2002. évi LIII. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról[1]

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól - a Magyar Köztársaságnak és vele az Európai Unióhoz, azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) állampolgára és hozzátartozója tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg."

2. § Az Flt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a tevékenysége során - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően - együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal."

3. § (1) Az Flt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az, aki magán munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet."

(2) Az Flt. 6. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A magán munkaközvetítő tevékenység folytatásának, a magán munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.

(5) A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek."

4. §[2] (1) Az Flt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nincs szükség engedélyre

a) a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá

b) az EGT állampolgárának és hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól - a Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően - eltérő szabályokat állapíthat meg."

(2) Az Flt. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (6)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezés a Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható EGT állampolgár és hozzátartozója tekintetében nem alkalmazható."

5. § Az Flt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait."

6. § (1) Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A keresetpótló juttatás összege

a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa,

b) az a) pontban meghatározott összeg kétszerese, ha a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három - egyedülálló, képzésben résztvevő személy esetében kettő - olyan személy van, akinek tartására köteles."

(2) Az Flt. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdés számozása (8)-(11) bekezdésre változik:

"(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából azokat a személyeket kell figyelembe venni, akiknek eltartására a képzésben részt vevő személy jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján köteles, és jövedelmük egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetven százalékát."

7. § Az Flt. a 19/B. §-át követően a következő új alcímmel és 19/C. §-sal egészül ki:

"Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

19/C. § Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik."

8. § (1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújthatók."

(2) Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a rendeletnek a 14. §-ban meghatározott támogatásra vonatkozó szabályát az oktatási miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg."

9. §[3]

10. § Az Flt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély, valamint költségtérítés jár."

11. § Az Flt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor."

12. § Az Flt. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik:

"(7) A (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a munkanélküli részére, ha kérelmére a 14. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott keresetpótló juttatást állapítottak meg. Ebben az esetben a munkanélküli járadék folyósítását szüneteltetni kell."

13. § Az Flt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli)

"g) a 14. § (6) bekezdésnek b) pontjában meghatározott összegű keresetpótló juttatásban részesül."

14. § Az Flt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:

"(8) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását, és a munkanélküli járadékot kell folyósítani, ha a munkanélküli a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósításának szüneteltetése alatt végzett kereső tevékenység eredményeként munkanélküli járadékra szerzett jogosultságot. A munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimerítését követően a nyugdíj előtti munkanélküli segélyt kell tovább folyósítani."

15. § Az Flt. 31. §-a a következő mondattal egészül ki:

"Jogszabály a munkanélküli részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet."

16. § Az Flt. 32. §-át megelőző "Pályakezdők munkanélküli segélye" alcím helyébe "Álláskeresést ösztönző juttatás" alcím lép, valamint az Flt. a következő új 32-34. §-okkal egészül ki:

"32. § (1) Álláskeresést ösztönző juttatásra az jogosult,

a) aki munkanélküli, és

b) részére a munkanélküli járadékot legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és amelynek folyósítását a 28. § (1) bekezdésének d)-e) pontjában, vagy g) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a megszüntetést követően munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre nem jogosult,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint táppénzben nem részesül, és

d) a munkanélküli járadék folyósítása és az azt követő időtartam alatt a munkaügyi központtal - a külön jogszabályban meghatározott módon - együttműködött, és megfelelő munkahelyhez való jutása ennek ellenére sem volt megoldható, és

e) álláskeresést ösztönző juttatás iránti kérelmét - a 34. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a munkanélküli járadék folyósításának a b) pontban meghatározott megszüntetését követő harminc napon belül benyújtotta.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelő munkahely tekintetében a 25. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőbe a 27. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott időtartamok nem számíthatók be.

33. § (1) Az álláskeresést ösztönző juttatás összege az öregségi nyugdíj - az álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb ősz-szegének 85 százaléka.

(2) Az álláskeresést ösztönző juttatás 180 napra, - a kérelem benyújtásának időpontjában - a 45. életévét betöltött személy részére 270 napra folyósítható.

(3) Az álláskeresési juttatás folyósításának kezdő napja a munkanélküli járadék folyósításának-a 32. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint történő - megszüntetését követő naptári nap.

34. § (1) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását meg kell szüntetni

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott esetekben,

b) ha a munkanélküli az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának idejét kimerítette.

(2) Ha az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását a folyósítási idő lejárta előtt kereső tevékenység miatt szüntették meg, azt a folyósítási időből még fennmaradó időtartamig tovább kell folyósítani, ha a 32. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és a munkanélküli - erre irányuló - kérelmét a megszüntetéstől számított kétszáz napon belül benyújtja, és munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot.

(3) Ha az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy a juttatás folyósítási idejének kimerítését megelőzően, határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős vagy olyan munkaviszonyt létesít, amelyben a díjazás teljesítménybérben történik, - kérelmére, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - részére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés napja a reá irányadó folyósítási idő utolsó napja. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresést ösztönző juttatásban részesült személy a juttatás megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. Ha a munkaviszony a folyósítási idő lejártát megelőzően megszűnik, a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását szüneteltetni kell a 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott esetekben. Az előzőekben foglaltakon kívül szüneteltetni kell az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását abban az esetben is, ha a munkanélküli részére a folyósítás alatt keresetpótló juttatást állapítottak meg. Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának szüneteltetése esetén a 29. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítási időtartamát csökkenteni kell a keresetpótló juttatás folyósítási időtartamával.

(6) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítására - amennyiben a folyósítás feltételei egyébként fennállnak- a 30. § (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

17. § Az Flt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkanélküli ellátásban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet, valamint az őt foglalkoztató munkaadó nevét, címét és adószámát, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jelét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni."

18. § Az Flt. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkaügyi központ igazgatója - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről."

19. § (1) Az Flt. 39. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével]

"i) az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás."

(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

"a) szolidaritási alaprészt a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások [munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás, költségtérítés (31. §)], valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék, és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozása. Ezt az alaprészt terheli továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása,"

"c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására,"

20. § (1) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdés b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében

b) dönt]

"1. a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról - a fejlesztési és képzési célú alaprész pénzeszközeiből történő átcsoportosítás kivételével -"

(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdése d) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

"d) véleményezi a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a; munkahelyteremtő támogatások kivételével - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét."

(3) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A MAT

a) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt]

"1. a foglalkoztatási alaprésznek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített pénzügyi keretén felüli részét illetően a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról,"

(4) Az Flt. 39/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének tekintetében

a) dönt a keret felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről,

b) felelős a keret pénzeszközei felhasználásnak jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

c) határoz a keret felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,

d) a keret felhasználására vonatkozó szakértői vizsgálatokat kezdeményezhet."

(5) Az Flt. 39/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a (6) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott jogosítványait az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével gyakorolja."

(6) Az Flt. 39/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (8)-(10) bekezdések számozása (9)-(11) bekezdésre változik:

"(8) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak."

21. § (1) Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A fejlesztési és képzési alaprészből történő átcsoportosításra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."

(2) Az Flt. 39/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A fejlesztési és képzési alaprészből a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített kerete javára az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntésével pénzeszközök átcsoportosíthatók. Az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntése alapján a fejlesztési és képzési alaprész többletbevételének meghatározott részével a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített kerete megemelhető."

22. § (1) Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek (munkaügyi központ, Foglalkoztatási Hivatal, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága) döntése alapján behajthatatlanná minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból."

(2) Az Flt. 39/C. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."

(3) Az Flt. 39/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Munkaerőpiaci Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is."

23. § Az Flt. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami adóhatóság a befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal mint a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével az Államháztartási Hivatallal, továbbá a Magyar Államkincstár Részvénytársasággal kötött négyoldalú megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára."

24. § (1) Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és decentralizált keretre osztható fel."

(2) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

"g) a társadalmi párbeszéd intézményei működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra"

(3) Az Flt. 43. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) A foglalkoztatási alaprész felnőttképzési célú keretét a foglalkoztatási alaprészen belül elkülönítetten kell kezelni.

(6) A felnőttképzési keret felhasználható

a) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó képzések támogatására,

b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,

c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,

d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz,

e) a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek az Fktv. által meghatározott feladatai támogatására.

(7) A Nemzeti Felnőttképzési Intézet az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki.

(8) A (6) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott célok elérése érdekében közalapítványok is támogathatók."

25. § (1) Az Flt. 48. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a bekezdés m) pontjának megjelölése n) pontra változik:

(A Foglalkoztatási Hivatal ellátja)

"m) az Európai Foglalkoztatási Szolgálathoz (EURES-hez) történő csatlakozás magyarországi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos, valamint az azzal összefüggő fejlesztési és működtetési feladatokat,"

(2) Az Flt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Foglalkoztatási Hivatal élén főigazgató áll, akit - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bíz meg, vonja vissza a megbízást és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. A főigazgató és helyettesei minisztériumi főosztályvezetői besorolású köztisztviselők."

26. § Az Flt. 49. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkaügyi központ igazgatóját a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bízza meg, és vonja vissza a megbízását, •amelyhez a területileg illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni."

27. §[4]

28. § Az Flt. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás."

29. § Az Flt. 57/A. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege, valamint h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:"

"h) munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám)."

30. § (1) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában]

"a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,"

(2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában]

"e) kereső tevékenység: - az 1-2. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni."

(3) Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következő p)-r) pontokkal egészül ki:

[(5) E törvény alkalmazásában]

"p) háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem.

r) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;"

(4) Az Flt. 58. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A törvény alkalmazásában a]

"b) munkaviszonynak a munkáltató részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)-f) pontjában, és 59. §-ának c) pontjában" (meghatározott módon történő megszűnését is érteni kell.)

(5) Az Flt. 58. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a munkanélküli járadék folyósításának,

b) a 32. § (1) bekezdésének d) pontjában, valamint e § (5) bekezdése d) pontjának 1. alpontjában és (6) bekezdésének d) pontjában meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítésének,

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d) a foglalkoztatási alaprész felnőttképzési kerete felhasználásának, valamint

e) a 4l/A. § (4) bekezdésében meghatározott átlagos statisztikai állományi létszám számításának szabályait."

(6) Az Flt. 58. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(9) Ahol e törvény

a) gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell."

31. § Az Flt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény alkalmazásában

a) EGT állampolgár: az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott állam állampolgára,

b) EGT állampolgár hozzátartozója: az EGT állampolgár házastársa, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastársának - általuk eltartott - egyenes ági felmenő rokonai."

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény módosítása

32. §[5]

33. §[6]

34. §[7]

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

35. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített keretéből történő támogatását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályozza."

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

36. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. §-ának (3), (4) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik minősítő bizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi szempontú megfelelőségi vizsgálatát a megfelelőséget vizsgáló szervezetek kijelöléséről rendelkező jogszabály, továbbá a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni."

"(6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal."

37. § Az Mvt. 21. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Munkavédelmi üzembe helyezés

Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány.

(6) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve a (3)-(4) bekezdésekben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is.

(7) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti."

38. § Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy, vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti."

39. § Az Mvt. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (5) bekezdésének b) pontjában, és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani."

40. § Az Mvt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani."

41. § Az Mvt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felügyeletek által a 82. § (1) bekezdése alapján kiszabott pénzbírságot az OMMF kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A számla javára ilyen címen fennálló tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül."

42. § Az Mvt. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(83. § Az OMMF elsőfokú hatósági jogkörében)

"a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerint engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők működését, és az engedélyezésekről nyilvántartást vezet."

43. § (1) Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult]

"j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal."

(2)[8]

44. § (1) Az Mvt. 87. §-a a következő új 1. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 1. és 1/A. pont számozása 1/A. és 1/B. pontra módosul:

(87. § E törvény alkalmazásában:)

"1. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz."

(2) Az Mvt. 87. §-ának 5. és 8. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(87. § E törvény alkalmazásában:)

"5. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében."

"8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

45. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki]

"a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy"

(2) Az Szt. 37/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a kereső tevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap."

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

46. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a 21. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(21. Bér:)

"d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás, pályakezdők munkanélküli segélye,"

(2) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) adóterhet nem viselő járandóság: a tanulót, tanulószerződés alapján megillető, a szakképzéssel összefüggő, pénzbeli juttatásnak - a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény szerint - elszámolható része,"

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

47. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § (1) E törvény alapján biztosított az, aki]

"d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy, továbbá az a személy, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-je előtt megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés miatt későbbi időpontban történik, feltéve, hogy a munkanélküli ellátást folyósító szerv a halasztás időtartamára a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot megfizette."

(2) A Tbj. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkanélküli ellátásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

48. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolás díj) összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartam alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb,

a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás összegét,

b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét

kell keresetként figyelembe venni."

(2) A Tny. 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[38. § (1) Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni:]

"f) a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették."

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

49. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló]

"e) továbbá a munkanélküli járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás, vagy a keresetpótló juttatás folyósítása, illetőleg"

(alapján kell megfizetni.)

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosítása

50. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következő új 138/A. §-sal egészül ki:

"138/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik."

(2) Az Mt. 203. §-ának (2) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap, hogy)

"f) gyermeke születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj állami költségvetés terhére történő folyósítási szabályait megállapítsa."

51. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. § A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult."

(2) A Hszt. a következő új alcímmel és új 95/A. §-sal egészül ki:

"Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény

95/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik."

52. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § Az állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult."

(2) A Hjt. a következő új alcímmel és új 102/A. §-sal egészül ki:

"Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény

102/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik."

Átmeneti és záró rendelkezések

53. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben, valamint az 50-52. §-ban foglalt kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Flt. 16/A. §-ának (6) bekezdése, a 39/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 39/C. §-ának (7) bekezdése, az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése, valamint 12. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti,

továbbá az Flt. 56/A. §-ában a "94/A. §-ában" szövegrész helyébe "94/D. §-ában" szövegrész, az Mvt. 88. §-ának (2) bekezdésében a "21. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében," szövegrész helyébe a "21. §-ának (1), (3) és (5)-(6) bekezdéseiben," szövegrész lép.

(2) A törvény 16. §-a, továbbá 47-49. §-a, valamint e § (5) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.

(3) A törvény 1-2. §-a és 4. §-a, 30. §-ának (6) bekezdése, továbbá 31. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(4) E törvény 50-52. §-a a kihirdetés napját követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2002. december 1-jén vagy azt követően született gyermek tekintetében kell alkalmazni.

(5) A 16. §-ban foglaltakat első ízben azokra kell alkalmazni, akik részére a munkanélküli járadék folyósítását 2003. július 1-jén vagy azt követően szüntették meg.

54. § (1) Az Mvt. 18. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján a következő rendelkezés lép:

"(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben meghatározza az egyéni védőeszköz megfelelőségi nyilatkozata, típusbizonyítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségbiztosítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait."

(2) Az Mvt. 20. §-a az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti.

(3) Az Mvt. 83. §-ának b) pontja az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti.

(4) Az Mvt. 82/A. §-ának rendelkezéseit első alkalommal a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke