20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelet
a szakmai kollégiumokról
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) legmagasabb szintű javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként az adott szakterületen szakmai kollégiumok működnek.
(2) Az orvostudomány területén orvosi szakmai, a gyógyszerésztudomány és a gyógyszerellátás területén gyógyszerész szakmai kollégium működik. Az egészségügyi informatikai, a klinikai szakpszichológiai, valamint az egészségügyi szakdolgozói területen nem orvosi szakmai kollégium működik.
(3) A szakmai kollégiumok működtetési költségeit - a 7. § (1) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezően létrehozandó szakcsoportot is beleértve - az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) biztosítja. A szakmai kollégiumok működtetése magában foglalja különösen az elhelyezésnek, az adminisztratív munkaerőnek és minden egyéb - a szakmai kollégiumok tevékenységének ellátásához szükséges - személyi és tárgyi feltételnek a folyamatos biztosítását.
(4) A szakmai kollégiumok szakterület szerinti elnevezését és létszámát az adott szakterületen működő szakmai szervezetek javaslatának figyelembevételével a miniszter határozza meg. A szakmai kollégiumok szakterület szerinti elnevezését és létszámát, valamint kötelezően létrehozandó szakcsoportjaikat, az orvosi szakmai kollégiumok tekintetében az 1. számú melléklet, a gyógyszerész szakmai kollégiumok vonatkozásában a 2. számú melléklet, a nem orvosi szakmai kollégiumok tekintetében a 3. számú melléklet tartalmazza. A szakmai kollégiumok személyi összetételét a miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
2. §
(1) Az 1. § (2) bekezdése szerinti szakmai kollégiumok 4 évre választják tagjaikat. A delegált, továbbá a felkért tagok megbízatása 4 évre szól.
(2) A szakmai kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter kéri fel. A szakmai kollégium tagjai közül titkárt választ. A titkár és az elnök olyan személy lehet, aki a szakmai kollégium tevékenységével elsődlegesen érintett területen, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban legalább heti 36 órában dolgozik.
(3) A szakmai kollégium kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét, és ezeket eljuttatja a miniszter, és a Kollégiumi Elnökök Testülete (a továbbiakban: KET) részére. A szakmai kollégium ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.
(4) A szakmai kollégium ülése határozatképes, amennyiben azon a tagoknak több mint fele jelen van. A kollégium javaslatait, állásfoglalásait, döntéseit az ülésen jelenlévő tagok több mint felének egyetértése esetén hozza meg. Az ügyrend elfogadásához a jelenlevő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(5) Amennyiben a szakmai kollégiumi ülés összehívására nincs mód, tekintettel az ügy sürgősségére, kivételes esetben írásbeli szavazás lehetséges. Az írásbeli szavazás eredményéről az elnök tájékoztatja a tagokat.
(6) A szakmai kollégium üléseiről - az ülést követő 8 napon belül - jegyzőkönyv és emlékeztető készül. Az emlékeztető egy példányát a kollégium megküldi a miniszter, és a KET részére. Az emlékeztető kötelező tartalma a szavazásban résztvevők száma, a szavazásra feltett kérdés és a szavazati arány.
(7) A szakmai kollégium tevékenységéről a miniszternek évente, minden év január 31-éig szakmai beszámolót készít.
(8) A szakmai kollégium a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően jár el minden döntést igénylő ügyben.
Az összeférhetetlenség
3. §
(1) Összeférhetetlen a szakmai kollégiumi tagsággal, ha a tag
a) az egészségügy ágazati irányításában, ellenőrzésében, vagy finanszírozásában közreműködő szerv vezető, vagy magasabb vezető megbízású köztisztviselője, vagy magasabb beosztású közalkalmazottja, ide nem értve a szakfelügyelőket, és az országos intézetek szakmai igazgatóit.
b) etikai, vagy etikai-fegyelmi vétséget követett el és ezért a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) etikai bizottsága, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: MGYK) etikai-fegyelmi bizottsága, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) etikai bizottsága jogerősen elmarasztalta, a marasztalás jogerőre emelkedésétől 2 évig,
c) az egészségügyi tevékenységgel összefüggő cselekménye miatt jogerős büntető bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy egyéb okból egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2)[1] Összeférhetetlen az elnöki tisztséggel, ha a tag köztisztviselő, valamint egészségügyi szakmai köztestület elnöke, országos intézet igazgatója vagy országos, regionális, illetve megyei szakfelügyelő.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása esetén az érintett megválasztását követő 15 napon belül megszünteti az összeférhetetlenséget.
(4) Ha a megválasztott kollégiumi tagnál összeférhetetlenséget megvalósító körülmény - a megválasztást követően - áll elő, akkor 15 napon belül köteles az összeférhetetlenség tényét írásban bejelenteni, és kollégiumi tagságáról lemondani, vagy az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
(5) A bejelentést a miniszternek és a szakmai kollégium elnökének egyidejűleg meg kell küldeni.
(6) Ha az összeférhetetlenségről történő bejelentést követő 15 nap elteltével a tag az összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg, vagy kollégiumi tagságáról nem mond le, kollégiumi tagsága megszűnik.
(7) A tagnak be kell jelentenie a szakmai kollégium elnökének, hogy
a) gyógyszert, gyógyhatású terméket, gyógyászati segédeszközt gyártó vagy forgalmazó gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, valamint azzal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve
b) egészségügyi szolgáltató tulajdonosa, illetve az egészségügyi szolgáltatót működtető gazdasági társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője.
A szakmai kollégiumi elnök esetében az (a)-(b) pontban foglaltak fennállását a miniszternek kell bejelenteni.
(8) A (7) bekezdésben foglaltak fennállása esetén, valamint ha a tag köztisztviselő vagy közalkalmazott, nem vehet részt olyan ügyre vonatkozó döntés meghozatalában, amely üzleti érdekeit, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyát érinti. Ezt a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.
Az orvosi szakmai kollégium
4. §
(1) Az orvosi szakmai kollégium szakterületén a) kidolgozza, folyamatosan felülvizsgálja a módszertani leveleket, irányelveket, protokollokat és megküldi közzétételre a minisztériumnak, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
b) figyelemmel kíséri az irányelvek, protokollok bevezetését, alkalmazását a szakfelügyeleti rendszeren keresztül, jogszabályban meghatározott módon,
c) javaslatot készít az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeiről, minőségi követelményeiről, és az értékelést lehetővé tevő minőségi indikátorokról.
(2) Az orvosi szakmai kollégium szakterületén felkérésre véleményt nyilvánít, különösen
a) az egészségügyi ellátásra vonatkozó szakmai koncepciókról,
b) az egészségügyi szolgáltatók létesítésévei és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről,
c) az önkormányzatok által a minisztériumnak benyújtott címzett támogatási igényekhez kapcsolódó egészségügyi beruházási koncepcióról,
d) a szakmai felügyelet szervezeti és működési feltételeiről,
e) az egészségügy finanszírozási rendszeréről,
f) az oktatási kérdésekről,
g) a szakorvos képzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésének k) pontjában foglaltakra,
h) a szakorvosi vizsgáztatás rendjéről és követelményeiről,
i) a szakmai továbbképzés tanfolyamainak kreditérté-kéről,
j) az oktatóhelyek szakképző hellyé minősítésének feltételeiről, ideértve különösen a szakképzést vezető, valamint a szakképzést végző oktatóhoz rendelhető szakorvos jelöltek maximális számát, továbbá a szakorvos jelölt által ellátható betegek maximális számát,
k) az új vizsgálati módszerekről és gyógyító-megelőző eljárások alkalmazásának feltételeiről.
(3) Az orvosi szakmai kollégium az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a miniszter és a minisztérium felkérésére az egészségügy területén bármely szakmai kérdésben-a megadott határidőben-véleményt nyilvánít, és ellátja a felkérésben foglalt feladatokat,
b) javaslatot tesz az osztályvezető főorvosi, illetve - mátrix osztályon - a szakmai vezetői pályázati kiírások szakmai követelményeire, és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését,
c) feladatának ellátása érdekében együttműködik a szakterületén működő szakfelügyelő főorvosokkal,
d) javaslatot tesz szakterületének adatgyűjtési rendszerére és annak korszerűsítésére,
e) közreműködik az egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kidolgozásában és az ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalások kialakításában,
f) meghatározza az adott orvosi szakmai kollégium elnökének képviselendő álláspontját a KET-ben.
5. §
(1) Az orvosi szakmai kollégium - a 4. §-ban foglaltakon túl - az egészségügy területén működő köztestületek országos szerveinek - a 4. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti kivétellel - felkérésére, valamint az egészségügyi szolgáltatók, fenntartóik, az országos tisztifőorvos, az Oktatási Minisztérium, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatójának - a minisztérium útján előterjesztett - felkérésére is eljárhat.
(2) Az orvosi szakmai kollégium feladatai ellátásához az adott szakterületen működő tanácsadót, illetve szakértőt igénybe vehet. Ezt a feladatot megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szakmai szervezet is elláthatja.
6. §
(1) Az orvosi szakmai kollégium tagjait - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) a MOK,
b) az adott szakterületen működő tudományos társaságok, valamint
c) az orvostudományi képzést folytató egyetemek által jelölt személyek, mint Választó Szerv választják maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a megyei területi orvosi kamarák 1-l főt,
b) a fővárosi területi kamara 3 főt,
c) az adott szakterületen működő tudományos társaságok 10 főt,
d) az orvostudományi képzést folytató egyetemek 5-5 főt
jelölnek.
(3) A miniszter - figyelemmel a regionális ellátási érdekre és a területi kiegyensúlyozottságra - az egészségügyi közszolgáltatónál szervezeti egységet vezető főorvosok közül kollégiumonként három főt kér fel az orvosi szakmai kollégiumba.
(4) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Orvosi Tudományok Osztálya és az orvostudományi képzést folytató egyetemek 1-1 tagot közvetlenül delegálnak az orvosi szakmai kollégiumba.
(5) Orvosi szakmai kollégiumi tagnak az a szakorvos jelölhető, illetve delegálható, - a (6)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel, - aki
a) szerepel az orvosok működési nyilvántartásában,
b) az adott szakterületen legalább tíz éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat,
c) a 3. § (1) bekezdése szerint nem összeférhetetlen,
d) a 70. életévét még nem töltötte be.
(6) Orvosi szakmai kollégiumi tagnak az az orvos is jelölhető, illetve delegálható, aki az (5) bekezdés a) pont szerinti feltételeknek nem felel meg, de legalább tíz éve - ebből legalább három éve Magyarországon - elméleti és tudományos tevékenységet folytat, valamint tudományos minősítéssel rendelkezik, továbbá megfelel az (5) bekezdés c) -d) pontjában foglaltaknak.
(7) Az adott orvosi szakmai kollégium szakterületéhez szorosan kapcsolódó nem orvosi felsőfokú végzettségű személy is jelölhető, illetve delegálható kollégiumi tagnak, ha megfelel az (5) bekezdés c) -d) pontjaiban foglaltaknak. A nem orvosi felsőfokú végzettségű személyek száma nem lehet több kollégiumonként, mint három fő.
(8) Ugyanaz a személy egyidejűleg legfeljebb két orvosi szakmai kollégiumba jelölhető. A jelöltnek, illetve a közvetlenül delegált tagnak írásban nyilatkoznia kell arról, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (a továbbiakban: MOTESZ) részére, hogy
a) az (5)-(7) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel,
b) nem esik a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetve a megválasztása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint jár el,
c) a kollégiumi tagsági jelölést elfogadja.
(9) Az orvosi szakmai kollégiumi tagsági választást a MOTESZ bonyolítja le. Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni.
(10) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (9) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra. Delegált tagság megszűnése esetén a (4) bekezdés szerinti szerv új tagot delegál a kollégiumba a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(11) Amennyiben a (9)-(10) bekezdésben meghatározott eljárás alapján az orvosi szakmai kollégium tagjainak száma nem érné el az 1. számú melléklet szerinti létszámot, úgy a miniszter - az egészségügyi szakmai szervezetek javaslatának figyelembevételével - az adott szakterületen kimagasló eredményt elért személyeket kér fel kollégiumi tagságra.
(12) Abban az esetben, ha a kollégium elnökének vagy titkárának tagsági viszonya szűnik meg a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt, azt a megszűnést követő 30 napon belül - az elnök esetében a titkár, titkár esetében az elnök - bejelenti a KET-nek és a miniszternek. Ez esetben a bejelentést követő 30 napon belül a miniszter új elnököt kér fel, illetve a kollégium tagsága új titkárt választ. Az új elnök, illetve az új titkár megbízatása a megszűnt tagsági viszonyból hátralevő időtartamra szól.
7. §
(1) Az orvosi szakmai kollégium mellett az 1. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó szakcsoport működik. A szakcsoport létszáma legfeljebb 5 fő.
(2) A szakcsoport nem kollégium tag tagjait az adott szakterületen működő tudományos társaság javaslatára a miniszter kéri fel. A szakcsoport elnökét és egy tagját az adott orvosi szakmai kollégium tagjai közül a kollégium választja.
(3) Az orvosi szakmai kollégium a kötelezően létrehozandó szakcsoporton túl, egyéb szakcsoportot is működtethet.
(4) Az orvosi szakmai kollégium a szakcsoport által képviselt szakmát érintő kérdésben a szakcsoport véleményének kikérése nélkül önállóan nem hozhat döntést, és nem adhat ki állásfoglalást. Ha a kollégium és a mellette működő szakcsoport véleménye adott ügyben nem egyezik, akkor mindkét véleményt meg kell küldeni a miniszternek.
(5) A szakcsoportra egyebekben értelemszerűen az orvosi szakmai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
8. §
(1) Az orvosi szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal vagy szükség szerint tartja üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a minisztérium, valamint a MOK kijelölt képviselőjét, az országos tisztifőorvos által meghatározott - az érintett szakterülettel foglalkozó-szakfelügyelőt és az ülés tárgya szerint érintett tudományos társaság, egyesület elnökét, továbbá szükség esetén más érintett személyeket is. Az Igazságügyi Orvostani és Orvosszakértői szakmai kollégium ülésére az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét meg kell hívni.
A gyógyszerész szakmai kollégium
9. §
(1) A gyógyszerész szakmai kollégium szakterületén
a) kidolgozza, folyamatosan felülvizsgálja és közzéteszi a szakmai ajánlásokat, útmutatásokat és - a külön jogszabályban foglalt kivétellel - a módszertani leveleket,
b) állást foglal a szakmai követelményekről, valamint a szakmai minőségtanúsításról.
(2) A gyógyszerész szakmai kollégium véleményt nyilvánít
a) a gyógyszerellátásra vonatkozó szakmai koncepciókról;
b) a gyógyszerellátási szabályozórendszerről, ideértve
ba) az egészségügyi intézmények gyógyszerellátásának finanszírozási kérdéseit,
bb) a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatási rendszerét, és
bc) az ellátás közgazdasági feltételrendszerét;
c) a szakmai felügyelet szervezeti és működési feltételeiről;
d) az egészségügyi intézmények létesítésével, fejlesztésével és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről, amennyiben a gyógyszerészet szakmai területét érintik;
e) a gyógyszerészképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltakra;
f) a szakterületét érintő oktatási kérdésekről;
g) a szakgyógyszerészi vizsgáztatás rendjéről és követelményeiről;
h) a szakmai továbbképzés tanfolyamainak kreditérté-kéről;
i) az oktatóhelyek akkreditációs feltételeiről.
(3) A kollégium szakterületén az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a miniszter, és a minisztérium felkérésére a gyógyszerészet területén bármely szakmai kérdésben - a megadott határidőben-véleményt nyilvánít és ellátja a felkérésben foglalt feladatokat;
b) javaslatot tesz az intézeti főgyógyszerészek kinevezésének szakmai követelményeire és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését;
c) közreműködik
ca) gyógyszerterápiás eljárások szakmai protokolljainak kidolgozásában,
cb) az egészségügyi szolgáltatások teljesítményfinanszírozásáról szóló, a gyógyszerfelhasználást érintő javaslatok véleményezésében,
cc) az új vizsgálati módszerek és gyógyító-megelőző eljárások alkalmazási feltételeinek kialakításában.
(4) A gyógyszerész szakmai kollégium meghatározza az adott kollégium elnökének képviselendő álláspontját a KET-ben.
(5) A kollégium feladatának ellátása érdekében együttműködik az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (a továbbiakban: OGYI) és az országos tisztifőgyógyszerésszel, továbbá az OGYI által kiadott módszertani levelek tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
10. §
(1) A kollégium - a 9. §-ban foglaltakon túl - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, az egészségügy területén működő köztestületek országos szerveinek felkérésére, valamint az egészségügyi szolgáltatók, fenntartóik, az országos tisztifőgyógyszerész, az OEP főigazgatója, az OGYI, továbbá a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak (a továbbiakban: MGYT) - a minisztérium útján előterjesztett - felkérésére is eljárhat.
(2) A kollégium feladatai ellátásához az adott szakterületen működő tanácsadót, illetve szakértőt igénybe vehet. Ezt a feladatot megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szakmai szervezet is elláthatja.
11. §
(1) A kollégium tagjait - a (3) bekezdés szerinti kivétellel -
a) az MGYK,
b) az MGYT, valamint
c) a gyógyszerészképzést folytató egyetemek által jelölt személyek, mint Választó Szerv választják maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe
a) a megyei területi gyógyszerész kamarák 1-l főt,
b) a fővárosi területi kamara 4 főt,
c) a gyógyszerészet területén működő tudományos társaság(ok), az MGYT által koordinált módon 20 főt,
d) a gyógyszerészképzést folytató egyetemek 5-5 főt jelölnek.
(3) Az MTA, a gyógyszerészképzést folytató egyetemek, valamint az MGYT egy-egy tagot közvetlenül delegál a kollégiumba.
(4) Kollégiumi tagnak az a szakgyógyszerész jelölhető, illetve delegálható, aki
a) szerepel a gyógyszerészek működési nyilvántartásában,
b) az adott szakterületen legalább 10 éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat,
c) a 3. § (1) bekezdése szerint nem összeférhetetlen.
(5) A gyógyszerész szakmai kollégiumba az a gyógyszerész is jelölhető, illetve delegálható, aki a (4) bekezdés a) pont szerinti feltételeknek nem felel meg, de legalább 10 éve - ebből legalább 3 éve Magyarországon - elméleti és tudományos tevékenységet folytat, valamint tudományos minősítéssel rendelkezik, továbbá megfelel a (4) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
(6) Ugyanaz a személy egyszerre csak egy kollégiumba jelölhető. A jelöltnek, illetve a közvetlenül delegált tagnak írásban nyilatkoznia kell arról a MOTESZ részére, hogy
a) a (4)-(5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel,
b) nem esik a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetve a megválasztása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint jár el,
c) a kollégiumi tagsági jelölést, illetve a delegálást elfogadja.
(7) A kollégiumi tagsági választást a MOTESZ, az MGYT közreműködésével bonyolítja le. Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni.
(8) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (7) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra. Delegált tagság megszűnése esetén a (3) bekezdés szerinti szerv új tagot delegál a kollégiumba a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(9) Amennyiben a (3) és a (7) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a kollégium tagjainak száma nem érné el a 2. számú melléklet szerinti létszámot, úgy a miniszter az MGYK és az MGYT javaslatának figyelembevételével az adott szakterületen kimagasló eredményt elért személyeket kér fel kollégiumi tagságra.
(10) A gyógyszerész szakmai kollégium tekintetében a 6. § (12) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
12. §
(1) A gyógyszerész szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal vagy szükség szerint tartja üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) A kollégiumi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a minisztérium, az MGYK, az MGYT, valamint az OGYI kijelölt képviselőjét, az országos tisztifőgyógyszerészt, és az ülés tárgya szerint érintett tudományos társaság, egyesület elnökét, valamint szükség esetén más érintett személyeket is.
(3) A gyógyszerész szakmai kollégium mellett a 2. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó szakcsoport működik. A szakcsoport tekintetében az orvo- si szakmai kollégiumi szakcsoportokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A NEM ORVOSI SZAKMAI KOLLÉGIUM
Szakdolgozói kollégium
13. §
(1) A nem orvosi szakmai kollégiumok közül az ápolási és a védőnői szakmai kollégium (a továbbiakban: szakdolgozói kollégium) feladatai és eljárása tekintetében a 4-5. § szerinti szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 4. §
(2) bekezdése g) -h) pontjában és (3) bekezdése b) pontjában foglaltakat.
(2) A szakdolgozói kollégium felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésének k) pontjában foglaltakra, továbbá a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól, eljárási rendjéről és követelményeiről.
(3) A szakdolgozói kollégium javaslatot tesz a szakmai vezetői pályázati kiírások szakmai követelményeire, és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését az ápolási igazgató és az önálló ápolási intézet szakmai vezetője vonatkozásában.
(4) A szakdolgozói kollégium feladatának ellátása érdekében együttműködik a szakterületén működő szakfelügyelőkkel.
14. §
(1) A szakdolgozói kollégiumi tagsági választást a MOTESZ, a MESZK-kel egyeztetett módon bonyolítja le.
(2) Az szakdolgozói kollégium tagjait-a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) a MESZK,
b) ápolói és védőnői szakmai szervezetek, valamint
c) a felsőfokú egészségügyi képzést folytató oktatási intézmények
által jelölt személyek mint Választó Szerv választják maguk közül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a MESZK megyei területi szervezetei 1-l főt,
b) a MESZK fővárosi szervezete 3 főt,
c) az ápolói és védőnői szakmai szervezetek 10 főt,
d) a felsőfokú egészségügyi képzést folytató oktatási intézmények 5-5 főt jelölnek.
(4) A miniszter a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező megyei egészségügyi szolgáltatók ápolási igazgatói közül kollégiumonként 3 főt delegál a szakdolgozói kollégiumba.
(5) Szakdolgozói kollégiumi tagnak az a szakdolgozó jelölhető, illetve delegálható, aki
a) szerepel az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában,
b) az adott szakterületen legalább tíz éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat,
c) a 3. § (1) bekezdése szerint nem összeférhetetlen.
(6) A jelöltnek, illetve a közvetlenül delegált tagnak írásban nyilatkoznia kell arról a MOTESZ részére, hogy
a) az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel,
b) nem esik a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá, illetve a megválasztása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint jár el,
c) a kollégiumi tagsági jelölést, illetve a delegálást elfogadja.
(7) Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni.
(8) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, az (1) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(9) Amennyiben az (7)-(8) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a szakdolgozói kollégium tagjainak száma nem érné el a 3. számú melléklet szerinti létszámot, úgy a miniszter - a MESZK és a szakmai szervezetek javaslatának figyelembevételével - az adott szakterületen kimagasló eredményt elért személyeket kér fel kollégiumi tagságra.
(10) A szakdolgozói szakmai kollégium tekintetében a 6. § (12) bekezdése szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
15. §
(1) A szakdolgozói szakmai kollégium mellett a 3. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó szakcsoport működik.
(2) A szakcsoportokra vonatkozóan a 7. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azzal, hogy a szakcsoport tagjait és elnökét az adott szakterületen működő szakmai szervezetek javaslatára kéri fel a miniszter.
16. §
(1) A szakdolgozói szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal vagy szükség szerint tartja üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a minisztérium, a MESZK kijelölt képviselőjét és az ülés tárgya szerint érintett szakmai szervezet, egyesület elnökét, valamint szükség esetén más érintett személyeket is.
Klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium
17. §
(1) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium feladata és eljárása tekintetében a 4-5. § szerinti szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 4. § (2) bekezdésének g) -h) pontjában, valamint (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat.
(2) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium feladatának ellátása érdekében szorosan együttműködik a pszichiátriai szakmai kollégiummal.
18. §
(1) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium tagjait - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -
a) a szakterület szakmai, tudományos társaságai,
b) a klinikai szakpszichológusi képzést folytató oktatási intézmények
által jelölt személyek mint Választó Szerv választják maguk közül.
A választást a MOTESZ, a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon bonyolítja le.
(2) A Választó Szervbe az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezetek 10 főt, az (1) bekezdés b) pontja szerinti oktatási intézmények 5-5 főt jelölnek.
(3) A kollégium tagja olyan személy lehet - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, aki szerepel a klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartásában és az adott szakterületen legalább 10 éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat.
(4) A kollégium egy tagja - a 17. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megvalósítása érdekében - a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja.
(5) A tagok összeférhetetlenségére és a választásra vonatkozó szabályok tekintetében az orvosi szakmai kollégiumra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium
19. §
(1) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium feladata
a) az ágazat közép- és hosszú távú informatikai, telematikai koncepciójának megvitatása, a stratégiai és taktikai elemek kidolgozása,
b) az ágazati informatikai fejlesztések véleményezése, az egyes szakterületek fejlesztési törekvéseinek informatikai szakmai, műszaki, szabványosítási és megvalósítási lépéseinek összehangolása,
c) az ágazati informatikai és dokumentációs tevékenység szabványosítási és oktatási feladatainak elvi, módszertani koordinálása,
d) az ágazati informatikai és dokumentációs tárgyú módszertani levelek, szakmai iránymutatások véleményezése,
e) az egészségügyi informatika területén működő hazai és nemzetközi tudományos társaságokkal és egyesületekkel történő együttműködés.
(2) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium in-formatikai és telekommunikációs kérdésekben - a miniszter, az országos tisztifőorvos és az OEP főigazgatójának kérésére - véleményt adhat.
(3) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium tagjait a miniszter kéri fel, az ágazati informatikai feladatot ellátó szervezetek javaslatai alapján. A kollégiumnak tagja a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság elnöke és titkára, továbbá a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság orvosi-biológiai szekciójának elnöke és titkára, valamint az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Egészségügyi Informatikai munkabizottságának elnöke.
(4) Nem lehet az egészségügyi informatikai szakmai kollégium tagja az a személy, aki egészségügyi informatikai szoftvergyártással, kereskedelemmel és egészségügyi informatikai szolgáltatással foglalkozó gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője, valamint azzal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az összeférhetetlenségre vonatkozó jelen rendelet szerinti szabályokat a tagra értelemszerűen alkalmazni kell.
20. §
(1) A kollégiumok szakmai tevékenységének összehangolásáról a KET gondoskodik. A KET-et az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) koordinálja.
(2) A KET tagja minden szakmai kollégium elnöke.
(3) A KET vezetője és képviselője az Elnök. Az Elnököt a KET választja saját tagjai közül.
(4) A KET kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét. Az ügyrendet a miniszter az ETT elnöksége javaslatait figyelembe véve hagyja jóvá.
(5) A KET ülése határozatképes, amennyiben azon a tagoknak több mint fele jelen van. A KET döntéseit az ülésen jelen lévő tagok több mint felének egyetértése esetén hozza meg. Az ügyrend elfogadásához a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(6) A KET az ügyrendnek, illetve munkatervnek megfelelően, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnök szükség szerint ügyrenden kívüli ülést hívhat össze, illetve a kollégiumi elnökök 1/3-ának a javaslatára köteles azt összehívni. Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a miniszter, az ETT, az MTA, valamint az országos tisztifőorvos által kijelölt személyt, a MOTESZ képviselőjét, az orvostudományi képzést folytató egyetemek 1-1 képviselőjét, a MOK, az MGYK, továbbá a MESZK országos elnökségének egy tagját, illetve - az Elnök döntése alapján - az ülés tárgya szerint érintett szervezetek képviselőit. A KET tagjait a meghívott szervezet felhatalmazhatja a képviseletre.
(7) A KET üléseiről - az ülést követő 8 napon belül - jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a miniszternek, az ETT elnökségének és a szakmai kollégiumoknak.
(8) A KET saját hatáskörében, a szakmai kollégiumoktól kapott felhatalmazás alapján
a) összehangolja a kollégiumok javaslatait, állásfoglalásait, szakmai ajánlásait, módszertani leveleit, és ha szükségesnek tartja
aa) javaslatot tesz a kollégiumnak a javaslatok, állásfoglalások felülvizsgálatára, azoknak az egységes szakmai elvekkel való összehangolására,
ab) kollégiumok között egyeztetést kezdeményez;
b) az egységes szakmai elvek érvényesítése érdekében javaslatokat készít elő, és terjeszt a miniszter elé,
c) megszervezi a szakmák közötti egyeztetést, és szükség esetén közreműködik az egységes szakmai álláspont kialakításában.
(9) A KET a 4. § (3) bekezdésének b) pontja, a 9. § (3) bekezdése b) pontjának és a 13. § (3) bekezdése tekintetében, az adott kollégiumi véleménytől eltérő kinevezési döntés esetén írásbeli indokolást kérhet, amelyet számára 15 napon belül meg kell küldeni.
(10) A KET működési költségeit a minisztérium biztosítja.
21. §
(1) Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.
(2)[2]
(3)[3]
(4)[4]
Dr. Kökény Mihály s. k.,
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
1. számú melléklet a 20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelethez
Az orvos szakmai kollégiumok elnevezése, létszáma és szakcsoportjaik
1. Aneszteziológiai és intenzív terápiás Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
2. Belgyógyászati Szakmai Kollégium Létszám: 23 fő
Angiológiai szakcsoport Nefrológiai szakcsoport
3. Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiuma Létszám: 19 fő
4. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Létszám: 23 fő
Iskola-egészségügy- és ifjúság-egészségügy szakcsoport
5. Foglalkozásorvostani Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
6. Fog- és szájbetegségek Szakmai Kollégiuma Létszám: 23 fő
Arc-és állcsontsebészeti szakcsoport
7. Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
8. Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
9. Geriátriai Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
10. Gyermeksebészeti Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
11. Háziorvostani Szakmai Kollégium Létszám: 23 fő
Házi gyermekorvosi szakcsoport
12. Idegsebészeti Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
13. Infektológiai Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
14. Kardiológiai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
Invazív kardiológia (hemodinamika) szakcsoport Szívsebészeti szakcsoport
15. Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
16. Klinikai immunológiai és allergológiai Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
17. Megelőző orvostani és népegészségtani Szakmai Kollégium Létszám: 23 fő
18. Neurológiai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő Gyermekneurológiai szakcsoport
19. Nukleáris medicina Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
20. Orvosi laboratóriumi vizsgálatok Szakmai Kollégiuma Létszám: 21 fő
21. Orvosi mikrobiológiai Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
22. Ortopédiai Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
23. Igazságügyi orvostani és orvosszakértői Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
24. Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium
Létszám: 19 fő
25. Pathológiai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
26. Pszichiátriai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő Addiktológiai szakcsoport
27. Radiológiai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
Intervenciós radiológiai szakcsoport Ultrahang diagnosztikai szakcsoport
28. Rehabilitációs Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
29. Reumatológiai és fizioterápiás Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
Fizioterápiás szakcsoport Fürdőorvosi szakcsoport
30. Sebészeti Szakmai Kollégium Létszám: 23 fő Érsebészeti szakcsoport Szervtranszplantációs sebészeti szakcsoport
31. Sportegészségügyi Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
32. Sugárterápiás és onkológiai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
33. Szemészeti Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
34. Szülészeti és nőgyógyászati Szakmai Kollégium Létszám: 23 fő
35. Tranzfúziológiai, Haematológiai Szakmai Kollégium Létszám: 17 fő
36. Traumatológiai Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
Kézsebészeti szakcsoport
Plasztikai és égéssebészeti szakcsoport
37. Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Létszám: 21 fő
Tüdő- és mellkas-sebészeti szakcsoport
38. Urológiai Szakmai Kollégium Létszám: 19 fő
2. számú melléklet a 20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelethez
A gyógyszerész szakmai kollégiumok elnevezése, létszáma és szakcsoportjaik
1. Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium Létszám: 15 fő
2. Kórházi-Klinikai Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium Létszám: 11 fő
Klinikai -gyógyszerészeti szakcsoport
3. Ipari Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium Létszám: 11 fő
3. számú melléklet a 20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelethez
Nem orvosi szakmai kollégiumok elnevezése, létszáma és szakcsoportjaik
A) Szakdolgozói szakmai kollégiumok
1. Ápolási szakmai kollégium Létszám: 21 fő
Műtős és aneszteziológiai szakcsoport Otthoni, közösségi, foglalkozás-egészségügyi és hospice szakápolási szakcsoport Dietetikai és közegészségügyi szakcsoport Gyógytornász-fizioterápiás szakcsoport
2. Védőnői szakmai kollégium Létszám: 19 fő
B) Klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium Létszám: 19 fő
C) Egészségügyi informatikai szakmai kollégium Létszám: 19 fő
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet 11. § (5) bekezdése. Hatályos 2005.05.17.
[2] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 48. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[3] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 48. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[4] Hatályon kívül helyezte az 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelet 20. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2008.12.31.