266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet
a Magyar Formatervezési Tanácsról
A magyar nemzetgazdaság versenyképességének a formatervezés eszközeivel történő erősítése, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók helyzetének javítása érdekében a Kormány a Magyar Formatervezési Tanács (a továbbiakban: MFT) feladatairól, szervezetéről és működéséről, továbbá megalakításáról a következőket rendeli el:
Az MFT feladatai
1. §
(1) Az MFT a hazai formatervezés fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia összehangolt kidolgozásáért felelős és annak végrehajtásában közreműködő - tanácsadó, illetve érdek- és véleményegyeztetésre szolgáló - testület.
(2) Az MFT a következő feladatokat látja el:
a) figyelemmel kíséri és értékeli a hazai formatervezés helyzetének, illetve gazdasági jelentőségének alakulását, a formatervezéssel kapcsolatos fogyasztói és vállalkozói ismeretekben, illetve elvárásokban és követelményekben bekövetkezett változásokat, valamint a formatervezés nemzetközi fejlődési irányait;
b) javaslatot tesz a Kormány középtávú, átfogó formatervezési politikájára, figyelemmel a gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innovációs, tudomány- és technológiapolitikai, környezetpolitikai, illetve oktatási és kulturális politikai célkitűzésekre;
c) hozzájárul a b) pontban említett formatervezési politika végrehajtásának összehangolásához, ennek érdekében intézkedéseket kezdeményez az érintett kormányzati szerveknél vagy e szervek útján a Kormánynál;
d) közreműködik a formatervezés hazai intézményrendszerének fejlesztésében, elősegíti a formatervezők és a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - kapcsolatteremtését, kölcsönös tájékozódását és együttműködését, megfelelő intézkedéseket kezdeményez a vállalkozások, illetve a fogyasztók igényeinek és a formatervezés választékának, illetve fejlődési irányainak hatékonyabb összeegyeztetése érdekében;
e) a formatervezési tevékenységet előmozdító programokat, pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat;
f) gondoskodik a formatervezéssel kapcsolatos ismeretek összehangolt terjesztéséről, a hazai formatervezési kultúra fejlesztéséről, valamint a formatervezők iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteinek gyarapításáról;
g) elősegíti - különösen az adó- és pénzügyi szabályozás területén - olyan feltételek kialakítását, amelyek a vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy az innovációs folyamatokban, a termékfejlesztésben, a gyártásban és a kereskedelemben nagyobb mértékben, hatékonyabban vegyék igénybe a formatervezés eszközeit;
h) állást foglal, javaslatot tesz és intézkedéseket kezdeményez az érintett kormányzati szerveknél és felsőoktatási intézményeknél a formatervezők képzésének kérdéseiben, elősegíti a formatervezés és az ergonómia szakmakultúrájának fejlődését;
i) előmozdítja a magyar formatervezés nemzetközi ismertségének és elismertségének javítását, valamint a hazai formatervezőknek a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódását;
j) kialakítja és működteti a nemzeti formatervezési díjak adományozásának rendszerét, javaslatot tesz az erkölcsi és anyagi elismerés más formáira, valamint ösztöndíjak létesítésére.
(3) Az MFT a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatának teljesítése érdekében vizsgálatokat végeztet el és elemzéseket készíttet; a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatának teljesítése érdekében intézményalapítást vagy -átalakítást kezdeményezhet.
(4) Az MFT felkérésre véleményezi a formatervezést érintő jogszabály, illetve kormány-előterjesztés tervezetét.
(5)[1]
(6)[2] Az MFT javaslatára a nemzeti formatervezési díjak adományozásának rendjére vonatkozó szabályzatot a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.
Az MFT szervezete
2. §
(1)[3] Az MFT legfeljebb 9 tagú - a formatervezési tevékenységhez kötődő szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület. A kormányzati képviselők száma nem érheti el az MFT taglétszámának a felét.
(2)[4] Az MFT-nek hivatalból tagja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.
(3)[5] Az MFT egy-egy tagját - a Hivatal elnöke véleményének figyelembevételével - a miniszter, az iparügyekért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter jelöli.
(4)[6] Az MFT tagjainak kinevezésére a Hivatal elnöke tesz - a (3) bekezdésben foglaltak szerint jelöltekre is kiterjedő - javaslatot. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.
(5)[7] Az MFT tagjait a miniszter nevezi ki hároméves időtartamra. A kinevezés két alkalommal további három-három évre meghosszabbítható.
(6) A tagság megszűnik:
a) a határozott idő elteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével,
e) a tag halálával.
3. §
(1)[8] Az MFT elnöke a Hivatal elnöke.
(2) Az MFT tagjai közül egy vagy több elnökhelyettest választhat.
(3) Az MFT a feladatai ellátása érdekében - szükség szerint - szakbizottságokat alakíthat. A szakbizottságok munkájában való részvételre - tagjain kívül - felkérhet formatervező alkotókat, illetve a formatervezés területén működő vállalkozókat, oktatókat és más szakembereket is.
Az MFT működése
4. §
(1)[9] Az MFT éves munkaterv alapján látja el feladatait, amelyet az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti formatervezési politikával összhangban alakít ki, és tájékoztatásul megküld a miniszter részére.
(2)[10] Az MFT a saját maga által megállapított ügyrend szerint működik.
(3)[11]
(4)[12] Az MFT elnöke évente beszámol az MFT tevékenységéről a miniszternek.
(5)[13] Az MFT-t az elnök képviseli.
(6)[14] Az MFT működésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság szervezeti egységeként működő Iroda látja el. Az MFT működésével kapcsolatos költségeket a Hivatal költségvetése tartalmazza.
Záró rendelkezések
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)[15]
(3)[16]
6. §[17]
Az MFT testületi tagoknak az e § hatálybalépésekor fennálló megbízatása e § hatálybalépésekor megszűnik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2023.09.01.
[2] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.09.01.
[3] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.09.01.
[4] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.09.01.
[5] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.09.01.
[6] Módosította a 341/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
[7] Módosította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 228. § c) pontja. Hatályos 2014.09.05.
[8] Módosította a 341/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
[9] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.09.01.
[10] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.09.01.
[11] Hatályon kívül helyezte a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 5. § b) pontja. Hatálytalan 2023.09.01.
[12] Módosította a 174/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § f) pontja. Hatályos 2008.07.01.
[13] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.09.01.
[14] Megállapította a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.09.01.
[15] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1016. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[16] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1016. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[17] Beiktatta a 246/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2023.09.01.