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) Az alaptalan panaszt indokolással kell elutasítani. Azt a rendőrt, aki panaszában mást szándékosan alaptalanul kötelességszegéssel vádol, ha a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, fegyelmi úton felelősségre kell vonni.

(7) Ha az elöljáró a panasztevővel szemben panasza miatt hátrányos megkülönböztetést vagy megtorlást alkalmaz, amennyiben a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, fegyelmi úton felelősségre kell vonni.

(8) A rendőr kérelmével vagy panaszával érdekvédelmi szervezethez, ügyészséghez, bírósághoz, az állampolgári jogok általános hatáskörű vagy külön országgyűlési biztosaihoz közvetlenül is fordulhat.

(9) A rendőr a kérelmével vagy panaszával a szolgálati út betartásával fordulhat a belügyminiszterhez. A közbeeső elöljáró a kérelmet vagy panaszt állásfoglalásával együtt haladéktalanul köteles továbbítani.

Az egyenruha viselése

112. § (1) A rendőrnek joga van normák szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, az egyenruhát az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint jogosult viselni.

(2) Egyenruha viselésére jogosultak:

a) a rendőrség hivatásos állományú tagjai;

b) a tanintézetek hallgatói, az iskolák rendtartásában meghatározottak szerint;

c) a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek (ha kizáró ok nem áll fenn).

(3) Az egyenruha viselésére jogosult csak a külön rendelkezéssel rendszeresített egyenruházati felszerelést viselhet.

(4) Az egyenruhás rendőri állomány az egyenruhát szolgálatban köteles viselni. Indokolt esetben az elöljáró az egyenruhás rendőrt polgári ruhában történő szolgálatteljesítésre is kötelezheti. Ezért a rendőrt külön térítés nem illeti meg. A rendőr szolgálati idején túl polgári ruhát viselhet, szolgálati helyére polgári ruhában mehet, illetve onnan abban távozhat.

(5) A vegyes ruhás norma típusba soroltak szolgálatban általában polgári ruhát viselnek. Az elöljáró - meghatározott esetekben - az egyenruhában való megjelenést, szolgálatellátást elrendelheti.

(6) A közvetlen szolgálati elöljárók ellenőrzik, hogy a rendőr által viselt ruházat jó állapotú, tiszta legyen.

(7) Az elöljáró gondoskodik arról, hogy az állomány szolgálati öltözetét és felszerelését megfelelő körülmények között, a szolgálati helyén tudja tárolni.

(8) A rendőrség hivatali épületeiben az ügyfélfogadást végzők egyenruhában vagy formaruhában látják el a feladatot.

VI. FEJEZET[35]

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

115. § Az országos rendőrfőkapitány az Rtv. 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti utasításban állapítja meg a csapaterő alkalmazásának részletes belső szabályait, a szolgálati fegyverek tárolására a körletek rendjére vonatkozó biztonsági szabályokat, valamint a rendőri szolgálat ellátásának és kiszolgálásának, valamint a rendőrök magatartási szabályainak jogalkotási hatáskörbe nem tartozó egyéb szabályait.

Értelmező rendelkezések

116. § E rendelet alkalmazásában:

a) belépés: amikor a rendőr az adott helyre minden korlátozás, akadályoztatás nélkül bemehet;

b)[36] bebocsátás: amikor az intézkedésre érkező rendőrt a tulajdonos, birtokos vagy más jogosult személy beengedi, a belépési akadályokat megszünteti;

c) behatolás: amikor a rendőr a belépési akadályokat saját maga vagy közreműködő igénybevétele útján megszünteti;

d) segélyhívás: amikor a rendőr saját maga észleli más személy segélykérését, és emiatt, ezzel összefüggésben intézkedésbe kezd;

e) támadással közvetlenül fenyegető magatartás: az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből a rendőr alaposan következtet arra, hogy a támadás nyomban bekövetkezik;

f) testi épséget súlyosan veszélyeztető a támadás: akkor, ha a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből alaposan feltételezhető a súlyos sérülés közvetlen veszélye;

g) állomáshely: a szolgálati hely székhelye, illetve a rendőrkapitányság működési - Budapesten a főváros közigazgatási - területe;

h) lakóhely szerinti település: lakóhely elhagyás (109. §) szempontjából az elöljárónak bejelentett állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányság működési területe;

i) rendvédelmi szervek: az Rtv. 97. §-ának (1) bekezdése g) pontjában foglaltakon túl a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok is.

117. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatáról szóló 1/1990. (I. 10.) BM rendelet;

b) az 1/1990. (I. 10.) BM rendelettel kiadott, a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzata módosításáról és egyes belügyminiszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 14/1990. (IV. 27.) BM rendelet;

c) a rendőrségnek a polgárőrséggel való együttműködéséről szóló 21/1991. (BK. 13.) BM utasítás;

d) az útzár alkalmazásáról szóló 2/1976. (VI. 4.) BM rendelet.

Melléklet a 3/1995. (III. 1.) BM rendelethez

A Rendőrség Szolgálati Szabályzata 3. § (1) bekezdés szerinti jogi személyek elnevezése és székhelye

1. Országos Rendőr-főkapitányság[37]

Székhelye: Budapest XIII., Teve u. 4-6.

2. Rendészeti Biztonsági Szolgálat[38]

Székhelye: Budapest X., Kerepesi út 47-49.

3. ORFK Köztársasági Őrezred

Székhelye: Budapest V., Honvéd u. 28.

4. Nemzeti Nyomozó Iroda[39]

Székhelye: Budapest VI., Aradi utca 21-23.

5.[40]

6.[41]

7.[42]

8.[43]

9.[44]

10.[45]

11. Budapesti Rendőr-főkapitányság[46]

Székhelye: Budapest XIII., Teve u. 4-6.

12. Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Pécs, Vargha Damján u. 1.

13. Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Kecskemét, Batthyány u. 14.

14. Békés Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Békéscsaba, Bartók Béla u. 1-3.

15. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Miskolc, Zsolcai kapu 32.

16. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22-24.

17. Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Székesfehérvár, József Attila u. 50.

18. Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Győr, Szent Imre u. 2-4.

19. Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Debrecen, Kossuth Lajos u. 20.

20. Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Eger, Eszterházy tér 2.

21. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Szolnok, Baross u. 37.

22. Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Tatabánya, Komáromi u. 2.

23. Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Salgótarján, Rákóczi u. 196.

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság[47]

Székhelye: Budapest XIII., Teve u. 4-6.

25. Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Kaposvár, Szent Imre u. 14/c.

26. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Nyíregyháza, Soltész Mihály u. 2.

27. Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Szekszárd, Mészáros Lázár u. 19-21.

28. Vas Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Szombathely, Batthyány tér 3.

29. Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky u. 34.

30. Zala Megyei Rendőr-főkapitányság

Székhelye: Zalaegerszeg, Balatoni út 4.