Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

34/2003. (XII. 21.) OM rendelet

a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdésének c) pontjában és az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a bírálati díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A szakmai vizsga szervezésének feltételei

1. §

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők számára államilag elismert szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére a szakképesítésért felelős miniszter a hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében abban az esetben adhat jogosultságot (a továbbiakban: vizsgaszervezési jog) a szakképzést folytató intézménynek, ha az megfelel az Szt.-ben és e rendeletben meghatározott feltételeknek.

2. §

(1) Szakmai vizsgát az a szakképzést folytató intézmény szervezhet, amely

a) jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egyéni vállalkozó,

b) szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt,

c) eleget tett az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerinti beszámoló készítési kötelezettségének,

d) nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,

e) nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt,

f) vizsgaszervezési jogot kapott a szakképesítésért felelős miniszter által e rendelet szerint lefolytatott pályázati eljárást követően, valamint

g)[1] az Fktv. szerint akkreditált.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szakképesítésért felelős miniszter az irányítása alá tartozó intézmény számára pályázati eljárás lefolytatása nélkül is feladatként határozhatja meg az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a szakmai vizsga megszervezését.

A pályázati eljárás

3. §

(1) A szakképesítésért felelős miniszter vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázatot legalább kétévente egy alkalommal ír ki.

(2) A szakképesítésért felelős miniszter a pályázatot a Magyar Közlönyben, valamint a szakképesítésért felelős miniszter hivatalos lapjában teszi közzé. A pályázati felhívás a szakképesítésért felelős miniszter hivatalos honlapján, elektronikus úton is közzétehető.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázóval szemben e rendeletben támasztott követelményeket,

b) a pályázat tartalmi elemeit és formai követelményeit,

c) a pályázat benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a Magyar Közlönyben történő közzétételtől számított 60 nap,

d) az elbírálás értékelési szempontjait, az értékelés módszerét,

e) az elbírálás határidejét,

f) az elbírálással kapcsolatos döntéshozatal módját, időpontját,

g) a pályázók értesítésének a módját,

h) az elnyerhető vizsgaszervezési jog lejártának időpontját,

i) azon egyéb követelményeket, amelyeket a szakképesítésért felelős miniszter előír, valamint

j) a bankszámla megjelölését, amelyre a bírálati díjat be kell fizetni.

4. §

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) azon szakképesítések megjelölését, amelyekre a vizsgaszervezési jogot meg kívánja szerezni,

b) azon tervezési statisztikai régió megnevezését, amelyben a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni,

c) szakképzéssel kapcsolatos tevékenysége bemutatását,

d) szakmai vizsgaszervezési tevékenységének bemutatását, feltéve, hogy a pályázó korábban erre feljogosítással rendelkezett,

e) az általa alkalmazott minőségbiztosítási rendszer leírását,

f) a szakmai vizsga szervezését végző egység bemutatását (a szervezetben elfoglalt helyét, irányítását, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi, különös tekintettel az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételeket),

g) a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelős személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetését,

h) a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját,

i) a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggő jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá

j) a szakképesítésért felelős minisztérium számlaszáma, a pályázat beküldési határideje.

(2) A pályázathoz mellékelni kell:

a) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében (ideértve a közhasznú társaságot is) az illetékes cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb pályázók esetében - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében nevesített felsőoktatási intézmények kivételével - a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, és a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozólag, hogy a kérelmező a hatóság nyilvántartásában szerepel,

b) az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tanúsítvány hiteles másolatát,

c) az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint elkészített és a nyilvántartást vezetőnek megküldött, a kétéves tevékenységről szóló beszámoló másolatát,

d) annak igazolását, hogy a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak,

e) gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara, illetőleg - ahol a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara illetékességébe - a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, az Szt. 14. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai szervezet igazolását, hogy a gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek megfelelő minőségűek,

f) annak igazolását, hogy a pályázónak nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,

g) amennyiben a pályázó a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó szervezet, arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem folyik ellene csőd- felszámolási vagy végelszámolási eljárás, valamint

h) a bírálati díj befizetését igazoló csekk másolatát.

(3) Amennyiben a pályázó a vizsgaszervezési tevékenységet több tervezési statisztikai régió területén is el kívánja látni, mindegyik régió vonatkozásában külön pályázatot kell benyújtania, és valamennyi pályázaton fel kell tüntetnie az összesen benyújtott pályázatai számát. Ebben az esetben a közhiteles mellékleteket csak az egyik pályázathoz kell csatolnia. A többi pályázathoz a mellékletek fénymásolatban is csatolhatók, azonban a pályázaton fel kell tüntetni, hogy mely régióra benyújtott pályázathoz csatolta a közhiteles mellékleteket.

(4) A pályázó csak az Fktv. 9. § (1) bekezdésének j) pontjában szereplő szakképesítés vonatkozásában nyújthat be vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázatot.

(5) A benyújtott pályázatok tartalma harmadik személlyel nem közölhető.

5. §

(1) A pályázatok elbírálására a szakképesítésért felelős miniszter legalább 5 főből álló bíráló bizottságot hoz létre. A bíráló bizottság működésének feltételeiről a szakképesítésért felelős miniszter gondoskodik.

(2) A bíráló bizottságba be kell vonni:

a) a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek képviselőjét, valamint

b) a szakképesítés szerint illetékes gazdasági kamara, illetőleg - ha a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara hatáskörébe - a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, az Szt. 14. § (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezet képviselőjét.

(3) A bíráló bizottságban nem vehet részt olyan személy, aki, vagy házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, testvére a pályázatot beadó szakképzést folytató intézmény tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, illetőleg azzal munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(4) A bíráló bizottság működésének szabályait a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. A működési szabályok rendelkeznek

a) a pályázatok felbontásáról, kezeléséről, irattározásáról,

b) a hiánypótlás lehetőségéről és az eljárás idejéről,

c) az értékeléssel összefüggő eljárási szabályokról.

6. §

(1) A bíráló bizottság a pályázati felhívásban közölt szempontok alapján értékeli a beérkezett pályázatokat, és javaslatot tesz a miniszternek a vizsgaszervezési jog megadására. A bíráló bizottság a minősítés eredményéről felvilágosítást harmadik személynek nem adhat.

(2) Amennyiben a pályázó vizsgaszervezési joga korábban a 10. § szerint megvonásra került, a megvonást követő vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló első pályázati eljárásban nem vehet részt.

(3) A bíráló bizottság javaslatának figyelembevételével a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben határozza meg

a) a szakmai vizsgák szervezésére jogosult intézményeket,

b) azon szakképesítéseket, amelyekre az adott szakképző intézmény vizsgaszervezési joga kiterjed, valamint

c) a vizsgaszervezési jogosultság lejártának időpontját.

7. §

(1) A pályázó bírálati díjat köteles fizetni. A bírálati díj a vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázati eljárással felmerülő költségek fedezetét szolgáló átalány, amelynek összege huszonhatezer Ft.

(2)[2] Amennyiben a pályázó az 4. § (3) bekezdése szerint több pályázatot is benyújt, a bírálati díjat valamennyi pályázata után meg kell fizetnie.

(3) A bírálati díj a pályázatok elbírálásának és a hozzá szorosan kapcsolódó feladatok - így különösen a pályázatok értékelése, az ezen feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi feltételek megteremtése - költségeinek a fedezetére használható fel.

(4) A bírálati díjat a szakképesítésért felelős miniszter pályázati kiírásban megjelölt bankszámlájára kell befizetni készpénz-átutalási megbízáson. A befizetett bírálati díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás -működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik.

(5) A befizetett bírálati díj a bíráló bizottság tagjainak felkéréséig a pályázat visszavonása esetén visszaigényelhető. Visszavonás esetén a bírálati díjat - a pályázat befogadásával kapcsolatban keletkezett 20% költséggel csökkentve - a pályázó részére vissza kell fizetni.

A szakmai vizsga szervezésére való jog megszűnése

8. §

A vizsgaszervezési jog megszűnik:

a) időtartamának lejártával,

b) az Szt. 5. § (4) bekezdés alapján történő megvonással, vagy

c) törléssel.

9. §

(1) A vizsgaszervezési jog a szakképesítésért felelős miniszter által a pályázati kiírásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb 4 évre szólhat.

(2) A vizsgaszervezési jog időtartamának lejártát megelőzően a szakképesítésért felelős miniszter újabb pályázatot ír ki oly módon, hogy a vizsgaszervezés folyamatos legyen.

10. §

A szakmai vizsga szervezésére való jogot a szakképesítésért felelős miniszter az Szt. 5. § (4) bekezdése alapján megvonhatja.

11. §

Ha a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény a vizsgaszervezési jogának fennállása alatt - a körülmények megváltozása miatt - tovább nem kívánja e tevékenységet ellátni, kérelmet kell előterjesztenie a szakképesítésért felelős miniszterhez a vizsgaszervezési jog törlése iránt. A szakképesítésért felelős miniszter a vizsgaszervezési jogot határozattal törli, és határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

12. §

Az e rendelet 10-11. §-ában foglalt esetekben a szakképesítésért felelős miniszter a 6. § (3) bekezdése szerint kiadott rendeletét módosítja.

Záró és átmeneti rendelkezések

13. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

(2) A 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti előírást 2006. január 1-jét követően lehet megkövetelni.

(3) E rendelet szabályai az iskolai rendszerű szakképzésben az Szt. 2. § (1) bekezdés a) -b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állók vonatkozásában, valamint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az Szt. 2. § (1) bekezdés a) -c) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény az Szt. 13. § (1) bekezdése alapján fennálló vizsgaszervezési joga tekintetében nem alkalmazandók.

(4)[3]

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Az előírást 2006. január 1-jét követően lehet megkövetelni

[2] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/5. száma. Megjelent 2004.01.15.

[3] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 41. § 49. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

Tartalomjegyzék