66/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet

a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 17. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is - a következőket rendeljük el:

1. §[1]

A rendelet célja, hogy meghatározza az országos közforgalmú vasúti pálya használatáért felszámítható pályahasználati díj (a továbbiakban: pályahasználati díj) képzésének és meghatározásának részletes elveit, valamint a pályahasználati díj beszedésének módját és feltételeit.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) az országos közforgalmú vasúti pályát működtető pályavasutakra [Vtv. 2. § (4) bekezdés a) pont], illetve vasúti társaságokra [Vtv. 2. § (5) bekezdés] (a továbbiakban együtt: pályavasúti társaság),

b) azokra a vasútvállalatokra, amelyek az országos közforgalmú vasúti pályát használják vagy használni kívánják,

c)[2] a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezetre (a továbbiakban: VPSZ).

d)[3]

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a)[4] VPSZ: a Vtv. 2/A. §-ának (1) bekezdésében megjelölt gazdálkodó szervezet,

b)[5] vasútvállalat: a külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely vasúti árutovábbítási, személyszállítási, vontatási szolgáltatásokat nyújt,

c) vonatképző létesítmény: minden, a vonatösszeállításhoz használt létesítmény és berendezés,

d)[6]

4. §[7]

A pályahasználati alapdíjból, szolgáltatási díjból és a 8. § értelmében felszámított felárakból álló pályahasználati díjak, a pályavasúti társaság által nyújtott egyéb szolgáltatásokért beszedett díjak, valamint az állam nevében a közlekedésért felelős miniszterrel kötött szerződés alapján a pályavasúti társaságnak a Vtv. 6. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott pályahálózatnak a pályavasúti társaság általi működtetésére - a Vtv. 7/B. §-ának (1) bekezdése szerinti - kiegyenlítésként fizetett összeg képezi a pályavasúti társaság bevételeit, amelyek fedezik a pályavasúti társaság működésének a költségét.

5. §[8]

A VPSZ-nek - az érdekeltekkel (pályavasúti társaság, vasútvállalatok, az Európai Unió tagállamainak pályakapacitás-elosztó szervezetei) történt egyeztetést követően - Hálózati Üzletszabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kell készítenie, amelyet legalább négy hónappal a vasúti pálya igénybevételére irányuló kérelmek benyújtási határideje előtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A Szabályzatban a Vtv. 2/B. §-a (1) bekezdésében meghatározottakra is tekintettel:

a) a vasútvállalatok azonos pályahasználati díjért és azonos feltételek között vehetik igénybe az országos közforgalmú vasúti pályát (a továbbiakban: vasúti pálya) ,

b) a pályahasználati díjnak ki kell fejeznie az adott vasúti pálya használati értékét (magasabb színvonalú infrastruktúráért magasabb pályahasználati díj állapítható meg) ,

c) a pályahasználati díj meghatározása szempontjából különbség tehető a vasúti pályák között aszerint, hogy azok csak árutovábbításra, csak személyszállításra vagy mindkét célra használhatók,

d) a pályahasználati díj megállapításánál figyelembe kell venni az Európai Unió tagállamainak illetékes szerve által megállapított pályahasználati díjakat (összegüket, megállapításuk módját, az alkalmazott kedvezményeket) , valamint a nemzetközi vasúti forgalom esetében az érintett külföldi - elsősorban a szomszédos - országokban érvényes pályahasználati díjakat is.

6. §

A pályahasználati alapdíj két részből áll:

a) lekötési díj: az igényelt vasúti pályaszakasz használata lekötésének a díja, amelynek összegét a pályán közlekedtetni kívánt vonatok számával határozzák meg, és amelynek az a rendeltetése, hogy fedezze a pályahasználati kérelmek kezelésével, valamint a menetvonalak kiutalásával kapcsolatos adminisztráció költségeit és ráfordításait,

b) közlekedtetési díj: a vasúti pályát használó vonatok teljesítménye alapján meghatározandó díj, amelynek az a rendeltetése, hogy fedezze a vasúti pálya tényleges használatával kapcsolatos és az azzal összefüggő egyéb - az a) pontban nem említett - költségeket és ráfordításokat, amelyeket a 7. § (1) bekezdésének a) -b) pontja alapján kell meghatározni. A vasúti pályát használó vonatok teljesítményének mértékegységét a Hálózati Üzletszabályzat tartalmazza.

7. §

(1) A pályahasználati alapdíj mértékét - az 5. §-ban foglalt elvek alapján - a következő költség és ráfordításelemek figyelembevételével kell meghatározni:

a) a vasúti pálya üzemeltetésének és fenntartásának közvetlen költségei és ráfordításai,

b) az engedélyezett pályahasználat következtében a pályavasúti társaságnál felmerülő közvetlen költségek és ráfordítások, valamint a pályahasználattal együtt járó - a pályavasúti társaság által nyújtott - a 10. §-ban meghatározott szolgáltatások közvetlen költségei és ráfordításai,

c)[9] a VPSZ által a pályavasúti társaság részére számlázott, a pályahasználat engedélyezésével összefüggő költségek és ráfordítások.

(2) A szolgáltatási díj mértékét a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások alapján kell meghatározni.

8. §

(1) A pályahasználati díj a 7. § (1) bekezdésében meghatározott költség és ráfordításelemeken kívül növelhető olyan felárral is, amely forgalmi torlódás vagy a pályakapacitás egyéb okból bekövetkező szűkössége esetén alkalmas arra, hogy a pályahasználati igényeket csökkentse, illetve az igényt kevésbé forgalmas időszakra vagy alternatív útirányra módosíttassa.

(2) A pályahasználati díj az újonnan épült vagy korszerűsített, valamint az olyan vasúti pályáknál, ahol az építési, illetve korszerűsítési munkák 15 évnél nem régebben fejeződtek be, tartalmazhat olyan felárat is, amely az építési, illetve a korszerűsítési költségek egy részét - legfeljebb a beruházási, felújítási többletráfordítások miatt elszámolt értékcsökkenés mértékéig - az adott vasúti pályát igénybevevőkre hárítja át.

(3) Amennyiben indokolt költségtöbbletet eredményez, a pályahasználati díj mértéke a környezet jelentősebb veszélyeztetése miatt felárral szintén növelhető, feltéve, hogy a vasúttal versenyhelyzetben levő többi közlekedési alágazatban is alkalmaznak ezen a címen díjnövelést.

(4)[10] Az (1) bekezdésben nevesített felár akkor is felszámítható, ha a kapacitásbővítési terv a pályavasúti társaság hatáskörén kívül eső okok miatt nem megvalósítható, vagy a rendelkezésre álló lehetőségek pénzügyi, gazdasági szempontból nem megvalósíthatóak. A VPSZ nem számíthatja fel az (1) bekezdésben nevesített felárat, ha a pályavasúti társaság nem készített kapacitásbővítési tervet, illetőleg nem halad a kapacitásbővítési tervben meghatározott szükséges lépésekkel.

9. §

(1) A pályavasúti társaságnak a 7. § (1) bekezdésének a) -c) pontjában és a 7. § (2) bekezdésében megjelölt költségeket és ráfordításokat külön-külön kell nyilvántartania. Külön-külön kell nyilvántartania és indokolnia a 7. § (2) bekezdése alapján felmerülő költségeket, illetve a pályahasználati díjat növelő felárakat is.

(2) A pályavasúti társaság által a 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a vasútvállalatnak kötelezően nyújtandó, az egyes létesítményekre és berendezésekre vonatkozó használati jog és egyéb szolgáltatások ellenértékét a tényleges költségekből kiindulva kell megállapítani, de figyelembe vehető a vasúti szolgáltatás versenyhelyzete is.

(3)[11] A vasútvállalat által a pályavasúti társasággal létesített szerződésben lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett vasúti pályáért a vasútvállalatnak lemondási díjat kell fizetnie. A VPSZ-nek a lemondási díjat úgy kell megállapítania, hogy az ösztönözze a vasúti pályakapacitás hatékony kihasználását, de elérje legalább a lekötési díj mértékét.

10. §

(1) A pályahasználati alapdíj ellenében a vasúti pályahasználat a pályavasúti társaság részéről a következő tevékenységek gyakorlásának a lehetővé tételét és a következő szolgáltatások nyújtását, a vasútvállalat részéről pedig ugyanezen tevékenységek gyakorlását és szolgáltatások igénybevételét foglalja magába:

a) az igényelt és biztosított vasúti pályaszakasz használatát személyszállítás, árutovábbítás, illetve vontatás céljára,

b) nyílt vonalak, forgalmi vágányok, kitérők és vágánykapcsolatok, műtárgyak, valamint jelző és biztosító berendezések használatát,

c) a vonatforgalom lebonyolítását (beleértve az ahhoz szükséges eszközök és adatok kezelését és továbbítását) ,

d) a vasútvállalat számára a vonatok közlekedtetéséhez szükséges egyéb információk továbbítását.

(2) A pályavasúti társaság - szolgáltatási díj ellenében - köteles a következő berendezésekhez és létesítményekhez való hozzáférést a vasútvállalat számára - annak kérése esetén - lehetővé tenni:

a) a vontatási áramhoz rendelkezésre álló áramszolgáltató berendezések,

b) üzemanyagtöltő berendezések,

c) személypályaudvarok, azok épületei és egyéb létesítményei,

d) áruforgalmi terminálok,

e) rendezőpályaudvarok,

f) vonatképző létesítmények,

g) közforgalmú tároló vágányok, h) tengelyátszerelő létesítmények,

i) karbantartási és egyéb műszaki létesítmények.

(3) Ha a pályavasúti társaság az alábbi szolgáltatásokat, vagy azok valamelyikét kínálja, a vasútvállalat kérésére

köteles e szolgáltatást - díj ellenében - a vasútvállalatnak nyújtani:

a) vontatási áram szolgáltatását,

b) személyszállító vonatok előfűtését,

c) üzemanyagellátást, tolatást és a (2) bekezdésben felsorolt létesítményeken biztosított minden egyéb szolgáltatást,

d) veszélyes anyagok szállításának a felügyeletét,

e) rendkívüli szerelvények üzemeltetéséhez nyújtott segítséget.

(4) A pályavasúti társaság a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül - a vasútvállalat kérésére, szolgáltatási díj ellenében - a következő szolgáltatásokat is nyújthatja:

a) hozzáférést a távközlési hálózathoz,

b) kiegészítő információk szolgáltatását,

c) a kocsiállomány műszaki vizsgálatát.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások a pályahasználat részei, azokról a vasútvállalat nem mondhat le, és azokat - mint számára szükségtelennek ítélt szolgáltatásokat - nem utasíthatja vissza.

11. §[12]

(1)[13] A VPSZ - e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltak alapján - a Hálózati Üzletszabályzatban határozza meg a pályahasználati díjak alkalmazásának feltételeit, valamint a nyújtható kedvezményeket.

(2) A Hálózati Üzletszabályzat elkészítése előtt a pályavasúti társaság - a VPSZ által meghatározott elvek alapján - Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzatot készít, amelynek tartalmaznia kell az egyes szolgáltatásokra vetített költségek meghatározását, a költségfelosztás módját, a pályahasználati díjak kalkulációját és a teljesítménymérés módszerét. Az Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzatot a pénzügyminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter hagyja jóvá. A Hálózati Üzletszabályzat pályahasználati díjra vonatkozó rendelkezéseit az Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzat alapján kell meghatározni.

(3)[14] A vasúti menetrend külön jogszabályban meghatározott érvényességi időtartamán belül a VPSZ a pályahasználati díjakat a pénzügyminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter előzetes jóváhagyásával módosíthatja. A pályahasználati díjak módosítása esetén az új pályahasználati díjakat legalább három hónappal az életbe léptetésük előtt közzé kell tenni.

12. §

(1)[15] A pályahasználatért fizetendő pályahasználati díj megfizetésének módjáról és ütemezéséről a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak alapján állapodik meg a vasútvállalat a pályavasúti társasággal.

(2)[16] A pályavasúti társaság a 7. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a pályahasználati díj pályahasználat-engedélyezési költséghányadát a VPSZ által kibocsátott számla alapján havonta utólag átutalja a VPSZ-nek.

13. §[17]

14. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba.

(2)[18] Ez a rendelet - a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvényben, az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról szóló 67/2003. (X. 21.) GKM rendeletben és a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 34/2003. (V. 28.) GKM-PM együttes rendeletben foglaltakkal együtt - az Európai Parlament és a Tanács a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, a vasúti infrastruktúra-használati díjak felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter