1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet

a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/K. §-ának (7) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A betegjogi, az ellátottjogi, valamint a gyermekjogi képviselőre vonatkozó közös szabályok

1. §

(1) Betegjogi, ellátottjogi, valamint gyermekjogi képviselő (a továbbiakban együtt: képviselő) az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet,

a) aki legalább 5 éves, a (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) aki a 3. §-ban meghatározott tanfolyam elvégzését követően sikeres vizsgát tett,

c) akivel szemben nem áll fenn kizáró ok.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szakmai gyakorlaton

a) a betegjogi képviselő esetében az egészségügyi szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, az egészségügyi igazgatási területen, az egészségügy területén működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet,

b) az ellátottjogi képviselő esetében a szociális szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, a szociális igazgatási területen, a szociális területen működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet,

c) a gyermekjogi képviselő esetében a gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási, illetőleg a gyermekvédelmi vagy gyámügyi igazgatási területen, a gyermekvédelem területén működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet kell érteni.

2. §

(1) A képviselői feladatok ellátására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) pályázatot ír ki. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell[1]

a) az ellátandó feladatok ismertetését,

b) a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt,

c) a bérezésre, megbízási díjra és egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét,

e) a pályázati eljárásra, a pályázat elbírálásának módjára és határidejére vonatkozó tájékoztatást,

f) a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását.

(2)[2] A Hivatal a pályázati felhívást az egészségügyi, valamint a szociális ágazati feladatokat ellátó minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

3. §

(1) A képviselő alkalmazásának, megbízásának feltétele a mellékletben meghatározott, legalább 60 órás jogvédelmi képviselői tanfolyam elvégzése, és ezt követően a vizsga eredményes letétele.

(2)[3] A jogvédelmi képviselői tanfolyam megszervezéséért a Hivatal felelős. A Hivatal a tanfolyam megszervezésére olyan egészségügyi, illetve szociális szakképzést folytató intézményt (a továbbiakban: tanfolyamot szervező) kérhet fel, amely szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában. A Hivatal a tanfolyamot szervezővel megállapodást köt.

(3) A jogvédelmi képviselői tanfolyamon részt vevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése a választott területtől függően: betegjogi képviselő, ellátottjogi képviselő vagy gyermekjogi képviselő.[4]

(4)[5] A jogvédelmi képviselői tanfolyamra történő jelentkezésről és elvégzésének feltételeiről a Hivatal évente közleményt tesz közzé az egészségügyi, valamint a szociális ágazati feladatokat ellátó minisztérium hivatalos lapjában.

(5) A képviselő évente legalább egyszer továbbképzésen vesz részt, melynek időtartama legalább 6 óra.

4. §

(1) A képviselő képviselői tevékenysége alatt, és e tevékenység megszűnésétől számított egy éven belül

a) azt az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzőt (a továbbiakban együtt: szolgáltató), ahol képviselői tevékenységet fejtett ki, hatóság vagy egyéb szervezet előtt, illetve permegelőző eljárásban nem képviselheti, részükre jogi szolgáltatást nem nyújthat és tőlük ügyvédi megbízást nem fogadhat el;

b) azoktól a személyektől, illetve törvényes képviselőjüktől, akiknek ügyével képviselőként foglalkozott, ügyvédi megbízást nem fogadhat el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket

a) a képviselő közeli hozzátartozójára [Ptk. 685. § b) pont],

b) a képviselő személyes közreműködésével működő alapítványra, egyesületre, közhasznú társaságra, ügyvédi irodára,

c) olyan gazdasági társaságra, amelyben a képviselő tag, vagy személyes közreműködéssel munkát végez is alkalmazni kell.

(3) A képviselő nem láthat el képviselői feladatokat annál a szolgáltatónál, amelynek felelősségét - egyéb feladatkörében eljárva, vagy általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során - egy éven belül vizsgálta, illetve amelynek működését egy éven belül ellenőrizte.

(4) A képviselő nem járhat el olyan ügyben,

a) amelyben ő vagy közeli hozzátartozója érdekelt vagy ellenérdekű fél,

b)[6] amely azt a szolgáltatót érinti, amellyel

ba) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy

bb) a képviselői tevékenységét megelőző 2 éven belül munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt.

c) amelyben tőle egyéb ok miatt elfogulatlan eljárás nem várható.

(5)[7] A (3)-(4) bekezdésben meghatározott kizáró okok bármelyikének fennállásáról a képviselő haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal kijelöli az ügyben helyette eljáró személyt.

5. §

(1)[8] A szolgáltató gondoskodik arról, hogy a képviselő

a) neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja a szolgáltató területén jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön,

b) a szolgáltató területére beléphessen, munkáját zavartalanul végezhesse,

c) látogatása során a szolgáltató területén belül könnyen megközelíthető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiség álljon rendelkezésre,

d) a vonatkozó iratokba, dokumentációba betekinthessen,

e)[9] a helyszínen tájékozódhasson, az alkalmazottakhoz és a szolgáltatást igénybe vevőkhöz kérdést intézhessen, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezhessen és folytathasson,

f) értesüljön az érdekképviseleti fórum ülésének időpontjáról, amennyiben a szolgáltatónál működik ilyen fórum.

(2)[10] A szolgáltató köteles együttműködni a képviselővel.

(3)[11] Az egészségügyi és a szociális szolgáltató vezetője a képviselőtől érkező,

a) panasz kivizsgálására irányuló megkeresésre 30 napon belül, ha a panasz kivizsgálásához, orvoslásához más szerv, hatóság megkeresése szükséges 60 napon belül érdemben válaszol,

b) a szolgáltató működésével kapcsolatos észrevételre 15 napon belül érdemben válaszol,

c) a szolgáltatást igénybe vevővel kapcsolatos dokumentáció megtekintésére, illetve a dokumentációról való másolat készítésére vonatkozó megkeresést, amennyiben a dokumentáció helyben rendelkezésre áll azonnal, egyéb esetben 5 munkanapon belül teljesíti.

(4)[12] A gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató vezetője a (3) bekezdés szerinti megkeresésekre a Gyvt. 1 1/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül érdemben válaszol.

6. §

(1)[13] A képviselő a 7. §-ban, a 8. § (1) bekezdésének b) pontjában és a 10. § b) pontjában foglaltakon túl az általa meghatározott időpontban fogadóórát tarthat a Hivatal által működtetett területi irodában.

(2) A képviselő a hozzá érkezett megkereséseket, valamint eljárását és intézkedéseit írásban dokumentálja. A képviselő tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jár el.[14]

(3)[15] A képviselő munkájáról, eljárásának tapasztalatairól, valamint az általánosítható problémákról éves beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év január 15-éig megküld a Hivatalnak.

A betegjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok

7. §

A betegjogi képviselő a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál legalább heti egy napon fogadóórát tart.

Az ellátottjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok

8. §

(1) Az ellátottak jogérvényesítésének elősegítése érdekében az ellátottjogi képviselő

a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a szociális intézményben rendezett érdekképviseleti fórum ülésén, ahol tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak kérdéseire;

b)[16] az ellátottak igényeihez igazodóan fogadóórát tart a 100 férőhelyesnél nagyobb bentlakásos szociális intézményben,

c)[17] működési területén kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) módszertani intézménnyel, a megyei (fővárosi) szociális és gyámhivatallal, az Szt. 92/K. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti jegyzővel, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével;

d)[18] szükség szerint, az intézmény működésének zavarása nélkül közvetlenül felkeresheti az ellátottakat a lakószobákban,

e)[19] felveszi a kapcsolatot az intézményben működő ellátotti önkormányzattal.

(2)[20] Ha az intézmény vezetője az Szt. 94/G. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján korlátozó intézkedés alkalmazásáról értesíti, az ellátottjogi képviselő tájékozódik az ügyben, megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárásjogszerűségét.

A gyermekjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok

9. §

A gyermekjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart

a) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személyekkel, illetve szervezetek vezetőivel,

b) a közoktatási intézmény vezetőivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a diákönkormányzat működését segítő tanárral, valamint a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 36. § (2) bek. g) pont] munkatársával,

c) a megyei (fővárosi) gyámhivatal alapellátási és szakellátási referensével,

d) a városi gyámhivatal vezetőjével.

10. §

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek jogérvényesítésének elősegítése érdekében a gyermekjogi képviselő

a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, vagy ennek hiányában az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon, ahol tájékoztatja a gyermekeket a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, a gyermekjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol a gyermekek kérdéseire,

b) a gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számára fogadóórát tart a gyermekotthonban, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével egyeztetett helyszínen.

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor betegjogi képviselőként működő személyekre az 1-2. §-ban, valamint a 3. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

Melléklet az 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelethez

A jogvédelmi képviselői tanfolyam szakmai követelményei és a követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek

Szakmai követelmények

A tanfolyamot elvégző személyekkel szemben általános követelmény, hogy megszerzett jogi, továbbá egyéni, csoportos, közösségi kommunikációs, illetve pszichológiai és konfliktuskezelési ismereteik révén képesek legyenek

- eligazodni a szolgáltatási rendszerekben,

- tájékoztatást nyújtani a szolgáltatásokat igénybe vevők részére,

- segíteni a szolgáltatásokat igénybe vevőket a problémáik megoldásában.

A tanfolyamot elvégző személyeknek az elsajátított speciális ismeretek révén képessé kell válniuk arra, hogy szakterületükön

- eljárjanak a hozzájuk fordulók jogainak védelmében,

- elősegítsék e jogok érvényesülését a szolgáltatást biztosítók körében,

- együttműködjenek a szolgáltatásokat fenntartókkal, valamint az azokat igénybe vevőkkel.

A szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek

I. Általános ismeretek

1. Jogi ismeretek

- Polgári jogi ismeretek

- Államigazgatási eljárási ismeretek

- Családjogi ismeretek

- Alapvető jogok biztosára vonatkozó szabályozás[21]

- Adatkezelésre vonatkozó jogszabályok, közvetítői tevékenység

- Fogyatékosügyi ismeretek, esélyegyenlőség

- Az emberi jogok európai védelme

- Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályozás[22]

2. Pszichológiai ismeretek

- Pszichológiai fogalmak és módszerek

- Személyiség-lélektan, mentálhigiéne

- Gyermeklélektani ismeretek

- Kommunikációs ismeretek, készségfejlesztés

- Konfliktuskezelési ismeretek, készségfejlesztés

II. Speciális ismeretek szakterületenként

1. A betegjogi képviselői feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretanyag

- Az egészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei

- Az egészségügyi igazgatás szervezete, irányítási és ellenőrzési rendszere

- Járványügyi, egészségügyi hatóságok és az eljárásukra vonatkozó szabályok

- Egészségügyi felelősségi rendszerek, permegelőzési eljárások, panaszkivizsgálási lehetőségek

- Az egészségügyi intézmények működésének szakmai elvei és szervezése

- Egészségbiztosítás és finanszírozási rendszerek

- Minőségi követelmények az egészségügyben, minőségbiztosítás

- Az egészségügyi adatkezelés, nyilvántartások, dokumentációk

- Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

- A betegek jogai és kötelezettségei

- A speciális betegcsoportok jogai

- A betegjogi képviselő feladat- és hatásköre

- Esetfeldolgozások, a betegek jogsérelmeinek kezelése

2. Az ellátottjogi képviselői feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretanyag

- A szociális törvény és végrehajtási rendeletei

- A szociális szolgáltatások működési rendszere

- Az ellátás igénybevételének és megszüntetésének módjai

- Tájékoztatási, kötelezettség, a panaszkivizsgálás fórumai

- Korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei

- A házirendre vonatkozó előírások

- Az érdekvédelmi rendszer és működése

- A szociális szolgáltatást végzők jogar, kötelezettségei

- Az ellátottak jogai, az egyes ellátotti csoportok speciális jogai

- Az ellátottjogi képviselő feladat- és hatásköre

- Esetfeldolgozások, az ellátottak jogsérelmeinek kezelése

3. A gyermekjogi képviselői feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretanyag

- A gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei

- A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer műkö-dése

- A gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény

- A gyermek-és diákjogok védelme

- Gyermekvédelmi feladatok a közoktatási törvényben és az egészségügyi jogszabályokban

- A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetőkre, illetve sértettekre vonatkozó büntetőjogi szabályok

- A gyermekvédelem területén dolgozók jogai és kötelezettségei

- A gyermekek jogai és kötelezettségei

- A gyermekjogi képviselő feladat- és hatásköre

- Esetfeldolgozások, a gyermekek jogsérelmeinek kezelése