8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet

a rádióamatőr szolgálatról

A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 107. §-a (3) bekezdésének b), c), d) ,j), k), l), n), o) és q) pontjaiban, valamint e rendelet 6. §-ára vonatkozóan az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, amelyek a Magyar Köztársaság területén rádióamatőr tevékenységet folytatnak.

(2) A rendeletet a műholdas rádióamatőr szolgálat űrállomásai kivételével a rádióamatőr szolgálat minden állomására (a továbbiakban: rádióamatőr állomás) alkalmazni kell.

(3) A rádióamatőr állomás fajtáinak meghatározását a 15. § tartalmazza.

(4) A rendelet szerinti hatósági eljárásokat első fokon a Hírközlési Területi Hivatal, másodfokon a Hírközlési Főfelügyelet folytatja le.

A rádióamatőr tevékenység feltételei

2. §

(1) Rádióamatőr az, aki megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek és a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésre és a szakmai információcserére irányul.

(2) A rádióamatőr tevékenység a rádióamatőr szolgálatban való részvételt jelenti rádióamatőr állomás üzemeltetése vagy rádióamatőr állomáson való rádióforgalmazás (a továbbiakban: forgalmazás) révén.

(3) Forgalmazásban az a természetes személy vehet részt, aki rendelkezik rádióamatőr vizsgabizonyítvánnyal vagy rádióamatőr engedéllyel.

(4) Rádióamatőr engedéllyel nem rendelkező személy csak közösségi rádióállomáson, a közösségi rádióamatőr engedéllyel rendelkező által kijelölt, a forgalmazást irányító, közép- vagy felsőfokú rádióamatőr vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy (a továbbiakban: irányító kezelő) felügyelete mellett forgalmazhat.

(5) Vizsgabizonyítvánnyal nem rendelkező, vizsgára készülő személy legalább RB vagy UB osztályú engedéllyel rendelkező rádióamatőr közvetlen, személyes irányítása mellett, az oktató rádióamatőr vagy a közösségi rádióamatőr állomás hívójelét használva, tanulási céllal forgalmazhat, de nem gyakorolhatja a digitális csomagkapcsolt adásmódot.

(6) Rádióamatőr állomás üzemeltetéséhez rádióamatőr engedély szükséges.

Rádióamatőr vizsgabizonyítvány

3. §

(1) Rádióamatőr vizsgabizonyítvány a megfelelő rádióamatőr vizsga letételével szerezhető.

(2) Rádióamatőr vizsgát minden 12. életévét betöltött személy tehet.

(3) Rádióamatőr vizsgát a hatóság-jelentkezés esetén - legalább két havonta tart. A vizsga idejét és helyét a hatóság határozza meg, és ügyfélszolgálati helyiségében közzéteszi. A vizsgára az 1. számú melléklet szerinti, kitöltött űrlappal kell jelentkezni a hatóságnál, amelyet az visszaigazol. Külön igény esetén, a hatósággal egyeztetett időben és helyen, kihelyezett rádióamatőr vizsgát lehet kezdeményezni.

4. §

(1) A rádióamatőr vizsga szintje:

a) CEPT A vagy

b) CEPT B.

(2) A rádióamatőr vizsga fokozata mind a két vizsgaszinten belül:

a) alapfok,

b) középfok vagy

c) felsőfok.

(3) Első alkalommal alap- vagy középfokú vizsgabizonyítvány szerezhető. Két különböző fokozatú vizsga között legalább 6 hónapnak kell eltelnie, és ezen idő alatt legalább 100, rádióamatőr közlemény továbbítását célzó összeköttetés megvalósulását kell a vizsgára jelentkezéskor igazolni. Az összeköttetések számának megállapításakor nem vehetők figyelembe a nem kétoldalú csomagkapcsolt összeköttetések.

(4) Bármely fokozatú CEPT B szintű vizsgabizonyítvánnyal rendelkező rádióamatőr azonos fokozatú CEPT A szintű vizsgabizonyítványt kap, ha fokozatának megfelelő sebességű, sikeres morze adás-vételi vizsgát tett.

(5) Síkeres vizsga esetén a vizsgabizottság a 2. számú melléklet szerinti vizsgabizonyítványt állítja ki, amely közép- és felsőfokú vizsga esetén a Harmonizált Rádióamatőr Vizsgabizonyítványnak (Harmonized Amateur Rádió Examination Certificate, a továbbiakban: HAREC), alapfokú vizsga esetén az ERC 32. Jelentésben bemutatott mintának felel meg. A vizsgabizonyítványban rögzíteni kell magyarul, angolul, franciául és németül:

a) a vizsga sikeres letételét,

b) a vizsga szintjét és fokozatát,

c) a vizsgázott személy nevét és születésének idejét, helyét,

d) a kibocsátás idejét,

e) a kibocsátó hatóság megnevezését.

(6) A rádióamatőr vizsgabizonyítvány szakképesítést nem ad.

5. §

(1) A rádióamatőr vizsgák tárgyköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A vizsgabizottság tagjait a hatóság kéri fel. A vizsgabizottság tagja 18. életévét betöltött személy lehet, és legalább egy tagnak CEPT A szintű, felsőfokú vizsgával kell rendelkeznie. A vizsgabizottság legalább 3 főből áll, amelyből egy tagot a hatóság felkérésére a rádióamatőrök nemzeti képviseleti és érdekvédelmi szervezete jelölhet ki. Ilyen szervezetnek az a társadalmi szervezet tekintendő, amely tagja a rádióamatőrök nemzetközi képviseleti és érdekvédelmi szervezetének, a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetségnek (International Amateur Rádió Union, a továbbiakban: IARU).

6. §

(1) A vizsgáért díjat kell fizetni a Hírközlési Felügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01749007-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(2) A díj összege 3500 forint.

(3) A pótvizsga díja a (2) bekezdésben meghatározott díj 50%-a.

(4) A nyugdíjasokat, rokkantakat és a diákigazolvánnyal rendelkező nappali tagozatos diákokat a díjból és a pótvizsga díjából 50% kedvezmény illeti meg.

(5) A vizsgadíj befizetését igazoló dokumentum másolatát csatolni kell a jelentkezési laphoz.

(6) Ha a jelölt a már kitűzött vizsga elhalasztását kéri, vagy a vizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a vizsga időpontjától számított 8 napon belül kimentette, újabb vizsgaidőpont kitűzését kérheti. A díjat 30 napon belül vissza kell téríteni, ha a vizsgázó a vizsgára történő jelentkezését a vizsga kitűzött időpontja előtt írásban visszavonta.

(7) A vizsgadíjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák, azok számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény mindenkori hatályos előírásait kell alkalmazni. '

(8) A díj tekintetében

a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 28. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat,

b) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint a 31. §-ának (2) és (7) bekezdéseiben foglaltakat,

c) a díjvisszafizetésre az Itv. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat,

d) a mulasztási bírságra az Itv. 34. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, valamint 82. §-ában foglaltakat

kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e rendelet tekintetében díjat kell érteni.

(9) A befizetett díj a Hírközlési Felügyelet bevétele. A díjak nyilvántartására és elszámolására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.

Rádióamatőr engedély

7. §

(1) A rádióamatőr engedély a rádióállomás üzemeltetésére és az azon való forgalmazásra jogosít. Kiadásához frekvenciakijelölési határozat nem szükséges.

(2) A rádióamatőr engedély kiadására irányuló eljárás kérelemre indul.

(3) A kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) egyéni rádióamatőr engedély iránti kérelem esetén:

aa) a vizsgabizonyítvány másolatát, ha az 1998. január 1. előtt került kiadásra,

ab) külföldi állampolgár esetében a honos rádióamatőr engedély másolatát,

ac) honos rádióengedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgár esetében a külön jogszabály szerinti magyarországi tartózkodásra jogosító dokumentum másolatát;

b) közösségi és különleges rádióamatőr engedély iránti kérelem esetében az irányító kezelő vizsgabizonyítványának másolatát, ha az 1998. január 1. előtt került kiadásra.

(5) A rádióamatőr engedély:

a) egyéni,

b) közösségi vagy

c) különleges.

(6) Beszédüzemű, távíró vagy digitális adásmódú rádióamatőr átjátszó, kapu vagy jeladó állomásra, valamint a nemzeti és nemzetközi rádióamatőr versenyeken, évfordulókon és rendezvényeken résztvevő, alkalmi rádióamatőr állomásra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a rádióamatőrök nemzeti képviseleti és érdekvédelmi szervezetének véleményét.

(7) A 18. életévét be nem töltött személy kérelméhez csatolni kell a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulását.

8. §

(1) A hatóság egyéni rádióamatőr engedélyt ad ki annak a büntetlen előéletű, 14. életévét betöltött természetes személynek, aki:

a) a 3. számú melléklet 1. vagy 2. pontja szerinti HAREC, vagy

b) a hatóság által kiadott alapfokú rádióamatőr vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik.

(2) A hatóság közösségi rádióamatőr engedélyt ad ki:

a) annak a társadalmi szervezetnek, amely alapszabálya szerint rádióamatőr tevékenységet is folytat és irányító kezelőt jelöl ki,

b) annak az oktatási intézménynek, amely irányító kezelőt jelöl ki.

(3) A hatóság különleges rádióamatőr engedélyt ad ki annak a közép- vagy felsőfokú rádióamatőr vizsgabizonyítvánnyal rendelkező rádióamatőrnek vagy annak a rádióamatőr közösségnek, aki/amely

a) beszédüzemű, távíró vagy digitális adásmódú rádióamatőr átjátszó, kapu vagy jeladó állomást, vagy

b) rádióamatőrök számára műszaki és forgalmi információkat sugárzó, közösség által működtetett rádióamatőr állomást, vagy

c) a nemzeti és nemzetközi rádióamatőr versenyeken, évfordulókon és rendezvényeken résztvevő, alkalmi rádióamatőr állomást szándékozik működtetni.

9. §

(1) Rádióamatőr engedély természetes személynek - vizsgabizonyítvány alapján - a vizsga szintjének és fokozatának megfelelően adható. A rádióamatőr engedély a hatóság által kiadott határozat, amelynek melléklete a rádióamatőr igazolvány. A rádióamatőr igazolvány tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A rádióamatőr vizsga szintje alapján:

a) CEPT A szintű vizsga esetén a rádióamatőr szolgálat számára felosztott minden frekvenciasáv használatára jogosító, a 6. számú melléklet I. és II. táblázata szerinti feltételeknek megfelelő engedély,

b) CEPT B szintű vizsga esetén a rádióamatőr szolgálat számára felosztott, 30 MHz feletti frekvenciasávok használatára jogosító, a 6. számú melléklet II. táblázata szerinti feltételeknek megfelelő engedély

adható ki.

(3) A rádióamatőr vizsga fokozata és szintje alapján kiadható rádióamatőr engedély osztályok:

(4) Az RB és RC osztály a nemzetközi CEPT l osztálynak, az UB és UC osztály a nemzetközi CEPT 2 osztálynak felel meg.

(5) A különböző osztályú rádióamatőr engedélyek kizárólag a 6. számú melléklet táblázatában közölt legnagyobb adóteljesítmények és adásmódok használatára jogosítanak.

(6) Közösségi rádióamatőr állomás engedélyének osztálya az irányító kezelő rádióamatőr vizsgabizonyítványa szintjének és fokozatának felel meg.

10. §

(1) A rádióamatőr engedélyek érvényessége:

a) az RA és UA osztályú rádióamatőr engedély érvényessége 2 év, kivéve a 65 évnél idősebb rádióamatőrök esetét, amikor az érvényességi idő 5 év,

b) az RB, RC, UB és UC osztályú rádióamatőr engedély érvényessége 5 év.

(2) A különleges rádióamatőr engedély érvényessége a 8. § (3) bekezdésének

a) az a) és b) pontjában említett rádióamatőr engedélyek esetében 3 év,

b) a c) pontjában említett rádióamatőr engedély esetében a verseny, az évfordulóról való megemlékezés vagy a rendezvény időtartama.

(3) Rádióforgalmi versenyeken való részvételre létrehozott és azokon működtetett rádióállomás (a továbbiakban: versenyállomás) esetén, kérelemre, a rádióamatőrök nemzeti képviseleti és érdekvédelmi szervezete javaslatára az engedély érvényessége legfeljebb 5 év lehet.

(4) A rádióamatőr engedély meghosszabbítását a rádióamatőr engedély jogosítottja írásban kérheti a hatóságtól az engedély lejárta előtt legalább 60 nappal.

(5) Azok a külföldi rádióamatőrök, akik CEPT l vagy CEPT 2 osztályú rádióamatőr engedéllyel rendelkeznek, Magyarországon legfeljebb 3 hónapig, hordozható vagy mozgó rádióamatőr állomás használatával folytathatnak rádióamatőr tevékenységet a 6. számú mellékletben közölt, az RC vagy az UC osztályú engedélynek megfelelő feltételek szerint.

11. §

A rádióamatőr engedélyben foglalt adatok megváltozását 15 napon belül be kell jelenteni a hatóságnak.

Hívójelek

12. §

(1) Minden hívójel személyhez kötött.

(2) A hívójelet a hatóság határozza meg a rádióamatőr engedélyben.

(3) A hívójelek - a (7) és (8) bekezdésben hivatkozott esetek kivételével - legfeljebb hat, az alább felsorolt összetételű karakterből állnak:

a) a hívójel első két karaktere RA, RB és RC osztályú engedély esetén HA, UA, UB és UC osztályú engedély esetén HG;

b) a harmadik karakter egy 1-0-ig terjedő, a 7. számú mellékletben meghatározott körzetszám;

c) a további l, 2 vagy 3 betű a rádióamatőr személyét vagy a közösségi, illetőleg a különleges rádióamatőr állomást azonosítja.

(4) A hívójelek utolsó, legfeljebb három betűjét (a továbbiakban: utótag) a hatóság egyedileg határozza meg. Két egyforma utótag nem lehetséges.

(5) Versenyállomás hívójele esetén a körzetszám után mindig egy betű áll.

(6) A hívójel utótagjában nem adhatók ki a 8. számú mellékletben felsorolt vészjelekkel vagy hasonló természetű jelekkel összetéveszthető, vagy a rádiószolgálatoknál használt rövidítések számára fenntartott betűkombinációk.

(7) Rádiós tájfutó versenyen elhelyezett állomásokon a (3) bekezdésben említett hat karakter helyett csak az MO, MOE, MOI, MOS, MOH és MO5 karakterek szerepelhetnek a 13. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő jelek nélkül.

(8) Nemzeti ünnepek, történelmi események évfordulói, közismert emberekről való nyilvános megemlékezések alkalmára a hatóság különleges hívójelek használatát engedélyezheti, amelyben a harmadik karakter helyére legfeljebb négy számjegy kerülhet.

13. §

(1) Amennyiben a rádióamatőr állomás telepítési helye másik körzetbe kerül, a körzetszámot a hatóság megváltoztatja. Amennyiben az új körzetben az utótagot már használják, a hatóság ezt is változtatja.

(2) Ha az engedélyben szereplő egyéni rádióamatőr állomás telepítési helye ideiglenesen megváltozik, és az új telepítési helyről történik a forgalmazás vagy kísérlet, akkor a 12. § (3) bekezdése szerinti hívójelet ki kell egészíteni törtvonalas elválasztással az alábbiak szerint:

a) .../P rádióamatőr állomás saját hívójel körzetbe történő kitelepülés esetén;

b) .../KÖRZETSZÁM rádióamatőr állomás más hívójel körzetbe történő kitelepülés esetén;

c) .../M földi mozgó rádióamatőr állomásról történő forgalmazásnál;

d) .../MM belvízi vagy tengeri mozgó rádióamatőr állomásról történő forgalmazásnál;

e) .../AM légi mozgó rádióamatőr állomásról történő forgalmazásnál.

(3) Annak a külföldi rádióamatőrnek, aki a CEPT l vagy CEPT 2 osztályú rádióamatőr engedélyében meghatározott hívójelét szándékozik használni, a 12. § (3) bekezdésének a) pontjában leírtak szerint a HA vagy HG karaktereket kell használnia saját hívójele előtt, attól törtvonallal elválasztva, továbbá a (2) bekezdésben leírt kiegészítéseket is alkalmaznia kell.

14. §

(1)[1] A megszűnt engedélyhez tartozó hívójel más egyéni, közösségi, illetve különleges rádióamatőr állomás részére - az engedély megszűnésétől számítva - RA és UA osztályú engedélyek esetén 2 év, RB, UB, RC és UC osztályú engedélyek esetén 3 év múlva adható ki.

(2) A hatóság nyilvántartja a hívójelek jegyzékét, amely tartalmazza a rádióamatőr hívójelét, nevét, címét, a rádióamatőr állomás telepítési helyét és engedélyének osztályát.

(3) A hatóság a rádióamatőr engedéllyel rendelkezők hívójelét, nevét és címét legalább 3 évente kiadja (hívójelkönyv), évenként kiegészíti és lehetővé teszi annak megvásárlását. Amennyiben a rádióamatőr címének megjelenéséhez nem járul hozzá, a címe helyére csak a település neve kerül.

Rádióamatőr állomás

15. §

A rádióamatőr állomás lehet:

a) egyéni rádióamatőr állomás,

b) közösségi rádióamatőr állomás, ahol egynél több rádióamatőr vagy rádióamatőr vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy végez rádióamatőr tevékenységet irányító kezelő irányítása mellett, vagy

c) különleges rádióamatőr állomás, amely minden nem egyéni és nem közösségi rádióamatőr állomás, különösen:

ca) rádióamatőr átjátszó állomás, amely alkalmas a különféle adásmódú, rádióamatőr célt szolgáló rádiótávközlés automatikus továbbítására azonos rádióamatőr sávon belül vagy különböző rádióamatőr sávok között, kivéve a rövidhullámú és az ultrarövidhullámú sávok közötti átjátszást,

cb) rádióamatőr jeladó állomás, amely általában folyamatos működésű, felügyelet nélküli rádióállomás egy adott helyen, és amely meghatározott időnként azonosító információt - a köztes időszakban vivőt - sugároz az elektromágneses hullámok terjedésének tanulmányozására, vizsgálatára, a rádióamatőr állomás berendezéseinek ellenőrzésére vagy egyéb rádióamatőr tevékenység elősegítésére,

cc) rádióamatőr kapuállomás, amely rádióamatőr átjátszó állomások összekapcsolását megvalósító rádióamatőr állomás,

cd) rádióamatőr információt sugárzó rádióamatőr állomás, továbbá

ce) versenyek, évfordulók és rendezvények rádióamatőr állomása.

16. §

Rádióamatőr állomás vagy annak fő berendezései lehetnek:

a) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük elismeréséről szóló 3/2001. (I. 31.) MeHVM rendeletnek megfelelően kereskedelmi forgalomba hozott rádióamatőr állomás, vagy az állomás részét képező berendezés;

b) rádióamatőr által, rádióamatőr számára épített vagy átalakított berendezés.

17. §

(1) A rádióamatőr állomásokon használható frekvenciasávokat, legnagyobb adóteljesítményeket és adásmódokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Forgalmazás során törekedni kell arra, hogy a kisugárzott teljesítmény a legnagyobb megengedett szinten belül ne lépje túl az összeköttetés biztonságos fenntartáshoz szükséges értéket.

(3) A rádióamatőr kötelessége biztosítani, hogy a rádióamatőr állomás által létrehozott elektromágneses tér a saját vagy mások egészségét ne veszélyeztesse.

18. §

(1)[2] A rádióamatőr állomások által okozott, illetőleg tűrt rádiózavarokra vonatkozóan a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rádióamatőr állomások adó és adóvevő berendezésein végzendő beállítási, javítási és mérési feladatokat lezáró ellenálláson (műantennán) kell elvégezni.

19. §

(1) Forgalmazás során az alábbi iratokat a rádióamatőr állomás helyén kell tartani:

a) rádióamatőr engedély,

b) forgalmi napló,

c) rádióamatőr állomás műszaki leírása, tömbvázlata, saját készítésű berendezések kapcsolási rajza.

(2) Közösségi és különleges engedéllyel rendelkező rádióamatőr állomás esetében az állomás helyén kell tartani az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az állomáson rádióamatőr tevékenységet folytató személyek névjegyzékét, működési jogosultságuk sávhasználat és adásmód szerinti feltüntetésével.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően:

a) mozgó rádióamatőr állomás és a nem telepítési helyen történő forgalmazás esetén a rádióamatőr engedélyt, vagy a rádióamatőr igazolványt, továbbá a személyazonosságot igazoló iratokat kell kéznél tartani,

b) személyzet nélkül működő állomás esetén az iratokat az állomáson vagy az üzembentartó címén kell tartani.

Forgalmazás

20. §

(1) A rádióamatőr minden összeköttetés kezdetekor és befejezésekor, a forgalmazás során legalább három adásvételi periódus után, illetve a kísérletek során legalább 10 percenként, továbbá másik rádióamatőr vagy a hatóság felkérésére köteles a hívójelét közölni. A rádióamatőr csak a saját, közösségi vagy különleges állomásának hívójelét használhatja az engedélyében foglaltak szerint.

(2) A rádióamatőr csak más rádióamatőr állomásokkal bonyolíthat le forgalmat. Kivétel a szükség- és vészhelyzet, amikor a rádióamatőr a segítségnyújtással kapcsolatos információkat köteles harmadik fél számára továbbítani.

(3) A rádióamatőrök egymás közötti beszélgetéseit közérthető nyelven kell lefolytatni. Közérthető nyelvnek számít minden beszélt nyelv, a rádióamatőrök által használt kódok és rövidítések, valamint a nemzetközileg szokásos rádiótávközlési rövidítések.

(4) A forgalmazás során a rádióamatőrök a rádióamatőr tevékenységükkel kapcsolatos témákat, kísérleteket és a továbbképzésüket szolgáló tárgyköröket beszélhetik meg.

(5) A rádióamatőr állomásról történő forgalmazás során nem megengedett:

a) ipari, gazdasági, kereskedelmi jellegű adatok és tájékoztatások közlése,

b) a nem rádióamatőr szolgálat célját szolgáló távközlési hálózatok igénybevételének helyettesítése, illetőleg azok másodlagos igénybevétele,

c) műsorok sugárzása,

d) hamis vagy megtévesztő jelek adása,

e) információrejtő módszerek alkalmazása,

f) azonosítás nélküli jelek adása,

g) moduláció nélküli vivőfrekvencia 2 percen túli sugárzása, kivéve a rádióamatőr jeladó állomás esetét.

21. §

(1) A rádióamatőr forgalmi naplót köteles vezetni, és azt az utolsó bejegyzéstől számított legalább 5 évig megőrizni. A forgalmi naplóban legalább az alábbi adatokat kell naprakészen feltüntetni összeköttetésenként:

a) sorszám,

b) dátum,

c) forgalmazás megkezdésének ideje UTC-ben,

d) ellenállomás hívójele,

e) frekvencia, adásmód,

f) összeköttetés minőségi jellemzői (R S T).

(2) Átjátszó állomás használata esetén elegendő az átjátszón való forgalmazás tényét, kezdetét és végét a forgalmi naplóba beírni. Mozgó rádióamatőr állomás használata esetén nem kell forgalmi naplót vezetni.

Hatósági ellenőrzés

22. §

(1) Rádióamatőrök tevékenységének vagy állomásainak ellenőrzését bejelentésre vagy hivatalból a hatóság végzi.

(2) Az ellenőrzés során esetleg szükségessé váló laboratóriumi vizsgálat legfeljebb 15 munkanapig tarthat.

(3) Az elektromágneses összeférhetőség vizsgálatával vagy a frekvenciahasználattal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a hatóság megkövetelheti, hogy a rádióamatőr a vizsgálati időszakban naplószerűen rögzítse és a hatóságnak bemutassa a rádióamatőr állomás működésének a hatóság által meghatározott adatait.

(4) A hatóság a sugárzott jelek vételével és rögzítésével a rádióamatőr állomásokat azonosíthatja és forgalmi jellemzőit ellenőrizheti.

(5) A rádióamatőr állomás nem jogszerű használatának jogkövetkezményeit a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 81. §-ának (5) és (6) bekezdései, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 67. §-a és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 81-83. §-ai határozzák meg.

Záró rendelkezések

23. §

Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a rádióamatőr szolgálatról szóló 7/2000. (III. 17.) KHVM rendelet hatályát veszti.

24. §

(1) A 2000. május 16. előtt kibocsátott rádióamatőr engedélyek érvényessége lejár a jelen rendelet hatálybalépését követő 90. napon.

(2) A hatóság a Hírközlési Értesítőben, közlemény formájában közzéteszi, és változás esetén módosítja a CEPT T/R 61-01 Ajánlás 2. számú, "A CEPT engedélyosztályok és a CEPT tagországok engedélyosztályai közötti megfelelőségi táblázat" című és 4. számú, a "CEPT tagországok által kibocsátott engedélyek tulajdonosaira érvényes működési jogosultságok nem CEPT országokban" című mellékletei 2., 3., 6. és 7. oszlopainak tartalmát.

(3) A hatóság a hívójelkönyv kiadására vonatkozó 14. § (3) bekezdésben szereplő kötelezettségének először a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül köteles eleget tenni.

Kovács Kálmán s. k.,

informatikai és hírközlési miniszter

1. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet 3. § (3) bekezdéséhez

2. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet 4. § (5) bekezdéséhez

3. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet 5. § (1) bekezdéséhez

Rádióamatőr vizsga tárgykörök[4]

A vizsga anyaga csak a rádióamatőrök állomásain végzett forgalmazások, kísérletek és vizsgálatok szempontjából jelentős tárgykörökre terjed ki. Ebbe beletartoznak az áramkörök és diagramjaik. A kérdések vonatkozhatnak integrált vagy diszkrét alkatrészekből épült áramkörökre.

Matematikai tárgykörök:

1. ahol mennyiségekről van szó, hogy azokat milyen egységekben fejezik ki, valamint az egységek általánosan használt többszörösei és törtrészei;

2. az összetett szimbólumok használata;

3. a következő matematikai fogalmak és műveletek:

a) összeadás, kivonás, szorzás, osztás,

b) törtek,

c) tíz hatványai, kitevős mennyiségek,

d) négyzetre emelés,

e) inverz értékek,

f) lineáris és nemlineáris diagramok értelmezése;

4. a képletek alkalmazása és azok átalakítása.

Műszaki és forgalmazási tárgykörök:

1. Villamosság-, elektromágnesség és rádióelmélet.

1.1. Vezetés

a) vezető, félvezető, szigetelő;

b) áram, feszültség, ellenállás;

c) amper, volt és ohm mértékegységek;

d) Ohm-törvény;

e) Kirchhoff-törvény;

f) villamos teljesítmény;

g) teljesítmény mértékegységei;

h)villamos energia;

i) telep kapacitása.

1.2. Villamos források

a) telepek és tápegységek;

b) feszültségforrás, forrásfeszültség, rövidzárási áram, belső ellenállás, kapocsfeszültség;

c) feszültségforrások soros és párhuzamos kapcsolása.

1.3. Villamos tér

a) villamos térerősség;

b) térerősség mértékegysége;

c) villamos terek árnyékolása.

1.4. Mágneses tér

a) áramvezető körül kialakuló mágneses tér;

b) mágneses terek árnyékolása.

1.5. Elektromágneses tér

a) rádióhullámok, mint elektromágneses hullámok;

b) terjedési sebesség, frekvencia, hullámhossz összefüggése;

c) polarizáció.

1.6. Szinuszos jelek

a) grafikus ábrázolása az idő függvényében;

b) pillanatérték, amplitúdó, effektív érték, átlagérték;

c) periódus, periódusidő;

d) frekvencia;

e) frekvencia mértékegysége;

f) fázis, fáziskülönbség.

1.7. Nem-szinuszos jelek

a) hangfrekvenciás jelek;

b) digitális jelek, négyszögjel;

c) grafikus ábrázolás az idő függvényében;

d) egyenfeszültségű komponens, alaphullám, magasabb harmonikusok.

1.8. Modulált jelek

a) amplitúdómoduláció;

b) fázismoduláció, frekvenciamoduláció;

c) egyoldalsávos moduláció;

d) modulációs löket és modulációs index;

e) vivő, oldalsávok, sávszélesség;

f) hullámalak.

1.9. Teljesítmény és energia

a) szinuszos jelek teljesítménye;

b) következő dB értékekhez tartozó teljesítményarányok:

0 dB, 3 dB, 6 dB, 10 dB, 20 dB mind pozitív, mind negatív értékeik esetében;

c) egymás után kapcsolt erősítők vagy csillapítók bemeneti és kimeneti teljesítmény arányai dB-ben;

d) illesztés és annak fajtái;

e) be- és kimeneti teljesítmény és a hatásfok közötti összefüggés;

f) csúcs burkoló teljesítmény.

2. Alkatrészek

2.1. Ellenállás

a) ellenállás mértékegysége;

b) ellenállás fogalma;

c) áram-feszültség karakterisztika;

d) teljesítmény-disszipáció;

e) pozitív és negatív hőmérsékleti tényező;

f) színkód-jelzés alapelve;

g) soros és párhuzamos kapcsolás.

2.2. Kondenzátor

a) kapacitás fogalma;

b) kapacitás mértékegysége;

c) kapacitás összefüggése a méretekkel és a dielektrikummal;

d) reaktancia;

e) feszültség és áram közötti fázisviszonyok;

f) kondenzátorok jellemzői, fix és változtatható kapacitású kondenzátor (lég-, csillám-, műanyag szigetelésű, keramikus és elektrolitikus kondenzátorok);

g) hőmérsékleti tényező; h) szivárgási áram;

i) párhuzamos kapcsolás.

2.3. Induktivitás

a) önindukciós tényező;

b) induktivitás mértékegysége;

c) menetszám, az átmérő, a hossz és a mag anyagának hatása az induktivitásra;

d) reaktancia;

e) fáziskülönbség az áram és feszültség között;

f) jósági tényező;

g) bőr (szkin) hatás;

h) maganyagok veszteségei.

2.4. Transzformátorok alkalmazása és használata

a) ideális transzformátor;

b) összefüggések a menetszám-arány és a feszültség-, áram- és impedanciaarány között;

c) transzformátor típusok.

2.5. Dióda

a) diódák használata és alkalmazása;

b) egyenirányító dióda;

c) Zener-dióda;

d) fényemittáló dióda (LED);

e) kapacitásdióda;

f) záróirányú feszültség, áram és teljesítmény.

2.6. Tranzisztor

a) a tranzisztor, mint erősítő és oszcillátor;

b) pnp és npn tranzisztorok;

c) erősítési tényező;

d) térvezérlésű tranzisztor (n- és p-csatornás, j-FET);

e) gate (vezérlőelektróda) és a source (forráselektróda) közötti ellenállás;

f) drain (nyelő) árama és feszültsége közötti viszony;

g) tranzisztor földelt-emitteres, -bázisú és -kollektoros kapcsolásban: a kapcsolások be- és kimeneti impedanciája, az előfeszítés módszerei.

2.7. Hődisszipáció

a) hőviszonyok egy egyszerű áramkörben;

b) hűtőborda méretezési eljárás (kvantitatív).

2.8. Egyéb

a) egyszerű termikus eszközök;

b) egyszerű digitális áramkörök.

3. Áramkörök

3.1. Alkatrészek kombinálása

a) ellenállások, tekercsek, kondenzátorok, transzformátorok és diódák soros és párhuzamos kapcsolása;

b) áramok és feszültségek a fenti áramkörökben;

c) a fenti áramkörök impedanciája.

3.2. Szűrők

a) soros és párhuzamos rezgőkörök impedanciája és frekvenciamenete;

b) rezonanciafrekvencia;

c) hangolt kör jósági tényezője;

d) sávszélesség;

e) sáváteresztő szűrő;

f) aluláteresztő, felüláteresztő, sáváteresztő és sávzáró szűrők passzív elemekből;

g) szűrők frekvenciamenete;

h) pi-szűrő és T-szűrő;

i) kvarckristály, kvarcszűrő.

3.3. Tápegység

a) félhullámú és teljeshullámú egyenirányító áramkörök, hídkapcsolású egyenirányító;

b) simító áramkörök;

c) kisfeszültségű tápegységek stabilizátor áramkörei.

3.4. Erősítő

a) kisfrekvenciás erősítők;

b) nagyfrekvenciás erősítők;

c) erősítési tényező, erősítés szabályozása;

d) amplitúdó-frekvencia jelleggörbe és sávszélesség;

e) A, AB, B és C osztályú erősítők;

f) erősítők nemlineáris torzításai.

3.5. Detektor

a) AM detektorok;

b) diódás detektor;

c) szorzó detektor;

d) FM detektor;

e) meredekség detektor;

f) Foster-Seely diszkriminátor;

g) CW/SSB detektorok.

3.6. Oszcillátor

a) frekvenciát és a stabil rezgési feltételeket befolyásoló tényezők;

b) LC oszcillátor;

c) kristályoszcillátor, harmonikus (overtone) oszcillátor.

3.7. Fáziszárt hurok (PLL).

4. Vevők

4.1. Típusai: egyszeres és kétszeres transzponálású szuperheterodin vevő.

4.2. Tömbvázlaíok

a) CW vevő;

b) AM vevő;

c) SSB vevő elnyomott vivővel;

d) FM vevő.

4.3. Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés)

a) nagyfrekvenciás erősítő;

b) oszcillátor (fix és szabályozható), frekvenciaszabályozás;

c) keverő;

d) középfrekvenciás erősítő;

e) határoló;

f) detektor;

g) üttető (beat) oszcillátor;

h) kristálykalibrátor;

i) kisfrekvenciás erősítő;

j) automatikus erősítésszabályozás;

k) S-mérő;

l) zajzár.

4.4. Vevők jellemzői

a) szomszédos csatorna;

b) szelektivitás;

c) érzékenység, zajtényező;

d) stabilitás;

e) tükörfrekvencia;

f) intermoduláció, keresztmoduláció.

5. Adók

5.1. Típusai

a) frekvenciaáttevéses (keveréses) és anélküli adók;

b) frekvenciatöbbszörözés.

5.2. Tömbvázlatok

a) CW adó;

b) SSB adó elnyomott vivővel;

c) FM adó.

5.3. Az egymást követő fokozatok működése és funkciója

a) keverő;

b) oszcillátor;

c) elválasztó fokozat;

d) meghajtó;

e) frekvenciasokszorozó;

f) teljesítményerősítő;

g) kimeneti szűrő;

h) frekvenciamodulátor;

i) SSB modulátor;

j) fázismodulátor;

k) kristályszűrő.

5.4. Adók jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva)

a) frekvenciastabilitás;

b) rádiófrekvenciás sávszélesség;

c) oldalsávok;

d) hangfrekvenciás tartomány;

e) nonlinearitás;

f) kimeneti impedancia;

g) kimenő teljesítmény;

h)hatásfok;

i) frekvencialöket;

j) modulációs index;

k) CW billentyűzési kattogás, ciripelés;

l) nemkívánatos nagyfrekvenciás kisugárzások;

m) készüléksugárzások.

6. Antennák és tápvonalak

6.1. Antennák típusai

a) középen táplált félhullámú dipólus;

b) végén táplált félhullámú antenna;

c) hajlított dipólus;

d) negyedhullámú függőleges antenna (földelt alap);

e) parazitaelemes antenna (Yagi);

f) parabolaantenna;

g) többsávos antennák.

6.2. Antennák jellemzői

a) feszültség és áram eloszlása az antennán;

b) impedancia a betáplálási ponton;

c) nem rezonáns antenna kapacitív vagy induktív impedanciája;

d) polarizáció;

e) antennanyereség;

f) effektív kisugárzott teljesítmény;

g) előre-hátra viszony;

h) vízszintes és függőleges sugárzási diagramok.

6.3. Tápvonalak

a) párhuzamos vezetőkből álló;

b) koaxiális kábel;

c) hullámvezető;

d) hullámimpedancia;

e) sebességtényező;

f) állóhullámarány;

g) veszteségek;

h) balun;

i) negyedhullámú vonal, mint impedancia transzformátor;

j) szakadással és rövidzárral lezárt vonalak, mint hangolt áramkörök;

k) antennahangoló egységek;

l) konstrukció- és felhasználási módok.

7. Hullámterjedés

a) ionoszféra rétegek és hatásuk;

b) kritikus frekvencia;

c) Nap hatása az ionoszférára;

d) maximális használható frekvencia (MUF);

e) felületi hullám, térhullám, kisugárzási szög és átívelt távolság;

f) fading;

g) troposzféra;

h) antenna magasságának hatása az áthidalható távolságra (rádió horizont);

i) hőmérsékleti inverzió;

j) szórt (sporadikus) E-visszaverődés;

k) auróra jelenség hatása a terjedésre;

l) HF,VHF és UHF sávok;

m) időjárási viszonyok hatása a VHF és UHF terjedésre.

8. Mérések

8.1. Mérések végzése

a) egyen- és váltakozó feszültség és áram mérése;

b) mérési hibák, hibaszámítás;

c) frekvencia, hullatnálak és a műszerek belső ellenállásának hatása a mérés pontosságára;

d) ellenállás mérése;

e) egyenáramú és rádiófrekvenciás teljesítmény mérése (átlagos teljesítmény, csúcsteljesítmény);

f) feszültség- és állóhullámarány mérése;

g) rádiófrekvenciás jel és burkolójának hullámalak mérése;

h) frekvenciamérés;

i) rezonanciafrekvencia mérése.

8.2. Mérőműszerek

a) mérés forgótekercses műszerrel;

b) mérés több méréshatárú műszerrel;

c) mérés reflektométer híddal;

d) mérés frekvenciaszámlálóval;

e) mérés abszorbciós frekvenciamérővel;

f) mérés dip méterrel;

g) mérés oszcilloszkóppal; h) műterhelés.

9. Zavarás és védelem

9.1. Zavarás elektronikus berendezésekben

a) blokkolás;

b) intermoduláció;

c) interferencia a hasznos jellel (tv, rádió);

d) interferencia és detektálása a hangfrekvenciás áramkörökben.

9.2. Zavarások oka elektronikus berendezésekben

a) adó térerőssége;

b) adó nemkívánatos sugárzásai;

c) nemkívánatos hatás a berendezésre az antennabemenet felől, más csatolt vonalak felől és a közvetlen sugárzásból.

9.3. A zavarás elleni védekezés módjai, a zavarhatások megelőzésére és elhárítására tett intézkedések

a) szűrés;

b) csatolásmentesítés;

c) árnyékolás;

d) jó RF földelés;

e) teljesítménycsökkentés;

f) adó- és tv-antenna eltávolítása egymástól;

g) jó viszony a szomszédokkal.

10. Villamos biztonságtechnika

a) áram hatása az emberi szervezetre;

b) áramütés elleni megelőző intézkedések;

c) hálózati táplálás;

d) nagyfeszültség;

e) védőföldelés;

f) gyors és lassú biztosítók;

g) feltöltött kondenzátor hatása;

h) villámcsapás, és a védekezés fajtái;

i) eljárások áramütéses baleset esetén.

11. Nemzeti és nemzetközi forgalmazási szabályok és eljárások

11.1. Forgalmazásnál használt betűk, rövidítések és szavak

11.1.1. Betűzési ábécé (HAREC előírás)

A = Alfa

B = Bravó

C = Charlie

D = Delta

E = Echo

F = Foxtrot

G = Golf

H = Hotel

I = India

J = Juliet

K = Kilo

L = Lima

M = Mike

N = November

O = Oscar

P = Papa

Q = Quebec

R = Romeo

S = Sierra

T = Tango

U = Uniform

V = Victor

W = Whiskey

X = X-ray

Y = Yankee

Z = Zulu

11.1.2. Magyar betűzési ábécé

A = Aladár, Antal

B = Béla

C = Cecil

D = Dénes

E = Elemér

F = Ferenc

G = Géza

H = Helén

I = Ilona

J = János

K = Károly

L = László

M = Mátyás, Mihály

N = Nelli

O = Olga

P = Péter

Q = Kvelle

R = Róbert

S = Sándor

T = Tamás

U = Ubul

V = Viktor

W = dupla-Vilmos

X = ikszes

Y = ipszilon

Z = Zoltán

11.1.3. Q-kódok (HAREC előírás)

11.1.4 Q-kódok

11.1.5. Forgalmazási rövidítések (HAREC előírás)

11.1.6. Egyéb forgalmazási rövidítések

11.1.7. Egyéb, a forgalmazás során használatos angol szavak

11.2. Nemzetközi vészjelek, veszélyhelyzeti forgalom, kommunikáció természeti csapás esetén

a) vészjelek

rádiótávirászatban: ...---... (SOS),

rádiótelefoniában: "MAYDAY";

b) rádióamatőr állomás nemzetközi használata nemzeti méretű természeti csapás esetén;

c) rádióamatőr és műholdas rádióamatőr szolgálat számára felosztott frekvenciasávok.[5]

11.3. Hívójelek

a) rádióamatőr állomás azonosítása;

b) hívójelek használata;

c) hívójelek felépítése;

d) nemzeti jelek (prefixek).

11.4. Sávtervek

a) IARU sávtervek elvei;

b) céljai.

12. A rádióamatőr szolgálatra és a műholdas rádióamatőr szolgálatra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok

12.1. Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Nemzetközi Rádiószabályzatából

a) rádióamatőr szolgálat és műholdas rádióamatőr szolgálat;

b) rádióamatőr állomás meghatározása;

c) Rádiószabályzat 25. cikkelye;

d) rádióamatőr frekvenciasávok;

e) rádióamatőr szolgálatok szolgálati kategóriája[6]

f) Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) rádiós körzetei.

12.2. Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) által kiadott szabályozásokból

a) a T/R 61-01 és T/R 61-02 Ajánlások ismerete;

b) a rádióamatőr állomások ideiglenes használata CEPT-tagországokban;

c) a T/R 61-01 Ajánlás alapján tevékenykedő nem CEPT országok helyzete.

12.3. Nemzeti törvények, szabályok, engedélyezési feltételek

a) rádióamatőrökre vonatkozó nemzeti jogszabály;

b) engedélyezési feltételek;

c) naplózási ismeretek bemutatása: naplóvezetés, annak célja és a rögzített adatok.

13. Morzejelek adása és vétele

A jelöltnek be kell mutatnia, hogy képes szöveget, számcsoportokat, írásjeleket és egyéb jeleket tartalmazó morzekódot adni és venni 3 percig kézi úton. Az előírt adási és vételi sebesség:

a) alapfok esetén 30 betű/perc;

b) középfok esetén 60 betű/perc;

c) felsőfok esetén 80 betű/perc.

Az adásban legfeljebb 1 javítatlan és 4 javított, a vételben legfeljebb 4 hiba lehet.

Hibajel: folyamatosan leadott legalább 6 pont.

14. Forgalmazási ismeretek

4. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet 7. § (3) bekezdéséhez

5. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet 9. § (1) bekezdéséhez

A rádióamatőr igazolvány tartalmi elemei

a) rádióamatőr neve és címe,

b) kiadó hatóság megnevezése,

c) kiadás dátuma,

d) rádióamatőr engedéllyel rendelkező hívójele,

e) rádióamatőr engedély száma,

f) rádióamatőr engedély osztályának megnevezése,

g) CEPT l vagy CEPT 2 jelzés (RA és UA osztályú engedélyek esetében ez a jelzés nem szerepel), h)rádióamatőr engedély érvényességi ideje.

6. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM rendelet 9. § (2) bekezdéséhez[10]

A rádióamatőr szolgálat frekvenciahasználati feltételei

I. táblázat: RA, RB, RC osztályú engedéllyel használható frekvenciasávok

II. táblázat: RA, RB, RC, UA, UB, UC osztályú engedéllyel használható frekvenciasávok

A táblázatban közölt adatok felhasználásakor a mindenkor hatályos Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának (FNFT) megállapításáról szóló kormányrendelet rádióamatőr frekvenciákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Az adásmódok sávonkénti meghatározása a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség (IARU) ajánlása szerinti sávszegmens-adásmód kiosztáson alapul.

A Megjegyzés oszlopban feltüntetett számok jelentése:

H betűjellel: FNFT nemzeti lábjegyzete,

RR betűjellel: a Nemzetközi Rádiószabályzat Frekvenciasávok Felosztási Táblázatának lábjegyzete.

1. számú függelék

A rendeletben alkalmazott rövidítések értelmezése

2. számú függelék

Dokumentumok jegyzéke

1. ITU-Dokumentumok

1.1 Nemzetközi Rádiószabályzat

Rádió Regulations

Edition of 2001

Geneva 2001

1.2 Körzeti értekezletek

Special Regional Conference Final Acts Geneva, 1960

Final Acts of the European VHF/UHF Broadcasting Conference Stockholm 1961

Final Acts of the Regional Administrative LF/MF Broadcasting Conference (Regions 1 and 3) Geneva, 1975

Final Acts of the Regional Administrative Conference for the Planning of VHF Sound Broadcasting (Region 1 and Part of Region 3) Geneva, 1984

Final Acts of the Regional Administrative Conference of the Members of the Union in the European Broadcasting Area to revise certain parts of the Stockholm Agreement (1961) Geneva, 1985

Final Acts of the Regional Administrative Conference for the Planning of the Maritime Radionavigation Service (Radiobeacons) in the European Maritime Area Geneva, 1985

Final Acts of the Regional Administrative Conference for the Planning of the MF Maritime Mobile and Aeronautical Radionavigation Services (Region 1) Geneva, 1985

1.3 ITU-R-ajánlások

2. Európai Uniós irányelvek és határozatok

3. CEPT-dokumentumok

3.1 CEPT-értekezletek

Final Acts CEPT T-DAB Planning

Wiesbaden, 1995.

The Chester 1997 Multilateral Coordination Agreement relating to Technical Criteria, Coordination Principles and Procedures for the introduction of Terrestrial Digital Videó Broadcasting (DVB-T) Chester, 1997.

FINAL ACTS of the CEPT T-DAB Planning Meeting (3)

Maastricht, 2002

for the revision of the Special Arrangement of the European Conference of Postal and Telecommunications Administrations (CEPT) relating to the use of the bands 47-68 MHz, 87.5-108 MHz, 174-230 MHz, 230-240 MHz and 1452-1492 MHz for the introduction of Terrestrial Digital Audio Broadcasting (T-DAB), Wiesbaden, 1995, as revised by the CEPT T-DAB planning meeting (2), Bonn, 1996

3.2 ERC/DEC és ECC/DEC határozatok

3.3 ERC/REC és ECC/REC ajánlások

3.4 T/R ajánlások

4. Nemzetközi koordinációs megállapodások

5. Egyéb nemzetközi dokumentumok

5.1 ICAO-dokumentumok

International Standards and Recommended Practices

Aeronautical Telecommunications

Annex 10 to the Convention on International Civil Aviation

(Date applicable: 7 November 1996)

Report of the thirty-eighth meeting of the European Air Navigation Planning Group

Paris, 26 to 29 November 1996

ICAO Európai Léginavigációs Terv

COM-2 táblázat,

COM-3 táblázat,

COM-4 táblázat.

5.2 Belvízi hajózási nemzetközi megállapodás

Arrangement Regional relatif au service radiotéléphonique sur les voies de navigation interie

Bale, 6 avril 2000

5.3 Duna Bizottság ajánlásai

5.4 Nemzetközi Vasúti Egyesület (UIC) műszaki szabályzata

6. MSZ és ETSI-szabványok

6.1 MSZ szabványok

6.2 MSZ EN és MSZ ETS szabványok