24/2003. (VII. 7.) HM-ESZCSM együttes rendelet
a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet módosításáról
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 83. §-ának (3) bekezdésében és a hadköteles katonák jogállásáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 146. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás szerint a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítjuk:
1. §
Az R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A polgári szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálása a sorozást követően, illetve a polgári szolgálat teljesítése során a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény alapján történik."
2. §
Az R. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az alkalmasságvizsgálatok körébe tartozik a szolgálatteljesítésre és a tanulmányok folytatására képes állapot ellenőrzése a drogszűrést is beleértve."
3. §
Az R 4. §-a (3) bekezdése c) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"E minősítés esetén nincs akadálya a póttartalékos állományba tartozó hadköteles póttartalékos kiképzésének béke időszakában sem, illetve alapvetően szakszolgálat teljesítésére történő behívásának részleges vagy teljes mozgósítás elrendelésekor."
4. §
(1) Az R. 7. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A hadkötelesnek a sorozást megelőzően, illetve minden esetben, ha a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő megbetegedése, elváltozása van, az ezt igazoló orvosi okmányokat - az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra való benyújtása előtt - az illetékes háziorvosnak kell bemutatnia. Az illetékes háziorvos a bemutatott orvosi okmányokat személyi bélyegzőjének lenyomatával és aláírásával látja el, valamint intézkedik a hadköteles szükséges gyógykezeléséről."
(2) Az R. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Olyan orvosi okmány (igazolás, vizsgálati lelet, zárójelentés stb.) a sorozáson nem kerülhet értékelésre, amelyet a hadköteles illetékes háziorvosa nem láttamozott."
5. §
Az R. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Törzslap hiányában, illetve hiányosan kitöltött Törzslap esetén a hadköteles alkalmassága nem bírálható el."
6. §
Az R. 10. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A sorozással kapcsolatos, a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó okmányokat (Törzslap, szakorvosi leletek, sorozási orvosi, pszichológiai okmányok stb.) a sorozást követően zárt borítékban kell tárolni, illetve továbbítani a nyilvántartó lappal együtt. A borítékon a megyei sorozó szakfőorvos feltünteti a sorozás dátumát, az alkalmassági minősítést és a borítékot a ragasztás fölött aláírásával és személyi bélyegzője lenyomatával látja el. A borítékot csak arra illetékes orvos (sorozó-, csapat-, katonai egészségügyi intézeti orvos, felülvizsgáló bizottsági orvos) bonthatja fel, és a fentebb előírt módon kell lezárni."
7. §
Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § Fegyveres őrzés-védelmi feladatok ellátására csak az a hadköteles osztható be, aki alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül ("A") minősítéssel rendelkezik."
8. §
Az R. 45. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A speciális fegyvernemi szolgálatra tervezett hadkötelest az MH EVI-ben, illetve a 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplők esetében az MH Kecskeméti Repülő Kórházban (a továbbiakban: MH KRK) komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatokban kell részesíteni.
(5) A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot a (4) bekezdés szerinti vizsgálati eredmények alapján a Táblázat II. rovata szerint az MH EVI Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú PAB), illetve a külön jogszabály rendelkezései szerint az MH KRK Elsőfokú Repülőorvosi Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú ROB) minősíti. A bizottságok döntése ellen 7 napon belül a másodfokú FÜV bizottsághoz, illetve az MH KRK Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz lehet fellebbezni. Ezen bizottságok döntése jogerős."
9. §
(1) Az R. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó hadköteles MH KRK-ban végzett speciális alkalmassági vizsgálata alapján az alkalmasság minősítését a vizsgálati lapon "Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével" vagy "Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan", illetőleg alkalmas minősítésű esetében a légügyi hatóság előírásaiban meghatározottak szerinti "Ejtőernyős kiképzésre alkalmas" szöveggel kell megállapítani."
(2) Az R. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az ejtőernyős ugrást végző hadköteles feladatai körében a 4500 m feletti ugrás is szerepel, az alkalmassági vizsgálatokat az MH KRK-ban barokamra vizsgálattal is ki kell egészítem. Ennek eredményétől függően "magassági ugrásra alkalmas vagy alkalmatlan" szöveggel kell a minősítést megállapítani."
10. §
Az R. 47. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ha a megítélése szerint a hadköteles ejtőernyős ugrásra alkalmatlanná vált, az MH KRK elsőfokú ROB-nál kezdeményezi a fegyvernemi (ejtőernyős) szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatát."
11. §
Az R. 48. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az 1. számú példányt az MH KRK elsőfokú ROB irattárában 10 évig megőrzi."
12. §
Az R. a következő 52/A. §-sal és az azt megelőző új címmel egészül ki:
"Megkülönböztető jelzéseket használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjárművezetők egészségügyi és speciális pszichológiai alkalmasságának elbírálása
52/A. § (1) Megkülönböztető jelzéseket használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjármű vezetőjének a 2. alkalmassági csoportú "B" és "C" kategóriára érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező hadköteles jelölhető, aki "A" (katonai szolgálatra alkalmas fizikai, pszichikai korlátozás nélkül) minősítéssel rendelkezik.
(2) A jelöltet a vizsgálatot kérő alakulat által készített szolgálati jellemzéssel az MH EVI-be kell rendelni, ahol elvégzik a jelölt komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatát.
(3) Az MH EVI Pszichikai Alkalmasságvizsgáló Osztálya a jelölt vizsgálatát a közlekedés-pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatok irányelvei, módszertana és minősítési követelményrendszere szerint, a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézet által alkalmazott vizsgálati metodikára épülve, a honvédségre jellemző pályaspecifikus követelmények figyelembevételével végzi az R. 7. számú mellékletében meghatározott módszerek és követelmények alapján.
(4) Az MH EVI Foglalkozás-egészségügyi Orvosi és Pszichikai Alkalmasságvizsgáló Osztálya a vizsgálat eredménye alapján javaslatot tesz az elsőfokú PAB-nak a minősítésre.
(5) Az elsőfokú PAB az alábbi minősítést adhatja ki:
a) "megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmas",
b) "megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmatlan".
(6) A jelöltnek alkalmatlan minősítése esetén nyolc napon belül az MH EVI FÜV bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani; Az MH EVI másodfokú FÜV bizottságának döntése az R. 59. § (1) bekezdése alapján jogerős.
(7) "A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmas" minősítés a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálat idejére érvényes."
13. §
Az R. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A katonai felsőfokú oktatási intézménybe és a honvédségi ösztöndíjra pályázónak, illetve a katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak az egészségi alkalmasságát a tanulmányok végzése során a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: HM r.) 8. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott A3 rovat szerint, vagy a HM r. 8. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott A5 rovat szerint kell elbírálni, attól függően, hogy a jelentkezés, illetve a tanulmányok folytatása mely pontban szereplő fegyvernemi szakra vonatkozik. A felsőfokú oktatási intézményekben végzettek egészségi alkalmasságának elbírálása hivatásos állományba vételük előtt ugyancsak az előzőek szerint történik. A katonai középfokú oktatási intézménybe jelentkező egészségi alkalmasságát a Táblázat II. rovata szerint kell elbírálni."
14. §
Az R. 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az egészségügyi és pszichológiai alkalmasság vizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jelentkező az oktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek megfelelt."
15. §
Az R. 54. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) az 53. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti (nem hadköteles korú) személyek fizikai alkalmasságát az oktatási intézményben az érvényes egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatok után kell megállapítani. A követelményeket az 54. § (1) bekezdésében hivatkozott külön rendelkezés figyelembevételével, az életkori sajátosságoknak megfelelően kell meghatározni."
16. §
Az R. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra csak az a hadköteles pályázhat, akit már soroztak, és a sorozáson "Alkalmas katonai szolgálatra" ("A" vagy "B") minősítést kapott. A sorozás tényét és eredményét a pályázó hadköteles megfelelő okmányokkal (a sorozáson kiállított határozattal, illetve ha már sorkatonai szolgálatot is teljesített, a katonakönyvével) igazolni köteles. Az a hadköteles pályázó, aki a fenti feltételnek nem felel meg, pályaalkalmassági vizsgálatra nem irányítható, a pályaalkalmassági vizsgálat nála nem végezhető el."
17. §
Az R. 59. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ellenkező esetben a minősítés az 53. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti "I", illetve c) pontja szerinti "E" lehet."
18. §
(1) Az R. 1. számú mellékletében a 032 szakasz címe a következők szerint módosul:
"032 Drog (pszichoaktív szer) használata és a használat által okozott értelmi és viselkedészavarok (kivéve F10)".
(2) Az R. 1. számú mellékletében a 061 szakaszhoz tartozó magyarázat c) pontjának második mondata hatályát veszti.
(3) Az R. e rendelet melléklete szerinti új, 7. számú melléklettel egészül ki.
19. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a 10. és 16. § rendelkezéseit azonban 2003. június 1-jétől kell alkalmazni.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
Dr. Csehák Judit s. k.,
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
Melléklet a 2412003. (VII 7.) HM-ESZCSM együttes rendelethez
" 7. számú melléklet
a 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelethez
A megkülönböztető jelzéseket használó járművezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálata
1. Az alkalmasságvizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a vizsgált gépjárművezető rendelkezik-e az elvárt szinten mindazokkal a pszichológiai képességekkel, készségekkel, személyiségfaktorokkal, amelyek szükségesek a biztonságos gépjárművezetéshez, a mindenkori közlekedési környezethez és helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez. Továbbá, hogy a vizsgált járművezető rendelkezik-e megkülönböztető jelzést használó jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességekkel.
2. A vizsgálatnak ki kell terjednie:
- a szenzomotorikus képességek és készségek szintjének meghatározására,
- az aktivációs szint, reakciókészség meghatározására,
- a figyelmi képességek vizsgálatára,
- helyzetfelismerő és döntési készség vizsgálatára,
- a kockázatvállalási készség meghatározására,
- alkalmazkodó készség, rigiditás plaszticitás vizsgálatára,
- sziciabilitás, együttműködési készség szintjének meghatározására,
- konfliktushelyzetekben megnyilvánuló magatartásmód vizsgálatára,
- élethelyzet, életvitel, foglalkozástörténet exploráció útján történő feltárására,
- valamint az általános értelemben vett járművezetői alkalmasságot meghatározó személyiség- és képességfaktorokra.
3. Vizsgálati módszerek 3.1. Műszeres vizsgálatok:
a) Digitális tachisztoszkóp, csoportos és egyéni vizsgálat
Figyelem terjedelme, rövid idejű információ azonosítása és feldolgozása, vizuális érzékelés.
b) Komplex szenzomotoros vizsgáló és konfliktométer Választási és döntési reakcióidő mérése, információfeldolgozás gyorsasága és pontossága, színtévesztés.
c) Útvonalkövető szimulátor
Szenzomotoros koordináció, kockázatvállalás, helyzetfelismerés.
3.2. Teszteljárások:
a) Intelligenciavizsgálat.
b) Személyiségvizsgálat (CPI, Lüsher vagy Szondi, Thomas Killmann féle konfliktusteszt, exploráció).
A pályaalkalmassági vizsgálatot végző pszichológus szélsőséges vagy ellentmondásos vizsgálati eredmények esetén kiegészítő vizsgálatokat végez.
Az egyes vizsgálatok követelményszintjének, standardizálásának kialakításához szükséges standardizálási és validitási vizsgálatok elvégzéséig a műszereket gyártó cég ajánlása vehető figyelembe a műszeres vizsgálati eredmények értékelésénél.
4. Vizsgálati követelményszintek Alkalmasságot kizáró okok:
a) Elégtelen szenzomotoros teljesítmény, észlelési, döntési és mozgási tevékenység nem kielégítő szintje.
b) Közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési készség hiánya vagy nem kielégítő szintje.
c) A jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje.
d) Figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje.
e) Intellektus alacsony szintje.
f) A közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak.
g) Alacsony szintű pszichés terhelhetőség.
h) Életvitelből, élethelyzetből, vizsgálati magatartásból adódó kedvezőtlen személyiségkép."