251/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet

Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az állami tudomány- és technológiapolitika megvalósításának közvetlen eszközei között kiemelt jelentőségűek a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (a továbbiakban: Nemzeti K+ F Programok).

(2) A Nemzeti K+F Programok célja átfogó K+F tevékenység támogatása az alábbi témákban, nem érintve a külön jogszabályban meghatározott célelőirányzatokból nyújtható támogatásokat:

a) élettudományi kutatások,

b) információs és kommunikációs technológiák,

c) környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,

d) agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,

e) a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.

2. §

A Nemzeti K+F Programok meghirdetésével elérni kívánt hatások:

a) az ország versenyképességének növekedése, az életminőség javulása és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépülése,

b) a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások hatékony kihasználása, ezek megerősödése, nemzetközi versenyképességük, pályázati képességük javulása, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának és a kutatás-fejlesztési szféra fejlődésének elősegítése,

c) a versenyszféra és a hazai kutatás-fejlesztési műhelyek kapcsolatainak erősödése, a tudomány, a technológia és az innováció területén a nemzeti és a nemzetközi együttműködés fokozódása, a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatokon való részvétel bővülése.

3. §

(1)[1] A Nemzeti K+F Programok forrása a költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében jóváhagyott előirányzat. Az előirányzat eszközeinek felhasználása és kiadásai feletti döntési hatáskört az oktatási miniszter gyakorolja. Ezen előirányzat bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett előirányzatfelhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni. A Kincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (a továbbiakban: kezelő)- a 4. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti döntésre figyelemmel - az Oktatási Minisztériumot teljes jogkörrel képviseli.

(2) A Nemzeti K+F Programok forrásai, annak működtetésével, felhasználásával, a pályázat megismertetésével, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi

és személyi feltételeivel, az ellenőrzéssel, a kutatás-fejlesztési eredmények bemutatásával és elterjesztésével kapcsolatos költségek fedezésére is felhasználhatók. Az e célra fordított felhasznált pénzeszközök mértéke nem haladhatja meg a költségvetési törvényben a Nemzeti K+F Programok céljára meghatározott források 5%-át.

A programok működtetése és irányítása

4. §

(1) A pályázati struktúrát, a pályázatok értékelési és ellenőrzési rendszerét az oktatási miniszter alakítja ki. A Nemzeti K+F Programok működésének koordinálására az oktatási miniszter Programirányító Testületet (a továbbiakban: IT), az egyes programokban Program Tanácsokat (a továbbiakban: PT) működtet.

(2) Az IT elnöke az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára.

(3) Az IT tagjai: a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, az Oktatási Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Belügyminisztérium, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt szakmai vezetője. Az IT-be az egyes tárcák képviselőit az adott tárca minisztere jelöli ki. Ugyancsak tagjai az IT-nek az egyes programok irányításával az oktatási miniszter által megbízott PT elnökök (a továbbiakban: PTE-k), valamint a hazai versenyszféra 3 kiemelkedő képviselője. Az IT tagjait az oktatási miniszter kéri fel.

(4) Az IT feladata:

a) a pályázati kiírások jóváhagyása,

b) a PT javaslatai alapján döntési javaslat készítése a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról,

c) a programok időszaki beszámolóinak elfogadása,

d) javaslattétel az egyes projektek módosítására, finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére,

e) évenkénti beszámoló készítése a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzat-felhasználásáról az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számára.

(5) Az egyes programokban működő PT tagjait - az érintett minisztériumok javaslata alapján - az oktatási miniszter kéri fel és bízza meg.

(6) A PT feladata:

a) a pályázati kiírások előkészítése,

b) a pályázatok elbírálása és javaslattétel az IT számára projektek támogatására vagy elutasítására,

c) a projektek rendszeres szakmai ellenőrzése.

(7) A PTE a PT bevonásával évenként szakmai beszámolót készít az IT számára.

(8) A PT-k működésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja.

A támogatás feltételei

5. §

(1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhető el.

(2) A pályázati rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a forrásfelhasználás rendjét - a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait is érvényesítve -, a finanszírozás mértékét és módszerét, a kutatás folyamatos értékelését és annak módját, az ellenőrzést, a jogkövetkezményeket és a támogatás folyósításának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza.

(3)[2] Támogatásban részesülhet bármely olyan belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsőoktatási intézményék, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is - tanszék, kutatócsoport, intézet, könyvtár stb. - amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton konzorciumi tagként részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához társult országokban bejegyzett jogi személyiséggel bíró szervezetek azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek, és nem lehetnek a konzorcium vezetői.

(4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttműködési megállapodás mintának megfelelő együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg.

6. §

(1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következő költségekre számolhatók el:

a) kizárólag az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint,

b) kizárólag és folyamatosan kutatási-fejlesztési célra használt műszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy előállítási költségei, a számviteli törvény 47-48. és 51. §-a szerint,

c) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges ingatlanvásárlás, illetve építési tevékenység, ha az kísérleti terület, laboratórium vagy kísérleti üzem létesítését szolgálja a számviteli törvény 47-48. és 51. §-a szerint,

d) kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közműszolgáltatás) egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számviteli törvény 78. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint [a számviteli törvény 25. § (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke - támogatási szempontból - csak akkor vehető figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettől vásárolta],

e) amennyiben a konzorcium-vezető szervezet nem vállalkozás, legfeljebb 5% koordinációs költség is elszámolható a konzorcium-vezető szervezet részére.

(2) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje költségvetési szerv, a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz kincstári vagyonnak minősül. Más kedvezményezett esetében a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz a kedvezményezett tulajdonába kerül. Ez utóbbi esetben az eszköz az előállítástól vagy a beszerzésétől számított 3 évig kizárólag a támogatást nyújtó előzetes írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, vagy terhelhető meg. Elidegenítés esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 89. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Költségvetési szerv és más kedvezményezett együttes támogatása esetén a (2) bekezdés szabályait annak megfelelően kell alkalmazni, ahogyan a kedvezményezettek a támogatásból létrehozott vagy beszerzett eszközök tulajdonjogáról előzetesen írásban megállapodtak.

7. §

(1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni.

(2)[3] A támogatás feltételeiről, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeiről a kezelő és a támogatott szerződésben állapodik meg.

(3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 12. §-a szerint, a jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolható költségekre tekintettel kell meghatározni.

A pályázati rendszer ellenőrzése, értékelése

8. §

(1) A Nemzeti K+F Programok eszközeinek felhasználásáról az oktatási miniszter évente beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámolóról tájékoztatja az Országgyűlés Oktatási és 'Tudományos Bizottságát, valamint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot.

(2) A Nemzeti K+F Programok utólagos értékelése során független külső szákértők vizsgálják meg a szerződés keretében végzett munka hatékonyságát, hasznosságát, a közvetlen és közvetett hatásokat.

(3) A Nemzeti K+F Programok eredményeiről a közvélemény számára szükség szerint, de legalább évente tájékoztatást kell adni.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól szóló 201/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 71/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet és a 196/2001. (X. 19.) Korm. rendelet.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján, a 62. cikkben foglaltaknak megfelelően, az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) Közösségi keretszabály a kutatási-fejlesztési célú állami támogatásról (HL C sorozat 45. szám; 1996.),

b) a Bizottság 69/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. Cikkeiben foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a csekély összegű támogatások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001.).

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök