240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-ának (2) bekezdésének a), b),f) és h) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) - Áht. 80. §-ában meghatározott :- feladatkörébe tartozó pénzforgalmi és pénzforgalom nélkül teljesülő[1]

a) kincstári ügyfelek elszámolásaira,

b) nemzetgazdasági elszámolásokra, és azok könyvvezetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak együttesen kincstári beszámolásra kötelezettek.

(3)[2] E rendelet alkalmazásában nemzetgazdasági elszámolásnak a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei minősülnek.

Beszámolási kötelezettség

2. §

A kincstári éves beszámolási kötelezettség célja, hogy a költségvetés teljesítéséről, a költségvetési hiány finanszírozásáról, a követelések és a kötelezettségek alakulásáról, valamint a pénzügyi helyzet változásáról a valóságnak megfelelő, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott alapelvek szerint, e rendeletben foglalt könyvvezetéssel alátámasztott információk álljanak rendelkezésre.

3. §

A kincstári éves beszámoló részei:

a)[3] a központi alrendszer mérlege,

b) a finanszírozási mérleg,

c) a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlege,

d) a kiegészítő melléklet.

4. §[4]

A kincstári éves beszámoló mérlegeinek fordulónapja december 31. A mérlegeket a tárgyévet követő év május 31-éig kell elkészíteni. A kincstári éves beszámolót a Kincstár elnöke írja alá és küldi meg az államháztartásért felelős miniszter részére.

5. §[5]

6. §[6]

A központi alrendszer mérlegét az adott évi költségvetési törvény éves mérlege alapján kell összeállítani. A mérleg-előirányzatra (eredeti és módosított) és teljesítésre vonatkozó adatokat tartalmaz.

7. §

(1) A finanszírozási mérleg tartalmazza: a) a tárgyévi folyó bevételek és folyó kiadások összesített forgalmát, illetve azok egyenlegét,

b) az aktív és a passzív pénzügyi műveletek forgalmát, illetve azok egyenlegét,

c) a központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb tételeket,

d) a finanszírozási célú műveletek forgalmát, illetve azok egyenlegét,

e) a kincstári pénzeszközök állományának változását.

(2) A finanszírozási mérleget az 1. számú melléklet szerint kell összeállítani.

8. §

A nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegét a 2. számú melléklet szerint kell összeállítani.

9. §[7]

A 6-8. § szerinti mérlegeket, leltárral, a 14. § (2) bekezdése szerinti főkönyvi kivonat, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások adatai alapján kell elkészíteni.

10. §

(1)[8] A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. Ugyancsak a kiegészítő melléklet részét képezi a beszámoló adattartalmát meghatározó módszertani útmutató.

(2) A kincstári éves beszámoló kiegészítő melléklete számszerű adatainak tartalmaznia kell:

a) a tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának bemutatását,

b) a központi költségvetés adósságállományának bemutatását,

c) az állam által nyújtott hitelek (vásárolt értékpapírok, lekötött betétek) állományának bemutatását,

d) a központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulását,

e) a letétek állományának alakulását,

f)[9] Az eszközök értékvesztésének alakulását

g) a kötelezettségvállalások alakulását.

(3) A kincstári éves beszámoló kiegészítő melléklete szöveges magyarázatának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a számviteli politikában és az alkalmazott értékelési eljárásokban bekövetkezett változásokat,

b) a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését és azok indokolását,

c) minden olyan kiegészítő adatot, amely a beszámolót egyértelművé teszi, és a megbízható, valós összkép kialakításához szükséges.

11. §

(1) A tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának bemutatását a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni. A melléklet finanszírozási forrásfajtánként, lejárat és hitelezőnkénti tagolásban tartalmazza a hiányt.

(2) A központi költségvetés adósságából a tőketartozás állományának alakulását a 4. számú melléklet szerint kell összeállítani. A melléklet a központi költségvetés adósságát fajtánként, lejárat és hitelezők szerinti tagolásban tartalmazza.

(3) Az 5. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni az állam által nyújtott hitelekből, értékpapírok vásárlásából és betétek elhelyezéséből származó követelést. A melléklet a követeléseket fajtánként, lejárat szerinti bontásban tartalmazza.

(4) A 6. számú mellékletnek megfelelően kell kitölteni a központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulását.

(5) A 9. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni a letétek állományának alakulását.

(6)[10] A 10. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni az eszközök értékvesztésének alakulását.

(7) A 11. számú melléklet szerint kell bemutatni a kötelezettségvállalások alakulását.

Könyvvezetési kötelezettség

12. §

(1) A Kincstár az 1. §-ban meghatározott tevékenységek elszámolásait a kettős könyvvitel rendszerében vezeti. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzforgalmi, a pénzforgalom nélküli elszámolásokat, valamint azok eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthető formában kell bemutatni. A könyvviteli nyilvántartásokban az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, továbbá azok teljesítését folyamatosan úgy kell rögzíteni, hogy azok az információs igényeknek megfelelően bármely időpontban megállapíthatók legyenek.

(2) A kettős könyvvitel rendszerében a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

(3) A kincstári éves beszámolóban a mérlegek összeállításához, valamint az államadósság és az állam által nyújtott hitelek bemutatásához szükséges információkat a számlarendnek megfelelően vezetett könyvviteli számlák, valamint a számlák adatait alátámasztó analitikus és kiegészítő nyilvántartások adatai biztosítják.

(4)[11] A könyvviteli számlákhoz kapcsolódó, nem a Kincstár által vezetett analitikus nyilvántartás alapján, a nyilvántartást vezetőknek a Kincstár részére a 8. számú mellékletben szereplő adatok köréről a Kincstár által meghatározott tartalommal és időpontig kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás valódiságáért, az értékelésért - ideértve a követelések értékvesztésének elszámolásához szolgáltatott adatokat is -, az utólagos módosításokért és az egyeztetésekért az adatszolgáltató felelős.

Számlarend

13. §

(1)[12] A Kincstár saját számlarendjét a Tv. 160. §-a és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 49. §-a figyelembevételével a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint állítja össze.

(2)[13] Az 1. számlaosztály a befektetett pénzügyi eszközként kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek, állam által nyújtott hitelek, kölcsönök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. A részesedések között kell kimutatni a Magyar Állam tulajdoni részesedését a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságban (a továbbiakban: MNB) és a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.

(3)[14] A 2. számlaosztály a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében a forgóeszközök között kimutatandó állam által nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, követelések és értékpapírok számláit tartalmazza.

(4)[15] A 3. számlaosztályban kell kimutatni a kincstári körbe tartozók előirányzat teljesítési számláit, a pénztárak állományát,az MNB-nél vezetett bankszámlákat (kincstári egységes számla forint és kincstári deviza számlák), az egyéb pénzforgalmi számlák, a devizabetét számlák, az idegen pénzeszközök számláit, az átvezetési-, és az aktív pénzügyi elszámolások kimutatására szolgáló számlákat.

(5)[16] A 4. számlaosztály tartalmazza a saját tőke, a tartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, az idegen pénzeszközök forrása számlákat, a passzív pénzügyi elszámolások, továbbá a továbbadási célú bevételek kimutatására szolgáló számlákat. A hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állományát is.

(6)[17]

(7)[18] A 6-7. számlaosztályokban főkönyvi számlák nem nyithatók.

(8)[19] A 8. számlaosztály tartalmazza a nemzetgazdasági elszámolások jogszabályban meghatározott kiadási előirányzatainak és azok teljesítésének kimutatására szolgáló számlákat.

(9)[20] A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a tárgyévi könyvviteli mérleg adatait közvetlenül nem befolyásolják (letéti biztosítékok, kötelezettség-, kezesség- és garanciavállalások stb.).

(10)[21] Amennyiben a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartást nem a Kincstár vezeti, akkor a számlarendnek tartalmaznia kell a nyilvántartást vezető felelősségét az adatok valódiságáért és az alkalmazott értékelési eljárásokért.

Könyvviteli zárlat

14. §

(1) A folyamatos könyvelés kiegészítésére, helyesbítésére, továbbá az egyeztetések érdekében könyvviteli zárlatot kell készíteni a számlarendben meghatározott módon és időpontig.

(2) A könyvviteli számlák adataiból legalább negyedévente a 7. számú melléklet szerinti tartalommal főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(3) Év közben a főkönyvi kivonat előirányzati és azok teljesítési forgalmi adatainak, negyedév végén az állományi számlákra vonatkozóan is egyezniük kell a kapcsolódó analitikus nyilvántartások zárlati adataival, függetlenül attól, hogy azokat a Kincstár vagy más szervezet vezeti.

15. §[22]

(1)[23] Az e rendeletben külön nem szabályozottak tekintetében a Tv., valamint az Áhsz. előírásait kell megfelelően alkalmazni, különösen a számviteli politikára, a (2) (15) bekezdések figyelembevételével az értékelési szabályokra, a 13. §-ban foglaltakkal együtt a számlarendre és a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozóan.

(2)[24] A központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő - az adó-, az adójellegű, az illeték, a vám-, a vámjellegű - követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) esetében az értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.

(3)[25] A Kincstár az értékelési szabályzatának részeként az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelésének szabályozását az Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve alakítja ki.

(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább - adózói státuszuknak megfelelően - folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, és a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra) .

(5) Az adóhatóságok az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek előző év(ek) re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának feltételrendszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának a rendje.

(6) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztésének összege negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét, ebben az esetben az értékvesztést és annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.

(7) A Kincstár a valutakészletét, a devizakészletét, a külföldi pénzértékre szóló devizakövetelését és kötelezettségét - ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - annak bekerülésekor, keletkezésekor - az ügylet jellegétől függően - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon köteles a könyveibe felvenni.

(8) A külföldön kibocsátott kötvények esetében az állomány számbavételénél a devizában kifejezett névértéknek a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke tekintendő bekerülési értéknek.

(9) A Kincstár számlarendjében köteles szabályozni, hogy a (7)-(8) bekezdés szerinti árfolyamon - a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenően - milyen időszakonként (naponta, havonta) értékeli át a valutakészleteit és a devizakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit - ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - forintértékre.

(10) A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő valutakészletet, devizakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket - ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni.

(11)[26] A (9) és (10) bekezdés szerinti értékelésből eredő árfolyam-különbözet elszámolására elkülönített főkönyvi számlákat kell vezetni. Év végén, a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében az árfolyam-különbözetet - kivéve a valuta-, devizakészlet árfolyam-különbözetét -tőkeváltozásként kell kimutatni. Az adósságkezelési célú devizabetét árfolyam-különbözetét a tőkeváltozással szemben kell elszámolni. Az elszámolás és a számlavezetés szabályait a Kincstár számlarendjében kell rögzíteni.

(12) A határidős követelések és kötelezettségek állományát, amíg a szerződésben rögzített határidő be nem következik vagy az ügyletet le nem zárják, mérlegen kívüli tételként kell kimutatni.

(13) A devizakötelezettségek árfolyamkockázatára kötött fedezeti swap ügyletek eredménye az adott kötelezettségek állományát növeli, illetve csökkenti.

(14) A devizaadósság állomány árfolyamkockázatára kötött határidős ügyletek pénzügyileg realizált értéke az adott kötelezettségek állományát növeli, illetve csökkenti.

(15) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál, követeléseknél (különös tekintettel a belföldi és külföldi kormányzati követelésekre) a Tv. 54-56. §-a, illetve az Áhsz. 31-31/A. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztést a kincstári elszámolások éves költségvetési beszámolójához a Kincstár általános módszertani útmutatója alapján az analitikus helyek kötelesek megadni. Az adók, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a költségvetési támogatások esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell eljárni. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

16. §

(1)[27] Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)[28] E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 3. § a) pontját, 6. §-át, 6. számú mellékletét és 8. számú mellékletét a 2010. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(3)[29] E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-át, 10. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

17. §[30]

(1) E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A 2013. január 1. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó könyvvezetést az e rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján 2013. március 31-ig kell módosítani.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez[31]

Finanszírozási mérleg

Millió forintban

BEVÉTELEKÖsszegKIADÁSOKÖsszeg
A. Pénzeszközök nyitóegyenlege
1. Összes folyó bevétel (Főösszeg)2. Összes folyó kiadás (Főösszeg)
B. Központi költségvetés egyenlege (1-2)
3. Passzív pénzügyi műveletek egyenlege4. Aktív pénzügyi müveletek egyenlege
3.1. Letéti bevételek4.1. Letéti kiadások
3.2. Függő bevételek4.2. Függő kiadások
3.3. Átfutó bevételek4.3. Átfutó kiadások
3.4. Kiegyenlítő bevételek4.4. Kiegyenlítő kiadások
C. Központi költségvetés finanszírozási igénye/többlete (A+B+3-4)
5. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb bevételi tételek6. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb kiadási tételek
5.1. Államháztartás szervezeteinek finanszírozási bevételei6.1. Államháztartás szervezeteinek finanszírozási kiadásai
5.1.1. Egészségbiztosítási Alap bevételei6.1.1. Egészségbiztosítási Alap kiadásai
5.1.2. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei6.1.2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai
5.1.2.1. Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésébe tartozó ellátás bevételei6.1.2.1. Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésébe tartozó ellátás kiadásai
5.1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nem tb ellátás bevételei6.1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nem tb ellátás kiadásai
5.1.3. Önkormányzati támogatás megelőlegezésének bevételei6.1.3. Önkormányzati támogatás megelőlegezésének kiadásai
5.1.4. Elkülönített állami pénzalapok bevételei6.1.4. Elkülönített állami pénzalapok kiadásai
5.2. MNB-vel kapcsolatos finanszírozási bevételek6.2. MNB-vel kapcsolatos finanszírozási kiadások
5.2.1. MNB forint árfolyam kiegyenlítési tartalék túlfizetése miatti visszatérítés6.2.1. MNB forint árfolyam kiegyenlítési tartalék veszteségének megtérítése
5.2.2. MNB deviza értékpapír kiegyenlítési tartalék túlfizetése miatti visszatérítés6.2.2. MNB deviza értékpapír kiegyenlítési tartalék veszteségének megtérítése
5.2.3. MNB osztalék befizetéséből, illetve veszteségtérítésből a realizált deviza árfolyamváltozások bevételi összege6.2.3. MNB osztalék befizetéséből, illetve veszteségtérítésből a realizált deviza árfolyamváltozások kiadási összege
[32]
BEVÉTELEKÖsszegKIADÁSOKÖsszeg
5.2.4. MNB osztalék befizetéséből, illetve veszteségtérítésből a deviza értékpapír értékesítés realizált árfolyam-különbözeteinek bevételi összege6.2.4. MNB osztalék befizetésből, illetve veszteségtérítésből a deviza értékpapír értékesítés realizált árfolyam-különbözeteinek kiadási összege
5.3. Az állami vagyonnal kapcsolatos finanszírozási bevételek6.3. Az állami vagyonnal kapcsolatos finanszírozási kiadások
5.3.1. Az állami tulajdoni részesedés értékesítése--
5.3.2. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel, kölcsön visszatérülése6.3.2. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó gazdasági társaságok felé történő hitel-, kölcsön-nyújtása
5.3.3. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveleteiből származó bevételek6.3.3. Az MNV Zrt. által az állami vagyonhoz tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveleteiből származó kiadások
5.4. Európai Unióval kapcsolatos finanszírozási bevételek6.4. Európai Unióval kapcsolatos finanszírozási kiadások
5.4.1. Európai Uniós támogatási programok előfinanszírozásának visszatérülése6.4.1. Európai Uniós támogatási programok előfinanszírozása
5.4.2. Európai uniós agrártámogatás finanszírozási bevétele6.4.2. Európai uniós agrártámogatás finanszírozási kiadása
5.4.3. Egyéb EU tagságból eredő finanszírozási bevételek6.4.3. Egyéb EU tagságból eredő finanszírozási kiadások
5.5. Szabálytalan kifizetések megtérülésének finanszírozási bevétele6.5. Szabálytalan kifizetések finanszírozási kiadása
5.6. Egyéb számlatulajdonosok bevételei6.6. Egyéb számlatulajdonosok kiadásai
D. Módosított finanszírozási igény/többlet
(C+5-6)
Finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásai
7. Bruttó adósság csökkenése
7.1. Korábbi évek miatt
7.1.1. belföldi
7.1.1.1. hitel-visszafizetés
7.1.1.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
7.1.2. külföldi
7.1.2.1. hitel-visszafizetés
7.1.2.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
7.2. Tárgyév miatt
7.2.1. belföldi
7.2.1.1. hitel-visszafizetés
7.2.1.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
7.2.2. külföldi
7.2.2.1. hitel-visszafizetés
7.2.2.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
E. Finanszírozási igény/többlet összesen
(D-7)
Finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei
8. Bruttó adósság növekedés
8.1. Hosszú lejáratú kötelezettség
8.1.1. hitelfelvétel
8.1.1.1. belföldi
BEVÉTELEKÖsszegKIADÁSOKÖsszeg
8.1.1.2. külföldi
8.1.2. értékpapír kibocsátás
8.2. Rövid lejáratú kötelezettség
8.2.1. hitelfelvétel
8.2.1.1. belföldi
8.2.1.2. külföldi
8.2.2. értékpapír kibocsátás
9. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezésének visszavonása10. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése
F. Finanszírozási pénzügyi műveletek egyenlege (8+9)-(7+10)
G. BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+3+5+8+9)H. KIADÁSOK ÖSSZESEN (2+4+6+7+10)
I. Pénzeszközök záró egyenlege (A+G-H)

2. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez[33]

Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlege

Millió forintban

ESZKÖZÖKElőző évTárgyév
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1.Tartós részesedések
2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3.Állam által nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök
3.1.Állam által belföldre nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök
3.2. Állam által külföldre nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök
3.2.1.EU tagállam szerint
3.2.2. Nem EU ország szerint
4. Hosszú lejáratú betétek
5. Egyéb hosszú lejáratú követelések
B) FORGÓESZKÖZÖK
II. Követelések
2. Adósok
2.1.Gazdálkodó szervezetek befizetési hátralékai
2.1.1.Pénzintézetek befizetési hátralékai
2.1.2. Egyéb gazdálkodó szervezetek befizetési hátralékai
2.2. Fogyasztáshoz kapcsolódó adóhátralékok
2.3. Lakosság befizetési hátralékai
2.4. Egyéb adósok
3. Állam által nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök
3.1. Állam által belföldre nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök
3.2. Állam által külföldre nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök
3.2.1. EU tagállam szerint
3.2.2. Nem EU ország szerint
3.3. Állam által belföldre nyújtott tartósan adott hitelekből, kölcsönökből a
mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részlet
3.4. Állam által külföldre nyújtott tartósan adott hitelekből, kölcsönökből a
mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részlet
3.4.1. EU tagállam szerint
3.4.2. Nem EU ország szerint
4. Európai Unióval szemben fennálló követelések
4.1. Támogatási programok miatti EU-s követelések
4.2. EU költségvetésből származó visszatérítések miatti követelések
4.3. EU tagság miatti egyéb követelések
5. Szabálytalan kifizetések miatti követelések
6. Egyéb követelések
6.1. Egyéb követelések belföldre
6.2. Egyéb követelések külföldre
6.2.1. EU tagállam szerint
6.2.2. Nem EU ország szerint
III. Értékpapírok
1. Forgatási célú részesedés
2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
IV. Pénzeszközök
1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek
4. Idegen pénzeszközök számlái
4.1. Idegen pénzeszközök számlái forint
4.2. Idegen pénzeszközök számlái deviza
5. MNB-nél vezetett bankszámlák
5.1. Kincstári egységes számla forint
5.2. Kincstári deviza számla
6. Rövid lejáratú bankbetétek
6.1. Rövid lejáratú forint bankbetétek
6.2. Rövid lejáratú deviza bankbetétek
V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
1. Költségvetési aktív függő elszámolások
2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások
3. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások
4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
FORRÁSOKElőző évTárgyév
D) SAJÁT TŐKE
1. Tartós tőke
2. Tőkeváltozás
ebből: tárgyévi költségvetési hiány
E) TARTALÉKOK
I. Költségvetési tartalékok
III. Finanszírozási különbözet
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Központi költségvetés hosszú lejáratú hitelei, kölcsönei
1.1. Belföldi
1.1.1. Központi költségvetés közvetlen hitele, kölcsöne
1.1.2. Központi költségvetés átvállalt hitele, kölcsöne
1.2. Külföldi
1.2.1. EU tagállam szerint
1.2.1.1. Központi költségvetés közvetlen hitele, kölcsöne
1.2.1.2. Központi költségvetés átvállalt hitele, kölcsöne
1.2.2. Nem EU ország szerint
1.2.2.1. Központi költségvetés közvetlen hitele, kölcsöne
1.2.2.2. Központi költségvetés átvállalt hitele, kölcsöne
2. Tartozás értékpapír kibocsátásból
2.1. Tartozás belföldi értékpapír kibocsátásból
2.2. Tartozás külföldi értékpapír kibocsátásból
2.2.1. EU tagállam szerint
2.2.2. Nem EU ország szerint
4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Központi költségvetés rövid lejáratú hitelei, kölcsönei
1.1. Belföldi
1.1.1. Központi költségvetés közvetlen hitele, kölcsöne
1.1.2. Központi költségvetés átvállalt hitele, kölcsöne
1.2. Külföldi
1.2.1. EU tagállam szerint
1.2.1.1. Központi költségvetés közvetlen hitele, kölcsöne
1.2.1.2. Központi költségvetés átvállalt hitele, kölcsöne
1.2.2. Nem EU ország szerint
1.2.2.1. Központi költségvetés közvetlen hitele, kölcsöne
1.2.2.2. Központi költségvetés átvállalt hitele, kölcsöne
1.3. Működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő
részletei
2. Tartozás rövid lejáratú értékpapír kibocsátásból
2.1. Tartozás belföldi értékpapír kibocsátásból
2.2. Tartozás külföldi értékpapír kibocsátásból
2.2.1. EU tagállam szerint
2.2.2. Nem EU ország szerint
4. Kötelezettségek az Európai Unió felé
4.1. Támogatási programok miatti EU-s kötelezettségek
4.2. EU költségvetéshez való hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségek
4.3. EU tagság miatti egyéb kötelezettségek
4.4. Szabálytalan kifizetések miatti EU-s kötelezettségek
5. Szabálytalan kifizetések miatti egyéb kötelezettségek
6. Központi költségvetés egyéb rövid lejáratú kötelezettségei
6.1. Központi költségvetés adótúlfizetés miatti kötelezettségei
6.2. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő
részletei
6.2.1. EU tagállam szerint
6.2.2. Nem EU ország szerint
6.3. Hosszú lejáratú belföldi kibocsátású értékpapírok következő évet terhelő
törlesztő részletei
6.4. Hosszú lejáratú külföldi kibocsátású értékpapírok következő évet terhelő
törlesztő részletei
6.4.1. EU tagállam szerint
6.4.2. Nem EU ország szerint
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
1. Költségvetési passzív függő elszámolások
2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások
3. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások
4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások
4.1. Költségvetésen kívüli letéti elszámolások
4.1.1. Forintban
4.1.2. Devizában
4.2. Devizaszámlás ügyfelek passzív pénzügyi elszámolásai
4.2.1. EU tagállam szerint
4.2.2. Nem EU ország szerint
4.3. Költségvetésen kívüli egyéb passzív pénzügyi elszámolások
IV. Számlatulajdonosokkal kapcsolatos elszámolások
1. Forintban vezetett ügyfél számlák
2. Devizában vezetett ügyfél számlák
2.1. EU tagállam szerint
2.2. Nem EU ország szerint
V. Számlatulajdonosok letéti számlái
FORRÁSOK ÖSSZESEN

3. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának bemutatása
A) A hiány finanszírozásának bemutatása forrásfajtánként és hitelezők szerint
Millió forintban
A forrásfajtaA hitelező megnevezéseA hitel összege
megnevezéseösszege
HitelBelföldi hitelezők
= Forinthitel– Magyar Nemzeti Bank
= Devizahitel– Egyéb belföldi hitelezők
- EU tagállam szerintKülföldi hitelezők
- Nem EU ország szerint– Kormány,
Értékpapír= EU tagállam szerint
– Kincstárjegy= Nem EU ország szerint
= Forintban kibocsátott– Nemzetközi szervezet
= Devizában kibocsátott= EU tagállam szerint
- EU tagállam szerint= Nem EU ország szerint
- Nem EU ország szerint– Külföldi pénzintézet
– Kötvény= EU tagállam szerint
= Forintban kibocsátott= Nem EU ország szerint
= Devizában kibocsátott– Egyéb
- EU tagállam szerint= EU tagállam szerint
- Nem EU ország szerint= Nem EU ország szerint
ÖSSZESENÖSSZESEN
B) A hiány és a lejáró adósság finanszírozásának bemutatása lejárat szerint
Millió forintban
MegnevezésA forrásfajta összege évenként
.... évben.... évben.... évben.... évben.... évben5 éven túli
Hitel
– Éven belüli lejáratú
– Éven túli lejáratú
Értékpapír
– Éven belüli lejáratú
– Éven túli lejáratú
ÖSSZESEN

4. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A központi költségvetés adósságállományának alakulása
A) A központi költségvetés adósságának alakulása forrásfajtánként és lejárat szerint
Millió forintban
A forrás megnevezéseBruttó adósság
(folyó áron)
Bruttó adósság
(a GDP százalékában)
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
......
évben
A) Devizában fennálló adósság
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Külföld felé fennálló kötelezettségek
– Hitelek
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
– Kötvények
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
2. Belföld felé fennálló kötelezettségek
– Hitelek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Külföld felé fennálló kötelezettségek
– Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
2. Belföld felé fennálló kötelezettségek
– Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
B) Forintban fennálló adósság
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Külföld felé fennálló kötelezettségek
– Hitelek
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
– Kötvények
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
2. Belföld felé fennálló kötelezettségek
– Hitelek
– Kötvények
– Kincstári takarékkötvények
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Külföld felé fennálló kötelezettségek
– Kincstárjegyek
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
2. Belföld felé fennálló kötelezettségek
– Kincstárjegyek
– Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BRUTTÓ ADÓSSÁGA
B) A központi költségvetés adóssága hitelezőnként és lejárat szerint az év végén
Millió forintban
Hitelezők megnevezéseAz éven belüliAz éven túliAz éven belüliAz éven túli
hitel összegeértékpapír összege
Belföld
– Magyar Nemzeti Bank
– Egyéb belföldi hitelezők
Külföld
– Kormány
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
– Nemzetközi szervezet
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
– Külföldi pénzintézet
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
– Egyéb
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
ÖSSZESEN

5. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Az állam által nyújtott hitelek (vásárolt értékpapírok, lekötött betétek) alakulása
A) A nyújtott hitelek eszköz fajtánként és igénybe vevők szerint
Millió forintban
Az eszközfajtaMegnevezés
(hitel igénybe vevő értékpapír kibocsátó,
lekötés helye)
Összeg
megnevezéseösszege
HitelnyújtásBelföld
– Forinthitel– Magyar Nemzeti Bank
– Devizahitel– Pénzintézetek
= EU tagállam szerint– Intézményi befektetők
= Nem EU ország szerint– Gazdálkodó szervezetek
– Alárendelt kölcsöntőke– Egyéb
Értékpapír vásárlásKülföld
– Forintban kibocsátott– Kormány
– Devizában kibocsátott= EU tagállam szerint
= EU tagállam szerint= Nem EU ország szerint
= Nem EU ország szerint– Nemzetközi szervezet
Betétként való elhelyezés= EU tagállam szerint
– Forintban= Nem EU ország szerint
– Devizában– Külföldi pénzintézet
= EU tagállam szerint= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint= Nem EU ország szerint
– Egyéb
= EU tagállam szerint
= Nem EU ország szerint
ÖSSZESENÖSSZESEN
B) A nyújtott hitel, vásárolt értékpapír, betétlekötés lejárat szerint
Millió forintban
MegnevezésAz eszközfajta összege évenként
lejárt.... évben.... évben.... évben.... évben.... évben5 éven túli
Nyújtott hitel
– Éven belüli lejáratú
– Éven túli lejáratú
– Alárendelt kölcsöntőke
Vásárolt értékpapír
– Éven belüli lejáratú
– Éven túli lejáratú
Lekötött betétek
– Éven belüli lejáratú
– Éven túli lejáratú
ÖSSZESEN

6. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez[34]

A központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulása

A) Követelések állományának alakulása

Millió forintban

MegnevezésSor-
szám
Állomány
a
tárgyév
elején
Előző
évi
követelés
helyes-
bítése (±)
Folyó
évi
előírás
(+)
Év végi
értékelésből
adódó
különbözet (±)
Év végi
átsorolás (±)
Összes
követelés
(=3±4+
5±6±7±
8±9)
Pénz-
forgalom
nélküli
tranzak-
ciók (±)
Pénzügyi
teljesítés
Követelés
előző
év(ek)
tárgyévielőző
év(ek)
tárgyévielőző
évi
követe-
lésre
tárgyévi
követe-
lésre
előző
év(ek)
(=3±4±
6±8-
12)
tárgyévi
(=5±7±9±
11-13)
összesen
(=14+15)
12345678910111213141516
1. Állam által nyújtott
tartósan adott hitelek,
kölcsönök
01
1.1. Állam által
belföldre tartósan adott
hitelek, kölcsönök
02
1.2. Állam által
külföldre tartósan adott
hitelek, kölcsönök
03
1.2.1. EU tagállam
szerint
04
1.2.2. Nem EU ország
szerint
05
2. Egyéb hosszú lejáratú
követelések
06
I. Hosszú lejáratú
követelések (01+06)
07
1. Adósok08
2. Állam által nyújtott
rövid lejáratú hitelek,
kölcsönök
09
2.1. Állam által
belföldre nyújtott rövid
lejáratú hitelek,
kölcsönök
10
2.2. Állam által
külföldre nyújtott rövid
lejáratú hitelek,
kölcsönök
11
2.2.1. EU tagállam
szerint
12
2.2.2. Nem EU ország
szerint
13
2.3.Állam által belföldre
nyújtott tartósan adott
hitelekből, kölcsönökből
a mérleg-fordulónapot
követő egy éven belül
esedékes részlet
14
2.4 Állam által külföldre
nyújtott tartósan adott
hitelekből, kölcsönökből
a mérleg-fordulónapot
követő egy éven belül
esedékes részlet
15
2.4.1. EU tagállam
szerint
16
2.4.2 Nem EU ország
szerint
17
3. Európai Unióval
szemben fennálló
követelések
18
3.1. Támogatási
programok miatti EU-s
követelések
19
3.2. EU költségvetésből
származó visszatérítések
miatti követelések
20
3.3. EU tagság miatti
egyéb követelések
21
4. Szabálytalan
kifizetések miatti
követelések
22
5. Egyéb követelések23
5.1. Egyéb követelések
belföldre
24
5.2. Egyéb követelések
külföldre
25
5.2.1. EU tagállam
szerint
26
5.2.2. Nem EU ország
szerint
27
II. Rövid lejáratú
követelések
(08+09+14+22+23)
28
KÖVETELÉSEK
ÖSSZESEN: (07+28)
29

B) Kötelezettségek állományának alakulása

Millió forintban

MegnevezésSor-
szám
Állomány
az
előző
év(ek)ről
Előző
év(ek)i
kötele-
zettség
helyes-
bítése
(±)
Tárgyévi
kötele-
zettség
(+)
Év végi
értékelésből
adódó
különbözet (±)
Év végi
átsorolás (±)
Összes
kötele-
zettség
(=3±4+
5±6±7±
8±9)
Pénz-
forgalom
nélküli
tranzak-
ciók (±)
Pénzügyi
teljesítés
Kötelezettség záró állománya
előző
év(ek
tárgyévielőző
év(ek
tárgyévielőző
év(ek)i
kötele-
zettségre
tárgyévi
kötele-
zettségre
előző
év(ek)
(=3±4±
6±8-12)
tárgyévi
(=5±7±
9±11-
13)
összesen
(=14+15)
12345678910111213141516
1. Központi költségvetés
hosszú lejáratú hitelei,
kölcsönei
01
1.1. Belföldi02
1.1.1. Központi
költségvetés közvetlen
hitelei, kölcsönei
03
1.1.2. Központi
költségvetés átvállalt
hitelei, kölcsönei
04
1.2. Külföldi05
1.2.1. EU tagállam szerint06
1.2.1.1. Központi
költségvetés közvetlen
hitelei, kölcsönei
07
1.2.1.2. Központi
költségvetés átvállalt
hitelei, kölcsönei
08
1.2.2. Nem EU ország
szerint
09
1.2.2.1. Központi
költségvetés közvetlen
hitelei, kölcsönei
10
1.2.2.2. Központi
költségvetés átvállalt
hitelei, kölcsönei
11
2. Tartozás értékpapír
kibocsátásból
12
2.1. Tartozás belföldi
értékpapír kibocsátásból
13
2.2. Tartozás külföldi
értékpapír kibocsátásból
14
2.2.1. EU tagállam szerint15
2.2.2. Nem EU ország
szerint
16
3. Egyéb hosszú lejáratú
kötelezettségek
17
I. Hosszú lejáratú
kötelezettségek
(01+12+17)
18
1. Központi költségvetés
rövid lejáratú hitelei,
kölcsönei
19
1.1. Belföldi20
1.1.1. Központi
költségvetés közvetlen
hitele, kölcsöne
21
1.1.2. Központi
költségvetés átvállalt
hitele, kölcsöne
22
1.2. Külföldi23
1.2.1. EU tagállam szerint24
1.2.1.1. Központi
költségvetés közvetlen
hitele, kölcsöne
25
1.2.1.2. Központi
költségvetés átvállalt
hitele, kölcsöne
26
1.2.2. Nem EU ország
szerint
27
1.2.2.1. Központi
költségvetés közvetlen
hitele, kölcsöne
28
1.2.2.2. Központi
költségvetés átvállalt
hitele, kölcsöne
29
1.3. Működési célú hosszú
lejáratú hitelek következő
évet terhelő részletei
30
1.3.1. EU tagállam szerint31
1.3.2. Nem EU ország
szerint
32
2. Tartozás rövid lejáratú
értékpapír kibocsátásból
33
2.1. Tartozás belföldi
értékpapír kibocsátásból
34
2.2. Tartozás külföldi
értékpapír kibocsátásból
35
2.2.1. EU tagállam szerint36
2.2.2. Nem EU ország
szerint
37
3. Kötelezettségek az EU
felé
38
3.1. Támogatási
programok miatti EU-s
kötelezettségek
39
3.2. EU költségvetéshez
való hozzájáruláshoz
kapcsolódó
kötelezettségek
40
3.3. EU tagság miatti
egyéb kötelezettségek
41
3.4. Szabálytalan EU-s
kifizetések miatti egyéb
kötelezettségek
42
4. Szabálytalan
kifizetések miatti egyéb
kötelezettségek
43
5. Központi költségvetés
egyéb rövid lejáratú
kötelezettségei
44
5.1. Központi
költségvetés adótúlfizetés
miatti kötelezettségei
45
5.2. Egyéb hosszú
lejáratú kötelezettségek
következő évet terhelő
törlesztő részletei
46
5.2.1. EU tagállam szerint47
5.2.2. Nem EU ország
szerint
48
5.3. Hosszú lejáratú
belföldi kibocsátású
értékpapírok következő
évet terhelő törlesztő
részletei
49
5.4. Hosszú lejáratú
külföldi kibocsátású
értékpapírok következő
évet terhelő törlesztő
részletei
50
5.4.1. EU tagállam szerint51
5.4.2. Nem EU ország
szerint
52
6. Különféle egyéb rövid
lejáratú kötelezettségek
53
II. Rövid lejáratú
kötelezettségek
(19+33+38+43+44+53)
54
KÖTELEZETTSÉGEK
ÖSSZESEN: (18+54)
55

7. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez[35]

Főkönyvi kivonat

Forintban

Főkönyvi számlaSzámlák
SzámaNeveTartozik KövetelTartozik KövetelTartozik Követel
nyitó egyenlegeforgalmaegyenlege
Főkönyvi számlaSzámlák
SzámaNeveTartozikKövetelTartozikKövetelTartozikKövetel
nyitó egyenlegeforgalmaegyenlege
Kötelezettségvállalási számlák
összesen
Előirányzat számlák összesen
Forgalmi számlák összesen
Állományi számlák összesen
Összes számla

8. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez[36]

A kincstári éves beszámolóhoz az analitikus nyilvántartó helyek által szolgáltatott adatok

SorszámAdatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyekAdatok köre, és tartalma
ABC
1.Nemzeti Adó- és VámhivatalAz adózók állammal szembeni kötelezettségei és az adóhatóság adózókkal szembeni tartozásai
adónemenként, adójellegű tételenként, vám-, vámjellegű tételenként, bírságok bontásban.
Adózók [adó-, adójellegű tartozásai, vám, vámjellegű, bírság] tartozásai fejében csőd-, felszámolási
eljárás során átvett eszközök (követelések) állománya
Termékdíjak miatti követelések és kötelezettségek
Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj- és bírságbevételek miatti követelések és
kötelezettségek.
Pénzmosás elleni bírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
Közúti bírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
Az ÁFA devizabevételi számlával kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
Az EU költségvetéséhez való hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségek.
2.Államadósság Kezelő Központ Zrt.Adósságkezelési célú devizaszámlák kivonatai naponta.
A központi költségvetés belföldi és külföldi hitelei, a belföldi és külföldi értékpapír kibocsátásából
származó kötelezettségek.
3.Magyar Nemzeti BankAuditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez.
4.Közbeszerzési HatóságBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
5.Nemzeti Média és Hírközlési HatóságKoncessziós díj miatti követelés devizában és forintban
6.Országos Bírósági HivatalA bíróságok által kiszabott bírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
7.Legfőbb Ügyészség Gazdasági FőigazgatóságAz ügyészségek által kiszabott bírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
8.Közigazgatási és Igazságügyi MinisztériumCégközzététel és cégnyilvántartás bevételei miatti követelések és kötelezettségek.
9.Közigazgatási és Igazságügyi HivatalKibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya.
10.Egyenlő Bánásmód HatóságBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
11.Vidékfejlesztési MinisztériumBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
Egyéb központosított bevételek (környezetvédelmi támogatások visszatérülése, vízkészlet-járulék)
miatti követelések és kötelezettségek.
12.Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési HivatalA cukorágazati hozzájárulással összefüggésben az Európai Unióval szembeni követelések és
kötelezettségek, valamint a kötelezettekkel szemben kimutatott követelések és kötelezettségek.
13.Honvédelmi MinisztériumBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
14.BelügyminisztériumBírságbevételek (objektív felelősségből származó közigazgatási bírság, építésügyi bírság,
közrendvédelmi bírság) miatti követelések és kötelezettségek.
15.BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságBírságbevételek (katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, piacfelügyeleti, közúti és egyéb bírság) miatti
követelések és kötelezettségek.
16.Országos RendőrfőkapitányságBírságbevételek (szabálysértési, felügyeleti, eljárási, közúti és egyéb bírság) miatti követelések és
kötelezettségek.
17.Nemzetgazdasági MinisztériumAz Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulások.
18.Magyar Kereskedelmi Engedélyezési HivatalEngedélyezéssel kapcsolatos bírságbevétel miatti követelések és kötelezettségek.
19.Nemzeti Munkaügyi HivatalBírságbevételek (munkavédelmi bírság, munkaügyi bírság) miatti követelések és kötelezettségek
20.Nemzeti Fogyasztóvédelmi HatóságBírságbevétellel kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
21.Nemzeti Fejlesztési MinisztériumTerületfejlesztési kölcsönök visszatérülésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatás visszatérülésével kapcsolatos követelések
és kötelezettségek.
22.Magyar Bányászati és Földtani HivatalBányajáradék, bírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
23.Nemzeti Közlekedési HatóságBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
24.Magyar Energia HivatalBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
25.Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelések, és kötelezettségek
26.Emberi Erőforrások MinisztériumaBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
27.Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és
Szolgáltatási Központ
Bírságbevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
28.Oktatási HivatalBírságbevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek
29.Gazdasági VersenyhivatalBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
30.Garantiqa Hitelgarancia Zrt.Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítéséből származó követelések és
kötelezettségek.
31.Magyar Export Import Bank Zrt.Állami kezességbeváltásból eredő követelések, a kamatkiegyenlítési rendszer keretében fennálló
követelések és kötelezettségek.
[37]
32.Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.Kárkintlévőség devizában és forintban, egyéb állammal szembeni követelések és kötelezettségek
devizában és forintban.
33.Agrár-vállalkozási Hitelgarancia AlapítványAz állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítéséből származó követelések és
kötelezettségek.
34.Erste Lakástakarék-pénztár Zrt.Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és
kötelezettségek.
35.Fundamenta - Lakáskassza Zrt.Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és
kötelezettségek.
36.OTP Lakástakarékpénztár Zrt.Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és
kötelezettségek.
37.VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai
Nonprofit Kft.
Az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek devizában és
forintban.
A központi költségvetés által korábban megelőlegezett, lezárt EU-s támogatási konstrukciókhoz
kapcsolódó átadásra kerülő Európai Unióval szembeni követelések devizában és forintban.
38.Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában
a kapcsolódó beszámolási és könyvvezetési
kötelezettség teljesítésében részt vevő szervezetek
Az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek devizában és
forintban.
A központi költségvetés által korábban megelőlegezett, lezárt EU-s támogatási konstrukciókhoz
kapcsolódó átadásra kerülő Európai Unióval szembeni követelések devizában és forintban.
39.Bírság kivetésére jogosult szervezetek, hatóságokBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek.
40.KormányhivatalokBírságbevételek miatti követelések és kötelezettségek
Egyéb központosított bevételek (vadkísérő-jegy befizetése, trófea bírálat, erdőfenntartási járulék,
halászati haszonbérleti díj, erdővédelmi járulék, állami vadászjegyek díja, földvédelmi járulék) miatti
követelések és kötelezettségek.
41.Állami Autópálya Kezelő Zrt.Az állam elektronikus útdíjból és a kapcsolódó általános forgalmi adóból származó követelései és kötelezettségei

9. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A letétek állományának alakulása
Millió forintban
MegnevezésLetéti számla egyenlege
a tárgyidőszak
elején
Letétek
pénzforgalmi
bevételei
Letétek
pénzforgalmi
kiadásai
Letétek nem
pénzforgalmi
bevételei
és kiadásai
Letéti
számla-
egyenlege
a tárgyidőszak
végén
010203040506 =
(02+03–04 ± 05)
KESZ egyéb letéti számlái
Forintszámlán nyilvántartott bűnügyi letétek
Forint letétek
Devizában nyilvántartott bűnügyi letétek
Devizában nyilvántartott zárolt valuta letétek
Devizában nyilvántartott gyámletétek
Devizában nyilvántartott hagyatéki letétek
Devizaletétek
LETÉTEK ÖSSZESEN

10. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez[38]

Az eszközök értékvesztésének alakulása[39]

Millió forintban

[40]
MegnevezésSorszámNyitó adatokTárgyévben elszámolt értékvesztésTárgyévben visszaírt/ kivezetett értékvesztésZáró adatok
bekerülési értékelszámolt értékvesztés nyitó értékebekerülési értékelszámolt értékvesztés záró értéke
12345678
Tartós részesedések01
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok02
Állam által nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök03
Egyéb hosszú lejáratú követelések04
Befektetett eszközök összesen (01+...+04)05
Adósok06
Ebből: egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések07
Állam által nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök08
Követelések az Európai Uniótól09
Szabálytalan kifizetések miatti követelések10
Egyéb követelések11
Forgóeszközök összesen (06+08+09+10+11)12
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (05+12)13

11. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Kötelezettségvállalások állományának alakulása
Millió forintban
MegnevezésSorszámCEBEBRDEIBIBRDIDAIFCMIGANemzetközi
szervezetek
összesen
12345678
Előző év(ek) kötele-
zettségvállalásából
tárgyévinyitó állománya01
pénzforgalom nélküli korrekciója ( ± )02
következő év(ek)inyitó állománya03
pénzforgalom nélküli korrekciója ( ± )04
Tárgyévi kötelezett-
ségvállalásból
tárgyévikötelezettség-vállalás05
következő év(ek)i06
összes07=05+06
Előző év(ek)i kötelezettségvállaláspénzügyi teljesítése08
Tárgyévi kötelezettségvállalás09
Összes kötelezettségvállalás10=08+09
Pénzügyileg nem teljesített előző év(ek)i kötelezettségvállalásév végi állománya11=01±02+03±04–08
Pénzügyileg nem teljesített tárgyévi kötelezettségvállalás12=07–09
ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG
VÁLLALÁS
13=11+12

Lábjegyzetek:

[1] A felvezető szöveget módosította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. § 1. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[2] Megállapította a 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[3] Megállapította a 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[4] Módosította a 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. § - a. Hatálytalan 2012.01.01.

[6] Megállapította a 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[7] Megállapította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[8] Módosította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. § 2. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[9] Megállapította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[10] Megállapította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 25. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[11] Megállapította a 351/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.01.01.

[12] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[13] Módosította a 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2011.01.01.

[14] Megállapította a 328/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[15] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[16] Módosította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. § 5. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 22. §-a. Hatálytalan 2013.03.12.

[18] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[19] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[20] Megállapította a 328/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[21] Beiktatta a 328/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[22] Megállapította a 351/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2005.01.01.

[23] Módosította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. § 6. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[24] Megállapította a 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. § -a. Hatályos 2007.01.01.

[25] Megállapította a 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[26] Megállapította a 319/2005. (XII. 26.) Korm. rendelet 21. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[27] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 789. pontja. Hatályos 2008.05.16.

[28] Megállapította a 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[29] Beiktatta a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[30] Beiktatta a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 23. §-a. Hatályos 2013.03.12.

[31] Megállapította a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[32] Módosította a 328/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[33] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[34] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[35] Megállapította a 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[36] Megállapította a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.03.12.

[37] Módosította a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 48. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[38] Megállapította a 319/2005. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[39] A címet módosította a 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. § 7. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[40] Módosította a 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. § (21) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

Tartalomjegyzék