28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet

a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben, 49. §-ának o) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

A Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: KAC) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a környezetterhelés mérséklését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását, a tájrendezést, továbbá a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti értékek, területek megóvását, fenntartását, helyreállítását, a leghatékonyabb környezetvédelmi technológiai és kutatási megoldások ösztönzését, a környezet és a természet védelmét szolgáló oktatási-nevelési tevékenységet, a természeti értékek bemutatását, ezáltal a társadalom környezeti szemléletének fejlődését segíti elő.

2. §

(1) A KAC-cal a környezetvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, és gondoskodik a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről, valamint a KAC-ra vonatkozó, külön jogszabályokban előírt számviteli-könyvviteli és azzal összefüggő nyilvántartások vezetéséről.

(2)[1] A KAC felhasználásával kapcsolatos döntésekről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) rendszeresen - a pályázatok esetén a döntési követő 30 munkanapon belül - tájékoztatót készít, melyet hivatalos lapjában, internetes honlapján és a két legnagyobb példányszámú országos napilapban közzéteszi.

(3) A KAC előirányzat bevételeit és kiadásait a 4. §-ban és 6. §-ban meghatározott jogcímek szerint összevontan, valamint bevételi és kiadási jogcímenként, továbbá a támogatási célok szerint is nyilván kell tartani.

3. §

A Minisztérium az e rendeletben meghatározott támogatásokkal összefüggő egyes technikai részfeladatok végrehajtására közreműködő szervezetként - külön szerződésben meghatározottak szerint - a Magyar Államkincstár Rt.-t veszi igénybe.

A KAC forrásai

4. §

Az 1. §-ban meghatározott feladatok megvalósításának elősegítését

a) költségvetési támogatás

b) a KAC saját bevételei

ba) a KAC rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök,

bb) visszatérítendő támogatások,

bc) a bíróság által megítélt kártérítési összegek,

bd) adományok, segélyek, önkéntes befizetések,

be) pályázati nevezési, eljárási díjak

bf) késedelmi kamatok

szolgálják.

5. §

A 4. § b) pontja szerinti befizetéseket közvetlenül a KAC számlájára kell teljesíteni.

A KAC felhasználásának jogcímei

6. §

A KAC felhasználható:

a) környezetvédelmi és természetvédelmi programok alapján

aa) a környezet és a természet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések megvalósításának, műszaki, szervezési intézkedések bevezetésének támogatására, beleértve a nemzetközi támogatással megvalósuló projektek társfinanszírozását,

ab) hasznosítási rendszerek működtetéséhez nyújtott támogatásra,

(a továbbiakban együtt: környezetvédelmi és természetvédelmi programok);

b) közcélú környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok finanszírozására (a továbbiakban: közcélú feladatok);

c) a környezetvédelmi és természetvédelmi mérő, megfigyelő rendszerek kialakítását, működtetését szolgáló, a jogszabályok betartatását elősegítő feladatok - beleértve a Minisztérium háttérintézménye környezetvédelmi és természetvédelmi feladatainak - finanszírozására (a továbbiakban: jogszabály érvényesítést elősegítő feladatok);

d) a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelésével összefüggő feladatok finanszírozására (a továbbiakban: természetvédelmi vagyonkezelési feladatok);

e) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló intézkedések költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére (a továbbiakban: kárelhárítási feladatok);

f) a KAC kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezetére (a továbbiakban: KAC működtetési feladatok);

g) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi információs rendszer fejlesztése és működtetési feladatainak finanszírozására (a továbbiakban: információs rendszer fejlesztése és működtetési feladatok);

h) előre nem látható környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok finanszírozására.

7. §

(1) A KAC éves költségvetési előirányzatait a KAC - a termékdíj visszaigénylés és a kárelhárítási feladatok éves várható kiadásaival csökkentett - bevételének és támogatásának

a) legalább 65,5%-át környezetvédelmi és természetvédelmi programokra,

b) legfeljebb 14%-át közcélú feladatokra,

c) legfeljebb 9%-át jogszabály érvényesítést elősegítő feladatokra,

d) legfeljebb 4,5%-át természetvédelmi vagyonkezelési feladatokra,

e) legfeljebb 4,5%-át KAC működtetési feladatokra,

f) legalább 2%-át információs rendszer fejlesztése és működtetési feladatokra,

g)[2] legalább 0,5%-át tartalékként

kell tervezni, amit a kötelezettségvállalás során érvényesíteni kell.

(2) A kárelhárítási feladatok eredeti költségvetési előirányzataként a KAC forrásainak legfeljebb 5%-a tervezhető. Az év során negyedévente felül kell vizsgálni a kárelhárítási feladatok éves várható kiadásainak az elemi költségvetési tervben meghatározott előirányzattól való eltérését. Ennek alapján a kárelhárítási feladatok éves várható kiadásainak megfelelően módosítani kell a kárelhárítási feladatok előirányzatát és az (1) bekezdés szerinti előirányzatokat.

(3) A külön jogszabályban1 meghatározottakra figyelemmel a bányajáradéknak a költségvetési törvényben biztosított támogatási összegét a KAC költségvetésében elkülönítetten kell kezelni és a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok elvégzésének támogatására kell fordítani az e rendeletben foglalt szabályok szerint.

1A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény.

(4) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-ának (1) bekezdésében meghatározott térségekre, a 2000. évben e jogcímen elkülönített támogatási keretösszegeket e törvény 61. § (1) bekezdésében meghatározott mértékben kell növelni, és arra a megyei területfejlesztési tanácsok elnökeivel megállapodást kell kötni.

(5) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tartalékot előre nem látható környezetvédelmi és természetvédelmi feladatokra kell elkülöníteni. A tartalék felhasználásról a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter dönt. A tárgyév október 31-éig fel nem használt tartalék összegével az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott előirányzatokat módosítani kell.

A felhasználás formái, jogosultjai és általános feltételei

8. §

(1) A KAC-ból a felhasználás

a) vissza nem térítendő támogatás, ideértve a külön jogszabálybán meghatározott rendszeres támogatást is,

b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,

c) vissza nem térítendő kamattámogatás,

d) költségvetési szervek közötti pénzeszköz átadás,

e) termékdíj visszaigénylés,

f) termék vagy szolgáltatás közvetlen finanszírozása,

g) környezetvédelmi, természetvédelmi célt szolgáló, a miniszter 100%-os tulajdonosi irányítása alá tartozó közhasznú társaság, gazdasági társaság alapítása, ilyen társaságban tőkeemelés (a továbbiakban együtt: támogatás) formájában történhet.

(2) A KAC felhasználása az e rendeletben meghatározottak szerint

a) általános pályázati eljárás,

b) finanszírozási igény,

c) prioritási lista,

d) a Kormány döntése,

e) egyedi döntés,

f) közcélú pályázati eljárás alapján történhet.

(3) A KAC-ból támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, magyar állampolgárságú természetes személy kaphat.

(4) Az e rendelet 6. § a) pontjában foglalt jogcím alapján vállalkozások részére - a 9. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai kivételével - az Európai Megállapodás 62. Cikkének hatálya alá tartozó támogatások a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelettel összhangban nyújthatók.

Környezetvédelmi és természetvédelmi programok támogatása

9. §

(1) A 6. § a) pontja szerinti fejlesztésekre vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi programok célja lehet:

a) környezetvédelmi:

aa) a levegőtisztaság védelme, klímavédelem,

ab) a hulladékgazdálkodás,

ac) a felszíni vizek védelme,

ad) a felszín alatti víz és a földtani közeg védelme, kármentesítése,

ae) a zaj- és rezgésterhelés elleni védelem,

af) a környezet védelmét szolgáló termékek, eljárások, technológiák fejlesztésének ösztönzése;

b) természetvédelmi:

ba) a biológiai sokféleség (fajok és élőhelyek, különös tekintettel a füves és vizes élőhelyekre) megőrzése, fejlesztése, bemutatása,

bb) földtani és földfelszíni alaktani értékek, barlangok védelme, bemutatása,

bc) természetes táji értékek sokféleségének megőrzése, bemutatása,

bd) régi magyar növény- és állatfajok és fajták felkutatása, összegyűjtése, megőrzése, elterjesztése,

be) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása,

bf) természeti és táji világörökség helyszínek fejlesztési programjai,

bg) az erdők természetvédelme;

c) bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok finanszírozása.

(2) A környezetvédelmi és természetvédelmi programok keretében megfogalmazott projektek támogatása:

a) általános pályázati eljárás,

b) finanszírozási igény,

c) prioritási lista, alapján történhet.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételektől eltérően támogatás nyújtására abban az esetben kerülhet sor, ha a kedvezményezett részére a jogszabály címzetten vagy alanyi jogon állapit meg támogatást. Ebben az esetben a támogatás igénybevételének feltételeiről - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a miniszter dönt.

(4) Támogatás olyan környezetvédelmi és természetvédelmi projektek részére nyújtható, amelyek a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (a továbbiakban: NKP), az EU csatlakozást elősegítő programokkal - beleértve az Európai Bizottságnak átadott környezetvédelmi ISPA stratégiát - összhangban állnak, illetve amelyeket az EU LIFE Közösségi Program keretében benyújtottak és támogatásban részesültek.

(5) A tárgyévi költségvetés e jogcímre vonatkozó programok és célok, valamint a (2) bekezdésben meghatározott támogatási rendszer szerinti bontásban készül.

(6) A miniszter - az érintett minisztériumok véleménye, a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanács együttes ajánlásainak ismeretében - az általános pályázati rendszer és a finanszírozási igényen alapuló működtetési rendszer szerinti felhasználásra a tárgyévi környezetvédelmi- és természetvédelmi programok alapján pályázati felhívást tesz közzé a Minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a megjelenés tényét két országos napilapban közli. A tárgyévi környezetvédelmi és természetvédelmi programokban való részvétel feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza.

Az általános pályázati rendszer szabályai

10. §

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási formák együttes alkalmazása esetén a támogatás összege a fejlesztés költségének 60%-át nem haladhatja meg, ezen belül a vissza nem térítendő támogatás mértéke a fejlesztés költségének 30%-ig, a visszatérítendő támogatás mértéke a fejlesztés költségének 50%-áig terjedhet. Amennyiben a pályázó - külön jogszabály szerint - áfa levonási joggal rendelkezik a támogatás szempontjából költségként a fejlesztés általános forgalmi adó nélküli költsége vehető figyelembe.

(2) A természetvédelmi programok támogatásakor a vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti a költségek 100%-át, a korszerű egyedi, helyi szennyvíztisztítási kislétesítmények megvalósításánál a vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti a költségek 70%-át. Amennyiben a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi projekt megvalósítója a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv a vissza nem térítendő támogatás mértéke a költségek 100%-a.

(3) Külön jogszabályok2 rendelkezései szerint, a pályázati felhívásban meghatározott célokat szolgáló hulladékhasznosítási rendszerek működtetésére rendszeres támogatás nyújtható.

(4) Megkezdett fejlesztésekre a külön jogszabályban3 és a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem nyújtható be pályázat. E szempontból a fejlesztés kezdési időpontja a kivitelezői szerződés vagy - amennyiben ez későbbi időpont - az építési naplóba történő első bejegyzés, eszközök beszerzése esetén a megrendelés.

2 A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény.

3 Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

11. §

(1) A pályázati felhívás megjelenését követően, a tárgyévi pályázatok az év során folyamatosan, legkésőbb tárgyév szeptember 30-áig nyújthatók be.

(2) A pályázatok benyújtásának helye

a) környezetvédelmi cél esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelőség,

b) természetvédelmi cél és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az illetékes nemzeti park igazgatóság

[a továbbiakban az a)-b) pont együttesen: területi szervek],

c) a területi szerv pályázata esetén, továbbá a pályázati felhívásban megjelölt esetekben a pályázati felhívásban megjelölt szerv

[a továbbiakban a)-c) pontok együtt: a pályázat befogadója].

(3) A pályázat befogadója a beérkezett pályázatokat érkezteti.

(4) A pályázati felhívásban szereplő formai feltételeknek való megfelelést a pályázat befogadója az addig beérkezett pályázatok felbontásával a február 15-ét, március 31-ét, május 31-ét és szeptember 30-át követő öt munkanapon belül közjegyző jelenlétében ellenőrzi. A pályázat befogadója a pályázatokat nyilvántartásba veszi, és erről értesíti a pályázót.

(5) A pályázat befogadója a pályázatokat - a formai feltételeknek meg nem felelő pályázatokat indoklással együtt - a bontástól számított 5 munkanapon belül - egy példány kivételével - továbbítja a Minisztériumhoz.

(6) A Minisztérium a pályázat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül a pályázat pályázati felhívásban szereplő formai feltételeknek való megfelelését ellenőrizheti, illetve ellenőrzi a pályázat tartalmi feltételeknek való megfelelését.

(7) A Minisztérium a (6) bekezdésben szereplő ellenőrzés eredményét rögzíti a nyilvántartásban, és erről 5 munkanapon belül értesíti a pályázót.

(8) A Minisztérium a (7) bekezdés szerinti értesítésben a pályázati felhívásban szereplő formai, illetve tartalmi feltételeknek nem megfelelő pályázat esetében a (6) bekezdés szerinti ellenőrzést követő 5 munkanapon belül felhívja a pályázót a hiány pótlására a pályázat befogadójának egyidejű értesítése mellett. A pályázónak a hiánypótlást az értesítésben megadott határidőn belül kell teljesítenie.

(9) A hiánypótlás teljességét a Minisztérium közjegyző jelenlétében ellenőrzi.

(10) A hiánypótlás elmulasztása, illetve nem megfelelő hiánypótlás esetén a Minisztérium a (9) bekezdésben foglalt ellenőrzéstől számított 15 munkanapon belül a pályázatot indoklással együtt visszaküldi a pályázónak a pályázat befogadójának egyidejű értesítése mellett. A pályázat pályázó részére történő visszaküldését a Minisztérium rögzíti a nyilvántartásában.

(11) A pályázat befogadója a pályázatokról a Minisztériumba való beküldést követő 20 munkanapon belül területi értékelést küld a Minisztérium számára.

12. §

(1) A formai és tartalmi feltételeknek megfelelő pályázatokat a 11. § (7) bekezdése szerinti értesítés kiküldésétől, illetve a hiánypótlás befogadásának napjától számított három hónapon belül kell elbírálni.

(2) A pályázatokat a Minisztérium környezetvédelmi és természetvédelmi, műszaki, közgazdasági és pénzügyi (ideértve a hitelképességet) szempontok szerint értékeli, több azonos típusú pályázat esetén rangsorolja a támogatható pályázatokat. Az értékelés része lehet szükség esetén a helyszíni vizsgálat is.

(3) A pályázatok értékelése során biztosítani kell a más támogatási forrásokkal történő összehangolást.

(4) A szakmai értékelés során előnyben kell részesíteni

a) az önkormányzati pályázatok közül a saját környezetvédelmi, valamint természetvédelmi program részeként kidolgozott fejlesztéseket, különösen, ha azok céltámogatásban részesülnek,

b) a környezetközpontú irányítási rendszer végrehajtásának részeként kidolgozott fejlesztéseket,

c) a nemzetközi támogatásban is részesülő pályázatokat, valamint az olyan nemzetközi támogatási pályázatra benyújtott pályázatokat, amelyeket a miniszter elvileg támogathatónak minősített,

d) a nemzetközi jelentőségű természeti értékek megóvására irányuló pályázatokat.

13. §

(1)[3] A pályázatok bírálatára és a döntésre vonatkozó javaslat megtételére a miniszter 15 fős Tárcaközi Bizottságot hoz létre (a továbbiakban: TKB), amelynek tagjai:

a) a TKB elnökeként a Minisztérium közigazgatási államtitkára,

b) a Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, vízügyért felelős helyettes államtitkára vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel megbízott főosztály-vezetői rangú köztisztviselő,

c) a miniszter által kijelölt, a Minisztérium köztisztviselői állományába tartozó egy fő,

d) a miniszter felkérése alapján a Belügyminisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium egy-egy képviselője,

e) a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált három személy, valamint

f) az Országos Környezetvédelmi Tanács egy képviselője.

(2) A Minisztérium közigazgatási államtitkárát akadályoztatása esetén a TKB elnöki tevékenységében környezetvédelmi programok esetén a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár, természetvédelmi programok esetén a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

(3) A TKB akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a (12) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személyt jelen nem levőnek kell tekinteni.

(4) A TKB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A TKB tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. A (2) bekezdésben meghatározott esetben az érintett helyettes államtitkár a saját szavazati joga mellett a helyettesített elnök szavazati jogát is gyakorolja. A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint a felének támogató, vagy nemleges szavazata szükséges. Ha a TKB tagjainak tartózkodása miatt határozathozatalra nem kerül sor, úgy a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás is eredménytelen, úgy az előterjesztésben foglalt javaslat kerül a miniszter elé döntésre. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A TKB titkára a közigazgatási államtitkár által kijelölt, a Minisztérium köztisztviselői állományába tartozó személy. A titkár előterjesztést készít a pályázatok 12. § (2) bekezdése szerinti értékeléséről a TKB számára, valamint vezeti a TKB üléseinek jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv tartalmazza a pályázat elbírálására vonatkozó TKB javaslatot és annak indoklását. A jegyzőkönyvhöz az előterjesztést - mint elválaszthatatlan mellékletet - csatolni kell.

(6) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a TKB maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.

(7) A csomagolóeszközök hulladékának kezelésére, hasznosítására vonatkozó pályázatok tárgyalása esetén a Csomagolóeszközök Környezetvédelmi Termékdíja Tanácsadó Testület által kijelölt személy a TKB ülésen tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(8)[4] Az EU társfinanszírozással (PHARE, ISPA) megvalósuló pályázati projektek tárgyalása esetén a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát kormánymegbízottként vezető politikai államtitkár megbízottja a TKB ülésén tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(9) A támogatás odaítéléséről a TKB javaslatának felhasználásával a miniszter dönt.

(10) A miniszter a (9) bekezdésben foglalt döntés helyett a helyi önkormányzatok számára ígérvény kibocsátásáról is dönthet. Az ígérvény olyan feltételes döntést jelent, amelynek során a miniszter meghatározott összegű támogatás nyújtását ígéri arra az esetre, ha a helyi önkormányzat a külön jogszabályban4 meghatározott céltámogatásban részesül.

(11) A miniszteri döntésről a TKB titkára emlékeztetőt készít. Az emlékeztető5 tartalmazza a TKB javaslatától, illetve az előterjesztéstől eltérő miniszteri döntés indoklását. Az emlékeztetőhöz a TKB ülés (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvét - mint elválaszthatatlan mellékletet - csatolni kell.

(12) A TKB adott pályázatra vonatkozó javaslata kialakításában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek hozzátartozója [Ptk.6 685. § b) pont alapján]

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b) a pályázó tisztségviselője vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a pályázattal kapcsolatban bármilyen más előnyben részesül,

d) a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(13) A döntésről és annak indokolásáról a döntéstől számított 15 munkanapon belül a Minisztérium írásban értesíti a pályázót.

(14) A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

4 A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény.

5 Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

6 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.

14. §

(1) A támogatásban részesülővel a miniszter vagy a miniszter nevében az általa megbízott személy köt szerződést. A külön jogszabályban7 meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával a támogatási szerződés akkor köthető meg, ha a pályázó a miniszteri döntésben foglaltaknak és a szerződés megkötéséhez meghatározott előfeltételeknek megfelel. A támogatásra irányuló jogviszony a szerződés megkötésének időpontjában keletkezik.

(2) A támogatás folyósítására irányuló szerződésben - a költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok kivételével - biztosítékot kell kikötni a támogatás visszafizetésének, a pályázati cél megvalósításának biztosítása érdekében.

(3) A szerződés biztosítékaként a támogatás teljes összegére fedezetet nyújtó, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, az alapjogviszony vizsgálata nélkül lehívható bankgarancia, vagy a megfelelő fedezetet biztosító, forgalomképes, a támogatott rendelkezésében álló ingatlanra bejegyeztetett jelzálog-jog fogadható el. A biztosítékot a szerződésben megjelölt és támogatott feladat és cél, a szerződésben meghatározottak és hatósági engedélyben foglaltak szerinti teljesítéséig - melyet a teljesítést követő 15 napon belül jóváhagyott zárójegyzőkönyv igazol - kell nyújtani. Azon támogatások esetében, amikor a támogatás kifizetésére csak a fejlesztés teljes megvalósulása után kerül sor, a vissza nem térítendő támogatásra biztosítékot kikötni nem kell.

(4) Alapítványok, egyesületek és közhasznú társaságok esetében a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő, de a támogatott feladat és cél megvalósulására megfelelő biztosítékul szolgáló - a pályázati felhívásban meghatározott - a Ptk. szerinti egyéb biztosíték is elfogadható, valamint a pályázati felhívásban meghatározott különösen indokolt esetben a biztosíték kikötésétől el lehet tekinteni.

(5) A támogatásról szóló döntés hatályát veszti, ha a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított 6 hónapon belül nem kezdődik meg a támogatási szerződésben rögzített fejlesztés.

(6) Az ígérvényes döntés hatályát veszti, ha a helyi önkormányzat nem részesül céltámogatásban.

(7) A támogatásról szóló döntés módosítására vonatkozó kezdeményezés esetén a Minisztérium a módosítási kérelmet a 12. § (2) bekezdésében foglalt szempontok szerint értékeli. A TKB a támogatási döntés módosítására a 13. §-ban foglalt rendelkezések szerint javaslatot tesz a miniszternek.

(8) A támogatásról szóló döntés módosításról a miniszter dönt. A támogatásról szóló döntés módosítására kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a döntés módosítását előidéző körülmény nem a pályázónak felróható okból következett be.

(9) A szerződés módosítására irányuló kezdeményezés esetén, ha az a szerződés lényeges tartalmi elemét érinti a (7)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni. A szerződés lényeges tartalmi elemét jelenti különösen a fejlesztés műszaki tartalma, a fejlesztés kezdési és befejezési időpontja, a támogatás 8. § (1) bekezdés szerinti formája, a támogatás folyósításának időbeli ütemezése, visszatérítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetésének időbeli ütemezése.

(10) A szerződés módosítására a Tárcaközi Bizottság javaslata nélkül is sor kerülhet a fejlesztés támogatási szerződésben meghatározott befejezési időpontjának egyszeri alkalommal és legfeljebb 90 nappal történő meghosszabbítása esetén.[5]

7 Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

15. §

A KAC támogatást is igénylő, nemzetközi forrásra pályázó fejlesztések esetén a Minisztérium akkor javasolja a pályázat EU felé történő továbbítását, ha a pályázat a KAC általános támogatási rendszere keretében, a 10-13. §-ban foglalt eljárás szerint, az érintett helyettes államtitkár javaslata alapján a miniszter által elvileg támogathatónak minősül. Az elvi támogatás nem tekinthető a 13. § (9) bekezdése szerinti döntésnek.

A bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok finanszírozása

16. §

(1) A bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok finanszírozása finanszírozási igény alapján történik.

(2) A finanszírozási igényen alapuló rendszer felhasználásának a célja, hogy az át nem hárítható bányászati tevékenység következtében keletkezett tájsebeket rehabilitálja, illetve az új hasznosítási cél megvalósításának lehetőségét megteremtse.

(3) Az át nem hárítható bányászati tájrendezési feladatok keretében finanszírozási igény nyújtható be

a) tájrendezési tervek elkészítésére, amely magába foglal(hat)ja a tervkészítéshez szükséges vizsgálatokat is,

b) a jóváhagyott terv szerinti tájrendezés végrehajtására.

(4) Finanszírozási igény benyújtására jogosult annak a területnek a tulajdonosa vagy vagyonkezelője, amelyen a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatot még nem végezték el.

(5) A finanszírozási igényt évente egy alkalommal, az erre vonatkozó pályázati felhívásban meghatározott feladatokra, a pályázati felhívás megjelenését követő 150 napon belül kell benyújtani a nemzeti park igazgatóságokhoz a felhívásban meghatározott feltételekkel. Az elbírálásra a pályázat beadási határidejétől számított 90 napon belül kerül sor.

(6) A támogatás 100%-os mértékű, vissza nem térítendő formában és utólagos finanszírozással történik.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakon túl a finanszírozási igényre vonatkozóan az általános pályázaton alapuló rendszer szabályait kell alkalmazni.

Prioritási listán alapuló rendszer szabályai

17. §

(1) A prioritási listán alapuló rendszer az Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) keretében olyan kármentesítések finanszírozására alkalmazható, amelyek esetében

a) a kármentesítés külön jogszabály szerint a Minisztérium feladata,

b) a kármentesítési kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtása környezetvédelmi indokból nem halasztható akkor sem, ha a kötelezett pénzügyi helyzete a kármentesítést nem teszi lehetővé.

(2) A Minisztérium az országos számbavétel keretében tárja fel az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá eső feladatokat.

(3) A környezetvédelmi felügyelőség az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 82. §-a alapján a KAC-nál kezdeményezi a kármentesítés megelőlegezését.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kármentesítési feladatoknak az OKKP prioritási listájában szerepelnie kell.

(5) A környezetvédelmi felügyelőség által kezdeményezett kármentesítési feladatok pénzügyi értékelést követően, az abban maghatározott feltételek szerint akár 100%-os vissza nem térítendő támogatás formájában is finanszírozhatók. A kármentesítési feladat akkor finanszírozható, ha a pénzügyi értékelés bizonyítja, hogy a kötelezett pénzügyi helyzete a kármentesítést a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő ütemezésben nem teszi lehetővé.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok finanszírozását követően a KAC - a pénzügyi értékelés által meghatározott ütemezésben - visszatérítteti a kármentesítés KAC által finanszírozott költségeit.

(7) A kármentesítésre kötelezettnek a 14. § (3) bekezdése szerinti biztosítékot kell adnia a támogatás visszatérítésének biztosítékául.

A közcélú feladatok finanszírozása

18. §

(1) A közcélú feladatok célja lehet:

a) környezetvédelmi cél (ennek keretében különösen: környezetvédelmi intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér megerősítése, környezetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészíttetése és megvalósítása),

b) természetvédelmi cél (ennek keretében különösen: biológiai sokféleség megőrzése, természetvédelmi programok, természetvédelmi szempontból fontos élőhelyek rekonstrukciója, különösen veszélyeztetett élő és élettelen természeti értékek megmentését szolgáló beavatkozások, intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér megerősítése, természetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészíttetése és megvalósítása, természetvédelmi kezelést megalapozó szakanyagok, kezelési tervek elkészítése),

c) szakmapolitikai programok, szabályozási koncepciók és tervezetek kidolgozása, előkészítése,

d) a környezet védelmét szolgáló oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása és támogatása,

e) a környezet védelmét komplex módon szolgáló feladatok, valamint a stratégiai koordináció erősítése, az EU integráció elősegítése,

f) környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek és mozgalmak környezetvédelmi programjainak, kezdeményezéseinek támogatása,

g) környezet- és természetvédelmi kommunikáció,

h) környezetvédelmi és természetvédelmi kutatási-fejlesztési feladatok.

(2) A közcélú feladatok finanszírozása az (1) bekezdésben meghatározott egyes célokon belül

a) a környezetvédelmi cél esetében legalább 50%-ban,

b) a természetvédelmi cél esetében legalább 50%-ban,

c) a szakmapolitikai programok kidolgozása esetében legalább 25%-ban,

d) a környezet védelmét szolgáló oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása, támogatása esetében legalább 50%-ban,

e) a környezet védelmét komplex módon szolgáló feladatok, a stratégiai koordináció erősítése, valamint az EU integráció elősegítése esetében legalább 30%-ban,

f) a környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek és mozgalmak támogatása esetében legalább 80%-ban,

g) a környezetvédelmi és természetvédelmi kommunikáció megerősítése esetében legalább 50%-ban,

h) a környezetvédelmi és természetvédelmi kutatás-fejlesztési feladatok esetében legalább 30%-ban

közcélú pályázati rendszer keretében történik.

(3) A tárgyévi közcélú feladatokra vonatkozó költségvetést a célok szerinti bontásban kell elkészíteni.

(4) A közcélú feladatok támogatásának mértéke 100%, ha a közcélú feladat megvalósítója a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a közcélú feladat a költségvetési szerv alapfeladataival összefügg vagy azt elősegíti.

19. §

A közcélú feladatok támogatása:

a) közcélú pályázati eljárás,

b) egyedi döntés

alapján történhet.

A közcélú pályázati rendszer szabályai

20. §

(1) A közcélú pályázati rendszer működtetése érdekében a miniszter a 18. § (1) bekezdésben meghatározott közcélú feladatok szerinti célonként külön legalább öttagú Szakértői Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a miniszter által felkért szakértők, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált két személy. A 18. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti keret esetén a Szakértői Bizottság egyik szakértője az Oktatási Minisztérium képviselője. A Szakértői Bizottság tagjaira az e rendelet 13. §-ának (12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) A környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek és mozgalmak támogatása esetén a Szakértői Bizottság legalább héttagú: a miniszter által felkért szakértőkből, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált öt személyből áll.

(3) Az egyes Szakértői Bizottságok elnökét a miniszter nevezi ki. A Szakértői Bizottság tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szakértői Bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.

(5) A közcélú pályázati rendszerben működtetett közcélú feladatokra az illetékes Szakértői Bizottság javaslata alapján a minisztérium nyilvános pályázatot hirdet meg az általános pályázati rendszer pályázati felhívásával együttesen. A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét.

(6) A közcélú pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt szervhez és határidőben kell benyújtani.

(7) A benyújtott közcélú pályázatokat az illetékes Szakértői Bizottság legalább három havonta bírálja el. A pályázati felhívásban meghatározott szempontok szerinti értékelésről a miniszter által kinevezett személy gondoskodik.

(8) A miniszter az illetékes Szakértői Bizottság javaslatának felhasználásával dönt a közcélú pályázatok finanszírozásáról a beadási határidőt követő három hónapon belül.

(9) A közcélú feladatok támogatása vissza nem térítendő formában történik, A támogatás mértéke elérheti a 100%-ot.

(10) A támogatásról szóló megállapodásban 5 millió forintot meghaladó összegű támogatás esetén - az alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, valamint a költségvetési szervek és helyi önkormányzatok kivételével - a 14. § (3) bekezdésében meghatározott biztosítékot kell kikötni. A Szakértői Bizottság indokolt esetben a 14. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérő biztosíték elfogadását is javasolhatja.

(11) A támogatásban részesülővel a miniszter által megbízott személy a miniszter nevében köt megállapodást. A megállapodás akkor köthető meg, ha a pályázó a pályázati felhívásban és a miniszteri döntésben foglalt feltételeknek eleget tesz.

A közcélú egyedi döntés szabályai

21. §

A 19. § b) pontja szerinti egyedi döntés esetén a közcélú feladat támogatásáról a miniszter pályázati kiírás nélkül - az érintett helyettes államtitkár, valamint a közigazgatási államtitkár véleményének figyelembevételével - egyedileg dönt.

Egyéb rendelkezések

22. §

(1) A jogszabály érvényesítését elősegítő feladatok, természetvédelmi vagyonkezelési feladatok, kárelhárítási feladatok, KAC működtetési feladatok, valamint információs rendszer fejlesztése és működtetési feladatok támogatásáról a miniszter pályázati kiírás nélkül - az érintett helyettes államtitkár, valamint a közigazgatási államtitkár véleményének figyelembevételével - egyedileg dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokra 100%-os mértékű vissza nem térítendő támogatás is adható.

(3) A kárelhárítási feladatok finanszírozását a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.

A támogatások felhasználásának ellenőrzése

23. §

(1) A KAC ellenőrzésének célja, hogy elősegítse

a) a KAC előírásoknak megfelelő működtetését, a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését,

b) a KAC a környezetvédelmi és természetvédelmi céloknak megfelelő, környezetileg hatásos, gazdaságilag hatékony felhasználását,

c) a KAC működtetésével kapcsolatos problémák feltárását, a problémák kezelésére adott javaslatok és azok megvalósulásának ellenőrzése révén.

(2) A támogatások szakmai és pénzügyi ellenőrzését a költségvetési ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a miniszteri utasítás előírásai szerint kell végezni.

(3) A támogatás felhasználását a külön jogszabályokban meghatározott szervezetek is ellenőrzik.

(4) A pályázati célú támogatások felhasználását teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel kell lezárni.

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A miniszter e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül gondoskodik a 13. § (1) bekezdés és a 20. § (1) bekezdés szerinti bizottságok létrehozásáról. A bizottságok megalakulásuktól számított 15 napon belül elfogadják ügyrendjüket.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 7/2001. (III. 9.) KöM rendelet.

Dr. Túri-Kovács Béla s. k.,

környezetvédelmi miniszter