262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

A központi költségvetés a lakossági közműfejlesztés támogatása célú előirányzatából, a közműfejlesztési hozzájárulás egészének vagy részleteinek megfizetése időpontjában jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének e rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hányadát támogatásként visszatéríti (a továbbiakban: közműfejlesztési támogatás) az 5. § (1) bekezdés szerint az illetékes jegyzőhöz benyújtott kérelem alapján.

2. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

a)[2] jogosult: az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban, illetve időskorúak járadékában részesül, aktív korúak ellátására vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre - a saját vagy a gyermeke jogán - jogosult, és a közműfejlesztési hozzájárulást nem vállalkozási célra épített, lakásként, lakóházként vagy lakásépítésre szolgáló telekként (a továbbiakban: építési telek) bejegyzett ingatlan közművesítése érdekében, annak tulajdonosaként első ízben, közvetlenül fizeti meg, és azt akár részben, akár egészben korábban más módon (a helyi adók megfizetése során, vagy az állam által támogatott lakás-takarékpénztári számlán összegyűlt megtakarításból, illetve ez alapján, vagy ennek fedezetével a lakás-takarékpénztártól, vagy más hitelintézettől felvett hitel lakáscélú felhasználásaként) még nem számolta el, és a jövőben sem számolja el;

b) közmű: a gázelosztó vezetékhálózat, a víz- és csatornahálózat, a közcélú villamos hálózat, valamint az út,

1. gázelosztó vezetékhálózat: a fogyasztói igények kielégítését szolgáló gázelosztó vezeték és annak részeként az elágazásától a telekhatárig tartó leágazóvezeték,

2. víz- és csatornahálózat: a helyi közcélú víziközmű törzshálózat és bekötővezeték, továbbá a közműnek minősülő elválasztórendszerű zárt belvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat,

3. közcélú villamos hálózat: a közterületi közcélú elosztó hálózat és az annak részét képező, a leágazási pontot és a tulajdoni határon lévő csatlakozási pontot összekötő csatlakozóvezeték,

4. út: a szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút és közterületen lévő járda, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút;

c) közműhálózat fejlesztése: a közművesítetlen közterületen új közmű engedéllyel való építése, vagy meglévő közmű esetén a nagyobb teljesítményre való alkalmassá tétel érdekében annak átépítése és bővítése;

d) közműfejlesztési hozzájárulás: az a közműfejlesztés céljára befizetési kötelezettségként megállapított pénzösszeg, amelynek nagyságát a magánszemélyek ingatlanait érintő közműberuházást szervező, az 5. § (2) bekezdése szerinti igazolás kiadására jogosult jogi személy, az általános forgalmi adó későbbi levonási jogát is figyelembe vevő várható kivitelezési érték alapulvételével, a közmű által kiszolgálandó ingatlanonként előzetesen számította ki, és azt az érintett magánszemélyekkel írásban közölte. Közműfejlesztési hozzájárulásnak minősül a gáz- és a villamoshálózatok fejlesztésére a magánszemély által külön jogszabály szerint megfizetett összeg is;

e) a támogatás alapja: a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összege, ingatlanonként és közművenként azonban legfeljebb 150 ezer forint.

3. §

(1) A jogosult a közműfejlesztési támogatást a támogatás alapjának 25%-a erejéig igényelheti. A közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése és a 2. § szerinti jogosultság megfizetéskori fennállása esetén a közműfejlesztési támogatás részletekben is igényelhető.

(2)[3]

(3) Ha a beruházás üzembehelyezési értéke és így az ingatlanonkénti közműfejlesztési hozzájárulás alapja a tervezett összeget nem éri el, a 2. § e) pontja szerint figyelembe vehető támogatási alapra, valamint a 3. § (1) bekezdése szerint igényelhető közműfejlesztési támogatás összegére azonban befolyással van, a közműfejlesztési hozzájárulást az ismertté válás időpontjában a hozzájárulás 2. § d) pontja szerinti megállapítójának arányosan csökkentenie kell.

4. §

(1) Nem igényelhető közműfejlesztési támogatás

a) az ingatlanon belüli közmű vezetékhálózat megépítése után,

b) közművesített lakás és lakóház vagy közművesített építési telek vásárlása esetén az adott ingatlanon már meglévő közmű után, kivéve, ha a közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén a vevő a további részletek megfizetését igazoltan átvállalja,

c)[4] a közműfejlesztési hozzájárulás címén megfizetett azon összeg után, amelyet a jogosult önkormányzati támogatásból, az állam által támogatott lakás-takarékpénztári számlán összegyűlt megtakarításból, illetve ez alapján, vagy ennek fedezetével a lakás-takarékpénztártól, vagy más hitelintézettől felvett hitelből, továbbá az önkormányzatnak vagy a jogosultnak harmadik személlyel kötött szerződése alapján kézhez vett pénzeszközből fizetett meg, vagy azt az említett forrásokból befizetéseként javára jóváírták.

(2) A jogosult a közműfejlesztési támogatásra vonatkozó igényét nem engedményezheti.

5. §

(1)[5] A jogosultnak a közműfejlesztési támogatásra vonatkozó kérelmét - jogvesztés terhe mellett - legkésőbb a közműfejlesztési hozzájárulás vagy utolsó törlesztő részlete megfizetésétől számított egy éven belül annak a településnek a jegyzőjéhez kell írásban benyújtania, amelynek területén a közművet létesítették.

(2)[6] Az írásbeli kérelemhez csatolni kell a jogosult nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon (a helyi adók megfizetése során, vagy az állam által támogatott lakás-takarékpénztári számlán összegyűlt megtakarításból, illetve ez alapján, vagy ennek fedezetével a lakás-takarékpénztártól, vagy más hitelintézettől felvett hitel lakáscélú felhasználásaként) még nem számolta el és a jövőben sem számolja el. Csatolnia kell továbbá a jogosultnak a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséről szóló - a beruházás szervezési módjától, illetve a közmű tulajdonosától vagy szolgáltatás ellátójától függően - a helyi önkormányzattól, a szolgáltatótól vagy a víziközmű társulattól származó igazolást. Az igazolásnak tartalmaznia kell a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetője nevét és lakcímét, a megfizetéssel érintett ingatlan címét, a közmű megnevezését, a megfizetés összegét és időpontját, valamint az igazolás kiadásának időpontját. Közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén az igazoláson fel kell tüntetni a részletfizetés tényét és a megfizetendő közműfejlesztési hozzájárulás teljes összegét is.

(3) Ha a közművesítés helye és a lakóhely nem azonos, csatolni kell a lakóhely szerinti település jegyzője által a jogosultságra kiadott igazolást is.

6. §[7]

(1) Ajegyző a melléklet szerinti részletezettségű nyilvántartást köteles vezetni az igazolások adatairól, a közműfejlesztési támogatásra való jogosultságról, a kifizetett közműfejlesztési támogatásról, valamint a visszafizetett közműfejlesztési hozzájárulásról és támogatásról.

(2)[8]

(3)[9] A jegyző a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez történő, költségvetési törvény szerinti támogatási kérelem benyújtásával egyidőben nyilatkozik arról, hogy a közműfejlesztési támogatás ténylegesen a magánszemély jogosultak részére kerül kifizetésre.

(4)[10]

(5)[11]

(6) A jegyző a közműfejlesztési támogatás jogosultakhoz történő eljuttatásáról a központi költségvetési támogatás megérkezésétől számított 20 napon belül gondoskodik.

(7) Ha a jogosult a közműfejlesztési támogatást a (6) bekezdés szerinti 20 napon belül nem veszi át, annak összege a megérkezésétől számított egy évig az önkormányzatnál kötelezettséggel terhelt maradványként kerül kimutatásra. Ezen időszak alatt a jogosult kérésére a jegyző a közműfejlesztési támogatást köteles haladéktalanul kifizetni. E határidő elmulasztása a jogosult részére jogvesztő.

(8)[12] Ha a jogosult a közműfejlesztési támogatást a (7) bekezdés szerinti időszak alatt nem veszi át, annak összegét a jegyző a (7) bekezdés szerinti egy év leteltét követő öt napon belül visszautalja a Magyar Államkincstárhoz.

(9) A (8) bekezdés szerinti visszafizetést kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(10)[13] Ha a jegyző a (8) bekezdés szerinti visszautalást nem, vagy késedelmesen teljesíti, a visszafizetést az államháztartásról szóló törvény szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli a visszafizetés napjáig.

7. §

(1) Ha a közműberuházás meghiúsul, vagy a beruházás kivitelezési értékének csökkenése miatt 3. § (3) bekezdése szerinti eset fordul elő, vagy az önkormányzat utólagosan olyan határozatot hoz, hogy a beruházás pénzügyi fedezetét maga biztosítja, vagy a szolgáltató jogszabályban foglaltak, esetleg saját döntése miatt a jogosultnak a közműfejlesztési hozzájárulást részben vagy egészben visszafizeti, akkor a jegyző a hatáskörében a jogosultnak visszafizetendő összeget az arra jutó, korábban a központi költségvetésből igényelt és az érintett jogosultak részére már kifizetett közműfejlesztési támogatással csökkenti.

(2) Az önkormányzati és az állami vagyoni körön kívül megvalósult közművek után visszafizetett hozzájárulásokra jutó, igénybe vett közműfejlesztési támogatás befizetésére a jegyző - amennyiben arról tudomást szerez -az érintett jogosultakat határidő megjelölésével felszólítja. A levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatást a befizetését követő 8 napon belül ajegyző a Magyar Államkincstárhoz átutalja.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően megállapított és írásban közölt közműfejlesztési hozzájárulások után járó közműfejlesztési támogatás igénybevételénél, a 6. § szerinti eljárási szabályokat azonban a korábban megállapított és írásban közölt közműfejlesztési hozzájárulások után járó támogatások igénybevételénél is alkalmazni kell.

(2)[14]

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított és írásban közölt közműfejlesztési hozzájárulások után járó közműfejlesztési támogatás igénybevételénél - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelettel módosított 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

A miniszterelnök helyett:

Gyurcsány Ferenc s. k.

Melléklet a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez[15]

NYILVÁNTARTÁS-MINTA

a jegyző közműfejlesztési támogatás-igényléssel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének teljesítéséhez