101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet

a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50. §-ának (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A külszíni bányászati tevékenységekre vonatkozó biztonsági szabályokat tartalmazó Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet mellékleteként kiadom, és alkalmazását elrendelem.

(2) A Szabályzat alkalmazási köre kiterjed a Bt. hatálya alá tartozó következő tevékenységekre:

a) ásványi nyersanyagok külszíni bányászata;

b) kitermelést követő tájrendezés;

c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;

d) a torlatban, hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése;

e) kiterjed továbbá az a)-d) pontban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítményekre és berendezésekre.

(3) A bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjét külön jogszabály* állapítja meg. E rendelet melléklete a hatálya alá tartozó tevékenységek és létesítmények általános bányászati biztonsági követelményeit határozza meg.[1]

2. §

A bányavállalkozó az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében a jogszabályokban, valamint a mellékletben meghatározott előírásokon túlmenően köteles a veszélyhelyzet által megkövetelt biztonsági intézkedéseket megtenni.

3. §

E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Bányászati Hivatal elnökének az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat külszíni bányászata című XVIII. fejezet kiadásáról szóló 4/1974. (NIM. É. 39.) OBF utasítása hatályát veszti.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelethez

Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata

1. Általános rendelkezések

1.1. A bányaüzem felelős műszaki vezetőjének és a műszaki felügyeleti személyeknek a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tenniük a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvóintézkedést, hogy biztosítsák az élet, az egészség, a természeti és az épített környezet védelmét.

1.2. A bányászati tevékenységgel érintett veszélyes területek határát jól látható és maradandó módon meg kell jelölni.

1.3. A bányához vezető minden közlekedésre és járásra szolgáló út mentén, a bányaterület határánál a belépés tilalmára és veszélyességére, a bányában lévő tó esetén - a tóparton, egymástól jól látható távolságra - a fürdés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

1.4. A belterületen lévő bánya esetében elkerítéssel biztosítani kell, hogy oda csak kapun keresztül lehessen bejutni. A kaput - felügyelő személy hiányában - zárva kell tartani.

1.5. A meddőhányó rézsűlába mentén - a veszélyes övezet határán, egymástól jól látható távolságra -, valamint a meddőhányó felé vezető utaknál a belépés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni, vagy a meddőhányót el kell keríteni.

1.6. A bányába, illetve a meddőhányó területére belépni, kísérő nélkül ott tartózkodni - az oda beosztottakon és az intézkedésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek kivételével - tilos.

1.7. A bányafalon és a munkaszint szabad széle mentén a személyek védelmére kijelölt biztonsági övezeten belül, továbbá minden olyan helyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.

1 A bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló 4/2001. (II. 23.) GM rendelet.

1.8. A bányában tartózkodók részére olyan hírközlő eszközt kell biztosítani, amellyel szükség esetén a mentők, a tűzoltóság, a bányafelügyelet, illetve a rendőrség haladéktalanul értesíthető.

1.9. Legalább két személyt kell telepíteni

a) a kézi jövesztési munkahelyre,

b) ahol kőzethullás veszélyével kell számolni,

c) a kőzetfalon, illetve a bunkerben történő munkavégzéshez, továbbá

d) az úszó munkagépen, és

e) egyéb, a munkáltató által veszélyesnek vagy szükségesnek ítélt helyeken.

1.10. A bányaüzemben a 6 hónapot meg nem haladó kitermelési szünet esetén is gondoskodni kell a személy-, a vagyon- és környezetvédelmi követelmények teljesítéséről. Ha a szüneteltetés időtartama az egy hónapot meghaladja az előbbiekben felsorolt követelmények teljesítésének módját - a szüneteltetés megkezdésekor - írásban be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

2. Felelős műszaki vezető

2.1. A bányaüzem felelős műszaki vezetője - más személyre át nem ruházható feladatként - gondoskodik:

a) a bányászati, a gépészeti és a villamos felügyeleti személyek (a továbbiakban együtt: műszaki felügyelet) illetékességi területének, valamint ellenőrzési kötelezettségének meghatározásáról. A műszaki felügyeleti személyek ellenőrzési kötelezettségeit úgy kell meghatározni, hogy a műszaki felügyelet terjedjen ki a bánya egész területére és minden tevékenységére;

b) a bányában az idegen munkavállalók és a bányaüzem munkájának összehangolásáról, meghatározva a munkavégzés biztonsági feltételeit és követelményeit;

c) a kőzetviszonyok kedvezőtlen változása esetén a rézsűk előzetesen meghatározott dőlésszögének, a védő- és határpillérek megfelelőségének haladéktalan felülvizsgálatáról és a szükséges biztonsági intézkedések megtételéről;

d) azon biztonsági övezet megállapításáról, ameddig személyek, járművek, gépek és berendezések a munkaszint szabad szélét, a hányó vagy a bányafal felső peremét és a rézsűlábat megközelíthetik.

2.2. A felelős műszaki vezető műszaki-biztonsági és munkavédelmi intézkedéseit köteles az e célra szolgáló üzemellenőrzési naplóba bejegyezni.

A biztonságellenes állapot megszüntetésére tett azonnal végre nem hajtható intézkedés esetében meg kell határozni az intézkedés végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt is.

2.3. A szünetelő bányát a felelős műszaki vezető a szükség szerinti gyakorisággal, de havonként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.

3. Műszaki felügyelet

3.1. A bánya valamennyi létesítményének és berendezésének, továbbá a bányában folytatott tevékenységeknek közvetlen műszaki felügyelet alatt kell állnia.

3.2. Ha a bányában egyidejűleg több - a munkahelyek közvetlen felügyeletével megbízott - felügyeleti személy teljesít szolgálatot, a felügyeleti személyeknek ismerniük kell egymás hatáskörét és illetékességi területét is.

3.3. Ha valamely műszakban egyidejűleg kettő vagy több felügyeleti személy teljesít szolgálatot és a közvetlen bányászati felügyeletet nem a felelős műszaki vezető vagy helyettese gyakorolja, akkor a bánya egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező bányászati felügyeleti személyt kell megbízni.

3.4. Bányászati felügyeleti személyként az a legalább középfokú, szakirányú iskolai végzettséggel*, és legalább egyéves bányászati gyakorlattal rendelkező személy bízható meg, aki a feladatkörét érintő munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások ismeretéből a bányakapitányság előtt vizsgát tett.[2]

3.5. Ha a bányában a beépített (szerződött) villamos teljesítmény 500 kVA-nál nagyobb, a villamos berendezések és tevékenység felügyeletével, külön jogszabályban meghatározott képzettségű és gyakorlatú villamos felügyeleti személyt kell megbízni.

3.6. Villamos felügyeleti személyként csak olyan személyt szabad megbízni, aki feladatkörének ellátásához a vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá a feladatkörét érintő munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások ismeretéből a bányakapitányság előtt vizsgát tett.

3.7. Ha a bányában üzemeltetett gépek összteljesítménye 200 kW-nál nagyobb, akkor a gépészeti munkák felügyeletével gépészeti felügyeleti személyt kell megbízni.

3.8. Gépészeti felügyeleti személyként az a legalább középfokú szakirányú iskolai végzettséggel*, és legalább egyéves bányászati gyakorlattal rendelkező személy bízható meg, aki a feladatkörét érintő munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások ismeretéből a bányakapitányság előtt vizsgát tett.[3]

3.9. A műszaki felügyeleti személy illetékességi területén felelős a megbízását érintő biztonsági előírások megtartásáért. A biztonsági követelmények teljesítéséről a szabályzat vonatkozó előírása, valamint az ellenőrzési rend szerint köteles meggyőződni.

3.10. A műszaki felügyeleti személy a hatáskörében köteles intézkedni az ellenőrzés során tapasztalt, vagy a tudomására jutott mulasztás, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő állapot, illetve veszélyhelyzet megszüntetésére és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítására. A műszak folyamán ismételten ellenőriznie kell azt a munkahelyet, ahol azonnal végre nem hajtható intézkedést tett.

3.11. Közvetlen életveszély, vagy egyéb súlyos károsodás veszélye esetén - illetékességre való tekintet nélkül - az érintett személyek védelmére intézkedni köteles minden vezető és ellenőrző munkakört betöltő személy, amint a veszélyt megállapította, vagy arról tudomást szerzett. A tett intézkedéséről felettesét és az érintett felügyeleti személyeket késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

3.12. A munkahelyek közvetlen felügyeletét ellátó személyek kötelesek munkahelyi ellenőrzési naplót vezetni. A munkahelyi ellenőrzési naplóba be kell vezetni az ellenőrzés tényét és a biztonságellenes állapot megszüntetésére tett intézkedést. Az azonnal végre nem hajtható utasítás végrehajtásának megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg kell győződni. Ennek tényét a munkahelyi naplóban rögzíteni kell.

3.13. Ha a bányaművelet barlangot*, védett ásványtársulást vagy ősmaradványt tár fel, akkor a műszaki felügyelet köteles intézkedni a tevékenység felfüggesztésére a felelős műszaki vezető helyszínre érkezéséig.[4]

4. Ellenőrzési kötelezettségek

4.1. A felelős műszaki vezető vagy helyettese

- az 50 ezer m3/év-nél nagyobb mennyiségű meddőt és ásványi nyersanyagot (együttesen) kitermelő bányát hetenként,

- az egyéb bányát havonként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.

4.2. Minden bányát hetenként legalább egy alkalommal bányászati felügyeleti személynek kell ellenőrizni. Ha az egy nap alatt kitermelt ásványi nyersanyag és meddőanyag együttes mennyisége meghaladja az 500 m3-t, vagy az egy műszakban telepített dolgozók száma 5 főnél több, akkor bányát minden telepített műszakban bányászati felügyeleti személynek kell ellenőrizni.

4.3. A bánya villamos és gépi berendezéseit a vonatkozó jogszabályi előírások és az ellenőrzési rend szerint, de havonta legalább egy alkalommal a szakterület felügyeleti személye köteles ellenőrizni.

4.4. Indokolt esetben a bányakapitányság a 4.2. és 4.3. pontokban előírt ellenőrzési gyakoriság növelését rendelheti el, illetve szükség esetén a bányavállalkozó vagy a felelős műszaki vezető köteles a gyakoribb ellenőrzést elrendelni.

5. Oktatás, továbbképzés

5.1. A felügyeleti személyeknek megbízásukat megelőzően, majd ötévenként, illetőleg a biztonsági szabályok megváltozásától számított három hónapon belül a munkakörükre vonatkozó munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások ismeretéből a területileg illetékes bányakapitányság előtt vizsgát kell tenniük. Sikertelen vizsga esetén a vizsgát egy hónapon belül meg kell ismételni. Az ismételt vizsga sikertelensége esetén a felügyeleti megbízás nem adható, illetőleg a megbízást vissza kell vonni.

5.1.1. A vizsgabizottság elnökét a bányakapitányság jelöli ki. A vizsgáztatásért vizsgadíjat kell fizetni. A díjat a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló jogszabály* szerint a vizsgát szervező intézmény vezetője és a vizsgabizottság elnöke, illetve tagjai között esetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatási díjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg.[5]

5.2. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a bányában újonnan alkalmazott vagy az új munkakörbe beosztott munkavállalók munkába álláskor megismerjék a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és az alapvető elsősegély-nyújtási követelményeket.

5.2.1. Az oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti követelményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentációban kell meghatározni. Oktatóként legalább középfokú iskolai végzettséggel és a szükséges ismeretekkel rendelkező felügyeleti személyt kell megbízni.

5.2.2. Az 5.2. pontban előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

5.3. A munkavédelmi jogszabályokban meghatározott oktatáson túl rendszeres bányabiztonsági oktatás keretében kell gondoskodni arról, hogy a bányászati tevékenység különös veszélyeire figyelemmel minden, a bányában munkát végző munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel.

5.3.1. A bányabiztonsági oktatást tanfolyami keretben kell megszervezni. Gyakoriságát a biztonsági és egészségügyi dokumentációban úgy kell meghatározni, hogy minden érintett munkavállaló ezen oktatáson legalább ötévenként részt vegyen.

5.3.2. A bányabiztonsági tanfolyam tananyagát, tantervét, óraszámát és előadóit a területileg illetékes bányakapitánysággal egyetértésben kell meghatározni. Az egyes tanfolyamok kezdetének időpontjáról, a tanfolyam helyéről és időtartamáról és a hallgatók létszámáról a bányakapitányságot legalább 14 nappal a tanfolyam indítása előtt írásban tájékoztatni kell.

5.3.3. A bányabiztonsági tanfolyam tananyagából vizsgát kell tenni. A vizsgabizottság elnökét a bányakapitányság jelöli ki. A vizsgáztatásért vizsgadíjat kell fizetni. A díjat a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló jogszabály* szerint a vizsgát szervező intézmény vezetője és a vizsgabizottság elnöke, illetve tagjai között esetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatási díjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg.[6]

5.3.4. Ha a dolgozó a bányabiztonsági tanfolyamon figyelmeztetés ellenére saját hibájából nem vesz részt, illetőleg az előírt vizsgát nem teszi le, a munkakörében történő további munkavégzéstől el kell tiltani.

5.4. Gondoskodni kell arról, hogy a munkahelyi veszélyforrásokról a munkavállalók rendszeres tájékoztatást kapjanak, továbbá, hogy a jellemző és tanulságos baleseteket megismerjék.

A tájékoztatás gyakoriságát, helyét, továbbá formáját, módját és időtartamát a biztonsági és egészségügyi dokumentációban kell meghatározni. Tájékoztatást legalább negyedévenként egy alkalommal kell tartani.

6. Üzemi utasítások

6.1. A munkafolyamatok egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartásbeli és egyéb követelményeit a biztonsági és egészségügyi dokumentáció részeként technológiai, szolgálati, műveleti, kezelési, karbantartási utasításokban (a továbbiakban együttesen: üzemi utasítások) kell szabályozni. Az üzemi utasítások jogszabállyal és biztonsági szabályzattal ellentétes előírást

-eltérési engedély hiányában - nem tartalmazhatnak.

6.2. Az üzemi utasítást ki kell egészíteni, vagy más

-a követelményeknek megfelelő - új üzemi utasítást kell kidolgozni, és annak alkalmazását elrendelni, ha az eredeti utasítás alapját képező bányaművelési viszonyok, módszerek, illetve a körülmények megváltoznak, vagy különleges, bonyolult feladatot kell megoldani.

6.3. Munkát csak akkor szabad megkezdeni, illetve végeztetni, ha az üzemi utasítás rendelkezésre áll, illetve arra az érintett munkavállalókat igazolható módon kioktatták.

6.4. Az üzemi utasítások egy példányát hozzáférhető helyen kell tartani, egy-egy példányt ki kell adni az érintett felügyeleti személyeknek.

6.5. Műveleti utasítást kell kidolgozni a termelési folyamatokban összekapcsolt - esetenként önmagukban is alkalmazható - munkafolyamatokra, védekezési eljárásokra.

6.6. Technológiai utasításban kell szabályozni a termelési folyamatokat (közöttük a jövesztési és hányóképzési tevékenységet), meghatározva az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit is.

6.7. Kezelési utasításban kell meghatározni a gép és a villamos berendezés rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésének azon szabályait, amelyeket a kezelőnek kell betartania, továbbá a tűz- és robbanásveszélyes, a sugárzó, a maró vagy mérgező hatású anyagok, valamint a gázpalackok kezelésére, tárolására és szállítására vonatkozó szabályokat.

Használati utasításban kell előírni az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű és biztonságos viselésének vagy használatának szabályait.

6.8. Szolgálati utasításban kell meghatározni a technológiai utasításokban nem szabályozott, géppel és berendezéssel kapcsolatos, valamint több személy együttműködését igénylő tevékenységet, az alkalmazandó kezelési utasítások megnevezésével és az egyes munkafolyamatok (műveletek) sorrendjének és kapcsolatainak meghatározásával.

Szolgálati utasításban kell szabályozni többek között

a) a gépi erejű szállítás és a lejtős szállítópályák teljes üzemét, különös tekintettel a személyszállításra,

b) az egyéni védőeszközök, menekülőkészülékek tárolásának, kiadásának, ellenőrzésének, karbantartásának, javításának módját és rendjét,

c) a gépi erejű fel-, illetve lerakodás és a szállítás, a közlekedés, rendjét,

d) a bunkerben történő munkavégzés szabályait.

6.9. A bányában üzemeltetett gépek karbantartására karbantartási utasítást kell készíteni.

7. A bánya művelése

7.1. A bányaveszélyek (kőzetomlás-, kőzethullás-, kőzetfolyás-, suvadás-, porártalom-, tűz-, vízbetörés-, árvíz-, sugár-, illetve zaj ártalom-veszély) kockázatát és a veszélyek elleni védekezés módját a biztonsági és egészségügyi dokumentációban meg kell határozni.

7.2. A letakarítást és az ásványi nyersanyag kitermelését külön-külön munkaszinteken kell végezni, ha a művelési technológia, az alkalmazott gépek, illetve a munkavégzés biztonsága ezt szükségessé teszik.

7.3. A munkaszint mérete és dőlése tegye lehetővé az ott üzemeltetett gépek, berendezések biztonságos üzemeltetését és a biztonságos közlekedést. A munkaszint bányafalra merőleges vízszintes mérete legalább akkora legyen, mint a hozzá tartozó bányafal magassága.

7.4. Egymás alatti munkaszinteken munkahelyeket egyidejűleg telepíteni csak akkor szabad, ha az egyidejű munkavégzés az egyes szinteken dolgozók biztonságát nem veszélyezteti.

7.5. Az egyes munkaszintek közötti bányafalak (rézsűk) stabilitása érdekében a bányafalak magasságát és dőlésszögét a geológiai, hidrogeológiai és talajmechanikai, valamint a technológiai jellemzők figyelembevételével kell megállapítani.

7.6. Szálban álló, szilárd kőzet esetén a rézsű dőlésszöge legfeljebb 90° lehet. Laza kőzet (pl. kavics, homok, agyag, murva stb.) esetén a bányafalak magasságát és dőlésszögét mérési adatok és rézsűstabilitási vizsgálatok alapján kell megállapítani. A megállapítás alapjául figyelembe vett méréseket, vizsgálatokat dokumentálni kell.

7.7. A bányafal megengedett legnagyobb magasságát és dőlésszögét (a munkaszintek megengedett legkisebb szélességét) a műszaki üzemi tervben meg kell határozni, és megtartásáról a bányaművelés során gondoskodni kell.

7.8. A bányafal és a meddőhányó felső peremén a leesés és a lecsúszás ellen védelmet nyújtó, továbbá a rézsű lábánál a leeső, legördülő anyagok, tárgyak káros hatása ellen védelmet biztosító, legalább 2 m szélességű biztonsági övezetet kell kijelölni.

7.9. A biztonsági övezet határvonalát jól látható módon meg kell jelölni (pl. a környezettől élénken eltérő színű jelzőkerítéssel, vagy -lánccal, vagy -szalaggal, vagy 0,8 m-nél ma-gassabb töltéssel) .

7.10. Kézi jövesztés esetén

- a bányafal dőlésszöge 70°-nál nagyobb nem lehet,

- a 45°-nál nagyobb dőlésszögű bányafal magassága nem haladhatja meg a 2 m-t,

- a munkaszint szélessége 4 m-nél kisebb nem lehet,

- a bányafal bármilyen mértékű alávájása tilos,

- a bányafal megengedettnél nagyobb dőlésszögét haladéktalanul meg kell szüntetni.

7.11. Gépi jövesztés esetén a munkaszinthez tartozó bányafal magassága nem haladhatja meg a gép jövesztési magasságát.

7.12. Gépi jövesztés és rakodás esetén, a jövesztés és rakodás időszakában, a bányafal vagy a készlet alávájása a technológiai utasításban meghatározott mértékben és feltételek mellett megengedett.

A gép eltávozása, átállása előtt a műszaki üzemi tervben megadott rézsűszöget vissza kell állítani.

7.13. A jövesztő- vagy rakodógép süllyedéssel, bille-néssel szembeni védelmét (pl. a talaj teherbírásának növelésével, alátétekkel) biztosítani kell.

7.14. Mélykotrás, valamint partról történő víz alóli kotrás esetén a jövesztőgép járóműve a partvonallal, illetve a munkaszint szabad szélével párhuzamos legyen. A járóműnek a partvonaltól, illetve a munkaszint szabad szélétől való távolságát - figyelemmel a talaj terhelésére és teherbíró-képességére, valamint az omlás, a süllyedés, a meg-csúszás és a billenés elkerülésére - a felelős műszaki vezetőnek üzemi utasításban kell megállapítania.

Mélykotrás, valamint partról történő víz alóli kotrás esetén a munkaszint alávájása tilos.

A kotrási munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a szennyező anyagok bejutási lehetőségének elkerülésére.

7.15. Partról történő víz alatti kotrás esetén a kotrógépen mentőövet és a kotrógép 25 m-es körzetében, a vízre helyezetten, mentésre alkalmas csónakot kell készenlétben tartani.

7.16. Az úszó munkagép a száraz partszakaszt csak annyira közelítheti meg, hogy a partfal megcsúszása, omlása ne veszélyeztesse.

7.17. Úszó munkagépen, berendezésen történő munkavégzés során a vonatkozó jogszabály* előírásait és a munkagép engedélyében foglaltakat is be kell tartani.[7]

7.18. A robbantási tevékenységre és az alkalmazandó robbantóanyagokra a vonatkozó külön jogszabályok* előírását kell betartani.[8]

7.19. A kitermelést követően a bányatérséget olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az az emberi életre és a környezetre veszélyt ne jelentsen.

7.20. Az alkalmazott technológia, a berendezések, munkagépek, szállítójárművek üzemeltetése során fokozott figyelmet kell fordítani a környezet védelmére, a tevékenység úgy végezhető, hogy ne okozza - külön jogszabály* szerinti - kockázatos anyag földtani közegbe, illetve felszín alatti vízbe történő közvetett vagy közvetlen bevezetését.[9]

8. Meddőhányók kialakítása, üzemeltetése, megszüntetése

8.1. Meddőhányót úgy kell megtervezni és telepíteni, hogy az a külön jogszabályokra* is figyelemmel biztosítsa a termőföld humuszos rétege, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a szél vagy csapadékvíz által elhordott anyaga, égése vagy megcsúszása az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a természeti elemeket ne veszélyeztesse.[10]

8.2. Meddőhányót külön jogszabály* szerinti szakértő szakvéleménye alapján készített műszaki terv szerint szabad kiképezni. A tervben meg kell adni a meddőhányó megengedhető legnagyobb szintmagasságát és a rézsűjének dőlésszögét, valamint többlépcsős hányó esetén a legkisebb szintszélesség méretét.[11]

8.3. Többszintes hányó generálrézsűjének megengedett dőlésszögét szakértő vizsgálata (szakvéleménye) alapján kell meghatározni.

8.4. A hányóképzés során:

- a csapadékvizeket és a hányóból fakadó vizeket össze kell gyűjteni és befogadóba juttatni,

ha a víz a hányó csúszását idézheti elő, a csúszás megelőzésére intézkedni kell (pl. szintosztással, a hányó további terhelésének megszüntetésével),

- iszap vagy a hányó állékonyságát csökkentő egyéb anyag döntése esetén a hányóképzést szilárd anyagból álló láb(töltés) képzésével kell kezdeni.

8.5. Gondoskodni kell a hányó meggyulladásának elkerüléséről, illetve arról, hogy az esetleges meggyulladása és égése a környezetet ne veszélyeztesse.

8.6. A hányó csúszás- vagy omlásveszélyes részét el kell keríteni és a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni.

8.7. A hányón meg kell jelölni azt a határvonalat, ameddig személyek és járművek a hányó peremét megközelíthetik.

8.8. A szállítási útvonalak, a döntési helyek, az alkalmazott technológiák olyanok legyenek, hogy a személyek, a szállítóeszközök és a munkagépeknek leesése, lecsúszása vagy és lesodródása ellen megfelelő védelmet biztosítsanak.

8.9. A meddőhányók megszüntetése és a kitermelést követő tájrendezés során a kitermelésre vonatkozó műszaki-biztonsági és munkavédelmi szabályokat kell megtartani.

9. Szállítás, anyagmozgatás és -tárolás

9.1. Gondoskodni kell az utak sártalanításáról, portalanításáról és szükség esetén a közútra kihajtó járművek kerekeinek tisztításáról.

9.2. Veszélyes (1 m-nél nagyobb) mélység pereme mentén vezetett - gépjármű közlekedésére szolgáló - utak lejtős szakaszain, valamint a kanyarok külső ívén legalább 0,8 m magas védőtöltést vagy méretezett, megfelelő teherbírású védőkorlátot kell létesíteni.

9.3. A személyszállításra engedélyezett szállítóberendezés kivételével tilos üzemelő szállítószalagon tartózkodni vagy utazni.

Tilos mozgásban lévő járműre, mozdonyra vagy munkagépre fel-, illetve arról lelépni.

9.4. Azon oldaldarus emelőgépeket, amelyeknél a gémszerkezet akaratlan lezuhanását kilincsművel akadályozzák meg, el kell látni olyan jelzőberendezéssel, amely a kilincsmű kiiktatásakor automatikusan jól látható fény-, és jól hallható hangjelzést ad.

9.5. Az anyagmozgatás és az anyagtárolás, továbbá e szabályzatban nem érintett szállítási módok és berendezések alkalmazása során a vonatkozó jogszabály* előírásait kell betartani.[12]

9.6. Gépjárművel, illetve mozdonnyal történő szállítás irányításánál külön jogszabály* szerinti kéz-, hang- vagy fényjelzéseket kell alkalmazni. Amennyiben a jelzésrendről jogszabály nem rendelkezik (pl. síp-, zászló- vagy fényjelzés esetén) a jelzés rendjét és eszközeit üzemi utasításban kell szabályozni.[13]

9.7. A bunkerben történő anyagtárolás szabályai

9.7.1. Ha a bunkerban tárolt anyag összetapadásának, a határoló falakhoz való tapadásának vagy megfagyásának veszélye fennáll, a rendszeres ellenőrzést és az ellenőrzés módját üzemi utasításban szabályozni kell.

9.7.2. A résbunker beöntő-nyílását, a töltés idejét kivéve, le kell fedni vagy a környezettől eltérő színű korláttal (lánc, szalag stb.) körbe kell venni.

10. Gépek, villamos berendezések

10.1. E szabályzat alkalmazásában:

a) Nagyteljesítményű berendezés: a bányászati célokra tervezett és gyártott 300 t-nál nagyobb tömegű vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű külszíni jö-vesztő-, rakodó-, szállító- és hányóképző berendezés.

b) Villamos szerkezet: a vezetékek kivételével minden, a villamos energia termelésére, átalakítására, szállítására, elosztására vagy felhasználására szolgáló komplett gyártmány, termék vagy szerelési egység, ideértve a villamos mérések eszközeit, a villamos elven működő különböző célú mérő, érzékelő, kijelző, távadó és távműködtető eszközöket is.

c) Villamos berendezés: a különböző villamos szerkezeteknek egymással és a tápláló áramforrással villamosan célszerűen összekötött, helyileg behatárolható, összetartozó, összeszerelt együttese. A villamos berendezésnek részei a villamos összekötések is.

d) Villamosbiztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezés biztonságos állapotának ellenőrzését célzó (első, időszakos és szabványossági) felülvizsgálat.

e) Szerelői ellenőrzés: a gép, villamos berendezés alapvető hibáinak kimutatása céljából megtekintéssel és működési próbákkal elvégzett valamennyi ellenőrzés, ideértve a vonatkozó nemzeti szabványokban szerelői ellenőrzésként, vizuális vagy közeli felülvizsgálatként meghatározott tevékenységeket.

10.2. A kizárólag külfejtéses bányászat számára gyártott, valamint a helyszínen épített létesítmények, gépek, berendezések kiválasztása, tervezése

10.2.1. A külfejtéses bányászati létesítmények gépészeti és villamos berendezéseinek kiválasztására, telepítésére, felújítására vagy bővítésére tervet kell készíteni.

10.2.2. A bányavállalkozó előírhatja belső előírásainak a tervben való alkalmazását.

10.2.3. A tervben a gépekre, a villamos szerkezetekre és a villamos berendezésekre meg kell határozni és rögzíteni kell az összes olyan jellemzőt, üzemi állapotot, igénybevételt, amelyek alapján megállapítható, hogy ezek a rendeltetési céljuknak megfelelő méretűek, teljesítményűek és intenzitásúak, és megfelelnek a vonatkozó jogszabályokban, illetve előírásokban foglaltaknak is.

10.2.4. A tervnek ki kell térnie a külfejtéses bányászati létesítményekben alkalmazott gépek és villamos berendezések védelmeinek kiválasztására. Részletesen tartalmaznia kell az érintés elleni védelem, az érintésvédelem, a villámvédelem és ha szükséges a sztatikus feltöltődés elleni védelem módozatait. Meg kell adnia a villamos berendezésben alkalmazott védelmek megszólalási és kioldási határértékeit is. Fel kell sorolnia azokat a technológiai berendezéseket is, amelyeket a bányavállalkozó Tűzvédelmi Szabályzata alapján a villámvédelembe és a sztatikus feltöltődés elleni védelembe be kell vonni.

10.2.5. A tervben igazolni kell a különböző üzemi állapotok során lezajló folyamatok, a megvilágítások, valamint a villám és a sztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelőségét is.

10.2.6. A tervben el kell készíteni a gép és a villamos berendezés szerelési és az első vagy áttelepítés utáni üzembe helyezési utasítását.

10.3. Kialakítás, telepítés, szerelés és használatbavétel

10.3.1. A külön jogszabály* alapján a bányafelügyelet építési és használatbavételi engedélyéhez kötött létesítmény építését a kiadott engedély birtokában, egyéb létesítmény, gép és villamos berendezés esetén a bányavállalkozó által jóváhagyott terv alapján szabad megkezdeni.[14]

10.3.2. Bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok* szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és a villamos berendezés, illetve a villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie.[15]

10.3.3. A közúti forgalomban részt nem vevő, bányában üzemelő gépjárművet és munkagépet legalább a következő felszereléssel kell ellátni:

a) biztonságos kormányszerkezettel,

b) üzemi és rögzítő fékberendezéssel,

c) hangjelző berendezéssel, amelynek hangja legalább 50 m távolságban észlelhető,

d) világító berendezéssel,

e) biztonságos kezelő(vezető) hellyel, a távműködtetés esetét kivéve,

f) irányjelzővel, tűzoltó készülékkel,

g) elsősegélynyújtó felszereléssel.

10.3.4. A nagyteljesítményű berendezések esetén, a vonatkozó jogszabályi előírásokon túl, a következő követelményeket is teljesíteni kell:

a) A gép vezérlőfülkéje és a géplánc irányító központja között távközlő összeköttetést kell létesíteni és üzemben tartani.

b) A hányóképzőt olyan érzékelő berendezéssel kell felszerelni, amely kizárja a kihordógém hányóhoz történő ütődését, továbbá működteti a vezérlőfülkében elhelyezett fény- és hangjelzőt, és egyidejűleg kikapcsolja a szállító-hídhoz, illetve a hányóképzőhöz kapcsolódó gépek futóműveit és a szállítószalagok gémfordító és gémemelő berendezéseit meghajtó motorokat, ha a gém a hányót veszélyes mértékben megközelíti.

c) A jövesztő- és a hányóképző-gépet fel kell szerelni ca) dőlésmérő berendezéssel, amely a gép dőlését egymásra merőleges irányban folyamatosan méri,

cb) szélsebességmérővel, amely a vezérlőfülkében figyelmeztető jelzést ad, ha a szél sebessége eléri a gépre megengedett legnagyobb értéket (géplánc esetén elegendő egy, a géplánc legmagasabb részén üzemelő gépen elhelyezett szélsebességmérő) .

d) Jelzés adására alkalmas dőlésmérő berendezéssel kell ellátni a hányóképző-gépet, továbbá minden olyan jövesztőgépet, amely forgó felsővázának az alvázához viszonyított helyzete horizontáló berendezéssel változtatható. A jelzés a gép egyensúlyi helyzetét veszélyeztető dőlés megközelítésekor a vezérlőfülkében legyen észlelhető.

e) A nagyteljesítményű szállítószalagot minden kezelőhelyén, mindkét végén, valamint legalább 50 m-enként a járásra, tartózkodásra szolgáló oldalon leállító berendezéssel kell ellátni.

10.3.5. Gépet és villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet első alkalommal üzembe helyezni csak a bányavállalkozó írásbeli engedélyével szabad. Az engedélyben azonosíthatóan fel kell sorolni a beépített anyagok és termékek, illetve villamos szerkezetek, valamint a gépek és villamos berendezések megfelelőségét igazoló dokumentumokat, valamint az elvégzett vizsgálatok bizonylatait. Az engedélyt a bányavállakozónak meg kell őriznie.

10.3.6. Bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezést üzembe helyezni és üzemben tartani a külön jogszabály* rendelkezéseinek betartásával lehet.[16]

10.4. Karbantartás, felülvizsgálat

10.4.1. A gépi és a villamos berendezések, illetve a villamos szerkezetek rendszeres felülvizsgálatára, karbantartására és - szükség esetén - bevizsgálására tervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni a vizsgálatok, felülvizsgálatok és ellenőrzések időpontjait, személyi és egyéb követelményeit.

10.4.2. A külfejtéses bányászati létesítmények villamos berendezésein villamosbiztonsági felülvizsgálatot és szerelői ellenőrzést kell végezni.

10.4.3. A villamosbiztonsági felülvizsgálatot Bányaüzemi villamosbiztonsági felülvizsgáló, a szerelői ellenőrzést az Országos Képzési Jegyzék szerinti Villanyszerelő vagy Bányavillamossági szerelő szakképzettséggel rendelkező azon személy végezheti, aki erre a bányavállalkozótól megbízást kapott.

10.4.4. Gépészeti és villamosbiztonsági felülvizsgálatot kell végezni

a) létesítéskor, illetőleg az első üzembe helyezés előtt,

b) minden lényeges átalakítás után,

c) legalább a vonatkozó jogszabály szerinti időközönként.

Lényegesnek tekintendő az az átalakítás, bővítés vagy javítás, amely a 10.3.1. pont szerinti engedélyben vagy tervben foglaltakat érinti.

10.4.5. Szerelői ellenőrzést kell végezni minden üzembe helyezés előtt és minden karbantartás után.

10.4.6. A gépészeti és a villamosbiztonsági felülvizsgálatokat a vonatkozó előírások szerint kell végezni. A szerelői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat a villamos üzemviteli utasításban kell meghatározni.

10.4.7. A villamosbiztonsági felülvizsgálatokról, valamint a szerelői ellenőrzésekről készített jegyzőkönyveket a bányavállalkozónak meg kell őriznie.

10.5. Üzemelés

10.5.1. Gépet mindaddig leállított és újraindítás ellen reteszelt állapotban kell tartani, amíg indítása veszéllyel jár.

10.5.2. A nagyteljesítményű gépet csak felügyeleti személy helyszíni irányításával szabad vonultatni. A vonulási útvonalat a gépkönyvben megadott értékek figyelembevételével kell kijelölni és elkészíteni (lejtésviszonyok, kanyarodási sugár, a talaj terhelhetősége stb.) .

10.5.3. Az Üzemviteli utasításnak az első üzembe helyezés előtt rendelkezésre kell állnia, és tartalmát a benne meghatározott személyeknek ismerniük kell.

10.5.4. A külfejtéses bányászati létesítményekben biztonsági világításként hordozható villamos kézilámpák is alkalmazhatók.

11. Tűzvédelem

11.1. E szabályzat alkalmazásában

a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;

b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;

c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység;

d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: az az irat, amely igazolja, hogy az építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag - a robbanó- és a robbantóanyag kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia, tűzoltó-technikai eszköz és oltóanyag megfelel a jogszabályokban, szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek;

e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;

f) tűzoltás-vezető: a tűzoltóság tagja, a tűz oltásának felelős vezetője;

g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.

11.2. A tűzvédelem tekintetében jelen szabályzat vonatkozó előírásain túl

a) a létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, a technológiák alkalmazására a belügyminiszter által kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat,

b) a létesítményi tűzoltóságra, a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítésére, képzési rendszerére, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakra, munkakörökre, a tűzoltási tevékenységre, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére, és a tűzvédelmi szabályzat kidolgozására a vonatkozó kormány-, illetőleg belügyminiszteri rendeletek előírásait kell alkalmazni.

11.3. A tűzmegelőzési feladatok keretében a bányavállalkozó köteles

a) a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról gondoskodni, valamint a tevékenységi körével kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának feltételeit biztosítani,

b) az a) pontban meghatározottak teljesítése érdekében a közvetlen tűzvédelmet szolgáló berendezés, készülék, felszerelés, technikai eszköz állandó üzemképes állapotban tartásáról, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni,

c) a tűzoltóság részére a tűz oltására szolgáló felkészítés érdekében a helyszíni gyakorlatok megtartásáról gondoskodni, illetve - előzetes egyeztetés alapján - annak megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni.

11.4. Létesítményi tűzoltóság

11.4.1. A bányavállalkozónak a tevékenységével összefüggő tűzoltási feladatok ellátására a tűzszakasz alapterületének és a számított tűzterhelés nagyságának figyelembevételével a vonatkozó jogszabály* szerinti létesítményi tűzoltóságot kell fenntartania, vagy a szolgálat biztosításáról más módon gondoskodnia. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. A létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetőleg a települési önkormányzattal.[17]

11.4.2. A létesítményi tűzoltóság a bányaüzem szervezeti egységeként vagy gazdasági, illetve közhasznú társaságként is működhet.

17 A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet.

11.4.3. A létesítményi tűzoltóság vezetőjét (parancsnokát) a bányavállalkozó nevezi ki és menti fel.

11.4.4. A bányaüzem szervezetéhez tartozó létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású, továbbá alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat. Készenléti szolgálat fenntartását a veszélyeztetettség mértékére tekintettel, indokolt esetben a bányakapitányság elrendelheti.

11.5. A létesítéssel kapcsolatos tűzvédelmi feladatok

11.5.1. A létesítési terveket a jelen szabályzat tűzvédelmi követelményeinek teljesítésére figyelemmel kell elkészíteni.

11.5.2. A kivitelező köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni.

11.5.3. A felelős tervezőnek és a kivitelezőnek a 11.5.1. pontban foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.

11.6. Az üzemeltetésre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

11.6.1. A létesítményeket, az épületeket, az építményeket, a helyiségeket és a szabadtereket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint tűzveszélyességi osztályokba kell sorolni.

11.6.2. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a tűzveszélyességi osztályba sorolás megváltoztatását teszi szükségessé, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bányakapitányságnál - az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat megküldésével - be kell jelenteni.

11.6.3. A bányavállalkozónak tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie, ha ötnél több munkavállalót foglalkoztat, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtet, vagy ha az üzem (bánya, meddőhányó, üzemi technológiai épület, zagytározó) területén fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolású övezet van. A tűzvédelmi szabályzat tartalmi követelményeit belügyminiszteri rendelet állapítja meg.

11.6.4. A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy munkavállalói és a területén foglalkoztatott alvállalkozók a tevékenységüket a jogszabályokban foglalt előírások szerint végezzék, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybevevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.

11.6.5. A bányavállalkozónak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodnia a tűzvédelem biztosításáról.

11.6.6. Jogszabályban* meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.[18]

11.6.7. A bányavállalkozó köteles gondoskodni a területén munkát végző személyek tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. Azt a személyt, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenység végzésétől el kell tiltani.

11.7. Tűzjelzés, tűzoltás

11.7.1. Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint haladéktalanul jelenteni, a bánya tűzoltóságát, annak hiányában a területileg illetékes tűzoltóságot riasztani, és a rendelkezésére álló eszközökkel a tűz oltását megkezdeni.

11.7.2. A tűzoltási munkát a tűzoltóság helyszínre érkezésétől kezdődően a tűzoltásvezető irányítja, más személy a tűzoltással kapcsolatban csak a tűzoltásvezető előzetes egyetértésével intézkedhet.

11.7.3. A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz kérheti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását, szükség esetén igényelheti a terven kívüli tűzoltóságok riasztását is.

11.7.4. A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.

Függelék[19]