31/2002. (V. 3.) HM rendelet

a személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § g) pontjában, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvényben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltakra is - a következőket rendelem el:[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §[2]

(1)[3] A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: Honvédség), a Honvédség szervezeteiben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonára (a továbbiakban együtt: állomány tagja), az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőre (a továbbiakban valamennyi együtt: tényleges katonai állomány), továbbá a nyugállomány tagjára és a szolgálati járandóságban részesülő személyekre (a továbbiakban: nyugállományú katona) terjed ki.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e rendeletet kell alkalmazni a Hjt. 46. § (3) bekezdésében meghatározott más szervhez vezényelt hivatásos katonára is, ha illetményét közvetlenül a HM fejezet költségvetése személyi kiadások előirányzata terhére kapja.

(3) E rendelet előírásait a Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottra (a továbbiakban: közalkalmazott), továbbá a honvédségi nyugdíjasra is alkalmazni kell, ha erről e rendelet kifejezetten rendelkezik.

(4) E rendelet előírásait az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak hozzátartozóira abban az esetben kell alkalmazni, ha erről e rendelet kifejezetten rendelkezik.

(5)[4] A 4-6. §-okat, valamint a 16-21. §-okat a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre megfelelően

alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) a HM illetékes szakmai szerve: a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: HM SZMSZ) a szakmai feladat ellátására kijelölt szerv;

b)[5] honvédségi nyugdíjas: a nyugállományú katona, és az a volt közalkalmazott, akit a Honvédségtől nyugdíjaztak;

c) illetményalap: a mindenkori köztisztviselői illetményalap;

d) prevenciós ellátás: a kiegyensúlyozott szociális helyzet és megfelelő mentálhigiénés állapot fenntartására irányuló megelőző célzatú ellátás;

e) szakmai felügyeletet ellátó HM szerv: a HM SZMSZ-ben az ellátás biztosítására kijelölt szakmai szerv;

f)[6] személyi állomány: a tényleges katonai állomány és a közalkalmazottak.

II. Fejezet

PÉNZBELI TÁMOGATÁSOK

3. §[7]

Nyugállományú katonák idősek otthonában történő elhelyezését biztosító egyszeri pénzbeli hozzájárulás[8]

3/A. § (1)[9] Amennyiben a nyugállományú katona szociális helyzete és egészségi állapota a nyugdíjasotthoni ellátást indokolja és az érintett maga gondoskodik ennek megvalósításáról (elhelyezéséről), azt a HM - a rendelkezésre álló gazdálkodási keret függvényében - egyszeri pénzbeli hozzájárulás (a továbbiakban: egyszeri támogatás) formájában támogathatja.

(2)[10] Az egyszeri támogatás (1) bekezdés szerinti módja kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a HM által vásárolt és rendelkezésre álló férőhelyet a jogosult - méltányolható ok miatt - nem fogadja el, de élethelyzete különösen indokolttá teszi a gyors elhelyezést. Az egyszeri támogatás nem állapítható meg az igénylő részére akkor, ha

a) az elutasított idősek otthona férőhelyet a HM ingatlangazdálkodásért felelős szervezete az igénylő korábbi kérelmére szerezte be,

b) korábban nyugállományú katonák idősek otthona elhelyezését biztosító egyszeri támogatásban részesült.

(3)[11] Az egyszeri támogatás az egyszeri hozzájárulás egy részének átvállalására terjedhet ki, amelynek mértéke legfeljebb az egyszeri hozzájárulás 70%-a lehet, de nem haladhatja meg az átlagos ápolást, gondozást nyújtó időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása jogcímén egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás legalacsonyabb mértékének háromszorosát. Ha a bérlő a HM rendelkezésű lakás bérletét közös megegyezéssel megszünteti és kiürítési térítésben nem részesül, az egyszeri hozzájárulás teljes mértékben átvállalható.

(4)[12] Az egyszeri támogatás igénybevételét a jogosult kérelmezi a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv parancsnoknál. A parancsnok a kérelmet a nyilvántartásba vételt követően soron kívül a Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szerve útján az 1. számú mellékletben meghatározott szakértőkből álló bizottság elnökéhez továbbítja.

(5) A beérkezett kérelmek elbírálását a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján a bizottság a beérkezés sorrendjében végzi.

(6)[13] Az egyszeri támogatás mértékéről vagy a kérelem elutasításáról a Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szervének vezetője dönt az 1. számú mellékletben kijelölt szakértői bizottság javaslata alapján. A Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szervének a vezetője a döntéséről írásban tájékoztatja a kérelmezőt, valamint a HM ingatlangazdálkodásért felelős szervezetének vezetőjét.

(7)[14] Az egyszeri támogatás igénybevétele tárgyában a jogosult, a Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szerve, a HM ingatlangazdálkodásért felelős szervezete és az idősek otthona megállapodást köt.

(8)[15]

Közösségi programok támogatása

4. §

(1) A HM illetékes szakmai szerve a részére évenként biztosított gazdálkodási keret erejéig az aktuális honvédelmi feladatokhoz, eseményekhez - azon belül elsősorban évfordulókhoz, nemzeti ünnepekhez, katonai hagyományok ápolásához - kapcsolódva pályázatot írhat ki közösségi célú programok megvalósításának támogatására.

(2) A pályázók körét a mindenkori pályázati kiírás tartalmazza.

(3) A pályázat elbírálására a szakirányú szervek bevonásával bizottságot kell létrehozni.

(4) A bizottság javaslata alapján a HM illetékes szakmai szervének vezetője dönt a támogatás odaítéléséről.

Pályázatok sajáterőigényének vállalása

5. §

(1)[16] Más állami, önkormányzati, valamint civil szervezet által - a Honvédség személyi állománya szabadidejének megszervezéséhez, szociális ellátásához kapcsolható - meghirdetett pályázat a kötelezően előírt önrész erejéig, a biztosított gazdálkodási keret terhére támogatható.

(2)[17] A támogatás iránti kérelmet a pályázó szervezeti egység parancsnoka (vezetője) a HM illetékes szakmai szerve útján a HM közigazgatási államtitkárához terjeszti elő.

(3)[18] A HM illetékes szakmai szerve a döntés-előkészítés során a HM központi pénzügyi szervezetével egyeztet.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

Prevenciós ellátások

6. §

(1) A Honvédség személyi állománya szociális helyzetének szinten tartása és javítása, mentálhigiénés állapotának megőrzése és fejlesztése érdekében a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szerve - más HM szervekkel együttműködésben - prevenciós ellátásokat szervez. Az ellátások különösen az alábbi területekre terjednek ki:

a) a szenvedélybetegségek megelőzése;

b) életvezetési problémák megoldásának támogatása;

c) krízishelyzetek létrejöttét megakadályozó módszerek alkalmazása;

d) a szociális problémák kezelésének szakmai segítése.

(2) Az ellátásokat, valamint azok költségeit a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szerve tervezi.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások[19]

7. §[20]

(1) Az állomány tagja, valamint a közalkalmazott részére a civil munkaerőpiacra történő visszailleszkedés elősegítése érdekében támogatások nyújthatók. Ezek különösen a következők:

a) a foglalkoztatást elősegítő képzési költségek önrészének részben vagy egészben történő átvállalása, legfeljebb a teljes képzési költség 30%-ának megfelelő mértékig,

b) az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése,

c) nonprofit szervezetek munkaerő-piaci pozíciót javító támogatásaihoz történő hozzájutás elősegítése,

d) visszailleszkedést támogató egyéb szolgáltatások szervezése.

(2) A támogatások biztosításával kapcsolatban a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szerve a következő feladatokat látja el:

a) munkaerő-piaci és foglalkoztatási információk gyűjtése, elemzése, azokból időszerű tájékoztatók szerkesztése, vagy helyszíni tájékoztatás szervezése az érintettek részé re,

b) tájékoztatás az állami foglalkoztatási szerv által a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatások érintettek részére történő biztosításáról,

c) szervezett munkaerő-piaci programok megvalósításának koordinálása.

8. §[21]

(1)[22] Az előmeneteli rendszer működésével vagy szervezeti változással összefüggésben a Honvédséget önhibáján kívül elhagyni kényszerülő személy munkaerő-piaci pozíciójának javítása érdekében a foglalkoztatást elősegítő képzés költségének az érintettet terhelő része, a 7. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően, a teljes képzési költség 30%-át meghaladó mértékben is megtéríthető, ha

a) a hivatásos katona a felső korhatár elérése előtt önhibáján kívül szolgálati nyugállományba kerül,

b)[23] a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg,

c) a szerződéses katona szerződésének lejártát megelőző egy évvel a munkaerő-piaci pozíciói javítását szolgáló - az állami foglalkoztatási szerv által támogatott - foglalkoztatást elősegítő képzését a szervezeti egység parancsnoka (vezetője) útján kezdeményezte,

d) az érintett a beosztási követelmények megváltozása miatt, az azoknak való megfelelés érdekében a foglalkoztatást elősegítő képzésre vállalkozik, mely által biztosítható a továbbfoglalkoztatása.

(2) A szervezeti egység személyügyi szerve tájékoztatja az érintetteket az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosulttá válásról.

(3)[24] A foglalkoztatást elősegítő képzési költség átvállalt önrészének összege az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a 100 000 Ft-ot, az (1) bekezdés d) pontja esetében a 200 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(4)[25] A támogatás iránti kérelmet a szükséges okmányok (az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolások, parancsok másolatai stb.) csatolásával a képzés megkezdése előtt - a szervezeti egység parancsnoka (vezetője) véleményezését követően - az MH Szociálpolitikai Közalapítványához kell benyújtani.

(5) A támogatás folyósítására a képző szerv által kiállított számla, valamint a képzettség megszerzését igazoló dokumentum másolatának benyújtását követően kerül sor.

9. §[26]

Nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok civil szervezeteinek támogatása[27]

10. §

(1)[28] A Honvédség a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok országos, illetve helyi szervezeteinek működését - a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaságon (a továbbiakban: HM Kht.) keresztül - szolgáltatások biztosítása révén támogathatja. A támogatási formák az alábbiakra terjednek ki:

a) a szervezeti élettel összefüggő rendszeres és alkalmi rendezvények elhelyezési és irodatechnikai-eszköz feltételeinek biztosítása;

b) évente két alkalommal - a helyi megállapodásnak megfelelően - kulturális műsor biztosítása;

c) a szervezeti működéssel összefüggő egyéb szolgáltatások (telefon, levelezés stb.) biztosítása.

(2)[29] Támogatásban részesíthető az illetékes bíróság által nyilvántartásba vett, jogi személyként legalább egy éve működő szervezet, amelynek alapszabálya megfogalmazza a honvédelem érdekében való tevékenységet, a katonai hagyományok ápolását, illetve felvállalja tagjainak érdekképviseletét, valamint amellyel - a szakmai felügyeletet ellátó HM szerv jóváhagyásával - a HM Kht. együttműködési megállapodást köt.

(3) A szakmai felügyeletet ellátó HM szerv meghatározza és koordinálja a támogatások rendjét, biztosítja azok arányos - szükségleteknek megfelelő - igénybevételének feltételeit valamennyi településen, ahol nyugállományúak nagyobb csoportja él.

(4)[30] Az (1) bekezdésben foglalt támogatáson túl a HM Kht. az Alapító Okiratában meghatározott és a helyi gyakorlatnak megfelelő, egyéb feltételeket is biztosíthat kedvezményesen, illetve térítésmentesen.

11. §

(1) A HM illetékes szakmai szerve a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok szervezetei (klubok) programjainak megvalósításához a megfelelő szállítóeszközzel rendelkező szervezeti egység útján, az erre a célra elkülönített kilométerkeret terhére, kedvezményes térítéssel szállítóeszközt biztosíthat.

(2)[31] Az (1) bekezdésben megnevezett szervezetek ez irányú igényeiket előző év október 15-éig, a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szervek útján terjesztik fel jóváhagyásra.

(3) Az igények kielégítése a mellékletben meghatározott, az MH rendészeti alkalmazási körletei szerint történik.

Kiegészítő egyenruha ellátás

12. §

(1) Térítésmentes kiegészítő egyenruházati ellátásban (a továbbiakban: ellátás) részesíthető az egyenruha viselésére jogosult nyugállományú katona, aki a honvédelem érdekében rendszeres munkát végez, és tevékenységét egyenruhában látja el, különösen az alábbi területeken:

a) katonai toborzás;

b) katonai igazgatási feladatok;

c) kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes teendők;

d) katonai hagyományápolás;

e) honvédelmi nevelés és oktatás;

f)[32] nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok civil szervezetei működésének szervezése.

(2) Az ellátás körébe az MH Öltözködési Szabályzatában előírt társasági ruházati cikkeket kell bevonni.

(3)[33] A kiegészítő egyenruházati ellátás felügyelete és az ellátásról való döntés a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szerv vezetőjének hatásköre. Az ellátás iránti igényeket a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv parancsnok a szolgálati út betartásával terjeszti elő.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott állomány ellátását biztosító keretre az MH ruházati szolgálatfőnök évenként tesz javaslatot.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

Családsegítő szolgáltatások

13. §[34]

(1) A Honvédség - a szociális ellátórendszerének részeként - a Magyarországon kívüli műveletekben résztvevő állomány tagja és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója részére feladat végrehajtásra történő vezényléséből eredő hátrányaik mérséklése érdekében családsegítő szolgáltatásokat szervez és működtet. A szolgáltatások nyújtását - a végrehajtandó feladat tartamától és az érintett személyi állomány létszámának nagyságától függően - differenciáltan szervezi és biztosítja. A szolgáltatások kiterjednek[35]

a) a feladatra történő felkészülés időszakában a szolgáltatások működésének aktivizálására, az állomány tagja és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója várható nehézségeire vonatkozó információk összegyűjtésére és azok megoldásában történő segítségadásra,

b) a feladat végrehajtása során az állomány tagja és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója közötti kapcsolattartás folyamatosságának biztosítására, a szükséges mértékű tájékoztatás fenntartására, az otthon maradt közeli hozzátartozók problémamegoldásának szakszerű segítésére,

c) a feladat végrehajtását követően az állomány tagja családjába történő visszailleszkedésének szakmai segítésére.

(2) A családsegítő szolgáltatások keretében az alábbi szolgáltatások nyújthatók:

a) információs szolgáltatások, különösen írott, szóbeli tájékoztatók, kiadványok, hírlevelek,

b) segítő szolgáltatások, különösen személyes szociális segítő szolgáltatás, közösségi szociális segítő szolgáltatás, lelki segítségnyújtás, tanácsadás, rekreációt elősegítő szolgáltatások,

c) kapcsolattartást elősegítő szolgáltatások, különösen telefon, kijelölt internetes honlapok.

(3) A szolgáltatásokat annál a szervezeti egységnél kell nyújtani, amely felelősséggel tartozik a Magyar Köztársaság területén kívüli műveleteket végrehajtó állomány ellátásának szervezéséért, biztosításáért.

(4)[36] A szolgáltatások a civil és szakmai szolgáltató szervezetek bevonásával létesíthetők, igénybevételükre a szervezeti egység és a szolgáltató szervezet között kötött megállapodás alapján kerülhet sor.

(5) A szolgáltatások biztosításáért felelős szolgálat szervezéséért, működtetéséért, tagjainak felkészítéséért a Honvédség középszintű vezető szervének parancsnoka, a jogosultak részére nyújtott szolgáltatások szervezéséért, biztosításáért és a költségek tervezéséért az érintett szervezeti egység parancsnoka (vezetője) felelős.

14. §[37]

15. §[38]

15/A. §[39]

15/B. §[40]

V. Fejezet

SPORT- ÉS KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

16. §

(1)[41] A személyi állománya részére a Honvédség sport- és kulturális szolgáltatásokat nyújt, laktanyán belül közvetlenül előirányzat biztosításával, valamint - a szakmai felügyeletet ellátó HM szerv feladatmeghatározása szerint - a HM Kht. működésének pénzbeli támogátasa útján.

(2) A laktanyán belül a Honvédség személyi állománya ellátására közösségi célú létesítmények, így különösen: csapatművelődési otthon, szakköri helységek, (alegység) klubok, csapatkönyvtár, sportlétesítmények, kondicionáló terem stb. működhetnek, továbbá kábel-(zártláncú-)televízió-rendszer, csapatstúdió segítheti a szabadidő-eltöltés szervezését.

(3) A Honvédség személyi állománya a (2) bekezdésben meghatározott közösségi célú helységek felszerelését és a szervezeti egység által szervezett rendezvényeket térítésmentesen veheti igénybe, illetve látogathatja.

(4)[42] A HM Kht. által nyújtott szolgáltatásokat az (1) bekezdésben meghatározott igényjogosultak térítésmentesen, illetve kedvezményes térítési díj ellenében vehetik igénybe.

17. §

(1) A humán szakanyaggal történő ellátás a Honvédség személyi állományáról történő gondoskodás része, amely formáját tekintve szolgáltatás és anyagellátás lehet. Anyagnem szempontjából a szórakoztató és híradástechnikai eszközöket, nyelvtanulást szolgáló hagyományos és multimédiás nyelvi laboratóriumokat, hangszereket és a kapcsolódó humán szolgáltatásokat foglalja magába.

(2) A humán szakanyaggal történő ellátást az MH illetékes szakmai szerve végzi.

(3) Az ellátás rendjére vonatkozó prioritásokat a szakmai felügyeletet ellátó HM szerv évente szakmai irányelvekben határozza meg.

18. §

(1) A Honvéd Együttes, a HM költségvetési hozzájárulása ellenében és együttműködési megállapodás alapján szolgáltatást teljesít a Honvédség rendezvényein.

(2) A szolgáltatás igénybevételét a szakmai felügyeletet ellátó HM szerv koordinálja.

(3) Az ilyen irányú igényeket a tárgyévet megelőző év október 15-éig belső szabályzóban meghatározott módon - indokolt esetben legkésőbb a rendezvény előtt kettő héttel - a szolgálati út betartásával kell kérni.

VI. Fejezet

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

19. §

(1) A szervezeti egységnél Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, amely tevékenységi körében

a) elemzi, értékeli a különböző állománycsoportok szociális helyzetét, javaslatokat dolgoz ki, illetve intézkedéseket kezdeményez a kedvezőtlen tendenciák, jelenségek befolyásolására;

b) javaslatot tesz az üdültetési férőhelykeret igénylők szerinti elosztására;

c) értékeli az állomány mentális és egészségi állapotát, javaslatot tesz a prevenciós tevékenység feladataira;

d) az állomány szociális jellemzői alapján - számításba véve a más állami, önkormányzati szervek, egyéb civil szervezetek által adható támogatások, segélyek elérésének lehetőségét is - koordinálja a döntés-előkészítési jogkörébe utalt támogatások, segélyek célszerű felhasználását, javaslatot tesz a nem normatív járandóságok elosztására, valamint a segélykérelmek teljesítésére;

e) koordinálja a foglalkoztatás területén bekövetkezett változások kedvezőtlen hatásainak enyhítésére irányuló feladatok végzését;

f) a szükséges mértékig együttműködik a honvédségi és területi szociális jellegű alapítványokkal, egyesületekkel és klubokkal;

g)[43] figyelemmel kíséri a nyugállományú katonák helyzetét, a velük való kapcsolattartás állapotát, és javaslatokat tesz a teendőkre;

h) elemzi a Honvédség személyi állománya életmódját, a szabadidő-eltöltés lehetőségeit és feltételrendszerét, valamint a környezetkultúra sajátosságait, melynek alapján javaslatot tesz a fejlesztés irányaira, a helyi életmód-programok megtervezésére és végrehajtására;

i)[44] javaslatokat dolgoz ki a családsegítő szolgáltatások helyi szolgáltatásaira és működtetésük, igénybevételük rendjére;

j) figyelemmel kíséri a szervezeti egységhez kinevezésre, foglakoztatásra kerülők beilleszkedését támogató komplex tevékenységet, segíti a belső szocializációs folyamatok alakítását.

(2) A Bizottság a szervezeti egység parancsnokának (vezetőjének) javaslattevő, véleményező szerve.

(3) A szervezeti egység parancsnoka (vezetője) köteles kikérni a Bizottság véleményét minden olyan kérdésben, amely annak hatáskörébe tartozik.

20. §

(1) A Bizottság állandó jelleggel működik. Működési és ügyrendjét a szervezeti egység előtt álló éves feladatok, valamint a személyi állomány élet- és szolgálati körülményeinek, szociális helyzetének függvényében maga határozza meg.

(2) A Bizottság elnöke a szervezeti egység parancsnokának helyettese, a titkári teendőket a személyügyi szerv szociális szakembere látja el.

(3) A Bizottság állandó tagjai: a személyügyi szerv vezetője, a szervezeti egységet ellátó pénzügyi és számviteli szerv illetékes munkatársa, az üdültetési keretek elosztásáért felelős személy, valamint a szervezeti egységnél működő reprezentatív érdekvédelmi szervezet(ek) képviselői, annak hiányában az érdekképviseleti szervek által közösen delegált megbízott. A Bizottság munkájában eseti jelleggel résztvevőket a szervezeti egység parancsnoka (vezetője) jelöli ki, azonban a kijelölhető személyek száma nem haladhatja meg a Bizottság állandó tagjai számának felét.

(4) A megtárgyalásra kerülő napirendek előkészítését a tárgyban illetékes szakmai vezető végzi.

VII. Fejezet

ELLÁTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZETEK FELADATAI

21. §

(1) A Honvédség személyi állománya és hozzátartozóik ellátásának biztosítása érdekében a szervezeti egységek:

a) tervezik, szervezik a megfelelő szociális helyzet és mentális állapot fenntartására irányuló feladatokat, végzik a központi és helyi programokból eredő tennivalókat;

b) biztosítják a Bizottság működésének feltételrendszerét;

c) tervezik, szervezik a közművelődési és szabadidős sporttevékenységet;

d) együttműködnek az érdekképviseleti szervezetekkel;

e) az e rendelet tárgyát képező feladatok megoldása érdekében szakmai kapcsolatot tartanak a helyi önkormányzati szervekkel és civil szervezetekkel.

(2)[45] A szervezeti egységek a nyugállományú katonák ellátásának biztosítása érdekében

a) kapcsolatot tartanak a szervezeti egységből, illetve annak jogelőd szervezetétől nyugállományba helyezettekkel, nyugdíjazottakkal;

b)[46] nyugállományúakat érintő kérdésekben együttműködnek a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szervvel.

(3) A feladatok koordinálását a szervezeti egység személyügyi szerve végzi.

22. §

(1) A lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szervek[47]

a) jogszabályban meghatározottak szerint végzik a nyugállományú katonák és az elhunytak hozzátartozóinak nyilvántartását;

b) szervezik és végzik a nyilvántartási felelősségükbe utalt állománnyal kapcsolatos jogszabályban meghatározott személyügyi feladatokat (elismerések, egyéb felterjesztések előkészítése, jubileumi köszöntés stb.), a szociális gondoskodás feladatait;

c) a szakmai állomány és a bevont segítők közreműködésével folyamatos kapcsolatot tartanak a nyilvántartási felelőségükbe utalt állomány tagjaival;

d)[48] együttműködési szerződés alapján folyamatos kapcsolatot tartanak a képviseletüket ellátó és a gondoskodásuk segítését felvállaló civil szervezetekkel, segítik azokat vállalt feladataik teljesítésében;

e) végzik a jogutód nélkül megszűnt katonai szervezetek, illetve működési területükön kívüli jogutód szervezetekhez tartozó nyugállományú katonákkal kapcsolatban a szervezeti egységekre háruló egyéb feladatokat;

f)[49] szervezik és végzik a nyugállományú katonák és civil szervezeteik aktivistáinak Idősek Világnapja alkalmából történő köszöntését;

g) szervezik és végzik a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt katonák árvaellátásra jogosult gyermekeinek karácsonyi köszöntését.

(2) A feladatok koordinálását a hadkiegészítő parancsnokság érdekvédelmi szerve végzi.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 15. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 31/2002. (V. 3.) HM rendelethez[50]

A szakértői bizottság összetétele

1. A bizottság elnöke:

a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szervének vezetője által delegált személy.

2. Tagjai:

- a HM tervezési és koordinációs tevékenységért felelős szervének vezetője delegált 1 fő,

- a HM védelemgazdasági szervének vezetője által delegált 1 fő,

- a HM jogi tevékenységéért felelős szervének vezetője által delegált 1 fő,

- a HM központi pénzügyi szervezetének vezetője által delegált 1 fő,

- a HM ingatlangazdálkodásért felelős szervezetének vezetője által delegált 1 fő,

- az MH központi egészségügyi szervének parancsnoka (vezetője) által delegált 1 fő,

- a Honvédelmi Idősügyi Tanács által delegált 1 fő,

- a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának szervezetei által közösen delegált 1 fő.

A bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Ügyrendjét maga határozza meg, és a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szervének vezetője hagyja jóvá.

2. melléklet a 31/2002. (V. 3.) HM rendelethez[51]

A kérelmek elbírálásának szempontjai

A) Az elbírálás alapja a kitöltött jelentkezési lap.

A jelentkezési lap mellékletét képezi:

1. a jogosult jövedelmi és vagyoni viszonyait hitelesen bizonyító igazolások;

2. a jogosult egészségi állapotát bizonyító igazolások;

3. a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szerve által készített környezettanulmány.

B) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell az elbíráláshoz szükséges, a jogosultra vonatkozó 1-6. pontban felsorolt adatokat:

1. Jövedelmi és vagyoni helyzet, anyagi rászorultság (különösen nyugdíj mértéke, egyéb jövedelmek, ingó és ingatlan vagyon, különös tekintettel lakástulajdon) mértéke.

2. Jelenlegi szociális körülményei [lakáskörülmények (különösen bérlet, albérlet, haszonélvezet), szociális környezet (különösen egyedülálló, családtagok távolsága, rokoni-baráti környezet), a település jellege (falu, város), önkormányzati ellátás, bűnügyi fertőzöttség].

3. Egészségi állapot (különösen saját, illetve házastárs önmaga ellátására képes, segítséggel képes, képtelen, mozgássérült, mozgáskorlátozott).

4. Életkor.

5. Jogosultság (különösen katona, özvegy).

6. Katonai érdemek (különösen szolgálatban eltöltött idő, kapott kitüntetések, rendfokozat).

C) A környezettanulmány kiterjedhet további olyan tényekre is, amelyek a jogosult nyugdíjas otthonban történő elhelyezése szempontjából jelentőséggel bírnak (különösen hősi halott özvegye).

3. számú melléklet a 31/2002. (V. 3.) HM rendelethez[52]

A Magyar Honvédség katonai-rendészeti alkalmazási körletei