21/2003. (VI. 24.) HM-ESZCSM együttes rendelet

a Magyar Honvédség feladatával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi követelményekről, azok ellátásának, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való együttműködésének rendjéről

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról (a továbbiakban: ÁNTSZ) szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ántv.) 15. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) feladatával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi követelményeket, azok ellátásának és az ÁNTSZ-el való együttműködésének rendjét a következők szerint állapítjuk meg:

Értelmező rendelkezés

1. §

E rendelet alkalmazásában az MH egészségügyi szolgálata alatt annak azon szervezetét (szervezeti elemeit) és szolgálati személyeit (a továbbiakban együtt: MH Közegészségügyi-járványügyi Szolgálata) kell érteni, amely, illetve akik az MH közegészségügyi-járványügyi felügyeletét és egészségfejlesztési feladatait látják el.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a)[1] a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartotó szervezetekre, az MH katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédségi szervezet), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra,

b)[2] az MH hivatásos, szerződéses katonaállományára, önkéntes tartalékos állományára, kormánytisztviselőire és kormányzati ügykezelőire, közalkalmazottaira és munkavállalóira, valamint a honvéd tisztjelöltekre és honvéd altiszt-jelöltekre (a továbbiakban együtt: személyi állomány),

c)[3] a Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erőkre.

(2)[4]

(3)[5]

(4)[6] E rendelet szabályait a külföldön teljesített szolgálat közegészségügyi felügyelete során is alkalmazni kell.

A Szolgálat általános feladatai

3. §

(1)[7] A honvédségi szervezetek és a személyi állomány közegészségügyi (környezet- és település-, élelmezés és táplálkozás-, munka és sugár-egészségügyi, valamint kémiai biztonsági) és járványügyi szakfelügyeletét - az országos tisztifőorvossal, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával szakmailag együttműködve - a Szolgálat látja el.

(2) A Szolgálat szakfelügyeleti tevékenysége során:

a)[8] rendszeresen ellenőrzi a honvédségi szervezetek közegészségügyi-járványügyi helyzetét. Az ellenőrzések során intézkedéseivel érvényesíti a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és a belső rendelkezésekben meghatározott követelmények megvalósulását, az előírások betartását. Ha az intézkedésre más jogosult, kezdeményezi a szükséges intézkedést és figyelemmel kíséri annak hatékonyságát;

b) építés-beruházások, épület átalakítások és felújítások esetében, új haditechnikai eszköz és technológia rendszerbe állításakor közegészségügyi szakvéleményt ad ki;

c) a honvédségi szervezetek részére az egészségügy szakmai hatáskörébe tartozó, engedélyköteles anyagok megvásárlását, felhasználását engedélyezi;

d)[9] feladatai ellátása során szükség szerint együttműködik a honvédelmi ágazat ellátó szervezeteivel;

e) folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a személyi állomány egészségi állapotát veszélyeztető fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és környezeti természetű kockázati tényezőket és azok egészségi állapotra gyakorolt hatásait, és intézkedik, illetve javaslatokat tesz a veszélyeztető tényezők megszüntetésére, az egészségkárosító kockázatok csökkentésére;

f)[10] közreműködik a személyi állomány körében felhasználásra kerülő honvédelmi célú anyagok szállításával, raktározásával, felhasználásával, új - nem haditechnikai rendeltetésű - eszközök és technológiák beszerzésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban, valamint kiemelten a honvédségi szervezetet érintő környezet-egészségügyi és környezetvédelmi feladatok végrehajtásában;

g) javaslataival, észrevételeivel közreműködik a katonai tevékenységek fejlesztését, szabályozását célzó - az egészségügyet is érintő - tervek, szabályzatok, szakutasítások, szabványok és jogszabályok előkészítésében.

(3) A Szolgálat feladatai végrehajtása érdekében jogosult természetes és jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a közegészségüggyel, a járványüggyel és az egészségi állapottal összefüggő adatokat - melyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály megengedi - térítésmentesen megkérni.

A Szolgálat közegészségügyi feladatai

4. §

(1) A Szolgálat közegészségügyi feladatai körében a honvédségi szervezeteknél végzi:

a) a zárt terek levegőminőségének vizsgálatát;

b) az ivóvíz, a felszíni vizek minőségvizsgálatát;

c) a katonai tevékenységgel összefüggő zajszint és rezgésterhelés meghatározását, a határértékek betartása lehetőségeinek a vizsgálatát;

d) a hulladékgazdálkodás terén a hulladék egészségre gyakorolt ártalmas hatásainak megelőzésére vonatkozó jogszabályok betartásának az ellenőrzését;

e) a külön jogszabályokban foglaltak szerint a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel, valamint elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos közegészségügyi feladatok ellátását;

f) a kémiai biztonsággal összefüggő tevékenység körében külön jogszabály által előírt feladatok ellátását;

g) a honvédségi élelmezési létesítmények és az azokban folytatott tevékenységek, valamint a tevékenységeket végzők higiénés ellenőrzését, a személyi állomány körében a táplálkozás-élettani vizsgálatokat. Külön jogszabály1 alapján ellenőrzi, hogy a katonai szervezeteknél felhasználásra kerülő élelmiszerek megfelelnek-e a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és a minőségi előírásoknak;

h) a speciálisan honvédelmi célokat szolgáló anyagok, eszközök és felszerelések egészségkárosító hatásainak vizsgálatát, és az előírt higiénés határértékek érvényesítését;

i) a honvédségi szervezet építési, technológiai beruházási, felújítási és átalakítási kiviteli terveinek, valamint a létesítmények telepítési terveinek előzetes elbírálását, működési és használatbavételi szakhatósági engedélyek kiadását;

j) a szolgálati, illetve foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében a munkavégzésből származó megterhelésekkel, munkakörnyezeti kóroki (vegyi, fizikai, biológiai, pszichoszociális) tényezőkkel kapcsolatos határértékek és a megelőzésre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzését, és gondoskodik ezen előírásoknak a személyi állománnyal való megismertetéséről, oktatásáról;

k) az egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett, illetve a védőeszköz állandó vagy tartós használatára kötelezett egyes beosztások, munkakörök minősítéséhez szükséges vizsgálatokat, véleményezést;

l) a külön jogszabály előírásai szerint a foglalkozási megbetegedések, a fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, nyilvántartását és bejelentését;

m) a munkaegészségügyi tevékenység körébe tartozó feladatokat (expozíciós mérések, ergometriai vizsgálatok) és annak keretében a foglalkozás-egészségügyi feladatok szakmai irányítását és ellenőrzését;

n) a honvédelmi ágazat munkavédelmi irányítási és felügyeleti rendszerében az egészségügyi ágazati munkavédelmi feladatok szakmai felügyeletét.

(2) Közreműködik a szolgálati, illetve foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésével kapcsolatos belső előírások kidolgozásában, illetve kezdeményezi ezen előírások kidolgozását.

A Szolgálat járványügyi feladatai

5. §

(1) A Szolgálat járványügyi feladatai ellátása során az MH szervezeti és működési sajátosságainak figyelembevételével e rendelet szerinti hatáskörében a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében alkalmazza a külön jogszabályban2 előírt mindazon rendelkezéseket, amelyek a személyi állomány hatékony megelőző járványvédelme, illetve járvány esetében annak mielőbbi leküzdése céljából szükségesek.

(2)[11] A Szolgálat az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során a laboratóriumi diagnosztikai tevékenységhez térítés ellenében igénybe veheti az Országos Közegészségügyi Intézet, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala laboratóriumait. A járványügyi intézkedések kidolgozása során szakmai konzultációt folytat az országos tisztifőorvossal, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával.

(3)[12] Az MH személyi állománya körében minden járványosan vagy szórványosan (sporadikusan) fellépő, jelentésre kötelezett fertőző megbetegedést vagy annak gyanúját is, a diagnózist felállító orvosnak (csapat és intézeti tagozatból) a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának, valamint a Szolgálatnak be kell jelenteni a következő módon:[13]

a)[14] a be- és kijelentőlapot az észlelő orvos megküldi a kistérségi tisztifőorvosnak címezve úgy, hogy a megjegyzés rovatban a "HM" megkülönböztető jelzést tünteti fel,

b)[15] a fertőző betegek bejelentése az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnokának szakmailag alárendelt egészségügyi szolgálatok által a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségen túl, a külön intézkedésben meghatározottak szerint történik.

(4) A Szolgálat járványügyi feladatát képezi továbbá:

a) a járvány, illetve a járványveszély fennállásának megállapítása, járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedések elrendelése;

b) a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenység irányítása és ellenőrzése, valamint a kórokozó ürítők és hordozók felszabadító vizsgálatainak elvégzése;

c) az MH egészségügyi szolgálatának vezetése részére javaslatok kidolgozása az MH személyi állománya körében indokolt védőoltások általános és eseti alkalmazására, a védőoltások elrendelésére, illetve a fertőzés veszélyének elhárítására, továbbá a veszélyeztetett személyi állomány célzott szűrővizsgálatára, a külföldi szolgálatból hazatérők járványügyi szűrővizsgálatára, szükség esetén megfigyelésére;

d) a fertőtlenítéssel, a rovar- és rágcsálóirtással kapcsolatos tevékenységek irányításában való részvétel és a hatékonyság ellenőrzése, illetve járványügyi érdekből történő elvégzése;

e) a honvédségi szervezeteknél felhasználásra kerülő oltóanyagok, diagnosztikumok, fertőtlenítő, valamint rovar- és rágcsálóírtó szerek körének meghatározása;

f)[16] az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezéseinek betartásával a fertőző betegségek jelentésének rendjét meghatározó jogszabály3 által előírt bejelentési kötelezettségek maradéktalan betartásának felügyelete;

g) a személyi állomány fertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozása, illetve szakmai intézkedések megtétele;

h) a gümőkóros betegek és a veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi úton terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyekkel kapcsolatos teendők végrehajtásában való közreműködés.

(5)[17] A honvédségi szervezeteknél fellépő járványok, illetve különösen veszélyes járványos megbetegedések leküzdésével és más közegészségügyi események okainak megszüntetésével kapcsolatban felmerülő pénzügyianyagi szükségletek biztosítása érdekében a Szolgálat az MH EK parancsnoka útján javaslatot tesz a honvédelemért felelős miniszternek.

A Szolgálat egészségfejlesztési feladatai

6. §

(1) A Szolgálat egészségfejlesztési tevékenysége keretében szervezi és összehangolja, irányítja és felügyeli a személyi állomány körében az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését szolgáló programok és az egészségnevelési tevékenység végrehajtását, korszerű egészségkultúra elterjesztését.

(2)[18] Az (1) bekezdés szerinti programok kialakításában és végrehajtásában együttműködik a miniszter által vezetett minisztérium érintett szerveivel, valamint az országos tisztifőorvossal.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében kezdeményezi az egészséges életmódot segítő környezet kialakítását, a személyi állomány részére biztosított egészségfejlesztési szolgáltatások (tanácsadás, egészséggondozás) igénybevételét.

(4) Irányítja, szervezi a szenvedélybetegségek leküzdését célzó MH-n belüli tevékenységet, illetve részt vesz egyes speciális szakfeladatok végrehajtásában.

A Szolgálat szervezete

7. §[19]

(1)[20] A Szolgálat a közegészségügy és járványügy felügyeletével és az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait az MH EK alárendeltségébe tartozó, megelőző egészségügyi szakmai feladatokat ellátó intézet szervezeti-szakmai bázisán hajtja végre.

(2)[21] A Szolgálat szakmai irányítását honvéd-tisztifőorvosként az MH EK kijelölt vezetője látja el.

(3)[22] A Szolgálat helyettes honvéd-tisztifőorvosait, valamint a honvéd-tisztiorvosait a Szolgálat honvéd-tisztifőorvosa jelöli ki - egyetértésben az országos tisztifőorvossal - az MH EK alárendeltségébe tartozó, megelőző egészségügyi szakmai feladatokat ellátó intézet személyi állományából az alábbi megoszlás szerint:[23]

a) helyettes honvéd-tisztifőorvos: 2 fő;

b) honvéd-tisztiorvosok:

ba) járványügy szakterületről: 3 fő,

bb) közegészségügy, higiénia, környezet-egészségügy szakterületről: 2 fő,

bc) munkaegészségügy, kémiai biztonság szakterületről: 1 fő,

bd) állategészségügy szakterületről: 1 fő,

be) egészségnevelés szakterületről: 1 fő.

(4)[24] A Szolgálat közegészségügyi-járványügyi felügyelői az MH EK alárendeltségébe tartozó, megelőző egészségügyi szakmai feladatokat ellátó intézet személyi állományában közegészségügyi felügyelői beosztást betöltő tagjai.

(5)[25]

(6) Az MH honvéd-tisztifőorvos jogkörében:

a) irányítja a Szolgálat működését és a jogszabályok keretei között meghatározza a Szolgálat feladatait, valamint a Szolgálat az (1) bekezdés szerinti intézményben működő tagjainak területi és szakmai hatáskörét,

b) elvi szakmai állásfoglalást ad ki,

c) gyakorolja az e rendeletben meghatározott felügyeleti jogköröket,

d) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, illetve egyéb rendelkezés a hatáskörébe utal.

(7) A (2) és a (3) bekezdés szerinti orvosok, valamint az állatorvos és a közegészségügyi-járványügyi felügyelői a Szolgálat tagjaiként - a külön jogszabályban meghatározott területi, szakmai hatáskörükben - hatósági jogkörrel rendelkeznek.

A Szolgálat működése

8. §

(1)[26] A közigazgatási hatósági jogkört első fokon a honvéd-tisztiorvosok gyakorolják.

(2)[27] Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a honvéd tisztifőorvos bírálja el.

(3)[28] A közegészségügyi ellenőrzés során a honvéd-tisztiorvos és/vagy a közegészségügyi-járványügyi felügyelő a közegészségügyi vagy a járványügyi tevékenység körébe tartozó, súlyos veszélyt jelentő hiányosságok, szabályszegések észlelése esetén, a veszélyes gyakorlat vagy helyzet megszüntetéséig jogosult és köteles a tevékenységet azonnal korlátozni vagy felfüggeszteni, továbbá a szükséges óvintézkedéseket elrendelni.

(4) Az ellenőrzött szervezet parancsnoka, vezetője (a továbbiakban együtt: parancsnok) az ellenőrzés feltételeit biztosítani köteles.

9. §

(1)[29]

(2)[30] A hatósági ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet vagy a hivatalos feljegyzést 4 példányban kell elkészíteni, amelynek 1. számú példányát az ellenőrzött szervezet parancsnoka, illetve az általa kijelölt személy kapja. A jegyzőkönyv 2. példányát központi nyilvántartás céljából a honvéd-tisztifőorvosnak, a 3. számú példányt tájékoztatásul a haderőnemi egészségügyi főnöknek kell megküldeni, a 4. számú példány irattárba helyezendő. A jegyzőkönyv 1., 2. és 3. számú példánya 5 évig, a 4. számú példánya 30 évig - rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó személyi állomány esetében 50 évig - megőrzendő.

(3)[31] A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött szervezet részéről részt vevők nevét és beosztását.

(4)[32] Az ellenőrzés során a 9. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jegyzőkönyv megállapításaira az ellenőrzött szervezet parancsnoka, illetve az általa kijelölt személy nyilatkozatát közvetlenül az ellenőrzést követően, illetve a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban is megteheti.

(5)[33] Az ellenőrzött szervezet parancsnoka az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére - a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattól függetlenül-intézkedik, illetve intézkedési tervet készít, melyet az ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az ellenőrzést végző felügyelőnek, területi felügyelőnek megküld, aki ha az intézkedési tervben foglaltakkal nem ért egyet, annak módosítását, kiegészítését írhatja elő, amelyről az ellenőrzött szervezet parancsnokát tájékoztatja.

(6)[34]

10. §

(1)[35] A Szolgálat az ellenőrzése során megállapított tényállást, az ellenőrzött szervezet parancsnokának nyilatkozatát, valamint a 9. § (5) bekezdés szerinti intézkedési tervben foglaltakat figyelembe véve elrendeli:

a) a hiányosságok megszüntetését, a szükséges intézkedések végrehajtását;

b) súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak vagy anyagok

használatának megszüntetését, szükség esetén ártalmatlanítását.

(2) A határozat tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére és a szükséges intézkedések végrehajtására, illetve az egészségre ártalmas tárgyak vagy anyagok használatának megszüntetésére vagy szükség esetén ártalmatlanítására való kötelezést, határidővel és a felelős személy (vagy szolgálat) megjelölésével.

A Szolgálat és a népegészségügyi szervek együttműködésének a szabályai[36]

11. §[37]

A Szolgálat és a népegészségügyi szervek közötti együttműködést az országos tisztifőorvos és a honvéd-tisztifőorvos közösen koordinálja.

Egyéb együttműködések

12. §

(1) A Szolgálat szakmailag együttműködik:

a)[38] a rendvédelmi szervek és a Magyar Államvasutak Zrt. egészségügyi szakszolgálataival, és

b) egyéb - a feladatok ellátásában esetileg közreműködő - egészségügyi intézményekkel.

(2) A Szolgálat szakmai és katonai feladatai ellátásában együttműködik:

a) az érintett honvédségi szervezet vezető és végrehajtó szerveivel, intézményeivel, valamint

b) az állami hatósági állategészségügyi szervezetekkel.

(3)[39] A Szolgálat szakmai felügyeletét az országos tisztifőorvos látja el, aki felügyeleti jogkörében eljárva:[40]

a) tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet a honvéd-tisztifőorvostól minden olyan, a Szolgálat feladatkörébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési és állategészségügyi kérdésben, amely polgári személyeket érint vagy érinthet,

b) a honvéd-tisztifőorvos megkeresésére szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít,

c)[41] a honvéd-tisztifőorvost felhívhatja közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségfejlesztési intézkedések megtételére, amennyiben azok a polgári lakosság érdekében szükségesek. Az intézkedés elmaradása esetén az egészségügyért felelős miniszter útján intézkedés céljából megkeresi a honvédelemért felelős minisztert,

d) javaslatokat tehet a honvéd-tisztifőorvosnak a honvédség közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési helyzetének javítása érdekében,

e) évente egyszer - általa meghatározott időben - beszámoltatja a honvéd-tisztifőorvost a Szolgálat tevékenységéről,

f) a Szolgálat éves munkatervéről véleményt nyilvánít, illetve tematikus javaslattal élhet a munkaterv kialakításában.

(4)[42] A Szolgálat az MH illetékességi területét érintő közegészségügyi vagy járványügyi rendkívüli esemény, katasztrófa esetén együttműködik az országos tisztifőorvossal, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával. Amennyiben az esemény a polgári közegészségügyet érintheti, úgy arról köteles haladéktalanul tájékoztatni az országos tisztifőorvost.

Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Honvédség Tisztiorvosi Szolgálatáról szóló 22/1993. (HK. 8.) HM utasítás a hatályát veszti.

(2)[43]

(3)[44] A Szolgálat honvéd-tisztifőorvosi, helyettes honvéd-tisztifőorvosi, honvéd-tisztiorvosi, valamint közegészségügyijárványügyi felügyelői igazolványát magyar és angol nyelven a honvédelemért felelős miniszter adja ki. Az igazolvány tartalmazza:

a) az igazolvány jogosultjának családi és utónevét, születési családi és utónevét,

b) rendfokozatát,

c) szolgálati igazolványának számát,

d) az arra való utalást, hogy az igazolvány a szolgálati igazolvánnyal együtt hatályos.

Juhász Ferenc s. k.,

honvédelmi miniszter

Dr. Csehák Judit s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 21/2003. (VI. 24.) HM-ESZCSM együttes rendelethez[45]

2. számú melléklet a 21/2003. (VI. 24.) HM-ESZCSM együttes rendelethez[46]