180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet

az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 77. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, illetve az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény rendelkezéseire - az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a nemzetbiztonság, valamint a közbiztonság védelme érdekében titkos információgyűjtésre, és a büntetőeljárás keretében titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek közötti együttműködés szabályozására a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya a titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre (a továbbiakban együtt: titkos információgyűjtés), valamint az ezzel összefüggő tevékenységek végzésére - külön törvényekben - felhatalmazott szervezetekre és az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetekre terjed ki.

2. §[1]

E rendelet alkalmazásában

a) kommunikáció: az Eht. 159/A. § (6) bekezdésében meghatározott fogalom;

b) kommunikáció tartalma: a kommunikáció során továbbított - beszéd vagy nem beszéd jellegű információt hordozó analóg vagy digitális - jel, jelzés (a kísérőadat kivételével), függetlenül annak megjelenési formájától;

c) a titkos információgyűjtés eszközei és módszerei alkalmazási feltételeit az Eht. 92. §-ának (4)-(5) bekezdése szerint biztosító rendszer, illetve berendezés: az elektronikus hírközlő berendezések és az elektronikus hírközlő hálózatok együttesének azon integrált, illetve kiegészítő része, amely titkos információgyűjtésre vonatkozó igény kielégítését teszi lehetővé oly módon, hogy a megismerni kívánt információkat - a kommunikáció tartalmát és a kommunikációval összefüggő kísérőadatokat - az egyéb információktól elkülönítve, eredeti formában hozzáférhetővé teszi a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet részére;

d) szaktechnikai eszköz: az elektronikus hírközlési szolgáltató használatában lévő helyiségében, létesítményében elhelyezett, a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet tulajdonát képező vagy jogszerű használatában lévő, a titkos információgyűjtés végrehajtása során az adatok fogadásával, feldolgozásával, továbbításával és rögzítésével kapcsolatos funkciókat megvalósító eszköz;

e) kísérőadat: az elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatában és azzal összefüggő informatikai rendszereiben egy adott kommunikációval összefüggésben az adott szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban keletkező, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatában rendelkezésre álló adat.

A titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása

3. §

(1)[2] Az Eht. 92. §-ának (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség keretében az elektronikus hírközlési szolgáltató az általa biztosított előfizetői és felhasználói hozzáférések, működtetett elektronikus hírközlő hálózat, illetőleg nyújtott szolgáltatások tekintetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) kérésére köteles megadni mindazokat az adatokat, információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához és egyéb feltételeinek meghatározásához, valamint a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükségesek.

(2)[3] Amennyiben az NBSZ-szel közölt, (1) bekezdés szerinti adatokban olyan változás következik be, amely kihatással van a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazására, egyéb feltételeinek meghatározására, illetve a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles arról az NBSZ-t értesíteni.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az Eht.-ban meghatározott együttműködési kötelezettség körében köteles:

a) a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg biztosítani a titkos információgyűjtéshez szükséges eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit (így különösen: az adatszolgáltatáshoz szükséges feltételeket, technikai eszközök elhelyezését biztosító zárható helyiséget, az NBSZ alkalmazottainak bejutását, munkavégzését biztosító feltételeket);

b)[4] a szolgáltatási rendszeréhez kapcsolódó, az Eht. 92. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározott rendszert az NBSZ által meghatározott műszaki alapkövetelmények szerint Magyarország területén létesíteni a törvényben előírt határidőre;

c) a technikai megvalósíthatósághoz igazodóan a szaktechnikai eszközök rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges méretű, az NBSZ által meghatározott alapterületű, illetéktelen személy részére nem hozzáférhető, zárható helyisége(ke) t, vagy biztonsági szempontból azzal egyenértékű más elhelyezést (a továbbiakban: zárt hely) térítésmentesen biztosítani;

d) biztosítani, hogy az e rendelet 13. §-ában foglaltaknak megfelelő alkalmazottak álljanak rendelkezésre;

e) külön megrendelés esetén 24 órás (váltásos) ügyeletet vagy készenlétet biztosítani és fenntartani;

f) lehetővé tenni, hogy a szaktechnikai eszközök elhelyezésére szolgáló zárt helyre az NBSZ meghatalmazással rendelkező alkalmazottai bármely időpontban beléphessenek, ott szükség szerint munkát végezzenek, szaktechnikai eszközt helyezzenek, illetve távolítsanak el;

g) elektronikus hírközlő hálózatán bérelt-vonali összeköttetéseket térítés mellett használatra átengedni.

h)[5] az Eht. 156. § (16) és (17) bekezdése szerinti helymeghatározási adatok továbbítására alkalmas rendszert az Eht. 156. § (18) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az NBSZ által előírt technikai szempontok szerint létesíteni és üzemeltetni.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem végezhet olyan rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztést, valamint nem hajthat végre olyan szervezeti átalakítást, amely a titkos információgyűjtést kizárja, vagy más módon ellehetetleníti.

4. §[6]

(1) Kormányzati célú hálózatok esetében az Eht. 92. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott rendszerre vonatkozó követelményeket - a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval egyeztetetten - az NBSZ határozza meg. (2) Az Eht. 92. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott rendszer létesítésének kötelezettsége alól a Kormány a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére az NBSZ által előterjesztett javaslat alapján felmentést adhat.

A külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eljárási rendje

5. §

(1)[7] A külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés során a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek az NBSZ-en keresztül, vagy közvetlenül az elektronikus hírközlési szolgáltatótól kérelmezik az Eht. 156. § (16) és (17) bekezdésében, 157. § (10) bekezdésében, valamint 159/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatását.

(2)[8]

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésekor az adatkérés jogszerűségéért az ügyben eljáró titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet a felelős.

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eljárási rendje

6. §

(1)[9] Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció tartalma és a kísérőadatok megismeréséhez az igazságügyért felelős miniszter vagy bíró engedélye szükséges, a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek igényeinek kielégítését - külön törvényben meghatározott feltételek mellett - az NBSZ látja el.

(2)[10] A kommunikáció a 2. § c) és d) pontjában meghatározott rendszer, illetve eszköz igénybevételével kinyerhető tartalmát és annak kísérőadatát az elektronikus hírközlési szolgáltatótól kizárólag az NBSZ igényelheti, illetve a szolgáltató ezeket az adatokat csak az NBSZ részére adhatja át. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizető által kezdeményezett vagy fogadott kommunikáció tartalmát bármely módon megváltoztatja, kódolja vagy tömöríti, a kommunikáció tartalmán a visszaalakított, dekódolt vagy tömörítés előtti alakot kell érteni.

(3)[11] A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtása az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazottainak személyes közreműködése nélkül történik. Amennyiben a végrehajtásához az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazottainak személyes közreműködése bármely okból elengedhetetlenül szükséges, a konkrét feladat végrehajtását az NBSZ írásban rendeli meg az elektronikus hírközlési szolgáltatótól.

(4) A külön törvényekben meghatározott kivételes engedélyezés, illetve sürgősségi, valamint halaszthatatlan elrendelés miatt azonnali intézkedést igénylő esetekben a személyes közreműködésre vonatkozó megrendelés szóban is adható, melyet haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni vagy le kell mondani. Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató az NBSZ szóban adott megrendelésének írásba foglalt megerősítését nem kapja meg, a konkrét feladat végrehajtásában a további közreműködést - az NBSZ egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett - megtagadja.

(5) A külön törvényben meghatározott engedély beszerzéséért és az alkalmazás jogszerűségéért az alkalmazást az NBSZ-től megrendelő titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet, míg az engedélyben foglaltak szakszerű végrehajtásáért az NBSZ a felelős.

A költségviselés szabályai

7. §[12]

(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli a 2. § c) pontjában meghatározott rendszer, valamint az 5. §-ban meghatározott adatok átadását biztosító adatkapcsolat és egyeztetett felület kiépítésének összes költségét.

(2) Az alapkiépítésű monitoring alrendszer és a kilépési pont közötti összeköttetés kialakításának költségei az elektronikus hírközlési szolgáltatót terhelik.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendszereket érintő, az általa végrehajtott rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztés, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató szervezeti átalakítása következtében felmerülő fejlesztési költségeket.

(4) A kommunikáció tartalmának, a kísérőadatoknak, valamint az 5. §-ban meghatározott adatoknak a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek részére történő átadása térítésmentes.

(5) Amennyiben az NBSZ az alapkiépítésűnél nagyobb kapacitású monitoring alrendszer kiépítését igényli, ennek többletköltségei az NBSZ-t terhelik.

(6) Amennyiben a 3. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyiség esetében az NBSZ igénye - helyiségenként - meghaladja a 6 m2-t, abban az esetben az elektronikus hírközlési szolgáltató a többletigényre vonatkozóan költségtérítésre jogosult. E tekintetben az elektronikus hírközlési szolgáltatók egymás közötti helymegosztására vonatkozó költségszámítási elvek az irányadók.

(7) A 3. § (3) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak munkarenden kívüli teljesítése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató abban az esetben igényelheti ténylegesen felmerült költségei megtérítését, amennyiben alkalmazottjának kifejezetten e feladatok miatti személyes igénybevétele is szükséges a végrehajtáshoz.

Az adat- és titokvédelemre vonatkozó rendelkezések

8. §

(1)[13] Az elektronikus hírközlési szolgáltatóval való együttműködés során végzett titkos információgyűjtéssel, annak eszközével és módszerével, valamint azok alkalmazásával összefüggő adatot, továbbá a 2. § c) és d) pontjaiban meghatározottakra, illetve az együttműködésre, adatszolgáltatásra vonatkozó adatot a minősített adat védelméről szóló jogszabályok alapján kell minősíteni, és azok szerint kell kezelni.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet, illetve az NBSZ - amennyiben az együttműködés tartalma szükségszerűen igényli minősített adatok átadását - titokvédelmi szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt a minősített adatok átadásának és kezelésének feltételeiről.

(3) A szerződés megkötését a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet, illetve az NBSZ vezetője kezdeményezheti. A kezdeményezéstől számított 30 napon belül a szerződést meg kell kötni.

(4) A szerződésben a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően rögzíteni kell azt is, hogy a hírközlési szolgáltató az általa a titkos információgyűjtés végzésével összefüggésben megismert minősített adatot kizárólag a hatályos jogszabályoknak megfelelő feltételekkel és módon továbbíthatja külföldre.

(5) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek által megkötött szerződés kiterjedhet az együttműködést érintő egyéb rendelkezésekre is.

9. §

A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek az elektronikus hírközlési szolgáltató számára csak azokat az adatokat továbbíthatják, amelyek a titkos információgyűjtés végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóra háruló kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

10. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles meg-, illetve visszaküldeni a titkos információgyűjtés végrehajtása során vagy azzal közvetlen összefüggésben keletkezett adatokat tartalmazó adathordozók valamennyi példányát a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetnek. Ezekből az adathordozókból másolatot nem készíthet, és másodpéldányt nem tárolhat.

11. §

(1)[14] A titkos információgyűjtéssel összefüggésben a 2. § c) pontja szerinti rendszerbe, illetve a 2. § d) pontja szerinti eszközzel továbbított, valamint az abban keletkezett adatokat az elektronikus hírközlési szolgáltató nem jogosult gyűjteni, archiválni, továbbá megjeleníteni sem, amennyiben a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazása az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazottainak személyes közreműködése nélkül történik. Amennyiben a feladat az adatok megjelenítése nélkül nem hajtható végre, a szolgáltató alkalmazottainak személyes közreműködését igénylő esetekben az adatok megjelenítése megengedett.

(2)[15] A 2. § c) pontja szerinti rendszerbe, illetve a 2. § d) pontja szerinti eszközzel továbbított, valamint az abban keletkezett adatokat az elektronikus hírközlési szolgáltató nem jogosult az NBSZ-en kívül harmadik személynek átadni, hozzáférhetővé tenni.

12. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazottai a titkos információgyűjtő tevékenység végzésébe kizárólag abban az esetben vonhatók be, ha a titkos információgyűjtés csak műszaki eszközökkel vagy egyéb műszaki jellegű megoldással nem valósítható meg.

13. §[16]

A titkos információgyűjtéssel összefüggő tevékenység végzésében, valamint a 2. § c) és d) pontjában, a 3. § (3) bekezdés h) pontjában, illetve az Eht. 92. § (5) bekezdésében meghatározott rendszer, berendezés telepítésében, üzemeltetésében, rendszerfelügyeletében, javításában, karbantartásában az a személy vehet részt, aki az Nbtv.-ben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzésen megfelelt és rendelkezik az elektronikus hírközlési szolgáltató vezető tisztségviselője által az NBSZ egyetértésével kiadott megbízással. A megbízást írásba kell foglalni.

14. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltató a titkos információgyűjtés végrehajtásába bevont szervezeti egységei, alkalmazottai részére olyan munkakört és jogosultságokat köteles biztosítani, melyek lehetővé teszik e tevékenység titkos, - a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet törvényes igényeinek megfelelő - késedelem nélküli ellátását.

15. §[17]

Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy kizárja a 2. § c) és d) pontjában, a 3. § (3) bekezdés h) pontjában és az Eht. 92. § (5) bekezdésében meghatározott műszaki rendszerhez, az abban tárolt adatokhoz, valamint a titkos információgyűjtés egyéb eszközéhez való illetéktelen hozzáférést. Az illetéktelen hozzáférés kizárása érdekében tett intézkedés megfelelősségét illetően kizárólag az NBSZ álláspontja az irányadó.

16. §[18]

Ha a 2. § c) pontjában meghatározott rendszerrel az elektronikus hírközlési szolgáltató belső feladatvégzését támogató, de a titkos információgyűjtés fogalomkörébe nem tartozó technikai - ellenőrzési, statisztikai, üzembiztonsági és egyéb célból szükséges - funkciók is megvalósíthatók, azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag abban az esetben használhatja önállóan, ha az a titkos információgyűjtést nem veszélyezteti, illetéktelen hozzáférést nem eredményez, és elkülönített interfészeken keresztül valósul meg.

Az együttműködés részletes szabályai

17. §

(1) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek az Eht.-ban és e rendeletben foglalt feladatok teljesítésére vonatkozó részletszabályok meghatározása érdekében írásbeli együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötését kezdeményezhetik.

(2) Kezdeményezés esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a megállapodást a kezdeményezéstől számított 60 napon belül megkötni.

(3) Az NBSZ-szel kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a titkos információgyűjtés keretében a külön törvényben meghatározott engedélyek alapján megismerhető adatok igénylésének, az igények teljesítésének módját és rendjét;

b) a kapcsolattartás szintjeit és módját;

c) a 3. § (3) bekezdésében meghatározottak igénylésének és biztosításának módját és rendjét;

d)[19] az elektronikus hírközlési hálózat- és szolgáltatásfejlesztéssel, illetve a 2. § c) pontja szerinti rendszer létesítésével és fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatási és egyeztetési eljárás szabályait;

e)[20] az Eht. 156. § (16) és (17) bekezdése szerinti helymeghatározási adatok továbbítására alkalmas rendszer létesítési és üzemeltetési feltételeit;

f) az adat- és titokvédelmi szabályok érvényesítésének, az alkalmazott technikai eszközök és megoldások védelmének módját;

g) az elektronikus hírközlési szolgáltató részéről közreműködő alkalmazottak kiválasztásának, egyeztetésének, ellenőrzésének rendjét;

h) az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülésének, időszakonkénti értékelésének és felülvizsgálatának rendjét;

i)[21] az Eht. 92. §-ának (6) bekezdésében szabályozott adatszolgáltatás rendjét;

j) a költségtérítési igények kielégítésének és egyéb ellentételezések biztosításának módját, az elszámolás rendjét; továbbá

k) minden olyan feltételt, eljárást, amelyet az a)-j) pontokon túlmenően az együttműködő felek szükségesnek tartanak írásban rögzíteni.

(4) A (3) bekezdésen kívüli esetekben a megállapodás tartalmát a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet tevékenységének jellegére tekintettel az együttműködő felek határozzák meg.

(5) A megállapodás megkötése során a felek jóhiszeműen, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(6) Amennyiben a felek valamelyik együttműködési kérdésben nem tudnak megállapodni, úgy bármelyikük kérheti a Nemzeti Hírközlési Hatóság Elnökétől (a továbbiakban: NHH Elnöke) egyeztetési eljárás lefolytatását.

18. §

A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek a külön törvényekben meghatározott feladataik ellátása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazási feltételeinek egyébként megfelelő alkalmazottjuk foglalkoztatása céljából - külön megállapodásban meghatározott időtartamra - munkaviszony létesítését kezdeményezhetik az elektronikus hírközlési szolgáltatóknál.

Jogkövetkezmények

19. §

(1) Jelen rendeletben foglalt kötelezettségek megsértése esetén az Eht. 33. §-ában foglaltak alkalmazandóak. A kötelezettségek megsértéséről a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltató vezetője tájékoztathatja az NHH Elnökét.

(2) Amennyiben a titokvédelmi szerződés a 8. § (3) bekezdésében, valamint az együttműködési megállapodás a 17. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben - az elektronikus hírközlési szolgáltatónak felróható okból -nem kerül megkötésre, erről a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet vezetője, illetve az NBSZ főigazgatója tájékoztatja az NHH Elnökét.

(3) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató az NHH Elnökének az egyeztetési eljárást lezáró határozatában foglaltakat nem teljesíti, vele szemben a Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

20. §

Az elektronikus hírközlési szolgáltató ellen a személyes adatokhoz fűződő jogok sérelme miatt indult eljárásokban a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet - az elektronikus hírközlési szolgáltató vétlensége esetén is -kizárólag a rá vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint viseli az 5. § (3), illetőleg a 6. § (5) bekezdésében rögzített felelősséget.

Záró rendelkezések

21. §

(1)[22] Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[23]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök