2002. évi LXI. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról[1]

1. § Az Alkotmány a következő 2/A. §-sal egészül ki: "2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban

tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

2. § Az Alkotmány 6. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében."

3. § Az Alkotmány 29/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte."

4. § Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztársasági elnök)

"d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját;"

5. § (1) Az Alkotmány 32/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért."

(2) Az Alkotmány 32/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni."

6. §[2] (1) Az Alkotmány 35. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, a korábbi k) pont pedig l) pontra változik:

(A Kormány)

"k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;"

(2) Az Alkotmánya következő 35/A. §-sal egészül ki: "35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

(2) A Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek."

7. § Az Alkotmány 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen."

8. § Az Alkotmány 70/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

9. § Az Alkotmány 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.

(3) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

10. §[3]

11. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a, 7. §-a, valamint az Alkotmánynak e törvény 9. §-ával megállapított 71. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) Az Alkotmánynak e törvény 10. §-ával megállapított 79. §-a, továbbá e törvény 10. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdésében az "A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak" szövegrész helyébe a "Senkinek",

b) az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjában, 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, 40/B. §-ának (2) bekezdésében "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát" szövegrész helyébe "az élet- és vagyonbiztonságot",

c) az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága" szövegrész helyébe "az élet- és vagyonbiztonság",

d) az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 50. §-ának (1) bekezdésében, valamint 51. §-ának (1) bekezdésében "az állampolgárok" szövegrész helyébe "a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek",

e) az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdésében az "a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár" szövegrész helyébe a "mindenki",

f) az Alkotmány 77. §-ának (2) bekezdésében az "a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra" szövegrész helyébe a "mindenkire"

kifejezés lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1975. évi I. törvény, továbbá az Alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény, az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló 1985. évi VI. törvény, az Alkotmány módosításáról szóló 1987. évi X. törvény és az 1989. évi VIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D. §-ának hatálybaléptetéséről szóló 1991. évi LVIII. törvény.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke