36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet módosításáról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) a következők szerint módosítja:

1. §

Az OTÉK 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze:)

"3. a közlekedési (hálózati, csomóponti és keresztmetszeti)."

2. §

(1) Az OTÉK 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy "Készült az állami alapadatok felhasználásával"."

(2) Az OTÉK 4. § (5) bekezdése b) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabályozási terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze:)

"2.a településszerkezeti tervet követően készülők esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek közül csak az eltelt időszakra és a terv által megkövetelt részletezettségre figyelemmel szükséges alátámasztó munkarészek,"

3. §

(1) Az OTÉK 6. § (3) bekezdése b) pontjának 4. és 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igazgatási terület

b) beépítésre nem szánt területeit]

"4. mezőgazdasági,

4.1. kertes mezőgazdasági,

4.2. általános mezőgazdasági,

5. vízgazdálkodási"

[területként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.]

(2) Az OTÉK 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület-sűrűség és a közüzemi közművesítettség mértékét."

4. §

(1) Az OTÉK 7. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:"

(2) Az OTÉK 7. §-a (5) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:)

"l. a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását,"

5. §

Az OTÉK 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közművesítettség szempontjából

a) teljes közművesítettségnek minősül

aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő)

ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá

ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés együttes megléte;

b) részleges közművesítettségnek minősül

ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás,

bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

bc) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá

bd) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;

c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;

d) közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat."

6. §

Az OTÉK 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakóterület lehet:

1. nagyvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület,

2. kisvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület,

3. kertvárosias (laza beépítésű és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület,

4. falusias (7,5 m-t meg nem haladó - a lakóépületre vonatkozó - megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület."

7. §

Az OTÉK 26. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közutak, vasutak elhelyezése céljára - más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában - legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:"

8. §

Az OTÉK 29. §-a és 30. §-a, valamint a 30. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület:

a) kertes,

b) általános mezőgazdasági terület lehet.

(3) A mezőgazdasági területen

1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményi elhelyezni nem szabad,

2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.

(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ be-

építettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(8) A birtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

Vízgazdálkodási terület

30. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

1. a folyóvizek medre és parti sávja,

2. az állóvizek medre és parti sávja,

3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,

4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

5. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),

6. a hullámterek,

7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet."

9. §

(1) Az OTÉK 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni az építési határvonalakkal. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - a 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, alaptest továbbá a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állhat. Amennyiben az épület, épületrész valamely építési határvonalra kerül elhelyezésre, akkor az a homlokzati falának végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületi síkjával kell, hogy a határvonalon álljon."

(2) Az OTÉK 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A jogszabály hatálybalépésekor már meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat."

10. §

(1) Az OTÉK 36. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szomszédos telkeken az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:

a) sem a (2) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,

b) sem a (3) bekezdés szerinti tűztávolságnál.

(2) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén - az a) pontban, továbbá a (4) bekezdésben említett esetek kivételével - az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke

a) zártsorú beépítési mód esetén, továbbá az egymással szembenálló, tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani;

b) zártsorú beépítési mód esetében a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírhatja vagy megengedheti, hogy az épületek zárt sora helyenként, legalább 10 m-es épületközzel megszakadjon; ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie, továbbá az épületeket ilyen esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani.

(3) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó és az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti "D"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden - a külön jogszabály szerinti - közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi szakhatóság határozza meg."

(2)[1]

(3) Az OTÉK 36. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el"

11. §

Az OTÉK 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell."

12. §

(1) Az OTÉK 42. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a (10) bekezdés szerinti eltérő helyi önkormányzati rendelet hiányában -legalább a (2) és (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többletgépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

(2) Jelen rendelet 2. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani."

(2) Az OTÉK 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni - a (2) bekezdésben előírtakon túlmenően -

a) minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell [pl. szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (színház, múzeum, cirkusz, szabadidőközpont, állatkert, arborétum stb.), kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb.), emlékhely stb.];

b) hajóállomásokhoz a következők szerint

ba) 30 000 fő lakosig 1 db,

bb) 30 000-100 000 fő lakosig 2 db,

bc) 100 000 fő lakos fölött 4 db.

Az ilyen építmények főbejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbuszból történő biztonságos ki- és beszállás lehetőségét."

13. §

Az OTÉK 50. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, a szakasz a következő (3) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésekre változik:

"(1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni.

(2) Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy ne akadályozzák a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát, és illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásaikkal járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

(3) Az építmények és részei megvalósítása során

a) az állékonyságra és a szilárdságra,

b) a tűzbiztonságra,

c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre,

d) a használati biztonságra,

e) a zaj és rezgés elleni védelemre,

f) az energiatakarékosságra és a hővédelemre,

g) az élet- és vagyonvédelemre

vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni."

14. §

Az OTÉK 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelet 6-49. §-ának rendelkezései és e rendelkezésekhez tartozó fogalmak helyett a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat alapján elkészített és jóváhagyott településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok tekintetében 2003. december 31-ig azok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben mint helyi jogszabályi előírást az Országos Építésügyi Szabályzat 1-78. §-ai, továbbá a 4. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni."

15. §

Az OTÉK 111. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat, szabályozási terv megállapíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat szabályozási terv akkor állapíthat meg, ha

a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá

b) közérdeket nem sért, valamint

c) biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek,

és ahhoz az Ét. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hozzájárult."

16. §

(1) Az OTÉK 1. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak."

(2) Az OTÉK 1. számú melléklete 23. pontjának felvezető szövege, továbbá a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. Építménymagasság ("H"): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe

veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani -a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,"

(3) Az OTÉK 1. számú melléklete a következő 55/A ponttal egészül ki:

"55/A. Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységtől függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége."

(4) Az OTÉK 1. számú mellékletének 71. és 72. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"71. Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete.

72. Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek ösz-szes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma."

(5) Az OTÉK 1. számú mellékletének 87. pontját követő mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni."

17. §

Az OTÉK 2.számú melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

18. §

(1) Az OTÉK 3. számú mellékletének 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. FVM

- FVM Terület- és településrendezési Főosztály településrendezés

- területileg illetékes területi főépítész

2. területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség környezetvédelem"

(2) Az OTÉK 3. számú mellékletének 4-6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. tűzvédelem, polgárvédelem

- Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, - főváros, fővárosi kerület esetében

Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság

- Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - egyéb település esetében

5. közlekedés

- Közlekedési Főfelügyelet - városok településszerkezeti terve esetében

- Megyei (Főv.) Közl. Felügyelet - városok helyi építési szabályzata és szabályozási terve, egyéb település településrendezési tervei és helyi építési szabályzata esetében vízgazdálkodás

6.

- Országos Vízügyi Főigazgatóság - megyei jogú városok esetében

területileg illetékes vízügyi igazgatóság - egyéb település esetében"

(3) Az OTÉK 3. számú mellékletének 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. területileg illetékes Nemzeti Park természet-, tájvédelem

Park Igazgatóság

11. megyei (fővárosi) földhivatal földvédelem"

(4) Az OTÉK 3. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. Belügyminisztérium településfejlesztés"

(5) Az OTÉK 3. számú mellékletének 21. és 22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"21. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészet

22. Magyar Bányászati Hivatal bányászat

területileg illetékes bányakapitánysága"

19. §

Az OTÉK egy új 4. számú melléklettel egészül ki:

"4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

Egy személygépkocsi számítandó:

1. minden lakás, üdülőegység után,

2. kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m2 ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,

3. szálláshely szolgáltató egység minden vendégszobaegysége után,

4. vendéglátó egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),

5. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2-e után,

6. felsőfokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,

7. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház, koncert-, hangversenyterem, operaház, cirkusz, varieté stb.) minden megkezdett 5 férőhelye után,

8. egyéb művelődési egységek (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) főhelyiségeinek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,

9. sportolás, strandolás célját szolgáló egységek minden 5 férőhelye után,

10. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,

11. fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység minden megkezdett 4 betegágya után,

12. ipari egységek gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után,

13. raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m2-e után,

14. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek

a) vasúti állomásegységhez:

aa) normál nagy- és helyközi vasútállomás esetén (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva)

1. 30 000 fő lakosig vagy középállomásnál minden 1000 lakos,

2. 30 000-100 000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi,

gyógyhelyi középállomásnál minden 1500 lakos,

3. 100 000 fő lakos fölött vagy vasúti csomóponti állomásnál minden 2500 lakos után,

ab) kisvasúti állomás esetén egyedi vizsgálat alapján;

b) távolsági és helyközi autóbusz állomás és megállóhely egységhez (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva):

ba)30 000 fő lakosigminden 1000 lakos,
bb30 000-100 000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi állomásnál, megállóhelynél,minden 1500 lakos
bc)100 000 fő lakos fölött vagy csomóponti állomásnál, megállóhelynélminden 2500 lakos után;
c)hajóállomás esetén:
ca)30 000 fő lakosig5-10 db,
cb)30 000-100 000 fő lakosig10-20 db,
cc)100 000 fő lakos fölött20-30 db;
d)helyi tömegközlekedési eszköz végállomása esetén egyedi vizsgálat alapján (P+R);
e)repülőtér esetén egyedi vizsgálat alapján,

15. egyéb rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,

16. minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális egység (állatkert, növénykert, temető stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m2-e után."

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2) Az OTÉK-ban szereplő, "a szakhatóság eseti előírása" kifejezés alatt "a szakhatóság előírása" kifejezést kell érteni, továbbá a "Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság" megnevezés helyébe a "Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" megnevezés lép, valamint a "csoportház" kifejezés, a 110. § (3) bekezdése és a 3. számú melléklet 8., 17. és 26. pontjai hatályukat vesztik.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosul:

a) az R. 2. §-a (1) bekezdése, 4. §-a (1) bekezdése, 7. §-a a hatályát veszti;

b) az R. 30. § (1) bekezdésének d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"d) az érvényes helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet,

e) a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 30. § (4) bekezdése szerinti kisajátítást - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetőleg lakás (helyiség) rendelkezésre áll;"

c) az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének - a kisajátítandó ingatlan tulajdonosának kérelmére (érdemi döntést megelőző határozattal) köteleznie kell a kisajátítási kérelem benyújtására azt, akinek az érdekében a kisajátítás szükséges. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs."

d) az R. 32. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kulturális örökség védelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó építmény kisajátításához a műemlékvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges."

e) az R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Ha a kisajátítás szövetkezet közös használatában lévő ingatlant érint és a szövetkezet használatában ugyanabban a településben

a) belterületi ingatlan esetében a belterületen,

b) külterületi ingatlan esetében a külterületen állami tulajdonban álló ingatlan is van, a határozatban az állam tulajdonában lévő ingatlanra kell a földhasználati jogot visszavonni, s csak az ezt meghaladó területre kell a kisajátítást megállapítani."

f) az R. 59. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"59. § A kisajátítással kapcsolatos szakértői díj és költség a kisajátítást kérőt terheli. Az Ét. 30. § (7) bekezdése szerinti kártalanítási eljárással kapcsolatos szakértői díj és költség azt terheli, akinek az érdekében a korlátozás történt, ennek hiányában a települési önkormányzatot. A szakértői díj és költség összegét a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője külön határozattal állapítja meg."

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JELKULCSA

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP*

1. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK ** (M = 1:10.000)

(területek)

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére