9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet

a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 83. §-ának (3) bekezdésében, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 146. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hadkötelezettség szerint teljesítendő katonai szolgálatra és - figyelemmel a Hvt. 44. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra - a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az általános hadkötelezettség alapján fegyveres és fegyvernélküli katonai szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos és póttartalékos katonára, illetőleg az e szolgálat ellátására kötelezett és jogosult személyre (a továbbiakban együtt: hadköteles),

b) a katonai oktatási intézményekbe jelentkező, illetőleg ott tanulmányokat folytató személyekre, akik a katonai szolgálatra élethivatásként készülnek, valamint a honvédségi ösztöndíjasra (szerződéskötés előtt és tanulmányai során), továbbá

c) az alkalmasság elbírálásában részt vevő, illetőleg a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szerinti közreműködésre kötelezett szervekre és intézményekre.

(2)[1] A polgári szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálása a sorozást követően, illetve a polgári szolgálat teljesítése során a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény alapján történik.

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. §

(1) A katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság: a hadköteles olyan egészségi állapota (fizikai és pszichikai adottságai), amely alapján a hadköteles alkalmas a katonai szolgálat teljesítésére, az ezzel kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő zavartalan alkalmazkodásra és a katonai szakmai szabályok teljesítésére.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság:

a) teljes, ha a hadköteles az (1) bekezdés szerinti követelményeknek hiánytalanul megfelel,

b) korlátozott, ha a hadköteles az alkalmasnak tekinthető állapottól eltér ugyan, de ez az eltérés nem olyan mértékű, hogy a katonai szolgálat teljesítését kizárja,

c) speciális, ha a hadköteles egészségi, pszichés állapota azt is lehetővé teszi, hogy olyan speciális (kiemelt) katonai tevékenységet is végezzen, amely az átlagos fizikai vagy pszichés megterheléseket intenzitásban meghaladja, illetve más összetételben jelentkeznek, vagy az átlagostól eltérő fizikai, pszichológiai adottságokat kíván.

(3) A korlátozott alkalmasságú hadköteles egyes szolgálati beosztásokat nem láthat el, illetőleg mentesül egyes, a katonai szolgálattal együttjáró, de nem alapvető követelmények teljesítése alól.

(4) A katonai szolgálat teljesítése során a hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságát - az (5) bekezdés d) pontjára figyelemmel - betegség, baleset bekövetkezésekor ismételten el kell bírálni.

(5) Az alkalmassági vizsgálat és a felülvizsgálat célja a hadköteles

a) alkalmassági fokozatának, és

b) speciális alkalmasságának megállapítása, valamint

c a hadkötelesnek a szolgálatteljesítés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a szolgálati kötelmekkel való összefüggés véleményezése, továbbá

d) a szolgálatképesség átmeneti megszűnése vagy tartós korlátozottsága miatt a szolgálat teljesítése alóli időleges felmentés engedélyezése.

(6)[2] Az alkalmasságvizsgálatok körébe tartozik a szolgálatteljesítésre és a tanulmányok folytatására képes állapot ellenőrzése a drogszűrést is beleértve.

3. §

(1) Az egészségi alkalmasság elbírálása az orvosi és a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek és e rendelet 1. számú mellékletét képező "A betegségek és fogyatékosságok táblázata" (a továbbiakban: Táblázat) szerinti alkalmassági követelményeknek az egybevetésével történik.

(2) A Táblázat a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 10. reviziója szerinti sorrendben és megjelöléssel tartalmazza az egyes betegségeket, fogyatékosságokat, melyek háromjegyű számmal jelölve a Táblázat szakaszát képezik. A szakaszok egyjegyű számok szerinti alszakaszokra tagolódnak, melyek az adott betegség, fogyatékosság súlyosságát, funkcionális következményeit tüntetik fel.

(3) A Táblázat római számmal (I-II-III.) jelölt rovatokat is tartalmaz, amelyek az egyes állománycsoportok megjelölésére szolgálnak.

(4) A Táblázat a rovatok szerinti alkalmassági fokozatot a rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti betűjelzéssel az alszakaszokhoz kapcsoltan tartalmazza.

4. §

(1) A Hvt. 83. §-ának (2) bekezdése szerinti - a sorozáskor, a katonai szolgálat teljesítése során, valamint a hadkötelezettség teljes időtartama alatt megállapítható - alkalmassági fokozatok és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

a) "Alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül" ("A");

b) "Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással" ("B");

c) "Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre" ("C");

d) "Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan....... év ........... hó ......ig" ("I");

e) "Katonai szolgálatra alkalmatlan" ("E").

(2) A Táblázat egyes alszakaszainál található "KLGS" jelzés, azaz "Különleges (egyéni) elbírálás" nem minősítést, hanem választási lehetőséget jelent a 4. § (1) és (4) bekezdése szerinti alkalmassági fokozatok között.

(3) A katonai szolgálatra alkalmas minősítések szakmai értelmezése:

a) "Alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül" ("A") minősítés esetén a hadköteles - a speciális alkal-masságú beosztásokat kivéve - bármely katonai beosztást elláthat;

b) "Alkalmas katonai szolgálatra fogyatkozással, fizikai és/vagy pszichikai korlátozással" ("B") minősítés különösen szemészeti, hallószervi, kisfokú szellemi (idegrendszeri) elváltozásoknál és olyan kórképek esetén állapítható meg, amelyek enyhe fokú (funkcionális szempontból elhanyagolható) maradványtünetek visszahagyásával gyógyultak. A fogyatkozással összhangban csak olyan korlátozások, felmentések előírására kerülhet sor, amelyek a katonai szolgálat teljesítését nem vagy alig befolyásolják;

c)[3] "Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre" ("C") minősítés esetén a betegség, illetve a kórállapot csak olyan fokú, hogy teljes és végleges alkalmatlanságot nem okoz, de teljesértékű sorkatonai kiképzésre - béke időszakában - a hadköteles nem alkalmas. E minősítés esetén nincs akadálya a póttartalékos állományba tartozó hadköteles póttartalékos kiképzésének béke időszakában sem, illetve alapvetően szakszolgálat teljesítésére történő behívásának részleges vagy teljes mozgósítás elrendelésekor.

(4) A speciális (egyes fegyvernemi) katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása a sorozást követően a rendelet 45. §-ának a rendelkezései szerint történik.

5. §

(1) A Táblázat egyes rovatainak figyelembevételével a hadköteles egészségi alkalmasságát

a) a Táblázat I. rovata szerint a hadköteles alkalmasságát - ideértve a tartalékos parancsnoki képzésre tervezettekét is - a sorozáskor, a honvéd (rendfokozat nélküli) és a tisztes alkalmasságát a katonai szolgálat teljesítése, illetve a hadkötelezettség teljes időtartama alatt;

b) a Táblázat II. rovata szerint az egyes speciális fegyvernemi szolgálatra tervezett hadköteles alkalmasságát a sorozás után;

c) a Táblázat III. rovata szerint a tartalékos tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes alkalmasságát a hadkötelezettség teljes időszakában kell elbírálni.

(2) Az egyes betegségek, illetve fogyatékosságok elbírálásakor a Táblázat megfelelő szakaszát, illetve alszakaszát és az ehhez tartozó magyarázatban [a szakaszok a)-e) pontjai] foglaltakat az egyes rovatokhoz kapcsolva együttesen kell alkalmazni.

(3) Ha a vizsgálatok során olyan betegséget, fogyatékosságot állapítanak meg, amely a Táblázatban nem szerepel, az alkalmasságot a betegséget, fogyatékosságot leginkább megközelítő kórforma figyelembevételével kell elbírálni.

(4) Több betegség, fogyatékosság megállapítása esetén, ha azok egyike sem olyan fokú, hogy a Táblázat alapján alkalmatlan minősítést eredményezne, de az orvosi, pszichológusi megítélés szerint a hadköteles általános állapota az alkalmatlan minősítést indokolja az eljáró bizottság alkalmatlan döntést hoz.

II. Fejezet

A SOROZÁS ELŐTTI EGÉSZSÉGI VIZSGÁLATOK ÉS AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG ELŐZETES ELBÍRÁLÁSA

A hadköteles korba lépő férfi előzetes orvosi vizsgálata

6. §

(1) A jegyző a Hvt. 71. §-ában meghatározott jogkörében eljárva határozatban kötelezi a hadkötelest előzetes orvosi vizsgálaton történő megjelenésre.

(2) A jegyző a határozattal egyidejűleg a hadkötelesnek átadja - a hadkiegészítő parancsnokság által rendelkezésére bocsátott - a rendelet 2. számú melléklete szerinti Hadköteles Egészségügyi Törzslapja (a továbbiakban: Törzslap) megnevezésű nyomtatványt a személyi adatok (Törzslap 1. pontja) feltüntetésével.

7. §

(1) A jegyző határozata alapján a hadköteles a Törzslappal választott háziorvosánál, ennek hiányában a lakóhelye szerint illetékes háziorvosnál (a továbbiakban: illetékes háziorvos) köteles jelentkezni.

(2) Az illetékes háziorvos a nála jelentkező hadköteles személyazonosságának ellenőrzése után elvégzi a hadköteles vizsgálatát és annak eredményét a Törzslapon rögzíti. A Törzslapot aláírásával és személyi orvosi bélyegzőjével hitelesíti.

(3) Az illetékes háziorvos a hadkötelest sorozás előtti orvosi vizsgálata során a szükségesnek ítélt kiegészítő (labor, EKG, szakorvosi vizsgálat stb.) vizsgálatokra beutalja. Az oktatási intézményben tanuló esetében az ifjúsági (iskola) orvos - az illetékes háziorvos megkeresésére - a hadköteles egészségi állapotáról a rendelkezésére álló dokumentáció, illetve vizsgálat alapján aláírásával és személyi bélyegzőjével hitelesített adatot szolgáltat, melyet a hadköteles az illetékes háziorvosnak juttat el.

(4) A tüdőgondozói szűrővizsgálati lelet beszerzéséről a Korm. r. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a hadkötelest nyilvántartásba vevő hadkiegészítő parancsnokság gondoskodik.

(5) A vizsgálatok eredményét nemleges esetben "neg." vagy "norm." jelzéssel, kórállapot esetén magyar nyelvű kórismével (kivételek az általánosan használt mozaik szavak, pl. WPW syndroma, illetőleg a szerzői nevekkel ellátott kórismék pl. Hodgkin-kór) olvashatóan kell feljegyezni.

(6) A vizsgálatok összegzését végző háziorvos nemleges esetben "egészséges" szöveg beírásával, kórállapot észlelésekor az (5) bekezdésben foglaltak szerint jegyzi fel a vizsgálatok eredményét. A háziorvos a katonai szolgálatra való alkalmasságot nem véleményezheti.

(7) Az illetékes háziorvos a megfelelően kitöltött Törzslapot és a szükségesnek ítélt kiegészítő vizsgálatok adatait tartalmazó leleteket eredetben csatolva haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

(8)[4] A hadkötelesnek a sorozást megelőzően, illetve minden esetben, ha a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő megbetegedése, elváltozása van, az ezt igazoló orvosi okmányokat - az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra való benyújtása előtt - az illetékes háziorvosnak kell bemutatnia. Az illetékes háziorvos a bemutatott orvosi okmányokat személyi bélyegzőjének lenyomatával és aláírásával látja el, valamint intézkedik a hadköteles szükséges gyógykezeléséről.

(9) A hadkiegészítő parancsnokság a sorozásra rendelő felhívásában a hadkötelest tájékoztatja az orvosi vizsgálattal kapcsolatos teendőiről.

(10)[5] Olyan orvosi okmány (igazolás, vizsgálati lelet, zárójelentés stb.) a sorozáson nem kerülhet értékelésre, amelyet a hadköteles illetékes háziorvosa nem láttamozott.

Egyéb egészségügyi adatszolgáltatás

8. §

(1) A Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alól mentes személyekről a Szükséges egészségügyi és egyéb adatokat - évente november 30-ig - az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak az az egészségügyi és egyéb intézmény küldi meg, amely e személyek vizsgálatát, kezelését, testi és szellemi gondozását végzi.

(2) A Korm. r. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti intézet [Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)] az orvosszakértői vélemény eredeti példányának megküldésével értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot azon hadkötelesről, akinek a munkaképesség-csökkenése - véglegesen vagy ideiglenesen - a 36%-ot eléri.

(3) Mindazon egészségügyi intézmény, amely a hadköteles korban lévőről a Hvt. 75. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodást megállapítja 8 napon belül tájékoztatást ad az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott egészségi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett orvosi okmány formájában küldi meg az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. Az orvosi okmányokat az azt kiállító személy hivatalos (személyi orvosi) bélyegzőjével és aláírásával hitelesíti.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt személyekről a kötelező adatszolgáltatást a sorköteles korba lépéskor, illetve az egészségkárosodás megállapításakor kell teljesíteni.

9. §

A sorozást megelőző orvosi (szakorvosi) kivizsgálásokat tartalmazó Törzslap adatai, az egészségügyi intézmények által megküldött eredmények, értesítések, a 8. § (2) bekezdése szerinti szakvélemény, a hadköteles által az adatkérő (-közlő) lapon megjelölt, és a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó egyéb adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa:

a) a Nyilvántartó lapon "a Hvt. 81. § (2) bekezdés ... pontja alapján sorozás alól mentesítendő" szövegezéssel tesz javaslatot a hadkiegészítő parancsnoknak a hadköteles sorozás alóli mentességére, illetőleg

b) előzetes véleményt nyilvánít a hadköteles katonai egészségi alkalmasságáról, amelyet a Törzslapon a következők szerint jegyez fel: "sorozható", "sorozható... évtől", "sorozható, de várhatóan alkalmatlan".

MÁSODIK RÉSZ

A HADKÖTELES SOROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

III. Fejezet

A HADKÖTELES ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A SOROZÁSON

10. §

(1) A sorozásra rendelt hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságát az első fokú, illetőleg a másodfokú sorozóbizottság állapítja meg. A döntéshez szükséges orvosi és pszichológusi minősítést a bizottság tagjaként működő sorozó szakorvosok és a sorozó szakpszichológus (a továbbiakban: sorozóorvos, sorozó pszichológus) szolgáltatják. A sorozóorvos és a sorozó pszichológus egymás szakvéleményét nem bírálhatják felül.

(2) Az alkalmasság elbírálása:

a) a Törzslap adatain,

b) a korábban végzett orvosi vizsgálatok adatain (kórházi zárójelentések, szakorvosi vizsgálati leletek, orvosi igazolások stb.),

c) a sorozóorvosoknak és a sorozó pszichológusnak a sorozáson személyesen végzett vizsgálatainak eredményein, valamint

d) a sorozóbizottság által elrendelt szakorvosi vizsgálatok megállapításain alapul.

(3) A "B", "C", "I" és "E" minősítés indokát képező betegség, illetve fogyatékosság kórismézéséhez a Táblázat b) pontjában előírt diagnosztikai követelmények az irányadók.

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti okmányok bizonytalan vagy szakmailag ellentmondásos adatokat tartalmaznak, illetőleg hitelességük tekintetében kételyek merülnek fel, a sorozóbizottság (a hadkiegészítő parancsnokság gyakorlatának megfelelően) a progresszív betegellátás szabályai szerint a területileg hatáskörrel rendelkező egészségügyi intézményben a vizsgálatok ismételt elvégzésére intézkedik. Ebben az esetben a hadköteles a 7. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettsége alól mentesül.

(5) Egyes leggyakrabban előforduló betegségcsoportok esetében (pl. ideg-elme betegségek, kórállapotok), ha gyakran kell igénybe venni polgári szakorvosi konzultációt (pl. pszichiáter szakvéleményét) célszerű, ha az adott betegségcsoport szakorvosa a sorozás helyszínén végzi tevékenységét. Erre vonatkozólag a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa a polgári egészségügyi intézmény (pl. szakorvosi rendelőintézet) vezetőjével megállapodhat, melynek alapján a hadkiegészítő parancsnokság vezetője a szakorvossal - a sorozó szakorvosokkal egyező feltételekkel - szerződést köt.

(6)[6] Törzslap hiányában, illetve hiányosan kitöltött Törzslap esetén a hadköteles alkalmassága nem bírálható el.

(7)

Ha a hadkötelesnél az illetékes orvosszakértői bizottság 36% vagy azt meghaladó %-ban állapított meg munkaképesség-csökkenést és egyúttal nem mentesült a sorozás alól, a hadköteles részére "Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...... év ........ hó ....-ig", illetve "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést kell adni a megállapított munkaképesség-csökkenés ideiglenes, illetve végleges jellegének megfelelően.

(8) "Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan..... év ...... hó .......ig" fokozat megállapításakor a sorozóbizottság határozatában - a Korm. r. 63. §-ának rendelkezései szerint - a szolgálathalasztásról és annak időtartamáról is dönt.

(9) A sorozóbizottság a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a hadköteles személyes megjelenése nélkül állapítja meg a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alól mentes hadköteles egészségi alkalmasságát. Ha a megküldött orvosi igazolások az elbíráláshoz elégtelenek, azok kiegészítését kell kérni a 8. § (1) bekezdésben megjelölt intézménytől.

(10)[7] A sorozással kapcsolatos, a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó okmányokat (Törzslap, szakorvosi leletek, sorozási orvosi, pszichológiai okmányok stb.) a sorozást követően zárt borítékban kell tárolni, illetve továbbítani a nyilvántartó lappal együtt. A borítékon a megyei sorozó szakfőorvos feltünteti a sorozás dátumát, az alkalmassági minősítést és a borítékot a ragasztás fölött aláírásával és személyi bélyegzője lenyomatával látja el. A borítékot csak arra illetékes orvos (sorozó-, csapat-, katonai egészségügyi intézeti orvos, felülvizsgáló bizottsági orvos) bonthatja fel, és a fentebb előírt módon kell lezárni.

A hadköteles egyes feladatai

11. §

(1) Az illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozásra rendelő felhívásában foglaltak alapján a hadköteles a rendelkezésére álló orvosi okmányai eredeti példányát bemutatás és egy fénymásolt példányát átadás céljából a sorozásra köteles magával vinni.

(2) Ha a hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítésében a Hvt. 81. § (2) bekezdésében felsorolt betegsége vagy kóros állapota miatt tartósan akadályozott és nem részesül intézeti gondozásban, az állapotáról szóló orvosi vagy egyéb okmányt a tartására, gondozására kötelezett személy szerzi be és juttatja el a jegyzőnek.

(3) Ha a hadköteles járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének, az akadályoztatását köteles a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak haladéktalanul írásban bejelenteni. A bejelentéshez a járóképtelenségét igazoló orvosi okmányt eredetben csatolnia kell.

A pszichológiai alkalmasság vizsgálata és elbírálása

12. §

(1) Az első és a másodfokú sorozóbizottságok munkájában tagként szakpszichológus vesz részt, akinek feladata a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai szűrővizsgálata és ennek alapján a pszichológiai alkalmassági fokozat megállapítása.

(2) Az első fokú sorozáson valamennyi hadkötelesnél pszichológiai szűrővizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy már a sorozáskor kiszűrésre kerüljön az a hadköteles, aki fogyatékos szellemi képessége, éretlensége, durva magatartászavara, ideggyengesége, narkomániája vagy elmebetegsége miatt véglegesen vagy ideiglenesen alkalmatlan arra, hogy katonai közösségbe kerüljön.

(3) A (2) bekezdés szerinti szűrővizsgálat keretében meg kell határozni a hadköteles értelmi képességeit, kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati jellemzőit.

(4) A sorozásban részt vevő sorozó pszichológus tesztek értékelésével, kérdőíves vizsgálatokkal, valamint célzott beszélgetéssel (exploráció) tesz eleget az (1)-(3) bekezdés szerinti feladatának.

13. §

A pszichológiai alkalmasság fokozatai:

a) "Pszichológiailag alkalmas" az a hadköteles, akinek a szellemi képességei és személyiségének fejlettsége alapján várható, hogy katonai szolgálata idején képes megfelelő alkalmazkodásra, illetőleg a sajátos szervezettségű katonai közösségbe be tud illeszkedni és a katonai szolgálat idegi-pszichikai megterhelését várhatóan károsodás nélkül képes elviselni.

b) "Pszichológiailag korlátozással alkalmas" katonai szolgálatra [4. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti minősítés] az a hadköteles, aki az a) pont szerinti követelményeknek pszichikai jellemzői miatt csak részben felel meg, de alkalmasságát kizáró ok nem állapítható meg. E fokozat megállapításának akkor van helye, ha az egyes mentális képességek hiánya mutatható ki, és ez a magatartásban és a környezethez való alkalmazkodásban is megnyilvánul ugyan, azonban a hadköteles még rendelkezik azokkal a minimum képességekkel, amelyek az együttműködésre, a másokkal való huzamos tevékenység végzésére, szabályok, utasítások megértésére és elsajátítására képessé teszik.

c) "Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan" az a hadköteles, aki a pszichológiai alkalmasság követelményeinek a sorozáskor teljes mértékben nem felel meg, azonban pszichikai állapotában, fejlődésében, érési folyamatában kedvező változás valószínűsíthető.

d) "Pszichológiailag alkalmatlan" az a hadköteles, akinek a pszichikai fejlettségében, illetve funkcióiban jelentős mérvű elmaradás vagy fogyatkozás, illetve a lelkiműködések kifejezett zavara áll fenn. A képességek terén a funkciócsökkenés olyan mérvű, hogy a hadköteles a környezethez önállóan alkalmazkodni nem tud, illetve azokkal a minimum képességekkel sem rendelkezik, amelyek a tartós együttműködést, a másokkal való közös tevékenység végzését még lehetővé tennék és ezen állapotában kedvező változás a jövőben sem várható.

14. §

(1) Pszichológiailag alkalmatlan minősítés állapítható meg, ha a hadköteles

a) intelligencia quotiense [az életkorral korrigált, értelmi képességeket mérő papír-ceruza teszt (a továbbiakban: IQ)] 70 vagy az alatti értéket mutat;

b) a kérdőíves vizsgálatok és az explorátió eredményeként kóros hátterű magatartászavarra (deviancia) vagy súlyos fokú ideggyengeségre (neurosis), továbbá

c) bármilyen etiológiájú narkomániára, illetve bármilyen hátterű öngyilkossági kísérlet lehetőségére utaló adatok, illetve jelek állapíthatók meg.

(2) Ha a hadköteles IQ-ja 71 és 90 közötti értéket mutat - az explorációs vizsgálat eredményére támaszkodva - mérlegelhető a 13. § b) pontja szerinti minősítés megállapítása.

(3) Ambuláns pszichiátriai szakvéleményt kell kérni:

a) az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben, illetve

b) ha a pszichológiai vizsgálatok (teszt, kérdőív, exploráció) kóros pszichikai állapotra, pszichiátriai betegségre utalnak és ennek alapján alkalmatlan, illetve ideiglenesen alkalmatlan minősítés állapítható meg, továbbá

c) nem egyértelmű, illetve bonyolultabb döntési helyzetben, vagy a bizottság tagjai között felmerülő véleménykülönbség esetén.

A szakvélemény a katonai alkalmasságra vonatkozó javaslatot nem tartalmazhat.

(4) A sorozó pszichológus a sorozáson megállapított pszichológiai alkalmassági fokozatra vonatkozó véleményét "Pszichológiai vizsgálati lapon" jegyzi fel. A pszichológiai vizsgálati lapot a hadköteles nyilvántartó lapjában, az egészségügyi okmányokkal együtt, zárt borítékban kell tárolni.

Az egészségi alkalmasság vizsgálata és elbírálása

15. §

(1)[8] A sorozáson "Sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lap"-on (a továbbiakban: sorozási lap*) röviden fel kell tüntetni a hadköteles egészségi panaszait és minden jelentős klinikai elváltozást, amely az élettanilag elfogadottól (a normálistól) eltér. A sorozási lapot a hadköteles nyilvántartó lapjában, az egészségügyi okmányokkal együtt, zárt borítékban kell tárolni.

(2) Az előzetes és a sorozáson végzett orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredménye, valamint a rendelkezésre álló szakorvosi leletek alapján megállapított alkalmassági fokozatot a sorozóorvosok jegyzik be.(bélyegzik be) a hadköteles nyilvántartó lapjának megfelelő rovatába.

(3) A kimutatott betegség, illetve fogyatékosság miatt megállapított "B", "C", "I", "E" minősítés esetén a magyarul (illetve szerzői név és közismert rövidítés esetén latinul) feltüntetett kórisme mellett a Táblázat megfelelő szakaszát, alszakaszát és rovatát is meg kell jelölni (pl. 165/3. I. "E"). A bejegyzést aláírással és személyi orvosi bélyegzővel kell hitelesíteni.

(4) "Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással" ("B") és "Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre" ("C") alkalmassági fokozatú hadkötelesről a sorozóorvosok és a sorozó pszichológus a sorozási lapon feljegyzést készítenek, amely tartalmazza a szükségesnek ítélt korlátozásokat, felmentéseket.

(5) A sorozóbizottság tagjai között felmerülő, a hadköteles egészségi alkalmasságára vonatkozó véleménykülönbséget a hadköteles távollétében kell megvitatni.

(6) Az egészségügyi statisztikai ív vezetése a sorozóorvosok feladata. A Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetében (a továbbiakban: MH EVI) végzett vizsgálatok eredményeit az intézetben rendszeresített egészségi pályaalkalmasságvizsgálati lapon (a továbbiakban: pályaalkalmassági lap) kell rögzíteni.

A deviáns (társadalmi beilleszkedési zavarban szenvedő) hadköteles alkalmasságának előzetes elbírálása

16. §

(1) A Korm. r. 64. §-ának d)-e) pontjai szerinti deviáns (társadalmi beilleszkedési zavarral, a továbbiakban: TBZ) rendelkező hadkötelesek esetében az egészségi alkalmasság előzetes elbírálását az MH EVI sorozóorvosai és sorozó pszichológusai végzik.

(2) A TBZ személyek alkalmasságának előzetes elbírálása orvosi és pszichológusi vizsgálatból áll. Szükség esetén részletes pszichiátriai (elmekórtani) vizsgálatot is kell végeztetni.

(3) A pszichológiai vizsgálatoknak ki kell terjedniük a vizsgált személy

a) értelmi képességeire,

b) egyéni érzelmi-indulati életére,

c) konfliktusmegoldó képességére,

d) adaptációs képességére,

e) önismeretre, énképre, egyéni értékrendszerre, valamint

f) az életút és a családi háttér jellemzőire.

(4) Az első fokú sorozóbizottság - a hadköteles alkalmasságáról, illetőleg katonai szolgálatra történő behívha-tóságáról - az MH EVI (1) bekezdésben meghatározott véleménye alapján dönt.

A póttartalékos és a tartalékos katona egészségi alkalmassága

17. §

(1) A póttartalékos és a tartalékos hadköteles katonai szolgálatra történő behívásakor az alkalmasságát a sorozáskor megállapított, vagy ha azt a korábbi katonai szolgálata idején, illetve azt követő időszakban (felülvizsgálat, ismételt sorozás) megváltoztatták az ennek megfelelő alkalmassági fokozat szerint kell figyelembe venni.

(2) Ha a póttartalékos és a tartalékos a behívásáig a Hvt. 84. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmassága újbóli megállapítását kérte, vagy a katonai szolgálatra való bevonulásakor a szolgálata ellátását érintő betegségének (fogyatékosságának) bejelentése alapján történt vizsgálat eredményeként nem kerül a katonai szervezethez átadásra - az ideiglenes alkalmatlansága kivételével - alkalmassága újbóli megállapítása céljából a legközelebbi sorozásra kell rendelni.

(3) Nem kell sorozásra rendelni azt a póttartalékos és tartalékos hadkötelest, akinek a (2) bekezdés szerinti kérelme benyújtásával egyidejűleg bemutatott szakorvosi igazolások alapján az új alkalmassági foka, illetve a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alóli mentessége egyértelműen megállapítható.

Az egészségi szolgálathalasztás

18. §

A sorozás után bekövetkezett betegsége (balesete) esetén a hadköteles részére szolgálathalasztás (ideiglenes alkalmatlanság) engedélyezhető. Az engedélyezésre - a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára - a hadkiegészítő parancsnok jogosult.

IV. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSA A KATONAI SZOLGÁLATRA TÖRTÉNŐ BEVONULÁSKOR

19. §

(1) A katonai szolgálatteljesítés (átadás) helyén az egészségi problémát jelző hadkötelest meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a hadkiegészítő parancsnokság által biztosított sorozóorvos végzi, aki a vizsgálata alapján javaslatot tesz a bevonuló átadásáról vagy elbocsátásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a hadkiegészítő parancsnokság képviselője (átadó) dönt a bevonuló átadásáról vagy elbocsátásáról.

(3) Nem adható át az a hadköteles, aki a behívását megelőző időszakban olyan egészségi károsodást szenvedett, amelynek várható gyógytartama az átadás időpontjában a 30 napot meghaladja, vagy ha az egészségkárosodása miatt egészségi alkalmasságát újra minősíteni kell.

(4) A Hvt. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti, a besorozott hadkötelesnek a 17. életéve betöltése után, de még a 18. életéve betöltése előtt történő behívásához előírt korengedményes alkalmassági vélemény adására az MH EVI jogosult. A vizsgálatra rendelésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság intézkedik.

20. §

(1) A katonai szolgálatra bevonult és átadott hadköteles teljes körű, általános orvosi vizsgálatát a csapatorvos végzi, azonban egészségi alkalmassági fokozatát nem változtathatja meg. A hadköteles pszichológiai vizsgálatát a csapatnál nem kell végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat és a sorozás egészségügyi dokumentációja (Törzslap, sorozási lap), valamint az egyéb vizsgálatok eredményei alapján a csapatorvos

a) kiállítja a hadköteles egészségügyi könyvét;

b) javaslatot tesz arra, hogy a hadköteles milyen beosztás ellátására alkalmas, figyelembe véve a korlátozással alkalmas minősítést is;

c) előkészíti a korlátozások és a felmentések parancsjavaslatait és a parancs kihirdetése után gondoskodik arról, hogy a korlátozásokról és felmentésekről szóló igazolással a hadkötelest 24 órán belül a katonai szervezet személyügyi szerve lássa el;

d) intézkedik, hogy a korlátozással alkalmas hadköteles a katonai szolgálata során az egészségi állapotának megfelelő orvosi (pszichológusi) gondozásban részesüljön.

21. §[9]

Fegyveres őrzés-védelmi feladatok ellátására csak az a hadköteles osztható be, aki alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül ("A") minősítéssel rendelkezik.

HARMADIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATÁT TELJESÍTŐ HADKÖTELES ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

V. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

22. §

(1)[10] Külön jogszabály rendelkezése* szerint a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a hadköteles katona;

b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka;

c) a katonai szervezet orvosa, katonai kórház főorvosa vagy ennél magasabb beosztású orvosa.

(2) Ha a hadköteles katona szolgálatképtelensége várhatóan a 60 napot meghaladja, alkalmasságának felülvizsgálatát az (1) bekezdés c) pontja szerinti orvosnak kezdeményeznie kell.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

23. §

(1) A felülvizsgálat során az alkalmasság ismételt megállapításához a következő okmányok szükségesek:

a) a sorozással kapcsolatos egészségügyi és pszichológiai okmányok (Törzslap, sorozási lap, pszichológiai vizsgálati lap) fénymásolatban,

b) egészségügyi könyv,

c) kórtörténeti lap (járóbetegnél vizsgálati karton),

d) csapatorvosi vélemény,

e) parancsnoki vélemény,

f)[11] felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat)*.

(2) A d) és e) pontok szerinti okmányokat nem kell beszerezni, ha az egészségi alkalmasság azok nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - szükség esetén - a következő okmányokat is el kell készíteni:

a)[12] "Adatlap a szolgálati betegségről"** (a továbbiakban: Adatlap), ha a betegség szolgálati eredetét is véleményezni szükséges,

b) a megismételt kivizsgálás eredményének összegezését külön lapon, ha erre sor került,

c) a fellebbezés alapján hozott másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos számú példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezethez történt továbbítása után került sor.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

24. §

(1) Az alkalmasság elbírálásához a hadköteles betegsége vagy egészségkárosodása megállapításán kívül meg kell ismerni az élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterheléseit (követelményeket), továbbá a hadköteles korábbi teljesítőképességéhez viszonyított, és a közvetlen környezet által is tapasztalható változásokat. Ezeket az adatokat a hadköteles állományilletékes parancsnoka szolgáltatja.

(2) Parancsnoki véleményt alegység szintű elöljáró is készíthet, azonban e véleményt az állományilletékes parancsnok (vagy helyettese) láttamozza. A véleményt el kell látni a katonai szervezet bélyegzőjének lenyomatával.

(3) Nem szükséges parancsnoki vélemény, ha a betegség olyan súlyos, hogy egyértelműen indokolt az alkalmatlan minősítés megállapítása, és ehhez elégséges az orvosi vélemény figyelembevétele. Ilyen esetben az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményező főorvos a vélemény beszerzésétől saját hatáskörében eltekinthet, de ezt a körülményt a FÜV táblázatban köteles feltüntetni.

