44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó termelői működési engedélyesnek (a továbbiakban: termelő) erőművenként, illetve - amennyiben különböző technológiával termel villamos energiát - erőmű részenként a (2) bekezdésben meghatározott normatív energiahordozó-készletet, valamint ezt meghaladóan a (3) bekezdésben szabályozott biztonsági energiahordozó-készletet kell képeznie

a) a (2) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (3) bekezdés a) és c) pontja esetében az éves tervből számított napi átlagos tüzelőhő,

b) a (2) bekezdés b) pontja, illetve a (3) bekezdés b) és d) pontja esetében a gázturbinás erőművek gázturbináinak a teljes terheléséhez tartozó - új gépállapot, -5 °C környezeti hőmérséklet, levegő-előmelegítés nélkül feltételekkel - számított folyékony szénhidrogén energiahordozó

felhasználás alapján.

(2) A normatív energiahordozó-készlet mennyisége:

a) a hagyományos szilárd energiahordozóval (szén, lignit) működő erőműveknél legalább nyolcnapi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermeléshez szükséges energiahordozó,

b)[2] a black start szolgáltatás nyújtására szerződés alapján rendelkezésre álló, szénhidrogén energiahordozóval működő erőműveknél, illetve a gyorsindítású szekunder tartalék gázturbináknál a gázturbiná(k) legalább egynapi teljes terheléséhez tartozó - új gépállapot, -5 °C környezeti hőmérséklet, levegő-előmelegítés nélkül feltételekkel - számított folyékony szénhidrogén energiahordozó,

c)[3] az atomerőműnél a naptári év február 1-jén legalább az atomerőmű egyévi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermeléséhez szükséges üzemanyag-mennyiség.

d)[4]

(3) A biztonsági energiahordozó-készlet mennyisége

a) a hagyományos szilárd energiahordozóval (szén, lignit) működő erőműveknél legalább nyolcnapi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermeléshez szükséges energiahordozó,

b)[5] a black start szolgáltatás nyújtására szerződés alapján rendelkezésre álló, szénhidrogén energiahordozóval működő erőműveknél, illetve a gyorsindítású szekunder tartalék gázturbináknál a gázturbiná(k) legalább egynapi teljes terheléséhez tartozó - új gépállapot, -5 °C környezeti hőmérséklet, levegő-előmelegítés nélkül feltételekkel - számított folyékony szénhidrogén energiahordozó,

c)[6] az atomerőműnél annak az üzemanyagnak a mennyisége, amely a naptári év február 1-jén - a normatív készletben lévő üzemanyaggal együtt - legalább kétévi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermelést biztosít.

d)[7] a szénhidrogén energiahordozóval működő erőműveknél legalább nullanapi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermeléshez szükséges folyékony szénhidrogén energiahordozó,

(4)[8] A normatív energiahordozó-készleteket azon a telephelyen, atomerőmű esetében a telephelyen és a reaktorban kell tárolni, ahol a tüzelőberendezés (reaktor) üzemel.

(4a)[9] A naptári év február 1-jén az adott évben esedékes üzemanyagcserékhez szükséges üzemanyag-mennyiségnek az atomerőmű telephelyén kell rendelkezésre állnia.

(5) A biztonsági energiahordozó-készletek a telephelyen kívül is tárolhatóak azzal a feltétellel, hogy az energiahordozónak az erőműbe jutása nem igényli közforgalmi vasút, vízi út vagy 5 km-nél hosszabb közforgalmi út igénybevételét, beszállításáról a termelő saját maga tud gondoskodni, és a beszállítási kapacitása nagyobb, mint a napi átlagos energiahordozó-felhasználás.

(6) Nem kell energiahordozó-készletet képezni a 100 MW rendelkezésre álló teljesítményt meg nem haladó erőműben, ha az erőmű

a) kapcsoltan hőtermelést is végez, és a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott távhőtermelést alternatív tüzelőanyag felhasználásával is teljes egészében biztosítani tudja, vagy

b) hulladékhőt, inert tartalmú földgázt, vagy megújuló energiát hasznosít, ezen energiahordozókkal bevitt energia arányában.

(7)[10] Nem kell energiahordozó-készletet képezni a magánvezetékre kapcsolódó termelőnek, ha a névleges teljesítménye nem haladja meg a magánvezeték vételezőinek összesített névleges teljesítményigényét.

2. §[11]

Az energiahordozó-készletek mértékéről a villamosenergia-termelő - kivéve az atomerőművet - negyedévenként a negyedévet követő 15 napon belül köteles jelentést küldeni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) részére az 1. számú mellékletben szereplő formában. Az atomerőművet üzemeltető termelő minden év február 15-ig a február 1-jén rendelkezésre álló energiahordozó-készletre vonatkozóan köteles a jelentést megküldeni a Hivatal részére a 2. számú mellékletben szereplő formában.

3. §

(1)[12] A termelők a normatív energiahordozó-készletüket felhasználhatják, azonban haladéktalanul kötelesek tájékoztatni az átviteli rendszerirányítót, ha a normatív energiahordozó-készletük bármilyen okból az 1. § (2) bekezdésében előírt mérték alá csökken.

(2)[13] A termelők a normatív energiahordozó-készletet hagyományos szilárd, illetve szénhidrogén energiahordozóval működő erőműveknél 8 (nyolc) napon belül, atomerőműveknél a következő év február 1-jéig kötelesek az előírt szintre feltölteni, ha a készletszint az 1. § (2) bekezdésében előírt mérték alá csökken.

4. §[14]

E rendelet alkalmazásában

a) a black start képesség az erőmű azon képessége, hogy - amennyiben a szükséges szénhidrogén energiahordozó rendelkezésére áll, beleértve az 1. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti energiahordozót - a külső feszültség nélkül tudja indítani legalább egy termelő gépegységét, és szabályozni a hálózatra kiadott feszültséget, teljesítményt és frekvenciát, akár szigetüzemben is;

b) a black start szolgáltatás az erőmű azon szolgáltatása, hogy az a) pont szerinti black start képességet az átviteli rendszerirányítói engedélyes számára szerződés alapján biztosítja.

5. §

(1)[15] Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 66/1997. (XII. 17.) IKIM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 15/1999. (IV. 7.) GM rendelet és a 18/2002. (X. 29.) GKM rendelet hatályát veszti.

(2)[16]

Szalay Gábor s. k.,

gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez

Az erőművek energiahordozó készletének mértéke a 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet szerint

2. számú melléklet a 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez[17]

Az atomerőmű reaktoron kívül tárolt energiahordozó készletének mértéke a 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet szerint

1. A tárolt energiahordozó készlet mértéke

2. Az egyes atomerőművi blokkok üzemanyagcseréjének tervezett időpontja.