33/2003. (V. 20.) GKM rendelet

a gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 53. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a minisztérium ágazati irányítási körébe tartozó gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: ágazati szervek) katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataira terjed ki.

A katasztrófavédelem minisztériumi feladatai és ellátásuk szervezeti követelményei

2. §

A minisztérium:

a) a Belügyminisztérium és a Kormányzati Koordinációs Bizottság bevonásával meghatározza a katasztrófavédelem ágazati szabályait, tervezési, szervezési feladatait, és irányítja, felügyeli, ellenőrzi azok végrehajtását,

b) együttműködik a katasztrófavédelmi feladatokat irányító kormányzati, védelemigazgatási és az - e rendeleten meghatározottakon kívüli - ágazati szervekkel,

c) kijelöli a katasztrófavédelemben részt vevő ágazati szerveket, megállapítja kötelezettségeiket és igénybevételük feltételeit,

d) irányítja a kijelölt szervek felkészítését, a védekezési és helyreállítási feladatokat, valamint a védekezés idején koordinálja tevékenységüket,

e) meghatározza a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ágazati riasztási, értesítési, jelentési és egyéb információs feladatokat, valamint a készültségi rendszerrel összefüggő követelményeket,

f) intézkedik a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet és szükséghelyzet esetére szükséges anyag-, eszköz- és szállító kapacitás felmérésére, valamint tervezi, szervezi és az érdekeltekkel egyezteti azok alkalmazását, a szállító kapacitások kormányzati szintű igénybevételét,

g) meghatározza a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ágazati kutatási és műszaki-fejlesztési feladatokat,

h)[2][3] a külön jogszabályban és miniszteri utasításban meghatározott minisztériumi Főügyeletet működtet a katasztrófavédelemmel kapcsolatos információs és koordinációs feladatai ellátására,

i) gondoskodik katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet és szükséghelyzet esetére a minisztériumi válságkezelő központ kialakításáról és működtetéséről,

j) tervezi és biztosítja a tárca katasztrófavédelmi feladatainak ellátásához szükséges szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi (költségvetési) feltételeket.

3. §

A katasztrófavédelem minisztériumi általános koordinációját - a közigazgatási államtitkár irányításával - a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladataira kijelölt szervezeti egység látja el.

4. §[4]

A katasztrófavédelmi feladatok ellátására külön jogszabály alapján létrehozott Közlekedési Védekezési Munkabizottság, valamint Ipari Védekezési Munkabizottság (a továbbiakban együtt: védekezési munkabizottság) működik. A védekezési munkabizottságot a katasztrófavédelmi feladatok ellátását felügyelő helyettes államtitkár vezeti, feladatait, összetételét és működési rendjét a védekezési munkabizottság ügyrendje tartalmazza. A védekezési munkabizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a minisztériumot vezető miniszter hagyja jóvá.

A védekezési munkabizottságba kijelölt hatósági jogköröket gyakorló ágazati szervek és feladataik

5. §

(1)[5] A védekezési munkabizottságban - a kijelölt minisztériumi szakfőosztályokon kívül - állandó tagként a következő ágazati szervek vesznek részt:

a)[6] a Közlekedési Védekezési Munkabizottságban a közlekedési hatóság,

b)[7] az Ipari Védekezési Munkabizottságban a Budapest Főváros Kormányhivatala, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: bányafelügyelet) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ágazati szervek feladatai:

a) részt vesznek a minisztérium katasztrófavédelmi feladatainak ellátásában,

b)[8] területi szerveik útján a külön jogszabályban vagy intézkedésben meghatározottak szerint részt vesznek a vármegyei (fővárosi) védelmi bizottságok katasztrófavédelmi tevékenységében,

c) engedélyezési és felügyeleti feladataik keretében gondoskodnak a katasztrófák megelőzésével összefüggő ágazati előírások érvényesítéséről,

d) katasztrófa esetén a minisztérium védekezési munkabizottsága, illetve a minisztérium illetékes vezetői intézkedése szerint részt vesznek a védekezés, a kárelhárítás, valamint a helyreállítás operatív irányítási feladatainak ellátásában,

e) feladat- és hatáskörüknek megfelelően gondoskodnak a részükre külön intézkedés szerint meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási és egyéb információs feladatok ellátásáról.

6. §

A katasztrófavédelemben részt vevő - az e rendeletben meghatározottakon kívüli - ágazati szerveket a védekezési munkabizottság javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár egyetértésével, a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár jelöli ki.

A katasztrófavédelem ágazati irányításának területei

7. §

A katasztrófavédelemmel kapcsolatos - az 5. § (2) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott - feladatokat

a)[9] a külön jogszabályban* meghatározott állami közútkezelő szervezetek tekintetében az Magyar Közút Nonprofit Zrt., a közúti közlekedési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek (pl. Volán, nehéz-tehergépkocsikat, tartálykocsikat üzemeltető gazdasági társaság) tekintetében a közlekedési hatóság,[10]

b)[11] a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti országos vasúti törzshálózattal, elővárosi vasúti pályahálózattal és országos vasúti mellékvonalakkal összefüggő ügyekben a vasúti pályahálózat működtetői - a MÁV Zrt., illetve a GYSEV Zrt. - látják el; a térségi, a kisvasúti a helyi, a saját célú és az iparvágányokkal összefüggő ügyekben azon szervezet látja el, amely a megjelölt pályahálózatot üzemelteti,

c)[12] a hajózási tevékenységet folytató, illetve ahhoz kapcsolódó létesítményeket, eszközöket és kikötőket üzemeltető társaságok tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatala,

d)[13] légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végző társaságok és személyek tekintetében a légiközlekedési hatóság,

e)[14] a veszélyes ipari üzemeket, ipari létesítményeket üzemeltető társaságok tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a bányafelügyelet,

f)[15] az energetikai társaságok tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

g)[16] az ásványi nyersanyagok kutatását, kitermelését és elsődleges feldolgozását, a föld alatti gáztárolást végző társaságok, valamint a bányafelügyelet műszaki-biztonsági felügyelete alá tartozó egyéb veszélyes üzemek tekintetében a bányafelügyelet

látja el.

Az ágazati szervek általános feladatai

8. §

(1) Az ágazati szervek feladat- és hatáskörüknek, illetőleg tevékenységi körüknek megfelelően vesznek részt a katasztrófavédelem - alábbi - ágazati feladatainak végrehajtásában:

a) jogszabály és a minisztérium vagy a hatáskörrel rendelkező ágazati irányító szerv jogszabályon alapuló intézkedése szerint megállapítják a tevékenységi körükkel kapcsolatos elsődleges (kárelhárítási beavatkozási), valamint a közreműködői katasztrófavédelmi feladataikat,

b) elkészítik a katasztrófaelhárítási feladataik ellátására vonatkozó riasztási, értesítési, intézkedési, tájékoztatási tervet,

c) felmérik, folyamatosan ellenőrzik és nyilvántartják a katasztrófaelhárítás szempontjából szükséges, illetve igénybe vehető anyagokat és eszközöket,

d) kijelölik a katasztrófavédelmi feladataik ellátásában részt vevő szervezeti egységeiket, azok vezetőit és tagjait,

e)[17] részt vesznek a minisztérium vagy az illetékes vármegyei (fővárosi) védelmi bizottság és a helyi védelmi bizottság által szervezett katasztrófavédelmi felkészítő gyakorlatokban és egyéb képzésben,

f) gondoskodnak a katasztrófavédelmi feladatra kijelölt személyek felkészítéséről,

g) az illetékes katasztrófavédelmi szervek felkérése, illetve felhívása alapján közreműködnek a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésében és tájékoztatásában,

h) rendszeresen, legalább évenként értékelik a katasztrófavédelmi feladataik ellátásának helyzetét, és annak alapján gondoskodnak terveik szükséges pontosításáról, illetve a feltételek biztosításáról,

i)[18] a minisztérium, a vármegyei (fővárosi) védelmi bizottság vagy a helyi védelmi bizottság felhívására tájékoztatást adnak a katasztrófavédelmi feladataik ellátásáról, szervezeti és egyéb működési feltételeikről.

(2) A minisztérium és az ágazati szervek kötelesek a jogszabályban és a jogszabályon alapuló egyéb rendelkezésekben meghatározott feladataik ellátása érdekében megfelelő ügyeleti szolgálatot működtetni és a felettes vagy közreműködő szervek ügyeleti szolgálataival együttműködni.

(3) A katasztrófavédelemben, illetőleg a katasztrófa következményeinek elhárításában részt vevő hatóságok feladataikat a természetvédelmi területek, valamint a természeti értékek lehető legnagyobb fokú kíméletével kötelesek végrehajtani.

A katasztrófahelyzetek kapcsán a közlekedési és egyéb létesítményekben keletkezett károk megállapítása, valamint a kárigények felmérésével kapcsolatos eljárás rendje[19]

8/A. §

(1) A katasztrófahelyzetek kapcsán keletkezett károk felmérésére a káresemény szerint illetékes minisztériumi szakfőosztály írásban felhívja a közlekedési és egyéb létesítmény üzemeltetőjét (a továbbiakban: üzemeltető) előzetes kárbecslés készítésére. Az üzemeltetőnek a felhívás alapján készített előzetes kárbecslést a szakfőosztályhoz kell megküldenie.

(2) A katasztrófahelyzettel kapcsolatos védekezés befejezése után az üzemeltető helyreállítási költségkalkulációt készít, amelynek létesítményenként vagy technológiai egységenként tartalmaznia kell a káresemény bekövetkezését közvetlenül megelőző műszaki állapot leírását is.

(3) Az üzemeltetőnek az előzetes kárbecslést és a helyreállítási költségkalkulációt a mindenkor érvényes ágazati, alágazati technológiai, illetve árképzési előírások, valamint az aktualizált és hozzájuk kapcsolódó egységár-gyűjtemények alapján kell összeállítani.

(4) Az előzetes kárbecslésnek, illetve a helyreállítási költségkalkulációnak tartalmaznia kell:

a) a készítő nevét és aláírását,

b) a készítő végzettségét és a készítésre való jogosultságát,

c) az alkalmazott technológiai és árképzési szabályzatra való hivatkozást.

(5) A benyújtott előzetes kárbecslést, illetve a helyreállítási költségkalkulációt a szakfőosztály szakmai és tartalmi szempontból ellenőrzi, majd alágazatonkénti összesítés után átadják a 3. §-ban meghatározott minisztériumi szervezeti egységnek, amely elvégzi a tárcaösszesítést és a Védekezési Munkabizottság vezetője a közigazgatási államtitkár útján megküldi a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak.

(6) Az előzetes kárbecslések elbírálása, értékelése, illetve a kárigények teljesítése és ellenőrzése külön jogszabályban* meghatározott módon történik.[20]

Záró rendelkezés

9. §

Ez a rendelet 2003. június 1-jén lép hatályba.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter