64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet

a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

A Kormány a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 64. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A magyar állampolgárság igazolása

1. § (1) A magyar állampolgárság érvényes magyar személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a magyar állampolgárság fennállásának vizsgálatát bármely idegenrendészeti ügyben hivatalból a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályától kérheti.

(3) Ha az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott módon igazolja a magyar állampolgárságát, vagy annak fennállását az illetékes halóság megállapítja, az eljárást meg kell szüntetni.

II. Fejezet

A meghívólevél

2. § (1)[1] A beutazás és tartózkodás anyagi fedezete a belépéskor, valamint a vízummal, a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbításával, a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárásban az e rendeletben meghatározott tartalmú érvényes meghívólevéllel is igazolható.

(2)[2] A meghívólevél tartalmazza a meghívó személyazonosító adatait, lakóhelyét, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi tartózkodási helyét, állampolgárságát, hontalan státusát, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) nevét, székhelyét, a meghívás célját, a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát, hontalan státusát, lakóhelyét, a vele együtt utazó kiskorú gyermekei nevét, a kötelezettségvállalás tartalmát, időtartamát, a külföldi részére biztosított szálláshely címét, a rendőrkapitányság hatósági hozzájárulását és a meghívólevél érvényességi idejét.

(3)[3] Jogi személy meghívására külföldiek csoportos utazása (iskolai látogatás, gyermeküdültetés, művészeti társulatok meghívása stb.) esetén a tartózkodás anyagi fedezete egy meghívólevéllel is igazolható. A meghívottak személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakóhelyét ez esetben az idegenrendészeti hatóság külön listán a meghívólevélhez csatolja.

3. § (1)[4] A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hatósági hozzájárulás iránti kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványon a meghívó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell személyesen, jogi személy esetén képviselője útján benyújtani.

(2)[5] A kérelem a 2. § (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmazza a meghívó természetes személy anyja nevét, jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy nevét, a meghívott személy részére biztosított szállásra, a meghívó és a meghívott kapcsolatára, valamint a meghívó vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

(3)[6] Külföldiek csoportos utazása esetén nincs szükség a hatósági hozzájárulás iránti kérelem személyenkénti benyújtására. A meghívottaknak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a kérelemhez csatolva külön listán kell feltüntetni.

(4)[7] A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben (a meghívó idős kora, betegsége, kórházi kezelése stb.) felmentés adható.

3/A. §[8] (1) A hatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a rendőrkapitányság a meghívót felhívhatja a szállás biztosítottságának, valamint a meghívás anyagi fedezete meglétének igazolására.

(2) A szállás biztosítottsága igazolható különösen:

a) lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogát igazoló okirattal,

b) lakásbérleti szerződéssel,

c) kereskedelmi szálláshelyfoglalással.

(3) A meghívás anyagi fedezete igazolható különösen:

a) természetes személy meghívó esetén jövedelemigazolással, adóigazolással,

b) jogi személy meghívó esetén adóigazolással.

(4) A rendőrkapitányság a meghíváshoz szükséges feltételek meglétét helyszíni szemle keretében is ellenőrizheti.

4. § (1) A hatósági hozzájárulás megadása esetén a meghívólevelet a meghívónak kell kiadni. A meghívólevél külföldihez történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik.

(2)[9] A meghívólevél a hatósági hozzájárulást igazoló záradékkal történő ellátásától, illetve a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alóli mentesség esetén a kiállítástól számított hat hónapon belül használható fel a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak során az anyagi fedezet igazolására.

(3) A hatósági hozzájárulás iránti kérelemmel kapcsolatban keletkezett iratokat a rendőrkapitányság a kérelem benyújtásától számított öt évig őrzi.

5. § (1) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha a meghívó

a) korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette,

b) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel,

c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt,

d)[10]

(2) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni akkor is, ha a meghívott külföldi beutazási és tartózkodási tilalom miatt nem utazhat be, illetve nem tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén.

(3) A hatósági hozzájárulás megtagadását a meghívóval határozatban kell közölni.

6. § (1)[11] A külföldi meghívásakor a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatalai, irodái, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetői, a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a meghívólevél kiküldése előtt a székhelyük szerint illetékes rendőr-főkapitányságtól kérhetik az esetleges beutazást kizáró okok fennállásának ellenőrzését.

III. Fejezet

A vízum típusai

7. § (1) A vízum hivatalos vagy magáncélú utazásra, valamint bevándorlásra adható ki.

(2) Hivatalos vízum állítható ki

a) a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik utazásához,

b) a külföldi államok és állami szervek hivatalos küldöttségei tagjának utazásához,

c) a kiemelt jelentőségű nemzetközi politikai, tudományos, gazdasági, kulturális, sportrendezvényekre meghívott személyek utazásához,

d) a sajtótudósítók, valamint

e)[12] nemzetközi szerződés, illetve kulturális, oktatási, tudományos, nemzetközi együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó személyek, továbbá nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzete, ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyek részére,

(3) A magáncélú utazásra, a beutazás és tartózkodás céljától függően a következő vízumok adhatók ki:

a) turistavízum,

b) látogatóvízum,

c) üzleti vízum,

d) munkavállalási vízum,

e) jövedelemszerzési vízum,

f)[13] a (2) bekezdés e) pontjában meghatározottaktól eltérő tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célú beutazásra jogosító vízum,

g) gyógykezelés céljából történő beutazásra jogosító vízum,

h) átutazóvízum.

i)[14] repülőtéri tranzitvízum,

j)[15] az egyéb beutazási vízum.

(4) Turistavízum adható annak a külföldinek, aki Magyarország turisztikai értékeinek megismerésére, üdülés, pihenés, kirándulás, vadászat stb. céljából kíván beutazni.

(5) Látogatóvízum annak a külföldinek adható, aki Magyarországon élő vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagját, rokonát vagy ismerősét kívánja meglátogatni, továbbá, aki magyarországi jogi személy meghívására kíván látogatás céljából beutazni.

(6)[16] Üzleti vízum állítható ki annak a külföldinek, aki gazdasági társaság alapítása céljából kíván beutazni, továbbá egyéb gazdasági célú tárgyalásokon, megbeszéléseken, illetve nemzetközi vásárokon, kiállításokon kíván részt venni. Üzleti vízum állítható ki a nemzetközi fuvarozásban részt vevő tehergépkocsik és a menetrend szerint közlekedő személyszállító járművek személyzete részére is.

(7) Munkavállalási vízum állítható ki a külföldi részére, ha érvényes munkavállalási engedély alapján munkavégzés céljából kíván Magyarországra utazni.

(8)[17] Jövedelemszerzési vízumot kell beszereznie annak a külföldinek, aki a (6) és (7) bekezdésekben meghatározott célokon kívül vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása, valamint munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kíván beutazni, és Magyarországon tartózkodni.

(9)[18] Kulturális, tudományos, oktatási együttműködésre irányuló nemzetközi szerződés alapján magyarországi köz-, illetve felsőoktatási intézményben, tudományos kutatóhelyen tanulmányok folytatása, képzésben, továbbképzésben való részvétel érdekében, továbbá nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő oktatási, tudományos, kulturális intézmények személyzete részére - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a fogadó intézmény nyilatkozata, illetőleg felvételi igazolása alapján adható ki hivatalos vízum. Egyéb esetekben magáncélú tanulmányi vagy továbbképzési vízum adható ki annak a külföldinek, aki rendelkezik a képzést végző intézmény, illetve kutatóhely nyilatkozatával, felvételi igazolásával.

(10) Gyógykezelés céljából vízumot az a külföldi kaphat, aki rendelkezik a gyógykezelést folytató egészségügyi intézmény igazolásával, továbbá, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre.

(11) Átutazóvízum adható annak a külföldinek, aki úti célját a Magyar Köztársaságon keresztül kívánja elérni, és akinek a tartózkodása a 48 órát nem haladja meg.

(12)[19] Repülőtéri tranzitvízumot kell beszereznie annak a külföldinek, aki a Magyar Köztársaság repülőterének nemzetközi zónáján kíván tranzit céljából áthaladni. A repülőtéri tranzitvízum csak a repülőtér nemzetközi zónájában történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít.

(13)[20] Egyéb beutazási vízum kivételesen annak a külföldinek adható, aki a (4)-(12) bekezdésekben meghatározottaktól eltérő célból kíván beutazni.

(14)[21] Bevándorlási vízum a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi részére adható ki.

7/A. §[22] (1) Nem kell az R. 7. §-ának (12) bekezdésében meghatározott vízumot beszereznie

a) a diplomata-, hivatalos vagy szolgálati útlevéllel rendelkező külföldinek,

b) a légi járművek személyzetének.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a belügyminiszter - a külügyminiszterrel egyetértésben meghatározott - egyes országok polgárait felmentheti a repülőtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól.

8. § (1)[23] A vízumot a tervezett beutazás és tartózkodás céljára, valamint időtartamára figyelemmel kell kiadni.

(2) A vízum rövid idejű, legfeljebb kilencven napi tartózkodásra, illetve kilencven napnál hosszabb időtartamra tervezett tartózkodás esetén tartózkodási engedély kérelmezéséhez adható ki.

(3) A 7. § (2) bekezdés c), valamint a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott vízumok csak rövid idejű tartózkodásra adhatók ki.

(4)[24] A 7. § (13) bekezdésében meghatározott vízum esetén az abban foglalt tartózkodási időtartam a 30 napot nem haladhatja meg.

A vízum érvényessége

9. § (1) A vízum érvényességi idején belül történő belépés esetén a külföldi - a vízum érvényességétől függetlenül - jogosult a vízumban meghatározott tartózkodási idő letöltésére.

(2) A vízum érvényességi ideje nem hosszabbítható meg.

(3) A vízum érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy annak érvényessége lejártakor a külföldi útlevele még legalább hat hónapig érvényes legyen. Ettől a vízumkiadó hatóság indokolt esetben eltekinthet.

A vízum kiadása

10. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi - a kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodáshoz -, beutazását megelőzően, köteles vízumot beszerezni.

(2)[25] Az (1) bekezdésben említett esetekben a 7. § (2) bekezdésének a)-b) és d)-e), valamint a (3) bekezdés b), d)-g) és i) pontjaiban meghatározott vízumot, a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumtól eltérő betű- és számjelzéssel kell ellátni, és egyszeri beutazásra kiadni.

(3)[26] A (2) bekezdésben felsorolt vízumok kivételes esetben többszöri beutazásra is kiadhatók. A vízum érvényességi ideje ilyenkor a 90 napot nem haladhatja meg.

(4)[27] A vízumkérelem benyújtásakor a vízum kiállítására feljogosított hatóságok a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzik a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét. Jelen rendelkezések nem vonatkoznak a hivatalos útlevelekbe kért vízumokkal kapcsolatos eljárásra.

11. § (1)[28] A Tv. 11. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában - a 18. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - rendkívüli méltánylást érdemlő körülményként kell értékelni, ha a beutazáshoz fontos állami, társadalmi, gazdasági vagy magánérdek fűződik.

(2)[29] Az (1) bekezdésben meghatározott érdek fennállását igazolni kell.

(3)[30] Az együtt utazó családtagok vízumkérelmét a nagykorú családtag is benyújthatja.

12. § (1) Ha a meghívó jogi személy és a külföldi beutazásához fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek fűződik, a meghívó kérheti, hogy a hivatalos, az üzleti, valamint a tanulmányi vagy továbbképzési célból történő beutazásra jogosító vízumot az általa megjelölt vízumkiadó hatóság, az általa megadott időpontban adja ki (vízumtelepítés).

(2)[31] A vízumtelepítés iránti kérelmet formanyomtatványon az Országos Rendőr-főkapitánysághoz kell benyújtani.

(3) A vízumtelepítés iránti kérelemben meg kell jelölni a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), útlevelének egyéb adatait, a vízumkiadás helyét, idejét, a kérelem indokait, illetőleg mellékelni kell a meghívó kötelezettségvállalását tanúsító meghívólevél másolatát.

13. § (1)[32] A vízumkérelem elbírálására a külképviselet, a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Belügyminisztérium kijelölt szerve, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén más vízumkiadó hatóság is jogosult.

(2)[33] A belügyminiszter - a külügyminiszterrel egyetértésben - az állami szuverenitás, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, a közbiztonság védelme érdekében egyes vízumkérelmek elbírálását a Belügyminisztérium kijelölt szerve hatáskörébe utalhatja.

14. § (1)[34] A Belügyminisztérium kijelölt szerve hatáskörébe tartozó vízumkérelmet a vízumkiadó hatóság - javaslatával együtt - haladéktalanul köteles elbírálásra felterjeszteni.

(2)[35] A Belügyminisztérium kijelölt szerve a nemzetbiztonsági szolgálatok véleményének kikérése után dönt a vízumkérelem engedélyezéséről vagy elutasításáról.

(3)[36] A Belügyminisztérium kijelölt szerve a vízumkérelem elbírálása során kérheti a bűnügyi szervek véleményét.

(4)[37] A döntésről a Belügyminisztérium kijelölt szerve értesíti a vízumkiadó hatóságot.

15. § (1) A külképviselet a bevándorlási vízumot a bevándorlást engedélyező határozat alapján adja ki.

(2) A határőr-igazgatóság és a határforgalmi kirendeltség a 11. § (1) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén azonnali beutazásra és legfeljebb harminc napi tartózkodásra adhat ki vízumot.

(3) A Külügyminisztérium bírálja el diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek vízumkérelmeit, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

(4) A rendőr-főkapitányság a jogszerűen tartózkodó külföldi részére Magyarországra történő visszatérés céljából, valamint a 18. §-ban foglalt esetben adhat ki vízumot.

A tartózkodási engedélyek kiállításának és meghosszabbításának feltételei

16. § (1) Tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki rendelkezik

a) a tartózkodási engedély kérelmezésére jogosító vízummal, és

b) a 17. § (1) bekezdésében előírt feltételekkel.

(2)[38]

17. § (1) A külföldinek a tartózkodási kérelem benyújtásakor, valamint tartózkodása során rendelkeznie kell

a) érvényes útlevéllel,

b) magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel,

c) magyarországi lakással,

d) a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel.

(2) A tartózkodási engedély lejártának napját úgy kell meghatározni, hogy a külföldi útlevele a tartózkodási engedély lejártakor legalább hat hónapig érvényes legyen. E feltételtől az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben eltekinthet.

(3) A megélhetéshez szükséges anyagi feltételek [(1) bekezdés b) pont) meglétét igazolni lehet különösen

a) a külön jogszabályban meghatározott mértékű magyar vagy magyarországi pénzintézeteknél átváltható külföldi fizetőeszközzel,

b) magyarországi pénzintézeteknél készpénz felvételére jogosító okirattal,

c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel,

d) a magyar jog hatálya alá tartozó igazolt munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeres jövedelemmel,

e) egyéb adóköteles jövedelemszerző tevékenységből származó igazolt jövedelemmel,

f) külföldről folyósított nyugdíjról, járadékról szóló magyar pénzintézeti igazolással,

g) a családtagok esetén a Magyarországon élő családtag által közjegyzői okiratba foglalt, az ellátásra vonatkozó nyilatkozattal,

h)[39] a tartózkodási engedély kiállítása és meghosszabbítása iránti kérelem esetén a meghívólevéllel,

i) menekültügyi hatóság vagy karitatív szervezet által kiadott, ellátásra vagy a tartózkodás anyagi fedezetének segély formájában történő biztosítására vonatkozó igazolással,

j)[40] magyarországi ösztöndíj biztosítására vonatkozó igazolással.

(4) Az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben a (3) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott anyagi fedezet forintra történő átváltását is megkövetelheti.

(5) A magyarországi lakás meglétét igazolni lehet különösen

a) a kérelmező magyarországi lakás tulajdonjogát igazoló okirattal,

b) a földhivatalhoz benyújtott lakásvásárlási szerződéssel,

c) lakásbérleti szerződéssel,

d) kifizetett kereskedelmi szálláshelyről szóló igazolással,

e) családtagok esetén a Magyarországon élő családtag által telt, közjegyzői okiratba foglalt, a szállás biztosítására vonatkozó nyilatkozattal,

f)[41] tartózkodási engedély iránti kérelem esetén a meghívólevéllel.

g) a fogadó intézmény által biztosított elhelyezésről szóló igazolással,

h) menekültügyi hatóság vagy karitatív szervezet által biztosított elhelyezésről szóló igazolással.

(6) A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve a Tv. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő közlekedési eszközzel.

18. §[42] (1)[43] A jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi, fontos állami, társadalmi és gazdasági érdekből kivételesen a tartózkodási engedély kérelmezéséhez szükséges vízum iránti kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes hatáskörrel rendelkező rendőrhatóságnál is benyújthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek fennállását az illetékes miniszter igazolhatja.

18/A. §[44] (1) Ha a Tv. 43/A. §-a (6) bekezdésében foglalt okból a külföldinek az ország elhagyására vonatkozó kötelezettsége megszűnik, a külföldi a további tartózkodásának engedélyezését az általános szabályok szerint kérelmezheti azzal az eltéréssel, hogy a kérelem benyújtásához nem kell beszereznie a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vízumot.

(2) Ha az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, de a külföldi az országot neki fel nem róható okból elhagyni nem tudja, a külföldi a tartózkodásának jogcímét továbbra is a Tv. 43/A. § (3) bekezdésében meghatározott okmánnyal igazolja.

19. § A nemzetközi szerződés alapján vízum nélkül beutazó külföldi tartózkodási ideje - ha a nemzetközi szerződés a tartózkodási idő meghosszabbítását nem zárja ki - a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbítására vonatkozó általános szabályok alkalmazásával hosszabbítható meg.

A tartózkodási engedély

20. § (1) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a rendőrhatóságnál személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, 2 darab arcfényképet, továbbá a külön jogszabályban meghatározott mértékű díjat, és a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet.

(3)[45] Ha a tartózkodási engedély kiadását követően a külföldi magyarországi tartózkodásának célja megváltozik, ezt köteles 3 munkanapon belül az engedélyt kiállító hatóságnál bejelenteni, és a megváltozott tartózkodási célnak megfelelő vízumot beszerezni.

(4)[46] Ha a rendőr-főkapitányság a (3) bekezdésben meghatározott vízum kiadását megtagadja, intézkedik a külföldi tartózkodási engedélyének visszavonására.

21. §[47]

22. § (1) A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldit az engedélynek megfelelően huzamos vagy ideiglenes tartózkodási engedély elnevezésű igazolvánnyal kell ellátni. A tartózkodás tényét és az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe is be kell jegyezni.

(2) A külföldit az útlevélbe bejegyzett tartózkodási engedély, az érvényességi idején belül, többszöri ki- és visszautazásra jogosítja.

23. §[48] A 22. § (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza a külföldi

a) családi és utónevét,

b) születési helyét, idejét,

c) anyja nevét,

d) állampolgárságát, hontalan státusát,

e) együttes tartózkodás esetén kiskorú gyermekeinek személyazonosító adatait és állampolgárságát,

f) magyarországi tartózkodási helyét,

g) tartózkodási célját,

h) útlevelének típusát és számát,

i) arcfényképét,

j) saját kezű aláírását,

k) az igazolvány sorszámát, érvényességi idejét,

l) a kiállítás alapjául szolgáló okirat megnevezését, illetőleg a vízum számát,

m) a kiállító hatóság megjelölését.

A tartózkodási engedély visszavonása[49]

23/A. §[50] (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt visszavonó jogerős és végrehajtható határozat alapján a külföldi úti okmányába az ország elhagyására való kötelezés tényét és a teljesítés határidejét bejegyzi, egyidejűleg a korábbi tartózkodási jogosultságot érvényteleníti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi magyarországi tartózkodásának jogszerűségét a teljesítési határidőig, a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel igazolja.

Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség meghatározása

24. § (1) A tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelem elutasításakor az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget a még érvényes tartózkodási engedély figyelembevételével kell meghatározni, és ha az eltér a jogszerű tartózkodás lejártának időpontjától, az útlevélbe bejegyezni. A tartózkodás időtartama a Tv. 16. §-ának (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott elutasítási okok fennállása esetén csökkenthető.

(2) Az ország elhagyására - indokolt esetben - a külföldi érvényes tartózkodásra jogosító engedélye lejárta utáni időpont is meghatározható.

(3) A külföldi a (2) bekezdésben említett esetben a magyarországi tartózkodás jogszerűségét a teljesítési határidőig, a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel igazolja.

24/A. §[51] Ha az idegenrendészeti hatóság a külföldi kiutasításától a Tv. 31/A. §-ában foglaltak alapján eltekint, a külföldi a kiutazásához nemzetközi együttműködési megállapodás alapján megelőlegezett költséget köteles visszatéríteni.

25. § (1)[52] Az eljáró idegenrendészeti hatóság hivatalból ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el azt a külföldit, aki a Tv.-ben vagy más jogszabályban meghatározott valamely beutazásra és tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, és aki a Tv. 32. § (1) bekezdése alapján nem irányítható vissza, illetve az ország területéről nem utasítható ki, vagy aki az országot valamely más okból nem hagyhatja el, feltéve, hogy esetében a Tv. 43/A. §-ában foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazolás a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), magyarországi tartózkodási helyét, arcfényképét, a kiállítás indokát, az igazolás sorszámát, érvényességi idejét, valamint a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza.

(3)[53] Ha az okmány kiállítására a Tv. 43/A. §-ában foglaltak alapján kerül sor, az okmány a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl a kijelölt helyen való tartózkodásra vonatkozó hatósági előírásokat is tartalmazza.

(4)[54] Az igazolás érvényességi idejét a Tv. 43/A. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az idegenrendészeti hatóság a külföldi körülményeinek mérlegelésével állapítja meg. Az igazolás érvényességi ideje a külföldi kiutazásáig, illetve tartózkodási engedéllyel történő ellátásáig meghosszabbítható.

(5)[55] A Tv. 32. §-ának (1) bekezdésében és a 35. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben az idegenrendészeti hatóság az eljárás során a Külügyminisztériumtól véleményt kérhet.

A bevándorláshoz előírt tartózkodási idő számításának szabályai

26. § (1) A bevándorláshoz előírt folyamatos tartózkodás megszakításának minősül ha,

a) az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi egy év alatt negyvenöt napnál több időt tölt külföldön,

b) a külföldit a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság jogerősen kiutasította a Magyar Köztársaság területéről,

c) a külföldi tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmét a rendőrhatóság jogerősen elutasította.

(2) A tartózkodási idő megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik, kivéve, ha a kérelmező a külföldi tartózkodását a tartózkodási helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon vagy a magyar külképviseleten előzetesen bejelenti.

(3) A külföldi tartózkodás előzetes bejelentése esetén a kiutazást megelőző tartózkodási időt a Tv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti tartózkodás időtartamába be kell számítani.

A bevándorlás egyes feltételei alóli felmentés

27. § (1)[56]

(2) A Tv. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott felmentésre való jogosultság a kérelmező születési, házassági anyakönyvi kivonatából, maga vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratból és a magyar nemzetiségre vonatkozó nyilatkozatból állapítható meg.

(3) Családegyesítés esetén felmentés a magyar állampolgár, a személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt külföldi, valamint a Magyarországon menekültként elismert személy - a Tv. 17. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - családtagja részére adható.

A magyarországi megélhetés és lakás igazolása

28. § (1) A bevándorlási kérelem esetén a magyarországi megélhetés és lakás igazolására különösen a 17. § (3) bekezdésének b) és d)-g), valamint az (5) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott okiratok és igazolások fogadhatók el.

(2)[57]

A bevándorlási kérelem elbírálásával kapcsolatos egyes feladatok

29. §[58] (1) A Tv. 20. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró közigazgatási hivatal a bevándorlási kérelmet és annak mellékleteit megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes kirendeltségének és az illetékes rendőr-főkapitányságnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóságok a megkeresés tárgyában - nemzetbiztonsági, illetőleg közbiztonsági szempontból - 20 napon belül kötelesek írásban véleményt nyilvánítani.

A bevándorlás engedélyezését követő eljárás

30. §[59] (1) A bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi köteles a személyi adatait és a bevándorlási engedélyben megjelölt lakáscímét lakóhelyként a lakáscím szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének bejelenteni.

(2) A Magyarországon tartózkodó külföldi a bevándorlási engedély kézhezvételétől, a külföldről beutazó külföldi a bevándorlási célból történő beutazásától (beköltözésétől) számított 3 munkanapon belül köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tenni.

(3) Ha a külföldi által bejelentett lakóhely eltér a bevándorlási engedélyben megjelölt lakáscímtől, a települési önkormányzat jegyzője e tényről és a bejelentett lakóhelyről értesíti a bevándorlási engedélyt kiadó közigazgatási hivatalt.

(4) A külföldi köteles a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló személyazonosító igazolványt a lakóhelye szerinti - kormányrendeletben kijelölt körzetközponti illetékességgel rendelkező települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) - a (2) bekezdésben megjelölt határidőig kiváltani.

(5) A közigazgatási hivatal a bevándorolt külföldi útlevelébe a bejegyzés helyének és idejének feltüntetésével az "állandó magyarországi tartózkodásra jogosult" szöveget, valamint a bevándorlási engedély számát bejegyzi. A bevándorlás időpontjának az (1) bekezdés szerinti lakóhely bejelentésének az idejét kell tekinteni.

(6) A származási hely országa által kiállított érvényes útlevéllel nem rendelkező bevándorolt külföldi részére a magyar útlevélhatóság által kiállított úti okmányra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

30/A. §[60] (1)[61] A bevándorolt szülőktől származó, a bevándorlási engedély kiadását követően született gyermek esetén a szülőnek a születés tényét - a gyermek természetes személyazonosító adatainak közlésével - az állandó lakóhely szerint illetékes közigazgatási hivatalnál a születéstől számított 30 napon belül be kell jelentenie. A bejelentéshez a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is csatolni kell.

(2) Ha a gyermek mindkét szülője érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkezik, a gyermeket bevándorolt külföldiként kell nyilvántartásba venni.

(3) Ha a Magyarországon tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők tartózkodási jogcíme eltérő, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés esetén a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülő együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni.

(4) Ha a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés esetén a gyermeket a felügyeleti jogot gyakorló szülővel megegyező tartózkodási jogcímen kell nyilvántartásba venni.

A bevándorlási engedély visszavonása[62]

30/B. §[63] (1) A közigazgatási hivatal a bevándorlási engedélyt visszavonó jogerős és végrehajtható határozat alapján a külföldi úti okmányában az állandó tartózkodásra vonatkozó jogosultságot érvényteleníti, egyidejűleg az ország elhagyásának kötelezettségét és a teljesítés határidejét bejegyzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi a magyarországi tartózkodás jogszerűségét a teljesítési határidőig a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel igazolja.

(3) A bevándorolt külföldi kiutasítása, továbbá bevándorlási engedélyének a Tv. 22/A. §-ában foglaltak alapján történő visszavonása esetén a külföldi a külön jogszabály alapján kiállított útlevelét (hontalan útlevél, bevándorolt külföldiek úti okmánya) köteles az úti okmányra vonatkozó jogosultság megszűnésétől számított 3 napon belül az eljáró közigazgatási hivatalnál leadni. A közigazgatási hivatal az úti okmányt a kiállító hatóságnak haladéktalanul megküldi.

A bevándorlási keretszám

31. §[64]

A beutazás és a tartózkodás engedélyezésének közegészségügyi szabályai

32. § (1) Közegészségügyi érdekből megtagadható a vízum, illetőleg a tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása, valamint a bevándorlási engedély kiadása, különösen akkor, ha a külföldi AIDS, tbc, lepra megbetegedésben szenved, valamint, ha lues fertőzőképes, illetve kórokozóhordozó, továbbá, ha tífusz és paratífusz baktériumhordozó állapotban van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségek esetén a külföldivel szemben a Tv. 23. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján beutazási és tartózkodási tilalom is elrendelhető.

33. § (1)[65] A külföldinek a vízum, a vízumban foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása, az ideiglenes tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása iránti kérelmében írásban kell nyilatkoznia arról, hogy tudomása szerint a 32. § (1) bekezdésében felsorolt valamely betegségben szenved-e, illetőleg - az ott meghatározottak szerint - fertőző betegség kórokozóját hordozza-e a szervezetében.

(2) Ha a külföldi a bevándorlás iránti kérelmét az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél nyújtja be, kérelméhez csatolnia kell ezen állam egészségügyi hatóságának igazolását arról, hogy a 32. § (1) bekezdésében felsorolt betegségekben nem szenved, illetőleg nem fertőzőképes, vagy azok kórokozóit nem hordozza.

(3)[66] A külföldi hatóság által kiállított orvosi igazolást az idegenrendészeti hatóság állásfoglalás céljából megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat erre kijelölt intézményének, amely az igazolás elfogadhatósága tárgyában tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.

(4)[67] A külföldinek a huzamos tartózkodási engedély kiállítása, illetőleg a bevándorlás iránti kérelemhez - ha annak benyújtására Magyarországon kerül sor - csatolnia kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) által kiállított igazolását arról, hogy a 32. § (1) bekezdésében felsorolt betegségekben nem szenved, illetőleg nem fertőzőképes, vagy azok kórokozóit nem hordozza.

(5)[68] A huzamos tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelemhez a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi hatóság által kiállított igazolás is csatolható. Ez esetben a (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

34. § (1)[69] A külföldinek a 33. § (4) bekezdésében meghatározott igazolás kiadására irányuló kérelmét az Intézetnél kell benyújtania.

(2) Az igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálatot az Intézet által - az illetékességi területén - kijelölt egészségügyi intézményben kell elvégezni.

(3) A külföldi a vizsgálatokért térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét külön jogszabály* határozza meg. A térítés díját a vizsgálatot megelőzően kell a vizsgálatot végző egészségügyi intézmény pénztárába befizetni.[70]

35. § (1) Az Intézet az elvégzett orvosi vizsgálatok eredménye alapján a külföldi részére a külön jogszabályban meghatározott tartalommal hatósági orvosi igazolást ad ki, amely igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.

(2) Ha az elvégzett vizsgálat megállapítása szerint a külföldi a 32. § (1) bekezdésében meghatározott valamely közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, az Intézet az igazolást az esetleges beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése céljából, az erre vonatkozó javaslatával együtt, a külföldi részére történő kiadással egyidejűleg a tartózkodás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságnak is megküldi.

36. § (1)[71] Az idegenrendészeti hatóság az igazolást az alapügyirat mellékleteként az ügyiratra vonatkozó szabályok szerint őrzi.

(2)[72] Ha az igazolás alapján beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére nem kerül sor, az igazolást - alapügyirat hiányában - az érkezésétől számított egy év múlva meg kell semmisíteni.

IV. Fejezet

A külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

37. § (1) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló külföldiekről vezetett nyilvántartásnak (vendégkönyvnek) tartalmaznia kell a szálláshely megnevezését, címét, a külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státuszát), a magyarországi beutazás helyét, idejét, a vízum vagy tartózkodási engedély számát, az útlevél számát, a szálláson való tartózkodás kezdő- és befejező időpontját.

(2) A kereskedelmi szálláshelyen vezetett nyilvántartásba az idegenrendészeti hatóság, a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek, valamint a nemzetbiztonsági szervek tekinthetnek be, illetőleg igényelhetnek abból adatokat.

(3) A rendőrkapitányságon őrzött vendégkönyvekbe a (2) bekezdésben meghatározott szerveken túl betekinthetnek, illetve adatot igényelhetnek az állami és az önkormányzati adóhatóságok is.

38. § (1) A 37. § szerinti nyilvántartás a kereskedelmi szálláshelyeken manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethető.

(2) A nyilvántartás vezetésének módját a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője határozza meg.

(3) A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről, illetőleg a vendégkönyvnek a rendőrkapitányság részére történő leadásáról a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője köteles gondoskodni, a tárgyévet követő március 31-ig.

39. § (1) A Tv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lakcímbejelentési kötelezettséget a magánszállás igénybevételét követő 48 órán belül kell az e célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíteni.

(2) A bejelentőlapot az útlevél adataival egyezően kell kiállítani és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia.

(3) A külföldi útlevelét a bejelentkezés teljesítésekor a rendőrkapitányságon be kell mutatni.

(4) A rendőrkapitányság a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példányán igazolja.

40. § (1) A rendőrkapitányság a szálláshelyet bejelentő külföldiek adatairól - a bejelentőlapok alapján - nyilvántartást vezet.

(2) A rendőrkapitányság a bejelentőlapokat a lakcímbejelentés teljesítésétől számított öt évig őrzi.

(3) A magánszálláson megszálló külföldiekről vezetett nyilvántartásba a 37. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek tekinthetnek be, illetve igényelhetnek abból adatot.

41. § (1) A rendelet alkalmazásában a Tv. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás (vendégkönyv) vezetésére kötelezett szállásadó[73]

a) a kereskedelmi szálláshely (pl. szálloda, kemping, üdülőház, turistaszállás, panzió) vezetője,

b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által fenntartott egyéb szálláshely (pl. üdülő, vendégház, diákszálló) vezetője,

c) a fizetővendéglátás céljára használatba adott lakás (lakrész), illetve üdülő (üdülőrész) tulajdonosa vagy bérlője.

(2) A magánszálláson megszálló külföldi esetében szállásadó

a) a magánlakás vagy üdülő tulajdonosa, illetve bérlője, ha a lakásába külföldit befogad,

b) a diákotthon vagy kollégium vezetője a szálláshelyre befogadott külföldiek esetében,

c) a munkáltató a munkásszálláson elhelyezett külföldiek esetében.

Értesítési kötelezettség

42. § (1) Baleset vagy egyéb ok miatt sürgős egészségügyi ellátásra szoruló külföldi kórházi ápolásáról a kórház a felvételt követő 24 órán belül a Tv. 58. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt adatok közlésével köteles tájékoztatni a területileg illetékes rendőr-főkapitányságot.

(2) Tájékoztatni kell a rendőr-főkapitányságot akkor is, ha a kórházban ápolt személy külföldinek vallja magát, de útlevelet vagy tartózkodási engedélyt nem tud felmutatni.

(3)[74] Kiskorú vagy cselekvőképtelen külföldi esetén a rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás alapján a Belügyminisztérium kijelölt szerve útján értesíti az illetékes gyámhatóságot és a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.

43. §[75] A munkáltató a külföldi engedélyezett magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli megszűnését három munkanapon belül köteles bejelenteni a foglalkoztatás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon.

44. §[76] (1) Az oktatási intézmény, kutatóhely azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték, vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot.

(2) A tájékoztatási kötelezettség teljesítése mellőzhető, ha a külföldi hallgató évismétlésre vagy évkihagyásra kapott engedélyt és külön jogszabály alapján ösztöndíjas juttatásokban részesül.

45. § (1) A nyomozó hatóság a külföldi bűnügyében a nyomozás elrendeléséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint a külföldivel szemben alkalmazott személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről - ha a kényszerintézkedés elrendelésére a vádemelést követően kerül sor, akkor a bíróság - 24 órán belül köteles tájékoztatni az e) pontban foglalt adat kivételével a Tv. 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével a külföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a nyomozó hatóság, illetve a bíróság székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot.

(2)[77] A rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben meghatározott adatokról a Belügyminisztérium kijelölt szerve útján haladéktalanul értesíti a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.

(3) A bíróság a külföldi bűnügyében az ítélet egy példányának megküldésével értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot.

(4)[78] A büntetés-végrehajtás központi szerve folyamatosan tájékoztatja a Belügyminisztérium kijelölt szerve a szabadságvesztés büntetésüket töltő, illetve szabaduló külföldiekről.

A kiutasítás végrehajtása[79]

45/A. §[80] (1) A jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés végrehajtása érdekében az idegenrendészeti hatóság határozatban dönt az ország elhagyásának határidejéről, a határátlépés helyéről, valamint intézkedik a külföldi ujjnyomatának levételére.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott idegenrendészeti határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 88. §-ában foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.

Idegenrendészeti őrizet

46. §[81]

47. § (1) Az idegenrendészeti őrizet elrendelésének csak végrehajtható kiutasítási határozat esetén van helye.

(2) Az idegenrendészeti őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, valamint a végrehajtás helyét.

(3) A határozatban utalni kell a Tv. 38. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes intézkedésre.

(4) Az őrizet időtartamát napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

48. § (1) Az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtésére soron kívül kell intézkedni.

(2) Ha a kiutasítás végrehajtásának feltételei fennállnak, az őrizetet az elrendelő idegenrendészeti hatóság - ha az idegenrendészeti őrizet meghosszabbítását a bíróság jóváhagyta, vagy ha a külföldi törvényességi felülvizsgálati kérelemmel élt - a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti.

(3)[82] Ha az idegenrendészeti őrizetet az idegenrendészeti hatóság a Tv. 36. § (8) bekezdésében foglaltak alapján szünteti meg, a külföldi számára kötelező tartózkodási helyként közösségi szállást kell kijelölni.

49. § (1)[83] A Tv. 37. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre, ha

a) az őrizet időtartamát a bíróság meghosszabbította, és a külföldi a rendőrségi fogdában legalább 30 napot őrizetben töltött;

b) az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés végrehajtása érdekében rendelte el;

c) ez a közbiztonság fokozott védelme érdekében szükséges.

(2) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

50. § (1) Az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldi jogosult

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra -, valamint sürgősségi és alap egészségügyi ellátásra,

b) jogi képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával történő ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra,

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomagot kapni, levelezést folytatni és látogatót fogadni,

d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,

e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására,

f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,

g) kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére.

(2) Az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldi köteles

a) a rendőrségi fogda, illetve a büntetés-végrehajtási intézet rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja,

c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,

d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni,

e) az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(3) Az idegenrendészeti őrizet végrehajtására az őrizetnek, illetve az előzetes letartóztatásnak rendőrségi fogdában történő végrehajtásáról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha az őrizet büntetés-végrehajtási intézetben kerül végrehajtásra, úgy az a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell foganatosítani.

51. §[84] Az elrendelő idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti őrizetbe vételről, vagy a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről, illetőleg az őrizet időtartamának meghosszabbításáról a határozat egy példányának megküldésével a Belügyminisztérium kijelölt szerve útján késedelem nélkül értesíti a Külügyminisztériumot.

52. § (1) A külföldi bíróság elé vezetéséről az őrizetet elrendelő szerv gondoskodik.

(2) A bíróság elé vezetéssel kapcsolatban felmerülő költségek az elrendelő szervet terhelik.

A kijelölt helyen való tartózkodás

53. §[85] (1) Közösségi szálláshely az idegenrendészeti hatóság által e célból létrehozott és fenntartott szálláshely.

(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol

a) személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,

b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidő eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség,

c) alap- és sürgősségi ellátás céljából a háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

d) a befogadást megelőző orvosi vizsgálat céljára elkülönítő helyiség,

e) higiénés célra, az engedélyezett férőhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek

állnak rendelkezésre és a külföldiek által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellőzés és természetes fény biztosítható.

53/A. §[86] (1) Kötelező tartózkodási helyként kijelölhető a külföldi által megjelölt szálláshely, ennek hiányában meghívás esetén a meghívó lakóhelye, tartózkodási helye vagy a meghívó által biztosított szálláshely, továbbá a külföldi eltartására kötelezhető hozzátartozó lakóhelye, a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshely, heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára, indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint - az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő külföldi esetén - személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, feltéve, hogy nem áll fenn a Tv. 43. §-a (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség.

(2) Ha a külföldi a 14. életévét nem töltötte be és a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésére családtagjaival együttesen kerül sor, kötelező tartózkodási helyként az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely is kijelölhető.

(3) Ha a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi a 18. életévét még nem töltötte be, számára kötelező tartózkodási helyként ifjúságvédelmi intézményt vagy ügygondnok által biztosított szálláshelyet kell kijelölni.

(4) Ha az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyként az (1) bekezdésben meghatározott valamely szálláshelyet jelöli ki, a külföldi időszakonként a hatóság előtti megjelenésre kötelezhető.

54. §[87] (1) A kijelölt helyen tartózkodó külföldivel szemben a Tv. 43. §-ának (6) bekezdésében meghatározottakon túlmenően csak az olyan szabadságkorlátozásnak van helye, amely a közrend fenntartása, a közegészségügy védelme és mások jogainak és szabadságjogainak megóvása érdekében szükséges.

(2) A Tv. 43. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő eset az, ha az eltávozást nyomós magánérdek, így különösen: a külföldi közeli hozzátartozóját érintő rendkívüli esemény vagy egészségügyi ok, illetőleg a kiutazással összefüggő személyes megjelenést igénylő ügyintézés indokolja.

54/A. §[88] Ha a kötelező tartózkodási hely nem közösségi szállás és a külföldi a Tv. 43/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott jelentkezési kötelezettségét megszegi, vagy a Tv. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az idegenrendészeti hatóság a közösségi szállást a kötelező tartózkodás helyéül - a Tv. 43/A. §-ában foglaltak betartásával - ismételten kijelölheti.

55. § (1) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi jogosult

a) egészségügyi sürgősségi és alapellátásra,

b) a határozatban foglaltak szerint a szálláshelyről történő eltávozásra,

c) a diplomáciai vagy konzuli képviselete tagjával - írásban, telefonon vagy személyesen, ellenőrzés nélkül - történő kapcsolattartásra,

d) a házirendben meghatározott módon látogatók fogadására,

e) a szálláson rendelkezésre álló sportolási és művelődési lehetőségek igénybevételére,

f)[89] a házirendben meghatározott időpontokban, de legalább naponta két óra időtartamban a szabadlevegőn tartózkodni,

g)[90] a szálláson történő tartózkodással, elhelyezéssel és bánásmóddal összefüggésben a szállás vezetőjéhez kérelem, panasz előterjesztésére.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi köteles

a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó utasításokat teljesíteni,

b) környezetét tisztán tartani,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni,

d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.

56. § A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a külföldi részére biztosítani

a) az elhelyezés feltételeit,

b) napi háromszori étkezést,

c) személyi felszerelést, -

d) egészségügyi ellátást.

56/A. §[91] A közösségi szálláson a házirendet ki kell függeszteni, az ott elhelyezett külföldiek által értett nyelven is.

57. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni

a) a férfiakat a nőktől,

b) a fiatalkorúakat a felnőttektől.

(2)[92] A családtagokat együttesen kell elhelyezni, ha a szállás adottságai ezt megengedik.

58. § (1)[93] A közösségi szállás rendjét súlyosan vagy ismételten megsértő külföldiekkel szemben az 55. § (1) bekezdésének b), d) és e) pontjaiban foglaltak korlátozásának, illetve megvonásának van helye.

(2)[94] Az 55. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak korlátozása, illetve megvonása nem érintheti a külföldinek a diplomáciai és konzuli képviseletével, a jogi képviselőjével, valamint a karitatív, emberi jogi szervezetek képviselőivel való kapcsolat tartását.

(3)[95] A közösségi szállás rendjének fenntartásáért felelős rendőrségi és határőrségi szerv a súlyosabb rendzavarás megszüntetése érdekében ellenszegülés megtörése vagy támadás elhárítása céljából, a rendőrség részére biztosított kényszerítő eszközöket a külön törvényben meghatározott módon alkalmazhatja.

59. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségeit a külföldi köteles viselni.

(2)[96] A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét a szállás fenntartója a szállás elhagyásakor határozatban állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály* határozza meg.[97]

(3)[98] Ha a külföldi nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott költségek megtérítéséhez szükséges anyagi fedezettel, a költségeket a közösségi szállás fenntartója megelőlegezi.

(4)[99] A külföldi a megelőlegezett összeget köteles a közösségi szállás elhagyását, vagy az országból történő kiutazását követően-külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni.

V. Fejezet

A központi idegenrendészeti nyilvántartás

60. § A Belügyminisztérium kijelölt központi nyilvántartó szerve (a továbbiakban: központi nyilvántartó szerv) a következő adatokat kezeli:[100]

a) a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek adatai,

b) a tartózkodási engedélyt kérő és a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek adatai,

c) a bevándorlást kérő és a bevándorlási engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldiek adatai,

d)[101] a Belügyminisztérium kijelölt szerve által elbírált vízumkérelmekkel összefüggő adatok,

e) a személyes szabadság korlátozásával és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok,

f) a hatósági hozzájárulás beszerzésére kötelezett meghívó természetes és jogi személy adatai.

g)[102] az úti okmány elvesztését bejelentő külföldiek adatait.

A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek adatainak kezelése

61. § (1)[103] A Tv. 24. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szervek a beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről, valamint a bíróság által elrendelt kiutasítás esetén a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról a Tv. 53. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesítik a központi nyilvántartó szervet.

(2) A központi nyilvántartó szerv haladéktalanul intézkedik a névjegyzékbe történő felvételre, amelyről értesíti a Külügyminisztérium útján a külképviseleteket, a rendőr-főkapitányságokat, valamint a határőrség központi nyilvántartó szerve útján a határforgalmi kirendeltségeket.

(3) Ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése a Tv. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv javaslatára történt, a központi nyilvántartó szerv a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg tájékoztatja a javaslattevő nemzetbiztonsági szervet.

62. § (1)[104] A névjegyzékben a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát kell feltüntetni.

(2) A névjegyzékben feltüntetett adatokban csak a központi nyilvántartó szerv értesítésében szereplő módosítás vezethető át.

(3)[105] Ha a névjegyzékben szereplő adatok alapján a személyazonosság egyértelműen nem állapítható meg, a személyazonosság megállapítására a Belügyminisztérium kijelölt szerve intézkedik.

63. § (1) A Tv. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetében az ujjnyomat levételére az elrendelő szerv intézkedik.

(2) Az elrendelő szerv az ujjnyomatlapot megküldi a rendőrség ujjnyomat-nyilvántartó szervéhez, amely a nyilvántartásba vételről értesíti a központi nyilvántartó szervet.

(3) A rendőrség ujjnyomat-nyilvántartó szerve a külföldinek az idegenrendészeti eljárásban levett ujjnyomatáról csak a Tv. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerveknek szolgáltathat adatot.

64. § (1) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetén a központi nyilvántartó szerv a Tv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja a kiutasító határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát, a külföldi kiutazása időpontját, valamint az állam által megelőlegezett költségek összegét.

(2) A kiutasítási eljárás során keletkezett iratokat a határozatot hozó idegenrendészeti hatóság a 68. § (2) bekezdésében meghatározott ideig őrzi.

(3) Az iratokból a Tv. 54. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szervek részére lehet adatot szolgáltatni.

65. § A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt felmerülő újabb tilalmi ok esetén, az újabb tilalom elrendelését kezdeményező szerv az adatok közlésével, a központi nyilvántartó szerv útján értesíti a korábbi tilalmat elrendelő szervet.

66. § A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi vízumkérelmének elutasításáról, illetve a Tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján történő visszairányításáról és a kiadott vízum érvénytelenítéséről a vízumkiadó szerv, illetőleg a határőrség - az elrendelő szerv tájékoztatása céljából - értesíti a központi nyilvántartó szervet.

67. §[106] A központi nyilvántartó szerv a tárgyévet megelőzően elrendelt beutazási és tartózkodási korlátozásoknak a Tv. 24. §-ának (3) bekezdésében előírt felülvizsgálata céljából az elrendelést követő minden év október 31-ig megkeresi az elrendelő szerveket.

68. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom okának megszűnése esetén az elrendelő szerv haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet, amely ennek alapján intézkedik a külföldi adatainak a névjegyzékből történő törlése iránt.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével kapcsolatos adatokat a központi nyilvántartó szerv a névjegyzékből történő törléstől számított öt évig kezeli.

A vízumkérelmekkel kapcsolatos adatkezelés

69. §[107] A Belügyminisztérium kijelölt szerve hatáskörében elbírált vízumkérelmek esetén a központi nyilvántartó szerv - az arcfénykép és a d) pontban felsorolt adatok kivételével - a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezeli.

70. § A vízumkiadó szervek a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokról a központi nyilvántartó szervnek statisztikai célból adatokat szolgáltatnak.

A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos adatkezelés

71. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az elbíráló szerv a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének a)-c), e) és g)-i) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesíti a központi nyilvántartó szervet.

(2)[108] A tartózkodási engedély iránti kérelem engedélyezése esetén az elbíráló szerv a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének d) és k) pontjaiban foglalt adatok, továbbá az elutasítás, valamint a tartózkodási engedély visszavonása esetén az f) és j) pontokban foglalt adatok közlésével értesíti a központi nyilvántartó szervet.

(3) Az elsőfokú határozatot hozó hatóság a benyújtott jogorvoslati kérelemről és annak eredményéről tájékoztatja a központi nyilvántartó szervet.

72. § A központi nyilvántartó szerv a Tv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja a tartózkodási engedély, vagy meghosszabbítása iránti kérelmet elbíráló idegenrendészeti hatóság megnevezését és az ügyirat számát.

A bevándorlási kérelmekkel kapcsolatos adatkezelés

73. § (1)[109] Ha a külföldi a bevándorlási kérelmét az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes külképviseletnél nyújtja be, a külképviselet a kérelmet a Külügyminisztérium útján megküldi az elbírálásra illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(2)[110] A közigazgatási hivatal a bevándorlási kérelem benyújtásáról a központi nyilvántartó szervet a következő adatokkal tájékoztatja:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság (hontalan státus),

c) állandó külföldi lakóhely,

d) magyarországi tartózkodási hely,

e) a beutazás (érkezés) időpontja,

f) útlevéladatok,

g) családi állapot,

h) iskolai végzettség,

i) foglalkozás,

j) ügyiratszám,

k) a külföldi írásban tett hozzájárulása esetén a nemzetiségre vonatkozó adat.

(3) A bevándorlási engedély iránti kérelem elbírálását követően az elbíráló szerv a következő adatok közlésével értesíti a központi nyilvántartó szervet:

a) engedélyezés esetén a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatok, valamint a személyi igazolvány száma és érvényességi ideje,

b) elutasítás esetén a Tv. 56. §-a (1) bekezdésének f) és j) pontjaiban foglalt adatok.

(4)[111] A bevándorlási engedély alapján kiadott személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról és érvényességéről a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala értesíti a központi nyilvántartó szervet.

(5)[112] A bevándorolt szülők - bevándorlási engedély kiadását követően született - gyermeke esetén a közigazgatási hivatal a születés tényéről a (2) bekezdés a)-b), d) és j)-k) pontjaiban meghatározott adatokkal értesíti a központi nyilvántartó szervet.

74. §[113] (1) Ha a személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándorolt külföldi az országot végleg el kívánja hagyni, szándékát - a kiutazást megelőző 3 napon belül - a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalnál köteles bejelenteni, ezzel egyidejűleg lakcímjelentő lapot kiállítani.

(2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi útlevelében - a 30. § (5) bekezdése szerint - bejegyzett bevándorlási jogosultságot és a személyazonosító igazolványt érvényteleníti. Az érvénytelenített személyazonosító igazolványt körzetközponti jegyzőnek küldi meg.

(3) A bevándorolt külföldi kiutasítása, továbbá bevándorlási engedélyének a Tv. 22/A. §-ában foglaltak alapján történő visszavonása esetén - az ország területéről történő kiutazás tényéről - a közigazgatási hivatal lakcímjelentő lapot állít ki.

(4) A közigazgatási hivatal az (1) és (3) bekezdés alapján kiállított lakcímjelentő lapot - az ország elhagyásának a személyi adat- és lakcímnyilvántartás rendszerében történő érvényesítése céljából - a bevándorolt külföldi lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg, egyidejűleg a végleges kiutazás időpontjáról értesíti a központi nyilvántartó szervet.

A személyi szabadság korlátozásával és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos nyilvántartás

75. § (1)[114] A rendőr-főkapitányság a 42. § (1) bekezdés és a 45. § szerint teljesített tájékoztatások alapján - a Belügyminisztérium kijelölt szerve vezetője állal meghatározott módon - soron kívül adatszolgáltatást végez a központi nyilvántartó szerv részére.

(2) A rendőr-főkapitányság a rendkívüli halálesetről és a személyi sérüléssel járó balesetről a Tv. 58. §-a (1) bekezdésének a)-d), f) és i)-j) pontjaiban foglalt adatok közlésével haladéktalanul tájékoztatja a központi nyilvántartó szervet.

(3) Az elrendelő szerv a kiutasításról, a kiutasítás ellen benyújtott jogorvoslatok eredményéről az idegenrendészeti őrizet elrendeléséről, határidejéről, annak meghosszabbításáról, az őrizet végrehajtásának helyéről, az őrizet megszüntetéséről, annak jogcíméről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről értesíti a központi nyilvántartó szervet.

(4)[115] Az elrendelő szerv értesíti a központi nyilvántartást a kijelölt tartózkodási hely címéről, az elrendelés jogalapjáról és idejéről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről, megszüntetésének időpontjáról, valamint a kiadott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás számáról és érvényességi idejéről.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti értesítést a Tv. 58. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint f)-h) pontjaiban meghatározott adatok közlésével együtt kell teljesíteni.

76. § A közösségi szállás fenntartója nyilvántartást vezet a szálláson tartózkodó külföldiek

a)[116] természetes személyazonosító adatairól és - ha a szálláson való tartózkodás időtartama meghaladja a három napot - arcfényképéről,

b) állampolgárságáról (hontalan státuszáról),

c) a tartózkodása kezdetéről, megszüntetéséről és annak okáról,

d) a tartózkodása során hozott intézkedésekről,

e) a letétbe helyezett tárgyairól.

A meghívó adatainak kezelése

77. § (1)[117] A rendőrkapitányság a meghívó természetes személyazonosító adatairól, lakóhelyéről, állampolgárságáról, jogi személy esetén megnevezéséről, székhelyéről, a meghívott külföldiek számáról, a kötelezettségvállalás időtartamáról, a kiadott meghívólevél sorszámáról vagy a hatósági hozzájárulás megtagadásáról tájékoztatja a központi nyilvántartó szervet.

(2) A központi nyilvántartó szerv által az (1) bekezdés szerint kezelt adatokból, illetőleg a rendőrkapitányság által vezetett, a 4. § (3) bekezdés szerinti adatokból csak az idegenrendészeti hatóságok részére szolgáltatható személyes adat.

(3) A rendőrkapitányságok részére az 5. § (1) bekezdésének a) pontja, illetőleg az 5. § (2) bekezdése alapján teendő intézkedésekhez szükséges adatokat a központi nyilvántartó szerv szolgáltatja.

Az úti okmány elvesztését bejelentő külföldiek adatainak kezelése[118]

77/A. §[119] Az adatkezelő szerv a központi nyilvántartásban az úti okmány elvesztését bejelentő külföldiek következő adatait kezeli:

a) a Tv. 53. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok,

b) az elveszettnek bejelentett úti okmány típusa és száma,

c) a bejelentés időpontja,

d) a beutazás helye, ideje,

e) magyarországi tartózkodási hely,

f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése,

g) a kiadott tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése,

h) a kiadott új úti okmány típusa, száma és érvényessége,

i) a kiutazási engedély érvényessége,

j) a kiutazási engedélyt kiállító hatóság megnevezése.

Adatszolgáltatás

78. § (1) A Tv.-ben és az e rendeletben szabályozott nyilvántartásokból a jogszabályoknak, valamint a belügyminiszter utasításának, illetőleg az országos rendőrfőkapitány rendelkezésének megfelelően kell statisztikai adatszolgáltatást teljesíteni.

(2)[120] A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek központi nyilvántartásának aktualizálása céljából heti rendszerességgel szolgáltat adatokat a bevándorolt külföldi családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakcímének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.

79. § (1) A központi nyilvántartó szerv, valamint az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásból, illetőleg az ügyiratban szereplő külföldi név- és lakcímadatairól - a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló kivételével - akkor adhat tájékoztatást az érintetten kívül más természetes vagy jogi személy részérc, ha a kérelmező okirattal igazolja az a jogát, amelynek érvényesítéséhez az adat ismerete szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetes vagy jogi személy részére a tájékoztatást meg kell tagadni, ha az adat kiadása idegenrendészeti, bűnüldözési, nemzetbiztonsági érdekeket, továbbá az érintett vagy mások jogát sérti.

(3) A tájékoztatás megadásának vagy megtagadásának a tényét a nyilvántartásban, illetve az ügyiratban fel kell tüntetni.

80. §[121] (1) Az érintett külföldi kérelmére a nyilvántartott vagy az ügyiratban szereplő adatairól - kivéve, ha a törvény a tájékoztatást kizárja - az idegenrendészeti hatóság köteles tájékoztatást adni.

(2) Ha az idegenrendészeti hatóság a külföldi kérelmére vagy hivatalból megállapítja, hogy téves adatszolgáltatás történt, a helytelen adat módosítására köteles haladéktalanul intézkedni.

81. § (1) Az idegenrendészeti nyilvántartásból külföldre - beleértve a nemzetközi szervezeteket is - a személyes adatokból adatszolgáltatás csak nemzetközi szerződés alapján teljesíthető, feltéve, ha az adatok védelme azonos módon biztosított.

(2) A külföldi és nemzetközi szervek által átadott személyes adatok védelmére a megjelölt adatvédelmi követelmények, az átadó ország, valamint a magyar törvények rendelkezései az irányadóak.

82. § (1) A külföldi a központi nyilvántartó szervtől, illetve más idegenrendészeti hatóságtól tájékoztatást kérhet a róla nyilvántartott adatokból történő adatszolgáltatások teljesítésére vonatkozóan.

(2) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha annak teljesítését nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a Tv. vagy az adatigénylő szervre irányadó törvény kizárja.

VI. Fejezet

Értelmező rendelkezések

83. §[122] E rendelet alkalmazása során:

a) családtagnak minősül - a 7. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (3) bekezdésében és a 27. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a házastárs, a házastárs szülei, a gyermek, a gyermek házastársa, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a szülő, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, a gyám, a nagyszülő, az unoka, a testvér, a testvér házastársa és a testvér gyermeke;

b) természetes személyazonosító adat: a külföldi családi és utóneve, nők esetében leánykori családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve;

c) személyazonosító adat: a külföldi családi és utóneve, nők esetében leánykori családi és utóneve, neme, születési helye és ideje.

Átmeneti rendelkezések

84. § (1)[123] Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, illetve más, tartózkodásra vagy utazásra jogosító engedély az érvényességi idején belül felhasználható.

(2)[124] Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély 1996. december 31-ig használható fel.

(3)[125] A korábban elrendelt beutazási tilalmat a rendelet hatálybalépése nem érinti.

85. § (1) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló külföldieknek a Tv. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatairól a nyilvántartás a jelenleg használatos vendégkönyvben 1994. december 31-ig vezethető, ezt követően csak a 37. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú vendégkönyv vezethető.

(2) A 38. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 1996. március 31-ig kell teljesíteni.

85/A. §[126] Azok a Magyarországon engedély nélkül tartózkodó külföldiek, akiknek a tartózkodási jogosultsága a Tv. hatálybalépését követően, az új rendelkezések következtében szűnt meg, a Tv.-ben meghatározott feltételek teljesítése mellett 1996. augusztus 31-ig tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújthatnak be. Esetükben a jogellenes tartózkodás miatt elrendelhető hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásától el lehet tekinteni.

Záró rendelkezések

86. § E rendelet 1994. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 7/1982. (VIII. 26.) BM rendelet és az az módosító 7/1983. (XI. 30.) BM rendelet, az 1/1987. (IX. 8.) BM rendelet, a 3/1990. (I. 18.) BM rendelet, valamint a 13/1991. (X. 17.) BM rendelet,

b) a ki- és bevándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény végrehajtására kiadott 12/1989. (XII. 29.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése, a 2. § (2) bekezdése, a 3. §-a, az 5. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete.

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelethez

A közösségi szállás

HÁZIRENDJE

1. A szállásra befogadásra kerülő személy a befogadáskor (szállásra érkezéskor) köteles magát egészségügyi, ruházat- és csomagellenőrzésnek alávetni.

2. A befogadott a befogadáskor pénzét, értékeit, tárgyait megőrzésre letétbe helyezheti, amelyet a közösségi szállásról való távozáskor részére vissza kell adni.

3. A befogadott a pénzét, az értékeit, a tárgyait magánál tarthatja, de megőrzésükről önmagának kell gondoskodnia.

4. A befogadott nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti (fegyver, ütő-vágó, szúró eszköz, gázspray, kábítószer, alkohol stb.).

5. A befogadott - ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel - a befogadáskor köteles személyazonosságára vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tenni, amelyhez csatolni kell a befogadottról készített arcfényképet.

6. A befogadottaknak külön hálóhelyet (fekhely ágyneművel) és saját eszközök hiányában személyi felszerelést (étkező- és tisztálkodó eszközök) kell biztosítani.

7. A befogadott a részére átadott leltári tárgyakkal a közösségi szállás elhagyásakor köteles elszámolni.

8. A befogadottak elhelyezését és étkeztetését illetően a közösségi szállás vezetése lehetőség szerint figyelembe veszi a nemzeti, vallási, etnikai stb. szokásokat.

9. A befogadott részére a napirendben meghatározott időpontokban és helyen napi három alkalommal (reggeli, ebéd és vacsora) kell étkezést biztosítani.

10. A befogadottak számára a tisztálkodás feltételeit (folyamatos melegvíz-ellátás, WC) biztosítani kell.

11. A befogadott a közösségi szállás helyiségeit, berendezési tárgyait, felszereléseit csak rendeltetésszerűen használhatja. Köteles a helyiségek tisztaságára ügyelni, a berendezési tárgyak épségét megóvni.

12. A befogadott egészségügyi panaszával az ügyeletes orvoshoz fordulhat. Az orvosi rendelés időpontjait a napirend tartalmazza.

13. A befogadott az erre kijelölt helyiségben, a napirend szerinti időpontokban, a szállás vezetője által meghatározott módon látogatót fogadhat, saját költségén távbeszélést és levelezést folytathat.

14. A befogadott vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja. A vallásgyakorlás a szálláshely működési rendjét nem sértheti.

15. A szállás kijelölt helyiségeiben szabadon mozoghat, a művelődéshez és a sportoláshoz rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket szabadon használhatja.

16. A befogadott a szálláshelyen köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel a többi befogadott jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja.