2001. évi LI. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról

A nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A szakképzési hozzájárulás

1. §[1] (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés), a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás fejlesztésének támogatása, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján történő támogatása.

(2) A szakképzési hozzájárulás hatékony alkalmazásának további célja a törvény által meghatározott mértékben a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása a 4-7. §-ban foglaltak szerint.

2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, az iskolai szövetkezeti csoport kivételével,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, vízgazdálkodási társulat, a víziközmű-társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat,

e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozók kivételével [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(3) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke - a (2) bekezdés figyelembevételével -

a) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltségnek,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített beszámolót készítő hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltségnek,

c) az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek [a továbbiakban az a)-c) pont: alattiak együtt: a hozzájárulás alapja]

a 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.

(3) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követő év ötödik hó utolsó napjáig bekövetkezett - a tárgyévről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét a tárgyévet követő év ötödik hó utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg az állami adóhatóságnak.

4. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével,

b) az Ftv. hatálya alá tartozó, a végrehajtási rendeletben meghatározott módon gyakorlati képzések megszervezésével, amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt.

(2) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig csökkentheti

a) a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - az 1. számú mellékletben meghatározott - költségek (kiadások) összegével,

b) a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz, szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporítóanyag) beszerzésére, bérlésére, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás összegével csökkentett összeggel,

c) az alapképzés céljait szolgáló tanműhelynek, laboratóriumnak, egyéb gyakorló területnek a bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és a közüzemi szolgáltatások díjára a tárgyévben fordított ellenőrizhető költségek (kiadások) összegével,

d) szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára - fejlesztési megállapodás alapján - a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, amelyet szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás - hozzájárulásra kötelezettenként - a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet,

e) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságát a 15. §-ban meghatározott Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) hagyják jóvá.

(3)[2] A (2) bekezdés b) és c) pontjában szereplő kötelezettségcsökkentő kiadások mértékének arányban kell állnia a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók létszámával. A szakképző iskolában a (2) bekezdés d) pontja alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított gyakorlati alapképzést szolgáló tárgyi eszközök működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb tíz százaléka használható fel.

(4) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

(5) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett gyakorlati képzésnek - a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) és fejlesztéseihez hozzájárulást ad át, melyet a költség-hozzájárulásban részesített csak ezen pontokban szereplő tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó hozzájárulási kötelezettsége az átadáson felül még fedezetet nyújt - csak a (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott tételekkel csökkentheti továbbá a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.

(6) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni az Flt.-ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett számlájára.

(7) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett az éves szakképzési hozzájárulásról az oktatási miniszter rendeletében előírt elszámolást a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig az Oktatási Minisztérium részére megküldi. Az elszámolás alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az alapkezelő ellenőrizheti.

(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólag feltárja, hogy éves elszámolását helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet - a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolásnak az alapkezelő részére történő megküldésével egyidejűleg - közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

(9) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során ezeket a dokumentumokat is ellenőrzi.

5. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. § szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti

a) a 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatás számára nyújtott fejlesztési támogatás hozzájárulásra kötelezettenként a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet,

b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára, az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Az OKJ-ban nem szereplő szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságát a Bizottságok hagyják jóvá.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pont szerinti költségfelhasználás összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget, akkor a különbözetet be kell fizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

(4) Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást az alapkezelővel történt megállapodás szerinti időpontban utalja át az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.

6. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést

a) az éves bruttó kötelezettségét,

b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

c) az a) és b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.

(2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az I. félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie.

(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők.

(4) Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi, illetőleg éves bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.

(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(6) A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.

(2) A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

(3) Fejlesztési támogatásként tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (2) bekezdésének d), valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékig- jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(4) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.

(5) A gyakorlati képzés szervezését év közben kezdő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése időpontjától számított időszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.

(6) A gyakorlati képzés szervezését év közben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. §-ban foglaltak szerint jár el az egész évre vonatkozóan.

(7) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése, vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszközök és beruházások - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.

MÁSODIK RÉSZ

A képzési rendszer fejlesztésének támogatása

8. § A Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) rendeltetése a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.

9. § Az alaprész bevétele a jelen törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás.

10. § (1) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve felsőoktatási intézményben - szakképesítést, illetve szakképzettséget adó képzésben - folytatott gyakorlati képzés, illetve az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban vizsgaközponti feladat korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).

(2) Az alaprész bevételének terhére beruházási célú támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik. A pályázat kiírására, a bírálatra vonatkozó szabályokat és a támogathatóság feltételeit végrehajtási rendelet határozza meg.

(3)[3] Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására. E célra a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének kikérésével - a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények részére pályázatot ír ki és dönt a támogatásról.

(4)[4] Az alaprészből hozzá lehet járulni a a Nemzeti Szakképzési Intézet (a továbbiakban: NSZI) szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, a felsőoktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, az Európai Unió szakképzési és felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott, szakmai, elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának céljaihoz. Az NSZI a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki.

(5)[5] Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében közalapítványok is támogathatók.

(6)[6] Az Szt. 5. §-a szerinti miniszterek által - a feladataik ellátására - működtetett fejlesztőszolgáltató intézetnek támogatás nyújtható a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához. Támogatás nyújtható továbbá a gazdasági kamaráknak - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő - az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azt az Szt. 19/A. §-ának (2) bekezdése vagy a 30. §-ának (4) bekezdése szerint látják el.

(7)[7] Az alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében kötelezően előírt - juttatására, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az adható támogatás mértékét és céljait a 13. § alapján létrehozott Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslata alapján az oktatási miniszter évente határozza meg.

(8)[8] Az alaprész működtetési költségeinek finanszírozására az alaprész kiadási előirányzatának legfeljebb 5%-a használható fel.

(9)[9] A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek a fejlesztésére az alaprész kiadási előirányzatainak legfeljebb négy százaléka használható fel.

11. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 4. § (1) bekezdése szerint gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett - melléklet szerinti - költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni.

(2) A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha az (1) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül és a végrehajtási rendeletben előírt mértéket eléri.

(3) A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie, az alapkezelő részére az oktatási miniszter rendeletében meghatározott iratok egyidejű benyújtásával.

12. §[10] (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2)[11] Az alaprész kiadási előirányzatából iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hozott együttes döntésével meghatározott összeg használható fel az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése alapján.

(3) Az oktatási miniszter a szakképzési hozzájárulás és az alaprész tekintetében

a) előkészíti az alaprész hároméves stratégiai programját;

b) előkészíti, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és az alaprészről szóló jogszabályokat;

c) felelős az alaprész

ca) szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközei, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez nyújtott támogatás felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

cb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

cc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;

d) dönt az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi és a decentralizált keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről, és ezekről tájékoztatja a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert;

e) határoz az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

f) kezdeményezi az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat;

g) évente tájékoztatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét a Tanács javaslatairól.

(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az alaprész tekintetében

a) dönt az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről;

b) felelős az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért;

c) határoz alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

d) kezdeményezi az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat.

13. § (1)[12] Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntéselőkészítő feladatokat a Tanács látja el.

(2)[13] A Tanács a döntés-előkészítés keretében

a)[14] javaslatot tesz az alaprész központi, valamint a decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására,

b) javaslatot tesz a 10. § (1) bekezdésében meghatározott, a szakképzés és felsőoktatás támogatására adható éves támogatási keret központi részének felhasználására,

c) értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatásra.

(3) A Tanács az alaprésszel kapcsolatban szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik.

(4)[15] A Tanács tagjait hároméves időtartamra az oktatási miniszter a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kéri fel a szakképesítésekért, illetve a munkaerőpiac szervezeti irányításáért felelős minisztériumok képviselői (minisztériumonként legfeljebb egy fő), az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek (hat-hat fő), a gazdasági kamarák (egy-egy fő), az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy fő az iskolafenntartó egyházak képviseletében) képviselői közül, a szervezetekkel történő egyeztetést követően.

(5) A Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(6) A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik.

14. § (1) A régiók javára meghatározott decentralizált résszel kapcsolatos pályázatok kiírását és értékelését az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközponttal (a továbbiakban: OKÉV) együttműködve a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) végzik. A Bizottságok munkáját az OKÉV segíti, szakmai munkája részeként előkészíti és lebonyolítja a pályázati kiírásokat, a bírálatot és a Bizottságok javaslata alapján előkészíti az oktatási miniszter döntését.

(2)[16] A Bizottságok az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek regionális szervezeteinek, a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatoknak, a területi gazdasági kamaráknak, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumainak, a munkaügyi központoknak, a felsőoktatási intézményeknek és az OKÉV képviselőiből állnak. Tagjait a testület munkájában részt vevő szervezetekkel történő egyeztetést követően az oktatási miniszter kéri fel hároméves időtartamra, legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül. A Bizottságok a régióhoz tartozó megyei (fővárosi) szakképzési bizottságok jogutódjaként jönnek létre.

(3) A Bizottságok létszáma 27 fő. A Bizottságok működésével kapcsolatos részletes szabályokat végrehajtási rendelet határozza meg.

(4) A megyék régiók szerinti besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

15. § (1) A támogatás odaítéléséről az oktatási miniszter dönt.

(2) A támogatás nyújtásának részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződést az alapkezelő köti meg.

16. § (1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből pályázat útján kapott beruházási támogatást a tőketartalékba helyezi, majd lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(2) Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt nagy értékű ingó(k)ra és a támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(3) Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap Kincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - kell csökkenteni.

17. § (1) A Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból, a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből, valamint a fejlesztési és képzési alaprészéből kapott beruházási célú támogatással megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen és az önállóan működtethető, akkor azt az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.

(2) Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg a szakképző iskola fenntartóját, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók szakképzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben elővásárlási jogával nem él, az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók szakképzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a Bizottságok javaslata alapján az oktatási miniszter dönt. Ha az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából a 17. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam nem telt le. Az ingatlanra tízéves elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

18. § E törvény 2001. július 1-jén lép hatályba.

19. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. az alábbiak szerint módosul:

(1) Az Flt. 39. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegéből "a szakképzéshez" szövegrész helyébe "a képzési rendszer fejlesztéséhez" szövegrész lép.

(2) Az Flt. 39. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,"

(3) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"e) fejlesztési és képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott támogatások, programok finanszírozására, valamint képzésfejlesztési célú közalapítványok támogatására;"

(4) Az Flt. 39/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel, valamint"

(5) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"c) a fejlesztési és képzési alaprész tekintetében rendszeresen tájékoztatást kérhet a Fejlesztési és Képzési Tanácsnak a Munkaerőpiaci Alapot érintő javaslatairól."

(6) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a "szakképzési alaprész" szöveg helyébe a "fejlesztési és képzési alaprész" szöveg lép.

(7) Az Flt. 39/A. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) Az oktatási miniszter a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogosítványokkal rendelkezik."

(8) Az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdésében a "szakképzési alaprész" szöveg helyébe "fejlesztési és képzési alaprész" szöveg lép.

(9) Az Flt. 39/A. §-ának (9) bekezdésében a "szakképzési alaprész" szöveg helyébe "fejlesztési és képzési alaprész" szöveg lép.

(10) Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdésében "a szakképzési alaprész" szöveg helyébe "a fejlesztési és képzési alaprész" szöveg lép.

(11) Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A fejlesztési és képzési alaprészből kifizetések az adott naptári évben, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség jogszabályban meghatározott időpontját követően csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők."

(12) Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"d) a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;"

(13) Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"43. § (1) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprésze központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi (decentralizált keretre) osztható fel. A fejlesztési és képzési alaprész központi és decentralizált keretre osztható fel."

(14) Az Flt. 43/A. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"43/A. § (1) A fejlesztési és képzési alaprész forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás."

(15) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény, az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény III. fejezete, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXII. törvény, valamint az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvény 19. §-a.

(16) Ahol jogszabály a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészét említi, ott e törvény hatálybalépését követően a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészét kell érteni.

(17) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze általános jogutódjának a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze tekintendő, ideértve a követeléseket és kötelezettségeket (aktív és passzív elszámolások) is.

(18) Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - a szakképesítésért felelős miniszterek és a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével, a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:

a) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás nyújtásának, a visszatérítés igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait, valamint az ellenőrzés rendszerét,

b) e törvény 4. § (2) bekezdése e) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdése b) pontjában szereplő, a saját munkavállalók szakképzésére vonatkozó elszámolási lehetőség szabályait,

c) a gyakorlati képzések formáit és támogathatóságuk feltételeit,

d) az alaprészből támogatható beruházási célú pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat, valamint a támogathatóság feltételeit,

e) a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működésének szabályait.

(19) E törvény alkalmazásában az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés fogalma alatt a következőt kell érteni: az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett olyan oktatási forma, amely a hallgatókat a munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A képzés az ehhez szükséges speciális helyszíneken (tanműhelyek, laboratóriumok, tanüzemek, illetve más gyakorlati képzési helyek) folyik.

(20) E törvény alkalmazásában gyakorlati képzésnek minősül az Szt.-ben meghatározott gyakorlati képzés is.

(21) 4. § (2) bekezdés d) pontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint a felsőoktatás számára nyújtott fejlesztési támogatás a 2001. évben a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettségének maximum 18,75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként.

(22) 4. § (2), (5) bekezdései, az 5. § (2) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése és 19. § (21) bekezdése rendelkezéseit 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

(23) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amely szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát létesít és tart fenn, 2002. január 1-jétől köteles hozzájárulási kötelezettségét teljesíteni.

(24) A szakképzési alaprészből a 2001. évben a decentralizált részre kiírt pályázatok értékelését és a támogatási javaslat elkészítését a megyei (fővárosi) szakképzési bizottságok kötelesek legkésőbb 2001. szeptember 30-ig elvégezni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2001. évi LI. törvényhez

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek (kiadások)

Elszámolható

1. a) a tanulónak az Szt. 33. §-a (3) bekezdésének d) pontja és a 48. §-a alapján előírt pénzbeli juttatás és díjazás (ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékáig,

b) az Szt. és az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzések idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát,

c) a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékai,

d) a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatásával és az ideiglenes átirányításával kapcsolatban felmerült útiköltség-térítés összege számla alapján, illetve a szállásköltség-térítés tanulónként 1000 Ft összeghatárig;

2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;

3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, kötelezően kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.)

2. számú melléklet a 2001. évi LI. törvényhez

E törvény tekintetében a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a következő megyék támogatása tekintetében írhatnak ki pályázatokat és javasolhatnak támogatást:

Nyugat-Dunántúli régió: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye;

Közép-Dunántúli régió: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye;

Dél-Dunántúli régió: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;

Közép-Magyarországi régió: Budapest, Pest megye;

Észak-Magyarországi régió: Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye;

Észak-Alföldi régió: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Dél-Alföldi régió: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye.

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a fenti besorolás szerint a megyei szakképzési bizottságok jogutódainak tekintendők.