(4) Ha az alkalmasság felülvizsgálatát a hadköteles alapellátását végző orvos kezdeményezi, a hadköteles állapotáról, szolgálati körülményeiről, a környezete által vagy személyesen tapasztalt és orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi jelentést készít, és azt - két példányban - megküldi a kivizsgálást végző kórház (rendelőintézet) osztály-(szakrendelés)vezető főorvosának.

(5) Ha a betegség (baleset) a szolgálati kötelmekkel összefüggő, a csapatorvosi véleményben az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján közölni kell a betegség (baleset) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb jelentési kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).

25. §

(1) Ha az alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságát a kórházi kezelés során állapítják meg, a hadkötelesről készítendő parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot kezdeményező, illetve az azt előkészítő főorvos kéri meg a hadköteles állományilletékes parancsnokától, aki a véleményét a telefonon (faxon) történő megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(2) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére az alapellátást végző orvos a telefonon (faxon) történő megkereséstől számított 8 napon belül köteles a betegről a rendelkezésére álló, részletes orvosi adatokat véleményével ellátva részére megküldeni.

(3) A hadköteles felülvizsgálatához szükséges - a 23. § (1) bekezdésében szereplő - egészségügyi adatokat tartalmazó okmányokat az MH EVI főigazgatója, illetőleg a szakmailag illetékes igazgató kérésére az okmányokkal rendelkező katonai szervezetek vezetői soron kívül az MH EVI rendelkezésére bocsátják.

(4) Ha a felülvizsgálatot nem a honvédkórház orvosa kezdeményezi, a kérelmet az utaltság szerinti, illetőleg kijelölt honvédkórház főigazgatójának kell megküldeni.

VI. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

Részvétel a felülvizsgálaton

26. §

(1) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadköteles a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha

a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, vagy

b) büntetőeljárás alatt áll.

(2) Az alkalmasságot első fokon felülvizsgáló bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal részt vehet a hadköteles állományilletékes katonai szervezetének orvosa, illetőleg a képviselője (a továbbiakban: képviselő) is. A képviselő részvételét - szolgálati úton - a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnöke is kezdeményezheti. A felülvizsgálat során szükséges orvosi vizsgálaton a képviselő - ha nem orvos - nem lehet jelen.

(3) A képviselő a bizottsági ülésre olyan szolgálati környezettanulmánnyal készül fel, amely a beteg szellemi és fizikai állapotának, valamint magatartásának egészségi szempontból jelentős és értékelhető tényadatait tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés szerinti képviselőnek a távolmaradása a felülvizsgálati eljárást nem akadályozza.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

27. §

(1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más (polgári) gyógyintézet végzi.

(2) A hadkötelest a vizsgálatok elvégzésére kórházi osztályra kell felvenni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme a járóbeteg-szakrendelésen is megnyugtatóan megállapítható, a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. Az alkalmasság elbírálásáért felelős bizottság elnöke ilyenkor is elrendelheti a hadköteles kórházi osztályon történő kivizsgálását.

(3) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt hadköteles alkalmasságának felülvizsgálata szükséges, az állományilletékes csapatorvosnak intézkednie kell honvédkórházba történő áthelyezésére, ha a hadköteles szállítható állapotban van és áthelyezése állapotának rosszabbodásával nem jár.

(4) Ha a felülvizsgálandó hadköteles korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost a honvédkórház főigazgatója jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetőleg kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(5) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hadköteles kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(6) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(7) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie.

(8) A hadkötelesnek a felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik.

VII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Az első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság

28. §

(1) A három tagból álló első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottságokat (a továbbiakban: első fokú FÜV bizottság) a honvédkórházakban kell működtetni. A bizottság elnöki teendőit a honvédkórház főigazgató gyógyító feladatok irányítását végző helyettese (igazgatója), távollétében a helyettesítésével megbízott főorvos látja el.

(2) Az első fokú FÜV bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve ha az osztályvezető főorvos egyúttal MH főszakorvos is a másodfőorvos vesz részt a bizottság munkájában.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata.

(4) Az első fokú FÜV bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

29. §

(1) Az első fokú FÜV bizottság az adott honvédkórház utaltságának megfelelő illetékességi körben működik. Jogosultsága:

a) a rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági döntések meghozatalára,

b) hadköteles katona esetében az egészségügyi szabadság legfeljebb 60 nap időtartamig történő meghosszabbítására,

c) a csapatorvos javaslata alapján egyes szolgálati kötelezettség alóli végleges felmentés engedélyezésére terjed ki.

(2) A bizottság jogköre a 4. § (1) bekezdésének c), d) és e) pontjai szerinti alkalmassági döntések meghozatalára nem terjed ki. Ha megítélése szerint ilyen döntés meghozatala indokolt, akkor az elnök az iratokat haladéktalanul a másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú FÜV bizottság) továbbítja. Ugyanígy jár el, ha döntése ellen fellebbezéssel éltek.

A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság

30. §

(1) A háromtagú másodfokú FÜV bizottság az MH EVI-ben működik. A bizottság elnöki teendőit az MH EVI felülvizsgálatot végző szervezeti elemének (a továbbiakban: FÜV osztály) vezetője, távollétében helyettese látja el.

(2) A bizottság tagjaiként a FÜV osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a bizottság tevékenységében, a döntések meghozatalában.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a másodfokú FÜV bizottság elnökének a feladata.

31. §

(1) A másodfokú FÜV bizottság országos hatáskörrel rendelkezik és jogosultsága a következőkre terjed ki:

a) első fokon dönt, ha az alkalmassági minősítésre tett javaslat a rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c), d) és e) pontja szerinti;

b) másodfokon (jogerősen) dönt a fellebbezés útján hozzá utalt első fokú döntések esetében;

c) véleményezi a betegség, baleset katonai kötelmek teljesítésével való összefüggését.

(2) A másodfokú FÜV bizottság az alkalmasság valamennyi fokozatát, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. A hozzá utalt első fokú döntést megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését is elrendelheti. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház hatáskörrel rendelkező osztálya kijelölhető.

(3) Az első fokon hozott döntése elleni fellebbezést a központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: központi FÜV bizottság) bírálja el.

(4) A bizottság másodfokú döntése jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

(5) A bizottság a vidéki honvédkórházi eseteket kiszállással is elbírálhatja.

(6) A bizottság az első fokon hozott döntése ellen benyújtott fellebbezés esetén az ügy iratait haladéktalanul a központi FÜV bizottságnak továbbítja.

A központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság

32. §

(1) A háromtagú központi FÜV bizottság elnöki teendőit az MH EVI főigazgatója látja el. A bizottság tagjaként az MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatója és az az MH főszakorvos vesz részt a döntéshozatalban, akinek az elbírálandó eset a szakmai profiljába tartozik.

(2) A központi FÜV bizottság feladata a másodfokú FÜV bizottság első fokú döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása. Az elbírálás során élhet mindazon jogosultsággal, amelyet a rendelet 31. §-ának (2) bekezdése a másodfokú FÜV bizottságnak megállapít.

(3) A központi FÜV bizottság döntése jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

33. §

(1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint tartják.

(2) Ha olyan szakkérdésben kell dönteni, amelyben a bizottság egyik tagja sem jártas, szakértőként megfelelő szakorvost, illetve klinikai szakpszichológust kell a bizottsági munkába bevonni.

(3) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja összefoglaló tájékoztatást ad a hadköteles állapotáról, amelyben értékeli a kivizsgálás eredményét és javaslatot tesz az alkalmasság fokára, az egészségkárosodásnak a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére, illetőleg az egyéb, döntést igénylő kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(4) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadkötelest a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja a szükséges mértékben megvizsgálja és annak eredményét összeveti a korábbi vizsgálati eredményekkel.

(5) A bizottság bármely tagja és a tanácskozási, illetőleg véleményezési joggal jelenlévő képviselő jogosult a beteghez kérdést intézni. A jelenlétre jogosult orvos vizsgálatot is végezhet.

(6) A hadköteles egészségi alkalmasságáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az eltérő véleményt írásban - rövid indoklással - a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához az elnök csatolja.

34. §

(1) Az alkalmasságot felülvizsgáló bizottság a döntését az e célra rendszeresített okiraton, a FÜV táblázaton jegyzi fel, amely tartalmazza:

a) Az alkalmasságot meghatározó minősítési fokozatot (a szükséges korlátozások, felmentések, könnyítések felsorolásával),

b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésére vonatkozó véleményt,

c) szükség esetén a gépjárművezetői egészségi alkalmaság soron kívüli vizsgálatának kezdeményezését.

(2) A bizottsági minősítést és a fellebbezés lehetőségét ismertetni kell a hadkötelessel. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a hadköteles egészségügyi könyvébe.

35. §

(1) Az alkalmatlanná minősített hadköteles részére a bizottság a döntésével egyidejűleg az eljárás befejezéséig, illetőleg a hadköteles leszereléséig (tartalék állományba helyezéséig) egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(2) Ha a korábban már minősített hadköteles újabb alkalmassági felülvizsgálata során megállapítják, hogy más alkalmassági fokozat alkalmazása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, az illetékes bizottság elnöke erről (az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel) tájékoztatja a hadkötelest, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

A kórházban fekvő hadköteles leszerelése

36. §

(1) Ha a kórházban fekvő hadköteles katona a leszerelés időpontját követő 10 napon belül várhatóan felgyógyul, ennek bekövetkezése után a kórház a gyógyult hadkötelest katonai szervezetéhez visszaküldi, ahol leszerelésére haladéktalanul intézkednek.

(2) Ha a leszerelés időpontját követő 10 napon túl várható a hadköteles gyógyulása, akkor a kórház értesítése alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a hadköteles kórházban történő leszerelésére.

VIII. Fejezet

A BETEGSÉG (SÉRÜLÉS) KATONAI KÖTELMEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELBÍRÁLÁSA

37. §

(1)[13] Az alkalmasság felülvizsgálata során, illetőleg külön rendelkezés* szerinti megkeresés esetén - függetlenül az alkalmasságra vonatkozó minősítéstől - az egészségi állapotban bekövetkezett bármilyen károsodás (betegség, fogyatékosság, kóros állapot stb.) megállapításakor indokolt véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az a katonai szolgálati kötelmek teljesítésével okozati összefüggésben következhetett-e be. Ezt a véleményt a hadkötelezettségét teljesítő katona halála esetén is el kell készíteni. A véleményt FÜV táblázaton kell megadni. A véleményt kérő szervnek (ha nem egészségügyi szervezetről van szó) csak a FÜV táblázat véleményt tartalmazó kivonata** küldhető meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vélemény a hadköteles egészségi károsodása és a katonai szolgálati kötelmek teljesítése között okozati összefüggést állapít meg, a Táblázat véleményi részét - annak kivonataként - kell megküldeni a hadköteles állományilletékes parancsnokának.

(3) Ha a hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatára a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt nem került sor, de az egészségkárosodás a katonai szolgálat teljesítése során következett be, a hadkiegészítő parancsnokság utólagos kérelmére is véleményt kell nyilvánítani a hadköteles egészségi állapotáról. Ilyen esetben (utólagos felülvizsgálat) a véleménynyilvánítás annak az első fokú bizottságnak a feladata, amelyhez az egészségkárosodást szenvedett hadkötes volt katonai szervezete (jogutóda) utalva van. Ha az egészségkárosodás következményeként - azzal okozati összefüggésben - a hadkötelesnél szövődmény vagy későbbi szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be a felülvizsgálati véleménynek azt is tartalmaznia kell. Ebben az esetben a FÜV táblázaton a hadköteles szolgálati helyeként a vizsgálatot kérő hadkiegészítő parancsnokságot kell feltüntetni.

(4) Ha az egészségkárosodásnak a katonai szolgálati kötelmek teljesítésével való okozati összefüggését a katonai szervezet parancsnokának a Hvt. 172. §-ának (3) bekezdése szerinti határozata (minősítő határozat) alapján bírálják el, a FÜV táblázat megfelelő rovatába a következő szöveget kell feltüntetni: "Az egészségkárosodás a katonai szolgálati kötelmekkel való összefüggésének elbírálása a parancsnok minősítő határozata szerint."

(5) Az egészségkárosodás miatt készített FÜV táblázat leíró részében (kórelőzményi adataiban) a keletkezés helyét, idejét és körülményeit "a vizsgált nyilatkozata szerint" jelzéssel kell feljegyezni. A nyilatkozatban közöltek valódiságának bizonyítása a vizsgálatot végző orvosnak, illetőleg bizottságnak nem feladata.

(6) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

(7) A betegség, baleset miatt leszerelt hadköteles a (8) bekezdés szerinti térítésmentes ellátására való jogosultságát a Korm. r. 132. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján, a Központi FÜV bizottság által kiállított igazolással igazolja, a rendelet 3. számú melléklete szerinti formában.

38. §

(1)[14] Az egészségkárosodások köréből egyes betegségek* szolgálati kötelmek ellátásával okozati összefüggésben alakulhatnak ki.

(2) Annak elbírálását, hogy egy betegség szolgálattal összefüggőnek tekinthető-e kezdeményezheti:

a) a hadköteles;

b) az állományilletékes parancsnok;

c) a megbetegedést észlelő orvos;

d) az egészségügyi FÜV bizottságok.

(3) Annak érdekében, hogy a szolgálati betegségek orvos-szakmai megítélése megalapozott legyen a következők szerint kell eljárni:

a) az állományilletékes parancsnok feladata ezen rendelet 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti Adatlap című nyomtatvány kitöltése (a parancsnok számára előírt adatok feljegyzése) és annak 3 példányban történő haladéktalan továbbítása a másodfokú FÜV bizottság elnökének. A bizottság állást foglal, illetve véleményt nyilvánít az egészségkárosodás szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről és a véleményével ellátott Adatlap mind három példányát soron kívül továbbítja a Központi FÜV bizottság elnökének;

b) a központi FÜV bizottság határozati javaslatot tesz (szakmailag minősíti) a katona egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről és azt az Adatlapon feljegyzi. Az Adatlap 1. számú példányát megküldi a katona állományilletékes parancsnokának (vezetőjének), aki a (4) bekezdésben foglaltak szerint határoz az egészségkárosodásnak a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről. Az Adtlap 2. számú példányát a HM Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM KMEH) főigazgatója kapja, a 3. számú példányt a másodfokú FÜV bizottság elnöke irattározza;

c) a szolgálati betegség b) pont szerinti minősítése esetén a központi FÜV bizottságban a szakmailag illetékes MH főszakorvos helyett a HM MKEH főigazgatója, illetve az általa megbízott munkabiztonsági szakértő vesz részt a bizottság munkájában.

(4) A szolgálati betegség véleményezését, illetve a központi FÜV bizottság minősítését tartalmazó Adatlapot a másodfokú FÜV bizottság irattárában tíz évig meg kell őrizni.

A hadköteles munkaképesség-csökkenésének megállapítása

39. §

A hadkötelest a leszerelést követően baleseti sérülése vagy betegsége miatt a hadkiegészítő parancsnokság állítja az OOSZI bizottsága elé a munkaképesség-csökkenése mértékének megállapítása céljából. Az igény bejelentéséhez az MH EVI-től megkért FÜV táblázat másolatát kell felhasználni.

NEGYEDIK RÉSZ

A TÉNYLEGES SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ HADKÖTELES SZOLGÁLATTELJESÍTÉS ALÓLI FELMENTÉSE, KORLÁTOZÁSA EGÉSZSÉGI OKBÓL

IX. Fejezet

FELMENTÉS A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS ALÓL

A felmentés formái

40. §

(1) A felmentés a szolgálatteljesítés alól teljes vagy részleges lehet.

(2) A teljes felmentés az egészségügyi szolgálatmentesség és az egészségügyi szabadság.

(3) A részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentés.

Az egészségügyi szolgálatmentesség

41. §

(1) Egészségügyi szolgálatmentességet kell engedélyezni a hadköteles katonának,

a) ha betegsége, műtéte vagy balesete miatt a szolgálat ellátására nem képes, vagy

b) ha a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.

(2) Az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt a gyógykezelés kórházban vagy csapatgyengélkedőn, illetve a hadköteles lakásán történhet.

(3) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt lakáson csak akkor lehet gyógykezelni, ha a lakás helye szerinti helységben válik járóképtelenné és a szolgálatteljesítés helyére nem szállítják vissza.

(4) A csapatrendelő fektetőjében (gyengélkedőjében) kezelt katona egészségügyi szolgálatmentessége a gyógyulásig tart. Ha 14 nap elteltével a gyógyulás nem következik be, illetőleg a szolgálatképesség nem áll helyre, a beteget az utaltsági rend szerint illetékes honvédkórházba vagy más polgári gyógyintézetbe kell beutalni.

