47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet

a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugáregészségügyi kérdéseiről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (2) bekezdésének k), l) és p) pontjaiban, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 9. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

2. §[2]

A radioaktív hulladék átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos szabályok

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

Radioaktív hulladék átmeneti tárolása

7. §[7]

8. §[8]

9. §[9]

Radioaktív hulladék végleges elhelyezése

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

12/A. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

Jelentések

15. §[16]

Hatósági ellenőrzés

16. §[17]

Természetes radioaktív izotópok bedúsítása, felhalmozása melléktermékekben

17. §

(1)[18] A tevékenységet végző az 1. számú mellékletben felsorolt ipari tevékenységét köteles bejelenteni a megyei kormányhivatalnak.

(2)[19] Az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek melléktermékeinek kezeléséhez, lerakásához, újrahasznosításához a külön jogszabályok szerinti engedélyeken kívül sugáregészségügyi engedély is szükséges. Az ipari tevékenységet végző részére a sugáregészségügyi engedélyt a megyei kormányhivatal adja ki.

18. §

(1) Az üzemeltető köteles az általa a környezetben vagy üzemi területén létesített lerakóban elhelyezett melléktermékek sugárvédelmi szempontból fontos jellemzőit felmérni, az abból eredő sugárterhelésre - a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező intézmény közreműködésével - becslést végezni.

(2) Az üzemeltető a melléktermék lerakására szolgáló létesítmény (lerakó) létesítésénél köteles a létesítményből eredő sugárterhelést bemutató elemzéseket végezni, s annak eredményét a sugáregészségügyi engedélykérelemhez csatolva benyújtani.

(3) Az elemzés alapján a hatóság engedélyében meghatározza a létesítményben elhelyezhető hulladéknak minősülő melléktermék mennyiségét, valamint a létesítmény lezárásának időpontját.

(4) Ha a melléktermékek újrahasznosításáról külön jogszabály nem rendelkezik, a melléktermék felhasználója köteles az újrahasznosításból eredő sugárterhelést bemutató elemzéseket végezni, s annak eredményét a sugáregészségügyi engedélykérelemhez csatolva benyújtani.

19. §

(1) A melléktermék lerakási tevékenységének megszüntetésekor, vagy lerakó létesítmény bezárásakor az üzemeltető köteles elemzéseket végezni és tájrehabilitációs tervet mellékelni a környezet helyreállítási program részeként.

(2) Az elemzésekben igazolni kell, hogy a hatóság által meghatározott időtartam alatt a várható sugárterhelés nem haladja meg az eredetileg engedélyezett értéket.

(3)[20] Amennyiben megszüntetés után a várható sugárterhelés meghaladná az engedélyezett szintet, a megyei kormányhivatal korlátozza a terület rekultivációt követő hasznosítását. A korlátozást, bejegyzés céljából, közli a területileg illetékes földhivatallal.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő engedélyezési eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos előírásoknak megfelelően kell lefolytatni. A korábbi előírások szerint kiadott engedélyek érvényességét e rendelet nem érinti. E rendelet 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében foglaltakat a meglévő és még nem rekultivált melléktermékek tekintetében 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Ez a rendelet a 17-19. §-ainak tekintetében a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Unió Tanácsának a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/EURATOM irányelve 40. cikkének (1) bekezdésével, (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaival és 41. cikkével az ipari tevékenységek során a természetben előforduló radioaktív anyagok bedúsításával kapcsolatban.

(4)[21] Ez a rendelet a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv 7. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(5)[22]

(6)[23]

(7)[24]

(8)[25]

Dr. Csehák Judit s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelethez

Természetes radioizotópokat bedúsító, felhalmozó tevékenységek

Az alább felsorolt ipari tevékenységek a természetben előforduló radioizotópokat a mentességi szintet meghaladóan nagymértékben bedúsíthatják, illetve felhalmozhatják melléktermékeikben:

1. Bauxitbányászat, -feldolgozás

2. Cirkonhomok felhasználás, kerámiagyártás

3. Fémércbányászat, érckohászati feldolgozás

4. Foszfátérc feldolgozás, műtrágyagyártás

5. Geotermikus energia felhasználás

6. Kőolaj és földgáz kitermelés (beleértve a kutatófúrásokat is)

7. Ritkaföldfém bányászat, -feldolgozás

8. Szénbányászat, széntüzelésű erőművek

9. Uránércbányászat, -feldolgozás

2. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelethez

Radioaktív hulladékok osztályozása

I. A radioaktív hulladékok osztályozásának általános szempontjai:

1. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minősül az a radioaktív hulladék, amelyben a hőfejlődés az elhelyezés (és tárolás) során elhanyagolható.

a) Rövid élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál kisebb, és csak korlátozott koncentrációban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyűjtőcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva).

b) Hosszú élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladék határértékeit.

2. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetés során figyelembe kell venni.

3. A hatóság a fenti osztályozáson belül részletesebb felosztást is előírhat a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékokra.

II. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok osztályozásának szempontjai:

1. A radioaktív hulladék kis és közepes aktivitású osztályba sorolását a benne lévő radioizotóp aktivitás-koncentrációja és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alapján kell elvégezni (1. táblázat).

2. Ha a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást a következők szerint kell elvégezni (2. táblázat):

ahol AKi a radioaktív hulladékban előforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg a MEAKi az i-edik radioizotóp mentességi aktivitás-koncentrációja.

3. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelethez[26]

4. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelethez[27]

5. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelethez[28]

6. számú melléklet a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelethez[29]