1/2003. (III. 7.) IM rendelet

az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetőleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános szabályok

1. §

Ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság intézkedik a terhelt lakóhelyének, valamint tartózkodási helyének (a továbbiakban együtt: tartózkodási hely) megállapítása iránt, az intézkedések körén belül más szervet megkereshet, és határozatot hozhat (a továbbiakban együtt: intézkedhet).

2. §

(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt felkutatása érdekében a tartózkodási hely megállapítását célzó megkeresésre, illetőleg a körözés, valamint az elfogató parancs kibocsátását elrendelő határozat hozatalára jogosult szerv

vagy személy (a továbbiakban: intézkedésre jogosult szerv):

a) a hatáskörrel rendelkező, illetékes nyomozó hatóság eljáró nyomozó szervének vezetője vagy az általa feljogosított személy (a továbbiakban: nyomozó hatóság),

b) az ügyész,

c) a bírósági eljárásban a bíróság tanácsa, a tanács elnöke, az egyesbíró, valamint - az e jogszabályban írt korlátozásokkal - a bírósági titkár és a bírósági ügyintéző, továbbá a büntetés végrehajtása érdekében a büntetésvégrehajtási bíró (a továbbiakban: bíróság).

(2) Az intézkedésre jogosult szerv a 3. §-ban szabályozott megkeresést, illetőleg a körözést és az elfogató parancs kibocsátását elrendelő határozat hozatalát megelőzően megkeresheti a bűntettesek nyilvántartását, illetve a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartását vezető szervet annak közlése végett, hogy a terhelt nincs-e előzetes letartóztatásban, nem tölt-e jogerős szabadságvesztés büntetést, illetve nem foganatosítanak-e vele szemben elzárást, idegenrendészeti őrizetet, ideiglenes kényszergyógykezelést vagy kényszergyógykezelést.[1]

Tudakozódás a terhelt lakcímének megállapítása iránt, egyéb nyilvántartás megkeresése

3. §

(1)[2] Ha a terhelt az intézkedésre jogosult szerv által ismert lakcímen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a terhelt lakcímének közlése iránt az intézkedésre jogosult szerv - a cél és a jogalap megjelölésével - a terhelt utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresi meg.

(2) A nyomozó hatóság a Be. által megállapított esetekben az ügyész jóváhagyásával, illetőleg az ügyész és a bíróság - a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint, a cél és a jogalap megjelölésével - egyéb szerv nyilvántartásából adatot igényelhet és vehet át az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt tartózkodási helyének felkutatása érdekében.

4. §

(1) A megkeresés tartalmazza

a) a megkereső szerv megnevezését;

b) a megkeresés alapjául szolgáló eljárás iktatószámát (ügyszám);

c) a megkeresésre irányuló kérelmet;

d) a megkeresés célját és jogalapját;

e)[3] az ismeretlen helyen tartózkodó személy

ea) természetes személyazonosító adatait,

eb) nemét,

ec) állampolgárságát,

ed) személyi azonosítóját, ha a megkeresett szerv a személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény alapján jogosult a személyi azonosító kezelésére,

ee) személyazonosító igazolványának vagy a személyazonossága igazolására alkalmas más okmányának okmányszámát,

ef) utolsó ismert lakóhelyét,

eg) utolsó ismert tartózkodási helyét,

eh) törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott egyéb adatot.

(2) Ha az adatszolgáltatáshoz elég adat áll rendelkezésére, a megkeresett szerv az adatszolgáltatási kötelezettségének akkor is köteles eleget tenni, ha a megkeresés az (1) bekezdésben felsorolt adatokat hiányosan tartalmazza.

(3) A megkeresést az intézkedésre jogosult szerv kiadmányozási joggal rendelkező tagja írja alá, és látja el a szerv bélyegzőlenyomatával. Az eredeti példányt a bűnügyi, illetőleg a büntetés-végrehajtási iratokhoz kell csatolni.

(4) Ha a megkeresés oka megszűnt, erről az intézkedésre jogosult szerv haladéktalanul értesíti a megkeresett szervet. Nem kell értesíteni a megkeresett szervet, ha az - az ok megszűnését megelőzően - a kért tájékoztatást megadta.

Körözés elrendelése

5. §

(1) Az intézkedésre jogosult szerv az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt tartózkodási helyének felkutatása érdekében határozattal körözést rendelhet el.

(2) A körözés elrendelésére a bírósági ügyintéző nem jogosult.

(3) A körözés elrendelése esetén a rendőrség a központi személyi adat- és lakcím nyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével - a terhelt feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró -jelzések elhelyezését rendelheti el.

(4)[4] A rendőrség a megkeresést foganatosítás céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek küldi meg, és a megkeresésben megjelöli, hogy a jelzések elhelyezését milyen adatváltozásig, illetőleg milyen időtartamig kell foganatosítani.

(5) A terheltet - azonosítását és tényleges tartózkodási helyének megállapítását követően - az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani, kivéve, ha elfogása, előállítása egyéb okból szükséges.

6. §[5]

(1) Ha a körözés nem a rendőrség hatáskörébe tartozó büntetőeljárásban válik szükségessé, az eljáró nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a körözés elrendelésére és foganatosítására - a cél és a jogalap megjelölésével - az országos rendőrfőkapitányt keresi meg.

(2) A megkereső szerv haladéktalanul értesíti az (1) bekezdés szerinti szervet az elrendelő határozat visszavonása iránt, ha a körözés indoka megszűnt.

Elfogató parancs kibocsátása

7. §

(1) Ha a Be. rendelkezése szerint, az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben elfogató parancs kibocsátásnak van helye, a körözést elfogató parancsban kell elrendelni.

(2)[6] Az intézkedésre jogosult szerv határozattal elfogatóparancsot bocsát ki

a) a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során, ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre [Be. 527. § (2) bekezdés],

b) a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult eljárásban - az eljárás felfüggesztése nélkül -, ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott megszökött vagy elrejtőzött [Be. 529. § (1) bekezdés],

c) ha szabadságvesztés büntetést, vagy a szabadságvesztés büntetés hátralévő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni [Be. 590. § (3) bekezdés].

(3)[7] Az intézkedésre jogosult szerv határozattal elfogatóparancsot bocsáthat ki

a) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt folyó eljárásban [Be. 73. § (3) bekezdés], ha a Be. egyéb rendelkezése az elfogatóparancs kibocsátását nem teszi kötelezővé,

b) a különleges eljárás (Be. XXIX. Fejezet) során a tárgyalás vagy az ülés megtartása végett, ha a különleges eljárás folytán szabadságelvonásra kerülhet sor [Be. 555. § (4) bekezdés].

(4) Elfogató parancs kibocsátására a bírósági titkár és a bírósági ügyintéző nem jogosult.

(5) Az elfogatóparancsban meg kell jelölni azt a nyomozó hatóságot, ügyészt, illetőleg bíróságot, amely, vagy aki elé a megtalált, és őrizetbe vett terheltet állítani kell, továbbá hogy az előállítást a terhelt megtalálásától számított mennyi idő alatt kell foganatosítani. Ha a büntetésvégrehajtási bíró által kibocsátott elfogató parancs alapján az elfogott személyt a büntetés-végrehajtási intézetbe kell előállítani, a határozat tartalmazza a büntetés-végrehajtási intézet nevét és címét.

(6) A kiadatási eljárásban elfogató parancsot a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. §-a alapján a bíróság bocsát ki.

A körözésre és az elfogatóparancsra vonatkozó közös szabályok

8. §

(1) A körözést elrendelő, illetőleg az elfogató parancs kibocsátásáról rendelkező határozat tartalmazza

a) a körözés elrendelésének okát, a bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,

b) a körözés elrendelésének napját, az óra és a perc feltüntetésével,

c) annak az eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték,

d) a körözést elrendelő szerv megnevezését,

e) törvény vagy törvény által kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott egyéb adatot,

f) a körözést elrendelő szerv nyilatkozatát, ha a terhelt vonatkozásában a körözési nyilvántartásból a más szerv, vagy személy részére történő adatszolgáltatást bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi, továbbá ha a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztk.tv.) 12. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint 12. §-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltja,

g)[8]

h) a terhelt álnevét, gúnynevét,

i) személyleírását, különös ismertetőjegyeit,

j) ruházatának és a nála levő tárgyaknak a leírását,

k) vélt feltalálási helyeit,

l) tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját,

m) várható magatartását megtalálása esetén (pl. fegyver van nála, ellenáll, szökést kísérel meg stb.),

n) a terheltnek a 4. § (1) bekezdése ea)-ej) pontjában felsorolt adatait.

(2)[9] A határozatot annyi példányban kell elkészíteni, ahány példányban az eljárás iratai készülnek, továbbá, hogy a foganatosításra jogosult szerven kívül külön példány jusson az ügyésznek, a magánvádlónak, a pótmagánvádlónak, a magánvádló és a pótmagánvádló képviselőjének, a terheltnek, a terhelt védőjének és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjének. Az eredeti példányt a bűnügyi, illetőleg a büntetés-végrehajtási iratokhoz kell csatolni.

(3) A határozatot az intézkedésre jogosult szerv kiadmányozási joggal rendelkező tagja írja alá, és látja el a szerv bélyegzőlenyomatával.

(4)[10] Az intézkedésre jogosult szerv a határozatot megküldi a foganatosításra jogosult szerv részére, az ügyésznek, a magánvádlónak, a pótmagánvádlónak, a magánvádló és a pótmagánvádló képviselőjének, a terhelt védőjének és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjének.

9. §

(1) Ha az intézkedés foganatosítására a rendőrség jogosult, az intézkedésre jogosult szerv az elrendelő határozatot az Sztk. tv. 6. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott rendőrkapitányságnak küldi meg.

(2) Más állam területén történő nemzetközi körözés kezdeményezése esetén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak (a továbbiakban: NEBÉK) küldi meg

a) az intézkedésre jogosult szerv az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt felkutatását elrendelő határozatát,

b) a bíró, illetve az ügyész az általa kiállított elfogató parancsot.

10. §[11]

Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni.

A körözést elrendelő és az elfogató parancsot kibocsátó határozat visszavonása

11. §

(1) Az intézkedésre jogosult szerv a körözést elrendelő, illetőleg az elfogató parancsot kibocsátó határozatot (a továbbiakban: elrendelő határozat) haladéktalanul visszavonja,

a) a feljelentés elutasítása,

b) a nyomozás megszüntetése,

c) az eljárás megszüntetése,

d) a vádelejtés,

e) a vádlott felmentése esetén,

f) ha a terhelt tartózkodási helye ismertté vált,

g) ha-elfogató parancs kibocsátása esetén-a terheltet őrizetbe vették, illetőleg a büntetőeljárást folytató szerv előtt önként megjelent,

h) ha az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetben önként megjelent.

(2)[12] A visszavonásról - az ezt tartalmazó határozat megküldésével - haladéktalanul értesíteni kell az elrendelő határozatot foganatosító szervet, az ügyészt, a magánvádlót, a pótmagánvádlót, a magánvádló és a pótmagánvádló képviselőjét, a terheltet, a terhelt védőjét, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, valamint a NEBEK-et, ha az elrendelő határozatot részére küldték meg.

(3) A határozat tartalmazza a visszavonás elrendelését, a határozat számát, tárgyát és keltezését, az elrendelő határozat számát, tárgyát és keltezését, valamint a terhelt születési család és utónevét, házassági nevét, születési helyét és idejét, továbbá a tartózkodási helyét.

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyazonossága és tartózkodási helye megállapítására irányuló intézkedések

12. §

(1) A nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyazonossága, lakóhelye és tartózkodási helye megállapítása céljából körözést rendelhet el.[13]

(2) Ha az elfogató parancs kibocsátásának feltételei fennállnak, a körözést elfogató parancsban kell elrendelni.

(3)[14] Körözés, illetőleg a más állam területén foganatosítandó körözés elrendelésének szükségessége esetén a 6. § (1) bekezdését, illetőleg a 9. § (2) bekezdését, a határozat visszavonása esetén a 6. § (2) bekezdését, valamint a 11. § (2) bekezdésének a NEBEK-re vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)[15]

Dr. Bárándy Péter s. k.,

igazságügy-miniszter