Egészségügyi szabadság engedélyezése

42. §

(1) Egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katonának,

a) ha a betegsége aktív szakának lezajlása után, illetőleg a műtéti kezelést követően a szolgálatképessége teljes helyreállítása pihenést igényel;

b) ha szellemi vagy fizikai teljesítőképessége a szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben átmenetileg és jelentős mértékben lecsökkent.

(2) Az egészségügyi szabadság lakáson vagy a katonai szervezet gyengélkedőjén tölthető el.

(3) Az egészségügyi szabadság eltöltésének helyét a csapatorvos javaslata alapján az állományilletékes parancsnok határozza meg.

43. §

(1) Az egészségügyi szabadság engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos, valamint a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára a parancsnok 7 nap,

b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,

c) a honvédkórház fekvőbeteg-osztályának főorvosa 28 nap

időtartamban jogosult.

d) A b) pont szerinti orvos az általa engedélyezhető egészségügyi szabadságot egy ízben, legfeljebb azonos időtartamban meghosszabbíthatja.

(2) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint kiadott egészségügyi szabadság összességében a 28 napot eléri és a hadköteles további pihentetését a kezelését végző orvos indokoltnak tartja, javaslatára - a már engedélyezett egészségügyi szabadság napjainak beszámításával - az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló elsőfokú bizottság összesen 60 napig terjedően egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(3) Ha a hadköteles gyógyulása, szolgálatképességének helyreállása 60 nap elteltével sem következik be, a kezelő orvos a hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.

(4) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására vonatkozó javaslatát FÜV táblázaton teszi meg. A felülvizsgáló bizottság elnöke az engedélyt a hadköteles egészségügyi könyvébe és a gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.

(5) A katonai szervezet egészségügyi szolgálata az ellátásába tartozó hadköteles részére engedélyezett egészségügyi szabadságot az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.

(6) Az egészségügyi szabadság megkezdése iránt az engedélyezést követően haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül intézkedni kell.

X. Fejezet

KORLÁTOZÁSOK, FELMENTÉSEK

44. §

(1) A hadköteles tartós vagy végleges egészségkárosodása (testi fogyatékossága) esetén, ha az nem eredményezte alkalmatlanságát - annak jellegével összhangban - a katonai szolgálatra korlátozással alkalmas lehet, illetőleg a szolgálatteljesítése során egyes szolgálati kötelezettségek alól mentesülhet.

(2) A sorozás és a felülvizsgálat során a "B" és a "C" alkalmassági fokozatú hadkötelesnek - a korlátozott alkalmasságot okozó egészségkárosodás jellegétől függő - fizikai, illetve pszichikai korlátozásokat kell engedélyezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés értelmében alkalmazható korlátozások és felmentések jegyzékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A Táblázat d) pontja tartalmazza az adott szakaszra alkalmazható (a 4. számú melléklet szerinti jegyzéken számmal jelölt) korlátozásokat és felmentéseket.

(4) A sorozó- és a felülvizsgáló bizottságok a 4. számú mellékletben felsorolt bármely korlátozás és felmentés előírására, illetve engedélyezésére jogosultak.

(5) A csapatorvos saját hatáskörében a 4. számú mellékletben szereplő felmentéseket csak időlegesen, legfeljebb 14 nap időtartamban javasolhatja. A felmentések engedélyezésére a katonai szervezet parancsnoka jogosult.

(6) Ha a csapatorvos megítélése szerint a hadkötelesnek az egyes szolgálati kötelezettsége alóli felmentése tartósan (14 napot meghaladó időtartamban), illetve véglegesen indokolt, az első fokú felülvizsgáló bizottságnak javaslatot tehet a felmentések engedélyezésére.

(7) A felülvizsgáló bizottságok - kivételes esetben - a jegyzéken nem szereplő, de a szolgálatképesség helyreállítása érdekében vagy egyéb szempontból elengedhetetlenül szükséges felmentést is engedélyezhetnek.

(8) A korlátozások és a felmentések alkalmazásáért, betartatásáért a parancsnok, az elrendelés előkészítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért a csapatorvos felelős.

ÖTÖDIK RÉSZ

EGYES SPECIÁLIS FEGYVERNEMI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSA

XI. Fejezet

AZ EGYES SPECIÁLIS FEGYVERNEMI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

Alapelvek

45. §

(1) A hadköteles katonai szolgálatra való általános egészségi és pszichikai alkalmassága nem minden esetben esik egybe az egyes speciális fegyvernemi, illetve szakcsapat szolgálatra (a továbbiakban együtt: speciális fegyvernemi szolgálat) való alkalmassággal, ezért meghatározott esetekben el kell bírálni a speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot is.

(2) A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasság elbírálását a sorozást követően az MH EVI alkalmasságvizsgáló osztályai, illetve a tényleges szolgálat során az egészségügyi felülvizsgáló bizottságok végzik.

(3) Bármely speciális fegyvernemi szolgálatra csak az a hadköteles tervezhető, aki a sorozáson "A" (alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül) alkalmassági fokozatot kapott.

(4)[15] A speciális fegyvernemi szolgálatra tervezett hadkötelest az MH EVI-ben, illetve a 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplők esetében az MH Kecskeméti Repülő Kórházban (a továbbiakban: MH KRK) komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatokban kell részesíteni.

(5)[16] A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot a (4) bekezdés szerinti vizsgálati eredmények alapján a Táblázat II. rovata szerint az MH EVI Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú PAB), illetve a külön jogszabály rendelkezései szerint az MH KRK Elsőfokú Repülőorvosi Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú ROB) minősíti. A bizottságok döntése ellen 7 napon belül a másodfokú FÜV bizottsághoz, illetve az MH KRK Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz lehet fellebbezni. Ezen bizottságok döntése jogerős.

A légimozgatású katonai szervezetek állományába jelentkező, illetve beosztott hadköteles alkalmasságának elbírálása

46. §

(1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába:

a) az ejtőernyős ugrást végző,

b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, és

c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző hadkötelesek tartoznak.

(2)[17] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó hadköteles MH KRK-ban végzett speciális alkalmassági vizsgálata alapján az alkalmasság minősítését a vizsgálati lapon "Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével" vagy "Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan", illetőleg alkalmas minősítésű esetében a légügyi hatóság előírásaiban meghatározottak szerinti "Ejtőernyős kiképzésre alkalmas" szöveggel kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hadkötelesek esetében a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása a katonai szolgálatra való alkalmasság általános követelményei szerint történik.

(4)[18] Ha az ejtőernyős ugrást végző hadköteles feladatai körében a 4500 m feletti ugrás is szerepel, az alkalmassági vizsgálatokat az MH KRK-ban barokamra vizsgálattal is ki kell egészítem. Ennek eredményétől függően "magassági ugrásra alkalmas vagy alkalmatlan" szöveggel kell a minősítést megállapítani.

47. §

(1) AzLMKSZ-nél a 46. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatot ellátó hadkötelest a kiképzés megkezdése előtt közvetlenül, illetve a szolgálat teljesítése során havonta a csapatorvos alkalmassági ellenőrző vizsgálatban részesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálat alapján a csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve azok hiányát,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat (betegség, baleset, műtét, kórházi kezelés stb.) és azok lefolyását, valamint

c) az ejtőernyős ugrás okozta terheléssel szembeni tűrőképességet, és

d) a vizsgálatok összegezett eredményét.

(3) Az ellenőrző vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:

a) "Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas",

b) "Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan".

(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől és súlyossági fokától függően saját szakmai hatáskörében kezelésbe veszi, illetve járó- vagy fekvőbeteg szakorvosi ellátására intézkedik.

(5)[19] A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles ejtőernyős ugrásra alkalmatlanná vált, az MH KRK elsőfokú ROB-nál kezdeményezi a fegyvernemi (ejtőernyős) szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatát.

48. §

(1) A sorkatonai szolgálatot az LMKSZ-nél teljesítő hadkötelesnek az ejtőernyős kiképzésre vonatkozó alkalmas minősítése egy évig, illetőleg ha a sorköteles a minősítését követően egy éven belül sorkatonai szolgálatát megkezdi, a sorkatonai szolgálat végéig érvényes. Ha a minősítése és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, az alkalmassági vizsgálatokat meg kell ismételni.

(2)[20] Az ejtőernyős beosztásra tervezett hadköteles alkalmassági vizsgálatainak adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi alkalmasság-vizsgálati lapot* egy példányban kell elkészíteni. Az alkalmassági minősítést - az egészségügyi alkalmasság-vizsgálati lap kivonataként** - a vizsgálatot kérő katonai szervezetnek (hadkiegészítő parancsnokságnak) kell megküldeni. Az 1. számú példányt az MH KRK elsőfokú ROB irattárában 10 évig megőrzi.

A búvár feladatok ellátására jelentkező, illetve beosztott hadköteles alkalmasságának elbírálása

49. §

(1) Az "A" (katonai szolgálatra alkalmas fizikai, pszichikai korlátozás nélkül) minősítésű hadkötelesek közül az önkéntes jelentkezés alapján kiválasztott búvárjelöltek előzetes szakorvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatát az MH EVI, barokamra vizsgálatát az MH KRK végzi el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményei birtokában állapítható meg a hadköteles búvár feladatok ellátására való alkalmassága. Az alkalmassági minősítés, "Búvár feladatok ellátására alkalmas", illetve "Búvár feladatok ellátására alkalmatlan" lehet.

50. §

(1) A merülési feladatok végrehajtása előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát és megállapításait a hadköteles katona egészségi könyvébe bejegyzi:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve azok hiányát,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségügyi eseményeket (betegség, műtét stb.) és azok lefolyását,

c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet, valamint

d) a vizsgálatok összegzett eredményét.

(2) A vizsgálat eredményét a csapatorvos "Egészséges, merülésre alkalmas", "Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan" szöveg bejegyzésével összegzi.

(3) Ha a csapatorvos a katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg a 47. § (4), illetve (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

A harckocsival történő víz alatti kiképzésre való alkalmasság elbírálása

51. §

(1) A harckocsival történő víz alatti kiképzésre csak a víz alatti kiképzés ellátásához szükséges a rendelet 5.számú melléklete szerint speciális egészségi követelményeknek megfelelő katona vezényelhető.

(2) A víz alatti kiképzésben részt vevő katona alkalmasságát a csapatorvos által végzett előzetes szűrővizsgálatot követően egy belgyógyász szakorvos által vezetett szakorvosi csoport bírálja el. A szakorvosi csoport állandó tagjaként ideggyógyász és fül-orr-gégész szakorvos vesz részt a vizsgálatokban.

A fegyvernemi alkalmasság megítélésének elvei a színlátás zavarainál

52. §

(1) A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent. Egyes beosztásokban - a szolgálati feladatok jellegénél fogva - korlátozás indokolt.

(2) A színlátás zavarának megítélése a Táblázat 060 szakasza, illetve az ép színlátás követelményeit tartalmazó 6. számú melléklet előírásai szerint történik.

(3) A színlátást a sorozáskor minden esetben vizsgálni kell.

Megkülönböztető jelzéseket használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjárművezetők egészségügyi és speciális pszichológiai alkalmasságának elbírálása[21]

52/A. §[22] (1) Megkülönböztető jelzéseket használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjármű vezetőjének a 2. alkalmassági csoportú "B" és "C" kategóriára érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező hadköteles jelölhető, aki "A" (katonai szolgálatra alkalmas fizikai, pszichikai korlátozás nélkül) minősítéssel rendelkezik.

(2) A jelöltet a vizsgálatot kérő alakulat által készített szolgálati jellemzéssel az MH EVI-be kell rendelni, ahol elvégzik a jelölt komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatát.

(3) Az MH EVI Pszichikai Alkalmasságvizsgáló Osztálya a jelölt vizsgálatát a közlekedés-pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatok irányelvei, módszertana és minősítési követelményrendszere szerint, a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézet által alkalmazott vizsgálati metodikára épülve, a honvédségre jellemző pályaspecifikus követelmények figyelembevételével végzi az R. 7. számú mellékletében meghatározott módszerek és követelmények alapján.

(4) Az MH EVI Foglalkozás-egészségügyi Orvosi és Pszichikai Alkalmasságvizsgáló Osztálya a vizsgálat eredménye alapján javaslatot tesz az elsőfokú PAB-nak a minősítésre.

(5) Az elsőfokú PAB az alábbi minősítést adhatja ki:

a) "megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmas",

b) "megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmatlan".

(6) A jelöltnek alkalmatlan minősítése esetén nyolc napon belül az MH EVI FÜV bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani; Az MH EVI másodfokú FÜV bizottságának döntése az R. 59. § (1) bekezdése alapján jogerős.

(7) "A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmas" minősítés a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálat idejére érvényes.

HATODIK RÉSZ

A KATONAI OKTATÁSI INTÉZMÉNYI ÉS A HONVÉDSÉGI ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK, NÖVENDÉKEK ALKALMASSÁGA

XII. Fejezet

A KATONAI PÁLYÁRA VALÓ ALKALMASSÁG ÉS ANNAK ELBÍRÁLÁSA

53. §

(1) Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági (a továbbiakban együtt: alkalmassági) vizsgálatot kell végezni annál, aki

a) katonai felsőoktatási intézménybe felvételét kéri, illetőleg időszakosan a második tanulmányi év befejezése után;

b) honvéd középiskolába pályázik és időszakosan a második tanulmányi év befejezése után;

c) katonai szakképző iskolába beiskolázását kéri;

d) polgári felsőfokú oktatási intézmény hallgatójaként honvédségi ösztöndíjra pályázik, illetőleg tanulmányokat folytat.

(2) Az alkalmassági vizsgálat célja:

a) a katonai oktatási intézményben végzendő képzés, illetve tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt és időszakosan (beválási vizsgálat), valamint a képzés során (az alkalmasság soronkívüli felülvizsgálata),

b) a hallgatónak a képzés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a kiképzési (szolgálati) kötelmekkel való összefüggés véleményezése, és

c) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.

(3) A rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó, valamint a katonai oktatási intézményi hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

a) "A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas" ("A");

b) "A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak... -ig ideiglenesen alkalmatlan" ("I");

c) "A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan" ("E").

(4)[23] A katonai felsőfokú oktatási intézménybe és a honvédségi ösztöndíjra pályázónak, illetve a katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak az egészségi alkalmasságát a tanulmányok végzése során a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: HM r.) 8. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott A3 rovat szerint, vagy a HM r. 8. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott A5 rovat szerint kell elbírálni, attól függően, hogy a jelentkezés, illetve a tanulmányok folytatása mely pontban szereplő fegyvernemi szakra vonatkozik. A felsőfokú oktatási intézményekben végzettek egészségi alkalmasságának elbírálása hivatásos állományba vételük előtt ugyancsak az előzőek szerint történik. A katonai középfokú oktatási intézménybe jelentkező egészségi alkalmasságát a Táblázat II. rovata szerint kell elbírálni.

(5) A (4) bekezdésben felsoroltak:

a) egészségi és pszichikai alkalmasságának elbírálását első fokon az MH EVI első fokú PAB, másodfokon az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága végzi;

b) a fizikai alkalmasságot első fokon a megpályázott katonai oktatási intézmény, másodfokon az MH EVI hatáskörrel rendelkező osztálya bírálja el.

(6) Az elsőfokú alkalmassági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat részletes szabályait a rendelet 59. §-a állapítja meg.

(7) Az MH EVI az egészségi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat a rendelet 55-57. §-ainak rendelkezései szerint a hadkiegészítő parancsnokságok toborzási feladatokat ellátó szerve, illetve a katonai oktatási intézmény megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi.

(8)[24] Az egészségügyi és pszichológiai alkalmasság vizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jelentkező az oktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek megfelelt.

54. §

(1)[25] Az 53. § (1) bekezdése szerinti személyek hivatásos katonai pályára való alkalmasságát hivatásos állományba vételük előtt - külön rendelkezés szerint* - ismételten el kell bírálni.

(2)[26] A hivatásos katonai pályára való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot első fokon az MH EVI elsőfokú PAB, illetőleg a repülő-hajózók esetében a speciális alkalmasságot - külön rendelkezés szerint - az MH KRK Repülőorvosi Bizottsága bírálja el.

(3) A katonai oktatási intézménybe jelentkező fizikai alkalmasságát az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(4) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók, illetőleg növendékek fizikai alkalmasságát évente az oktatási intézmény ellenőrzi.

(5) A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíj-szerződés megkötése előtt és évente az MH EVI bírálja el.

(6) Az 53. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül:

a)[27] az 53. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerinti (hadköteles korú) személyek fizikai alkalmasságát a hivatásos katonai állományba vételre vonatkozó hatályos fizikai alkalmassági követelmények szerint* kell elbírálni;

b)[28] az 53. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti (nem hadköteles korú) személyek fizikai alkalmasságát az oktatási intézményben az érvényes egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatok után kell megállapítani. A követelményeket az 54. § (1) bekezdésében hivatkozott külön rendelkezés figyelembevételével, az életkori sajátosságoknak megfelelően kell meghatározni.

XIII. Fejezet

AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK, AZ ALKALMASSÁG MINŐSÍTÉSE

55. §

(1) Az alkalmassági vizsgálatok az egészségi, pszichikai és fizikai állapot felméréséből állnak.

(2)[29] A katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra csak az a hadköteles pályázhat, akit már soroztak, és a sorozáson "Alkalmas katonai szolgálatra" ("A" vagy "B") minősítést kapott. A sorozás tényét és eredményét a pályázó hadköteles megfelelő okmányokkal (a sorozáson kiállított határozattal, illetve ha már sorkatonai szolgálatot is teljesített, a katonakönyvével) igazolni köteles. Az a hadköteles pályázó, aki a fenti feltételnek nem felel meg, pályaalkalmassági vizsgálatra nem irányítható, a pályaalkalmassági vizsgálat nála nem végezhető el.

(3) A repülő-hajózó képzésre jelentkezőnek az MH KRK Repülőorvosi Bizottság minősítését megelőzően a hivatásos katonai pályára való alkalmasságát első fokon az MH EVI elsőfokú PAB, másodfokon a másodfokú FÜV Bizottság bírálja el.

56. §

(1) Az egészségi vizsgálatok körében vizsgálni és értékelni kell minden esetben az adott személy belgyógyászati, neuropszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát.

(2) A pályázónak belgyógyászati és a fül-orr-gégészeti vizsgálat keretében az EKG, a klinikai laboratóriumi, a Humán Immundeficit Vírus (HIV), illetve a műszeres audiometriás vizsgálatát, valamint a drogszűrését is el kell végezni.

(3) A kiegészítő vizsgálatok körében minden esetben szükséges a pályázó által beszerzett:

a) 3 hónapnál nem régebbi mellkasröntgen, valamint

b) a háziorvos vagy a házi gyermekorvos igazolása a jelentkező általa ismert krónikus betegségéről vagy annak hiányáról,

c) nő jelentkező esetében nőgyógyászati szakvizsgálati lelet.

(4) Az egészségi alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt a pályázó írásban nyilatkozik az általa ismert betegségeiről, fogyatékosságairól, elszenvedett balesetéről, illetve azok hiányáról és egészségi adatainak kezeléséről.

57. §

(1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszichofiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:

a) a középfokú oktatási intézménybe jelentkező esetében:

- az értelmi képességek fejlettségi szintjét,

- az általános és műszaki intelligenciát,

- a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,

- a kognitiv összetevők kvalitását,

- az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,

- a motivációs hátteret,

- a szociobilitást, a közösséghez való affinitást,

- a családi háttér jellemzőit;

b) a felsőfokú oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó esetében:

- az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,

- az általános és műszaki intelligenciát,

- a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,

- a beszéd- és kifejezőképességet,

- az érzelmi és akarati élet kvalitását,

- a kontrollfunkciókat,

- a pszichomotoros tempót és a mozgáskoordinációt,

- az önismeret, az énkép fejlettségét,

- a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot,

- a szervezési, döntési, vezetői képességet.

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

(3) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik az 54. § (1) bekezdésében megjelölt külön rendelkezésben előírt követelmények szerint.

58. §

(1) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak "Alkalmas" vagy "Alkalmatlan", illetőleg "Ideiglenesen alkalmatlan" lehet. "Korlátozással alkalmas" minősítés nem alkalmazható.

(2) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor "Alkalmatlan"-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére "Alkalmatlan" minősítést kapott.

(3) "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés csak az első vizsgálatkor - legfeljebb egy év időtartamra - adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.

59. §

(1) Az "Alkalmatlan" minősítés ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága bírál el, amelynek a döntése jogerős.

(2) A katonai oktatási intézményben végzett fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye első fokú döntésnek tekintendő. Az "Alkalmatlan" döntés ellen 8 napon belül az érintett személy fellebbezéssel élhet. A fizikai alkalmasság felülvizsgálatát az MH EVI hatáskörrel rendelkező osztálya végzi el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(3) A hallgató (növendék) alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a hallgató (növendék), illetve ha kiskorú a szülei (gyámja), valamint

b) az oktatási intézmény vezetője és orvosa.

(4) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a rendelet Harmadik Részének az V., VI. és VIII. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell végezni.

(5) A katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) a tanintézeti munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentését - egészségi okból - a rendelet Negyedik Részének IX. és X. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell elbírálni. A honvédségi ösztöndíjas hallgató esetében az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezése az irányadó.

(6)[30] A katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) a 44. § (3)-(8) bekezdései szerint adhatók korlátozások, illetve felmentések. Részére azonban csak olyan korlátozás, felmentés adható, mellyel tanulmányi, vizsgakötelezettségeinek eleget tud tenni. Ellenkező esetben a minősítés az 53. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti "I", illetve c) pontja szerinti "E" lehet.

(7) A (4)-(6) bekezdésekben hivatkozott rendelkezésekben a hadköteles helyett oktatási intézményi hallgató (növendék) értendő.

HETEDIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁGGAL, ILLETVE AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉVEL KAPCSOLATOS JAVASLATOK, DÖNTÉSEK TOVÁBBÍTÁSA

XIV. Fejezet

A PÁLYAALKALMASSÁG OKMÁNYOLÁSA

60. §

(1) A bizottságok, illetve az alkalmassági vizsgálatokat végző katonaegészségügyi szervezetek (szakmai osztályok) az összesített alkalmassággal kapcsolatos javaslatukat, döntésüket e rendelet előírása szerinti szöveggel a vizsgálati adatokat tartalmazó okmányokban jegyzik fel.

(2)[31] A személyi adatok védelméről szóló jogszabályi* rendelkezések értelmében a vizsgálati adatok a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az illetékes honvédegészségügyi szerveknek továbbíthatók. A nem egészségügyi katonai és egyéb szervezetek részére - jogszabályi rendelkezés eseteit kivéve - a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az okmányoknak a javaslatokat, döntéseket tartalmazó kivonatai közölhetők.

(3) Az alkalmassági vizsgálatok adatait tartalmazó okmányok közül:

a) a pályaalkalmasság vizsgálati lap (a továbbiakban: PÁV lap) egy eredeti példányban készül. Fellebbezés esetén az eredeti példányt és egy másolati példányt kell továbbítani a másodfokon eljáró FÜV bizottságnak, amely döntését mind a két példányon feltünteti és döntéséről a másolati példány visszaküldésével értesíti az első fokon eljáró bizottságot. Az eredeti példányt a másodfokon eljáró bizottság irattárában kell elhelyezni és tíz évig megőrizni;

b) az alkalmassági vizsgálat eredményéről az alkalmassági vizsgálatot kérő katonai szervezet parancsnokának (vezetőjének) értesítése a PÁV lapról készített kivonat továbbításával történik.

XV. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK, JAVASLATOK TOVÁBBÍTÁSA

61. §

(1) Az alkalmassági felülvizsgálatok adatait tartalmazó okmányok közül:

a) Ha az első fokú FÜV bizottság döntése jogerős a FÜV táblázat három eredeti példányban készül. A FÜV táblázat 1. számú példánya a bizottság irattárába helyezendő és tíz évig megőrzendő, a 2. számú példánya a kórházi kórlapba, illetve a rendelőintézeti kartonba kerül elhelyezésre és ezen okmányokra előírt ideig kell azt megőrizni. A 3. számú példány a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának továbbítandó, aki azt szakmailag feldolgozza és aláírásával, személyi bélyegzőjével lezárt borítékban megőrzésre átadja a hadkiegészítő parancsnokság sorozási dokumentumokat tároló szervének. A lezárt borítékot csak a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa, illetve az MH EVI sorozóorvosa, sorozó pszichológusa bonthatja fel. A betekintés után a borítékot a leírt módon ismét zárni kell.

b) Ha az első fokon eljáró FÜV bizottság döntését megfellebbezik a FÜV táblázat két eredeti példányát és két másolati példányt kell megküldeni a másodfokú FÜV bizottságnak. A másodfokú döntést, illetve javaslatot tartalmazó FÜV táblázat 1. számú példánya a másodfokú FÜV bizottság irattárába, a 2. számú példány a vizsgált katona kórházi kórlapjába, rendelőintézeti kartonjába, a másolatok egy példánya az elsőfokú FÜV bizottság irattárába helyezendő el, egy példánya a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának továbbítandó, aki az a) pontban leírtak szerint jár el.

c) Ha a másodfokú bizottság elsőfokon jár el a FÜV táblázat három példányban készítendő. A bizottság döntését, javaslatát tartalmazó FÜV táblázat 1. számú példányát a bizottság irattárába, a 2. számú példányát a katona kórlapjába, rendelőintézeti kartonjába kell elhelyezni. Ha a döntés jogerős (ellene nem fellebbeznek) a FÜV táblázat 3. számú példánya a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának továbbítandó, aki az a) pontban leírtak szerint jár el.

d) Ha a másodfokú FÜV bizottság döntését megfellebbezik, a FÜV táblázat három eredeti példányát és egy másolati példányt kell továbbítani a másodfokon eljáró központi FÜV bizottságnak. A bizottság döntésével ellátott FÜV táblázat 1. számú példánya a bizottság gyűjtőjébe, a 2. számú példány a katona kórlapjába, rendelőintézeti kartonjába, a 3. számú példány a másodfokú FÜV bizottság irattárába helyezendő. A másolati példányt a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának kell továbbítani, aki az a) pontban előírtak szerint jár el.

e) A FÜV táblázatból készített kivonato(ka)t a következők szerint kell továbbítani:

- ha a jogerős FÜV döntés "A" vagy "B" minősítés, az állományilletékes katonai szervezet parancsnokának, ha a jogerős döntés "C", "I" vagy "E" a Magyar Honvédség hadkiegészítési feladatokat ellátó szervezet vezetőjének, a katona lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak és a katona állományilletékes parancsnokának továbbítandó egy-egy példányban;

- katonai oktatási intézmények hallgatója (növendéke) esetében az oktatási intézmény vezetőjének és a hallgató lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak egy-egy példányban.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kivonatban szereplő személyi adatokat a FÜV táblázatot készítő egészségügyi szervezet tölti ki, és megfelelő példányszámban a FÜV táblázathoz csatolva továbbítja a felettes FÜV bizottságnak.

(3) Az alkalmasság felülvizsgálatán részt vett katona kérésére a FÜV táblázatról készített fénymásolatot kell adni, melyet a kiadványozó hitelesítő záradékkal lát el. A fénymásolat kiadását az irattári példányon fel kell tüntetni, az átvételt az érintett katona aláírásával igazolja.

(4) Az alkalmasság elbírálását végző FÜV, sorozó és PÁV bizottsági döntések alapján intézkedni csak akkor lehet, ha a döntés jogerős (másodfokon hozták), vagy jogerőre emelkedett (fellebbezés nem történt, illetve a fellebbezésre biztosított időtartam már eltelt).

NYOLCADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

62. §

(1) A rendelet hatálybalépését megelőzően sorozott hadkötelesek közül:

a) azokat a hadköteleseket, akik korábban "D" (alkalmas szakmájának, képesítésének vagy polgári foglalkozásának megfelelő beosztásban) minősítést kaptak, továbbá a korábbi "C" (alkalmas fizikai, pszichikai korlátozással) minősítésű tartalékos állományú hadköteleseket az alkalmasság szempontjából egységesen a rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti "C" minősítésűnek kell tekinteni;

b) a tartalékos tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt és tábornok rendfokozatú hadköteles korábbi "K" (korlátozással alkalmas) minősítése a rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti "B" minősítésnek felel meg;

c) a korábban sorozott, de még sorkatonai szolgálatot nem teljesítő "C" (alkalmas fizikai, pszichikai korlátozással) minősítésű hadköteleseket ismételten sorozni kell.

(2) A sorozásokon sorozóorvosként lehetőleg olyan szakorvosokat kell igénybe venni, akik hivatásos katonaorvosként kerültek tartalékos állományba vagy nyugállományba, illetve tartalékos orvosként katonaorvosi továbbképzésben részesültek.

(3) A hadköteles pszichológiai alkalmasságának megállapítására a sorozáson elsősorban olyan szakpszichológust kell igénybe venni, aki munka- és szervezetpszichológus, illetve munka- és pályatanácsadó pszichológus szakképesítéssel rendelkezik.

(4) A 7. § szerinti háziorvosi vizsgálat díjazását külön jogszabály állapítja meg.

63. §

Ez a rendelet 2002. március l-jén lép hatályba. Egyidejűleg a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 7/1996. (VII. 30.) HM-NM együttes rendelet hatályát veszti.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelethez

BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK TÁBLÁZATA

Fertőző betegségek (001-010)

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az etiológiai faktor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj-, vesefunctiók, ionok, thrombocyta, köpet általános bacteriológiai, köpet citológiai, köpet mikroszkópos Koch, esetleg PCR vagy TMA, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és AP tomographia, esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis (mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, esetleg PCR vagy TMA, Koch tenyésztés), szükség esetén, bronchológiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residiummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártya-gyulladás, gümőkóros nyirokcsomó (hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactív kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitációs, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni.

Döntő jelentősége van a specifikus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

d) 1, 7, 14-18, 20, 24, 30-32, 36, 40, 43.

e) A tuberculosis szolgálati betegségként való elismerésekor különbséget kell tenni a friss specifikus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reactiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek fogadható el az a fertőzés, melynél az infekció forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expozícó és a manifesztáció közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete elismerhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.) és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progresszióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) Aminősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defektussal vagy defektus nélkül) és a defektus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

d) 1, 3, 4, 6, 12, 13, 17, 22, 29-35, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa.

A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, UH, MRI.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a kombinált antituberculotikus therápia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) 1, 4, 13, 17, 22, 35, 43.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hisztológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát.

d) 1-4, 6, 7, 12-16, 18, 19, 22, 27-35, 40, 42-43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, serum bilirubin, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiái vizsgálatok.

c) Döntő jelentőségű a betegség időtartama. Acut hepatitis 1 éven belül I. és II. rovatban "I", a III. rovatban "KLGS". A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia).

Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó vírusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) perzisztáló chronicus, illetve progresszív chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) 3, 4, 7, 12, 18, 27-35, 37, 43.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés csak a következő feltételek mellett állapítható meg:

- a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

- mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

- a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2-3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15-50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell, hogy essen;

- bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

- nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett minősíthető szolgálati eredetűnek:

- a beteg inoculatios hepatitis diagnosisa biztosan megállapítható;

- a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42-180 nap);

- az említett incubatios időn belül igazolható egy parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

- utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnosist.

a) Trachoma és a kötőhártya vírus, vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

c) Sorköteleseknél és tényleges katonai szolgálatot teljesítőknél a trachoma fertőző formái miatt halasztás nem adható, kezelése a területileg illetékes kórházakban, illetve az MH KHK szemészeti osztályán történhet.

Azok a sorkötelesek és katonai tanintézetekben levők, akiknél a trachoma szövődménymentesen gyógyult, alkalmasak lehetnek. A betegség késői hatásait a maradandó károsodás mértéke szerint kell értékelni.

d) 1, 3, 6, 7, 10-12, 15, 22, 40, 43.

e) Trachoma akkor ismerhető el szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, TPHA serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi lae-sioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) Sorköteleseknél kimutatott syphilis esetén "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés engedélyezhető. Korai sero-positiv syphilisnél a halasztás időtartama maximálisan 2 x 1 év. Katonai tanintézeti felvétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, "Alkalmas" minősítés hozható.

d) 3, 6, 7, 12, 15, 22, 33, 35, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó-gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A felületes mycosis és onychomycosis hajlamos a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. Ezért a katonai tanintézeti felvételnél "I" minősítés is adható. Hasonló minősítés sorállományúak esetében csak a 60 napos sikertelen therápiás kísérlet után hozható. Sorozásnál a tartósan ismételten kezelt mély mycosis esetén "E" minősítés is adható.

d) 4, 7, 15, 22, 27, 35, 42-43.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás etiológiai azonossága.

Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functio-zavar tartós volta határozza meg. A betegség első tüneteinek megjelenésétől számított 3 hónapon belül gyógyult panasz- és tünetmentes állapot minősítést nem igényel. A három hónap után is fennálló functiozavart mértéke és időtartama szerint kell minősíteni.

b) We, CRP, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Sorozáskor, valamint tanintézeti felvételnél számolva annak lehetőségével, hogy az egyes elhúzódó acut fertőzések chronicus lefolyásúvá válhatnak, "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés szükséges.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiáris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malária, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) d) e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

Daganatok (011-014)

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok (CT, MRI, tumor markerek, szövettani vizsgálat), megfelelő functionális vizsgálatok.

c) -

d) -

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

- a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

- a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

- a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló Sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

- meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogEn (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

a)-e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, Waldenström-macroglobulinaemia, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok (szövettani vizsgálat feltétlenül szükséges), megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha vagy az előírt szerelvény viselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon), vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és "Alkalmas" minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban annak mértékétől függően a minősítés az I. rovatban "C" vagy "E" lehet. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozzameg. Sorozáskor a műtét elvégzése céljából adható halasztás időtartama lehet 1 év. Tanintézeti felvételnél halasztható műtét esetén a minősítés - a functiokárosodás mértékétől függően - "Alkalmas", illetve "Alkalmatlan" viszonylag sürgős műtét (pl. myoma ute-i) esetén pedig "Ideiglenesen alkalmatlan". Fontos a szövettani diagnosis és a recidiva is.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 14, 18-20, 22, 27-35, 40, 42.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között.

a)-e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik.

Belső elválasztású mirigy (endokrin) betegségek

(015-020)

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, T3, T4, szükség esetén TSH, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy scintigraphias vizsgálata, pajzsmirigy UH, aspirációs" citológia, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat.

c) Sorozáskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. A műtét elvégzése céljából ilyenkor 1 év halasztás adható, a gyógyszeres kezelés szükségessége esetén pedig két év. Endemiás cretinismus minősítése értelemszerűen végleg "Alkalmatlan".

Tanintézeti felvételnél "Alkalmas" minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható.

d) 3, 4, 6,7, 12-15, 18-20, 22, 40, 43.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli pszichés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

a) Diabetes mellitus minden formája, beleértve a csökkent glukóz toleranciát.

A cukorbaj szövődményei: retinopathia, nephropathia, neuropathia, diabeteses láb, macrovascularis szövődmények.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, gyűjtött vizelet (cukor, aceton), glikált haemoglobin szint, vesefunctiok, szemészeti Doppler, ideggyógyászati vizsgálat. A familiáris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Sorkötelesek, tényleges katonai szolgálatot teljesítő sorállományúak minősítésénél, valamint a katonai tanintézeti felvétel esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak "Alkalmatlan" minősítés hozható.

d) -

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a genetikai diszpozíció sok esetben fennállhat a diabetes manifesztációja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) ismerhető el katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszint-vizsgálatok, pancreas Echo, szükség esetén retrograd pancreatographia, pancreas CT.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionális hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhidrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül: gyógyulás és legalább 3 évig tartó teljes panaszmentesség, vagy substitutios kezeléssel biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionális hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhidrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 25, 27-35, 37, 40, 43.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti jegyzőkönyvvel igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek tartható.

a) Hyperparathyreoidismus és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P, vizelet Ca és P, ALP, parathormonszint meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, sz.sz. CT, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

a) Acromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, aktuális vagy terhelés utáni hormontermelés és -ürítés meghatározása, sella turcica és csontok rtg. vizsgálata, MRI, látótérvizsgálat.

c) Sorköteles vagy sorállományú esetében az enyhe tünetekkel járó hypothalamus-syndroma vagy a test egyik részletére terjedő gigantismus esetén a minősítés lehet "C". Egyértelműen bizonyított Marfan-syndroma minősítése szervelváltozások súlyosságától függően lehet "C" vagy "E".

d) 2-4, 6, 7,12-15, 17-20, 22, 25, 27-35, 37-40, 43.

e) Ahypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, Ca, P, EKG, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék rtg. vizsgálata, sz.sz. UH, CT, MRI, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

c) --

d) --

e) A mellékvese betegségei, a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021-024)

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifesztációja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se húgysav, 24 órás húgysav ürítés meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a tophusból, és a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a "visceralis" köszvény három éven át végzett kezelése mellett tünet és panasz nincs a 021.2/III. rovat szerint "KLGS" az elbírálás.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 42-43.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás ismerhető el.

a) Itt minősítendő az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterinaemia, hyperlipaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a sav-bázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, hyper- és hypokalaemia, acidosis, alkalosis) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia). A lactose intolerancia, a porphyria és a szimptomatikus hyperuricaemia.

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterinaemia, hyperlipaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb, panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis, vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) 2,4, 7, 13-15, 18-20, 22, 27-35, 42-43.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem tekinthetők a katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével (tm2). A "normális" BMI 20-25 kg/tm2.

Az elhízás mértéke

c) A sorköteleseket és sorkatonákat egyénileg kell elbírálni. Súlyos fokú elhízás esetén egy évig a minősítés "I" is lehet.

Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíróképesség értékelése után hozható. Kórosnak tekinthető extrém elhízás esetén 023.3 szerint a minősítés "E".

d) 2-4, 6,7, 12, 13, 15, 22, 24, 28-35, 37, 40.

e) Az elhízás nem tekinthető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

a) HIV betegség, immunhiányos állapotok, sarcoidosis, malnutricio, vitaminhiányos állapotok. (HIV pozitív személyt a 209. szakasz szerint kell minősíteni.)

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat A vitamin-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma A vitamin szintjének meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) A táplálkozási hiányállapotok minősítése az I. és II. rovatban minden esetben meghatározott ideig, a hiányállapot megszüntetéséig "I". A III. rovatban az elbírálás "KLGS". Az immunzavarok minden formája a 024 szakasz 2. és 3. alszakasz szerint minősítendő. Immundeficit (AIDS) esetén a döntés "E".

d) 4, 13, 25, 27, 35, 43.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficit mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A vér és a vérképző szervek betegségei (025-029)

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb szekunder anaemiák, egyéb hiány-vérszegénységek.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocytaszám, Se bilirubin, Se vas, TVK, Se ferritin, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, próbareggeli, Schilling-próba meghatározás.

c) Sorállománynál "E" minősítés csak a tartós parenteralis substitutio és rendszeres ellenőrzés szükségessége esetén hozható. 025.2/I. szerint "I" minősítés, ha szükséges, legfeljebb csak 2 évre adható.

d) 1, 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43.

e) Hiányvérszegénység a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

a) Öröklődő sphaerocytosis, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, anaemia enzimdeficit miatt, szerzett (autoimmun és nem autoimmun) haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, VVT resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák.

c) Sorállománynál "I" minősítés olyan szerzett haemolyticus vérszegénység esetén alkalmazható, amikor várható a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás.

d) 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, VVT-resistentia, EKG, sternumpunctio.

c) Az egyéb szekunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia és az aplastikus anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocytaszám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumpel-Leede tünet vizsgálata.

c) A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén "KLGS" az elbírálás.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 27, 35, 40, 43.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

a) Purpura, thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio. A lép és a vér, a vérképző szervek egyéb betegségei.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) Sorállománynál a szekunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén gyógyulás várható, "I" minősítés is szóba jöhet.

d) 2,4, 7, 12-15, 17-20, 22, 27, 35, 40, 43.

e) Nem állapítható meg összefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030-053)

a) Demencia, organikus amnesiás syndroma, delírium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentalis rendellenességek (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, dissziciativ zavar, emocionális labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

b) Sorozásnál a minősítés zárójelentések, gondozói igazolások alapján történik.

c) Szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás. Alapbetegségnek megfelelő laboratróiumi és műszeres vizsgálat. A demencia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja,

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés mérlegelendő agysérülés és olyan postencephalitises maradványtünet esetén, amikor az akut betegség katonai közösségben zajló járványban lépett fel.

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási syndroma, amnestikus syndroma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delírium, hallucinozis)

b) Sorozáskor a döntés zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik.

c) Szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, megfigyelés, parancsnoki és csapatorvosi vélemény adataira támaszkodunk. A szolgálat során jelentkező betegségek esetén a döntés a gyógyítás után történik.

d) 24-25, 43

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

a) Rendszeres használat, acut mérgezés, drogfüggőség, megvonási syndroma, amnestikus syndroma, egyéb pszichotikus zavar.

b) Sorozáskor az alkalmasság elbírálása az anamnesztikus adatok (családi, önkormányzati, kórházi, drog, alkohológiai ambulancia) alapján történik.

c) Szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés.

d) -

e) Katonai kötelemekkel összefüggés nem igazolható.

a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó rendellenességek, schizoaffektív és egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek.

b) Sorozáskor az alkalmasság elbírálása a bemutatott zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik.

c) Szolgálat alatt jelentkező betegségeknél pszichiátriai kivizsgálás.

d) -

e) E szakasz megbetegedései a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Mániás epizód, bipoláris affectiv zavar, depressziós epizód, ismétlődő depressziós rendellenességek, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulat zavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)

b) Sorozáskor az alkalmasság elbírálása a bemutatott zárójelentések és ideggondozói igazolások alapján történik.

c) Szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) 24-25, 37

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Szomnambulizmus, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, anorexia-bulimia nervosa.

b) Sorozáskor e szakasz alapján csak a kivizsgált narcolepsia, szomnambulizmus, insomnia, hypersomnia, alvási apnoe, anorexia és bulimia minősíthető.

c) Szolgálat alatt neurológiai, pszichiátriai kivizsgálás, elektrofiziológiai vizsgálatok, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) -

e) E szakasz betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Fóbiás, szorongásos rendellenességek (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv-kompulzív zavar, disszociatív (konverziós) zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neurasthenia).

b) Sorozáskor "E" minősítés csak a farmako- és pszichoterápiás lehetőségek kimerítése esetén, zárójelentések, gondozói igazolások alapján adható. Első minősítéskor, minden esetben halasztás "I" adandó.

c) Szolgálati idő alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés.

d) 2-6, 12, 13, 15, 17, 24, 25, 37, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

a) E szakasz szerint minősítendők azok a személyiségzavarok, melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens, az éretlen személyiség, nemi identitás-, orientáció zavarai). Éretlen személyiség esetén a minősítés "I".

b) Sorozáskor objektív anamnesis szükséges (családi, önkormányzati, rendőri, orvosi), pszichiátriai kórházi zárójelentés vagy gondozói igazolás.

c) Szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki és csapatovosi jellemzés.

d) 24, 25, 37.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés e szakasz szerinti minősítésnél nem ismerhető el.

a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) Sorozáskor, a még fennálló rendellenesség, csak kórházi vagy gondozói kezelésekről készített igazolással minősíthető.

c) Katonai szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasás, írás zavar, amely a gyermekkorban kezdődött.

b) Sorozáskor kivizsgálásról, kezelésekről igazolás, melyek alapján minősíthető.

c) Katonai szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai vagy mentalis stresszre adott átmeneti reakció, a posttraumás stressz zavar, mely a negatív élményre fellépő késői válasz, az alkalmazkodási zavarok, melyek az új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakultak ki.

b) Sorozáskor kezelés alatt levő személy ideggondozói igazolással minősíthető.

c) Szolgálat alatt jelentkező zavarok gyógyítandók, minősítéshez pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) 12,13, 15, 17, 24, 25, 37, 43.

e) A szolgálat alatt elszenvedett, a szolgálat teljesítésével összefüggésbe hozható, az átlagos frusztrációt meghaladó, fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet katonai kötelmekkel összefüggő.

a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 90 alatt van, és a mentalis elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti, illetve a szituatív ismereti fogyatékosságok (aluliskolázottak valódi mentális retardáció nélkül). Utóbbi esetben a minősítés "C".

b) Sorozáskor intelligencia teszt, és amennyiben az IQ értelmi fogyatékosságra utal, pszichológiai exploráció után minősíthető.

c) Szolgálat alatt pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornái phlebitis, thrombophlebitis eseteit.

b) Sorozáskor, zárójelentés alapján, amennyiben maradvány tünetek vannak minősítendő.

c) Szolgálat alatt kórházi kivizsgálás, liquor, radiológiai, elektrofiziologiai vizsgálat. A fenti kórképek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed. Indokolt a végleges minősítéssel minden állománykatagoriában megvárni a végállapotot, addig eü. szabadság, vagy "I" minősítéssel kell biztosítani az időt az utókezelésre.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-37, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

a) A Parkinson-kór, másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, tonuszavarok, tremor, chorea, myoclonus, tic, egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

b) Sorozáskor és katonai szolgálat alatt, a gyógyszer indukálta mozgászavarok

esetén a minősítés "I", illetve eü. szabadság.

c) Egyéb mozgászavarok esetén sorozáskor zárójelentés, gondozói igazolások alapján kell minősíteni, szolgálat alatt neurológiai osztályos kivizsgálás, elektrofiziologiai, radiológiai vizsgálat szükséges.

d) -

e) Amennyiben a mozgászavar katonai kötelmekkel való oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető.

a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagi, fél és kétoldali bénulások, ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Sorozáskor neurológiai kivizsgálásról zárójelentés, orvosi igazolás.

c) Katonai szolgálat alatt neurológiai osztályos kivizsgálás, a szükséges radiológiai, elektrofiziologiai vizsgálatok.

d) -

e) Katonai kötelemekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítendő a syringomyelia, a gerincvelő éreredetű bántalmai, spondylotikus, daganatos myelopathiák.

b) Sorozáskor neurológiai kivizsgálásról igazolás.

c) Katonai szolgálat alatt neurológiai osztályos kivizsgálás, laboratóriumi radiológiai, elektrofiziológiai vizsgálatok.

d) -

e) Öszefüggés a katonai kötelemekkel nem ismerhető el.

a) Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedés.

b) Sorozáskor neurológiai osztályon kivizsgált személy minősíthető.

c) Katonai szolgálat alatt neurológiai osztályos kivizsgálás, elektrofiziologiai vizsgálatok, MR.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Ageneralizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham.

b) Sorozáskor kórházi zárójelentés, és gondozói igazolás alapján minősítendő. Sorozáskor az egy évnél régebbi alkalmi epilepsziás roham minősítése "C".

c) Szolgálat alatt neurológiai osztályos kivizsgálás, rohamleírás, elektrofiziologiai vizsgálatok, radiológiai vizsgálat.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után ismerhető el.

a) Az elsődleges fejfájások (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

b) Sorozáskor fejfájás centrumban kivizsgált, aurával járó migrén, cluster fejfájás minősítése "E", más esetben "A".

c) Katonai szolgálat alatt neurológiai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok.

b) Sorozáskor egyértelmű neurológiai tünet esetén, illetve szakorvosi kivizsgálás igazolásával minősíthető.

c) Katonai szolgálat alatt neurológiai osztályos kivizsgálás.

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

a) Agyidegek bénulása, gyulladása, neuralgiája.

b) Sorozáskor neurológiai tünettel, egy évnél régebbi folyamat esetén "E", egyébként "I".

c) Katonai szolgálat alatt neurológiai kivizsgálás. Gyógyult maradványtünettel, a minősítés "E", maradványtünet nélkül "A", nem lezajlott folyamat "I".

d) 2-4, 6, 7, 12-16, 18-20, 35, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxicus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

a) Plexus brachialis, lumbo-sacralis rendellenességek, gyöki kompressziók daganatos megbetegedésekben, porckorong betegségben, és annak műtéte utáni állapot.

b) Sorozáskor radiologiailag, elektrofiziologiailag igazolt esetekben, illetve gyöki tünettel minősíthető.

c) Katonai szolgálata alatt kórházi kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés. Radiológiai, elektrofiziologiai vizsgálatok.

d) 7, 11-21, 27-36, 42-43.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés trauma után kialakult, azzal összefüggésben fellépő folyamat esetén ismerhető el.

a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat - kiváltó októl függetlenül -, alagút syndromákat,

b) Sorozáskor a fennálló állapot a megítélés alapja, nem végleges állapot esetén "I" is adható.

c) Katonai szolgálat alatt kórházi kivizsgálás, elektrofiziologiai vizsgálatok, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

d) 2, 3, 6, 7, 13, 14, 18-20, 27-37, 42-43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

a) Itt minősítjük a myasthenia gravist és egyéb myoneuralis rendellenességeket, az elsődleges immunbetegségeket, myotoniákat, a periodikus bénulást, a gyulladásos myopathiákat.

b) Sorozáskor a kivizsgált betegek alkalmatlanok, kivizsgálás előtt ideiglenesen alkalmatlan minősítés adandó.

c) Kórházi neurológiai osztályos kivizsgálás, EMG.

d) 2-4,6-9, 12-15, 18-20, 27-37, 42-43.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

Érzékszervek betegségei (054-074)

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, üvegtesti vérzés, borússág. Áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítható idegentestek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagyCT alapján kell meghatározni.

c) Az 1-es alszakasz szerint "A"-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést.

d) 3, 4, 6, 7, 11, 12, 22, 40, 43.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is alkalmatlan sorköteleseknél. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

d) 2-4, 7, 12, 13, 27, 35, 40, 43.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

- áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

- ha annak baleseti előzménye maradványtünetekkel bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

- a fej súlyos sérüléseinél vagy nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) Sorállománynál, ha heveny vagy félheveny gyulladásos folyamat gyógytartama meghaladja a 2 hónapot, "I" minősítés adható.

d) 3, 4, 6, 7, 11-13,15, 22, 27, 35, 37, 40, 43.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor ismerhető el, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, hármas tükrözés, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) Sorozásnál a glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

d) -

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomásemelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

a) Cataracta, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio len-tis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Azalkalmasság elbírálásához mérlegelni kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz). Műlencse esetén "E"

d) 2,3, 6-8, 11, 12, 14, 19, 23, 37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett ismerhető el:

- a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

- hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

- a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

a) Ophthalmoplegia interna totális, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) 2-4, 6-8, 11, 12, 18, 23, 27-35, 37, 40, 43.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a "Fegyvernemi alkalmassági utasítás"-ban feltüntetett beosztásokat. Ez utóbbit kell figyelembe venni a katonai tanintézetbe lépőknél is.

d) 2, 3, 6-9, 12, 21.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben - kontaktlencse viselés esetén is - szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni.[33]

A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa tanintézeti felvétel esetén (II. rovat)

± 3,0 D sph. ± 1,5 D cyl

Sorállománynál (I. rovat) és más esetben (III. rovat)

± 7,0 D sph. ± 3,0 D cyl

lehet. A katonái alkalmasságot az így korrigálható visus alapján kell eldönteni.

d) 2-4, 6-8, 11, 12, 15, 23, 27-35, 37, 38, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) 3,4, 6-8, 11-13, 15, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae ismerhető el a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők - baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak - meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) Katonai tanintézeti felvételnél a 063.1 II. rovat szerint a várható katonai beosztás figyelembevételével kell döntést hozni.

d) 2, 4,6-8, 11, 12, 14, 15, 18, 19, 22, 27-35, 37, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

a) Szemhéj entropium és trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) 2, 4, 6-8, 11-13, 15, 27-35, 37, 40.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Katonai tanintézeti felvétel előtt a gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges.

d) 2-4, 6-8, 11-13, 15, 16, 18, 27-35, 37, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) disloca-tio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

c) Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel vagy fellépése várható.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 22, 35, 38-40, 43.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

d) 2, 4, 6-8, 11-13, 15, 18, 23, 27-35, 37-40, 43.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. valamely mérgező anyag okozta intoxikáció) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia, irreguláris szemmozgások (nystagmus).

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. Kísérő kancsalság esetén a látóélesség szerint bírálandó el a II. rovatban.

d) 6, 7, 10, 12, 15, 23, 38-40.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et ekzema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Sorállományúaknál véglegesen alkalmatlan minősítés csak a már műtéttel sem megoldható külső hallójárat-szűkület esetén adható, mikor az audiometriás vizsgálattal 30 dB vagy ennél nagyobb hallásveszteség mérhető. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) 3, 4, 6, 7, 9, 12, 26, 38-41, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén ismerhető el.

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) -

d) 4, 6, 7, 9, 10, 12, 15, 16, 22, 26, 38, 39, 41, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta etchronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) Sorállománynál otitis média chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is "E" a minősítés, mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) 4, 7, 9, 10, 12, 15, 16, 22, 26, 38, 39, 41.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani esetén a katonai kötelmekkel való összefüggést az egység parancsnoka állapítja meg.

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positio-nalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb- és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) A 2.alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért minősítése "E" a sorállománynál és a katonai intézeti felvételnél. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges. 1/I.szerint kifejezett maradványtünetek esetén "I" is adható.

d) 2-4, 6, 7, 10, 12, 15, 26-35, 37-39, 41, 43.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként ismerhető el.

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is I-II. rovatokban "E" minősítést igényel.

d) 2, 4, 7, 10, 12, 15, 26, 38, 39, 41, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

I. fokú: 0-30 dB, mérsékelt halláscsökkenés

II. fokú: 31-60 dB, kifejezett nagyothallás

III. fokú: 61-90 dB, súlyos nagyothallás

IV. fokú: 90 dB felett, gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

120 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac sb

40 dB-nél rosszabb, vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (pl. dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön értékelve a beszédzónában észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. Sorállományúak minősítésénél az 500, 1000, 2000 Hz-nél kimutatható II. fokú (30-60 dB) halláscsökkenés esetén "E" minősítés szükséges. Sorozásnál az elbírálás ilyen esetben csak orr-fül-gége szakorvos véleménye alapján történhet.

d) 2, 4, 6, 7, 9, 10, 12, 15, 26, 37-39, 41, 43.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsőkkenés szolgálati betegségként ismerhető el. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prog-nosisát.

A szív és az erek betegségei (075-093)

a) Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, RPR, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysintiter, C-reaktív protein, LE-sejt, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echokardiográfia, góckutatás.

c) Az I-II. rovat szerint 4 éven belül a minősítés "I", 4 év után vitium nélkül a gyógyult esetben I rovatban "B", zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet "E".

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortáé, insufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, RPR, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysintiter, LE-sejt, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, echokardiográfia, mellkas rtg., (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális és echokardiográfiás leleten kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell.

A szívcsúcson hallható izolált systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aortavitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43.

c) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertensio az az állapot, amikor a nyugalomban mért vérnyomás az életkornak megfelelő felső határ - felnőttön - 150/90 Hgmm fölött van. A vérnyomást mindig mint nyugalmi értéket adjuk meg, mérjük meg mind a két karon, sőt a lábon is fekvő és álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, vagy a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, vizeletbacteriológia, VMA, EKG, 24 órás vérnyomás monitorozás, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteron-ürítés, vizelet pressoraminok, Histamin vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vese tűbiopsia, echocardiografia.

c) Essentialis hyperkinesis esetén mért emelkedett vérnyomás systolés hypertensiók csoportjából való, ezért a magasabb diastolés nyomás nem minősíthető hyperkine-sisnek. Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehyper-tensiós jeleket komolyabban értékeljük és 077.2 alszakasz szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt.

Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartósan emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomásemelkedés tartós voltára utal. Ha a tartósan emelkedett vérnyomás gyógyszeres kezelése során időnként magasabb vérnyomásértéket mérünk, vagy sok mellékhatást és panaszt észlelünk, továbbá ha már kimutathatók a hypertensio szervi szövődményei, (agy, szem, szív, vese), I-II. rovat szerint "F" minősítési döntés indokolt. Az alkalmasság elbírálása csak kórházi megfigyelés, illetve kezelés után engedhető meg. A sorozóorvos a hypertonia megállapításánál 3 hónapnál nem régebbi igazolást fogadhat el.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. nephritis chr.).

a) Stabil effort angina pectoris, néma (silent) ischaemia, variáns angina pectoris (Prinzmetal-angina), instabil angina pectoris, akut ischaemiás szindróma, myocardiális infarctus, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok; CK, CK-MB enzym, SGOT, SGPT, LDH1/LDH2 hányados, EKG, terheléses EKG, echokardiografia, cardiológiai mellkasfelvétel, coronarographia (csak műtéti indikáció felállítása céljából).

c) Tartalékos katona minősítése esetén a 078.4. alszakasz III. rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig "E", sikeres műtét után "B", sikertelen műtét után "E" minősítési döntés hozható. A 078.1-4/III. rovat szerint a döntés "E" is lehet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy pszichés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek, vagy tartós pszichés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se.bilirubin szint, SGOT, SGPT, HBDH, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is az I-III. rovatok szerint szigorúbb elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

a) Primaer és szekunder cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, echo-kardiográfia, mellkas rtg.

c) Dilatativ cardiomyopathia progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint a hypertrophiás.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Atrioventricularis block, bal és jobb Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis pa-roxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibril-latio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenek előtt az etiológiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek. Sorozásnál a súlyos formák elbírálása kétes esetekben csak cardiologiai szakvélemény alapján történhet.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető "magányos" csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junc-tionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block, elsőfokú AV block rendszeres ellenőrzés mellett.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicula-ris block, másodfokú és pace-makerral corrigált harmadfokú a-v block, rendezett, halmozott, a vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és chro-nikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block.

d) 1-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-37, 40, 43.

e) Mivel a szív ingerképzési és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni a csak nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratív szívizombántalom (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) Sorkötelesek és sorállományúak cardiomegalia vagy szívműtét utáni állapotának minősítése teljes panaszmentesség esetén lehet "C". A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A zárt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarog-raphia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek. Commissurotomia utáni állapot minősítése sorállománynál "E".

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás sinusok thrombosisát, valamint a TIA-t.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, Doppler, sz. sz. angiographia, CT, laboratóriumi vizsgálatok, a differenciáldiagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudomenier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az isétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) 1-4, 6, 7, 10, 12-15, 18-20, 22, 24, 25, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, Se cholesterin, triglycerid, EKG, mellkas rtg. oscillo-metria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálata, szükség esetén arteriographia (érsebészeti konzílium alapján).

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 35, 40, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, artéria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, RPR, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se cholesterin, triglicerid, EKG, echokardiográfia (transoesophagealis), mellkas rtg., CT, aortographia vagy arteriographia, szemészeti, gégészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Kis egyenletes aorta-dilatatio önmagában jelentéktelen. Nagy, zsák alakú aneurysma dinamikusan megterheli a szívet, mert áramlási ellenállást jelent. Az aneurysma betörhet vénába, oesophagusba, bronchusba és az artéria pulmonalisba. Az aorta-aneurysma megrepedése hirtelen halált okoz, bár kisebb vérzések gyógyulhatnak is. Nem ritka complicatio kisebb vérzés a tüdőből. A bronchusok nyomása és a n. recurrens bénulása következtében tüdőgyulladásra, bronchiectasiára nagy a hajlam. A fali véralvadékból embólia keletkezhet. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "E".

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása, a beteg által elmondottak, vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz. sz. angiograp-hia, bőr- vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. Ha rohammentes időben eltérést nem találunk, 087.1/I. szerinti minősítése lehet "B". Később a cyanosis egyre súlyosabb fokban állandósul, a bőr atrophiás, feszes, fénylő, majd száraz gangraena támad. E tünetek megjelenése esetén a Raynaud-syndroma súlyosnak minősül. Kétes esetben sorozásnál "E" minősítés csak angiologiai szakvélemény alapján adható. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) 2,3, 6, 7, 12, 16, 22, 27-37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlu-sio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiologiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) Sorozásnál helyreállító érműtét után 1 évvel teljesen helyreállt functio esetén "C" minősítés is adható, ha anticolaguans kezelésre nem szorul.

d) -

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Periarteritis nodosa, MCL-syndroma, angiitis hypersensitiva, granuloma lethale mediolineare, Wegener-féle granulomatosis, arteritis temporalis, microangiopathia thrombotica, Takayasau-féle betegség.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb "I"-re minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt sorállományúaknál enyhébb esetekben is adjunk "E" minősítést, III. rovatban az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni, az összes fizikai megterhelés, vagy meghűlés veszélyét rejtő gyakorlat, foglalkozás alóli felmentéssel. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a - rendszerint műtéttel - panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető.

d) 2, 4,7, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 22, 27, 35, 36, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Endophlebitis, inflammatio venorum, periphlebitis, phlebitis suppurativa, thrombophlebitis, vena portae thrombosis, Budd-Chiari-féle syndroma, thrompophlebitis migrans.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1. alszakasz szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén "E", első esetben azonban kivételesen "I" minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha szekunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha szekunder varicositas, állandó oede-ma és trophikus zavar társul.

d) 1, 2, 4, 6, 7, 12, 15, 27-37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebo-thrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset okozta és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

a) Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra Doppler, phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszároedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszároedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) 3, 4, 6, 7, 9, 12, 13, 15, 22, 29, 30, 34, 36, 37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitális és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső "aranyeres" csomók), esetleges szövődményeit.

c) Katonai tanintézeti felvétel elbírálásakor műtét elvégzése céljából ideiglenes alkalmatlanságot kell biztosítani.

d) 3, 36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, 24 órás vérnyomás monitorozás, EKG fekvő és álló helyzetben, a hypotonia etiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam) indokolt, ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!).

d) 1, 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17-20, 22, 32, 34, 37.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A légzőszervek betegségei (094-105)

a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypussinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orr melléküreg rtg., sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.

c) 094.1/II. rovat szerint a polypectomia utáni állapot recidiva említése nélkül lehet "Alkalmas". Amennyiben a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095. szerint történik.

d) 6,7,15, 27-31, 33, 36, 40.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.

c) Azalkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, + + érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre, vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív. A 095. 1-2 alszakasz I. rovat szerinti minősítésnél behívási korlátozás szükséges. A beteg csak őszi-téli időszakban hívható be.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon) vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az Össz-IgE értéke 50-120 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű.

Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős + + + vagy + + + + érzékenységet találunk a Prick-teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a + + + + háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktívitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.

d) 7, 22, 35, 36, 095 1.és 2. esetében: ŐTB.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.

c) -

d) -

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chro-nica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orrmelléküreg rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

d) 7, 22,28-31, 33, 35, 37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csapatnál kedvezőtlen klímájú munkahelyen több mint öt éven át folyamatosan teljesített szolgálat esetén ismerhető el.

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

d) 7, 18, 22, 27, 35, 36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

a)

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és citológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel, (bronchiectasia esetén mellkas CT, esetleg műtét előtt bronchographía) légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmakodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők - por, gáz, füst - kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasia fennállása esetén az etiológia tisztázása különös jelentőséggel bír, ezért a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotra, a minősítés "E".

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei:

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok:

A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú 76-60;

- kp. fokú 60-50;

- nagyfokú 50 alatt.

2. Obstructiv zavarok:

A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, légúti áramlási sebességértékek az FVC%-ban, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pld. a FEV1 a kell - érték százalékban: - enyhe fokú: 60-80; - kp. fokú: 40-59; súlyos: 40 alatt. A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/l/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/l/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel.

10 vízcm/l/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) 2-4, 7-9, 12, 13, 15-17, 22, 29-34, 36, 40. '

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél - ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása - az összefüggés megállapítható.

a) Emphysema pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, alfa 1 antitripszin meghatározás, EKG, mellkas rtg. (kétirányú, esetleg mellkas CT) átvilágítás, légzésfunctio (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmographia, CO diffúziós kapacitás mérés), esetleg tüdőscintigráphia, vérgáz-analysis.

c) Sorozáskor, illetve sorállománynak minősítésekor a lobaris emphysema esetében, figyelemmel az előidéző okra - a 104., illetve 105. szakasz szerint minősítünk. A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. Katonai tanintézeti felvétel elbírálásakor a minősítés "E". A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 27-36, 39, 40, 43.

e) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

a) Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale, status asthmaticus, bronchiectasia.

b) EKG, mellkas rtg., laborvizsgálatok: vérkép (quantitativ, qualitativ) köpet eo. sejt, szérum IgE-szint meghatározás, ismételt légzésfunctio (testpletysmographia, statikus és dinamikus paraméterek, provokációs tesztek - aspecifikus, specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés -, farmakodinamiás vizsgálatok), allergológiai vizsgálat bőrpróbával (Prick-teszt) orrmelléküreg felvétel, gégészeti szakvizsgálat.

c) Sorozáskor és sorállományúak minősítésekor az anamnezis, a tünetek megléte folyamatossága mellett az asthma bronchiale diagnózisát alátámasztó jellemző leleteket kell figyelembe venni. Extrinsic asthma bronchiale esetében a minősítés 101. l alszakasz szerinti minősítésnél lehet "B", és behívási korlátozás szükséges. A beteg csak őszi-téli időszakban hívható be. Gyermekkorban megállapított és intézetben kezelt, de később hosszú időn keresztül tünetmentes asthma bronchiales esetekben, bevonulás előtt tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges annak eldöntésére, vajon a betegség fennáll-e még. Gyógyult esetben a minősítés "B". Katonai tanintézeti felvételnél a minősítés "E".

d) 1-4, 6-9, 12, 13, 15-18, 22, 27-35, 37, 40, 43, extrinsic faktor esetében (ha az allergén szezonalitást mutat és szakorvosi dokumentáció alapján a hűvös-nedves levegő, illetve a fizikai terhelés nem szerepel a provokáló ágensek között) 101 1. minősítése "B" és ŐTB.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. hae-mothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax).

Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) RPR, We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: diagnosztikus thoracocentesis, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, köpetcitológia, vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg test-pletysmographia).

c) A102.1 és 2. alszakasz szerinti megbetegedések gyógyulásáig a minősítés az I. rovat szerint - ha a gyógytartam a 60 napot meghaladja - "I", a II. szerint "I", a III. szerint az elbírálás "KLGS". A gyógyulás után esetleges functiozavar, maradványtünetek esetén az eü. károsodás mértékének arányában kell minősíteni.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-35, 39, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

a) Pneumothorax (acut, chronicus, spontán - primaer, vagy szekunder -, traumás, partiale, totale).

b) Ismételt kétirányú mellkas rtg. felvétel az etiológia tisztázásához szükséges kivizsgálás, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok.

c) Sorozáskor, sorállományúaknál, valamint a tanintézeti felvételnél abból kell kiindulni, hogy a spontán légmell mikor alakult ki. Egy éven belüli előfordulás esetén a minősítés: 103.1. I. és II. rovatok szerint "I".

d) 2-4, 7, 12, 15, 17, 18, 22, 27-37, 39, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta).

b) EKG, mellkas-átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, nyeléspróba.

c) Aminősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctio eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni.

d) 2, 4,6,7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-35.

e) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Itt minősítendő a segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, légzésfunctios vizsgálat (terheléses LF), testpletysmographia.

c) 105.1. és 2. III. rovat szerinti minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül vegyük figyelembe a műtétet szükségesség tevő alapbetegséget is.

d) 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-37, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, illetve betegség vizsgálata alapján történik.

Az emésztőszervek betegségei (106-125)

a) Anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) Afoghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók.

106.1. alszakasz szerint minősítendő az 50-75% közötti rágóképesség-csökkenés.

106.2. a 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenés minősítésére szolgáló alszakasz. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával. Sorozásnál teljes foghiány esetén "E" minősítést kell alkalmazni.

d) 4, 6, 12.

e) Szolgálati baleset következtében kialakult foghiány szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

a) A fogágykárosodás (parodontosis) minősítésére szolgáló szakasz.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsófelső "panoráma" rtg. esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) 107.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató paradontiumkárosodás.

107.2. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás minősítendő ezen alszakasz szerint.

d) 4, 6, 12-14, 18, 19, 22, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elváltozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatok.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) 108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak és ide soroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot.

108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd- és rágófunctio jelentősen zavart, vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

d) 4, 6, 13, 22, 24, 25, 40.

e) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás ismerhető el.

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után a sorállományú katonák részére a szolgálatképességük teljes helyreállításáig egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Ha a várható gyógytartam a 60 napot meghaladja, 109.1/I. rovat szerint a.minősítés "I". Alkalmatlannak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. Sorozásnál a mérsékelt torzulás, vagy functiózavar véglegesen kialakult állapot esetén a minősítés "C".

d) 2, 27-35, 38, 40.

e) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás ismerhető el.

a) A nyelőcső betegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

b) Arutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontraszt-anyag-nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, felső endoscopia, ambuláns oesophagealis Ph monitorozás.

c) Anyelőcsőgyulladások stádiumait felső endoscopos vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén alkalmatlan minősítést kell alkalmazni.

A "reflux"-nyelőcsőgyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, felső endoscopos vizsgálattal igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük, 1 év után is fennálló mérsékelt nyelési zavar esetén a sorkötelesek minősítése "E".

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. Biztos kórisme esetén sorozáskor és a sorállomány minősítése "Alkalmatlan". A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is "Alkalmatlan". A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt. Ezért a sorállománynál minden esetben, a tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állománynál ismételt kiújulások esetén "Alkalmatlan" minősítést kell adni.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok sorállománynál "Alkalmatlan" minősítést jelentenek. A tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén sorállománynál a minősítés "Alkalmatlan", tisztesnél magasabb rendfokozatú tartalékos katona állománynál "KLGS" elbírálás szükséges.

d) 4, 7, 13, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a nyelőcső balesetszerű károsodása esetén. Az összefüggés megállapítása az egység (intézet) parancsnok feladata.

a) Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet "humán" vér kimutatás, próbareggeli, felső endoscopia, biopsia, a H pylori kimutatása.

c) Sorozáson elfogadható a három hónapnál nem régebbi, felső endoscopos lelet. 111.1/I. rovat szerint minősíendők: az inactiv, recidiva említése nélküli fekélybetegség teljesen panaszmentes esetei, valamint a panasszal járó, de jelenleg felső endoscopiával activitást vagy hegesedést nem mutató esetek. Sorállományúaknál a fekélybetegség biztos diagnózisa esetén "Alkalmatlan" véglegesen minősítés feltétele:

- egy- vagy többéves típusos panaszok;

- biztosan pozitív felső endoscopos lelet;

- nagyfokú hegesedés a felső endoscopos képen, megfelelő kórelőzménnyel, jelenleg látható fekélyfészek hiányában is.

Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos "fekélybetegség" nem nyilvánvaló, "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítést, vagy eü. szabadságot igényel. Ebbe a csoportba tartozik a stresszfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnesis, a bizonytalan rtg., a nem actív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

A tartalékos katona állományúaknál a fekélybetegség felülvizsgálati megítélése alapvetően enyhébb, a szolgálati és életkörülményeket, a beteg egyéniségét is kell mérlegelni. Ha a H.pylori ismételt kezelés ellenére sem eliminálódik, az ulcus relapsus veszélye megsokszorozódik. Ilyen esetben az elbírálás szigorúbb. Egyértelműen "Alkalmatlan" a minősítés gyakori recidiva, rossz általános állapot esetén.

d) 4, 7, 13, 35, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, duodenitis, gastroduodenitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet "humán" vér kimutatás, próbareggeli, felső endoscopia és biopsia utáni szövettani vizsgálat, a H.pylori kimutatása.

c) Sorállományúaknál a két hónapot meghaladó sikertelen gyógykezelés esetén "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítést kell alkalmazni. Többszöri halasztás után szakrendelői javaslatra "Alkalmatlan" is lehet. A tartalékos katona állományúaknál "KLGS" elbírálás, az alkalmas esetekben gastroenterologiai gondozás szükséges.

d) 4, 7, 35.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica.

b) Részletes fizikális lelet, kiújulás esetén előző műtéti igazolások.

c) Sorköteleseknek és a katonai tanintézetekbe jelentkezőknek műtét elvégzése céljából l év halasztás adható, ezért a 113.1/II. és a 113.2/I. rovatok alapján "I" minősítés indokolt. Sorkötelesek, ha a műtét a sorköteles életkor végéig nem történt meg, "E" minősítésben részesülnek. A műtét sikeres elvégzése után, ha a hasfali funkció jó, és a műtét után l évvel recidíva veszélye nem fenyeget a 113.1 II. rovatban "A", a 113.2 I. rovatban "B" a minősítés.

d) 1, 6, 9, 28-31, 36.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

a) Enteritis regionalis, proctocolitis idiopathica ulcerosa, enterocolitis chronica, egyéb nem fertőző eredetű vékony- és vastagbélhurut.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet "humán" vér kimutatás, a széklet bacteriológiai, protozoon és féregpete vizsgálata, rectoscopia, sigmoidoscopia, colonoscopia, sz.sz. biopsiás mintavétellel, irrigoscopia, felsőtápcsatornai rtg. vizsgálat.

c) Az enyhe formák gyakran functionális eredetűek, elsősorban panaszokkal és kevés vagy semmi kóros vizsgálati eredménnyel járnak, ilyen esetekben sorozáskor mérlegelendő a "B". Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázszavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgen és endoscopos vizsgálattal mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázszavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek és gyógyszerrel kezelhetők. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázszavar, műtét igénye és septicus állapot tartozik.

d) 4, 6, 7, 12, 13, 15, 16, 18, 33, 35-37, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstruc-tione, volvulus.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A 115.1/I. rovat szerint "B" minősítés csak a műtét óta eltelt legalább egy évig tartó teljes panaszmentesség, illetve az adhaesiók miatt jelentkező minimális panaszok esetén alkalmazható. Egy évnél rövidebb idő esetén a minősítés "I". Recidiváló bélelzáródás , kizárt sérv műtéte bélresectioval minősítése "E".

d) 2, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 28, 30, 31, 36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma, gastrointestinális műtétet követő hányás.

b) Műtéti leírás, vércukor, Se Na, K, EKG, passage vizsgálatok.

c) Eredményes vagotomia, polyp, idegen test eltávolítása céljából végzett gastrotomia utáni állapot 116.1/I. rovat szerinti minősítése lehet "B" is.

d) 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis, stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok.

A hasi sérülések utáni állapotok a 194. szakasz szerint minősítendők.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A 117.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyuló vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok.

117.3. alszakasz szerint minősülnek a kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 28-36, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Fissura ani, fistula analis, abscessus ani, sacrococcy-deális dermoid, sinus pilonidalis.

b) Műtéti leírás, rectálís digitális vizsgálat, rectoscopia, irrigoscopia, fistulographia.

c) Sorkötelesek és katonai tanintézetbe jelentkezőknél műtéti javaslattal 1 év halasztás adható. Egy év halasztás után a sorköteles behívható, a műtéti beleegyezés esetén, - annak eredményes elvégzése után. Műtét után korlátozások átmeneti biztosítása szükséges.

d) 4, 12-15, 17-20, 22.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa itt is, de a 004. szakasz szerint is minősíthető.

b) A passage-zavarok a radiológiai lelettel összhangban a klinikum alapján értékelhetők. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, ascites-folyadék vizsgálata, szükség szerint laparoscopia.

c) A 119.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyult, vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. A maradandó károsodás nélküli körülírt hashártyagyulladás utáni állapotok (postappandectomiás peritonitis) a 119.1. I.. és II. rovatban is lehet "A".

A 119.2. alszakasz szerint minősülnek a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igénylő esetek.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 28-35, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Prolapsus canalis analis, prolapsus mucosae recti.

b) Fizikális lelet, rectalis digitális vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) Műtét után kialakult állapottól függően a minősítés változhat.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 28-36.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Strictura (sphincter) ani.

b) Fizikális lelet, rectalis digitális vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) A 121.1/II.rovat szerinti a minősítés lehet "KLGS", ha a strictura ani műtétet még nem igényel.

d) 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, atrophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorenalis syndroma, májinfarctus, cholangítis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül SGOT, SGPT, gamma GT, ALP, Se összfehérje, Elfo, Latex, vírus serológia, a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálata, hasi (máj és epe) UH, sz.sz. májbiopsia.

c) Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében hosszabb egészségügyi szabadság, majd ismételt kórházi felvétel és megismételt vizsgálatok szükségesek, ezek eredményei alapján kell minősíteni. Az idült májgyulladás súlyos formáinak, az actív, ún. agresszív májgyulladásnak igazolására - és gyógykezelésének kivitelezésére - májbiopsiás vizsgálát szükséges. Ilyenkor "Alkalmatlan" minősítést kell alkalmazni.

Sorállományúaknál, katonai tanintézeti felvétel esetén a minősítés mindkét esetben "Alkalmatlan". A tartalékos katona állományúak részére - compensalt állapotban - az elbírálás KLGS.

Az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotát a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolják. Ebbe a csoportba soroljuk a nyelőcsővisszér-tágulással, illetve vérzéssel járó májcirrhosisokat is.

d) 4, 7, 12, 13, 18, 22, 35, 36, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, occlusio, stenosis, strictura ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesia biliaris.

b) Arutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül májfunctio, SGOT, SGPT, ALP, szondával nyert duodenum nedv üledék vizsgálata, protozoon vizsgálata, bacteriológiai tenyésztése, az epeutak és a máj ultrahangos vizsgálata, szükség esetén orális cholecystographia, CT, MRI, ERCP.

c) Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok vannak, kimutatható szervi betegség nélkül. Itt a minősítés 123.1. alszakasz szerint "B". Igazolt epekövesség esetén, ha annak javallatai megvannak, a műtétet el kell végeztetni. Az epekőműtét utáni állapotot a 124. szakasz szerint minősítjük. Sorkötelesnél, ha a műtét a sorköteles életkor végéig nem történt meg, "E" minősítés adható. Az epehólyag gyulladásos betegségei önmagukban általában nem képezik minősítés tárgyát. A gyulladás alatt gyógykezelés, utána eü. szolgálatmentesség szükséges. A minősítés tárgyát az epehólyag-gyulladást kiváltó vagy fenntartó betegség, illetve annak következményei képezik.

d) 4, 7, 35.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Lásd a 123 szakasz a) alszakasz.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül Se bilirubin, SGOT, SGPT, ALP, próbareggeli, szondával vett epeüledék mikroszkópos és microbiológiai vizsgálata, az epeutak ultrahangos vizsgálata, ezen vizsgálatok negativitása, illetve elégtelensége esetén az epeutak izotópos vizsgálata (HIDA), esetleg ERCP vizsgálat is szóba jöhet.

c) 124.1. I. rovat szerinti minősítésnél műtét után 1 éven belül "I". Az epehólyag-eltávolítás utáni állapot katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való alkalmasságot a választott szak figyelembevételével kell elbírálni. A tartalékos katona állományúaknál panasz- és tünetmentesség esetén "Alkalmas" minősítés adható.

d) 4, 7, 35, 43.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Abscessus pancreatis, pancreatitis acuta et chronica, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül vércukor-(terheléses vércukor) vizsgálat, hasnyálmirigyenzim vizsgálatok, széklet emésztettség, ételpróba vizsgálat (Lundh teszt stb.), ultrahangvizsgálat, CT, ERCP.

c) A hasnyálmirigy-gyulladás enyhe formájában a megfelelő panaszok mellett enyhébb fokú hasnyálmirigy-károsodás jelei mutathatók ki. A gyanút megerősíti, ha a kórelőzményben kórházi zárójelentéssel is igazolt heveny hasnyálmirigy-gyulladás is szerepel. Súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival, vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép.

Kórházi zárójelentéssel igazolt hasnyálmirigy-gyulladás esetében a sorállomány minősítése "Alkalmatlan". A tartalékos katona állományúaknál enyhe formák esetében "KLGS" elbírálás szükséges. Ismétlődő esetekben, vagy a hasnyálmirigy súlyosabb fokú károsodására utaló vizsgálati adatok birtokában a minősítés "Alkalmatlan". Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése "Alkalmatlan".

d) 4, 7, 13, 35.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak a hasi sérülés után kialakult acut pancreatitis és pancreas-necro-sis esetében ismerhető el, ha a sérülést szolgálati baleset okozta.

A húgy- és ivari szervek betegségei (126-145)

a) Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizelet eltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (129. szakasz), a vesekőbetegség, (131. szakasz), a vese fejlődési rendellenességei (180. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet (ante oculos), Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, koncentrálási próba, vizelet fehérje 24 órás ürítés, b2 microglobulin, UH, a 3., 4. alszakasz szerint vesebiopsia elvégzése is indokolt lehet, szükség esetén megfelelő immunológiai vizsgálatok, izolált proteinuria esetén az orthostaticus albuminuria kizárása céljából, a 12 órás fekvés után, a provokált lumbalis lordosis után és a 2 órás fizikai terhelés (járkálás) után ürített vizeletek összehasonlító vizsgálata, látóterenként 4-5 vvt., illetve fvs., kisebb mértékű alakos elem esetén Addis-vizsgálat szükséges. A nephrosis syndroma kórisméjének kimondásához, az igazolható, nem orthostaticus eredetű és megfelelő mértékű albuminuria fennállása szükséges.

c) Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10-15 vvt/látótér), illetve 0,5-1,0 g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin 120 mmol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek.

Idült vesegyulladás kp. súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja az előző pontban foglaltnál fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 mmol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0 g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen.

Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja erősen beszűkült (Se kreatinin 400 mmol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra, és/vagy haematuriája 100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló az elbírálás nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén.

d) 4, 6, 7, 12-16, 18, 19, 22, 27-36, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet - baleset körülményeitől függően - a toxicus vesekárosodás.

a) Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg vagy substantia medullaris elhalással.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, UH.

c) A 127.1/I. rovat szerinti minősítésnél a kiváltó októl és az acut veseelégtelenség súlyosságától függően egyéni elbírálás indokolt, 2 év teljes tünetmentesség esetén nem feltétlenül szorul korlátozásra, "A" minősítés is adható. Idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szaka (Se kreatinin 200-400 mmol/1), függetlenül az alapbetegségtől.

Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 mmol/1) járó veseelégtelenség.

d) 3, 4, 6, 7 ,12-16, 18, 19, 22, 27-37, 42.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározása a veseelégtelenséget kiváltó alapbetegség mérlegelése alapján történik.