24/2004. (VIII. 27.) OM rendelet

a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet módosításáról

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. §

A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet 1. számú mellékletének 5.2.1. pontja szerint választott témakör esetén szerzett közoktatásvezetői, továbbá az 5.2.4. pontja szerint választott témakör keretében elvégzett szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői vagy minőségbiztosítási feladatok ellátására felkészítő tanulmányok teljesítését, a feladat ellátásához szükséges szakképesítés megszerzését, valamint az 5.2.5. pont szerint választott témakör keretében az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátásához a 3. számú melléklet szerint elsajátított ismereteket a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben szerzett, oklevélhez csatolt melléklet igazolja."

2. §

A Rendelet 3. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) A 3. számú melléklet az 1. számú melléklet 5.2.5. pontja szerinti, a Ktv. 8. §-a (3) bekezdésében és 17. §-ának (1) bekezdése c) pontjában, illetve 17. §-a (8) bekezdésében szabályozott nem szakrendszerű oktatásban való részvételre felkészítő választható tanulmányi terület képzési célját, követelményeit, témaköreit határozza meg.

(8) Az a pedagógus, aki a pedagógus-szakvizsga követelményeit szakirányú továbbképzésben már teljesítette, a 3. számú mellékletben meghatározott ismereteket legalább két féléves képzésben szerezheti meg, amelynek eredményes elvégzését a szakirányú továbbképzési oklevélhez csatolt melléklet igazolja."

3. §

A Rendelet 1. számú mellékletének 4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.2. A képzési idő magában foglalja a kötelezően oktatott és a választás szerint oktatott területek elméleti és gyakorlati óráit, valamint a csoportos foglalkozások idejét. A gyakorlati jellegű foglalkozásokra, a gyakorlati feladatok megoldására fordított idő a képzési időnek legalább 40%-a és a gyakorlati feladatok megoldásával legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont szerezhető meg. Ezen belül amennyiben a képzés jellege szakmai gyakorlatot is feltételez, annak aránya a teljes képzési időszak legalább 25%-a és a kreditértéke legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont."

4. §

(1) A Rendelet 1. számú melléklete 5.1. pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

"A kötelezően oktatott tanulmányi terület témakörei a képzési időnek legalább 50%-át veszik igénybe, összesített kreditértéke legalább 55, legfeljebb 65 kreditpont."

(2) A Rendelet 1. számú melléklete 5.1.2. pontjának első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet működése és külső kapcsolatai, így különösen: a jogi feltételek (a közoktatást, a családot, a gyermeki és személyiségi jogokat, az állampolgári, tanulói és szülői jogokat, az esélyegyenlőség biztosítását szabályozó rendelkezések, EU-s prioritások); az intézményfejlesztés különböző stratégiái; az oktatási intézmény és minőségbiztosítás; intézményszintű tervezés; kapcsolatrendszerek az intézményben; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel; tanári, tanulói és szülői szerveződések. Az integráció és szegregáció kérdései: hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése, az esélyegyenlőség elve, fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés."

(3) A Rendelet 1. számú mellékletének 5.1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A választható tanulmányi terület témakörei]

"5.1.5. Sajátos pedagógiai és/vagy pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, csoportok nevelése-oktatása:

5.1.5.1.az értelmi, érzékszervi és/vagy testi fejlettségük miatt sajátos nevelési igényű gyermekek a közoktatásban; az intézményes gyermek- és ifjúságvédelemre szoruló csoportok; az együttnevelés, az integrációs felkészítés elvei és módszerei a nevelési-oktatási intézményekben; nemzeti és etnikai kisebbségek az oktatásügyben, az erkölcsi nevelés formái; az élethosszig tartó tanulás intézményrendszere;

5.1.5.2.az egészségnevelés, egészségfejlesztés, az életvitel feladatai, a drogmegelőzés és alapvető mentálhigiénés ismeretek."

(4) A Rendelet 1. számú melléklete 5.2. pontjának utolsó mondata kiegészül a következő rendelkezéssel:

[A választható tanulmányi terület témakörei a képzési idő maximum 50%-át veszik igénybe,]

"a választható tanulmányi terület összesített kreditérté-ke legalább 42, legfeljebb 58 kreditpont."

(5) A Rendelet 1. számú melléklete a következő 5.2.5. ponttal egészül ki:

"5.2.5. A Ktv. 8. §-a (3) bekezdésében és 17. §-ának (1) bekezdése c) pontjában, illetve (8) bekezdésében meghatározottak szerint az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzés."

5. §

A Rendelet 1. számú mellékletének 6.2. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

"A szakdolgozat kreditértéke 10 kreditpont."

6. §

A Rendelet 2. számú mellékletében a képesítési követelményekről szóló oktatási miniszteri rendeleteket felsoroló jegyzék az időrendi sorrendnek megfelelően kiegészül a következő rendelettel:

"Az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1998. (XII. 1.) OM rendelet."

7. §

A Rendelet kiegészül az e rendelet melléklete szerinti 3. számú melléklettel.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A Rendelet 1. számú mellékletének 4.1. pontjában a "120 kredit" szövegrész helyébe "120 kreditpont" szövegrész, 5.1.3. pontjában "a külső értékelés (átvilágítás) " szövegrész helyébe "a külső értékelés" szövegrész lép.

(3) Azok a tanítói szakképzettséggel rendelkezők, akik a három éves tanító képzésük során szakkollégiumi képzésben vagy a tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzés képesítési követelményeiről szóló 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint négy éves tanító szak kötelező műveltségi területi képzésében a felsőfokú tanulmányaik során vagy azt követően nem vettek részt, de eredményesen elsajátították a Rendelet 3. számú mellékletében meghatározott ismereteket, az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán csak a Ktv. 8. §-a (3) bekezdése szerinti, nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátására alkalmazhatók.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 24/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez

[3. számú melléklet a 41/1999. (X. 13.) OM rendelethez]

Az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátására felkészítő választható tanulmányi terület képzési célja, követelményei, témakörei

Az 1. számú melléklet 5.2. választható tanulmányi terület 5.2.5. pontjának keretei között:

1. A képzési program célja

Pedagógusok felkészítése az általános iskola ötödik-hatodik osztályában nem szakrendszerű oktatás folytatására; különösen az önálló tanulás, az információszerzés és -feldolgozás módozataira; a kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák, a szociális képességek továbbfejlesztésére.

2. A képzési program követelményei A pedagógusok ismerjék

- a 6-12 éves korosztályra jellemző fejlődési sajátosságokat;

- az általános iskola alapozó szakaszában dominánsan fejlesztendő képességegyütteseket (különösen az önálló tanulás képességeit, a kommunikációs, a szociális kompetenciákat, a térbeli-időbeli-mennyiségi viszonyokban való tájékozódás képességeit);

- a képességfejlesztés lehetséges eljárásait, módszereit (elsősorban szakterületükkel összefüggő módszertani képzettségük keretein belül);

- legyenek képesek a tanulók aktuális fejlettségéhez igazodó differenciált fejlesztésre.

3. A képzési program témakörei

a) A 6-12 éves gyermekek pszichológiai, pedagógiai sajátosságai, különös tekintettel a viselkedés mozgatórugóira (érzelmekre, motivációkra); a változások jellemzése; a pedagógiai bánásmód szükséges módosulása.

b) Tantárgypedagógiai specifikumok az 5-6. osztályt megelőző szakaszban (a résztvevők szakterületéhez igazodó műveltségterületen).

c) Az értékelés mint a szükséges fejlesztési területek megállapítását, a fejlesztési feladatok kijelölését segítő tudás forrása.

d) A differenciált fejlesztés az alapozó szakaszban (általános pedagógiai, metodikai kérdések, szakterületi sajátosságok).

e) Az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésénekjelentősége a gyermek ismeretszerzési-művelődési tevékenységében, társas kapcsolatainak alakulásában.

Kiegészítő témák:

ea) a szövegértés fejlesztésének metodikája;

eb) a memoriterek szerepe az anyanyelvi kompetencia s az emlékezet fejlesztésében;

ec) szaknyelvi kommunikáció a műveltségterületeken;

ed) az informatika, a számítógép-használat szerepe a kommunikációs képességek fejlesztésében.

f) Tájékozódás a térben, az időben és a világ mennyiségi viszonyaiban a 6-12 éves korban. Az alapozó szakaszban a matematikai képességek fejlesztése közben és túl különös jelentőségű a gyermek tér- és időszemléletének sokoldalú fejlesztése (a történelmi idővel való ismerkedés, a vizualitásban és mozgásban is kifejeződő háromdimenziós tér érzékelése, ábrázolása és létrehozása stb.).

Kiegészítő témák:

fa) a térszemlélet fejlesztése különböző műveltségterületi feladatok segítségével (technika, vizuális nevelés, matematika, testnevelés, földrajzi ismeretek közös projektje);

fb) saját idő-élmények feldolgozása kisiskolás korban; az idő mérésének története;

fc) az idő- és térábrázolása a mesékben, illetve a tudományos fantasztikus irodalomban.

g) A szociális képességek fejlődése a 6-12 éves korban; proszociális magatartási formák az iskolában.

Kiegészítő témák:

ga) a társas kapcsolatok alakulása;

gb) a szociális kompetenciák és a morális fejlődés;

gc) magatartási zavarok: okok és fejlesztési lehetőségek;

gd) szociális segítők az iskolában.

h) Az önálló tanuláshoz szükséges képességek megismerése; fejlesztési lehetőségek (tantárgyakban és célzott gyakorlatokkal).

Kiegészítő témák:

ha) tanulási módszerek;

hb) a lényegkiemelés tanítása;

hc) a tantárgyakhoz kapcsolódó szakmai jellegű szövegek önálló feldolgozása;

hd) jegyzetelési technikák tanítása a 10-12 éves korban;

he) információszerzés, -keresés, -feldolgozás;

hf) infokommunikációs eszközökkel támogatott önálló tanulási folyamatok, tanuló/tananyag menedzsment (LMS/LCMS).

i) A képességek komplex fejlesztésének lehetőségei: a projektmódszer; a kooperatív tanulási technikák.

Kiegészítő témák:

ia) a projekt-tanulás változatai a különböző műveltségi területeken;

ib) kooperatív tanulási módok a különböző műveltségi területeken.

A témakörök feldolgozása tartalmazza a legfontosabb pedagógiai, pszichológiai elméleti alapokat; az életkorra tipikusan jellemző fejlődési ütemtől eltérő esetek bemutatását; a leghatékonyabbnak bizonyult módszertani megoldásmódokat; konkrét esetek, példák elemzését.

Az 5.2.5. választható tanulmányi területen az elméleti és gyakorlati feldolgozás aránya: 40-60%.

4. Az 5.2.5. pont szerinti választható képzési program további speciális követelményei:

4.1. A képzési programon belüli kötelező és választható témák:

kötelezőek: a)-i) témák,

kötelezően választandó: minden kiegészítő témacsoportból 1-1 téma,

szabadon választható: a képző intézmény által meghirdetett témakörökből.

4.2. A képzési program témakörének kreditértéke:

A képzési program összesített kreditértéke: 42-58 kreditpont.

4.3. Az ismeretek ellenőrzése:

Az ismeretek ellenőrzésére az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy a szakdolgozat témája választható a kötelezően oktatott tanulmányi terület témaköreinek vagy az 5-6. osztályos nem szakrendszerű oktatásra felkészítő, választható képzési program ismeretanyagából. Amennyiben a hallgató az előbbiből írja szakdolgozatát, akkor köteles egy írásbeli feladatot az 5.2.5. pont szerint választott képzési program modul anyagából készíteni. Ennek elfogadása - hasonlóan a szakdolgozathoz - a záróvizsgára bocsátás kritériumfeltétele.