3/2003. (III. 7.) KvVM rendelet
a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 67. §-ának (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §
A Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvalósítását szolgálja, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítését a környezetvédelem, illetve a természetvédelem területén valamennyi környezeti elemre és hatótényezőre kiterjedően.
2. §
A Kac. felett a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
3. §
A miniszter - az érintett minisztériumok véleménye, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanács ajánlásainak ismeretében - pályázati felhívást tesz közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) internetes honlapján, az ezt követően megjelenő hivatalos lapjában, továbbá a megjelenés tényét - a megjelenési hely megjelölésével - két országos terjesztésű napilapban is közli.
4. §
(1) A Kac. felhasználásával kapcsolatos döntésekről a Minisztérium rendszeresen tájékoztatót készít, amelyet a döntést követő 10 munkanapon belül internetes honlapján, két országos terjesztésű napilapban, illetve hivatalos lapjának a döntést követően megjelenő lapszámában közzétesz.
(2) A tájékoztató tartalmazza a támogatás kedvezményezettjének, tárgyának megnevezését, a támogatás összegét, valamint megvalósításának helyét.
5. §
A Minisztérium az e rendeletben meghatározott támogatásokkal összefüggő lebonyolítási és ellenőrzési feladatok végrehajtására külön szerződésben meghatározottak szerint közreműködő szervezetet (a továbbiakban: közreműködő szervezet) vesz igénybe.
A Kac. felhasználásának általános feltételei
6. §
(1) A Kac. - termékdíj visszaigényléssel csökkentett - éves előirányzatának
a) 90%-a pályáztatási eljárás keretében környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, programokra, továbbá tevékenységekre, intézkedésekre és ezek megalapozására,
b) 3%-a kárelhárításra, valamint külön jogszabályokban megjelölt egyéb kiadásokra, kötelezettségek teljesítésére,
c) 7%-a Kac. működtetési feladatokra és tartalékként használható fel.
(2) A miniszter évközben szükség szerint átcsoportosítást hajthat végre a rendelet módosítása nélkül az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogcímek között, valamint az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogcímről az (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogcímre.
7. §
(1) A 6. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt célokra rendelkezésre álló Kac. források pályázati eljárás keretében e jogszabály rendelkezései, illetve - külön jogszabály előírása esetén - a közbeszerzési eljárás szabályai szerint használhatóak fel, valamint e keretet terheli a közös pályázati rendszerek működtetése is.
(2) A 6. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában megjelölt célokra rendelkezésre álló Kac. források felhasználásáról a miniszter dönt.
8. §
A Kac.-ból támogatást - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint magyar állampolgárságú természetes személy kaphat.
9. §
E rendelet alapján vállalkozásoknak-az Európai Megállapodás 62. cikkének hatálya alá tartozó támogatás - a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelettel összhangban környezetvédelmi, valamint a megújuló energiaforrások felhasználását és az energiatakarékosságot célzó beruházásai és működési, valamint a környezeti károk helyreállítását szolgáló támogatás nyújtható.
10. §
(1) A Kac. pénzeszközeinek felhasználása
a) vissza nem térítendő támogatás, ezen belül
aa) támogatás,
ab) kamattámogatás,
b) visszatérítendő kamattámogatás,
c) termékdíj-visszaigénylés,
d) egyéb kifizetés formájában történik.
(2) Kamattámogatás, a támogatást igénylő és a pénzintézet között létrejött hitelszerződésben meghatározott futamidőre, de legfeljebb a tárgyévet követő három évre nyújtható.
A pályázatok tartalmi és formai követelménye
11. §
(1) A pályázatot - a külön jogszabályban foglalt követelményeken túl - a pályázati felhívásban meghatározott tartalommal, formában és nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie és a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell azt biztosítania.
12. §
(1) A pályázónak - ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely
a) 1 000 000 forint és ez alatti támogatási igény esetén, annak öt ezreléke,
b) 1 000 001-5 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 10 000 forint,
c) 5 000 001-10 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 25 000 forint,
d) 10 000 001-50 000 000 millió összegű támogatási igény esetén 50 000 forint,
e) 50 000 001 forint és ez feletti támogatási igény esetén 100 000 forint.
(2) A pályázati díj megfizetésének módját a pályázati felhívás tartalmazza.
(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti pályázati díjat - egyszeri alkalommal - megfizetni, amennyiben a pályázó az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatát a pályázat kézhezvételét követő 8 munkanapon belül ismételten benyújtja.
(4) Amennyiben a pályázat forráshiány miatt kerül elutasításra, úgy a pályázati díj 50%-át a miniszter 17. § (4) bekezdésében meghatározott döntésétől számított 30 napon belül a Minisztérium visszautalja a pályázó részére. A pályázati díj egyéb okból történő visszafizetésére nincs lehetőség.
A pályázat benyújtásának és elbírálásának rendje
13. §
(1) A pályázatok a tárgyév folyamán a pályázati felhívásban meghatározottak szerint, de legkésőbb szeptember 30-áig nyújthatóak be.
(2)[1] A pályázatokat - a pályázati felhívásban meghatározottaknak megfelelően - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokhoz, nemzeti park igazgatósághoz (a továbbiakban együtt: területi szerv), illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani.
(3) A területi szerv, valamint a Minisztérium (a továbbiakban együtt: pályázat befogadója) a beérkezett pályázatokat folyamatosan érkezteti. A pályázat befogadásáról a pályázót tájékoztatni kell.
(4) A pályázat befogadója 5 munkanapon belül a pályázat előírt feltételeknek való megfelelését - a beérkezett pályázatok felbontásával - ellenőrzi, a pályázatokat nyilvántartásba veszi, egyidejűleg az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatoknak a pályázó részére történő visszaküldéséről gondoskodik.
(5) A területi szerv a hozzá benyújtott - a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő - vízgazdálkodást érintő pályázatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőt követő l munkanapon belül megküldi véleményezésre a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz (a továbbiakban: Tanács). A Tanács 15 napon belül tájékoztatja a területi szervet a pályázattal kapcsolatos szakvéleményéről.
(6) A területi szerv a hozzá benyújtott, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő pályázatokról területi értékelést készít, amelyet a (4) bekezdésben foglalt határidőt követő 10 munkanapon belül - vízgazdálkodási célú pályázatok esetében a Tanács véleményére is figyelemmel 30 napon belül - megküld a Minisztérium részére.
14. §
(1) A Minisztérium a közvetlenül hozzá benyújtott, továbbá a területi szerv által hozzá továbbított pályázatokat 20 munkanapon belül, a pályázat céljának megfelelően környezet-, természetvédelmi, továbbá műszaki, közgazdasági, pénzügyi szempontok szerint - szükség esetén külső szakértő igénybevételével - értékeli. Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható.
(2) A Minisztérium a támogatható pályázatokat rangsorolja.
15. §
(1) A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt. A miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(2) A miniszter az (1) bekezdésében foglalt döntése helyett a helyi önkormányzatok részére ígérvény kibocsátásáról is dönthet. Az ígérvény olyan feltételes döntést jelent, amelynek során a miniszter meghatározott összegű támogatás nyújtását ígéri a helyi önkormányzat részére arra az esetre, ha az a támogatásról szóló döntés évében, vagy az
azt követő évben ugyanazon műszaki tartalmú pályázatához céltámogatásban részesül. Az ígérvényes döntés érvényét veszíti, ha a helyi önkormányzat a támogatásról szóló döntés évében, vagy az azt követő évben a pályázatához céltámogatásban nem részesül.
(3) A minisztert az (1)-(2) bekezdésben foglalt döntésének meghozatalában, a pályázati felhívásban kiírt támogatási céloknak megfelelően, az általa létrehozott munkabizottságok (a továbbiakban: bizottság) segítik. A bizottság az (1)-(2) bekezdésben foglalt döntés meghozatalához javaslatot ad a miniszter részére.
16. §
(1) A bizottságban szavazati joggal vesznek részt a miniszter által kijelölt köztisztviselők, a külön jogszabály szerinti kormányzati munkamegosztásnak megfelelően, az érintett minisztériumok által kijelölt egy-egy személy, a társadalmi, valamint a szakmai érdekképviseleti szervek által kijelölt - a miniszter által meghatározott számú - személy(ek).
(2)[2] A bizottság tagjainak száma legfeljebb 15 fő lehet. A bizottság létszámáról - az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek képviseletének ellátására kijelölt személyeket is figyelembe véve - a miniszter dönt. A bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig szól.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a miniszter által felkért személyek.
(4) A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg, a titkársági feladatokat a Minisztérium látja el.
(5) A bizottság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. A bizottság üléseinek összehívásáról a Minisztérium gondoskodik.
(6) A bizottság tagjai nem vehetnek részt az adott pályázatra vonatkozó döntési javaslat kialakításában, ha a bizottsági tag vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesülne,
b) a pályázó tisztségviselője vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c) a pályázó cégnél tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
d) a pályázattal kapcsolatban bármilyen más előnyben részesül, vagy a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
17. §
(1) A Minisztérium a támogatásról szóló döntésre vonatkozó javaslatát 6 munkanappal a bizottság ülése előtt a tagok részére átadja.
(2) A bizottság a támogatható pályázatokat rangsorolja.
(3) A bizottsági tag a bizottság működési körébe tartozó pályázattal kapcsolatban a Minisztérium rendelkezésére álló valamennyi iratba betekinthet.
(4) A miniszter a 15. § (1)-(2) bekezdésben foglalt döntését a bizottság javaslatának ismeretében, a javaslatot követő 10 munkanapon belül hozza meg.
18. §
(1) A pályázatok elbírálása során a helyi önkormányzatok pályázatai közül előnyben részesülnek azok a pályázatok, ahol a helyi önkormányzat külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi programmal rendelkezik.
(2) A pályázatok elbírálása során előnyben részesíthetőek azok a pályázatok, amelyek EU támogatásban részesülő projekthez kapcsolódnak, de a beruházás műszaki tartalmánál fogva EU támogatás igénybevételére nem kerülhet sor.
A szerződéskötés és a szerződésmódosítás szabályai
19. §
A támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a támogatási szerződést a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa megbízott személy vagy szervezet köti meg. A kedvezményezettnek a szerződés megkötésére a Minisztérium által meghatározott időtartam, de legfeljebb a döntés kézhezvételétől - a 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a céltámogatásról szóló döntéstől - számított 180 nap áll a rendelkezésére.
20. §
(1) A szerződés módosítására a kedvezményezettnek fel nem róható okból, vis maior, illetve adatváltozás miatt kerülhet sor.
(2) A szerződés módosítására irányuló kérelmet a közreműködő szervezethez, illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani. A közreműködő szervezet a hozzá benyújtott szerződésmódosításra irányuló kérelmet, az arra vonatkozó javaslatával együtt a Minisztériumhoz továbbítja.
(3) A Minisztérium a hozzá megküldött szerződés módosításra irányuló kérelmet, valamint a közreműködő szervezet javaslatát a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül értékeli és a támogatásra vonatkozó javaslatával együtt - az adatváltozás miatt szükséges szerződésmódosítás, illetve a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - továbbítja a bizottság részére. A bizottság a szerződés módosítására irányuló javaslatát 20 munkanapon belül továbbítja a miniszter részére.
(4) A szerződés módosításáról - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a 19. §-ban meghatározott személy vagy szervezet dönt.
(5) Amennyiben a szerződés módosítására irányuló kérelem a program műszaki tartalmát, kezdési és befejezési időpontját (ideértve a próbaüzem lefolytatását), a támogatás formáját, a visszatérítendő kamattámogatás visszafizetésének időbeli ütemezését, valamint a támogatás folyósításának időbeli ütemezését érinti (ide nem értve az előző évben fel nem használt támogatás, illetve a támogatásnak a támogatási szerződésben rögzített halmozódásnak megfelelő folyósítását), úgy a szerződés módosításáról a bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.
(6) A szerződés módosítására a bizottság javaslata nélkül is sor kerülhet a fejlesztés támogatási szerződésben meghatározott befejezési időpontjának egyszeri alkalommal és legfeljebb 90 nappal történő meghosszabbítása esetén.
(7) A miniszter az (5) bekezdésben foglalt döntését a bizottság javaslatát követő 10 munkanapon belül, a (6) bekezdésben foglalt döntését a Minisztérium javaslatát követő 10 munkanapon belül hozza meg.
A támogatás folyósítása[3]
20/A. §[4] A támogatás folyósítása, a társadalmi célú környezet- és természetvédelmi programok és tevékenységek esetében, a támogatott cél jellegétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek betartásával - előleg nyújtható.
A támogatások felhasználásának ellenőrzése
21. §
(1) A Kac. ellenőrzésének célja, hogy elősegítse
a) a támogatás rendeltetésszerű felhasználását,
b) a Kac. a környezetvédelmi és természetvédelmi céloknak megfelelő, környezetileg hatásos, táj-, természetvédelmi szempontból eredményes, gazdaságilag hatékony felhasználását,
c) a Kac. működési problémáinak feltárását és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtételét.
(2) A támogatások felhasználását a Minisztérium, továbbá a külön jogszabályokban, továbbá a támogatási szerződésben meghatározott szervezetek ellenőrzik. A Minisztérium megbízásából az ellenőrzést a közreműködő szervezet, a területi szervek, szükség esetén külső szakértők, illetve szakértő szervezetek is végezhetik.
(3) Az ellenőrzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, valamint a támogatás befejezését követően is sor kerül. Az ellenőrzés része lehet a helyszíni ellenőrzés is.
(4) A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes, illetve attól eltérő felhasználását az ellenőrző szerv a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.
(5) A támogatások felhasználását teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel kell lezárni.
Záró rendelkezések
22. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet, az azt módosító 1/2002. (VI. 29.) KvVM rendelet, valamint 7/2002. (XII. 13.) KvVM rendelet.
(2)[5] E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott pályázatokra, valamint az odaítélt támogatásokra - a többször módosított - a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A támogatásról szóló döntés módosítására a Tárcaközi Bizottság helyett a miniszter részére, a szakmailag illetékes - 15. § (3) bekezdés szerinti - bizottság tesz javaslatot.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre - a többször módosított - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Dr. Kóródi Mária s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 14. § -a. Hatályos 2004.02.06.
[2] Megállapította a 11/2003. (VII. 18.) KvVM rendelet 1. § - a. Hatályos 2003.07.21.
[3] Beiktatta a 11/2003. (VII. 18.) KvVM rendelet 2. § - a. Hatályos 2003.07.21.
[4] Beiktatta a 11/2003. (VII. 18.) KvVM rendelet 2. § - a. Hatályos 2003.07.21.
[5] Módosította a 11/2003. (VII. 18.) KvVM rendelet 3. § - a. Hatályos 2003.07.21.