1/2002. (I. 11.) EüM rendelet

az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (3) bekezdésének ba) és bb) pontja szerinti felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre - ideértve a kutató, megelőző intézményeket is - (a továbbiakban együtt: egészségügyi intézmény),

b) azon hulladékkezelőre, aki az egészségügyi hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék termelőjétől kezelésre átveszi,

c) az a) pont szerinti egészségügyi intézményben keletkező valamennyi hulladékra, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.

(2)[1] A rendelet hatálya nem terjed ki a halva született és elvetélt magzatokra, csonkolt testrészekre, emberi szervekre, szervmaradványokra. Ezekkel kapcsolatban a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. Nem terjed ki továbbá a rendelet hatálya a kábítószernek, illetve pszichotrop anyagnak minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának és nyilvántartásának és tárolásának rendjéről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellenőrzött szerekre.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési hulladéknak megfelelő hulladékok;

b) veszélyes hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező veszélyes hulladékok a 18 01 06 kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek, a 18 01 08 kódszámú citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek és a 18 01 10 kódszámú fogászati célokra használt amalgám hulladékai;

c)[2] különleges kezelést igénylő (fertőző) 18 01 03 kódszámú veszélyes hulladékok:

ca) azok a használt éles, hegyes eszközök, amelyek szúrt vagy vágott sérülést okozhatnak, fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek, (injekciós tűk, injekciós fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek, egyéb eszközök),

cb) vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozások során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, váladékok, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagok, illetve azok maradványai,

cc) a fertőző egységek és elkülönítők összes hulladékára, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok, amelyek a külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségek ellátása során keletkeztek. A vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, egyszerhasználatos ruhanemű és lepedő, tampon, katéter, vizeletgyűjtő tasak, protézis, inkontinencia betét, pelenka (kivéve az egészséges csecsemők pelenkái; illetőleg az átmenetileg inkontinenssé vált, vagy idős koruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia betétei) és egyéb hasonló betegellátási hulladékok,

cd) légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei,

ce) fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok tetemei, testrészei, ezek trágyája és alomja,

cf) génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok,

cg) citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök (ágynemű, ruhanemű, kötszer, kesztyű, vizeletgyűjtő tasak, infúziós üveg, egyéb eszközök);

d) elsődleges csomagolás: a fertőző hulladékok gyűjtésére a keletkezés helyén alkalmazott doboz, zsák, tartály, amelynek belső felületével a fertőző hulladék érintkezik;

e) másodlagos csomagolás: az elsődleges csomagolásban lévő hulladékok gyűjtéséhez, belső mozgatásához vagy szállításához alkalmazott konténer, doboz, láda, egyéb eszköz;

f) újrahasznált edényzet: kiürített, tisztított és fertőtlenített rendszerint másodlagos csomagolás.

3. §

(1)[3] Az egészségügyi intézményben keletkező hulladékokról az 1. számú mellékletben foglalt nyilvántartó lapot kell vezetni és megküldeni minden év január 10-éig a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékokra vonatkozóan a külön jogszabályban előírt nyilvántartási és a környezetvédelmi hatósághoz történő bejelentési kötelezettséget.

(3) A humángyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésére - a hulladékok jegyzékében foglalt besorolástól függetlenül - a veszélyes hulladékokra vonatkozóan külön jogszabályban előírtak az irányadók.

4. §

(1) A települési hulladéknak minősülő hulladékot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni.

(2) A 2. § b) pontjában megjelölt hulladékok kezelésénél a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A 2. § c) pontjában megjelölt hulladékok kezelésénél:

a)[4] az éles, hegyes eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni,

b) a gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot és a 2. számú melléklet szerinti nemzetközi bioveszély jelet kell alkalmazni,

c) kizárólag a 6. § szerinti hulladékgyűjtő berendezések és eszközök forgalmazhatók és alkalmazhatók,

d) a fertőző hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékben 0-5 °C-on pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók,

e) lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket kinyitni nem szabad,

f) fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók, és ezen műveletek előtt a hulladék nem tömöríthető,

g) fertőző hulladékot lerakóhelyre vinni nem szabad,

h) fertőtlenítő berendezés alkalmazásakor a hulladékot aprítani kell,

i) ha a hulladékfertőtlenítő berendezés különleges edény használatát kívánja meg, a fertőtlenítési ciklus befejezése után a kiürített, tisztított elsődleges csomagolóeszköz ismételten használható,

j) fertőzött kísérleti állatok tetemei, váladékai és az alom csak olyan hulladékégetőben ártalmatlanítható, amely rendelkezik az ilyen típusú hulladékok kezelésére vonatkozó engedéllyel,

k) fertőző hulladék szállításánál a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(4)[5] A 18 01 01 kódszámú hulladékká vált nem használt éles, hegyes eszközöket elkülönítetten, eredeti bontatlan csomagolásban, illetve szilárd falú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni, és azt megfelelő engedéllyel rendelkező szervezetnek hasznosításra kell átadni.

(5)[6] Az egészségügyi intézménynek, ha saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkezik, a fertőző hulladék folyamatos elszállítására és ártalmatlanítására - erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel - szerződést kell kötnie.

5. §

(1)[7] A 2. § c) pontja szerinti hulladék fertőtlenítésekor hőhatáson alapuló eljárás, továbbá az országos környezetvédelmi hatóság által a külön jogszabály szerint alkalmazás céljából minősített technológia alkalmazható. A hővel történő fertőtlenítés követelményeit a 3. számú melléklet 1. pontja, a fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítés követelményeit a 3. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.

(2)[8] A hulladékgyűjtők és szállító eszközök fertőtlenítését az előírásoknak megfelelően kialakított, elkülönített helyen, csak arra kiképzett személyzet végezheti a 3. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.

(3)[9] A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatását a 3. számú melléklet 4., illetve 5. pontja szerint a következő gyakorisággal kell ellenőrizni:

a) a berendezés üzembe helyezésekor,

b) folyamatos üzemeltetés esetén legalább félévenként,

c) meghibásodást követő műszaki javítás után,

d) minden olyan esetben, amikor a hulladék fertőtlenítésének hatékonyságával kapcsolatban az ellenőrző hatóság részéről kifogás merül fel.

(4)[10] Az ellenőrző vizsgálatokat a népegészségügyi feladatkörében a fővárosi és megyei kormányhivatal végzi.

(5) A hulladékfertőtlenítő berendezés vizsgálati dokumentációját a 3. számú melléklet 4. pontja tartalmazza.

6. §

(1) A 2. § c) pontja szerinti hulladékok gyűjtésére rendszeresített berendezések és eszközök minőségi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)[11] A 2. § c) pontja szerinti hulladékok gyűjtésére rendszeresített berendezések és eszközök értékesítése, átadása során a forgalmazó köteles a gyártó vagy - ha a gyártó nem az Európai Gazdasági Térség területén található - az importőr által kiállított, a termékhez csatolt minőségi nyilatkozatát is átadni az egészségügyi intézményeknek arról, hogy a termék megfelel a 4. számú mellékletben szereplő minőségi követelményeknek.

(3) A 2. § c) pontja szerinti hulladékot az ország területére behozni, illetve onnan kivinni nem szabad.

7. §

(1) Hulladékgazdálkodási felelőst kell kijelölni az egészségügyi intézmények közül

a) kutató intézménynél, ha a keletkező hulladék az 1000 kg/év mennyiséget meghaladja,

b) három vagy ennél több munkahellyel rendelkező járóbeteg-ellátást, illetve alapellátást nyújtó szolgáltatónál,

c) fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatónál.

(2) A hulladékgazdálkodási felelős feladatai:

a) a hulladék kezelésének megszervezése, ezen belül az egyes keletkezési helyekre a gyűjtési módok, helyek meghatározása, a belső tárolási pontok kijelölése, a szállítási gyakoriság, szállítási útvonal meghatározása,

b) a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges edények, eszközök, szállítási feltételek biztosítása,

c) a veszélyes hulladékok átadás/átvétel első bizonylatolási rendszerének kialakítása, ellenőrzése,

d) a hulladékkezeléshez szükséges egyéni védőeszközök meglétének és használatának ellenőrzése,

e) éves szinten a hulladékkezelési utasításnak megfelelő költségvetési terv elkészítésében és annak egészségügyi intézmény költségvetési tervének részeként való elfogadtatásában közreműködés,

f) az intézményi hulladékok kezelésével kapcsolatos munkavédelmi oktatások megtartása,

g) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jelentés és adatszolgáltatás elkészítése.

8. §

(1) A 7. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézmény vezetője az 5. számú mellékletben foglalt szempontok szerint hulladékkezelési utasítást ad ki.

(2) A hulladékkezelési utasítás a betegellátási technológia részét képezi.

(3) A hulladékkezelésnek a betegeket, illetve a látogatókat érintő szabályait az egészségügyi intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni.

(4)[12] A hulladékkezelési utasításban foglaltak végrehajtását a környezetvédelmi hatóság és a járási hivatal ellenőrzi.

9. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 8. §-ában foglalt rendelkezés 2002. július 1-jén lép hatályba.

(3)[13]

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelethez

Hulladékkezelési nyilvántaró lap az egészségügyi intézmények részére TEAOR: 851 humán egészségügyi ellátás, illetve kísérlet/kutatás

Kitöltési útmutató az

1. számú melléklethez

A hulladékkezelési nyilvántartó lapot évente kell kitölteni, és a tárgyévet követő január 10-éig az illetékes járási hivatalnak kell megküldeni. A nyilvántartó lapot minden egyes telephelyről, rendetőről külön kell kitölteni.[15]

1. Általános adatok

1.3. és 1.4. sor: Az "egyéb" tulajdonos és működtető jellegét külön szövegben kell megadni.

1.6.1. sor: A rendelő funkciója lehet háziorvosi, gyermekorvosi, fogászati, szemészeti stb.

1.8. sor: A veszélyes hulladékot 200 kg/év mennyiségtől kell bejelenteni a környezetvédelmi hatósághoz.[16]

2. Fertőző hulladékok

2.3. sor: A kérdés az intézményből történő elszállításra vonatkozik, amely begyűjtő járat igénybevételével is történhet.

3. Vegyi/fizikai tulajdonság miatt veszélyes hulladékok

3.1.1-3.1.2. stb. sor: A hulladékok EWC kódjait a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet - a hulladékok jegyzékéről - tartalmazza oly módon, hogy a veszélyes hulladékokat csillag jelöli. Minden egyes kódszámmal rendelkező veszélyes hulladékot külön kell megadni.

3.4.2. sor: A szerződés időtartamánál a lejárati időpontot is meg kell adni.

3.6. sor: A hulladék átadásának/átvételének dokumentálásánál a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

2. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelethez

A bioveszély nemzetközi jele

(Méret: 8 cm x 8 cm)

[Szín: sárga alapon (keretben) fekete jelt

3. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelethez[17]

Hulladékfertőtlenítés

1. A hővel történő fertőtlenítő eljárás követelményei

a) A hulladéktömeg külső és belső felületén, a hulladék minden egyes pontján biztosítani kell a hőhatás érvényesülését.

b) A fertőtlenítő eljárások paramétereit a fertőző hulladékok esetében csoportonként kell meghatározni.

c) A fertőző hulladékot a fertőtlenítés előtt nem szabad válogatni, átönteni, tömöríteni vagy más módon előkezelni.

d) A fertőző hulladékok szükség esetén történő aprítása, a tárolóedényzet nyitása, a fertőtlenítés előtt csak akkor lehetséges, ha az aprítást a fertőtlenítéssel együtt zárt rendszerben végzik.

e) A tárolóedényzet csak akkor lehet hermetikusan lezárt, ha az vizes oldatot tartalmaz, vagy a hulladék legalább 20% nedvességtartalommal rendelkezik.

f) A hőenergiával (túlnyomásos telített vízgőzzel) történő termodezinfekciós eljárás alkalmazása során a rakományban (a fertőtlenítő berendezésben elhelyezett összes hulladék) kialakuló hőmérsékletet (ún. maghőmérséklet kialakulását), az ún. hőmérséklet-kiegyenlítődési időt, valamint a fertőtlenítési ciklus utolsó részidejét jelentő, ún. lehűlési időt a hulladék jellegének megfelelően kell meghatározni, és a folyamat során regisztrálni.

g) Amennyiben az f) pontban leírt eljárással ártalmatlanítanak, a csomagolóanyagnak lehetővé kell tenni a telített, túlnyomásos vízgőznek a hulladékba való behatolását és a levegő vákuummal történő eltávolítását.

h) A fertőtlenítési ciklus végén a rakomány és a fertőtlenítő berendezés egyes szerkezeti elemei nem tartalmazhatnak fertőzőképes mikroorganizmusokat.

2. A fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítő eljárás követelményei

a) A hulladéktömeg külső és belső felületén, a hulladék minden egyes pontján biztosítani kell a fertőtlenítő hatás érvényesülését.

b) A fertőtlenítő eljárások paramétereit a fertőző hulladékok esetében csoportonként kell meghatározni.

c) A fertőző hulladékot a fertőtlenítés előtt nem szabad válogatni, átönteni, tömöríteni vagy más módon előkezelni.

d) A fertőző hulladékok szükség esetén történő aprítása, a tárolóedényzet nyitása, a fertőtlenítés előtt csak akkor lehetséges, ha az aprítást a fertőtlenítéssel együtt zárt rendszerben végzik.

e) A fertőtlenítő szerek hatékonyságát és behatási idejét legalább 2,5 x 10E5 TKE (telepképző egység)/ml tenyészeteken kell bevizsgálni az alábbi mikroorganizmus teszt törzseken:

A fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos további kérdéseket a "Biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről" kiadott 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet előírásai szabályozzák.

f) A fertőtlenítési ciklus végén a rakomány és a fertőtlenítő berendezés egyes szerkezeti elemei nem tartalmazhatnak fertőzőképes mikroorganizmusokat.

3. A hulladékgyűjtő, hulladékszállító eszközök fertőtlenítése

a) A fertőző hulladékok elsődleges gyűjtőeszközei egyszerhasználatosak, nem nyithatók ki, azokat a hulladékkal együtt kell fertőtleníteni, ártalmatlanítani.

b) A többszöri használatra készült hulladékgyűjtőket, hulladékszállító eszközöket (badellák, konténerek, műanyag gyűjtők stb.) kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni kell. Az edények tisztításánál és fertőtlenítésénél felhasznált folyadékot szennyvízként kell kezelni.

c) A hulladékgyűjtők, hulladékszállító eszközök fertőtlenítésére csak az erre a célra engedélyezett fertőtlenítő- és egyfázisos felületfertőtlenítő, tisztítószereket lehet alkalmazni, az adott szerre megadott koncentráció és expozíciós idő mellett.

d) A hulladéktároló/szállító eszközök fertőtlenítésére alkalmazható eljárások:

- A lemosással történő fertőtlenítés során erre alkalmas eszközzel (mop, textília stb.) a fertőtlenítőszert a kezelendő felületre rá kell vinni, majd a felületeket lemosva az oldatokat - a fertőtlenítőszer behatási idejének figyelembevételével - hagyni kell a felületekre száradni. Különösen ügyelni kell arra, hogy a nehezen hozzáférhető helyekre (rések, szögletek stb.) is eljusson a fertőtlenítő oldat.

- Permetezéssel történő fertőtlenítés során a fertőtlenítő oldatot nagy nyomású, mechanikus porlasztóval (pl. permetezőgép) juttatjuk a fertőtlenítendő felületre, majd hagyjuk a felületre száradni a fertőtlenítőszer előírt behatási idejének figyelembevételével. A szállítóeszközök fertőtlenítésére megfelelő személyzetet és hideg-meleg folyóvízzel ellátott helyet kell biztosítani.

- Gőzzel történő fertőtlenítés esetén - a hulladék eltávolítása után - a hulladéktároló edényzetet túlnyomásos, magas hőmérsékletű vízgőz (ún. gőzborotva) fertőtleníti.

4. A hőhatáson alapuló fertőtlenítő berendezések hatásfokának mikrobiológiai ellenőrzése

A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatékonyságát erre a célra kifejlesztett, engedélyezett bakteriológiai spórakészítményekkel (bioindikátorokkal) kell ellenőrizni.

a) A 105 °C-on üzemelő fertőtlenítő berendezéshez a következő bioindikátort kell alkalmazni: Bacillus subtilis ATCC 6051 baktériumtörzsből előállított spórák -2,5 x 10 E5 spóra/bioindikátor.

b) A 134 °C-on üzemelő fertőtlenítő berendezéshez az alábbi indikátort kell alkalmazni: Bacillus stearothermophylus ATCC 7953 baktériumtörzsből előállított spórák -2,5 x 10 E5 spóra/bioindikátor.

c) Az ellenőrzéshez alkalmazandó indikátorok száma: 10 bioindikátor/m3.

d) A berendezés fertőtlenítő hatásának vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvben a következő pontokban szereplő adatokat kell rögzíteni:

- a berendezés gyártója, típusa, gyártási száma,

- a berendezés telepítésének helye, üzemeltetője,

- a berendezés vizsgálatának módja,

- a vizsgálóeljárás leírása,

- a fertőtlenítendő hulladékrakomány berakásának módja, mennyisége, a thermoelemek elosztása a berendezés munkaterében,

- a fertőtlenítés és üzemeltetés paraméterei,

- a mikrobiológiai ellenőrzés eredményei, beleértve a bioindikátorok rezisztenciájának meghatározását,

- az alkalmazott bioindikátorok gyártója, sorszáma, lejárati dátuma és csomagolásának módja.

e) A berendezés vizsgálatát a következő mintarakományokkal kell elvégezni:

- porózus tulajdonságú, cellulóz alapú anyag,

- üreges tárgyak,

- folyékony anyagok (műanyag zsákok, egyenként 500 ml vízzel feltöltve).

5. A fertőtlenítőszerrel történő kezelésen alapuló fertőtlenítő berendezések hatásfokának mikrobiológiai ellenőrzése

A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatékonyságát három egymást követő alkalommal a fertőtlenített rakományból a kezelési ciklust követően vett minta mikrobiológiai vizsgálatával kell ellenőrizni.

A berendezés fertőtlenítő hatásának vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvben a következő pontokban szereplő adatokat kell rögzíteni:

- a berendezés gyártója, típusa, gyártási száma,

- a berendezés telepítésének helye, üzemeltetője,

- az alkalmazott fertőtlenítőszer neve, hatóanyaga(i),

- a berendezés vizsgálatának módja,

- a vizsgálóeljárás leírása,

- a fertőtlenítendő hulladékrakomány berakásának módja, mennyisége, elosztása a berendezés munkaterében,

- a fertőtlenítés és üzemeltetés paraméterei,

- a mikrobiológiai ellenőrzés eredményei.

4. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelethez

Az egészségügyi intézményekben a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök minőségi követelményei

Szállítás esetén a csomagolóeszközöknek az ADR/RID szabályzatok szerinti minősítése (UN kód) is szükséges.

5. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelethez

Hulladékkezelési utasítás szempontjai

1. Az utasításban:

a) meg kell nevezni a hulladékgazdálkodásért megfelelő intézkedési jogkörrel rendelkező felelőst és a belső hulladékgazdálkodási rendszer részfelelőseit,

b) funkcionális egységenként rögzíteni kell a veszélyes hulladékok gyűjtési, tárolási, átadási, szállítási, hasznosítási, illetve ártalmatlanítási rendjét, illetve az ezek betartásáért, valamint nyilvántartásáért és a bejelentési kötelezettség teljesítéséért felelősöket.

2. Funkcionális egységenként és hulladékfajtánként meg kell adni:

a) a keletkező hulladékok csoportjaira vonatkoztatva a mennyiségi és minőségi adatokat a jelen rendelet 2. §-ában megadott csoportosításban,

b) a hulladékok mennyiségének csökkentésére vonatkozó lehetőségeket (pl. szelektív gyűjtés),

c) a keletkező hulladékok ártalmatlanításának módját a külön jogszabályban meghatározott elérhető legjobb technika szerint.

3. Az utasításnak tartalmaznia kell az ezen feladatokkal összefüggő speciális oktatás tematikáját, nyilvántartási módját, gyakoriságát, az oktatandó személyek körét és a rendkívüli helyzetekben szükséges teendőket.