21/2004. (IV. 21.) PM rendelet

az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 82. §-a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A Vtv. 1. §-a (3) bekezdésének 4. pontjában meghatározott integrált postaforgalomban kézbesített küldemények esetében a vámhatóság és az engedélyes közötti vámigazgatási jogviszonyban a közösségi vámjog és a Vtv. (a továbbiakban együtt: vámjogszabályok) rendelkezéseit az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) könnyített eljárás: az integrált postaforgalom hatálya alá tartozó küldeményekkel kapcsolatos, az e rendelettel szabályozott vámeljárás,

b) engedélyes: az e rendeletben előírt könnyített eljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkező szolgáltató,

c) küldemény: az engedélyes által postai továbbításra felvett, egyedi azonosítóval és kísérőokmánnyal rendelkező, nem közösségi árut tartalmazó csomag, boríték,

d) könnyített eljárásba nem vonható küldemény: az olyan áruféleségeket tartalmazó küldemény, amelyet - jogszabály alapján - a vámhatóság az általa kiadott engedélyben meghatároz,

e)[1] előzetes árubejelentés: az engedélyes által a vám- és pénzügyőri hivatal felé írásban tett olyan nyilatkozat, amelyben a küldemény tényleges, fizikai megérkezése előtt az e rendeletben meghatározott adattartalommal tesz árubejelentést a nemzetközi kézbesítésre felvett és saját vállalati nyilvántartásában rögzített küldeményről,

f)[2] eltérésjelentés: az engedélyes által kiállított olyan lista, amely tartalmazza a vám- és pénzügyőri hivatal nyilvántartási számát, továbbá az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy az előzetes árubejelentésben szereplő küldemény a szállítójárművel ténylegesen nem érkezett meg,

g) dokumentum küldemény: azok a küldemények, amelyek papíron, vagy bármilyen más adathordozón szöveget, képet, filmet, ábrát, kottát, vakok írását, tervrajzot, térképet tartalmaznak, és kivitelük vagy behozataluk nem kapcsolódik anyagi értéket képviselő joghoz, illetve amelyekre a behozatali vagy kiviteli vámok nem vonatkoznak.

2. §

(1)[3] Az engedélyesnek a vámúton belépő szállítóeszközről és rakományáról - a csomagok darabszámát és tömegét összesítetten tartalmazó - árubejelentést az általános szabályok szerint kell a az Európai Unió külső vámhatárán működő vám- és pénzügyőri hivatal részére adnia.

(2)[4] Az engedélyes a szállítóeszköz, illetve a küldemény tényleges fizikai megérkezését megelőzően az integrált postaforgalmában érkező küldeményekre vonatkozó előrejelzési adatok alapján teljesíti előzetes árubejelentési kötelezettségét az engedélyében kijelölt és a forgalmát felügyelő vám- és pénzügyőri hivatalnál.

(3) Az előzetes árubejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a feladó nevét,

b) a címzett nevét, címét,

c) az árumegnevezést,

d) az indító ország kódját,

e) a küldemény tömegét,

f) a küldemény értékét (devizanem feltüntetéssel),

g) a csomagok darabszámát,

h) a kísérőokmány számát.

Külön előzetes árubejelentésen kell bejelenteni behozatali forgalomban a dokumentumokat, a reklám és propagandaanyagokat, valamint a 22 eurónak megfelelő forintösszeg alatti küldeményeket, illetve a vámköteles küldeményeket.

(4) A (3) bekezdés szerinti előzetes árubejelentés e rendelet alkalmazásában a Tanács közösségi vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: vámkódex) 76. cikkének (1) bekezdése b) pontjában meghatározott egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak minősül.

(5)[5] A vám- és pénzügyőri hivatal az előzetes árubejelentési adatok alapján az adatok átadását követő egy órán belül elvégzi a nyilvántartásba vételt, egyidejűleg kijelöli azokat a küldeményeket, amelyeket vámvizsgálat alá kíván vonni.

(6)[6] Az engedélyes a küldeményeket, megérkezésüket követően haladéktalanul, átmeneti megőrzési raktárába betárolja. Amennyiben az előzetes árubejelentés adataitól az érkezett küldemény tekintetében eltérés mutatkozik, a szállítóeszköz kirakását, vagy a raktári betárolást követő második óra végéig írásban bejelenti a vám- és pénzügyőri hivatalnak a többletként érkezett küldeményt.

(7) Az engedélyesnek a raktárában elkülönítve kell tárolnia, továbbá elkülönítve bejelentenie és az általános vámjogi rendelkezések szerint kell vám elé állítania:

a) a könnyített eljárásba nem vonható, valamint

b) a (6) bekezdésben foglaltak szerint többletként érkezett

küldeményt.

(8) Az (5) bekezdés szerint áruvizsgálatra rendelt küldeményeket a vámvizsgálat megkezdéséig a többi küldeménytől elkülönítve kell tárolni és áruvizsgálatra bemutatni.

3. §

(1) A könnyített eljárásban szabad forgalomba bocsátás céljából vám elé állított küldemények tekintetében az engedélyes megbízójának közvetett képviselőjeként jár el.

(2)[7] Az engedélyes a képviseleti megbízását, vagy annak másolatát az adott vámeljárásra tett indítvány elfogadásakor a vám- és pénzügyőri hivatal felhívására három munkanapon belül köteles bemutatni. A vám- és pénzügyőri hivatal ellenőrizheti az adott vámeljárásra tett indítvány elfogadásakor az eredeti megbízás meglétét, ebben az esetben az engedélyesnek felhívásra nyolc napon belül az eredeti, vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát a vám- és pénzügyőri hivatalnál be kell mutatnia.

(3)[8] A szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet tartalmazó kiegészítő vámáru-nyilatkozatokat az engedélyes a vám- és pénzügyőri hivatal által megállapított időpontig, naponta köteles benyújtani.

(4)[9] Nem szükséges kiegészítő árunyilatkozatot benyújtani a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK rendelet (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) 29-31. cikkében foglalt árukról, a vámmentesen vámkezelhető áruminta, reklám- és propagandaanyagokról, továbbá a huszonkettő euró - forintra átszámított - értékű küldeményekről.

(5) Az engedélyes az általános szabályok szerint kérheti, hogy

a) a kiegészítő árunyilatkozatokat időszakosan összegezve nyújthassa be,

b) árunyilatkozat-adási kötelezettségét - figyelemmel a vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 205. cikke (3) bekezdésének utolsó előtt francia bekezdésére is - számítógéppel nyomtatott egységes vámokmány használatával teljesítse.

(6)[10] Az adatok, illetve az okmányok átadására vonatkozó részletes szabályokat a vám- és pénzügyőri hivatal az engedélyben határozza meg.

(7)[11] A vám- és pénzügyőri hivatal a vámkezelt küldemények után esedékes vámtartozás összegét az árunyilatkozat elfogadást követő három munkanapon belül köteles közölni.

4. §

(1) Az egy szállítmányként, vagy egységrakományként továbbított küldemények árutovábbítását az engedélyes az általános szabályok szerint, az engedélyezett feladói/címzetti jogosítványának használatával kell intézni.

(2) A küldemények a könnyített eljárásban az egyedi kísérőokmánnyal továbbíthatók az engedélyes és a címzett telephelye között. Az engedélyes az így továbbított küldemények esetében írásban (igazoltan) köteles felhívni a címzett figyelmét a további vámeljárási kötelezettségre és a bemutatási határidőre.

(3) A küldemény címzettjének a (2) bekezdés szerint továbbított árut az általános szabályok szerint kell vám elé állítania és ezt követően a további vámeljárást kezdeményeznie.

5. §

(1) A kiviteli forgalomban szállított küldemények közül Egységes Vámokmány (EV) kitöltésével csak azokat kell vám elé állítani, amelyek egyedi vámértéke eléri vagy meghaladja az ezer eurót.

(2)[12] A vám- és pénzügyőri hivatal a kiviteli céllal szállított küldeményeket az engedélyes telephelyén bármikor vámellenőrzés alá vonhatja.

(3) A dokumentumok és a huszonkettő euró vámérték alatti küldemények alakiság nélkül léptethetők ki.

(4)[13] Az ezer euró vámérték alatti küldemények esetében a kiléptetést az engedélyes igazolja. A kiléptetéshez a vám- és pénzügyőri hivatal részére át kell adni a kísérőokmány, valamint a kereskedelmi számla egy másolati példányát.

(5)[14] Magyarországon légi forgalomban feladott ezer euró, vagy azt meghaladó vámértékű küldemények kiléptetésének igazolására a repülőtér területén illetékes vám- és pénzügyőri hivatal illetékes. Minden más fuvarozási mód esetében az általános illetékességi szabályok szerint kell eljárni.

6. §

(1) Az árubejelentésre, a vám elé állításra és a vámeljárás alá vonásra az e rendelet 1-5. §-aiban meghatározott szabályait természetes személyek esetében a vámmentességi rendelet 29-31. §-aiban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A vámmentességi rendelet 30. cikkében meghatározott értékhatárt mind a kiviteli, mind a behozatali forgalomban figyelembe kell venni.

7. §

(1)[15] A könnyített eljárás engedélyezésére a kérelmező forgalmát ellenőrző vám- és pénzügyőri hivatal felügyeletét ellátó középfokú vámszerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Az engedélyező vámszerv - kérelemre - annak engedélyezheti a könnyített eljárást, aki napi rendszerességgel bonyolít integrált forgalmat, továbbá rendelkezik vámügynöki, elektronikus vám elé állítási, valamint engedélyezett feladó/címzetti engedéllyel.

(3) A könnyített eljárásra vonatkozó engedély érvényességét a (2) bekezdésben meghatározott engedélyek érvényességével összhangban kell meghatározni.

(4) Az engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben meghatározott feltételeket súlyosan, vagy ismételten megszegi.

(5) A könnyített vámeljárás szempontjából az engedélyben előírt kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az előírt nyilvántartásokat nem vezeti, illetve

b) figyelmeztetés ellenére a nyilvántartásokat olyan hiányosan vezeti, hogy az nem biztosítja a 8. § (2) bekezdésben előírt garanciafigyelést, illetve azokból nem állapítható meg az, hogy ténylegesen mennyi küldemény érkezett.

8. §

(1) A könnyített árutovábbítási eljárás vámbiztosítékaként a kérelmező felhasználhatja a halasztott vámfizetéshez nyújtott garanciáját.

(2) A garancia összegét a halasztott fizetési körbe vont összeg és a továbbított vámáruk vámbiztosítéka együttesen nem haladhatja meg. A garanciafigyelés (lekötés-felszabadítás) az engedélyes kötelezettsége és felelőssége.

(3) Az árunyilatkozatok benyújtása és az áruk bemutatása tekintetében az e rendeletben meghatározottakat az EK végrehajtási rendelet 201. cikke (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

9. §

(1) A vámhatóság a benyújtott árunyilatkozatokat, illetve az e rendeletben meghatározott nyilvántartásokat jogosult felülvizsgálni. Amennyiben a vámhatóság a felülvizsgálat során jogsértést állapít meg, intézkedik a vámjogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásáról.

(2)[16] A vám- és pénzügyőri hivatal az engedélyes forgalmában beérkezett küldeményekről vezetett vállalati nyilvántartást harminc naponta ellenőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a küldemény kísérőokmány számát, címzettjét, a nyilvántartási tételszámot, valamint a küldemény vámjogi sorsának rendezését igazoló elintézési tételszámot.

10. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[17]

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter