15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet

a területi hulladékgazdálkodási tervekről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A területi hulladékgazdálkodási terveket e rendelet 1-7. számú melléklete határozza meg.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7) KvVM rendelethez

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

I.fejezet: Általános adatok

Tervezési szint: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió

(Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye)

Készítette: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Cím: 9021 Győr, Árpád u. 28-32.

Időtartama: 2003-2008

A tervezés bázis éve: 2001

II.fejezet: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete

II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség

Nem veszélyes hulladékok

II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

Veszélyes hulladék

II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük

II/2. Felhalmozott hulladék

Felhalmozott hulladék a mosonmagyaróvári MOTIM Rt. 1934 óta folyó tevékenysége során keletkezett 8.050.000 tonna vörösiszap.

II/3. Ki- és beszállított hulladék

Nem veszélyes hulladékok

Az ipari és egyéb nem gazdálkodói hulladékok közül a fahulladékok esetén külföldről behozott faforgácsot dolgoz fel a Wienerberger Kft. Fémhulladékokból 60.000 t/év kikerül a régióból.

A települési szilárd hulladékok esetén Vas és Zala megye néhány településéről az összegyűjtött hulladék Marcaliba és Tapolcára kerül. A települési hulladék szelektíven begyűjtött összetevőinek (papír, műanyag, üveg) nagyobb hányada elhagyja a régiót.

A kommunális szennyvíziszapból 15.000 t/év hagyja el a régiót, Polgárdiba kerül, míg közel 170 t/év érkezik.

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékok közül a vegyipari, gyógyszeripari hulladékok 50%-a régión kívül kerül ártalmatlanításra.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A növényvédőszer-hulladékok 50%-a, akkumulátorok, szárazelemek, PCB tartalmú hulladékok, hulladék elektromos és elektronikai berendezések, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok - elsősorban a dögtereken nem lerakott - nagy része kikerül a régióból.

Csomagolási hulladékokból a papír, üveg, fém hulladékok teljes mennyisége, a fa, műanyag hulladékok egy része hagyja el a régiót.

A biomassza hasznosítása helyben történik, így régión belül marad.

A gumihulladékok teljes mennyiségének kezelése jelenleg régión kívül történik.

II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra

Nem veszélyes hulladékok

II/4. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén

Veszélyes hulladékok

II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelt hulladékok esetén

III.fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmény nincs.

IV.fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

A régió nagyvárosai közül Győrben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Sopronban, valamint több kisebb településen van szelektív hulladékgyűjtés, illetve kísérleti programok is elindultak. A szelektív hulladékgyűjtés kiépítésében a legnagyobb feladat elsősorban a helyi önkormányzatokra és a közszolgáltatást végző vállalatokra hárul.

A lakossági eredetű csomagolóanyagok szelektív gyűjtése környezetbe illeszkedő gyűjtősziget felállításával folyik, amelyek színes, valamint fehér üvegek, műanyag palackok és papír különgyűjtését teszik lehetővé.

V.fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

V/l. Gyűjtési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

A régióban a települési szilárd hulladékok tekintetében a hulladékgyűjtési rendszer szinte az egész régió területét lefedi. A hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez eddig 13 település nem csatlakozott, és a megszervezett közszolgáltatás ellenére is még 30 településen található üzemelő lerakó.

A régióra a hulladék-begyűjtési rendszer kialakulásának tekintetében kettőség tapasztalható. A régió északi részén Győr-Moson-Sopron megyében a gyűjtési körzetek határvonala szabályosan, élesen lehatárolt, és három közszolgáltató ellátja a területet, míg Vas és Zala megyében több kisebb gyűjtési körzet alakult ki, több szolgáltató jelent meg, és a begyűjtési területek között számos esetben átfedés tapasztalható.

A települési szilárd hulladékok begyűjtését 12 jelentősebb közszolgáltató és több kisebb vállalkozás végzi, amelyeknél a szállításra, begyűjtésre vonatkozó engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.

A régióban keletkező 2 millió laza m3 települési szilárd hulladék begyűjtésére, és lerakással történő ártalmatlanítása jelenleg 17 lerakón történik, a szabad kapacitás elegendő, ez megközelítőleg 10 millió m3, de a lerakók földrajzi eloszlása, beteltségének különbözősége miatt szükség van újabb korszerű lerakók létesítésére, valamint átrakóállomások kiépítésére.

A jövőben a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével, valamint a szigorodó jogszabályi háttér miatt a lerakható, keverten gyűjtött hulladék mennyiségét csökkenteni kell, így a lerakók élettartama várhatóan meghosszabbodik.

Veszélyes hulladékok

A területen az üzemanyagtöltő-állomások a fáradtolajat, olajos göngyölegeket átvesznek, és az így náluk megjelenő hulladékokat a cégek mint saját hulladékot szállítják el, és adják át kezelőnek.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Az akkumulátorok esetében egy új akkumulátor vásárlásakor a régi a vásárlás helyén hagyható, és innen jut el a kezelőkhöz.

Számos akció keretén belül - gondolunk itt az elektronikai termékek, gépjárművekre stb. - lehetőség van arra, hogy a régi, már nem működő készülékeket, járműveket egy új vásárlása során beveszik, esetleg valamilyen ellenértéket társítva hozzá.

A MÉH rendszerű telepek közül a győri székhelyű Észak-dunántúli MÉH Rt.-nek Vas megyében három, Győr-Moson-Sopron megyében öt saját, illetve bérbe adott telephelye működik, ahol a lakosságtól származó fém és papír csomagolási hulladékot is átveszik. A szintén győri székhelyű Alcufer Kft.-nak Szombathelyen, Körmenden, Győrött, Mosonmagyaróváron van telephelye, melyek szintén fogadnak lakossági fémhulladékokat.

Győr-Moson-Sopron megyében, Győrben az Alcuferhez hasonló telephelyet üzemeltet az Ereco Rt.,

Zala megyében, Zalaegerszegen a Dél-magyarországi MÉH Rt., a Topker Kft. és a Zala Euro Recycling Park Kft. fogad lakossági hasznosítható hulladékot.

Nagykanizsán a Murafém Kft. fémhulladék begyűjtésével foglalkozik.

V/2. Kezelési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

Az ipari, mezőgazdasági és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék mennyisége 3.458.098 tonna/év, mely csak részben tartalmazza a mezőgazdaságban keletkező biomassza mennyiségét.

A régióban ezen hulladék kezelésére 210.000 tonna/év hasznosítási kapacitás áll rendelkezésre, amelyet nyolc létesítmény biztosít, és 1,7 millió tonna/év mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot forgatnak vissza közvetlenül a termelésbe.

A települési szilárd és folyékony hulladékok mennyisége 1.350.000 tonna/év, ezen belül a települési szilárd hulladékok mennyisége 410.000 tonna/év.

A települési szilárd hulladékok 97-99%-a lerakásra kerül 17 db, a jelen időpontban a felülvizsgálatok alapján hosszú távon figyelembe vehető lerakón. Itt 10 millió m3 elegendő szabad kapacitás van. Hasznosítást 9 létesítményben végeznek, ezek összes kapacitása 23.000 tonna/év.

A települési folyékony hulladékok mennyisége 941.854 tonna/év. Ebből 160.000 tonna/év szennyvízkezelők műtárgyaiban és mezőgazdaságban hasznosul. 170.000 tonna/év mennyiségű települési folyékony hulladék legális és illegális leürítőhelyeken kerül elhelyezésre.

A régióban keletkező kommunális szennyvíziszap mennyisége 0,34 millió tonna/év, mely átlagosan 6% szárazanyag tartalommal jelenik meg, így annak szárazanyagban kifejezett mennyisége 20 ezer tonna/év.

A teljes mennyiség 60-80%-át hasznosítják mezőgazdasági művelés alatt lévő területeken, illetve komposztálják. A létesítmény összes komposztálási kapacitása 100.000 tonna/év. Komposztálást hulladéklerakókon végeznek, a kész komposztot a hulladéklerakók takaróföldjének használják, s csak kis hányada kerül lerakásra.

A rendelkezésre álló kapacitás jelenleg elegendő a szennyvíziszapok kezelésére, a csatornázottság növelésével, a szennyvíztisztítók növekvő terhelésével a szennyvíziszapok mennyisége növekedni fog, így további, elsősorban komposztálási kapacitások kiépítése szükséges.

Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok mennyisége a régióban 0,7 millió tonna/év. A hulladékok a települési szilárd hulladék lerakókon kerülnek elhelyezésre. 14 lerakón 230.000 tonna/év hulladék elhelyezésére van lehetőség. Az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok kezelése megoldott, a hasznosítási arány 10-15%. Ez többnyire aszfalthulladék hasznosítását jelenti, melyet 12 gazdálkodó szervezet végez, 70.000 tonna/év kezelési kapacitással.

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékok mennyisége évente meghaladja a 330.000 tonnát.

A teljes mennyiség 73%-át a húsipari, az alumíniumipari és a gépipari ágazat adja.

A kiemelt ipari ágazatokban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. Nagy része lerakóba került, míg csak nagyon kis hányaduk kerül hasznosításra.

A timföldgyártási tevékenység 2002. májusi befejezése, valamint az új hulladékjegyzék okán némely hulladék veszélyességének megszűnése (aszfalt stb.) miatt a veszélyes hulladékok mennyisége évente 220.000 tonnára csökkent. Emiatt a hulladékkezelési arányok módosulnak: 65-70%-a három meglévő lerakóba, 4%-a pedig két régióbeli és egy régión kívüli égetőbe kerül. A veszélyes hulladékok 7-8%-át három együttégetőben hasznosítják, az egyéb jellegű hasznosítás aránya 10-15%. A lerakók 158.000 tonna, az energiahasznosító égetők 16.256 tonna, az égetők 8.325 tonna, az egyéb hasznosítók 20.430 tonna kapacitással rendelkeznek éves szinten.

A timföldgyártási tevékenység befejezése miatt felszabadult 200.000 m3-nyi veszélyes hulladék lerakási kapacitás. A régióban a veszélyes hulladékok kezelése megoldott, kapacitásbővítésre nincs szükség.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A régióban keletkező PCB tartalmú hulladékok mennyisége évente 11 tonna. A hulladékokat tartalmazó berendezések bontására régión belül egy felhatalmazott vállalkozás van, amelynek kapacitása meghaladja a régióban a hulladék keletkezés mértékét. Jelenleg ezen hulladékok ártalmatlanítása régión kívül, az ONYX Magyarország Kft. dorogi hulladékégetőjében történik.

Hulladékolajok mennyisége 4.372 tonna/év. A hulladékolajok 96%-át a régión belül kezelik. A veszélyes hulladékégetőben történő ártalmatlanítás aránya 7,5%, a három együttégetőben fűtőanyagként történő hasznosítási aránya 43%, az anyagában történő hasznosítás aránya 45%. A régióban található 45.000 tonna összes kapacitás elegendő a hulladékok kezelésére, sőt lehetőség van régión kívüli hulladékok fogadására is.

A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége 2.065 tonna/év, ebben azonban nem szerepel a lakosságnál keletkező akkumulátor és elem mennyiség. A régióban működő vállalkozások 2.200 tonna hulladékot gyűjtenek vissza évente, amely tartalmazza a lakosságtól visszagyűjtött mennyiséget is. Hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény a régióban nem található, és létesítése sem várható.

A régióban 17 tonna/év szárazelem hulladék keletkezik. Ebből négy vállalkozás 9 tonnát gyűjt vissza, ezen mennyiség ártalmatlanítása a régión kívül valósul meg.

A keletkező hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége műszaki becslések alapján 1.850 tonna/év. Ebből 10% kerül kezelésre. A hulladékok begyűjtésével három, ártalmatlanításával két vállalkozás foglalkozik.

A régióban 7.561 db járművet selejteznek ki évente, így a kiselejtezett gépjárművek mennyisége 11.342 tonna/év. Számos vállalkozás foglalkozik gépkocsik bontásával, többsége jelenleg a jogszabályi változások miatt engedéllyel még nem rendelkezik. A kezelt hulladékok mennyisége 1.677 tonna, ami 15%-os aránynak felel meg. A kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások kapacitása megközelítőleg 2.900 tonna, ez nem elegendő a régióban keletkező mennyiség kezelésére. A kapacitás bővítése szükséges.

Az egészségügyi hulladékok mennyisége 742 tonna/év. A régióbeli keletkezett mennyiségből 228 tonnát a Győri Hulladékégető Kft. és a szombathelyi Megoldás Kft. veszélyes hulladék égetője ártalmatlanít évente. Másik része a régión kívül, az ONYX Magyarország Kft. dorogi veszélyes hulladék égetőjében kerül ártalmatlanításra.

A régióban az állati eredetű, vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége 49.000 tonna/év. Ebből veszélyes hulladék égetőben ártalmatlanításra csak az állati eredetű zsírhulladék kerül, ami 875 tonna (2 %) . Havária esetén rendelkezésre áll a Peresztegi lerakó. A komposztált mennyiség 1.580 tonna/év (3%) , s ezen kívül hasznosításra kerül régión belül 41.025 tonna/év és régión kívül 4.920 tonna/év. A 85 db üzemelő dögkútban a lerakott állati hulladék mennyisége 20.000 tonna/év. Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, s ezt a tevékenységet döntően az ATEV Rt. és cégei végzik el, amelyek kapacitástöbblettel is rendelkeznek. A hasznosítás aránya tovább növelhető, és nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, még a dögkutak, dögterek 2005-ben történő bezárása esetén sem.

A növényvédő szer és csomagolási hulladékaik mennyisége 258 tonna/év. A hulladékok a régióban található két és a régión kívüli egy veszélyes hulladék égetőben kerülnek ártalmatlanításra. A régióban kezelt hulladékok mennyisége 206 tonna/év, ami 80%-os aránynak felel meg.

Csomagolási hulladékok mennyisége a régióban közel 55.000 tonna/év.

A régión belül 7,000 tonna/év hulladék kerül kezelésre. A többi hulladék kezelése régión kívül történik, illetve nagy része válogatás nélkül a települési szilárd hulladéklerakókra kerül. Az üveg és műanyag csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. Hasznosítást a régióban - három műanyag, egy üveg, egy fa frakció hasznosítására - öt vállalkozás végez. Ártalmatlanítást öt, lerakást négy, égetést egy vállalkozás folytat. A régióban e hulladék tekintetében kezelési kapacitáshiány mutatkozik, szükséges ennek kiépítése és a meglévők hatékonyabb kihasználása.

A régióban évi 7.000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik. A feldolgozására jelenleg kapacitás nincs, többnyire legális és illegális hulladéklerakóra kerül. Szükséges a fenti mennyiséget feldolgozni képes kapacitás kiépítése.

A lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szerves anyag tartalma évente 200.000 tonna. A régióban 22.000 tonna/év zöldhulladék külön gyűjtése és komposztálása megoldott, a maradék közel 180.000 tonna/év biológiailag bontható hulladék kerül lerakásra.

VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

A területi hulladékgazdálkodási terv elsődleges célja a hulladékképződés megelőzését biztosító hulladékszegény technológiák alkalmazásának szorgalmazása. További prioritás a keletkező hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, a nem hasznosítható hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása, és végső megoldásként jelölhető meg a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás.

A tervidőszak alatt prioritást kell, hogy kapjanak az alábbi teendők:

1. A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtési és kezelési rendszereinek kiépítése a csomagolási, valamint a biológiailag bontható hulladékok előírt hasznosítási arányainak teljesítése érdekében.

2. A termelési hulladékok csökkentésére irányuló hulladékminimalizálási programok szorgalmazása az érintett, elsősorban a domináns hulladék kibocsátó vállalkozásoknál.

3. Az építési és bontási hulladékok hasznosítást elősegítő kezelésének tervezett mértékű megoldása.

4. A veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése, különös tekintettel a hulladékolajokra, az akkumulátor és elem hulladékokra, valamint az állati eredetű hulladékokra.

5. A szennyvíziszapok és a települési zöld- és biohulladékok komposztálással történő hasznosításának közös létesítményekben történő teljes körű megvalósítása.

6. A felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakókkal kapcsolatos feladatok végrehajtása.

7. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok hasznosítási követelményeinek teljesítése érdekében a tervidőszak alatt ki kell dolgozni ezek elkülönített begyűjtési és kezelési rendszereit, meg kell kezdeni a jelzett hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítését.

8. Megvizsgálandó a régióban egy termikus hulladék-feldolgozó létesítmény (települési szilárd hulladék hasznosítására) tervidőszak utáni megvalósíthatóságának célszerűsége és realitása.

VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő hulladék mennyisége összességében a tervezési időszak végére ne haladja meg a 2Ö00. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, a hasznosítható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát. A keletkező hulladékmennyiség bázisévi szinten tartása, illetve további redukálása érdekében szükséges, hogy a domináns hulladék kibocsátóknál anyag- és vízfelhasználás racionalizálásával járó hulladékminimalizálási programok kerüljenek megvalósításra 2008-ig. A fejlesztések során a hatékonyabb, hulladékszegény technológiákat és termelésszervezési megoldásokat kell preferálni.

Nem veszélyes hulladék

VI/1. táblázat: A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Veszélyes hulladék

VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása csökkentési célok

VI/2. Hasznosítási célok

Nem veszélyes hulladék

VI/4. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a nem veszélyes hulladékokra

Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak.

Veszélyes hulladék

VI/5. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a veszélyes hulladékokra

Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VI/6. táblázat: Hulladékhasznosítási célok a kiemelten kezelendő hulladékokra

Megjegyzés: A hasznosítási célok a 2008-ra prognosztizált hulladékmennyiségekre vonatkoznak.

VI/3. Kapacitásnövekedés

Nem veszélyes hulladékok

Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok esetén a hasznosítási arány 50%-ra történő növelését kell elérni, amely a meglévő kapacitások bővítésével, illetve új hasznosító létesítmények megvalósításával valósítható meg.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetén kapacitásnövelés tervezése nem szükséges, az rendelkezésre áll. Cél a jelenlegi hasznosítási arány megtartása, és hogy a szerves hulladékok teljes mennyisége visszakerüljön a biológiai körforgásba.

A települési szilárd hulladékok tekintetében alapvető célkitűzés, hogy a keletkező hulladék hasznosítási arányának elérése érdekében a lakosság 60%-át 2008-ig be kell kapcsolni a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe, amelyhez szükséges további hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, válogatóművek létesítése. A hulladék hasznosítási arányának hosszabb távon történő növelése érdekében meg kell vizsgálni a termikus hasznosítás alkalmazásának feltételeit. A kötelezően teljesítendő szervesanyag-tartalom csökkentése következtében a visszanyert szervesanyag-mennyiség hasznosítását részben a meglévő komposztálási kapacitás felhasználásával, részben új komposztáló létesítmények telepítésével kell megoldani.

Települési folyékony hulladékok csökkentésének eléréséhez szükséges a meglévő csatornahálózatok bővítése és rákötési arányok növelése, továbbá a szennyvíztisztítók bővítése, korszerűsítése és a települési folyékony hulladékok fogadására alkalmas leürítőhelyek számának növelése.

Kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának szinten tartása érdekében további komposztálási kapacitások kiépítése válik szükségessé.

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 50%-os hasznosításának anyag-előkészítési, feldolgozási feladatait egy telepített stacioner (ajánlott kapacitás 100-150 ezer t/év) és két vagy három nagytérségi kiszolgálást biztosító mobil berendezéssel (ajánlott teljesítmény 40-50 ezer t/év) szükséges megoldani. A rendszer eredményes működésének feltétele, hogy a hulladék begyűjtésének szervezett logisztikája kiépüljön.

Veszélyes hulladékok

A kezelő és ártalmatlanító kapacitások rendelkezésre állnak a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Az akkumulátorok és elemek, valamint a hulladék elektromos és elektronikai berendezések esetén a begyűjtési kapacitásokat növelni kell.

A kiselejtezett gépjárművek hasznosításához megyénként egy, a gépkocsikat komplex módon feldolgozó létesítmény megvalósítása szükséges.

Az egészségügyi hulladékokat termikusan ártalmatlanító 200-300 tonna/év kapacitású létesítmény megvalósítása szükséges a régióban.

A csomagolási hulladékok közül a műanyag és üveg csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. A fém, papír csomagolási hulladékokra feldolgozási kapacitás növelése szükséges.

VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultivá-lása, kármentesítése, felszámolása

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék többnyire a települési szilárd hulladékokkal együtt lerakásra kerülnek. A jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati dokumentációk alapján szükséges a nem megfelelő tároló, kezelő létesítmények felszámolása, rekultiválása, amennyiben szükséges a kármentesítés elvégzése vagy a létesítmények megfelelő fejlesztése.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék esetén a környezetvédelmileg nem megfelelő műszaki állapotú hígtrágya tárolókat meg kell szüntetni, helyettük új, műszakilag megfelelő a kezelő létesítményekhez szükséges tárolókat kell építeni.

Települési szilárd hulladékok tekintetében a jelenlegi felmérések szerint a régióban 400-450 illegális települési szilárd hulladéklerakó felszámolását kell elvégezni. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben előírtakhoz képest nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve - amennyiben szükséges - rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben, már ne működjön olyan lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul nem elégíti ki.

A települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását szolgáló földgödrös leürítő telepek nem rendelkeznek műszaki védelemmel, a környezetvédelmi követelményeket nem elégítik ki. Ezen létesítmények felülvizsgálata után el kell végezni ezek felszámolását, rekultiválását.

Szennyvíziszap elhelyezését szolgáló illegális, környezetvédelmileg nem megfelelő, felszámolást, rekultiválást igénylő, kommunális szennyvíziszap lerakótelep a területen nincs.

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló hulladékégetőket és együttégetőket 2005. július 31-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő hulladékok tekintetében az alábbi intézkedések szükségesek:

- A kiselejtezett gépjárművekre jelenleg rendelkezésre álló kezelő telepek közül a környezetvédelmileg nem megfelelő, a hulladékkezelési feltételeket ki nem elégítő létesítményeket be kell zárni, vagy megfelelő műszaki színvonalúra kell fejleszteni.

- Az állati eredetű hulladékok dögkutakba történő elhelyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni.

A felhalmozott növényvédő szer és csomagolóeszközeik hulladékait fel kell térképezni, és ártalmatlanításukról gondoskodni kell.

VII. fejezet: Cselekvési program

VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A hulladékok keletkezésének csökkenését szolgálják a különböző közgazdasági szabályozó eszközök. Ezeknek feladata, hogy a gazdaság rövid távú, a környezet ellenében ható folyamatait, a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. Ezek közül ki kell emelni a betétdíjak szerepét, amelyeket a potenciálisan szennyező termékekre számolnak fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy recycling pontra.

A cél elérhető még a zöld termékek népszerűsítésével, a zöld fogyasztók megjelenésével.

A feladatok között kiemelkedő még a környezetorientált kommunikációs politika megvalósítása a reklám, az értékesítésösztönzés, a személyes eladás és PR tevékenységek alkalmazásával.

A hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárul az újratölthető, visszaváltható palackok használatának pro-móciója is.

Kiemelkedő jelentősége van az oktatási programoknak. Ezeket érvényesíteni kell az iskolákban, egy a hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozásával.

A levélszemét (ingyenes hirdetések a postaládákban) csökkentését anti-reklám matricák felragasztásával kell elérni.

Mivel minden háztartás nagyon sok zöldségből és gyümölcsből származó kerti hulladékot termel, ezért ahol lehet, a házi komposztálást meg kell valósítani, komposztálásról szóló kiadványok, tanfolyamok szervezésével komposztálásra szolgáló eszközök támogatásával.

A települési szilárd hulladék lomhulladékból származó mennyisége jelentősen csökkenthető az újrahasználati központok létrehozásával. Ezekben a központokban a régi, más számára értéktelen bútorokat be kell gyűjteni, ezeket felújítani, majd olcsó árakon eladni, ezáltal csökken a végső ártalmatlanításra váró nagyméretű hulladék mennyisége.

A fenti feladatok megvalósításában, a célok elérésében jelentős szerepet szánunk a társadalmi zöld szervezeteknek, civil egyesületeknek és a kulturális intézményeknek.

VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok

Nem veszélyes hulladékok

VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/2. táblázat: A települési szilárd hulladékok cselekvési programja

VII/3. táblázat: A települési folyékony hulladékok cselekvési programja

VII/4. táblázat: A szennyvíz iszapok cselekvési programja

VII/5. táblázat: Az építési és bontási hulladékok cselekvési programja

Veszélyes hulladékok

VII/6. táblázat: A veszélyes hulladékok cselekvési programja

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VII/7. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok cselekvési programja

VII /3. Költségek

VII/8. táblázat: A cselekvési programok költségei

A cselekvési program becsült teljes költsége a Nyugat-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003-2008. tervidőszakban 38-49 milliárd Ft.

A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.

2. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

I.fejezet: Általános adatok

Tervezési szint: Közép-dunántúli Statisztikai Régió

(Fejér megye, Veszprém megye és Komárom-Esztergom megye)

Készítette: Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.

Időtartama: 2003-2008

A tervezés báziséve: 2001

II.fejezet: A Közép-dunántúli Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete

II/1.Éves keletkezett hulladék mennyiség

Nem veszélyes hulladékok

II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

* Ebből erőművi salak és pernye 1.110.454 t/év, és nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.

** Ebből a keletkező szervestrágya mennyisége 866.282 t/év.

Veszélyes hulladékok

II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

* Becsült adat.

II/2. Felhalmozott hulladék

Nem veszélyes hulladékok

Felhalmozott hulladék a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakó helyeken, sok esetben környezetvédelmi működési, vagy vízjogi engedély alapján elhelyezett hulladékmennyiség, amelyek kezelését a régióban tervezni kell.

II/4. táblázat: A felhalmozott nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

* Becsült adat, ebből erőművi salak és pernye 53.676.520 t. A meddőhányók adatait nem tartalmazza.

** Becsült adat.

Veszélyes hulladékok

II/5. táblázat: A felhalmozott veszélyes hulladékok és mennyiségük

* Ipari szennyvíztisztítási és egyéb tisztítási technológiákból származó iszapok mennyiségét is tartalmazza.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékok körébe tartozó, a dögkutakban lévő állati tetem becsült mennyisége: 4.500 t, a felhalmozott növényvédőszerek becsült mennyisége 200-300 t. A tervezési területen felhalmozott gumihulladék mennyisége 430 t.

II/3. Ki-és beszállított hulladék

Nem veszélyes hulladékok

II/6. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

Veszélyes hulladékok

II/7. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük

* A fenti adatok tájékoztató jellegűek, mivel

- az 50 nagy termelő felmérése során nem minden esetben kaptunk adatot a hulladékkezelés helyére vonatkozóan,

- a hulladékkezelők sem adtak minden esetben a kezelt hulladék régiós eredetére információt,

- módosító hatású az előkezelést végző vállalkozások tevékenysége.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/8. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

* Műszaki becslés alapján.

II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra

Nem veszélyes hulladékok

II/9. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

** Megbízható adatszolgáltatás alapján.

*** GKM adatain alapul.

Veszélyes hulladékok

II/10. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

** Vörösiszappal számított mennyiség.

*** Az 50 nagy termelő felmérése során nem volt teljes körű az adatszolgáltatás a hulladék kezelésére vonatkozóan. 94.353 tonna veszélyes hulladék kezeléséről nem nyilatkoztak. Ezen hulladékok mennyisége az "Egyéb módon kezelt" hulladékok oszlopában összesítő adattal szerepel.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/11. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

** Megbízható adatokkal alátámasztva 18.300 tonna hasznosul. A hulladék jellege miatt feltételezhető a 100%-os hasznosítás.

III.fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmény nincs.

IV.fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében külön jogszabályban foglaltak alapján hulladék-lerakó építésére nincs lehetőség.

V.fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

V/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

Gyűjtési körzetek, a települési szilárd hulladékokat kivéve nincsenek.

A települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldott. A begyűjtést 18 jelentősebb közszolgáltató, és 8 kisebb vállalkozás végzi.

A begyűjtést 101 db gépjármű végzi a tervezési területen, melyek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat 58 db konténeres gyűjtőjármű szállítja el.

A hulladék begyűjtése a fő közszolgáltatók esetében viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik. A jelenleg használatban lévő gépjárműparkot az elkövetkező 3-6 éves időszakon belül azonban le kell cserélni, mert ezekkel a gépjárművekkel, célgépekkel ezt az időszakot követően már csak lényegesen drágábban lenne üzemeltethető a hulladékbegyűjtési tevékenység.

A települési folyékony hulladékok egy részét, 329.678 m3/év mennyiséget a közcsatorna-hálózat kijelölt pontjain vagy szennyvíztisztító műtárgyakban helyezik el, így települési szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülnek.

Inert hulladékok esetében a gyűjtési körzetek a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek nem logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzetek. A közszolgáltatók mellett jelentős még az építési, bontási hulladékok különféle vállalkozási formákban történő begyűjtése, különösen az építési, bontási fémhulladékok területén.

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékokra kialakult gyűjtési körzet nincs. A begyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 15 db. A kiadott begyűjtési engedélyek alapján a vállalkozások több hulladéktípust gyűjthetnek.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A régióban a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ezek a teljesség igénye nélkül az OMV, Agip, Mol, JET, BP, Aral, Total, Shell által működtetett rendszerek. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladékolajat régión kívüli szervezet szállítja el. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajokkal azonos mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól.

Az akkumulátorok begyűjtésére 9 vállalkozásnak van engedélye, kapacitásuk Fejér és Veszprém megyében 16.961 tonna. Az összegyűjtött akkumulátorokat export engedéllyel rendelkező szervezet külföldre szállítja hasznosításra.

Bizonyos fajtájú csomagolási hulladékokra rendszergazda hálózat működik. A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír-, fém-, műanyag- és üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokra működik rendszergazdai hálózat.

V/2. Kezelési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régióban 89 db kezelési engedély van érvényben, és 8 db engedélyezési eljárás van folyamatban. A kezelési engedélyek általánosságban alumínium, vas és acél hulladék, valamint ipari papírhulladék feldolgozásra, hasznosításra, vonatkoznak.

A régió jelentősebb, engedélyezett hulladékfeldolgozással is foglalkozó vállalkozásai:

Települési szilárd hulladékok: A gyűjtés és a hulladék előkezelés eszközei részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest kevés.

V/l. táblázat: Települési szelektív hulladék kezelői kapacitások bemutatása

* Válogatómű engedélyezés alatt áll.

A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. Veszprém megyében néhány éves időtartamon belül már nem képesek befogadni a térségben keletkező lakossági hulladékot, tehát fejlesztés szükséges. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók térfogata - megfelelő fejlesztéssel, előkezelési és hasznosítási módok beiktatásával-a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve 20-30 évre elegendő, változatlan kezelési technológia mellett a lerakók pár éven belül (7-9 év) feltelnek. Az üzemelő lerakók közül 7 db rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel.

Települési folyékony hulladékok fogadása jelenleg a szennyvíztisztító telepeken történik. A rendelkezésre álló kapacitás nem teljesen kihasznált. A szennyvíztisztító telepeken az előkezelés módja meszes előkezelés, előkezelés nélküli beeresztés a tisztítási technológiákba, és a sűrítő műtárgyakba történő bevezetés, illetve 163.122 m3/év mennyiséget a mezőgazdasági és erdőgazdasági területeken helyeznek el.

Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok kezelésének, illetve hasznosításának módja a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy közvetlen injektálásos elhelyezés mezőgazdasági területeken. A rendelkezésre álló kezelői kapacitások elégségesek, 88.492 t/év mennyiség kerül hasznosításra.

Veszélyes hulladékok

Megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére.

V/2. táblázat: Kezelői engedélyek száma a régióban

Az ártalmatlanítás döntően a veszélyes hulladékok lerakását, illetve égetéssel történő ártalmatlanítását jelenti. Nem kielégítő a veszélyes hulladékok hasznosítása.

A vegyipari és gyógyszeripari veszélyes hulladékok kezelésének legelterjedtebb módja az égetéssel történő ártalmatlanítás, nem kellően széles körben alkalmazott eljárás a hasznosítás.

A gépipari veszélyes hulladékok kezelésének módjai: a lerakással és az égetéssel történő ártalmatlanítás. Az iparágban nagy mennyiségben keletkező fáradt olajok anyagában történő hasznosítását jellemzően a régión kívül található olajfinomítókban végzik.

Az alumíniumipar és azon belül a timföldgyártás nagy mennyiségben keletkező veszélyes hulladékát a vörösiszapot Ajka és Almásfüzitő térségében lerakással ártalmatlanítják.

Veszélyes hulladékok égetésére rendelkezésre álló kapacitás 52.000 tonna/év a régió várhatóan hosszabb távon fennmaradó és számottevő kapacitással rendelkező égetőiben. Ezek a Nitrokémia RT, az ONYX Kft., a Petró és Petró Kft., a Hunstman RT. és az ALCOA-Köfém Kft. égetői.

A veszélyes hulladékok lerakására a Vertikál Rt.-nél, a Dunaferr Ferromark Kft-nél, és a Terszol Szövetkezetnél mintegy 71.000 tonna szabad kapacitás van. Bővítés után a fenti lerakóknál a kapacitás a jelenleg érvényben lévő engedélyek alapján további 93.000 tonna lesz.

A veszélyes hulladékok komposztálására is alkalmas telepek összes kapacitása évi 172.500 tonna.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

PCB és PCT tartalmú veszélyes hulladékok.égetéssel történő ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezik az ONYX Kft., Dorog és a Nitrokémia Rt., Balatonfűzfő.

A régióban hulladékolaj feldolgozást, hasznosítást nem végeznek, a keletkező hulladékolaj egy kis részét az égetőkben ártalmatlanítják.

A begyűjtött akkumulátorok és elemek részben az Aszód-Galgamácsai (régión kívüli) veszélyes hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra, vagy az akkumulátorokat külföldre szállítják hasznosításra.

A használaton kívüli elektronikai hulladékok kezelése a régióban nem megoldott. Sem a szervezett begyűjtés, sem a kezelés rendszere nincs kialakítva.

A kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkozó vállalkozások 1.590 db gépkocsi bontást jelentettek 2002. évben, a rendelkezésre álló kapacitás 38.000 tonna, azonban a bontó telepek nem EU konformak.

Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása alapvetően égetéssel történik.

Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása a régióban égetéssel, komposztálással vagy lerakással történik. Az állati eredetű hulladékok esetében meghatározó lesz a Mátyásdombi ATEV telep 100.000 tonnás feldolgozó kapacitása.

A régióban keletkező lejárt szavatosságú növényvédőszereket és a növényvédőszerrel szennyezett göngyölegeket ártalmatlanítása égetéssel történik.

Csomagolási hulladékok: a papír és fém hulladék kezelése megoldott, a műanyag, üveg és vegyes kompozit csomagolóanyagok tekintetében kezelői kapacitás nem áll rendelkezésre.

VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: 2005. évre 10%-os (1.888.110 t) , míg 2008-as évre további 5%-os csökkenés (1.783.215 t) .

Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok: A hígtrágya csökkentés célkitűzései teljesítésével az összes hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan 5%-kal csökkenjen, ami évi 1.006.639 t hulladékot jelent.

Települési szilárd hulladékok: Cél a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése az alábbiak szerint:

- 2004. július 1. napjáig 75%-ra

- 2007. július 1. napjáig 50%-ra

- 2014. július 1. napjáig 35%-ra.

A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége. 173.760 t/év. A csökkentési kötelezettség teljesítése értelmében

- 2004. július 1-jéig: 43.440 t-val,

- 2007. július 1-jéig: 86.880 t-val kell a jelenlegihez képest csökkenteni a biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét.

Települési folyékony hulladékok: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog, a 2001-ben keletkezett 535.168 t mennyiséghez képest.

Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási prog-ram előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal.

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével az inert hulladék mennyiségének csökkentése.

VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Veszélyes hulladékok

Ösztönözni kell a képződés megelőzését, a veszélyesség csökkentését, a hulladék szegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását.

Csökkenést kell elérni a vegyipari termelésből származó hulladékok esetében.

VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A csomagolási hulladékok terén csökkenés nem prognosztizálható.

VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása

VI/2. Hasznosítási célok

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Hasznosítási célkitűzés a keletkező összes hulladékmennyiségre vetítve 2005-re 50%-os, 2008-ra további 10%-os hasznosítási arány növekedés elérése az alábbi hulladékok tekintetében:

- erőművi és kohászati salakok

- gépipari hulladékok

- építőanyag célú bányászati kitermelésnél keletkező hulladékok

- fafeldolgozó és bútorgyártási hulladékok

- fém, papír, üveg, műanyag hulladékok

- építési, bontási és egyéb inert hulladékok.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Célkitűzés 2005-re a keletkező hulladék 75%-os, 2008-ra pedig a 90%-os hasznosítási arány elérése.

Települési szilárd hulladékok: A települési szilárd hulladék hasznosítási célkitűzései:

1. Szelektíven gyűjtött hulladékok anyagában történő hasznosítása 2008-ig 15%, másodnyersanyagként történő (komposzt és termikus tüzelőanyag) hasznosítás 2008-ig 35%.

A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, a tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevonandó lakosság számának alakulása:

- 2005-ig 450.000 fő

- 2008-ig 675.000 fő

2. Csökkenteni kell a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát az alábbiak szerint:

2004. július 1. napjáig 75%-ra

2007. július 1. napjáig 50%-ra

2014. július 1. napjáig 35%-ra.

Növelni kell a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását.

3. Energetikai célú hasznosítás: hulladékégető-mű tervezése a tervezési területen.

4. A hulladékkezelő telepeken a vegyes hulladék komposztálása aerob körülmények között, a nem komposztálható hulladékok lerakása, vagy energetikai célú hasznosítása.

Kommunális szennyvíziszapok: A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig. VI/4. táblázat: A nem veszélyes hulladékok hasznosítási céljai

* A 2008-ra prognosztizált mennyiségre vetített hasznosítási arány.

Veszélyes hulladékok

Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt. A kohászati iparágon belül a hasznosított veszélyes hulladékok mennyiségét számottevően növelni kell. A vegyipari eredetű oldószer tartalmú hulladékok hasznosítását fokozni kell.

VI/5. táblázat: A veszélyes hulladékok hasznosítási céljai

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékokra vonatkozóan a hasznosítási célok:

- Hulladékolajok: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, a regenerálás arányának növelése.

- Akkumulátorok, elemek: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.

- Elektronikai hulladékok: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.

- Kiselejtezett gépjárművek: Gyűjtő hálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása.

- Állati eredetű hulladékok: Hasznosítás arányának fokozása.

- Növényvédőszer hulladékok és csomagoló eszközeik: Gyűjtő hálózat kialakítása, hasznosítás mértékének fokozása.

A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazda-hálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés) .

Elérendő célok:

1. Az 50%-os hasznosítási arány elérése 2005-re.

2. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.

VI/6. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok hasznosítási céljai

* A bontás után keletkező veszélyes hulladék mennyiségre megadva.

** A 2008-ra prognosztizált képződő hulladékmennyiségre kalkulálva.

VI/3. Kapacitás növekedés

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Cél a hasznosítás kapacitásnövelése.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Évi 60.000 tonna hulladékot komposztáló telep létrehozása.

Települési szilárdhulladékok:

1. A szelektív gyűjtés létesítményeinek fejlesztése és kiterjesztése lehetőleg a régió lakosságának teljes egészére.

2. Szállítási rendszerek fejlesztése szelektíven gyűjtött hulladékokra.

3. Előkezelt hulladékból égethető másodnyersanyag előállítása, technológiai fejlesztés évi 100.000 t kapacitásra.

4. Energetikai célú hasznosítás. A másodnyersanyagként előállított 100.000 t/év tüzelőanyag elégetésével villamos energia és hő előállítása.

5. A zöldhulladék komposztálására megfelelő kapacitások kiépítése.

6. A települési szilárd hulladék csomagolóanyag frakciójának anyagában történő hasznosítása.

Települési folyékony hulladékok: A csatornahálózatok és a szennyvíztisztítótelepek tervezése, építése, bővítése során gondoskodni kell a folyékony települési hulladékokat fogadó pontok kialakításáról.

Kommunális szennyvíziszapok: A vizsgált régióban a (telepen kezelt vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok kezelésére mező-, erdőgazdasági hasznosítási területeket kell biztosítani. A kiépítendő komposztáló kapacitást a jelenlegi és a 2008-ban várhatóan keletkező mennyiség különbségére kell kiépíteni.

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése - ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása - a beszállított mennyiség újrahasznosíthatóvá tétele érdekében.

VI/7. táblázat: Kapacitás növelési célok a nem veszélyes hulladékok esetében

Veszélyes hulladékok

A MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárában keletkező veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához meg kell építeni egy korszerű veszélyes hulladéklerakót.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Az akkumulátorok feldolgozása jelenleg külföldön történik, a hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósításához meg kell oldani a visszagyűjtött akkumulátorok hazai feldolgozását és hasznosítását. A hasznosítás során a bontott termékekből arányaiban kis mennyiségű veszélyes hulladék keletkezés várható, ugyanakkor nagy mennyiségben fog keletkezni anyagában hasznosítható "melléktermék". A bontás során keletkező hulladékok egy részét hulladék égetőműben energiatermelésre lehet felhasználni.

Csomagolási hulladékok esetében az acél, alumínium és papír kivételével valamennyi csomagolóanyag típusra 100%-os feldolgozói kapacitásnövekedés (kiépítés).

A biomassza feldolgozói kapacitás külön fejlesztés nem indokolt. A kistermelői gyümölcs és szőlő kultúrákban, továbbá a parkfenntartásban keletkező biomassza komposztálással történő hasznosítását kell megoldani.

A gumihasznosítási kapacitások országosan rendelkezésre állnak.

VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekulti-válása, kármentesítése, felszámolása

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítés elvégzése, felszámolása kizárólag állapotfelméréssel, illetve felülvizsgálati eljárás során határozható meg.

A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén az iszaptárolókban elhelyezett hulladékok mennyiségét fel kell mérni, és meg kell vizsgálni a kezelési lehetőségeket.

Települési szilárd hulladékok: A régióban működő lerakók közül 2 regionális jelentőségű lerakó fejlesztése lehetséges. Azon lerakók esetében, amelyek műszaki védelme nem felel meg a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben foglaltaknak, és a jelenleg tervezett hulladékgazdálkodási projektek nem valósulnak meg, és így az üzemeltetésüket továbbra is fenn kell tartani, ott a megfelelő felülvizsgálatok után a műszaki védelem kiépítése szükséges.

A lerakókra előírt műszaki beavatkozások meghatározása a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárások befejezése után lehetséges,

A Landfill Projekt alapján 299 környezetvédelmileg nem megfelelő, vagy nem kellő kapacitással rendelkező lerakó rekultiválása vagy felszámolása, 2008-ig a nagy és közepes környezeti kockázatú lerakókra kell elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Települési folyékony hulladékok: A régióban Badacsonytomaj, Balatonkenese-Mámatető, Martonvásár, Balatonakaii, Enying-Mátyáspuszta, Lajoskomárom folyékony hulladékleürítő helyek folyamatban lévő felülvizsgálata után a rekultiváció vagy kármentesítés végrehajtása.

Kommunális szennyvíziszapok: A térségben illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő szennyvíziszaptároló, kezelő és lerakó létesítmények nincsenek.

Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A környezetvédelmileg nem megfelelő, vagy illegális hulladéklerakók felszámolása szorosan kapcsolódik a kommunális hulladéklerakók felszámolásához, tekintettel a kommunális és inert hulladékok lerakási gyakorlatára, tehát a felszámolási, rekultiválási célok a települési szilárd hulladékok céljaival egyeznek meg.

Veszélyes hulladékok

Az illegális, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók felszámolását a vizsgált régióban folyamatosán el kell végezni:

- A vörösiszap tárolók rekultiválását folyamatosan végezni kell.

- Fel kell számolni a MAL Alumínium Ágazat Inotai gyárának környezetvédelmi szempontból nem megfelelő veszélyes hulladék tárolóját.

- Bővíteni és korszerűsíteni kell a Vertikál Rt. Polgárdi hulladéklerakóját, ami a jelenlegi telephelyén megvalósítható.

- Fel kell számolni a Nitrokémia Rt. Királyszentistváni szennyvíziszap tárolóját és meg kell oldani a tárolt szennyvíziszap ártalmatlanítását.

- Rekultiválni kell az Almásfüzitői vörösiszap tárolót olyan formában, hogy a környezetszennyezést megszüntessék.

- A Dunaújvárosi zagytér környezetszennyezését fel kell mérni és meg kell szűntetni.

- Az ismert egyéb felhalmozott hulladékok kezelési lehetőségét vizsgálni kell vagy az ártalmatlanítást, hasznosítást el kell végezni.

VI/5. Prioritások

Nem veszélyes hulladékok

VI/8. táblázat: Célkitűzések prioritása a nem veszélyes hulladékok esetében

* Kiemelt fontosságú prioritás.

Veszélyes hulladékok

VI/9. táblázat: Célkitűzések prioritása a veszélyes hulladékok esetében

* Kiemelten kezelendő feladatok.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VI/10. táblázat: Célkitűzések prioritása a kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében

* Kiemelt fontosságú prioritás.

VII. fejezet: Cselekvési program

VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A cselekvési programok legfontosabb összetevői az alábbiak:

- Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a hasznosíthatóság, illetve ártalmatlanítás szempontjai alapján.

- Az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás-képzés megvalósításának eszközeit és tervét ki kell dolgozni.

- A gazdálkodási tevékenységek ellenőrzésére és a hulladékokkal kapcsolatos adatok nyilvántartására, koordinálására intézménykorszerűsítés.

- A gyártói felelősség elvének érvényesítése, és folyamatos ellenőrzése.

- Kutatási és fejlesztési tevékenységgel vizsgálni kell a termelési technológiák hulladék kibocsátás csökkentési, valamint a hulladékhasznosítási lehetőségeket.

- A hulladékok hasznosításával kapcsolatos kutatás-fejlesztési programokat, illetve azok eredményeit országosan át kell tekinteni és megvalósítani azok koordinációját.

- A csomagolási hulladékok képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását, és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét.

- Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat.

A módszertani fejlesztés régióra becsült költsége mindösszesen 1.590 millió Ft.

VII/1. táblázat: Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok

Nem veszélyes hulladékok

A cselekvési program összetevőit, felelőseit az alábbi táblázat tartalmazza.

VII/2. táblázat: Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/3. táblázat: A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/5. táblázat: A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/6. táblázat: A kommunális szennyvíziszapok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

* A fejlesztés költségét a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program tartalmazza.

VII/7. táblázat: Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

** A feltüntetett fejlesztési költséget a települési szilárd hulladékok fejlesztési költségei tartalmazzák.

A települési szilárd hulladékra vonatkozó folyamatban lévő ISPA projektek 2004. első féléves indulási időszakkal számolnak és az Észak-Balatoni ISPA 2005 végi befejezéssel, míg a Közép-Duna Vidéki ISPA 2006. évi befejezéssel számol. A program 6 éves időtávját, valamint az ISPA projektek előkészítettségét is figyelembe véve a programra várhatóan az alábbi táblázat szerinti időbeli ütemezés lehetséges.

VII/8. táblázat: ISPA projektek időbeli ütemezése

Veszélyes hulladékok

A hulladékok kezelési hatékonyságának fokozásához a jelenlegi gyűjtőhálózatok hatékonyságát növelni kell, illetve új gyűjtőhálózatot kell kialakítani. A hulladékégetők kapacitását bővíteni, illetve rekonstruálni kell.

Ajkai vörösiszap tároló bővítése folyamatos feladat. A MAL Alumínium Ágazat Inotai veszélyes hulladéklerakóját meg kell építeni.

VII/9. táblázat: A veszélyes, hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

* Az összes ágazatra vonatkozik.

** Beépítve a *-gal jelölt 1.500 millió Ft összegbe.

*** A költségek a tervkészítés jelenlegi fázisában nem határozhatók meg.

A finanszírozási források az alábbiak lehetnek:

- EU alapok. Ezek elsősorban a nagy forrásigényű regionális létesítmények esetében szóba jöhető források.

- EU-6 alapok a kutatás és fejlesztés esetében (alkalmazott kutatási fázis) .

- Költségvetési források, melyeket a környezetvédelem pénzügyi eszközei alapoznak meg. Ilyen bevételi források: termékdíjak, betétdíjak, biztosítékok.

- Vállalkozói források.

A terv megvalósítását az alábbi pénzügyi eszközökkel lehet elősegíteni:

- Alkalmazott kutatás-fejlesztés pályázatok.

- KAC és utód pályázati lehetőségek.

- Termékdíjas és betétdíjas rendszer megfelelő működtetése.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Az egyes hulladékáramok-között prioritás szempontjából nincs különbség.

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával párhuzamosan a gyűjtő-begyűjtő rendszerek hatékonyságát fokozni kell. Az egyes veszélyes hulladék fajták előkezelésének, illetve bontásának, ezt követően hasznosításának lehetőségét meg kell teremteni.

VII/10. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

* A csomagolási hulladékok esetében a fejlesztések a települési szilárd hulladék kezelő rendszerhez csatlakozás költségei (szelektív gyűjtés, hulladékudvarok) . A fejlesztési költség többi része a települési szilárd hulladék fejlesztéseknél tervezett.

** A megadott költségek a feldolgozási kapacitás bővítés költségeit nem tartalmazzák, azokat az ipari nem veszélyes hulladékok feldolgozásának fejlesztésénél tüntettük fel. A papírfeldolgozói kapacitás bővítése a Dunapack Rt.-nél tervezett, a tervezett fejlesztés értéke 28 milliárd Ft. A jelentős beruházási költségek eredményeként az ország teljes hulladékpapír feldolgozása megoldható.

VII/11. táblázat: A Közép-dunántúli Régió fejlesztéseinek összesített költsége

A hulladékgazdálkodási rendszer régión túlmutató fejlesztéseit (további hulladékpapír feldolgozás, gépkocsi bontás és feldolgozás, elektronikai hulladék bontó és feldolgozó kapacitás) a területi tervekben foglaltak összesítése után országos szinten lehet meghatározni.

A cselekvési program becsült teljes költsége a Közép-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervidőszakban mintegy 83 milliárd Ft.

A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.

3. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez

A DÉL-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

I.fejezet: Általános adatok

Tervezési szint: Dél-dunántúli Statisztikai Régió

(Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye)

Készítette: Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Cím: 7621 Pécs, Papnövelde u. 13.

Időtartama: 2003-2008 A tervezés báziséve: 2001

II.fejezet: A Dél-dunántúli Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete

II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség

A Dél-dunántúli Régióban 2001-ben a II/1. táblázatban szereplő mennyiségű hulladékok keletkeztek.

Nem veszélyes hulladékok

II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük*

* A táblázat tartalmazza a termelés és elosztás, valamint a fogyasztás során keletkező hulladékokat, továbbá a mezőgazdaságban visszaforgatott szerves hulladékot is (növényi szár) .

** Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.

*** 12.000 tonna/év szárazanyag tartalom.

A nagyságrendi különbözőség miatt külön rovat tartalmazza a bányászati tevékenységből származó meddő, valamint az állati trágya mennyiségét, az alábbi két hulladékfajtát a fenti táblázat nem tartalmazza.

II/2. táblázat: A keletkező bányászati meddő és állati trágya mennyisége

Sorrendben a mezőgazdaság (6,5 millió tonna) , a bányászat (3,6 millió tonna) , a villamosipar (380 ezer tonna) , az élelmiszeripar (200 ezer tonna) , valamint a faipar eredményezi a 11 millió tonna termelési nem veszélyes hulladék döntő részét. A termelés jellegéből adódóan eleve sok hulladék keletkezik a mezőgazdaságban, valamint a bányászatban és általában kevés a szolgáltatásban, holott a GDP tekintetében az utóbbi áll a vezető helyen.

Az 500.000 tonna építési-bontási hulladék inert része hulladéklerakóba kerül, vagy roncsolt vagy építési területek feltöltésénél hasznosul. Az aszfalt hulladékok zömét az útépítésben hasznosítják.

A keletkező 24.061.063 m3 csatornán el nem vezetett szennyvíz 2%-a jelenik meg mint települési folyékony hulladék, melyet elszállítanak a keletkezés helyéről, és tisztítják vagy lerakják. A többi (98%) helyben elszikkad.

Veszélyes hulladékok

II/3. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük

Az egyéb veszélyes hulladékok fő mennyisége, szennyvízkezelés során keletkezik (28%) , húsiparból (24%) , illetve a szolgáltató iparból, mezőgazdaságból, uránbányászatból, fa- és bútoriparból (összesen 32%) származik.

2001-ben 51.000 tonna veszélyes hulladék keletkezett, ami az előző évhez képest 30%-os csökkenést jelent.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/4. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

A PCB tartalmú hulladékok keletkezése nem folyamatos, nem egyenletes.

A termelőktől származó adatokkal szemben (405 tonna) a begyűjtő szervezetektől kapott információk szerint a begyűjtött hulladék akkumulátorok mennyisége 2.500 tonna/év, ami a lakosságnál keletkező mennyiségeket is tartalmazza.

Az elektromos és elektronikai készülékek hulladékai közül a hűtőgépek mennyisége évi 10.000 db, a kiselejtezett gépjárművek mennyiségét számítani lehet.

A nagyobb mezőgazdasági termelőktől származó növényvédőszeres hulladékok mennyisége 152 tonna/év. A mára jelentősen lecsökkent hulladék gyűjtése, kezelése a nagyobb üzemekben megoldott.

A csomagolási hulladékok számított mennyisége 71.000 tonna/év. Somogy megyében a Balaton déli partján lévő üdülőkörzetben az állandó lakosság mellett a nagyszámú üdülő népesség is hulladéktermelőként jelenik meg.

A biomassza mennyiségére vonatkozó adat tartalmazza a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező nem veszélyes, a veszélyes és a települési szilárd hulladékban lévő könnyen bomló szerves hulladék mennyiségét.

II/2. Felhalmozott hulladék

Nem veszélyes hulladékok

A komlói külfejtési bányaterületen 15 millió m3 meddőanyag van felhalmozva. A további 18 db, összesen 312 ha területű - korábbi mélyművelésből származó - meddőhányó egy részének (4 db) rekultiválása még meg sem kezdődött.

A hajdani uránérc feldolgozás során keletkezett 20,5 millió tonna zagytárolókban van felhalmozva, melyek teljes rekultivációja még nem valósult meg.

Veszélyes hulladékok

A hajdani simontornyai bőrgyár telepein jelentős veszélyes hulladék készlet van felhalmozva. A jövőben 260.000 m3 bőrmeszezési iszap, 100-150 tonna bőrhulladék (mára már nem veszélyes hulladékok) , 5-6 tonna savhulladék, valamint 150 tonna vegyes veszélyes hulladék sorsáról kell gondoskodni.

Somogyban, a Kaposvár melletti Ózaranyban 100 tonna növényvédőszeres göngyöleg hulladékot tárolnak.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik lásd veszélyes hulladék fejezet.

II/3. Ki-és beszállított hulladék

Nem veszélyes hulladékok

II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

* A gyűjtési körzet bővülése miatt 2003-tól 20.000 t/év mennyiséggel növekszik.

Veszélyes hulladékok

II/6. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/7. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

A régióból akkumulátor hulladékot exportálnak, fa- és textilhulladékot importálnak. A területre beszállított hulladékok közül a Beremendi Cementgyárban feldolgozott füstgáztisztítási gipszet, kohászati salakot (88.000 t/év) és gumit, valamint Mohácson feldolgozott fa- és textilhulladékot kell kiemelni.

A kiszállított hulladékok főként a kiemelten kezelendő hulladékáramok közé tartoznak.

II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra

Nem veszélyes hulladékok

II/8. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

** Szennyvíztelepi elhelyezés.

Veszélyes hulladékok

II/9. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása veszélyes hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/10. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

A táblázatok a nagyságrendi különbözőségek miatt nem tartalmazzák a bányászati meddőt, melynek teljes mennyisége (3,6 millió tonna) lerakóba (meddőhányóba) kerül, továbbá az állati trágyát, melyet csaknem teljes mennyiségében hasznosítanak (6,4 millió tonna) .

III.fejezet: Hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.

IV.fejezet: Egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Környezetvédelmi szempontból a térség kiemelkedő feladata a lassan teljesen megszűnő - korábban meghatározó jelentőségű - mélyművelésű urán- és szénbányászati tevékenység következményeként visszamaradó meddőhányók rekultivációja.

A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében külön jogszabályban foglaltak alapján hulladéklerakó építésére nincs lehetőség.

V. fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

V/l. Gyűjtési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A papír és fém, valamint a műanyag fólia hulladék kerül ' begyűjtésre. A térségben több MÉH-telep jellegű cég is tevékenykedik, amely az összegyűjtött hulladék zömét kiszállítja a térségből.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok: A mezőgazdaságban keletkező fólia hulladékok begyűjtésének mértéke nem kielégítő. A szervezett gyűjtés nem megoldott. Az állati trágya tárolásának feltételei az állattartótelepeken legtöbb esetben nem megfelelő, sok esetben környezetszennyező. Az élelmiszeriparban keletkező csomagolóanyagok begyűjtése legtöbb helyen a települési hulladékokkal együtt történik.

