48/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság, valamint a Magyar Export-import Bank Részvénytársaság tevékenységét szabályozó egyes jogszabályok módosításáról

A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetőkezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"e) idegen tartalom: azok a termékek, illetve szolgáltatások, amelyeket külföldi beszállító, illetve alvállalkozó szállít, vagy nyújt az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy fővállalkozói szerződés teljesítéséhez,"

2. §

Az R. 3. §-ának c) bontja helyébe a kővetkező rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő d) ponttal egészül ki:

(A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt. mint biztosító, másrészről)

"c) exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének b), c) és/J pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény,

d) az a külföldi székhelyű hitelbiztosító, amely a székhelye szerinti állam számlájára végez hitelbiztosítási tevékenységet,"

(mint biztosított.)

3. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Mehib Rt. által biztosítható:

a) az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költsége;

b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi és hitelszerződésből származó követelés;

c) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan a 3. § c) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés;

d) a külföldön kiírt versenytárgyalásokra (tenderekre) benyújtott ajánlatok tervezett költsége;

e) a közvetlen vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama;

f) a 3. § d) pontjában meghatározott hitelbiztosító biztosítási szerződése, amennyiben az a magyar áruk és szolgáltatások exportirányú külkereskedelmi szerződéséhez kapcsolódik (viszontbiztosítás)."

4. §[1]

Az R. 5. §-a a következő l) ponttal egészül ki: (A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:)

"l) a biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak."

5. §[2]

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export esetében a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjed ki, ha az export legalább 70%-ban magyar származásúnak minősül. Ennél kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra nem terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál a más biztosító által viszontbiztosított - a Mehib Rt. kockázatvállalását nem jelentő - hányadot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a biztosított fővállalkozó, a Mehib Rt. kockázatvállalása automatikusan kiterjed azokra az alvállalkozói szerződésekre, amelyeket a fővállalkozó kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozóval köt, feltéve, hogy az alvállalkozói szerződések - alapanyagokat és félkész termékeket nem tartalmazó - összege

a) 7 500 000 Euro-nál kisebb értékű fővállalkozói szerződés esetében legfeljebb a szerződés értékének 40%-a,

b) 7 500 000 és a 10 000 000 Euro érték közötti fővállalkozói szerződés esetében legfeljebb 3 000 000 Euro,

c) 10 000 000 Euro-t meghaladó értékű fővállalkozói szerződés esetében legfeljebb a szerződés értékének 30%-a.

(4) Ha a fővállalkozói szerződéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerződés is kapcsolódik, akkor a Mehib Rt. kockázatvállalása a tagállamokból származó alvállalkozói szerződésekre automatikusan kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerződés értéke nem haladja meg a (3) bekezdésben foglalt mértéket.

(5) A Mehib Rt. kockázatvállalásának feltételeiben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fővállalkozó hazai, vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót vesz igénybe.

(6) A magyar származás megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16-17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról rendelkező 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24-28. §-aiban, valamint 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köteles a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni."

6. §[3]

Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)-j) pontjaiba és l) pontjába, magánadós esetében pedig az 5. § a)-j) pontjaiba, valamint l) pontjába tartozik, és

a) az adósnak, illetve kezesének a székhelye a melléklet szerinti országokban van, továbbá

b) a futamidő (gyártási és hitelezési idő együtt) kevesebb, mint 2 év."

7. §

(1) Az R. 9. §-a (2) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete:"

(2) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat az összeg legalább 5%-nak megfelelő önrészesedés terheli, kivéve

a) a közvetlen vállalkozásba befektetett tőke és annak hozamának biztosítását, amely esetben az önrész legalább 10%,

b) a versenytárgyaláson való részvétel költségeinek biztosítását, amely esetben az önrész legalább 30%."

(3) Az R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. köteles azokat az OECD Megállapodásban előírt eljárásokat lefolytatni, melyeket a (4) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabb önrész kikötése esetén a Megállapodás előír."

8. §

Az R. 15. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított)

"d) 90 nap az a)-c) pontban nem említett egyéb esetben."

9. §

(1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Devizakövetelés biztosítása esetén - amennyiben a kárfizetés forintban történik - a Mehib Rt. a kárfizetést az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon teljesíti."

(2) Az R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Mehib Rt. a biztosított számára kárelőleget fizethet, amennyiben a biztosított és az adós között jogvita van abban a tekintetben, hogy a biztosított által kiadott bankgarancia lehívására az adós részéről jogszerűen került sor."

10. §

Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások általános szerződéses feltételeit a pénzügyminiszter hagyja jóvá."

11. §[4]

A Magyar Export-import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Exim. rendelet) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) E rendelet alkalmazásánál a hitelszerződés alapját képező külkereskedelmi szerződés tárgyának legalább 70%-ban magyar származású terméknek vagy szolgáltatásnak kell lennie.

(2) Ha a hitelszerződés által finanszírozott fővállalkozói szerződés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a kamatkiegyenlítési rendszerbe bevonható idegen tartalom aránya a következő:

a) 7 500 000 Euro-nál kisebb értékű fővállalkozói szerződés esetén az alvállalkozói szerződés értéke nem lehet több, mint a fővállalkozói szerződés értékének 40%-a;

b) 7 500 000 és 10 000 000 Euro érték közötti fővállalkozói szerződés esetén az alvállalkozói szerződés értéke legfeljebb 3 000 000 Euro lehet;

c) 10 000 000 Euro-t meghaladó értékű fővállalkozói szerződés esetén az alvállalkozói szerződés értéke a fővállalkozói szerződés értékének legfeljebb 30%-a lehet.

(3) Ha a fővállalkozói szerződéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerződések is kapcsolódnak, a tagállamok alvállalkozóival kötött szerződésekre a kamatkiegyenlítési rendszer automatikusan kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerződés értéke nem haladja meg a (2) bekezdésben foglalt mértéket.

(4) Az Eximbank által a hitelszerződésekben felszámított kamatláb mértékében és a 7. § (4) bekezdésében foglalt bankköltségekben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fővállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót vesz igénybe.

(5) Az idegen tartalmat azok a termékek, illetőleg szolgáltatások jelentik, amelyeket külföldi székhelyű alvállalkozó szállít vagy nyújt a fővállalkozó exportirányú külkereskedelmi szerződésének teljesítéséhez.

(6) Az idegen tartalmat meghaladó magyar származás megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16-17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24-28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köteles a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni."

12. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezései a hatálybalépés után kötött szerződésekre irányadóak.

(2) Az e rendelet 4. §-ával módosított R. 5. § l) pontja, az 5. §-ával módosított R. 7. § (3)-(5) bekezdései, a 6. §-ával módosított R. 8. § (2) bekezdése, továbbá a 11. §-ával módosított Exim. rendelet 6. § (2)-(4) bekezdései a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 4. §-a (3) bekezdésének f) pontja és 9. §-ának (7) bekezdése.

13. §

(1) A biztosítók éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a alapján megképzett céltartalék a Tv. 41. § (6) bekezdése szerinti céltartaléknak minősül, és a várható jövőbeni költségek fedezetére képzett céltartalékon belül elkülönített soron kell kimutatni."

(2) A Korm. rendelet 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Mehib Rt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni, a devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forint értékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának napján, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon is."

14. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek a következőkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a Tanács 1982. december 10-én kelt 82/854/EGK határozata az exportgaranciák és exportfinanszírozás terén az EU más tagállamaiban vagy nem tagországokban lévő felekkel kötött egyes alvállalkozói szerződésekre alkalmazandó szabályokról;

a Tanács 1998. május 7-én kelt 98/29 EK irányelve a közép- és hosszú lejáratra kiterjedő ügyletek exporthitelbiztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések közelítéséről.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök