2/2002. (VI. 20.) GKM rendelet

az általános rendeltetésű hosszúságmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek a (2) bekezdés szerinti általános rendeltetésű hosszúságmérőket gyártanak vagy forgalmaznak (a továbbiakban együtt: gyártó).

(2) E rendelet hatálya a mellékletben felsorolt általános rendeltetésű hosszúságmérőkre terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) általános rendeltetésű hosszúságmérő (a továbbiakban: hosszúságmérő): olyan mérőeszköz, amelynek osztásértéke a hosszúság törvényes egységében van megadva;

b) névleges hosszúság: az a hosszúság, ami a hosszúságmérőn jelölve van.

3. §

(1) E rendelet 1. §-ában meghatározott hosszúságmérő akkor hozható forgalomba, ha

a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, nemzetközi mérésügyi szervezetek ajánlásaiban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek;

b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá

c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.

(2) Forgalomba hozatal előtt a gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy az 1. § hatálya alá tartozó mérőeszközt a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdésben meghatározott jelölésekkel.

4. §

A hosszúságmérők típusvizsgálati eljárására és első hitelesítési eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak azzal, hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános mérésügyi jogszabályok előírásai az irányadóak.

Típusvizsgálati eljárás

5. §

(1) A gyártónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie az e rendelet mellékletében felsorolt mérőeszköztípusokra és mérőeszközfajtákra.

(2) A kérelem a mérésügyi jogszabályokban a típusvizsgálati eljárást kezdeményező beadványokra előírt dokumentumokon kívül tartalmazza különösen a hosszúságmérők anyagára, szerkezetére, az osztásjelre és számozásra, a névleges hosszúságra, a feliratokra és a legnagyobb megengedett hibákra vonatkozó adatokat.

(3) A típusvizsgálati eljárás az e rendeletben szabályozott hosszúságmérők esetében kiterjed

a) a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében általában vizsgált körülményekre;

b) a (2) bekezdésben meghatározott jellemzők vizsgálatára;

c) arra, hogy a gyártó a hosszúságmérőn a mérő elejéhez közel eső részén biztosított-e helyet az első hitelesítési jel számára, továbbá

d) a bemutatott minta megfelel-e az e rendelet melléklete 9. pontjában meghatározott hosszúságmérő fajtára előírt követelményeknek.

6. §

A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a mérőeszközt a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.

Első hitelesítés

7. §

A hitelesítő szervezet meghatározza, hogy a hosszúságmérők első hitelesítését

a) valamennyi bemutatott mérőeszközön a melléklet,

b) vagy annak egyes tételein a melléklet 10. pontjának előírásai

szerint végzi el.

8. §

(1) Az első hitelesítés tartalmazza a hosszúságmérők szemrevételezéses ellenőrzését a jóváhagyott típusmintával való megegyezés ellenőrzése céljából. Ez különösen a melléklet 4.6., 5.1. és 5.3. pontjaiban írt követelmények teljesítésének ellenőrzésére vonatkozik.

(2) A hitelesítő szervezet ellenőrzi továbbá azt is, hogy a hosszúságmérő megfelel-e a névleges hosszúságra vonatkozó követelményeknek, a legnagyobb megengedett hibára vonatkozó előírásoknak, továbbá a melléklet 9.2. pontja rendelkezéseinek, ahol ez alkalmazható.

9. §

(1) A 8. §-ban meghatározottakon kívül öt, a mérőeszköz hossza mentén véletlenszerűen kiválasztott vizsgálati ponton a következő ellenőrzést kell elvégezni:

a) két nem egymást követő osztásjel távolsága;

b) osztásérték;

c) két egymást követő osztásjel távolságai közötti különbség.

Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy a melléklet 8.1. b), 8.2.1. és 8.2.2. pontjainak, valamint, ahol ez alkalmazható, a 8.3. pont rendelkezéseinek való megfelelést ellenőrizzék.

(2) Ahol ezt a vizsgálat eredményei indokolttá teszik, a hitelesítő szervezet a vizsgálati pontok számát megnövelheti vagy lecsökkentheti.

10. §

A 8-9. §-okban leírt valamennyi vizsgálatnak a melléklet 8.5. pontjában megadott referenciafeltételek mellett kell történnie.

Mintavételes eljárással történő első hitelesítés

11. §

Amennyiben a hosszúságmérők gyártása sorozatban történik (és a gyártó kijelenti, hogy a gyártás során megfelelő ellenőrzést végeztek, akkor kérésére a benyújtott tétel mintavételes eljárásnak (statisztikai vizsgálatnak) vethető alá a melléklet 10. pontjában meghatározottak szerint.

12. §

A mellékletben meghatározott hosszúságmérők első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a hosszúságmérőn vagy a hozzá rögzített tartozékon, a hosszúságmérő elejéhez közel eső részén.

A hosszúságmérőn elhelyezhető jelölések és feliratok

13. §

(1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, az általános mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerint kell elhelyezni a mérőeszközön.

(2) A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Ellenőrzés

14. §

Az e rendelet szerinti előírások betartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni és a jogszabályi felhatalmazás alapján a szükséges intézkedéseket megtenni.

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz, történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács 78/629/EGK és a 85/146/EGK irányelvével módosított, az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/362/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 2/2002. (VI. 20.) GKM rendelethez

A hosszúságmérők általános előírásai, típusai, fajtái, a hosszúságmérőkön elhelyezhető feliratok, valamint a mintavételes eljárás módja

1. Általános előírások

1.1. A fő osztásjeleket az a két jel jelenti, amelyek közötti távolság a hosszúságmérő névleges hosszát jelöli ki.

1.2. A hosszúságmérő skáláját a fő osztásjelek, valamint egyéb jelölések képezik.

2. A hosszúságmérők típusai

2.1. Véglapos hosszúságmérő, ha a fő osztásjelet két felület képezi.

2.2. Végvonásos hosszúságmérő, ha a fő osztásjelet két vonal, mélyedés vagy jelölés képezi.

2.3. Összetett hosszúságmérő, ha a fő osztásjel egyikét felület vagy él, míg a másikat vonal, mélyedés vagy jel képezi.

3. A hosszúságmérők anyaga

A hosszúságmérőket és azok kiegészítő tartozékait olyan anyagokból kell készíteni, amelyek rendeltetésszerű használat mellett eléggé tartósak, stabilak és ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben.

Az anyagminőségnek olyannak kell lennie, hogy

3.1. Rendeltetésszerű használat mellett a referenciahőmérséklet alatt vagy felett 8 °C hőmérséklet-tartományban a hosszúság változásai nem nagyobbak mint a legnagyobb megengedett hibák.

3.2. Azoknál a hosszúságmérőknél, amelyeknél meghatározott húzóerő alkalmazása szükséges, ennek az erőnek a 10%-os növekedése vagy csökkenése ne okozzon nagyobb hosszúságváltozást mint a legnagyobb megengedett hiba.

4. Szerkezet

4.1. A hosszúságmérők és kiegészítő tartozékaik szerkezetének megfelelő kialakításúnak és stabilnak kell lennie, a kivitelezését gondosan kell elvégezni.

4.2. A hosszúságmérők keresztmetszeti méretének és formájának olyannak kell lennie, hogy rendeltetésszerű használat mellett a mérőeszköz pontossági osztályának megfelelő pontosságú mérések elvégezhetők legyenek.

4.3. A véglapos hosszúságmérők határoló felületei síkok legyenek. Ezek a határoló felületek és az osztások legyenek merőlegesek a mérőeszköz hossztengelyére.

4.4. Fából vagy a fáéval egyenlő, illetve kisebb tartósságú anyagból készült véglapos vagy összetett hosszúságmérők határoló felületeit fémlappal vagy pánttal kell ellátni, ami kopás- és ütésálló, továbbá megfelelően van rögzítve a mérőhöz.

4.5. A kiegészítő tartozékok - mint egy vagy több rögzített vagy mozgatható horog, gyűrű, fogantyú, lemez, csap, rögzítőnyelv, tekercselő, finombeállító, amelyek megkönnyítik a mérőeszköz használatát és kiterjesztik használhatóságát - azzal a feltétellel engedélyezettek, ha nem okoznak zavart. Tervezésük és a mérőeszközhöz történő rögzítésük olyan legyen, hogy rendeltetésszerű használat közben gyakorlatilag ne növeljék a mérési pontatlanságot.

4.6. A mérőszalag olyan kiképzésű legyen, hogy amikor a szalag sík felületen kihúzott állapotban van, a szélei gyakorlatilag egyenesek és párhuzamosak legyenek.

4.7. A mérőszalag-tekercselő tartozékait úgy kell kialakítani, hogy az ne idézhesse elő a szalag maradandó alakváltozását.

5. Osztásjel és számozás

5.1. A hosszúságmérőkön az osztás és a számozás a névleges hosszúság mentén érthető, előírás szerinti és letörölhetetlen legyen annak érdekében, hogy biztonságos, egyszerű és egyértelmű leolvasást tegyen lehetővé. Néhány nem számozott osztás azonban, amelyek száma a hosszúságmérőkön nem haladja meg a két egymást követő számozott skálaosztás közötti skálaosztások számát, a mérőeszköz végén a fő skálaosztáson túlnyúlhat.

5.2. A hosszúságmérők osztásértéke 1×10n, 2×10n vagy 5 × 10n méter lejgyen, ahol az "n" hatványkitevő pozitív vagy negatív egész szám vagy nulla.

Az osztásérték legalább az alábbi legyen:

- 1 cm a 2 m vagy kisebb névleges hosszúságú hosszúságmérőn;

- 10 cm, ha a névleges hosszúság nagyobb mint 2 m és kisebb mint 10 m;

- 20 cm, ha a névleges hosszúság nagyobb vagy egyenlő mint 10 m és kisebb mint 50 m;

- 50 cm, ha a névleges hosszúság nagyobb vagy egyenlő mint 50 m.

Ezek az értékek azonban nagyobbak is lehetnek speciális felhasználás esetén, amit a típusvizsgálati kérelemben indokolni kell, és a hosszúságmérőn fel kell tüntetni.

5.3. Ha osztásjelként vonalakat alkalmaznak, akkor ezek egyenesek, a hosszúságmérő tengelyére merőlegesek és teljes hosszukban azonos vastagságúak legyenek. A vonalak hosszúsága legyen összhangban a megfelelő mértékegységgel. A vonalak kialakítása áttekinthető és érthető skálát képezzen, a vastagságuk ne okozzon mérési hibát.

5.4. A skála bizonyos részei, különösen a végek felé, a teljes hosszúságmérőre elfogadott skálatartomány tízes törtrészeire tovább oszthatók. Ebben az esetben a vonalvastagság a lecsökkenten osztásértékek tartományában kisebb lehet, mint a mérőeszköz-skála egyéb részein.

5.5. Az osztásjelek kialakítása lehet mélyedés is, ha az osztásérték nagyobb vagy egyenlő, mint egy centiméter, vagy egyéb formájában is képezhető, ha az osztásérték nagyobb, mint egy deciméter, vagy azzal egyenlő, feltéve, hogy ezek a jelölések a mérőeszköz pontossági osztályának megfelelő pontosságú leolvasást tesznek lehetővé.

5.6. A számozás folyamatos vagy ismétlődő lehet. Az 5.4. pontban meghatározott esetben a számozás a lecsökkentett osztásértékek tartományában eltérhet a mérőeszköz-skála egyéb részein alkalmazott számozástól. A számok helye, mérete, formája, színe és kontrasztja ahhoz a skálához és osztásjelhez illeszkedjen, amelyikre vonatkozik.

Az 5.2. pontban meghatározott bármely osztásérték esetén az osztásjelek számozása méterben, deciméterben, centiméterben vagy milliméterben történhet a megfelelő mértékegység szimbólumának feltüntetése nélkül.

A számozott osztásjel száma olyan legyen, hogy az biztosítsa az egyértelmű leolvasást. Ha a számozás egysége nem a méter, a méternek megfelelő osztásjelek számozása történhet méterben. A méter számát ekkor az "m" szimbólumnak kell követnie.

Ezenkívül a megelőző méterek száma ugyanilyen módon megismételhető a másik számozott osztásjel előtt

Ha a végvonásos hosszúságmérő osztásértéke 2 x 10n formátumú és nem kevesebb, mint 2 cm, akkor valamennyi osztásjelet meg kell számozni.

5.7. Ha a hosszúságmérőn több mint egy skála található, akkor a skálatartományok különbözőek lehetnek, a számozás pedig ugyanabban az irányban vagy ellentétes irányban növekedhet.

6. Névleges hosszúság

6.1. A hosszúság mérők névleges hosszúsága a következő értékek egyike:

0,5; 1; 1,5; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9 m vagy 5 m egész számú többszöröse.

6.2. Speciális felhasználás esetén egyéb értékek is engedélyezhetők. Az engedélyezés feltétele, hogy a típusvizsgálati kérelemben a kérelmező megjelölje és indokolja az ilyen névleges hosszúságú hosszúságmérő használatának szükségességét, és a speciális felhasználás a mérőeszközön fel legyen tüntetve.

7. Feliratok

A hosszúságmérőkön a következő feliratokat kell feltüntetni:

7.1. Minden esetben kötelezően feltüntetendő feliratok:

- a névleges hosszúság;

- a gyártó azonosító jelzése és márkaneve;

- a pontossági osztály jelzése I, II vagy III;

- a típusjóváhagyás jelzése.

7.2. Egyes esetekben kötelezően feltüntetendő feliratok:

- az alaphőmérséklet, ha az nem 20 °C;

- a húzóerő;

- a speciális felhasználási terület az 5.2. és a 6.2. pontban írt esetekben.

7.3. A névleges hosszúságot, a húzóerőt és a hőmérsékletet a törvényes mértékegységekben vagy ezek tízes többszöröseinek, illetve törtrészeinek megfelelően kell megadni, amit a mértékegység megfelelő törvényes szimbóluma követ.

7.4. Mindezeket a feliratokat láthatóan és olvashatóan kell feltüntetni a hosszúságmérő elejétől kezdődően.

7.5. A hosszúságmérőkön egyéb, nem metrológiai jellegű adat is feltüntethető, amelyeket jogszabály vagy a hitelesítő szervezet engedélyez.

7.6. A gyártó saját felelősségére a hosszúságmérő anyagának hőtágulási együtthatóját is megadhatja ***-formában.

7.7. Ha a feliratok nem kódolt formátumúak, akkor magyar nyelven tüntetendők fel.

7.8. A hosszúságmérőkön reklámszövegek is feltüntethetők, feltéve, hogy ezek elhelyezése a 7.9. pontban megadott feltételeknek megfelel.

7.9. A feliratokat, beleértve a reklámszövegeket is úgy kell elhelyezni, hogy azok az eszköz mérőeszközként történő használatát semmilyen módon ne akadályozzák. A kötelező feliratokat (a típusvizsgálatijel kivételével) és a reklámszövegek elhelyezését a típusvizsgálatra benyújtott darabon fel kell tüntetni.

8. Legnagyobb megengedett hiba

E rendeletben meghatározott hosszúságmérőket pontosságuk szerint három osztályba - I, II és III - kell sorolni.

8.1. A legnagyobb megengedett hibát (amelynek értéke pozitív vagy negatív)

a) névleges hosszúságra, vagy

b) bármely egyéb, nem egymást követő skálaosztás közötti távolságra

az adott hosszúság függvényében, milliméterben kell megadni az (a+bL) képlettel, ahol

- "L" az adott hosszúság egész méterre kerekítve;

- "a" és "b" az egyes pontossági osztályokra a következő táblázat szerint meghatározott együttható:

8.2.

8.2.1. Az 1cm-nél nem hosszabb osztásértékek "i" hosszúságára vonatkozó pozitív vagy negatív legnagyobb megengedett hibát minden egyes pontossági osztályra a következő táblázatnak megfelelően kell megadni:

1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén a legnagyobb megengedett hibát az osztásérték függvényében az (a+bL) képlettel milliméterben kell megadni, ahol az "a" és "b" paraméterek értékei a 8.1. pontban megadottal azonosak, "L" értéke pedig az adott hosszúságnak a következő egész méterre felkerekített értéke.

8.2.2. Az 1cm-t meg nem haladó, egymást követő osztásértékek "i" hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget mindegyik pontossági osztályra a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén az egymást követő "i" osztásértékek hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget az (a+bL) képlettel, milliméterben kell megadni a 8.2.1. pontban meghatározottak szerint.

8.3. Véglapos vagy összetett hosszúságmérőknél azonban a felülettel határolt tartományra a legnagyobb megengedett hiba plusz vagy mínusz értékeit az alábbi értékekkel kell megnövelni:

- 0,1 mm-rel az I pontossági osztályú mérőkre;

- 0,2 mm-rel a II pontossági osztályú mérőkre;

- 0,3 mm-rel a III pontossági osztályú mérőkre.

A 8.1. és 8.2.2. pontokban meghatározottak nem alkalmazhatók,

- ha a 8.1. b) pontban leírt, nem egymást követő osztásjel egyikét felület képezi;

- ha a 8.2.2. pontban leírt, egymást követő osztások egyike felülettel határolt szélső osztás.

8.4. A használatban lévő hosszúságmérők legnagyobb megengedett hibája az első hitelesítésre előírt legnagyobb megengedett hiba kétszeresével egyenlő.

8.5. A legnagyobb megengedett hiba az alábbi referenciafeltételekre vonatkozik:

8.5.1. A referencia-hőmérséklet rendeltetésszerű használat esetben 20 °C. A 9. pontban meghatározott egyes hosszúságmérőkhöz, kivételesen, eltérő referencia-hőmérséklet is alkalmazható.

8.5.2. Olyan hosszúságmérőkön, amelyekre a 9. pont húzóerőt ír elő, a vizsgálatot a teljes vizsgált hosszúság gyakorlatilag súrlódás nélküli kifeszítésével, vízszintes síkon, a mérőeszközön jelzett húzóerő alkalmazása mellett kell elvégezni.

9. E rendelet hatálya alá tartozó hosszúságmérők fajtái

9.1. Egy darabból, merev vagy félig merev, fémből vagy egyéb anyagból készült hosszúságmérők.

9.1.1. Névleges hosszúság 0,5 és 5 méter között.

9.1.2. Az alaphőmérséklet bizonyos esetekben 20 °C-tól eltérhet.

9.1.3. Ide tartozik a színtmérce is folyadékszint ellenőrzésére.

9.1.4. A merev szintmérce végét sarokvassal vagy fémlappal kell ellátni, amely kopás- és ütésálló, továbbá nem okoz ütközés esetén szikrát.

9.1.5. Ezek a hosszúságmérők az I vagy II pontossági osztályba tartoznak.

9.2. Összetett fémből készült, feszítő súllyal ellátott merülő szalag, folyadékszint mérésére.

9.2.1. Névleges hosszúság 5 és 50 méter között.

9.2.2. Az alaphőmérséklet bizonyos esetekben 20 °C-tól eltérhet.

9.2.3. A szalag helyes kihúzásához szükséges húzóerőt fel kell tüntetni a hosszúságmérőn.

9.2.4. Ezt a húzóerőt kell kifejteni a hosszúságmérőn feszítő súly segítségével, amelyen fel kell tüntetni annak saját tömegét.

9.2.5. A skálakezdet fő osztásjelét a megfelelő formájú feszítő súly alja képezi. A feszítő súly olyan anyagból készül, ami ütközés esetén nem kelt szikrát.

9.2.6. A feszítő súly stabilan vagy leszerelhetően csatlakozik a szalaghoz oly módon, hogy ez a csatlakozás vagy kapcsolat ne okozzon hibát.

9.2.7. A szalag teljes hossza milliméter osztású, az osztás a feszítő súly sima oldalán folytatódik.

9.2.8. A hosszúságmérő másik végére csévélő szerelhető.

9.2.9. Ezek a hosszúságmérők az I vagy II pontossági osztályba tartoznak.

9.2.10. A hosszúságmérő feszítő súllyal történő használata esetén a hibahatár nem kisebb, mint 0,6 mm.

10. A mintavételes eljárás módja

10.1. A hitelesítő szervezet a hosszúságmérőkből tételt és mintát képez.

10.1.1. A tétel a hosszúságmérők olyan sokasága, amelyben lévő egyes mérők:

- azonos típusúak;

- ugyanabba a pontossági osztályba tartoznak;

- ugyanazzal a gyártási eljárással készültek.

10.1.2. A tétel nagyságát a hosszúságmérők száma határozza meg. Az első hitelesítés maximális tételnagysága 10 000 db.

10.1.3. A minta a tételből véletlenszerűen kiválasztott hosszúságmérőkből áll. A mintában lévő hosszúságmérők száma adja meg a minta nagyságát.

10.2. A mintavételes eljáráskor használt fogalmak értelmezése:

a) tulajdonságok szerinti statisztikai vizsgálat: vizsgálat, amelynek során a hitelesítő szervezet a mintában lévő hosszúságmérőket e rendeletnek megfelelően "hibás" vagy "nem hibás" osztályba sorolja be;

b) határ minőségszint: a bemutatott tétel azon minőségszintje, amely a mintavételi tervben 5%-os átvételi valószínűségnek felel meg;

c) elfogadható minőségszint (standard minőségszint - SQL): a benyújtott tétel minőségszintje, amely a mintavételi tervben 95%-os átvételi valószínűségnek felel meg;

d) elfogadhatósági szám: a tulajdonságok szerint vizsgált mintában talált hibás hosszúságmérők legnagyobb száma, amelyet ha a számuk elér, akkor a vizsgált tétel még elfogadható;

e) elutasítási szám: a tulajdonságok szerint vizsgált mintában talált hibás mértékek száma, amelynél ha a vizsgálat során a számuk nagyobb, az a tétel elutasítását vonja maga után;

f) egyszeres mintavételi terv: a vizsgált hosszúságmérők számának egyenlőnek kell lennie a tervben meghatározott mintaszámmal. Ha a mintában talált hibás hosszúságmérők száma kevesebb mint, az elfogadhatósági szám, vagy azzal egyenlő, a tételt el kell fogadni. Ha hibás mértékek száma nagyobb, mint az elutasítási szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell utasítani;

g) kétszeres mintavételi terv: a vizsgált hosszúságmérők számának egyenlőnek kell lennie a terv által az első mintára meghatározott számmal. Ha az első mintában talált hibás hosszúságmérők száma kevesebb, mint az első elfogadhatósági szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell fogadni. Ha az első mintában talált hibás hosszúságmérők száma nagyobb, mint az első elutasítási szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell utasítani. Ha az első mintában talált hibás hosszúságmerők száma az első elfogadhatósági szám és az első elutasítási szám közé esik, akkor egy második mintát kell vizsgálni, amelynek darabszámát a terv határozza meg. Ezután az első és a második mintában talált hibás mértékeket össze kell adni. Ha a hibás mértékek összegzett száma nagyobb, mint a második elutasítási szám, vagy azzal egyenlő, akkor a tételt el kell utasítani.

10.3. A mintavételes eljárás során alkalmazott vizsgálati módszerek

10.3.1. A hitelesítő szervezet a választása szerint a 10 3.2. vagy a 10.3.3. bekezdésben meghatározott két vizsgálat valamelyikét alkalmazza. Az első módszer (a továbbiakban: "A" módszer) egyszeres bemutatási sémát, míg a második módszer (a továbbiakban: "B" módszer) többszörös bemutatási sémát tartalmaz. A vizsgálat a mintában található hibás hosszúságmérők megszámlálásából áll.

10.3.2. Az "A" módszer szerint a hitelesítő szervezet a benyújtott tétel elfogadását vagy elutasítását az alábbi mintavételi terv alapján végzi:

- elfogadható minőségszint (SQL) 0,40 és 0,90% között;

- határ minőségszint (LQ5) 4,0 és 6,5% között.

Példák a mintavételi tervekre:

Egyszeres mintavételi terv

Kétszeres mintavételi terv

Ha a tétel elutasításra kerül, akkor a hitelesítő szervezet a tétel 100%-át megvizsgálja, vagy megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy az elutasított tétel változatlan állapotban piacra ne kerülhessen.

10.3.3. Ha a hitelesítő szervezet a benyújtott tétel elfogadásához vagy elutasításához a "B" módszert alkalmazza, akkor a mintavételi terveknek a következő táblázatnak kell megfelelniük:

Mintavételi tervek

Miután a tétel elfogadása megtörtént, a következőként benyújtott tétel vizsgálatát a bemutatási sorrendben 1. számmal jelöltek szerint kell elvégezni.

10.3.4. Ha a tételt elutasították, a hitelesítő szervezet megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az elutasított tétel változatlan állapotban való piacra kerülését. A kérelmező ugyanazt a tételt vagy egy másikat nyújthat be vizsgálatra. A tételen ekkor a 10.3.3. pont szerinti végrehajtási sorrendnek megfelelő vizsgálatot kell elvégezni. Ha azonban a tételt a bemutatási sorrend 4. számmal jelölt változata szerint fogadták el, akkor a hitelesítő szervezet a tétel 100%-os vizsgálatát végzi el.

10.3.5. A tételek gyakori elutasítása esetén a hitelesítő szervezet felfüggesztheti a mintavételes eljárást. Ha a típusjóváhagyás birtokosának a hiányosságra történő figyelmeztetése után nem történik minőségjavítás, akkor a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 10. §-a szerinti eljárás, a hitelesítési engedély visszavonása kezdeményezhető.