Települési szilárd hulladékok: 2003-ban teljessé vált a régióban a hulladékok szervezett elszállítása. 2002 őszén 60 településen folyt szelektív hulladékgyűjtés. A legjelentősebb eredményeket Pécs városa érte el, ahol a szelektív gyűjtés valamennyi módozata megtalálható.

2001-2002-ben 5-6.000 tonna települési hulladék (papír, fém, üveg, biohulladék, gumi) hasznosítását tette lehetővé a szelektív gyűjtés.

A régióban a települési szilárd hulladékok körzeti begyűjtését 9 nagyobb szolgáltató végzi. Az általuk lefedett terület 616 települést jelent. A többi 37 településen kisebb gazdálkodó szervezetek tevékenykednek.

A lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására jelenleg 4 hulladékudvar szolgál.

A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése, a hulladékudvarokon kívül akciók keretében folyik Pécset és Kaposváron.

Települési folyékony hulladékok: A folyékony hulladék elszállítását 122 vállalkozás (szakvállalat, magánvállalkozó) végzi.

Veszélyes hulladékok

A jelentős számú veszélyes hulladék begyűjtő cégek közül vannak akik a régióban nem rendelkeznek telephellyel. A régióban 24 saját telephellyel rendelkező engedélyezett veszélyes hulladék begyűjtő dolgozik. Akkumulátor begyűjtésével több vállalkozás is foglalkozik. A szállítással 22 gazdálkodó szervezet foglalkozik megfelelő technikai háttérrel és személyzettel.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Hulladékolajok: A hulladékolajok begyűjtési rendszere megfelelőnek mondható, tekintettel arra, hogy a multinacionális olajforgalmazók áraikba beépítik a hasznosítás (ártalmatlanítás) költségeit, és biztosítják a hulladékolajok visszavételi lehetőségét.

200 kg felett a MOL Rt. erre szakosodott egysége a termelőknél, szolgáltatóknál keletkező olajos hulladékokért költségtérítés nélkül a helyszínre megy. 44 MOL töltőállomáson folyik kis tételben odaszállított elhasznált olaj átvétele, ami lehetőséget ad a lakosságnál keletkező ilyen jellegű hulladék begyűjtésére is. Ezen kívül még 3 cég foglakozik fáradtolaj begyűjtésével.

Akkumulátorok: A kialakult, jól működő gyűjtőhálózat (14 cég) révén összegyűjtött hulladék csaknem teljes mennyisége (lúgos akkumulátorok kivételével) exportálás után külföldi hasznosítóba kerül. A begyűjtés és ártalmatlanítás koordinálását erre létesült kht. végzi.

Egészségügyi hulladékok: A kórházi, klinikai, valamint gondozási intézményekből származó veszélyes egészségügyi hulladékok gyűjtése teljes körű és jól szervezett.

Baranya és Somogy megyékben - Siófok kivételével - az egészségügyi hulladékok összegyűjtését és elszállítását a Pécsi Környezetvédelmi Kft. végzi.

Tolnában az egészségügyi hulladékok elszállítása közvetlenül a keletkezési helyről történik. Az elszállítást 4 különböző cég végzi.

Néhány kórház engedéllyel rendelkezik a kisebb orvosi rendelőknél, illetve rendelőintézeteknél keletkező hulladékok begyűjtésére és a begyűjtő szervezetnek történő továbbítására.

A lakossági fogyasztásból származó gyógyszerhulladékok szervezett begyűjtése és ártalmatlanítása csupán esetleges, nem rendszeres. A gyógyszertárakban keletkező, lejárt szavatosságú gyógyszerek ártalmatlanítása biztosított.

A nem fertőző veszélyes hulladékok begyűjtése megoldott.

Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű hulladékok begyűjtését (hasznosítását) az ATEV hálózat végzi két átrakó, illetve gyűjtőhelyen Böhönyén és Mágocson.

Csomagolóanyagok: A csomagolóanyag visszagyűjtése jelenleg két rendszerben történik. Az egyik az ipari hulladékgyűjtés, a másik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés, mindkét módszer elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik.

A programgazdai feladatokat a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tagcégei (BIOKOM Kft. Pécs, Zöldfok Rt. Siófok Zala Depo Kft. Zalaegerszeg, BIOMARK 2000 Kft. Budapest) látják el alvállalkozók bevonásával. A tevékenységhez kapcsolódik a pécsi és zamárdi hulladékválogató, 18 konténerszállító autó és 600 szelektív hulladékgyűjtő konténer.

Biomassza: Gyűjtésük a települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtéséhez kapcsolódik. Főként a nagyvárosokban és a Balaton parton jellemző.

Gumihulladékok: A régió gumihulladék hasznosítási kapacitása jelentős, a térséget teljesen ellátó, komoly gyűjtőhálózat épült ki, melynek központja a BIOKOM Kft. A koordinálást a 2003-ban alakult Öko-Gum Kht. látja el.

V/2. Kezelési kapacitások bemutatása

Hulladékok hasznosítása

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régió legnagyobb hulladékhasznosítója a Beremendi Cementgyár, amely 50.000 tonna acélipari kohászati salak és 38.000 tonna füstgáztisztításból származó gipszhulladék mellett 80-120.000 tonnát a pécsi hőerőmű szénpernyéjéből is hasznosít a cement előállítása során. A Beremendi Cementgyár klinkerégető kemencéinek energiaszükségletét részben hulladékká vált gumiabroncsok égetésével biztosítják (kapacitás: 18.000 t/év) . 2003-tól kísérletek folynak a gumihulladék égetés fokozása mellett húsliszt, műanyag hulladékok és savgyanta égetésére is.

A pécsi GUMILL Kft. a gumiabroncsokból 1-4 mm-es gumiőrleményt állít elő, melyet exportál. Évi 10.000 tonnás kapacitásukat kereslet hiányában 50%-ban sem használják ki. A pécsi Flexo Matic Kft. évi 2-400 t őrleményt dolgoz fel, az általuk előállított gumitéglákat zömében Svájcban értékesítik. A sérsekszőlősi Edler-Tab Kft. évente 20.000 db import gumiabroncs újrafutózását végzi el.

A mohácsi farostlemezgyár a térség legnagyobb fahulladék hasznosítójává vált, kapacitása 40.000 tonna/év. Saját fahulladékának egy részét brikettálva értékesíti, más részéből komposztot készít.

A textilhulladék hasznosítására szakosodott mohácsi TEMAFORG Rt. és a TESA Kft. a hulladékból fonalat és további feldolgozásra alkalmas ipari vattát állít elő. Kapacitásuk évi 7.500 tonna, de kihasználtságuk csak 25% a hazai nagy tisztaságú, homogén textilhulladék hiánya miatt. Munkájuk főként import hulladékok feldolgozásán alapul.

A térségben 7 műanyaghulladék-feldolgozó üzem is tevékenykedik. A feldolgozott hulladékok skálája széles.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok: A mezőgazdaságban keletkező 6,4 millió tonna állati trágya csaknem teljes mennyisége, a növénytermesztésben keletkező növényi hulladék 70%-a és az élelmiszeripari szerves hulladékok szinte teljes mennyisége hasznosul vagy a talajerő visszapótlása vagy az állatok takarmányozása révén. Az igen nagy mennyiségű cukorgyári iszapos földet mint takaróagyagot, a mésziszapot talajjavító anyagként kerül értékesítésre.

A mezőgazdasági fóliának csak kis hányada kerül hulladékhasznosítóba.

Települési szilárd hulladékok: A hulladékok szelektív gyűjtésének terjedése révén egyre több települési szilárd hulladék hasznosul (2001-ben 6.000 tonna) . A régióban két válogatómű üzemel, melyek összkapacitása 24.000 t/év. A települési hulladékok körében keletkező, főként kerti zöldhulladék hasznosítására jelenleg 5 komposztáló telep szolgál, melyek összkapacitása 10.000 t/év. A térségben egyetlen - zöldhulladék (fahulladék) energetikai hasznosítására szolgáló - égetőberendezés üzemel Zamárdiban, kapacitása 600 m3/év.

Települési folyékony hulladék: A térségben települési folyékony hulladék hasznosítása nem történik.

Kommunális szennyvíziszap: A szennyvíziszapok hasznosításának gyakorlata Baranyában nem jellemző, de törekvések vannak a pécsi szennyvíztelep iszapjának mezőgazdasági hasznosítására. Somogy megyében a keletkező mennyiség 76%-át injektálják, 18%-át komposztálják, Tolnában 67%-át injektálják, 33%-át komposztálják.

Építési, bontási hulladékok: Jelenleg az építési inert hulladékok hasznosításának általános módja a területfeltöltés. Az aszfalthulladék útépítésekhez történő újrafelhasználása az általános gyakorlat.

Veszélyes hulladékok

A régióban keletkező veszélyes hulladékok 55%-a hasznosul vagy a régióban, vagy azon kívül. A térségben jelentős, más régiókból is származó veszélyes hulladékok hasznosítására szolgáló létesítmény nincs.

A vágóhidakon, illetve húskombinátokban keletkező Pécsett, Kaposváron, Szekszárdon komposztálással kezelik és hasznosítják, a rendelkezésre álló összes kapacitás: 15.000 t/év. Ugyanezen hulladékok állati takarmányként történő feldolgozását Kaposváron és több kisebb létesítményben végzik (16.000 tonna) . A hasznosítás aránya 98%-os.

Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetés a térségben nem folyik, de kísérletek történtek savgyanta cementgyári, valamint fáradtolaj fűtőművi égetésére vonatkozóan.

Hat cég foglalkozik hűtőanyagok regenerálásával. Az autóroncsokat bontó 20 legális üzem összes kapacitás: 500 db/év.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Kiselejtezett gépjárművek bontását legálisan 20 vállalkozás végzi, de sok az illegális autóbontó is. Megfelelőnek mondható 9 üzem.

Elektronikai hulladék bontó, feldolgozó üzem működik Dunaföldváron (Kapacitás: 20 t/év) . Kezdeményezések vannak további üzemek létesítésére.

Vágóhídon, illetve húskombinátban keletkező állati eredetű hulladékok komposztálásával történő kezelését és hasznosítását (összes kapacitás: 15.000 t/év) , valamint az állati takarmányként történő feldolgozását végzik több létesítményben. E hulladékok nagy része a régión kívül hasznosul. Összességében a hasznosítás aránya 98%.

Az egészségügyi ellátásban keletkező nem fertőző hulladékok hasznosítása a régión kívül történik.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés, valamint a termelőktől származó csomagolóanyagok tekintetében működik a termékdíjas rendszer. A hasznosítást két válogatómű (Pécs, Zamárdi) és 600 szelektív gyűjtőkonténer szolgálja.

Műanyag hulladék feldolgozását a régióban két nagyobb cég mellett több kisebb őrlő és granuláló üzem látja el. A két jelentősebb közül a BAUMIX Kft. hungarocell hulladék, az Aranyhíd COOP Rt. hulladék fólia feldolgozását végzi.

Biológiailag bomló szerves anyagok csoportján belül a települési zöldhulladék hasznosítását szolgálja a térségben 5 komposztáló és egy égetőberendezés, mely kapacitása 600 m3/év.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező ilyen jellegű hulladékok zöme vagy a talajerő visszapótlása vagy állatok takarmányozása révén hasznosul.

A régióban található három gumihulladék hasznosító - a Beremendi Cementgyár, a pécsi gumiőrlemény készítő üzem és a sérsekszőlősi gumifutózó - évi 24 650 t gumiabroncs hasznosítására, feldolgozására elegendő kapacitással rendelkezik, ami országosan is 60%-bs lefedettséget biztosít.

Hulladékok ártalmatlanítása

Nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A termelésben és szolgáltatásban kis mennyiségben keletkező hulladékok egy része a települési hulladéklerakókra kerül (textil, műanyag stb.) . Nagyobb mennyiségben farostlemez gyártásból származó fahulladékot raknak le a mohácsi hulladéklerakón (400 tonna/év) , valamint 7.000 tonna bőrgyártásból származó hulladékot Garéban. Termelési hulladék lerakására szolgál az erőművi zagytározó, a pécsi inert hulladék lerakó, a kővágószőlősi új vízkezelési-iszap lerakó, valamint a külszíni bányászathoz tartozó meddőhányók.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok: Kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmény a térségben nem működik.

Települési szilárd hulladékok: A térségben keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás.

V/1. táblázat: Hulladéklerakók összesítése

Adatok forrása: PHARE felmérés, felügyelőségi adatbázis

2002. december végén óriási változás következett be a hulladéklerakók üzemeltetése terén. Sorra bezártak a kis lerakótelepek (2002 végén 73 db) és a települések egy-egy nagyobb - főként kistérségi - lerakóhoz, illetve az azt üzemeltető szolgáltatóhoz csatlakoztak. 2003 májusában 368 felhagyott lerakó volt a régióban. Az engedélyezett továbbüzemelő lerakók összes szabad kapacitását figyelembe véve a keletkező hulladékok elhelyezése 2007. október 31-ig biztosított. A fenti időpontig a nem megfelelő lerakókat kiváltó új kezelő létesítményeket üzembe kell helyezni. Két átrakóállomás működik a régióban, amelyek a nagy távolságból származó települési hulladékok gazdaságosabb szállítását biztosítják.

Települési folyékony hulladék: Baranya megyében 32 hely fogad folyékony települési hulladékot. Ezek közül 12 db szennyvíztelepi fogadó műtárgy, 20 db hagyományos ürítőhely.

Somogyban 44 hely fogad folyékony hulladékot. Ebből 6 szennyvíztelepi előkezelő, 12 teraszos kazettás kezelőtelep, 1 nyárfás öntözőtelep, 25 hagyományos ürítőhely.

Tolnában 20 helyen helyezik el a szippantott szennyvizet, amelyből 13 szennyvíztelep, 2 teraszos kazettás kezelőtelep, 1 nyárfás öntözőtelep, 4 hagyományos ürítőhely.

Települési szennyvíziszap: Baranyában a víztelenített szennyvíziszapok több mint 95%-a, Somogyban 14%-a a települési hulladéklerakókon kerül lerakásra. Tolnában általános a hasznosítás.

Építési, bontási hulladékok: Az inertnek számító hulladékok döntő többsége hulladéklerakóra kerül (80%) .

