1994. évi LI. törvény

a Magyar Gyógyszerész Kamaráról[1]

Az Országgyűlés - a nemzeti hagyományokat és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri a gyógyszerészek jogát a szakmai önkormányzáshoz.

A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész-társadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között -, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához.

Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara) a gyógyszerészek szakmai, érdekképviseleti és önkormányzati köztestülete.

(2) A Kamara feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A Kamara tagjai a Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint a területi szervezeteken belül helyi csoportokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek által átruházott kamarai feladatokat.

(4) A Kamara országos szervei és területi szervezetei jogi személyek.

II. Fejezet

A Kamara feladat- és hatásköre[2]

2. §[3] (1) A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával és a gyógyszerészi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a gyógyszerészek jogait, és - külön jogszabályban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését.

(2) A Kamara az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében különösen

a) megalkotja

aa) Alapszabályát,

ab) a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályait, valamint az etikai-fegyelmi szabályzatot;

b) véleményezi

ba) a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és működését közvetlenül érintő jogszabályok tervezeteit,

bb) a gyógyszerészeti tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, a gyógyszerellátást és forgalmazást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási - a ba) alpont hatálya alá nem tartozó - döntések tervezeteit,

bc) a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés követelményszintjét, az orvostudományi egyetemek gyógyszerésztudományi karai felvételi és a szakgyógyszerészképzés szakmánkénti keretszámait,

bd)[4] a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, helyi önkormányzati egészségbiztosítási szerv, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető beosztású gyógyszerészeinek, gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízását, illetve a vezetői megbízás visszavonását,

be) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadását,

bf)[5] a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett gyógyszerészi szakképesítés megszerzését tanúsító oklevél, valamint szakgyógyszerészi oklevél elismerését, illetve elismerési feltételeit;

bg)[6] a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszertárak létesítéséhez és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadását.

c)[7] egyetértési jogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők és az egészségbiztosítási szerv közötti általános szerződési feltételek meghatározása során;

d) tagjairól nyilvántartást vezet, és vezeti a gyógyszerészek működési nyilvántartását;

e)[8]

f) elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegő gyógyszerészeket;

g) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;

h) javaslatok, tájékoztatások adásával előmozdítja a gyógyszerészetet közvetlenül érintő jogszabályok és egyéb állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási döntések, illetve intézkedések kidolgozását, illetőleg végrehajtását;

i) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében a gyógyszerészi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;

j) a gyógyszerész szakmai kollégiumok véleménye alapján - a külön törvényben foglaltakra figyelemmel - meghatározza a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, továbbá ellenőrzi a továbbképzések teljesítését, továbbképzéseket szervez;

k)[9] ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati szervtől vagy az egészségbiztosítási szervtől jogszabály nem tiltja.

l)[10] külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi a személyes gyógyszertár működtetési jogot;

m)[11] közzéteheti tájékoztató jelleggel a járóbeteg-ellátás körébe tartozó, közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek ajánlott fogyasztói árát.

(3)[12] A (2) bekezdés l) pontja szerinti ügyekben hozott határozat felülvizsgálatát a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint a bíróságtól lehet kérni.

A véleményegyeztetés rendje[13]

2/A. §[14] (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési, illetőleg a 2. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint a külön jogszabály szerinti egyetértési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a Kamarának véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre;

b) a Kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a Kamara véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól és véleményéről a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a Kamarát írásban tájékoztatni;

d) a 2. § (2) bekezdésének bb) és bd) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a Kamarát tájékoztatni.

(2) A 2. § (2) bekezdésének bd) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a Kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetőleg a vezetői megbízással már rendelkező gyógyszerész

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetőleg nem áll-e a vezetői megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e a gyógyszerészek működési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a Kamara által ismert, jogszabályon alapuló vagy egyéb ok, amely vezetői megbízatását kizárhatja vagy befolyásolhatja.

(3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a Kamara a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a Kamara a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetve személyek a Kamara véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetőleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a Kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4)[15] A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a Kamara - egyet nem értése esetén - döntését írásban indokolni köteles.

III. Fejezet

A Kamara szervezete

A területi szervezet

3. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek.

(2) A területi szervezet ellátja a jogszabályban és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) A területi szervezeten belül az Alapszabály szerint a területi szervezet költségvetéséből működtetett helyi csoportok alakíthatók.

4. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a - törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult - területi közgyűlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak az Alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

(2) A küldöttgyűlésbe 5 tagonként kell négy évre 1-1 küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül.

(3) A képviseleti szerv határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.

(4) A képviseleti szerv határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának az egyetértő szavazatával hozza. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései az irányadók.

(5)[16] A területi elnökségnek a képviseleti szervet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

5. §[17] (1) A képviseleti szerv az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi elnökséget választ, amely az új területi elnökség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A területi elnökségbe elnököt, az Alapszabályban meghatározott számú alelnököt és elnökségi tagot kell megválasztani.

(3) A területi elnökség határozatképességére és a határozathozatal módjára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(4) A területi elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(5) A területi szervezet tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az alelnök(ök),

c) az etikai-fegyelmi bizottság elnöke.

6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve az Alapszabályban meghatározottak szerint legalább négy tagból álló etikai-fegyelmi bizottságot választ. Az etikai-fegyelmi bizottságot az alakuló ülésen kell megválasztani.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság tagjain túl a képviseleti szerv a bizottság élére tisztségviselőként elnököt választ.

(3) Az Alapszabály elfogadásáig az etikai-fegyelmi bizottság tagjainak létszámára a 36. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy a tagok és az elnök együttes száma az 5 főt nem haladhatja meg.

7. §[18] (1) A területi szervezetnek a képviseleti szerv, a területi elnökség, az etikai-fegyelmi bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a területi szervezet titkára irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkár a területi szervezettel munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) gyógyszerészi diplomával és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a területi elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja a területi szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben, valamint a 4-6. §-okban meghatározott szerveken kívül további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik.

7/A. §[19] (1) Egy vagy több területi szervezet írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatásköreik egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy azt a megállapodásban megjelölt területi szervezet látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a területi szervezet hatásköréből, illetőleg egyes területi szervezetek illetékességéből, az érintett területi szervezetek arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások érvényességéhez a Kamara országos elnökségének a jóváhagyása szükséges.

Az országos szervezet

8. § (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll.

(2) A Kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek az Alapszabályban foglaltakon túl kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a Kamara Alapszabályának, illetőleg etikai-fegyelmi szabályzatának a megalkotása és módosítása,

b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai-fegyelmi bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,

c) az országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a Kamara éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása.

(3) A küldöttközgyűlés tagjai:

a) a területi szervezet tagjai által minden 20 tag után a területi szervezet tagjai közül 4 évre megválasztott küldöttek, szavazati joggal,

b) a Kamara országos tisztségviselői, tanácskozási joggal.

(4) A küldöttközgyűlés összehívására a 4. § (5) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi vezetőség alatt az elnökséget, a területi szervezet tagjai alatt a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.

(5) A küldöttközgyűlés határozatképességére a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.

(6) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

9. §[20] (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző, illetve ellenőrző szerveket és tisztségviselőket választ.

(2) Az országos szervezet ügyintéző, illetve ellenőrző szervei

a) az elnökség,

b) a felügyelő bizottság,

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.

10. §[21] (1) Az elnökség tagjai az elnök, az Alapszabály szerint meghatározott számban megválasztott alelnökök és egyéb tagok.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása;

b)[22] a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési, a c) pontjában meghatározott egyetértési, az l) pontjában meghatározott engedélyezési, valamint az m) pontjában meghatározott közzétételi jogok gyakorlása;

c) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása;

d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt véleményezési, illetve egyetértési jogkörök, továbbá az Alapszabály szerint az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.

(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A Kamara országos tisztségviselői

a) az elnök,

b) az alelnök(ök),

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke,

d) a felügyelő bizottság elnöke.

11. § (1) Az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az Alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll. Az Alapszabály elfogadásáig a bizottságok tagjainak létszáma tekintetében a 36. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy a tagok és az elnök együttes száma a 7 főt nem haladhatja meg.

(2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.

(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben meghatározott etikai-fegyelmi eljárás lefolytatásán kívül megalkotja a 2. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő etikai szabályokat, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

11/A. §[23] (1) Az országos szervezetnek a küldöttközgyűlés, a 9. § (2) bekezdése szerinti ügyintéző vagy ellenőrző szerv, illetőleg valamely országos tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását az országos szervezet titkára látja el. A titkár az országos szervezettel munkaviszonyban áll. A titkár képesítési feltételeire a 7. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja az országos szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, visszahívása

12. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása - a 14. §-ra is figyelemmel - az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg.

(3) Ha tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a (4) bekezdésre és a 14. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.

13. § (1)[24] Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a gyógyszerészet szakmai irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vesz, valamint ha más, a gyógyszerészet területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.

(2)[25] Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más, az 5. § (5) bekezdésében, illetve a 10. § (6) bekezdésében megjelölt tisztséget nem tölthet be.

(3)[26] A területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottság tagjai, továbbá - a képviseleti szervek kivételével - az egymással irányítási, ellenőrzési viszonyban álló kamarai szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot az érintett a megválasztásakor köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától számított 15 napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg, ha azt az érintett választására jogosulttal azonos szintű, vagy az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetve felügyelő bizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Az Alapszabály az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

14. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 12. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.

(2) A tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, illetőleg a felügyelő bizottság kezdeményezheti írásban indokolva.

(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a kamarai szerv dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 45 napon belüli, egyéb döntésre jogosult kamarai szervet 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

(4)[27] A tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat a területi szervezet tisztségviselője esetén a területi elnökség, az országos szervezet tisztségviselője esetén az országos elnökség gyakorolja.

(5)[28] A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.

V. Fejezet

Tagsági viszony

15. § (1)[29] A Kamara tagja lehet az, aki

a)[30]

b) magyar egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították, illetőleg szakképesítését elismerték,

c) Magyarország területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat, vagy kíván folytatni,

d) az alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti,

e) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri,

f) a gyógyszerészek országos nyilvántartásában, illetve - felállítását követően - a gyógyszerészek alapnyilvántartásában szerepel.

(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a Kamara tagjai közé - kérelmére - fel kell venni.

(3)[31]

(4) Nem vehető fel a Kamarába

a) akinél olyan, a 18. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a Kamarából ki kellene zárni, valamint a "kizárás" fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a Kamarából a 19. § (3) bekezdése alapján zártak ki,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok a gyógyszerészi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

16. § (1)[32] Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki tagja a Kamarának.

(2)[33] Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a)[34] olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy a gyógyszerészek működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;

b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva

ba) nem kizárólag gyógyszerészi képesítéshez kötött munkakörben végzi,

bb) olyan személy végzi, akinek feladatkörébe tartozik a Kamara egyetértési, illetve véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítése, illetőleg meghozatala.

(3)[35] A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott gyógyszerészek a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában meghatározott személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.

17. § (1) A gyógyszerész a Kamara azon területi szervezeténél kéri tagfelvételét, amelynek illetékességi területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a gyógyszerész, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.

(2) Az a gyógyszerész, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét, egyidejűleg a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.

(3) A területi szervezet a gyógyszerész felvételéről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. Ha a gyógyszerészt a Kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot a kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított három napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Országos Elnökséghez, amely azt a benyújtásától számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) A tagfelvételre irányuló kamarai eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható, továbbá nem vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.

18. § (1) A területi szervezet felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,

a) aki azt kéri,

b) akit jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartamára,

c) akit a gyógyszerészi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára,

d) aki a 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős fegyelmi büntetésben részesült.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére helyreállítja, a b)-d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a szabadságvesztés büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, valamint a jogerős bírói ítéletben, illetve fegyelmi határozatban megállapított időtartam lejártát követő napon helyreáll.

19. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki

a) tagsági viszonyáról lemondott,

b) már nem felel meg a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,

c) a 25. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő jogerős "kizárás" fegyelmi büntetésben részesült.

(2) Ki kell zárni a Kamarából azt, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) a gyógyszerészi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.

(3) Kizárható a Kamarából az, aki kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 17. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra - a 26. §-ra is figyelemmel - a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.

(6) Azt a gyógyszerészt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a Kamara tagjai közé.

(7) Az a gyógyszerész, akinek tagsági viszonyát az (1) bekezdés b)-c) pontjai alapján megszüntették, kérelmére a Kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta.

(8) Az, akit a (3) bekezdésben meghatározott okból zártak ki a Kamarából, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a Kamarába nem vehető fel.

(9)[36] A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést, illetve határozatot meg kell küldeni az egészségügyi államigazgatási szervnek, az egészségbiztosítási szervnek, valamint az érintett személy munkáltatójának.

VI. Fejezet

Felelősségi szabályok

20. § E törvény alkalmazásában

a)[37] a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak, illetve az Alapszabályban vagy a Kamara más, a b) pontban meg nem jelölt belső szabályzatában meghatározott, illetőleg a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése fegyelmi vétségnek,

b) a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt súlyos esetben fegyelmi vétségnek minősül.

21. § (1) A kamarai tag által elkövetett szakmai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató álláspontjáról, illetőleg a tett intézkedéséről köteles a Kamarát 30 napon belül tájékoztatni.

(2) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a Kamarát értesíteni, amennyiben a kamarai tag gyógyszerész olyan magatartást tanúsít, amely - véleménye szerint - a törvényben meghatározott szakmai vagy etikai vétséget valósítja meg.

(3) A területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága a továbbiakban a jogerős fegyelmi döntés alapján az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyekre irányadó szabályok szerint jár el azzal, hogy ha a munkáltató nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott a kamarai taggal szemben, a 25. § (1) bekezdés c)-d) pontjaiban szereplő fegyelmi büntetések nem alkalmazhatók.

(4)[38] A 16. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül, a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével elkövetett fegyelmi vétség, illetve a 20. § b) pontja szerinti, kamarai tagsági viszonnyal össze nem függő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás során a fegyelmi felelősség tárgyában hozható döntés, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 22-26. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága illetékes.

22. § (1)[39] A fegyelmi eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy gyógyszerészi tevékenységének helye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai-fegyelmi bizottság) jogosult.

(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni.

(3) A fegyelmi eljárás nem indítható meg, ha azt az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónapon belül nem indítja meg, vagy ha a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.

(4) Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

23. § (1) Az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett gyógyszerésznek, a gyógyszerész munkáltatójának, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményezőnek.

(2) Az elsőfokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai-fegyelmi bizottsághoz.

(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt a fegyelmi felelősség tárgyában. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai-fegyelmi bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.

(4) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kamara országos etikai-fegyelmi bizottsága által hozott határozatra a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) Az első- és a másodfokú fegyelmi eljárás során bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melyben a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított gyógyszerész, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező személy meghallgatását lehetővé kell tenni. Az etikai-fegyelmi bizottság a bizonyítás más eszközének igénybevételéről is határozhat.

(2) A fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. A másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az elsőfokú eljárásban közreműködött.

25. § (1) Kiszabható fegyelmi büntetések

a) a megrovás,

b) a pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet,

c) a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,

d) a kizárás.

(2) Az első- és a másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság határozatát a fegyelmi felelősség tárgyában, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szereplő fegyelmi büntetés alkalmazása tekintetében egyszerű szótöbbséggel, a b)-c) pontokban meghatározott fegyelmi büntetések kiszabását, valamint a kizárás büntetés 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból történő alkalmazását illetően kétharmados szótöbbséggel hozza.

26. § A 19. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság a kizárásról bármely gyógyszerész vonatkozásában fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül határoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

27. § (1) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha etikai vádaskodással szemben azt maga a gyógyszerész kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

(2) Az etikai eljárásra a fegyelmi eljárásra irányadó szabályokat a (3)-(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[40]

(4)[41]

(5)[42]

VII. Fejezet

A Kamara állami felügyelete

28. §[43] (1)[44] Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a Kamara működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg Alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes területi szervezet képviseleti szervét, illetőleg - a területi szervezet képviseleti szervének vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentését követően vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a Kamarában tisztséget nem viselhet, illetve az, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

29. §[45]

30. §[46]

31. §[47]

32. §[48]

33. §[49]

34. §[50]

35. §[51]

36. §[52]

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1) A Kamara feladataira, szervezetére és működésére, a küldöttek, tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak jelölésére és választására vonatkozó részletes szabályokat az Alapszabály állapítja meg.

(2) A kamarai választás titkos.

38. § (1)[53] A Kamara működésének költségeit

a) a tagjai által fizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,

b) alapítványi és más támogatások,

c) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

d) törvényben meghatározott vagy megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetésből átvett pénzeszközök,

e) pályázat útján elnyert pénzeszközök,

f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzeszközök,

g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik.

(2) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(3)[54] A Kamara részére törvényben megállapított közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről és annak elkülönített biztosításáról az Országgyűlés dönt.

(4)[55] Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a Kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.

39. §[56]

40. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor a 16. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytató gyógyszerésznek - a 16. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kérik a Kamarába történő felvételüket a törvény hatálybalépésekor működő Magyar Gyógyszerész Kamarának a tagfelvételre a 17. § (1)-(2) bekezdései szerint illetékes területi szervnek megfelelő szervénél, amennyiben - a 16. § (2)-(3) bekezdéseire is figyelemmel - kamarai tagsághoz kötött tevékenységüket folytatni kívánják. A felvételi kérelemben nyilatkozni kell a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 15. § (1) bekezdés d) pontban foglalt feltételt az Alapszabály elfogadását követő 30 napon belül kell teljesíteni.

(3) A területi kamarai szerveket a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül létre kell hozni, a Kamara küldöttközgyűlését pedig további 60 napon belüli időpontra össze kell hívni.

(4) A törvény hatálybalépésekor működő Magyar Gyógyszerész Kamara, illetve területi szervei vagyonukat vagy annak egy részét adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a Kamarára.

(5) Az Alapszabály hatálybalépése napján a 29-36. §-ok a hatályukat vesztik.

(6) A Kamara országos szervei jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.