3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet

a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról

A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 27. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a 107. §-a (4) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed az egyetemes távközlési szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) által nyújtott egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) díjaira.

Fogalmak

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) belföldi távolság hívás: a különböző földrajzi számozási területeken távbeszélő szolgáltatást igénybe vevő előfizetők részére létesített hozzáférési pontok, illetőleg nyilvános távbeszélő állomások között létrejött távbeszélő forgalom, kivéve azokat a területeket, amelyeket e rendelet 1. számú függeléke helyközi II. díjzónába sorol. A belföldi távolsági hívás díjazása a III. díjzóna szerint történik,

b) egyszeri díj: az előfizetői hozzáférési pont bekapcsolásáért az előfizetőnek egy szolgáltató által egyetlen alkalommal, felszámítható díj,

c) előfizetési díj: minden olyan - az igénybevétel mértékétől (a forgalomtól) független - díj, amelyet a szolgáltató a távbeszélő szolgáltatás előfizetői hozzáférési ponton keresztül való igénybevételének lehetőségéért, a szolgáltatás rendelkezésre állásáért számít fel az előfizetőnek,

d) előfizetői hozzáférési pont: a távközlő hálózat azon pontja, amelyhez az előfizető a végberendezését csatlakoztathatja, és amelyen keresztül a távbeszélő szolgáltatást igénybe veheti,

e) előremutató fogyasztói árszintemelkedés: a fogyasztói árak tárgyévre várható éves átlagos változásának a költségvetésről szóló törvény megalkotása során a tárgyév tekintetében figyelembe vett mértéke,

f) földrajzi számozási terület: a közcélú távbeszélő hálózat struktúratervéről szóló 26/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet mellékletének a távközlő hálózaton igénybe vehető távbeszélő szolgáltatás szempontjából az ország településeit körzetekre osztó F2 függelék szerinti körzet,

g) hatékonysági tényező: olyan mutató, amelyet a jogszabály egy adott időszakra vonatkozóan a szolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében állapít meg,

h) helyi hívás: az egy adott település közigazgatási határán belüli előfizetői hozzáférési pontok között létrejött távbeszélő forgalom,

i) helyközi I-es díjzónába tartozó hívás: azonos földrajzi számozási területen belül elhelyezkedő különböző települések előfizetői hozzáférési pontjai között létrejött forgalom,

j) helyközi II-es díjzónába tartozó hívás: budapesti előfizetői hozzáférési pont és az 1. számú melléklet 1. számú függelékében felsorolt települések előfizetői hozzáférési pontjai közötti forgalom,

k) hívásdíj: a sikeresen felépült távbeszélő hívásért fizetendő díj. Elemei: a hívásfelépítési díj és a forgalmi díj (a továbbiakban együtt: hívásdíj),

l) nemzetközi hívás: olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet kell tárcsázni,

m)[2] település: Magyarország Alaptörvénye F) cikke alapján a község, a város és a főváros,

n) üzleti előfizető: a gazdálkodó szervezet, a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az egyesület, a köztestület, illetőleg az alapítvány [Ptk. 685. § c) pont],

o) tényleges fogyasztói árszintemelkedés: a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző naptári évre megadott éves átlagos fogyasztói árszintemelkedés.

Díjfizetés nélküli hívások

3. §[3]

A nyilvános távbeszélő állomásokról kezdeményezett hívások díjazása

4. §

(1) Impulzus díjat alkalmazhat a szolgáltató nyilvános távbeszélő állomások igénybevételéért. Az érmés nyilvános távbeszélő állómásoknál csak olyan impulzusdíj alkalmazható, amelynek általános forgalmi adóval megnövelt értéke azonos valamely kiválasztott - hivatalosan forgalomban lévő - pénzérme értékével.

(2) A díj megállapításához a hívás időtartamát a hívott jelentkezésétől a hívó vagy a hívott bontásáig idő szerinti mintavételezéssel, a hívó fél számlálóját működtető impulzusokkal kell mérni.

(3) Az időtartamot mérő első impulzus a hívott jelentkezésekor adódik ki, a további impulzusok a díjtávolságnak megfelelően, az 1. számú mellékletben meghatározott időközönként jegyezhetők fel.

(4) A hívásdíjat az impulzusok ismétlődési ideje (a továbbiakban: impulzus időtartam) és az impulzus díja együttesen határozza meg.

(5) A hívás díja egy impulzus díjánál nem lehet kevesebb, ha a hívott jelentkezik, vagy berendezése (alközpont, üzenetrögzítő, telefax készülék stb.) a hívás hatására automatikusan a vonalra kapcsolódik.

(6) Ha a hívás időtartama két különböző díjazási időszakba esik, a díjazást a tényleges díjazási időszakoknak megfelelően kell alkalmazni.

Időalapú díjazás

5. §

(1) Az egyes - órákban vagy napokban meghatározott - időszakokra (a továbbiakban: díjazási időszak) vonatkozó hívásdíjak eltérőek lehetnek.

(2) Hívásfelépítési díj csak eredményes hozzáférés és tényleges jelátvitel esetében számítható fel. E rendelet alkalmazásában eredményes hívásnak minősül, ha a hívó és hívott előfizetői hozzáférési pontok között a beszédkapcsolat ténylegesen létrejött (így akkor is, ha a hívott alközpontja, üzenetrögzítője, telefax készüléke, más berendezése a vonalra kapcsolódik), vagy az adatátvitel ténylegesen létrejött (sikeres hívás).

(3) A hívásfelépítési díj a hívó és a hívott előfizetői hozzáférési pont közötti távközlési összeköttetés felépítéséért sikeres hívásonként számítható fel.

(4)[4]

(5) Ha a hívás időtartama két különböző díjazási időszakra esik, a díjazást a tényleges díjazási időszakoknak megfelelően kell alkalmazni.

(6) Az e § szerinti díjakat szolgáltató a mérést követően az előfizetőnek utólag számítja fel.

Az előfizetési díj

6. §

(1) Az előfizetési díj megfizetése a tárgyhónapban előre esedékes.

(2)[5]

(3)[6]

(4)[7]

(5)[8]

Egyszeri díj

7. §

(1) Az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott egyszeri díjat az igénylőnek egyetlen alkalommal jogosult az adott szolgáltató felszámítani.

(2) A szolgáltató legkorábban az előfizetői szerződés megkötését megelőzően egy évvel - az egyszeri díj 1/3-áig terjedő mértékű - egyszeri díjelőleget szedhet az igénylőtől.

(3)[9]

(4) Azokban az esetekben, ha a hívó fél az alközpont mellékállomását közvetlenül éri el (beválasztásos alközpont) egyszeri díjat csak a bekapcsolt fővonali csatlakozásokért lehet felszámítani.

(5) A szolgáltató köteles az igénylők, illetőleg előfizetők által befizetett egyszeri díjelőlegekről és díjakról nyilvántartást vezetni, és erről az igénylők, illetőleg az előfizetők részére igazolást adni. Ha az igénylő (előfizető) a díjat vagy a díjelőleget nem fizeti meg, a szolgáltató jogosult az igénylést nyilvántartásából törölni.

8. §

(1)[10] Az előfizető nem fizet egyszeri díjat azokért az előfizetői hozzáférési pontokért, amelyeket:

a) a mentők, tűzoltók, a rendőrség részére - az ANFT szerinti - speciális segélyhívószámokon kezdeményezett segélykérés célba juttatásához, továbbá a nyilvános segélyhívó berendezések céljára szolgáló helyi összeköttetésekhez (ezek áthelyezéséhez) létesítenek;

b) alkalmi állomásokhoz és alkalmi összeköttetésekre (vagy azok áthelyezéséhez) létesítenek.

(2)[11]

9. §

(1) A szolgáltató az előfizető kérése esetén - 2002. július 1-jétől az általános szerződési feltételeiben meghatározott díj ellenében - helyezi át a szolgáltatási területéhez tartozó földrajzi számozási területen (területeken) az előfizetői hozzáférési pontot (áthelyezés). Az áthelyezés díját az áthelyezéshez szükséges tevékenység költségeivel összhangban kell meghatározni, annak mértéke budapesti földrajzi számozási területhez tartozó előfizetői hozzáférési pont esetében legfeljebb tízezer forint, az egyéb földrajzi számozási területeken legfeljebb tizenötezer forint.

(2)[12]

(3)[13]

10. §[14]

Díjcsomagok

11. §[15]

A szolgáltató jogosult olyan díjakat is képezni, amelyekkel kapcsolatban az egyes távbeszélő-szolgáltatási díjelemekkel, illetőleg a szolgáltatás igénybevételének egyes feltételeivel összefüggő díjmértékeket egymásra tekintettel határozza meg (díjcsomag). A szolgáltató több díjcsomagot is képezhet.

A díjmegállapítás szabályai

12. §[16]

Záró rendelkezések

13. §

(1) Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

(2) A szolgáltatók év közben kötelesek a külön jogszabályban erre feljogosított hatóság részére - arra irányuló kérés esetén - adatokat szolgáltatni minden olyan esetben - függetlenül attól, hogy ez összefügg-e díjváltoztatással -, ha azok az áremelés mértékének, a díjcsomagok árakra gyakorolt hatásának, az árrugalmasság mértékének, a forgalom alakulásának, vagy egyéb ár- és piacszabályozási kérdéseknek a vizsgálatához szükségesek.

(3) A távbeszélő szolgáltatás igénybevételéről kiállított számlán a soronkénti tételek és az ezekhez tartozó nettó (áfa nélküli) részösszegek külön-külön nem kerekíthetőek.

14. §[17]

15. §

(1) Ez a rendelet 2002. február 1-jén lép hatályba.

(2)[18]

(3)[19]

(4)[20]

(5)[21]

16. §[22]

17. §[23]

18. §[24]

1. számú melléklet a 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelethez[25]

2. számú melléklet a 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelethez

Az egyszeri díj ésazzal kapcsolatos díjak legmagasabb mértéke (áfa nélkül)

1. Előfizetői szerződés esetében:

2.[26]

3.[27]