Veszélyes hulladékok

A hulladékok ártalmatlanítása - zömében más régiókban lévő létesítményekben - biztosított.

Olajos föld és iszap biológiai kezelése folyik Kaposváron és Marcaliban (összes kapacitás kb 20.000 tonna /év) , a szállítási távolságok miatt a kezelő létesítmények száma kevés.

A térség egyetlen hulladékégetője a Siófoki Kórházban működik, kapacitása: 30 kg/óra.

Veszélyeshulladék-lerakó található Marcaliban, ahol a (korábban III. osztályba sorolt) ásványi eredetű hulladékok lerakása folyik (kapacitása: 19.900 t/év) .

Mára már nem veszélyesnek minősülő bőrgyártási hulladékok lerakása folyik Garéban (kapacitás: 23.000 t/év) .

A 210 üzemelő dögkútba kerül az állati tetemek 28%-a, a vágóhídi hulladékok 1,5%-a.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Kórházi hulladékok égetése folyik a Siófoki Kórház égetőjében (kapacitás: 30 kg/óra) .

Állati eredetű hulladékok lerakása történik 210 dögkútban (évente: 1.400 tonna)

Csomagolási és biomassza hulladékok lerakása történik a működő hulladéklerakókon.

V/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek

Nem veszélyes hulladékok

A Dél-Dunántúlon korábban meghatározó szénbányászati tevékenység során meddőhányók keletkeztek. A mélyművelésből származó 18 db, összesen 312 ha területű meddőhányók egy részének (4 db) tájrendezése még hátra van.

A külfejtésből származó 15 millió m3 meddőanyag sorsa is rendezésre vár.

Az uránérc-feldolgozás maradékanyagainak tárolására szolgáló két zagytározóban 20,5 millió tonna anyagot helyeztek el. Eddig 51 ha lefedése elkészült, 117 ha lefedése még hátra van.

2003 májusában 368 felhagyott települési szilárd hulladéklerakó található a régióban, a működő 45 lerakó közül csupán 6 rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel és 31-nek van működési engedélye (illetve az engedélyek kiadása folyamatban van) .

A térségben 49 hagyományos földmedencés települési folyékony hulladék ürítőhely található.

Veszélyes hulladékok

A szigorodó jogi szabályozás miatt a veszélyes hulladéknak minősülő vágóhídi hulladékok komposztálására szolgáló pécsi és kaposvári komposzttelep korszerűsítésre szorul.

A hajdani szekszárdi húskombinát Tanyatormáson lévő hulladéklerakó telepének, valamint a már nem működő Simontornyai Bőrgyár lerakójának a tevékenység befejezése utáni rekultivációja a mai napig nem történt meg.

Jelenleg is folyamatban van Garéban a bőrgyártásból származó (mára már nem veszélyes) hulladékok, valamint a vágóhídi hulladékok lerakására szolgáló lerakók rekultivációja.

A BV Rt. garéi telepén a hulladékok elszállítása után a környezetszennyezés felszámolására irányuló talajvízkezelés folyamatos, de a szennyezett talaj kezelése még nem kezdődött meg.

Jelenleg a térségben 210 dögkút üzemel, melyek felhagyását jogszabály írja elő.

VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Nem veszélyes hulladékok

VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása

Annak biztosítása érdekében, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet, az alábbi mennyiségi csökkentés a cél:

VI/2. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentési céljai

* A szénbányászat csaknem teljes felhagyása.

A települési szilárd hulladék, kommunális iszapok, az építési hulladékok esetében csökkentést nem tervezünk.

Veszélyes hulladékok

VI/3. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása

Annak biztosítása érdekében, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet az alábbi mennyiségi csökkentés a cél: a veszélyes hulladékok mennyiségét 2008-ra 20%-kal, azaz 10.000 tonnával csökkentjük.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VI/4. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása

A kiemelten kezelendő hulladékáramok tekintetében csökkenést nem tervezünk.

VI/2. Hasznosítási célok

Nem veszélyes hulladékok

Minden termelő és szolgáltató tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása mellett

- a pécsi erőműben keletkezett és keletkező salak-pernye hasznosításának fokozása;

- a faipari hulladékok hasznosításának fokozása;

- a bőrgyártásból származó hulladékok hasznosításának fokozása;

- az energetikailag hasznosítható nem veszélyes hulladékok mennyiségének növelése a Beremendi Cementgyárban;

- a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező hulladékok hasznosítási arányának fenntartása, illetve kismértékű csökkentése;

- a települési szilárd hulladékokban lévő hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtésének elterjesztése, ipari előkészítése, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek, komplex rendszerek) létrehozása, illetve alkalmazása. (Az elkülönített begyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a jelenlegi 97%-os lerakási arány 60% alá csökkenjen.)

- a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése és külön kezelése, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével;

- a szennyvíztelepi iszapok mezőgazdaságban történő minél nagyobb arányú hasznosítása talajerő-visszapótlásra (Baranyában 29%, Somogyban 100%, Tolnában 100%) ;

- építési, bontási hulladékok nagyobb arányú hasznosítása.

Veszélyes hulladékok

- A jelenlegi 55%-os hasznosítás fokozása, különös tekintettel a fáradtolaj, állati eredetű hulladékok csoportjára.

- Veszélyes hulladékok energetikai hasznosításának megvalósítása a Beremendi Cementgyárban.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

- A fáradt olajok begyűjtési rendszerének továbbfejlesztése;

- a kialakult akkumulátor begyűjtő hálózat továbbfejlesztése;

- elektromos és elektronikai készülékek hulladékainak hasznosítását lehetővé tevő gyűjtőhálózat és bontókapacitás kiépítése;

- kiselejtezett gépjárművek korszerű bontóhálózatának kialakítása;

- az állati eredetű (konyhai is) hulladékok - talajerő visszapótlásként és energiahordozóként történő - hasznosításának fokozása, illetve megvalósítása;

- a csomagolási hulladékok tekintetében 2005-ig az 50%-os hasznosítási arány elérése; 2005-ig legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtésnek a régió lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%-ára történő kiterjesztése;

- az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű biológiailag bomló hulladék felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen; 2004-re a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakásának 75%-ra, 2007-re 50%-ra csökkentése;

- a gumihulladék hasznosító kapacitás növelése, illetve a meglévők jobb kihasználása, a gumiőrlemény hasznosításának fokozása, 2006-tól a lerakás teljes megszüntetése szükséges.

VI /3. Ártalmatlanítási célok

Nem veszélyes hulladékok

- Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladékok mennyiségének minimalizálása, a meglévő ártalmatlanítási lehetőségek, kapacitások minél jobb kihasználása, korszerűsítése, szükség esetén szakszerű bővítése; fejlesztési szükségletek vizsgálata;

- a jelenlegi települési szilárd hulladék lerakási gyakorlat alapvető megváltoztatása, csak a megfelelő környezetvédelmi követelményeket teljes egészében kielégítő lerakók működjenek;

- a meglévő regionális gyűjtőkörű lerakók korszerűsítése;

- a régi, korszerűtlen, kis kapacitású lerakóhelyeket kiváltó, legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális hulladékártalmatlanító létesítmények, komplex kezelő rendszerek létrehozása;

- középtávon a települési hulladékok energetikai hasznosítási lehetőségeinek megvizsgálása a térségben, a megfelelő műszaki-gazdasági vizsgálatok elvégzése;

- az illegális hulladéklerakók kialakulásának megakadályozása;

- folyékony települési hulladék kezelésére szolgáló telepek, valamint szennyvíztelepi fogadó-előkezelő kapacitások kiépítése;

- jogszabályi előírásoknak megfelelő inert hulladéklerakók kialakítása;

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

- a kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok (fáradtolajok, növényvédőszeres hulladékok, egészségügyi hulladékok) begyűjtésének, ártalmatlanításának fokozása;

- állati eredetű hulladékok lerakásának megszüntetése, dögkutak felszámolása szükséges;

VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekul-tiválása, kármentesítése, felszámolása

Nem veszélyes hulladékok

- A nem veszélyes hulladékok sorában a mára felhagyott mélyművelésű és még folytatott külszíni bányászkodásból származó meddőhányók és zagytavak rekultivációja;

- az erőművi salak-pernye tároló rekultivációja;

- a felhagyott ipari hulladéklerakók rekultivációja;

- az állattartótelepeken az állati trágya szakszerűtlen tárolásának felszámolása;

- a nem megfelelően kialakított települési szilárd hulladék lerakók legkésőbb 2009-ig megtörténő bezárása, felszámolása, illetőleg az előírásoknak megfelelő korszerűsítése, de a korszerű kapacitások kiépüléséig a lehetőségeknek megfelelően - a környezeti elemek védelmének maximális szem előtt tartása mellett - a hulladékok ártalmatlanításának biztosítása;

- a rekultivált területek továbbra is hulladékkezelés céljára történő hasznosítása (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.);

- az illegális hulladéklerakók felszámolása;

- a települési folyékony hulladékok elhelyezésére szolgáló hagyományos ürítőhelyek felszámolása, rekultiválása;

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékok (állati hulladékok) kezelésére szolgáló telepek korszerűsítése szükséges.

VII. fejezet: Cselekvési program

VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

Tudatformálás

A szakmai kamarák, a felsőfokú oktatási intézmények és a felügyelőségek közreműködésével lehetőséget kell teremteni a gazdálkodó szervezetek számára, hogy megszerezhessék a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletet, ismereteket, megismerhessék a korszerű hulladékszegény technológiákat, kövessék a jogszabályi változásokat, és információt kapjanak a hulladékhasznosítási lehetőségekről.

A fentiekben megfogalmazott célok csak a Dél-dunántúli régió lakosságának aktív közreműködésével érhetők el, ezért a települési szilárd hulladékok kezelésére irányuló hulladékgazdálkodási kezdeményezések elkülönített anyagi forrásokat tartalmaznak a programok lakossági elfogadtatására. Az önkormányzatoknak és a szolgáltatóknak valamennyi lehetséges eszköz (sajtó, helyi televízió, iskolai akciók, civil szervezetek kezdeményezései stb.) igénybevételével tudatosítaniuk kell a lakosság körében a hulladékgazdálkodásban bekövetkezett változásokat, azok okát, a szükséges új lépések hátterét, az új módszerekkel és feladatokkal kapcsolatos előnyöket, pozitív következményeket.

Minden eszközzel támogatni szükséges azon kezdeményezéseket, amelyek a települési hulladékgazdálkodással, valamint az ennek keretében megvalósítandó szelektív gyűjtéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatást, a megfelelő szemlélet kialakítását, a lakosságnak - a regionális célok megvalósítása érdekében történő - bevonását szolgálják.

Tovább kell fejleszteni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel, amelyek programjában és céljai között a környezet tisztaságának megóvása is szerepel. Segítségüket fokozottan igénybe kell venni a hulladékkezeléssel kapcsolatos korszerű létesítmények lakossági elfogadtatása érdekében is, valamint a tudatformálás terén is.

Folytatni kell azokat a kutatásokat, amelyek a térségben keletkező hulladékok hasznosítására, a meglévő létesítmények jobb kihasználására irányulnak.

Intézményi háttér

A megbízható és teljes körű helyzetelemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával a környezetvédelmi felügyelőségeken meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát. Biztosítani kell a felügyelőségeken a környezetvédelmi szakemberek folyamatos képzését. Mindez a környezetvédelmi felügyelőség fejlesztését feltételezi mind létszám, mind eszközállomány tekintetében.

A regionális programok elindításához, illetve megvalósulásuk elősegítéséhez minél szélesebb körű szakmai, illetve politikai összefogás szükséges, ennek érdekében támogatni kell mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek önkormányzatok, kistérségek hulladékgazdálkodással kapcsolatos társulásaira irányulnak.

Törekedni kell arra, hogy tovább erősödjön a régióban az önkormányzatok, a kistérségek, illetve hulladékgazdálkodásban érdekelt közigazgatási, szakmai, gazdasági, valamint civil szervezetek együttműködése.

Az önkormányzatok összefogásával meg kell teremteni azt a szakmai, szakértői bázist, amely biztos hátteret jelent a települések hulladékkezelési feladatainak megszervezése, megtervezése, kialakítása, koordinálása terén.

VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok

A térségben három olyan kezdeményezés indult, amely a régió települési szilárd hulladék kezelésének problémáit kívánja megoldani.

A programok közül legelőrehaladottabb állapotban a Dél-balatoni és Sióvölgyi Projekt van, amely 2002. évben az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjából támogatást nyert.

A Dél-dunántúli régiót érintő, a Kohéziós Alapok 2004-2006 évekre érvényes stratégiai listáján szereplő program a Mecsek-Dráva projekt, amely kidolgozás alatt van. Kapos Menti Hulladékgazdálkodási Program néven Kaposvár és térsége számára-jelenleg koncepció szinten lévő-önálló kezdeményezést indított el a KVG Rt. az általa üzemeltetett létesítményekre alapozva, azonban javasolt a térségnek a Mecsek-Dráva Projekthez való csatlakozása. Csatlakozás hiányában a nemzetközi forrásokból történő finanszírozás nem prognosztizálható. Ebben az esetben is ki kell alakítani azonban a térségi hulladékgazdálkodás feltételeit, rendszerét.

Ugyanakkor a hulladékkezelés költségeinek változása miatt az állampolgárok teherviselése sem elhanyagolható.

Az iparban keletkező nem veszélyes hulladékok tekintetében - a szennyező fizet elv alapján - a terhek elsősorban a termelőket érintik.

Nem veszélyes hulladékok

VII/1. táblázat: Az ipari és egyéb nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/2. táblázat: A mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/3. táblázat: A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

* Közép-Duna Völgyi Projekt Dél-Dunántúli Régióra eső részének költsége.

* * Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt elfogadott költségvetése nyomán.

*** Mecsek-Dráva Projekt döntés-előkészítő tanulmányában szereplő becsült költség.

**** Előzetes szakmai becslés.

VII/4. táblázat: A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/5. táblázat: A kommunális szennyvíziszapok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/6. táblázat: Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

Veszélyes hulladékok

VII/7. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VII/8. tábláza: A PCB és PCT tartalmú hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/9. táblázat: A hulladékolajok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/10. táblázat: Az akkumulátorok, elemek kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/11. táblázat: Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/12. táblázat: A kiselejtezett gépjárművek kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VI1/13. táblázat: Az egészségügyi hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/14. táblázat: Az állati eredetű hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/15. táblázat: A növényvédő szer és csomagolóeszközeik hulladékai kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/16. táblázat: A csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/17. táblázat: A biomassza hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/18. táblázat: A gumihulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

A cselekvési program becsült teljes költsége a Dél-dunántúli Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervidőszakban 77 milliárd Ft.

A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.

4. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

I.fejezet: Általános adatok

Tervezési szint: Észak-alföldi Statisztikai Régió

(Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Készítette: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Cím: 4025 Debrecen, Piac u. 9/B.

Időtartama: 2003-2008

A tervezés bázis éve: 2001

II.fejezet: Az Észak-alföldi Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete

II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség

Nem veszélyes hulladékok

II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

* Becsült adat (termelők adatszolgáltatása) , amely nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.

** Becsült adat (termelők adatszolgáltatása).

*** Forrás: KSH.

**** Forrás: OHT.

Veszélyes hulladékok

II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük

Forrás: HAWIS.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

* Begyűjtők adatszolgáltatása, csak a hűtőszekrények mennyiségét tartalmazza, országos mennyiségből számított.

** Forrás: HAWIS.

*** Forrás: KSH, OHT.

A régióban évente keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 503.400 tonna, melyből lakossági eredetű 339.500 tonna (67,5%) , intézményi eredetű 131.720 tonna (26%) és közterület tisztításból származik 32.150 tonna (6,5%) .

A kiselejtezett gépjárművek mennyisége a régióban 16.413 tonna/év (10.942 db) , mely az alábbi összetételben keletkezik: személygépkocsi 6.865 db, teherszállító gépjármű 4.077 db.

II/2. Felhalmozott hulladék

Nem veszélyes hulladékok

Építési, bontási hulladék

A régióban keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (mintegy 95%-a) nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat többnyire a keletkezési helyükhöz közel felhalmozzák, vagy a helyi települési szilárd hulladéklerakón helyezik el.

Gumiabroncs

Jelentősebb mennyiségben egy telephelyen Nyíregyházán történik ezen hulladék begyűjtése, jelenleg az itt felhalmozott hulladék mennyisége: 40.000 tonna.

Húsliszt

A régióban 2001. áprilisa óta 5 telephelyen (Püspökladány-Kelenc, Püspökladány-Ürmöshát, Darvas, Ebes, Debrecen-Bánk) történik az ATEV által előállított húsliszt tárolása, összesen 21.000 tonna mennyiségben, mivel feletetése az állategészségügyi jogszabályok változása miatt már nem engedélyezett. A húsliszt folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik; jelenleg a további feldolgozása, hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott.

Cukorgyári mésziszap

A régióban 1 telephelyen (Kába) 22.000 tonna mennyiségben cukorgyári mésziszapot halmoztak fel.

Veszélyes hulladékok

Kovasav

Szolnokon mintegy 10.000 tonna nátrium-fluorid tartalmú kovasav található felhalmozva.

Egyéb veszélyes hulladékok

A Balmazújváros-Lászlóházán lévő átmeneti tároló telephelyen 2.434 tonna veszélyes hulladék található, melynek a tulajdonosa ismert, további 1.262 tonna hulladék tulajdonviszonya rendezetlen.

A Nyíregyháza-Oroson található átmeneti veszélyes hulladéktároló telephelyen 428 tonna veszélyes hulladékot halmoztak fel.

II/3. Ki-és beszállított hulladék

II/4. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

* Országosan keletkezett hulladékká vált hűtőszekrény mennyiség.

II/4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra, vagy ártalmatlanításra

Nem veszélyes hulladékok

II/5. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

Veszélyes hulladék

A veszélyes hulladékokra vonatkozó éves hulladékmérleg bemutatásához ágazati bontású adatok nem állnak rendelkezésre, a veszélyesnek minősülő kiemelten kezelendő hulladék áramokra vonatkozó adatokat a II/6. táblázat tartalmazza.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/6. táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása a kiemelten kezelendő hulladékok esetén

* Anyagában történő hasznosítás.

1 Régión kívül kezelik.

2 Régión kívülről is.

3 Országosan begyűjtött hulladékká vált hűtőszekrény mennyiség.

III.fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.

IV.fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

A régióban a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi intézkedések nem történtek.

V.fejezet: A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

VI/1. Gyűjtési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

A települési szilárd és folyékony hulladékok begyűjtése a régióban alapvetően települési szinten, helyi vállalkozók részvételével történik, de előfordul, hogy egy közszolgáltató több településen lát el feladatot. A begyűjtési és szállítási engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.

Kiemelten kezelendő hulladék áramok

Hulladékolajok

A régióban keletkező hulladék olajok összegyűjtése a termelőktől a már kialakult begyűjtő hálózat szervezetein keresztül megoldott. A lakosságnál keletkező hulladékolajok begyűjtése a régióban nem jellemző, ezt a hiányosságot a hulladék begyűjtő udvarokon történő begyűjtésének megszervezésével kell mérsékelni.

Állati eredetű hulladékok

A vágóhidaktól és húsfeldolgozó létesítményektől, valamint a nagy létszámú állattartó telepek egy részétől az ATEV közvetlenül elszállítja az állati eredetű hulladékokat, a többi állattartó a helyi gyepmesteri telepen vagy dögkútban helyezi el a hulladékát. A kis létszámú állattartó telepeken képződő ún. lakossági eredetű állati hulladékok részben gyepmesteri telepre és innen ATEV által elszállításra, részben dögkutakba, dögtéri elföldelésre, vagy illegális elásásra kerülnek.

Csomagolási hulladék

A régió területén 13 településen végeznek szelektív hulladékgyűjtést. A szelektív gyűjtés keretében jelenleg 285 db gyűjtősziget került kihelyezésre, ebből 146 helyen 3 frakció (üveg, papír, műanyag) és 139 helyen 2 frakció (üveg, papír) elkülönített gyűjtése történik.

A kiemelten kezelendő hulladék áramok közül a gumiabroncsok és a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (kivéve hűtőszekrény) begyűjtése nem megoldott.

V/2. Kezelési kapacitások bemutatása

Nem veszélyes hulladékok

Települési szilárd hulladék

A települési szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozóan a régió településeire az "egy település - egy hulladéklerakó" megoldás a jellemző. Jelenleg a régióban 393 települési szilárd hulladéklerakó van, ebből 14 db lerakó (11 db kistérségi és regionális és 3 db települési hulladéklerakó) szigetelt, melyek rendelkeznek valamilyen műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogáz elvezetéssel.

Települési folyékony hulladék

A régióban keletkező települési folyékony hulladékok egy része szennyvíztisztítók kiépített műtárgyaiban, közcsatorna hálózat kijelölt pontjainál vagy közművekben kerül elhelyezésre. A keletkező szippantott szennyvíz jelentős része azonban, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, illegálisan, műszaki védelem nélküli ürítő helyeken, néhol közvetlenül a szilárd hulladéklerakó tetején kerül leürítésre, szennyezve ezáltal a talajt és a talajvizet. A régióban meglévő 94 db szennyvíztisztító telepből 25 telepen nincs kialakított leürítő műtárgy szippantott szennyvíz fogadására. A leürítő műtárgyakkal rendelkező szennyvíztisztító telepek fogadó kapacitása sok helyen kihasználatlan, mert a nagyobb szállítási távolságok miatt a begyűjtők inkább a helyben található települési leürítő helyeket használják, illetve egyéb helyekre ürítenek illegálisan. A régió jelentős részében kapacitáshiány áll fenn: nincsenek a jogszabályi követelményeknek megfelelően kialakított leürítő helyek.

Kommunális szennyvíziszapok

A kommunális szennyvíziszapok kezelésére, illetve hasznosítására a régióban két módszer terjedt el: a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy hulladéklerakón elhelyezés takaróföldként.

Építési, bontási hulladék

Az építési hulladékok és bontási törmelék hasznosításával (útalapba történő elhelyezés) a régióban jelenleg 3 db engedéllyel rendelkező vállalkozás foglalkozik (Nyíregyháza Városüzemeltetési Kht., Debmut Rt., és Komplex-D Kft.) , melyek összkapacitása: mintegy 25.000 t/év. A keletkező építési, bontási hulladékok jelentős része (mintegy 95%-a) azonban nem kerül hasznosításra.

Veszélyes hulladékok

A régióban található veszélyes hulladék hasznosításával foglalkozó létesítmények összkapacitása (kezelésre átvehető mennyiség) : 56.958 t/év. A régióban vannak olyan vállalkozások is, melyek saját veszélyes hulladékainak hasznosítását végzik engedéllyel.

Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetéssel 3 vállalkozás foglalkozik, a létesítmények összkapacitása: 6.700 tonna/év.

Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladék égető 1 db van a régióban (Karcag) , amelynek kapacitása 100 tonna/év, és csak a saját tevékenysége során keletkező egészségügyi hulladékot égeti el.

A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (lerakására) - állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása során keletkező veszélyes hulladékokra - Debrecen-Bánkon és Tószegen, összesen 25.500 tonna kapacitású létesítmény szolgál, a szabad kapacitás jelenleg: 7.639 tonna.

A Debrecen-Szikgáti veszélyes hulladéklerakó összes kapacitása: 45.000 m3, szabad kapacitása: mintegy 15.000 m3.

A tiszavasvári salaklerakó kapacitása: 3.300 m3, azonban ide csak az ICN Magyarország Rt. saját hulladéka helyezhető el.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

PCB/PCT tartalmú hulladékok

A régióban PCB/PCT tartalmú hulladékok feldolgozása, kezelése nem történik.

Hulladékolajok

Hulladékolajok hasznosítását, kezelését, ártalmatlanítását a régióban 8 cég végzi, összesen mintegy 8.550 tonna/év kapacitással.

Akkumulátorok, elemek

A régióban akkumulátorok és elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat és elemeket a régión kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át.

Elektronikai hulladékok

Elektronikai hulladék feldolgozó létesítmény a régióban - a kizárólag hűtőszekrények feldolgozását végző Electro-lux Lehel Kft. kivételével - nincs. A kft. országos szinten oldja meg a hulladékká vált hűtőszekrények kezelését.

Kiselejtezett gépjárművek

A felügyelőségek által végzett felmérés alapján 31 db kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás (autóbontó) működik a régióban. A felmérés szerint ezek a vállalkozások összesen 1.856 db - 2.784 tonna gépjárművet bontanak éves szinten.

Állati eredetű hulladékok

Az ATEV Rt. Debrecen-Bánkon található fehérje feldolgozó üzemének kapacitása 50.000 tonna/év (kérődzők feldolgozását végzi - a régión kívülről is történik hulladék beszállítás) . A SZATEV Rt. Zagyvarékason található fehérje-feldolgozó üzemének kapacitása 10.000 tonna/év (csak baromfi feldolgozását végzi) .

Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok válogatására, illetve hasznosítására specializálódott vállalkozások létesítményeinek össz-kapacitása: mintegy 58.000 t/év.

Biológiailag lebomló szerves

A biológiailag lebomló hulladékok hasznosítását és kezelését végző létesítmények összkapacitása: 49.000 tonna/év.

Gumiabroncs

A régióban egy gumiabroncs hulladék hasznosítással foglalkozó vállalkozó ismert, aki 339 tonna gumihulladékot gyűjt be éves szinten, amit azután hasznosít (gumiőrlemény előállítása, Tímár) . Az így előállított gumiőrleményre azonban nincs piaci kereslet, további felhasználása, értékesítése nem megoldott.

VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

Az elérendő célok prioritási sorrendjét az alábbi felsorolás mutatja:

1. Komplex települési regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása.

2. Szelektív (elkülönített) gyűjtési rendszer teljessé tétele.

3. Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása.

4. Korszerű települési folyékony hulladék kezelő rendszerek kialakítása:

- begyűjtés és kezelés teljes körűvé tétele, korszerűsítése,

- a települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása,

5. Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása:

- mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkezelés.

- biomassza kezelés.

6. Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására, a meglévő kórházi égetők felülvizsgálata és a felülvizsgálat alapján azok bezárása, vagy alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére.

7. Gumiabroncs begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.

8. Elektronikai hulladék begyűjtő és kezelő rendszer kialakítása.

9. A meglévő autóroncs kezelő rendszer felülvizsgálata, régiós szinten a szükséges kapacitás megállapítása.

10. Építési-bontási hulladékok kezelő rendszerének kialakítása.

VI/1. A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Nem veszélyes hulladékok

VI/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Veszélyes hulladékok

VI/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VI/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

VI/2. Hasznosítási célok

- Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok minél nagyobb aránya kerüljön hasznosításra.

- A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladék teljes mennyiségének a tervezési időszak végére vissza kell kerülnie a természetes biológiai körforgásba. Ennek érdekében másodlagos feldolgozási és komposztálási kapacitás kialakítása szükséges.

- Települési szilárd hulladéklerakókon meg kell szüntetni a használt egész gumiabroncs lerakását 2003-ig, az aprított használt gumiabroncs lerakását 2006-tól.

- Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2004-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, ami azt jelenti, hogy 25%-ot, azaz 71.567 tonnát hasznosítani kell. 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára kell csökkenteni a lerakható biológiailag lebomló szerves hulladékot, azaz 143.134 tonnát hasznosítani kell.

- A kommunális szennyvíziszap hasznosítási arányát a mezőgazdaságban minél nagyobb mértékben kell biztosítani.

- Építési, bontási hulladékok keletkező mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervidőszak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani. Ennek megfelelően a tervidőszak végére 233.850 tonna építési, bontási hulladékot kell hasznosítani.

- A csomagolási hulladékok terén el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történő hasznosítás összességében minimum 25% legyen. 2005-ben várhatóan a régióban 134.859 tonna csomagolási hulladék keletkezik: ebből 67.430 tonna csomagolási hulladékot kell hasznosítani. Ezen belül 25%-os aránnyal számolva 16.857 tonna csomagolási hulladékot kell anyagában hasznosítani. Ennek megfelelően a 2005-ben keletkező csomagolási hulladék mennyiségéből minimum 2.023 tonna műanyag, 10.169 tonna papír, 2.542 tonna fém és 2124 tonna üveg csomagolási hulladékot anyagában kell hasznosítani.

- El kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányú legyen. Előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek. A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.

- A felhalmozott hulladékok (használt gumiabroncs, építési, bontási hulladékok stb.) hasznosítási lehetőségeit (régión belül és kívül is) fel kell mérni.

- A kiselejtezett járművek bontásából származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg%-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg %-ban) kell biztosítani.

- A gumihulladék hasznosítási arányának növelése érdekében 1 db gumiégető berendezést (kapacitása: 17.000 t/év) kell létesíteni.

VI/3. Kapacitás növekedés

Nem veszélyes hulladék

Települési szilárd hulladék

A környezetvédelmi jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásával és rekultiválásával párhuzamosan 7 db új regionális települési szilárd hulladéklerakó kialakítása szükséges (tervezett összkapacitásuk: 13.750.000 m3) .

A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése érdekében a meglévő gyűjtőszigetek számát növelni kell a jelenlegi 285-ről 600-ra.

A már meglévő kistérségi és regionális, valamint a tervezés alatt álló regionális hulladéklerakókkal együtt 12 db begyűjtőkörzet kialakítása szükséges a komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása érdekében.

25 db hulladékgyűjtő udvart kell kialakítani - a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - a fenti célok elérése érdekében.

A komplex rendszer hatékony és gazdaságos működtetése érdekében 8 db új átrakó állomás létesítése szükséges a régióban (összkapacitásuk: 69.000 t/év) . Az átrakó állomásokat tömörítő berendezésekkel is fel kell szerelni.

A kitűzött hasznosítási célok miatt 7 db új hulladékválogató létesítmény kialakítása is szükséges (összkapacitás: 83.000 t/év) , a feldolgozó háttéripar igényeinek a kielégítése céljából.

A települési szilárd hulladékkezelési rendszerek keretében, de nem kizárólag a háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítására, 22 db komposztáló telepet (összkapacitásuk: 120.000 t/év) kell kialakítani.

Települési folyékony hulladék

A régióban már meglévő és leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását meg kell oldani. A leürítő műtárggyal nem rendelkező szennyvíztisztító telepeken, ahol műszaki és technológiai szempontból az megoldható, leürítő műtárgyak kialakítása szükséges.

Települési szennyvíziszap

A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban történő biztosításához előtisztítók beépítésével meg kell akadályozni, hogy a közcsatornákba ipari eredetű szennyezések kerüljenek, illetve a szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezését ki kell váltani mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálókat kell létesíteni.

Építési, bontási hulladékok

A nem hasznosított és jelenleg felhalmozott építési, bontási hulladékok hasznosítására jelenleg 16 db építési-bontási hulladék lerakó (összkapacitásuk: 200.000 tonna) létesítmény kialakítása áll tervezés alatt a régióban. Szükséges azonban a további hasznosító, feldolgozó kapacitás igények és lehetőségek felmérése, illetve azok kialakítása.

A települési szilárd hulladékkezelési rendszerhez kapcsolódóan 3 db építési-bontási hulladékkezelő-, feldolgozó létesítmény (összkapacitásuk: 150.000 t/év) kialakítása áll jelenleg tervezés alatt a régióban.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

PCB és PCT tartalmú hulladékok

Fel kell mérni a régión kívüli a PCB és PCT tartalmú berendezéseket ártalmatlanító kapacitás mértékét valamint, hogy a régióban meglévő begyűjtő hálózat kapacitása elegendő-e a begyűjtés jogszabályban előírt határidőre történő elvégzésére.

Hulladék olajok

A lakosságnál keletkező hulladékolajok begyűjtését össze kell kapcsolni a már meglévő begyűjtő rendszerrel.

Akkumulátorok, elemek

Fel kell mérni az akkumulátorokat és elemeket forgalmazó cégeket, forgalmazó helyeket.

Elsősorban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek megfelelően, a jogszabályban előírt formában kell a begyűjtőhelyeket és a begyűjtő rendszert kialakítani.

Elektronikai hulladékok

Fel kell mérni az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét.

Fel kell mérni, továbbá a hulladékká vált elektronikai berendezések visszavételi és begyűjtési rendszerének kialakítási lehetőségeit.

Kiselejtezett gépjárművek

A régióban keletkező kiselejtezett gépjárművek teljes mennyiségének kezelésére alkalmas, korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított bontótelepeket kell létrehozni. Az autóbontással foglalkozó kistérségi cégek száma maximum 15 legyen. A meglévő bontók közül a jogszabályi követelményeknek nem megfelelőket pedig meg kell szüntetni.

Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi intézmények mellett - az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletnek megfelelően - biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is. Ahol a rendeletben megadott 48 órán belül a fertőző hulladékok elszállítása nem megoldható, ott a hűtve tárolás kialakítása az elérendő cél.

Állati eredetű hulladékok

Az állati eredetű hulladékok begyűjtő rendszerének részeként közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelő, hűthető gyűjtőhelyek (25 db) kialakítása szükséges.

Növényvédőszer és csomagoló eszközeik hulladéka

A lakosságnál keletkező növényvédőszer maradékok és csomagolási elkülönített gyűjtését meg kell oldani.

Csomagolási hulladék

A csomagolási hulladékok jogszabályban előírt hasznosítási arányának (50%) eléréséhez egy átfogó begyűjtési, visszagyűjtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gyűjtést kell teljes körűvé tenni, illetve fel kell mérni a már meglévő hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket.

Biológiailag lebomló szerves hulladék

Az elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező nagy mennyiségű szerves hulladékoknak a másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése és komposztálási kapacitások kialakítása szükséges.

Gumiabroncs hulladék

A már meglévő és tervezett hasznosító, feldolgozó kapacitásokon túl szükséges a felhalmozott és folyamatosan keletkező gumihulladék kezelésére a további hasznosítási igények és lehetőségek felmérése, ezzel párhuzamosan a begyűjtő rendszert átfogóvá, teljes körűvé kell tenni..

VI/4. Illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekulti-válása, kármentesítése, felszámolása

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és korszerűtlen lerakók bezárásra, felszámolásra, illetve az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek.

A jelenleg működő hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat.

Az állati hulladék dögkutakba, illetve hullatemetőkbe történő elhelyezését meg kell szüntetni, a lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét pedig a feldolgozás, a komposztálás és az égetés növelésével minimalizálni kell.

VII. fejezet: Cselekvési program

VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A hulladékgazdálkodás területén tevékenykedő hatóságok, önkormányzatok, intézmények, egyetemek, főiskolák, civil szervezetek feladata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a lakosság tájékoztatása, módszerfejlesztés és kutatással-fejlesztéssel foglalkozó programok létrehozása, fenntartása és kiterjesztése.

A jogszabályokban foglalt előírások, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak, valamint a regionális hulladékgazdálkodási tervek céljainak elérése és programjainak végrehajtása a környezetvédelmi felügyelőségek koordináló szerepével kell, hogy megtörténjen.

Az oktatási, képzési és kutatási-fejlesztési programok kidolgozásában és elindításában nagy szerepet kell vállalniuk az egyetemeknek, főiskoláknak, szakmai szervezeteknek, amelyhez segítséget nyújtanak a környezetvédelmi felügyelőségek.

VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési programok

Nem veszélyes hulladékok

VII/1. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

Veszélyes hulladékok

VII/2. táblázat: A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

VII/3. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelésével kapcsolatos cselekvési program

VII/3. Költségek

VII/1. táblázat: A módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok becsült költségei

VII/2. táblázat: A hulladékgazdálkodási cselekvési program becsült költségei

A cselekvési program becsült teljes költsége az Észak-alföldi Statisztikai Régióban a 2003-2008 tervidőszakban mintegy 76,6 milliárd Ft.

A fejlesztésekhez történő állami hozzájárulás aránya és mértéke a részletes megvalósítási programok előkészítése során kerül megállapításra.

5. számú melléklet a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelethez

A DÉL-ALFÖLD STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

I. fejezet: Általános adatok

Tervezési szint: Dél-Alföld Statisztikai Régió

(Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye)

Készítette: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Cím: 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17.

Időtartama: 2003-2008

A tervezés bázis éve: 2001

II. fejezet: A Dél-Alföld Statisztikai Régióban keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete

II/1.Éves keletkezett hulladék mennyiség

Nem veszélyes hulladékok

II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

* Nem tartalmazza a főként építőipari alapanyagok bányászatából és az egyéb bányászati tevékenységekből származó meddőt.

Veszélyes hulladékok

II/2. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségük

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/3. táblázat: A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük

II/2. Felhalmozott hulladék

Nem veszélyes hulladékok

Települési szilárd hulladék

Ezek nagy része lerakókba kerül. A lerakók zöme nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak.

Települési folyékony hulladék

Vízjogi engedéllyel rendelkező leürítőhelyre a hulladék mintegy 5-10%-a kerül. A települések 30%-a csatornázott, a szennyvíz további része elszikkad. A tengelyen történő gyűjtés végállomásaként a települések folyékony hulladékának egy része a korábban kijelölt folyékony hulladék leürítőhelyre kerül.

A termelésből adódó nem veszélyes hulladékok

Felhalmozás nem jellemző a régióban. A Környezetvédelmi Felügyelőségek helyszíni ellenőrzései és a folyamatos kapcsolattartás eredményeként a nagyobb termelő egységek tevékenysége nyomon követhető és kontrol alatt tartható. Ezen túlmenően a termelő cégeknek sem érdeke a hulladék felhalmozása a telephelyen a tárolókapacitás hiánya, valamint a várható ellenőrzések miatt. A nem veszélyes hulladékok mennyisége 100.000 tonna (nem veszélyes hulladéknak minősülő autóroncsok, papír, műanyag-, építési-bontási hulladék, földdel kevert bőrhulladék, furfurol korpa) .

Veszélyes hulladékok

A termelésből adódó veszélyes hulladékok: A Dél-Alföld Régióban 50 telephelyen mintegy 650.000 tonna hulladékot halmoztak fel. Ebből a veszélyes hulladékok mennyisége 550.000 tonna (fúrási iszap, alumíniumsó salak, olaj-, festék-, oldószer hulladék, szennyezett göngyöleg, fénycső hulladék, elhasznált háztartási berendezések, kékaljjal és kovafölddel szennyezett szennyvíziszap, elhasznált fixír, elhasznált előhívófürdő, cink tartalmú fedősó és szennyezett talaj, vegyes galvániszap, lúg és sav hulladék, nátrium-ditionit hulladék, halogéneket nem tartalmazó hőközlő olajhulladék) .

II/3. Ki-és beszállított hulladék

Nem veszélyes hulladékok

Öntödék

A Bolvári Fémfröcs Bt. (Dusnok): könnyűfémet használ alapanyagként a tevékenysége során. Ez Hollandiából származik, 12,5 tonna mennyiségben évente. Precíziós Öntő Kft. (Sükösd) : a felhasznált vas Kiskunfélegyházáról származik, közel 100 t/év mennyiségben. Vas és Fémöntő (Kiskőrös) : a vas alapanyagot Kiskunhalasról, Szegedről, Kecelről, Kiskőrösről, valamint az ország más területeiről szerzik be. A Vasöntöde Szövetkezet (Szakmár) alapanyag beszerzése két helyről történik. Éves szinten mintegy 550-600 tonna származik Kalocsáról, további 250 tonnát vásárolnak Miskolcon. Szegedi Öntöde Kft.: évi 4.500 tonna vas és acélhulladék és ÖVG 1/1 öntvénytöredék hasznosítására van engedélye. A fémhulladékot a Dél-Magyarországi MÉH Rt. biztosítja. Vezuv 2000 Kft. (Szeged) : a fémhulladék nagy részét régión belülről szerzik be (Földeák, Kecskemét) . Régión kívülről Gyöngyösről szállítanak be fémhulladékot.

Gumifutózó üzemek

Hoffman Service Kft. (Solt) Németországból és Hollandiából évi 12 tonna, valamint régión kívülről (Magyarországról) évi 60 tonna használt gumiabroncsot gyűjt be és használ fel újrafutózásra.

Üveggyárak

A Hunguard Glass Kft., Orosháza részére 2001. évben 9 beszállító szállított összesen 13.000 tonna üveghulladékot. A beszállítók közül 5 a régión belül gyűjt üveghulladékot, ennek mennyisége 6.875 tonna/év. A fennmaradó 6.215 tonna üveghulladékot 4 szállító juttatja el a kft. Orosházi gyárába a régión kívülről.

A Dél-Magyarországi MÉH Rt. által kiszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége 2001. évben 75.278 tonna volt.

II/4. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

Veszélyes hulladékok

Állati eredetű hulladékok

Az ATEV Rt. solti gyára (Solt, Pólyafoki zsilip) hozzávetőlegesen évi 8.650 tonna állati eredetű hulladékot szállít be a régión kívülről feldolgozásra. Az állati eredetű hulladékok hasznosítása során keletkeznek tovább már nem hasznosítható hulladékok. Ezeket a solti gyáregység az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Tószegi Veszélyes Hulladéklerakó telepén ártalmatlanítja. 2001. évben 1.614 tonna hulladék lerakása történt.

Az ATEVSZOLG Rt. solti telepe 10.000 t/év állati eredetű hulladék komposztálására létesült. A komposzt kihelyezésének engedélyeztetése folyamatban van a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál, így a tevékenység még nem tekinthető folyamatosnak. Azzal kell számolni, hogy a telep a Dél-Alföld Régión kívülről is fog fogadni állati eredetű hulladékot. Ez 2001-ben 200 tonna volt (Tökölről és Sárvárról) .

ATEV Rt. hódmezővásárhelyi telephelyén a lerakó névleges kapacitása 25.000 tonna, ami 2000. évvel bezárólag 84%-ban telt meg. Szabad kapacitása 4.000 tonna.

Hulladékolajok

Az OLEUM 2000 Kft. fáradtolaj ártalmatlanításával foglalkozik. 2001-ben 584 tonna veszélyes hulladékot vett át, melynek 30%-a, 175 tonna régión kívül keletkezett.

Akkumulátorok, elemek, fixíroldat

A kecskeméti DESIGN Kft. részére a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyt adott ki elemek és akkumulátorok begyűjtésére és szállítására 570 t/év mennyiségben. Az engedély az ország egész területére érvényes. Továbbá a Kft. fixíroldatból nyer ki fémezüstöt elektolízis technológiával.

A régióban összesen 250.000 tonna egyéb veszélyes hulladék keletkezik. Ennek túlnyomó többsége élelmiszeripari eredetű hulladék és fúrási iszap. A fúrási iszap 100%-a a régióban kerül elhelyezésre átmeneti tárolókban, az élelmiszeripari hulladék 20%-a kiáramlik a régióból. A hulladékbeáramlás nem számottevő ebben a hulladékcsoportban.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

II/5. táblázat: A területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük