2003. évi XLVII. törvény

a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról[1]

Az Országgyűlés a pártok Alaptörvényben biztosított, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködésének elősegítése, az állampolgári tájékoztatás szélesítése, a politikai kultúra fejlesztése érdekében történő politikai képzés, kutatás, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység támogatására a következő törvényt alkotja:[2]

1. § A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt (a továbbiakban: alapítvány) hozhatnak létre.

2. §[3]

3. § (1)[4] Az alapítványra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[5] Az alapítványhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához az ügyvezető szerv jóváhagyása szükséges.

(3)[6] Az alapítvány támogatást csak egyértelműen azonosítható személytől fogadhat el. A támogatás az azt nyújtó személy fizetési számlájáról az alapítvány pénzforgalmi számlájára történő átutalással történik.

(4) Az alapítvány számára támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok és a támogatás összege közérdekből nyilvános adatnak minősül, és azt a támogatás beérkezését követő harminc napon belül az alapítvány honlapján közzé kell tenni, ha

a) a támogatás összege az ötszázezer forintot, vagy

b) külföldről származó támogatás összege a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladja.

(5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével elfogadott támogatást - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek be kell fizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. Az alapítvány költségvetési támogatását az elfogadott támogatás értékét kitevő összeggel az Állami Számvevőszék felhívását követő negyedévben csökkenteni kell.

(6)[7] Az alapítvány céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel, céljaival közvetlenül összefüggő és azt nem veszélyeztető gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, elkülönített számviteli nyilvántartás alapján.

(6a)[8] E törvény alkalmazásában gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a) az adomány (ajándék) elfogadását,

b) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

c) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

(7)[9] Az alapítvány kuratóriumának tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője, amennyiben nem rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, az alapító párt jelöli ki ötéves időtartamra. A kuratórium tagja, illetve tagjainak többsége az alapító párt tagja is lehet. A kuratórium tagjának politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár is kijelölhető.

(8) Az alapítvány nem tartozik a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettek körébe.

3/A. §[10] (1) Az alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg tevékenységéről jelentést készíteni.

(2)[11] Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés elfogadása az ügyvezető szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó kimutatást;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) az alapítvány egyes vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) az alapítvány tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(4) Az alapítványnak az (1) bekezdésben meghatározott jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

(5) Az alapítvány köteles az (1) bekezdésben meghatározott jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá saját honlapján közzétenni.

(6)[12] Az (1) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettség teljesítése mellett az alapítványt a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásának kötelezettsége terheli. Az alapítványra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. alcíme szerinti beszámolási szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

4. § (1)[13]

(2) Az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

(3)[14]

(4) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek e törvény szerint állami költségvetési támogatásban részesültek.

(5) Ha az Állami Számvevőszék észleli, hogy gazdálkodása körében az alapítvány jogszabálysértően járt el, felhívja az alapítványt a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az alapítvány nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozhatja, hogy az ügyészség az (1) bekezdés szerint bírósághoz forduljon.

(6)[15] Az alapítvány a nem a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordított állami költségvetési támogatás összegét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek köteles befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

5. § (1) Ez a törvény 2003. július 1-jén lép hatályba.

(2)[16]

(3)[17]

(4) E törvény hatálybalépése a pártok által alapított, bejegyzett és közhasznúsági nyilvántartásba vett alapítványainak jogviszonyát nem érinti, e szervezetek továbbra is jogosultak költségvetési támogatás igénylésére.

(5)[18]

(6)[19] A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti alapítványok nyilvántartásba vételénél azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt időt is be kell számítani. A hiányok pótlására legalább tizenöt napot kell biztosítani.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke