397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az 1. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2., a 16., a 17., a 24., a 26. és a 29. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 3. és 4. alcím és a 7-9. melléklet tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. és 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 19. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 25. alcím tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 156. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a III. Fejezet tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRA VONATKOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA

1. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

"3/A. A kormányzati szektorba nem sorolt, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése

11/A. § (1) A gazdasági társaság adósság keletkeztető ügyletének vállalásához a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be.

(2) A kérelem tartalmazza

a) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, a lehívás ütemezését,

b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását és a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és

c) működési célú ügylet esetén a felhasználás céljának összefoglalását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az önkormányzat által kitöltött, a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő, a gazdasági társaságra vonatkozó adatlapot,

b) a gazdasági társaság ügyletére vonatkozóan

ba) a Gst. 10/C. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti dokumentumokat,

bb) az 5. § (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja és h) pontja szerinti dokumentumokat,

bc) a 11. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat,

c) azon további pénzügyi és gazdasági dokumentumokat, amelyekből megállapítható a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírások teljesülése.

11/B. § (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy valamennyi melléklet benyújtásra került-e.

(2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján véleményezi, hogy a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Az Igazgatóság a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

11/C. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem és mellékleteinek a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerbe történő benyújtásukat követően megvizsgálja, hogy a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak.

(2) Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem véleményezésének lezárultát vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek.

11/D. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kormány részére előterjesztést készít, melyről a Kormány a 8. § (2) bekezdése szerint dönt."

2. § Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

1. 1. §-ában az "önkormányzat)" szövegrész helyébe az "önkormányzat), a kormányzati szektorba nem sorolt, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaság)" szöveg, a "stabilitási törvény" szövegrész helyébe a "Gst." szöveg,

2. 2. § (1) bekezdés 1. pontjában az "adóból" szövegrész helyébe az "adóból és a települési adóból" szöveg,

3. 2. § (1) bekezdés 6. pontjában a "kezességvállalással" szövegrész helyébe a "kezesség-, illetve garanciavállalással" szöveg,

4. 3. § (1) bekezdésében a "likvid hitel" szövegrész helyébe a "naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet" szöveg, a "stabilitási törvény 10. § (10)" szövegrész helyébe a "Gst. 10/B. § (3)" szöveg,

5. 3. § (2) bekezdés g) pontjában a "likvid hitelből" szövegrész helyébe a "naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügyletből" szöveg,

6. 5. § (2) bekezdésében a "benyújtani az Igazgatóságnak címezve." szövegrész helyébe a "benyújtani. A kérelem benyújtására a tárgyév november 20-áig van lehetőség. Rendkívüli esetben, az önkormányzat külön indokolásának elfogadása után a miniszterek december 5-éig engedélyezhetik kérelem benyújtását." szöveg,

7. 5. § (2a) bekezdés d) pontjában a "költségvetési évre" szövegrész helyébe a "tárgyévre" szöveg,

8. 5. § (3) bekezdésében a "stabilitási törvény 10. § (9)" szövegrész helyébe a "Gst. 10/C. § (2)" szöveg,

9. 5. § (3) bekezdés c) pontjában a "költségvetési évet" szövegrész helyébe a "tárgyévet" szöveg,

10. 5. § (3) bekezdés d) pont de) alpontjában, 11. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) és b) pontjában a "stabilitási törvény" szövegrész helyébe a "Gst." szöveg,

11. 6. § (1) bekezdés c) pontjában a "stabilitási törvény 10. § (1a)" szövegrész helyébe a "Gst. 10. § (2)" szöveg,

12. 8. § (1) bekezdésében a "támogatására" szövegrész helyébe a "támogatására, részbeni, illetve alacsonyabb ügyletértékbeli támogatására," szöveg,

13. 8. § (2) bekezdésében a "stabilitási törvény 10. § (8)" szövegrész helyébe a "Gst. 10/B. § (1)" szöveg, a "tárgyév decemberéig" szövegrész helyébe a "tárgyév december 31-éig" szöveg,

14. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a "stabilitási törvény 10. § (10) és (12) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gst. 10. § (7) bekezdésében és 10/B. § (3) bekezdésében" szöveg,

15. 9. § (1b) bekezdésében a "pontja szerinti" szövegrész helyébe a "szerinti" szöveg,

16. 9. § (2) bekezdésében a "döntéséről - annak meghozatalát követően haladéktalanul - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter értesíti" szövegrész helyébe a "döntéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter haladéktalanul értesíti" szöveg,

17. 11. § (3) bekezdésében a "stabilitási törvény 10. § (9)" szövegrész helyébe a "Gst. 10/C. § (2)" szöveg

lép.

3. § (1) Hatályát veszti az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

1. 3. § (2) bekezdés e) és h) pontjában a "várható" szövegrész,

2. 5. § (3) bekezdés i) pontjában a "megállapított" szövegrész,

3. 10. §-ában a " , továbbá adósságmegújító ügylet esetén a 6. § (2a) bekezdését" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. alcíme.

2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

4. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet I. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

"I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

[Az Áht. 1. §-ához]

1. § E rendelet alkalmazásában

1. fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglévő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,

2. felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett szakképzettség,

3. foglalkoztató: a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó költségvetési szerv, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

4. forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség - ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is - teljesítésének fedezetét képezi,

5. mozgóbér: a helyettesítésre tekintettel biztosított és a rendes munkaidőt, szolgálatteljesítési időt meghaladóan végzett munka, szolgálat teljesítéséért jogszabály alapján járó külön ellenérték,

6. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

7. projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

8. támogatott tevékenység: a támogatási szerződésben meghatározott olyan tevékenység - ideértve a kedvezményezett működését is -, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja,

9. támogatott tevékenység időtartama: támogatási szerződésben meghatározott olyan időtartam, amely során felmerülő, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak,

10. törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat - a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével -, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata.

[Az Áht. 6/A. §-ához]

1/A. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek. [Az Áht. 6/B. § (1) bekezdéséhez]

1/B. § (1) A Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más költségvetési szerv fejezetet irányító szervi jogállással bír. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150-154. §) és a beszámoláshoz (160. § és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.

(2) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni.

[Az Áht. 6/B. § (2) és (3) bekezdéséhez]

1/C. § (1) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot.

(3) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. §-t és 12. §-t, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

1/D. § A központi költségvetés

a) XLIII. fejezetébe sorolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,

b) XI. fejezetébe sorolt, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MFB Zrt."

5. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet."

6. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 8. § (4) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 8/A. § (1) bekezdéséhez]

5. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a) megnevezését magyar nyelven és idegen nyelven, továbbá rövidített nevét,

b) székhelyét, telephelyeit,

c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,

e) illetékességét, működési területét,

f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,

g) vezetőjének megbízási rendjét, és

h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.

(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

a) jogelődjének megnevezését, székhelyét,

b) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,

c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.

(3) Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.

(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is."

7. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 9. § (4) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 9/A. §-ához]

6. § A fejezetet irányító szervet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és annak vezetőjét az 1. melléklet határozza meg."

8. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gazdasági szervezet

a) a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és

b) a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért

felelős szervezeti egység."

(2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet."

(3) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, ez azonban nem eredményezhet az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosságot. Ha több szervezeti egység látja el a gazdasági szervezet feladatait, a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni."

(4) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az önkormányzati hivatalnál, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervnél az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására önálló szervezeti egység kialakítására nincs lehetőség, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv egészében kell biztosítani az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását. Az ilyen önkormányzati hivatal, illetve társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatokat."

(5) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése és a (4) bekezdés szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) (1) bekezdés szerinti feladatait

a) az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) meghatározott helyen és módon,

b) a (4) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv alkalmazásában álló, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője által kijelölt személy

látja el, kivéve ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik."

(6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti a 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá."

9. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni."

10. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeit

a) az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjére, illetve

b) az irányító szerv vagy az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv vezetőjére

kell alkalmazni, kivéve ha az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel az e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására írásban kijelölte.

Az e bekezdésben meghatározott esetben a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért az a) és b) pontban meghatározott személy felel az e bekezdésben meghatározott kivétellel."

11. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza)

"i) azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja."

(2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal. Ha a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére költségvetési támogatás nyújtható, az e bekezdés szerinti szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól is."

12. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.

(3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a társulás költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó önkormányzati hivatalt és az azt vezető jegyzőt is érteni kell."

13. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 28. § (1) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 28. §-ához]

30. § Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti rendelet, szabályzat mellékletében a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok előirányzatának felhasználási szabályait a 3. mellékletben meghatározott módon kell szabályozni. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a rendeletet, szabályzatot a fejezetet irányító szerv vezetője haladéktalanul felülvizsgálja és azt módosítja. Ha a fejezetet irányító szerv szabályzatot ad ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is."

14. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 28. § (2) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 28/A. § (1) bekezdéséhez]

31. § (1) A kincstári költségvetést

a) a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre és fejezeti kezelésű előirányzatokra a fejezetet irányító szerv,

b) az elkülönített állami pénzalapokra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira azok kezelő szerve,

c) a központi kezelésű előirányzatokra a fejezetet irányító szerv, ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár

készíti el. A Kincstár által készített kincstári költségvetéshez az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - vagy ha annak elfogadására e határidőt megelőző tízedik napig nem került sor, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslat - alapján előzetes kincstári költségvetést készít a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formában, és azt a Kincstár részére a költségvetési évet megelőző év december 20-áig megküldi. A végleges kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig kell a Kincstárnak megküldeni.

(3) Költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles -megküldeni a Kincstárnak."

15. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 28. § (3)-(5) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 28/A. § (2) és (4) bekezdéséhez]

31/A. § Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat - költségvetési szerv év közben történő alapítása, társulás, nemzetiségi önkormányzat év közben történő megalakulása, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a módosított előirányzatokat -, valamint ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.

32. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján - küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. A fejezetet irányító szerv a felülvizsgált és jóváhagyott elemi költségvetésekről a költségvetési év február 28-áig - év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig - új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(3) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 28-áig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik a társadalombiztosítás általuk kezelt pénzügyi alapja elemi költségvetését, és arról a költségvetési év február 28-áig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltatnak a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(5) A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését azok kincstári költségvetése elkészítéséért felelős szerv készíti el, és arról - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - a költségvetési év február 28-áig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül -adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.

33. § (1) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét - év közben alapított költségvetési szerv esetén annak törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését -követő harminc napon belül adatot szolgáltat Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(2) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni."

16. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/B. § Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv szeptember 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget."

17. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(2) Ha a többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az eredeti előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével használható fel az (1) bekezdésben meghatározott módon."

18. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § szerinti költségvetési bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel megemelheti.

(2) A költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai

a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,

b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,

d) a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó bevételből

növelhető.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési kiadási előirányzatait az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megemelheti. A személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére a (2) bekezdés szerinti esetekben, a (3) bekezdésben foglaltak megtartásával kerülhet sor.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételek kiemelt előirányzatain belül az egyes rovatok bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja - növelheti és csökkentheti -, ha a tervezett bevételek jogcímének változása miatt az indokolt, de a bevételi kiemelt előirányzat megváltoztatása nem szükséges."

19. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 33. § (1) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 33. §-ához]

38. § A fejezetet irányító szerv új fejezeti kezelésű előirányzatot vagy elkülönített állami pénzalap előirányzataként új előirányzatot hozhat létre, ha

a) év közben előre nem tervezett, az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó bevételhez jut, vagy

b) más fejezeti kezelésű előirányzaton, elkülönített állami pénzalap előirányzatán megtakarítás keletkezik,

és a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalap előirányzatai között a tervezett új fejezeti kezelésű előirányzattal, elkülönített állami pénzalap előirányzatával azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra.

39. § (1) Az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések és az irányító szerv (2) bekezdés szerinti rovatokon elszámolandó kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(2) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás nem irányulhat az átcsoportosított összegnek az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatokon elszámolandó felhasználására, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.

40. § A Kincstár az Áht. 33. § (6) bekezdése szerinti adatokat a 156. § (4) bekezdése szerinti egyeztetést követően, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig teszi közzé.

41. § (1) A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség, annak megadását az egyoldalú jognyilatkozatba, megállapodásba foglaltan kell megtenni, vagy a külön dokumentumban megadott előzetes hozzájárulást az egyoldalú jognyilatkozathoz, megállapodáshoz mellékletként kell csatolni.

(3) Ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

(4) A fejezetet irányító szerv Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi."

20. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai a 36. § (2) bekezdése szerinti esetekben növelhetők azzal, hogy a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti növelése az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - engedélyével hajtható végre."

21. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel

a) a miniszterelnöki biztost,

b) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására vonatkozó javaslat megtételére jogosult személyt,

c) - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a kormánybiztost és a miniszteri biztost, valamint

d) - ha a testületet létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozott testület vezetőjét."

(2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha a nemzetiségi önkormányzatnál nincs a (7) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van,

a) települési, területi nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület egyedi határozatában, az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati hivatal,

b) országos nemzetiségi önkormányzat esetében a közgyűlés egyedi határozatában, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal

alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület vagy a közgyűlés általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik."

(3) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban, vagy az elnöki tisztség betöltésének hiánya esetén a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács által határozatban felhatalmazott valamely tagja vállalhat kötelezettséget."

22. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére)

"c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, illetve a 9. § (5) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személy,

d) a 9. § (5a) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,"

(írásban jogosult.)

23. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 61. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A költségvetési főfelügyelő, felügyelő)

"e) szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a költségvetési szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít."

24. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 44. § (2) és (3) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 44. §-ához]

62. § (1) A központosított illetményszámfejtés keretében

a) a személyi juttatások számfejtése,

b) az adók és járulékok megállapítása,

c) a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentések és 31. § (2) bekezdése és 50. § (1) bekezdése szerinti bevallások elkészítése,

d) a személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások érvényesítése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségek megállapítása,

e) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

f) a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatások teljesítése,

g) a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítése

a Kincstár által biztosított, fejlesztett és működtetett számítógépes programon (a továbbiakban: illetményszámfejtő program) keresztül valósul meg.

(2) A személyi juttatások számfejtése nem terjed ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.19. pont b) alpontja szerinti adómentes reprezentációs és üzleti ajándék kiadásokra.

62/A. § (1) A foglalkoztató a központosított illetményszámfejtéssel és a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a Kincstár számára az illetményszámfejtő programon keresztül teljesíti.

(2) A foglalkoztató

a) a jogviszonyt létesítő okiratot,

b) a korábbi jogviszonyból eredő tartozásra vonatkozó igazolást,

c) a foglalkoztatott nyilatkozatát az egyéni járulék és a személyi jövedelemadó megállapításához, valamint a foglalkoztatót terhelő közterheket befolyásoló nyilatkozatokat,

d) - ha azt a foglalkoztatott átadta - az adó-adatlapot,

e) a személyi juttatásból történő letiltások, levonások dokumentumait az olyan levonások kivételével, amelyek jogosultja a foglalkoztató,

f) a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolványt, valamint

g) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratokat

papír alapon, eredeti példányban, a megküldött dokumentumok összesítő jegyzékével együtt küldi meg a Kincstárnak legkésőbb az azok beérkezését, átvételét követő harmadik munkanapig.

(3) A foglalkoztató a jogviszony létesítéséhez és azok változásaihoz kapcsolódóan a Kincstár számára bejelenti a foglalkoztatott illetményének központosított számfejtéshez szükséges kormányzati funkció és szakfeladat megnevezését és számát, a foglalkoztatott szervezeti egységének megnevezését, számát és funkcionális bontás számát, valamint a témaszámot.

(4) A foglalkoztató által megküldött letiltást, levonást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a végrehajtás foganatosítása akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót. Ha a letiltás, levonás dokumentumait közvetlenül a Kincstár kapja meg, a letiltásról, levonásról az alapokirat másolatának megküldésével a foglalkoztatót haladéktalanul értesíti és intézkedik az okiratban foglaltak alapján.

(5) A Kincstár a foglalkoztató által megküldött dokumentumokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi.

Az ellenőrzés

a) alaki szempontból különösen

aa) az előírt adatok teljes körűségének,

ab) a foglalkoztató munkáltatói jogkör gyakorlója aláírása és bélyegzőlenyomata meglétének, és

ac) a szükséges foglalkoztatotti nyilatkozat meglétének,

b) tartalmi szempontból a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó jogszabályok rendelkezései közül a központosított illetményszámfejtéshez szükséges jogszabályi előírások betartásának, a besorolási és statisztikai adatok összefüggésének vizsgálatának, különösen

ba) az elemi költségvetés összeállításához előírt, a jogviszonyt azonosító és a foglalkoztatott előmeneteli rend szerinti besorolását kifejező kulcsszám alkalmazásának és annak helyességének,

bb) a kulcsszám és FEOR-szám összefüggésének, és

bc) a bér összetevők jogszabályok által szabályozott mértékének betartásának, illetve azok összesítésének számszaki helyességének

ellenőrzésére irányul.

(6) Ha az ellenőrzés során a Kincstár hibát vagy hiányosságot észlel, arról a foglalkoztatót haladéktalanul tájékoztatja. A foglalkoztató a tárgyhavi számfejtés zárásáig köteles a hibát javítani és a hiányosságot pótolni. Ennek elmulasztása esetén a Kincstár - a hibás vagy hiányos foglalkoztatói döntés végrehajtása mellett - a foglalkoztató irányító szervét a foglalkoztatónak a hiba javítására vagy a hiányosság pótlására való kötelezése céljából megkeresi.

62/B. § (1) Az illetményszámfejtő programban - a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában - a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerint csoportos adatátadás útján rögzíti

a) a vele foglalkoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók (a továbbiakban: foglalkoztatott) alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat,

b) a számfejtéshez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait,

c) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat,

d) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató.

(2) A foglalkoztató folyamatosan, de legkésőbb a Kincstár által meghatározott időpontig jelenti a foglalkoztatottak munkából való távolmaradását a távoljelentett sorszáma, a foglalkoztatott neve, adóazonosító jele, a távolmaradás jogcímének és időtartamának, első és utolsó napjának, az utolsó munkanapon ledolgozott órák számának, a távolléti órák számának megjelölésével (a továbbiakban: távollétjelentés). A foglalkoztató a távollétjelentéshez csatolja a távolmaradást igazoló okmányokat, amelyek számát a távollétjelentés okiratán rögzíti. A távollétjelentést a foglalkoztató keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el.

(3) A tényleges munkateljesítés szerint járó személyi juttatások a tárgyhónapot követő hónapban teljesített távollétjelentés figyelembevételével utólag kerülnek elszámolásra. A munkába lépés hónapjára, továbbá betegség vagy egyéb ok miatti munkából való távollét első hónapjára a foglalkoztatottnak előlegként - a tényleges munkateljesítéstől függetlenül - a besorolás (munkaszerződés) szerinti személyi juttatást kell folyósítani. Ha a munkából való távolmaradás időtartama olyan távolmaradásra utal, amelyre jogcíme szerint nem jár személyi juttatás, a tárgyhavi vagy a következő havi besorolás (munkaszerződés) szerinti személyi juttatás összege csökkentésre kerül a munkában nem töltött időszakra számított bér összegével.

(4) Ha az elszámolásra a (3) bekezdés szerint utólag kerül sor, a munkában nem töltött időszakra kifizetett (megelőlegezett) bér összege a távollétjelentésének megfelelően kerül visszavonásra legkésőbb a munkába állást követően járó besorolás (munkaszerződés) szerinti bérből. Ha a távolmaradás időtartamának záró időpontja nem állapítható meg, az ismételt munkába állásig a bér visszatartására havonta folyamatosan sor kerül.

(5) A mozgóbér számfejtéséhez, könyvelési értesítő elkészítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató arra az időtartamra állapítja meg, amely alatt a mozgóbér alapját képező munkavégzés történt, és azt havonta egyszer a Kincstár által meghatározott időpontig megküldi a Kincstárnak.

(6) A foglalkoztató az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését - a helyi önkormányzat és a társulás esetében technikai adószámon - a Kincstár útján teljesíti. A központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó szerv, szervezet, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és a térségi fejlesztési tanács az állami adóhatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét a Kincstár által rendelkezésére bocsátott adatok alapján önmaga teljesíti.

(7) Jogalap nélküli kifizetés esetén a végrehajtható fizetési felszólítás alapján történő levonásról - ha a jogalap nélküli kifizetés más módon nem térült meg - a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti. A foglalkoztató a részére közvetlenül megtérített jogalap nélküli kifizetésről haladéktalanul írásban értesíti a Kincstárt.

62/C. § (1) A jogszabályban meghatározott bérfizetési napon kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, a társadalombiztosítási pénzbeli ellátások összegét, az apákat megillető távolléti díjat és az azokat terhelő levonásokat, letiltásokat a Kincstár - a foglalkoztató által a 62/B. § (1)-(5) bekezdése alapján szolgáltatott adatok alapulvételével - állapítja meg.

(2) Az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton kívüli személyi juttatások adatait az illetményszámfejtő programban - a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában - a foglalkoztató rögzíti és állapítja meg az ahhoz kapcsolódóan kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, valamint az azokat terhelő levonásokat, letiltásokat.

(3) A foglalkoztató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő számfejtésre

a) jogszabályban előírt esetben,

b) a foglalkoztatott érdekeinek biztosítása céljából,

c) a korábbi számfejtés módosítása miatt, vagy

d) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak számfejtése céljából

kerülhet sor.

62/D. § (1) A Kincstár a személyi juttatások kifizetése teljesítéséhez

a) az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elszámoláshoz szükséges adattartalmú rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőt és levonási összesítőt,

b) foglalkoztatottankénti fizetési jegyzéket és

c) az átutaláshoz szükséges adatállományt

készít, amelyet legkésőbb a jogszabályban meghatározott bérfizetési napot megelőző legalább harmadik munkanapig elektronikus úton megküld a foglalkoztatónak és - a helyi önkormányzat és a társulás esetében -az irányító szervnek.

(2) A foglalkoztató

a) a kifizetés előtt megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti dokumentumokon szereplő adatok jogszerűségét,

b) átutalja a kifizetendő személyi juttatásokat, a levonásokat és a letiltásokat,

c) intézkedik a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak kifizetéséről, és

d) a fizetési jegyzék egy példányát átadja a foglalkoztatottnak, kivéve, ha a foglalkoztatott annak elektronikus úton történő közlését kéri.

(3) Ha a foglalkoztató a (2) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során hibát, eltérést tapasztal, vagy a foglalkoztatott a fizetési jegyzék adatai alapján a számfejtés helyességét vitatja, arról a foglalkoztató haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kincstárt. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig kivizsgálja a foglalkoztató által jelzett hibát, eltérést, indokolt esetben javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a foglalkoztató, - a helyi önkormányzat és a társulás esetében - az irányító szerv oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó - a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített - csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető pénzforgalmi intézménynek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.

(5) A helyi önkormányzat és a társulás esetében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott levonást, letiltást - a (4) bekezdéstől eltérően - a Kincstár a nettó finanszírozás keretében megállapított forgótőke terhére teljesíti.

(6) A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból az illetményszámfejtő programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat terhelő és az azokkal összefüggésben felmerült közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó foglalkoztató fizetési számlájának megterhelésével, a helyi önkormányzat és a társulás a nettó finanszírozás keretében teljesíti.

62/E. § (1) A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 16. napjáig megküld a foglalkoztatónak.

(2) Ha az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés alapján a foglalkoztató megállapítja, hogy a könyvelési értesítő hibás adatot tartalmaz, a Kincstár a foglalkoztató tájékoztatása alapján, annak megalapozottsága esetén helyesbítő könyvelési értesítőt készít és küld meg a foglalkoztató részére. A foglalkoztató által jelzett hiba, eltérés kivizsgálására és javítására, valamint az esetleges hiányosságok pótolására a 62/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adóbevallás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítéséből eredő felelősség azt terheli, akinek a tevékenységében az azt kiváltó ok felmerült.

62/F. § A Kincstár ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhely jogszabályban meghatározott feladatait. E feladatok tekintetében a Kincstár jogszabályban meghatározott hatósági hatáskört gyakorol a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó foglalkoztatók vonatkozásában.

62/G. § (1) A Kincstár a jogviszony megszüntetésére, illetve megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján

a) végelszámolást készít,

b) kiállítja a jogszabályban előírt igazolásokat,

c) kiadja az álláskeresési járadék igénybevételéhez szükséges igazolást és adatlapot,

d) bejegyzi az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványba a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj időtartamát, valamint jövedelemigazolást állít ki az egészségbiztosítási ellátás megállapításához,

e) igazolja a levont járulékok alapját és összegét, és

f) kiállítja az adó-adatlapot.

(2) A Kincstár a foglalkoztató bejelentésétől számított három munkanapon belül a foglalkoztatón keresztül gondoskodik az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti okiratoknak a foglalkoztatott részére történő eljuttatásáról.

62/H. § (1) A foglalkoztató az éves adóelszámoláshoz szükséges foglalkoztatotti nyilatkozatokat, igazolásokat papír alapon, eredeti példányban küldi meg a Kincstárnak.

(2) A Kincstár a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében

a) elkészíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétel napján jogviszonyban álló foglalkoztatottak jövedelemigazolását,

b) megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját az adókedvezmények figyelembevételével, és

c) gondoskodik az adókülönbözet levonásáról, visszatérítéséről.

(3) A Kincstár által elkészített jövedelemigazolást, járulékigazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján elkészített elszámolást a foglalkoztató átadja a foglalkoztatottnak. A jövedelemigazolást, járulékigazolást a helyi önkormányzat és a társulás esetében a Kincstár írja alá.

62/I. § (1) A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztató jogszabályban meghatározott statisztikai és a központosított illetményszámfejtést érintő egyéb adatszolgáltatásait a Kincstár teljesíti. Az adatszolgáltatásokat a Kincstár elektronikus úton a foglalkoztatónak is megküldi.

(2) A Kincstár a központi statisztikai információs rendszerben szereplő foglalkoztató vonatkozásában a tárgyhavi számfejtés adataival megfelelően aktualizált adatbázisból - személyes adatot nem tartalmazó - statisztikai létszám-és bérgazdálkodási információs rendszert működtet és abból jogszabályban meghatározott rendszerességgel a foglalkoztató és annak irányító szerve, esetenként az államháztartásért felelős miniszter részére adatszolgáltatást teljesít."

25. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet VI. Fejezete helyébe a következő VI. Fejezet lép:

"VI. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

[Az Áht. 48. § (1) bekezdéséhez]

66. § (1) A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján és az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. Az előirányzat kezelő szerve a pályázati kiírás közzétételét megelőzően a Kincstár részére megküldi a pályázati kiírás tervezetét.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza

1. a pályázat címét és célját,

2. a támogató megnevezését,

3. a pályázat benyújtására jogosult és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,

4. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,

5. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,

6. a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,

7. szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,

8. több részletben történő folyósítás lehetőségét,

9. a maximális támogatási intenzitás mértékét,

10. a szükséges saját forrás mértékét,

11. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,

12. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,

13. a támogatási döntés elleni jogorvoslatra, kifogás benyújtásának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,

14. a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,

15. a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,

16. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,

17. arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,

18. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.

(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. E rendelkezéstől a támogató, ha a pályázat céljára tekintettel indokolt, kivételesen eltérhet, a pályázat benyújtásának határidejét ez esetben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen aránytalanul rövid és biztosítsa a pályázatról való értesülés lehetőségét és a pályázat megfelelő elkészítéséhez objektíven szükséges időt.

(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak.

(5) A támogató a pályázati kiírás közzététele és a pályázat benyújtásának határideje között köteles biztosítani a pályázók ésszerű időn belüli tájékoztatását.

67. § (1) A pályázati kiírás módosítására kizárólag

a) jogszabály olyan módosítása, amely a támogatási jogviszonyra közvetlenül kihat, vagy

b) egyéb igazolható okból

van lehetőség. A pályázó, ha a pályázatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a pályázati kiírás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a pályázatot a módosított pályázati kiírásnak megfelelően nyújtotta be. Ha a pályázati kiírás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázat nem értékelhető, hiánypótlást kell elrendelni.

(2) A rendelkezésre álló költségvetési kiadási előirányzat kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget a támogató kizárhatja. A támogató a kizárásról a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A kizárás nem érinti a kizárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat.

68. § Ha a pályázati kiírás nem zárja ki, a pályázat benyújtására a támogató által biztosított elektronikus úton is lehetőség van.

69. § (1) A benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell

a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),

b) a pályázó - külföldi pályázó esetén magyarországi - adóazonosító számát,

c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,

d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,

e) - ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik, a működési célú költségvetési támogatások kivételével - a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,

f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül

ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, és

hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét,

i) - ha az meghatározásra került - a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, és

j) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.

(2) A pályázat befogadását a pályázati kiírás a 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.

70. § (1) A pályázat befogadásáról a támogató legfeljebb a pályázat benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát a pályázó rendelkezésére vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a pályázatot. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás okát és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(2) A pályázat befogadása során vizsgálni kell, hogy

a) a pályázat a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra,

b) az igényelt költségvetési támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető mértéket, és a támogatási arány nem haladja meg a pályázati kiírásban meghatározott maximális támogatási intenzitást, és

c) a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(3) Ha a pályázó a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, és a hibák, hiányosságok olyan jellegűek, hogy azok a hiánypótlás során pótolhatók, a támogató megfelelő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. A pályázat kijavítására egy alkalommal van lehetőség. Ha a pályázó a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül az (1) bekezdésében meghatározott módon elutasítható.

[Az Áht. 48. § (2) bekezdéséhez]

71. § (1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben meg kell határozni az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban előkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató dönt.

(2) A kedvezményezettekről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. A támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista nem minősül kötelezettségvállalásnak.

(3) E §-t nem kell alkalmazni a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott, mérlegelést nem igénylő támogatási döntésekre.

72. § (1) A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a költségvetési támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a költségvetési támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatások szabályokkal összhangban kerül sor.

(2) A pályázat csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a pályázat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas, vagy az a rendelkezésre álló szabad előirányzatra tekintettel csak ekként lenne támogatható.

73. § (1) Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.

(2) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik -az e rendeletben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

(3) A támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra a 68-72. § és a 74. § pályázatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell azzal, hogy a pályázat alatt a támogatási kérelmet, a pályázó alatt a támogatási igény benyújtóját kell érteni.

74. § (1) A támogató a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül írásban tájékoztatja a pályázat benyújtóját a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, a pályázatban megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére megállapított megfelelő - legfeljebb harminc napos - határidőre utalást és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.

(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a támogató a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítását vagy más egyéb feltétel teljesítését írta elő, a támogatási szerződés hatálya e feltétel teljesítésével áll be.

(4) A támogató a támogatási döntés Áht. alapján közérdekből nyilvános adatait a támogatási döntést követő hét napon belül továbbítja a Kincstárnak. A támogató a Kincstárt hét napon belül értesíti, ha

a) a Kincstár részére továbbított adatokban változás történik,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, vagy

c) a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt.

[Az Áht. 48/A. § (1) bekezdéséhez]

75. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának, támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy

a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valósak és hitelesek, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) a saját forrás rendelkezésre áll,

d) megfelel az Áht. 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,

e) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) - a biztosítékmentesség kivételével - a támogató által előírt biztosítékokat rendelkezésre bocsátja legkésőbb a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig,

g) a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

h) ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

(3) Az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy - ha a pályázati kiírás lehetővé teszi - legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja

a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját és

b) a létesítő okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton

a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve társulási tanács elnöke nyilatkozatát,

b) költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben - a pályázati kiírás szerint - a kedvezményezett nyilatkozatát vagy a saját forrás rendelkezésre állásának a számlavezető intézmény igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal való igazolását

kell érteni.

(5) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.

(6) Költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, közalapítvány, illetve az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol - nem kell csatolni a (2) és (3) bekezdés szerinti olyan nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(7) Külföldi kedvezményezett esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.

(8) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.

(9) A támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.

76. § (1) A támogatási szerződésben meg kell határozni az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

a) a támogatott tevékenység meghatározását,

b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,

c) a támogatott tevékenység időtartamát és a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét,

d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, részletekben történő folyósítás esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,

e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben -, és határidejét,

f) a beszámolással - ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is -, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, - a biztosítékmentesség kivételével - a visszafizetés biztosítékait,

h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

j) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és k) a támogatási szerződés felmondásának, illetve az attól történő elállás esetköreit.

(2) A támogatási szerződésben - az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével -szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és - saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén - a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.

77. § (1) Ha

a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy

c) a felek a támogatási szerződést közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik vagy támogatási szerződést valamelyik fél felmondja vagy attól eláll,

a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 71. § (2) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. [Az Áht. 48/B. §-ához]

78. § (1) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatban a támogató megbízása alapján a támogató 70. §-ban meghatározott feladatait, a 75. § szerinti nyilatkozatok meglétének, a 81. §-ban és a 82. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzését, a 93. § (1) bekezdése szerinti részbeszámoló, beszámoló pénzügyi felülvizsgálatát, a 94. §-ban és 97-99. §-ban meghatározott feladatokat - a döntés-előkészítés, a támogatási szerződés módosításának, felmondásának vagy az attól való elállás kivételével - a Kincstár látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben

a) a támogatási igényt, részbeszámolót, beszámolót és az e Fejezetben, a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerződésben meghatározott más nyilatkozatot, dokumentumot a helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat a Kincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be,

b) a 97. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a kedvezményezett - a költségvetési évben lemondással és a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolás csatolásával együtt, a költségvetési támogatás folyósítását követő évben kizárólag a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolással - a Kincstár útján teljesíti a támogató felé.

[Az Áht. 49. §-ához]

79. § (1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.

(2) A fejezetet irányító szerv a lebonyolítás céljából a lebonyolító szerv Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlájára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.

(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szervnek.

(4) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.

(5) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

80. § Az Áht. 49. §-a szerinti közreműködő szervezet az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében jár el. A közreműködő szervezet képviseleti joga jogszabályon alapul, a képviselet terjedelmét a fejezetet irányító szerv és a közreműködő szervezet között megkötött megállapodásban kell meghatározni.

[Az Áht. 50. §-ához]

81. § Nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a) nem felel meg az Áht. 50. §-ában meghatározott követelményeknek,

b) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,

c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

d) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem a 75. § (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozik, vagy

e) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

82. § (1) Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

a) az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjában vagy 16. § (4a) bekezdésében, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,

c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,

d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy

e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

(2) Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti keresőtevékenység folytatása céljából összevont engedélyezési eljárás keretében kiadott összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(4) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául a következő dokumentumok szolgálnak:

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében

aa) a munkaügyi hatóság és

ab) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató esetén a bányahatóság

által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, továbbá

b) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében az állami adóhatóság által az Art. alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, és

c) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság által az Ebktv. alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó

irat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott dokumentumok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául

a) a rendőrség esetében a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtási szervezet esetében a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

b) a honvédelmi szervezetek esetében a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal által kiállított igazolás szolgál.

83. § Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokkal összhangban nyújtott önerő támogatást.

[Az Áht. 50/A. §-ához]

84. § (1) A támogató az Áht. 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől

a) a beszámoló elfogadását követően,

b) költségvetési szerv, egyházi jogi személy, szociális szövetkezet kedvezményezett részére,

c) - ha a költségvetési támogatás teljes egészében a helyi önkormányzat kötelező feladatát, önként vállalt helyi közfeladatát vagy a nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi feladatát érinti, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyon a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat törzsvagyonná válik - helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett részére,

d) - ha a költségvetési támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot, vagy ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, a ráeső költségvetési támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot - bármely kedvezményezett részére,

e) - ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik - a működési célú vagy kutatásra, fejlesztésre vagy innovációra irányuló költségvetési támogatásban részesülő bármely kedvezményezett részére

folyósított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.

(2) Biztosíték lehet

a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy

b) bármely olyan eszköz - így különösen zálogjog kikötése, garancia, kezesség, óvadék -, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

85. § (1) Ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, biztosíték legfeljebb a költségvetési támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető. A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték kivételével a megvalósítást követő időszakra (a továbbiakban: fenntartási időszak)

a) a húszmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatás esetében biztosítékot nem kell nyújtani,

b) az ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatások esetében a kifizetett költségvetési támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell biztosítékot nyújtani,

c) annak a kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződésben a fenntartási időszakra a pályázatban vállalt indikátorokat a támogatási szerződésben meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv a projekttel kapcsolatban szabálytalanságot nem állapított meg, a költségvetési támogatás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtania.

(2) Zálogjog biztosítékként történő alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés akkor fogadható el, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a költségvetési támogatás összegére.

(3) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állnia.

(4) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a költségvetési támogatás folyósításának feltétele.

(5) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

[Az Áht. 51. § (1) bekezdéséhez]

86. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló vagy - ha e rendelet szerint előírásra került -a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás Áht. 51. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra nem kell alkalmazni.

(2) A beszámoló, részbeszámoló hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

87. § (1) A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is folyósítható (a továbbiakban: támogatási előleg). A támogatási előleg, ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik,

a) működési célú költségvetési támogatás esetén legfeljebb a költségvetési támogatás 100%-a lehet,

b) fejlesztési célú költségvetési támogatás esetén nem haladhatja meg a költségvetési támogatás

ba) 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,

bb) 50%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, ha a kedvezményezett belföldi természetes személy, mikro-, kis-és középvállalkozás vagy civil szervezet,

bc) 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot, ha a támogatott tevékenység kutatási, fejlesztési vagy innovációs fejlesztésre irányul.

(2) A 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségterv szerint részletekben kell folyósítani azt a támogatási előleget, amely az ötmillió forintot meghaladja. E rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az olyan költségvetési támogatásokra, amelyek esetén a támogatott tevékenység időtartama a hatvan napot nem haladja meg,

b) a kincstári körbe tartozó kedvezményezettek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, valamint a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósított költségvetési támogatásokra,

c) a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra.

(3) A támogatási előleget vagy annak első részletét a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül kell folyósítani.

(4) Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-h) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettnek legfeljebb a keletkező fizetendő adó mértékéig támogatási előleget nyújthat.

(5) A Szolidaritási programok keretében nyújtott költségvetési támogatások esetén támogatási előleg részletekben - de legfeljebb három részletben - nyújtható. A támogatási előleg első részletének legmagasabb mértéke a költségvetési támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két további részlet legmagasabb mértéke a költségvetési támogatás összegének 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó része csak a korábban kifizetett támogatási előleggel való elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére a 15 millió forint alatti költségvetési támogatás teljes összege támogatási előlegként nyújtható.

(6) A Belügyi alapok keretében nyújtott költségvetési támogatások esetén a támogatási előleg nem haladhatja a költségvetési támogatás 40%-át. A költségvetési támogatást teljesítésarányosan kell kifizetni, a költségvetési támogatás kifizetésének a támogatási előleggel való elszámolás hiánya nem akadálya.

88. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása

a) a kedvezményezett fizetési számlájára,

b) az Áht. 51. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén

ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

c) kamattámogatás vagy kezességi díjtámogatás pénzügyi intézmény által történő megelőlegezése esetén a költségvetési támogatást megelőlegező pénzügyi intézmény részére

történő kifizetéssel lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja.

(3) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását, ha azt a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra akkor kell alkalmazni, ha a 140-142. § és a 144. § eltérően nem rendelkezik.

89. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a támogatási döntés 74. § (4) bekezdése szerinti adatait.

(2) Ha a Kincstár észleli, vagy valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti az érintett támogatókat.

[Az Áht. 51. § (2) és (3) bekezdéséhez]

90. § (1) A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adó- és vámhatóság a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kedvezményezettenként és adónemenként - ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban - utalja át az állami adó- és vámhatóságnak. A visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

(2) Ha az Áht. 51. § (3) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak - legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző ötödik napig - úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő öt napon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét.

(3) A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokon a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be.

(4) A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett - a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt - kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ha a Kincstár által kiküldött tájékoztatás a kedvezményezett címének megváltozása vagy bármely más okból nem kézbesíthető, a Kincstár erről tájékoztatja a támogatót.

(6) Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, amelyet a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése tartalmaz.

91. § A költségvetési támogatást, ha annak jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, a részbeszámoló, beszámoló elfogadásától számított negyvenöt, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül ki kell fizetni.

[Az Áht. 53. §-ához]

92. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről a támogatási szerződésben rögzített határidőig készíti el az Áht. 53. §-a szerinti beszámolót. A támogatási szerződés az egyes finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló benyújtását írhatja elő.

(2) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az éves költségvetési beszámolóban a költségvetési évben nyújtott valamennyi költségvetési támogatásnak az éves költségvetési beszámoló által érintett időszakban felhasznált részéről a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlap szerinti tartalommal kell beszámolni. Az ilyen tartalmú beszámolás nem érinti a kedvezményezett támogatási szerződésben előírt, e § szerinti beszámolási kötelezettségét. Az éves költségvetési beszámoló Kincstár általi felülvizsgálatára az Áht. 59-60/B. §-át kell alkalmazni.

93. § (1) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló alapján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló támogatási szerződésben meghatározott tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és - saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén - a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról.

(2) A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban. A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz a részbeszámoló, beszámoló által érintett időszakra vonatkozóan elszámolandó számlákról, számviteli bizonylatról, ha a támogatási szerződés előírja, összesítőt kell készíteni.

(3) A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a százezer forint értékhatárt meghaladó számlák másolatát, továbbá jogszabály vagy a támogatási szerződés erre vonatkozó rendelkezése szerint a százezer forint értékhatárt meg nem haladó számlák és-haa támogatási szerződés előírja - számviteli bizonylatok másolatát, vagy a támogató által a támogatási szerződésben meghatározott, a gazdasági eseményt igazoló egyéb dokumentumok hiteles másolatát. Hiteles másolatként a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által aláírt másolat fogadható el.

(4) A költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a költség forintban vagy más pénznemben keletkezett, vagy a költségvetési támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy a szállító mely pénznemben kéri. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani.

(5) A támogatási szerződés előírhatja a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz benyújtandó okiratok záradékolását.

94. § (1) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.

(2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására. Hiánypótlásra, ha jogszabály, pályázati kiírás, vagy támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, legfeljebb egy alkalommal van lehetőség.

(3) Ha a részbeszámolási kötelezettség teljesítésére a (2) bekezdés szerinti határidő leteltéig nem vagy nem megfelelően kerül sor, a költségvetési támogatás fennmaradó része nem folyósítható mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

[Az Áht. 53/A. §-ához]

95. § (1) A támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

(2) A támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására és a támogatási szerződésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítására, kivéve ha a többlet költségvetési támogatás biztosítása

a) a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozására tekintettel indokolt,

b) a Kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze,

c) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatásra vonatkozó támogatási szerződés módosítás miatt kerül sor, vagy

d) előre nem látható és a kedvezményezettnek fel nem róható okból szükséges és

a többlettámogatás biztosításához szükséges fedezet rendelkezésre áll.

(3) Nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a) a támogatott tevékenység megvalósításának időpontja a támogatási szerződésben meghatározott határidőhöz képest előre láthatóan a három hónapos késedelmet nem haladja meg,

b) a támogatási szerződésben meghatározott bármely indikátor értékének várható teljesülése eléri a célérték legalább 90%-át,

c) a műszaki, szakmai tartalom megváltozása olyan jellegű, amely során a kedvezményezett által nyilatkozatban vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a támogatott tevékenység eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás megvalósul.

(4) A támogatott tevékenység megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelel és ahhoz az támogató előzetesen hozzájárul. Nem kell a támogató hozzájárulása, ha a kedvezményezett személyében beálló változás jogszabályon alapul.

96. § A támogató a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított hat hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor,

c) a 81. §-ban meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a 75. § (2) és (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a kedvezményezett a 94. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét,

h) a biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik, vagy

i) a kedvezményezett a támogatott tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik.

97. § (1) Ha a 96. § a), c), d), f), h) vagy i) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban vagy a költségvetési támogatás egyéb - a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített - feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak.

(2) Ha a támogató az (1) bekezdés szerinti bejelentés útján vagy egyébként tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bekövetkezéséről, a tudomásszerzést követően a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, a 98. § (5) bekezdése szerinti részleges visszafizetés elrendelésére vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(4) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét és nem ütközik az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokba.

98. § (1) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamat mértéke

a) forintban meghatározott pénztartozás esetén a jegybanki alapkamat kétszerese,

b) külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén a külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese.

(2) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve - külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén - külföldi kamat.

(3) Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a költségvetési támogatás folyósítására részletekben került sor, a jogosulatlan igénybevétel kezdő időpontja a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet fizetési számlán történő jóváírásának napja azzal, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírásának napjától kezdődően visszafelé kell elvégezni. A késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(5) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges - a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű - visszafizetését. Ebben az esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni.

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

99. § (1) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő harminc nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzat-átcsoportosítást kell érteni.

(5) A helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. A nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében, ha a visszafizetési kötelezettség a folyósítás évében keletkezik, a visszafizetési kötelezettséget az annak során történt elszámolással egyidejűleg kell teljesíteni.

(6) A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt. Ilyen előirányzat hiányában, illetve ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára kell teljesíteni.

[Az Áht. 54. §-ához]

100. § (1) A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználását jogszabályban, a pályázati kiírásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor.

[Az Áht. 56/A. §-ához]

101. § A támogató a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

102. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon - ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül - támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe - részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé -, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén - e jogviszony fennállásának idejére - a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

102/A. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve ha a kedvezményezett az előzetesen felszámított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult.

(2) Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználása során a fizetendő adójából rá áthárított vagy az általa megállapított adót levonta vagy a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.

102/B. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatásfelhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

102/C. § (1) A nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)-(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

102/D. § (1) Az államháztartáson kívüli kedvezményezettnek pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett - kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele, illetve közreműködő szervezet kijelölése esetén - a kezelő szervnél, lebonyolító szervnél, illetve közreműködő szervnél, ennek hiányában a támogatónál kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik.

(2) Nem nyújtható be kifogás az olyan döntés, intézkedés ellen, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye vagy amely a támogatás igénylőjére, illetve a kedvezményezettre vonatkozó jogot, kötelezettséget közvetlenül nem állapít meg.

(3) A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül, ennek hiányában az arról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül, de legkésőbb az annak bekövetkezésétől számított harminc napon belül, írásban van lehetőség. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) A kifogás tartalmazza

a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét,

b) a kifogással érintett pályázat vagy támogatói okirat, támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását,

d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és

e) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kifogást tevő aláírását.

(5) Érdemi vizsgálat nélkül a fejezetet irányító szerv - az elutasítás indokainak megjelölésével - elutasítja a kifogást, ha

a) azt határidőn túl terjesztették elő,

b) azt nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) az a korábbival azonos tartalmú,

d) a kifogás nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott adatokat,

e) azt a korábbi kifogás tárgyában hozott döntéssel szemben nyújtották be,

f) a kifogás benyújtásának nincs helye,

g) a kifogás kizárólag olyan jogsértés ellen irányul, mely a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható.

(6) Ha érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, a kifogást a fejezetet irányító szerv annak kézhezvételétől számított harminc napon belül érdemben elbírálja. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját. A kifogás elbírálásában - a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével - nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

(7) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről - elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével - a kifogást benyújtóját írásban értesíti.

(8) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének vagy más jogorvoslat igénybevételének nincs helye."

26. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet VII. Fejezete helyébe a következő VII. Fejezet lép:

"VII. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

[Az Áht. 57. § (1) és (2) bekezdéséhez]

103. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához igényelhető, feladatmutatók szerint járó támogatásra (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) való jogosultság feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter - a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján - tájékoztatót tesz közzé.

(2) A helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat a támogatás folyósításához szükséges, tájékoztatóban meghatározott adatokat a tájékoztatóban meghatározott határnapig közli a Kincstárral.

104. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki.

(2) Az értesítő alapján a helyi önkormányzat az értesítőben meghatározott határnapig a 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatását módosítja, ha

a) az elfogadott központi költségvetésről szóló törvényben a támogatások igénybevételi szabályai eltérnek a 103. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatóban közölt feltételektől, vagy

b) a helyi önkormányzat számára megállapított támogatás a felelősségi körén kívül eső ok miatt különbözik az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján járó támogatástól.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését az adatszolgáltatás módosításával egyidejűleg bizonyítani szükséges.

105. § A 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást és annak 104. § (2) bekezdése szerinti módosítását papír alapon és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által - az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján - működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni.

105/A. § A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához igényelhető, a 103. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, nem feladatmutató alapján járó támogatások esetén az igénylés a központi költségvetésről szóló törvényben előírtak szerint, a lemondás a 78. § (2) bekezdés b) pontja és a 97. §, a visszafizetés a 99. § (5) bekezdése, a kamatok megállapítása a 98. § szerint történik.

[Az Áht. 57. § (3) bekezdéséhez]

106. § (1) Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is.

(2) A felülvizsgálat során hozott jegyzőkönyv, illetve ha az ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzésre is sor kerül, a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza

a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

b) a helyi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként,

c) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat,

d) a b) és c) pontban foglaltak közötti eltérés indokait,

e) az ellenőrök nevét, aláírását és

f) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására, a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását.

(3) A támogatás igénylése és módosítása keretében végzett hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje két hónap, amely szükség esetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

[Az Áht. 57. § (5) bekezdéséhez]

107. § A helyi önkormányzat a számára megállapított támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb két alkalommal a 105. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti, a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint. Ha a módosítás az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódik, a hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

[Az Áht. 58. §-ához]

108. § A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata.

[Az Áht. 59. §-ához]

109. § (1) Az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-éig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint az első évre vonatkozóan a felülvizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit.

(2) A felülvizsgálatot a költségvetési évet követő év december 31-éig kell megkezdeni.

(3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is.

(4) Felülvizsgálatot nem végezhet az a személy, aki

a) az ügy elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) kizárásra vonatkozó szabályai alapján nem járhat el,

b) az adott felülvizsgálatot megelőző három naptári évben, illetve a felülvizsgálattal érintett időszakban az ellenőrzött szerv polgármestere, jegyzője, képviselő testületének tagja, közgyűlésének tagja, az önkormányzati hivatal vezető megbízással rendelkező közszolgálati tisztviselője, közszolgálati tisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója volt, vagy az ellenőrzött szervnél egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt,

c) az ellenőrzött szervnél a felülvizsgálat megkezdését megelőző három naptári évben, illetve a felülvizsgálattal érintett időszakban rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, vagy a felülvizsgálattal érintett támogatási igény elkészítésében részt vett,

d) az ellenőrzött szervnél bármilyen munkavégzésre irányuló tevékenységet végez, vagy a felülvizsgált időszakban ilyen tevékenységet végzett,

e) az ellenőrzött szerv vezetőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

f) vagyonnyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget vagy azt megtagadta.

(5) A felülvizsgálat keretében végzett hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje két hónap, amely szükség esetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú döntés meghozatalára a fellebbezés kézhezvételét követően hatvan nap áll rendelkezésre.

(6) A Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatok tapasztalatait és számszaki összegzéseit május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszék elnökének.

[Az Áht. 60. §-ához]

110. § (1) Ha a felülvizsgálat keretében végezett hatósági ellenőrzés során a Kincstár jogosulatlan igénybevételt nem állapít meg, a hatósági ellenőrzést a Ket. 93. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített jegyzőkönyv felvételével és a helyi önkormányzatnak történő átadásával vagy megküldésével zárja le. Az egyszerűsített jegyzőkönyvre a 106. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

(2) A felülvizsgálat keretében végzett hatósági ellenőrzés során megállapított jogosulatlan igénybevétel esetén az Áht. 60. §-a szerinti határozat tartalmazza

a) a rendelkező részben

aa) jogcímenként a helyi önkormányzatot megillető és az általa visszafizetendő támogatások összegét,

ab) a fizetendő ügyleti kamat összegét, késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ac) az aa) és ab) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét,

b) az indoklásban

ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket,

bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait,

bc) a helyi önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és

bd) az ügyleti kamat, késedelmi kamat fizetésének jogalapját, az a) pont ab) alpontja szerinti kamatok alapját.

[Az Áht. 60/A. § (2) bekezdéséhez]

111. § A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során

a) a b)-d) pontban meghatározott kivétellel a támogatások egyenlegét,

b) a pénzbeli szociális ellátások kiegészítése összegének egyenlegét,

c) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása összegének egyenlegét,

d) a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összegének egyenlegét és

e) a költségvetési támogatások és a vis maior támogatások összegét jogcímenként

kell figyelembe venni.

112. § (1) A helyi önkormányzat ügyleti kamatot fizet a jogosulatlanul igénybe vett támogatás teljes összege után, ha az igénybe vett támogatás legalább 3%-kal meghaladja a jogszerűen igénybe vehető támogatás mértékét. Az ügyleti kamat mértéke, ha

a) a helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott első időpontig lemond a támogatás jogosulatlanul igénybe vett részéről, a jegybanki alapkamat 50%-a,

b) a helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott második időpontig lemond a támogatás jogosulatlanul igénybe vett részéről, a jegybanki alapkamat,

c) a visszafizetési kötelezettség az éves költségvetési beszámolóban való elszámolás során keletkezik, illetve azt a Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.

(2) A helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat-, illetve intézmény átadásához kapcsolódó lemondást kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni.

(4) A helyi önkormányzat a 111. § a) és b) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamatot fizet

a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejének leteltét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és

b) az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék által megállapított visszafizetési kötelezettség összege után.

(5) A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja az államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a helyi önkormányzat állapítja meg. Ha a Kincstár a megállapított késedelmi kamat összegét vitatja, a helyi önkormányzatot határozatban kötelezi késedelmi kamatkülönbözet megfizetésére.

(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát,

b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát

kell érteni.

113. § (1) A helyi önkormányzat

a) a támogatás folyósításának évében történő módosításából származó fizetési kötelezettségét

aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetében az annak során történt elszámolással,

ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel,

b) az elszámolás, felülvizsgálata vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét a fizetési kötelezettségnek a költségvetési támogatás igénylésének évét követő évére eső részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és

c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti.

(2) A támogatások Áht. 58. §-a szerinti elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatást a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig utalja át.

(3) A támogatások Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálata során a helyi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár Áht. 60. §-a szerinti határozatának jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül utalja át.

(4) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át.

114. § Az Áht. 60/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár akkor nyújtja be, ha a helyi önkormányzat

a) a támogatások igénylés évében történő módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidő leteltét,

b) az Áht. 58. §-a szerinti

ba) elszámolásban megállapított fizetési kötelezettségét a 113. § (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét, vagy

bb) felülvizsgálat keretében megállapított fizetési kötelezettségét a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül nem teljesítette.

[Az Áht. 60/A. § (3) és (4) bekezdéséhez]

115. § (1) Az Áht. 60/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem

a) az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség esetén április 30-áig,

b) lemondás esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszafizetése esetén a 99. § (2) bekezdése szerinti határidőig,

c) az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, terjeszthető elő.

(2) Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket az utolsó részlet visszafizetés napjáig terheli késedelmi kamat."

27. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"[Az Áht. 68/A. §-ához]

115/A. § A Kincstár a kincstári ellenőrzést az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. A Kincstár az éves ellenőrzési tervet a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek.

115/B. § (1) A Kincstár elnöke a kincstári ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőrzést lefolytató ellenőröket (a továbbiakban: kincstári ellenőr).

(2) Kincstári ellenőrzést okleveles közgazdász végzettséggel és okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. Kincstári ellenőrzést vizsgálatvezetőként az e bekezdésnek megfelelő végzettséggel rendelkező olyan személy végezhet, aki ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben szerzett, legalább kétéves munkaviszonnyal, köztisztviselői, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonnyal, bírói, igazságügyi, ügyészi vagy hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(3) Nem végezhet kincstári ellenőrzést az, aki

a) az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot a 109. § (4) bekezdése szerint nem végezhet, vagy

b) a kincstári ellenőrzést megelőző két évben az ellenőrzött szerv tekintetében felülvizsgálatot végzett.

(4) A kincstári ellenőr a (3) bekezdés szerinti körülményt az (1) bekezdés szerinti kijelölést vagy a (3) bekezdés szerinti körülmény felmerülését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Kincstár elnökének. Az összeférhetetlenségről a Kincstár elnöke az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 8 napon belül határoz. A döntés meghozataláig a kincstári ellenőrt az összeférhetetlenséggel érintett kincstári ellenőrzéssel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

(5) A vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőröket a kincstári ellenőrzés lefolytatásához szükséges megbízólevéllel kell ellátni.

115/C. § (1) A kincstári ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen, a kincstári ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy ha kapcsolattartó kijelölésre került, a kapcsolattartónak. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról és a kincstári ellenőrzés várható időtartamáról.

115/D. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottja köteles

a) a kincstári ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, ennek keretében

aa) a Kincstár által megjelölt határidőn belül az ellenőrzött szerv nevében nyilatkozattételre jogosult kapcsolattartót kijelölni,

ab) a Kincstár által írásban kért adatszolgáltatásokat, dokumentumokat iratjegyzék kíséretében határidőre átadni vagy megküldeni,

ac) a kincstári ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani,

b) a kincstári ellenőrökkel együttműködni és velük folyamatosan kapcsolatot tartani,

c) a kincstári ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről felhívásra nyilatkozni (teljességi nyilatkozat), és

d) a kincstári ellenőrzés javaslatai alapján a végrehajtásért felelős személyeket kijelölni és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőre végrehajtani, továbbá arról a vizsgálatvezetőt írásban tájékoztatni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult

a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat és megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) a kincstári ellenőrzésnek az ellenőrzött szervre vonatkozó javaslatait és az ezek alapjául szolgáló megállapításokat megismerni.

(3) A (2) bekezdés a) pontját az ellenőrzött szerv kapcsolattartója és alkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

115/E. § Az eljárási bírság kiszabása tekintetében a kincstári ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési, adatszolgáltatási vagy a kincstári ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegésének minősül, ha az ellenőrzött szerv az Áht. 64. §-ában vagy 66. § (2) bekezdésében vagy a 115/D. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

115/F. § (1) A Kincstár a kincstári ellenőrzésről jelentést (a továbbiakban: ellenőrzési jelentés) készít.

(2) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza

a) az ellenőrzött szerv megnevezését és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervnél hivatalban lévő, az ellenőrzött területekért felelős vezetők nevét, beosztását,

b) a kincstári ellenőrzést végző vizsgálatvezető és kincstári ellenőrök nevét,

c) a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, a kincstári ellenőrzés tárgyát és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakot,

d) a kincstári ellenőrzés során alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,

e) az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat, ennek keretében a kincstári ellenőrzés során a 115/D. § (1) bekezdés d) pontja szerinti javaslatokat, megtett intézkedéseket vagy azok elmulasztásának okát,

f) az ellenőrzési jelentés elkészítésének dátumát és a Kincstár elnökének aláírását.

(3) Az ellenőrzési jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell adni, továbbá javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása és a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.

(4) A Kincstár az ellenőrzési jelentés tervezetének az ellenőrzött szervre vonatkozó megállapításait és a javaslatokat tartalmazó kivonatát egyeztetés céljából megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan az ellenőrzési jelentéstervezet javaslatot tartalmaz.

(5) Ha az egyeztetéssel érintett ellenőrzött szerv vagy az, akire az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezete megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz, az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokat vagy javaslatokat vitatja, az azokkal kapcsolatos észrevételeit az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata tervezetének kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kincstárnak írásban nyújthatja be. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket vagy mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek az észrevételben foglaltakat alátámasztják. Ha az e bekezdésben meghatározott határidőben az ellenőrzött szerv részéről nem érkezik az ellenőrzési jelentésre észrevétel, azt akként kell tekintetni, hogy az ellenőrzött szerv az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokkal és javaslatokkal egyetért.

(6) Az észrevétel elfogadása esetén a Kincstár az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét az elfogadott észrevételnek megfelelően módosítja, és erről vagy az észrevétel elutasításáról az ellenőrzött szervet tájékoztatja.

(7) A Kincstár a lezárt ellenőrzési jelentést a kincstári ellenőrzés befejezésétől számított három munkanapon belül megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek."

28. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv likviditási terve a költségvetési szerv várható bevételeinek - ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is - alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. A költségvetési szerv a likviditási tervet a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónap ötödik napját megelőző utolsó munkanapig megküldi a Kincstárnak és a fejezetet irányító szervnek."

29. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 78. § (4) és (5) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 78. § (4) bekezdéséhez]

122/A. § (1) A Kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti

a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény,

c) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok - a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett - finanszírozási igény, és

d) a fővárosi önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és

e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének

fedezetét.

(2) A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében - december 20-át követően - a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi

a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,

b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait,

d) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlékot, gyermekgondozási támogatást és anyasági támogatást, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatást és vakok személyi járadékát, valamint az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet szerinti keresetkiegészítést,

e) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait,

f) a helyi önkormányzatokat a tárgyévet követő évben a nettó finanszírozás keretében megillető támogatások összegének 4%-át, amelyből levonásra kerül a tárgyév december 20-án fennálló lemondás miatti visszafizetési kötelezettség, forgótőke-visszapótlás és jogszabály alapján érvényesített egyéb levonási kötelezettség.

123. § (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak a 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét.

(3) A 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja.

(6) A 122/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. A 122/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.

(7) A 122/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti.

(8) A 122/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik."

30. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 124/A. §-sal egészül ki:

"124/A. § (1) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(2) A letéti számlán lebonyolított letéti pénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza

a) a letét keletkezésének időpontját,

b) a letét megnevezését, jogcímét, célját és összegét,

c) a kedvezményezett nevét, címét, és

d) a letét elrendelt kiutalásának időpontját vagy határidejét, a tényleges kiutalás időpontját.

(3) Letéti számla nyitását

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére az államháztartásért felelős miniszter,

b) az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén az irányító szerv, más esetben az államháztartásért felelős miniszter

engedélyezi.

(4) A letéti számla megnyitása akkor engedélyezhető, ha jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését vagy a költségvetési szerv intézményi ellátottai tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése válik szükségessé.

(5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv letéti számla vezetésére külön engedély nélkül jogosult.

(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti letéti számla kizárólag a Kincstárban vezethető."

31. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 139. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Egészségbiztosítási Alap részére a központi költségvetés XLII. fejezetén belül a kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

a) január-november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

b) december hónapban legfeljebb az éves előirányzat havi időarányos összegével és az Egészségbiztosítási Alap nullszaldós pénzforgalmi egyenlegéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után történik. Ha az Egészségbiztosítási Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Egészségbiztosítási Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely az e bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

(1b) A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap részére a központi költségvetés XX. fejezetén belül a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából, továbbá a központi költségvetés XLII. fejezetén belül a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít."

32. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 145. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet:

a) a helyi önkormányzat rövid lejáratú lekötött betétei elkülönítésére szolgáló alszámla,

b) a helyi adók és a települési adó befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, a távhőszolgáltatásról más hőellátásra áttérő által felhasznált hőmennyiség és annak előállítása során a pozitív előjelű széndioxid kibocsátási különbözet után fizetendő díj befizetésére beszedési alszámla, a magánfőző által előállított magánfőzött párlat utáni jövedéki adó befizetésére beszedési alszámla,

c) a helyi önkormányzatot megillető, a b) pontba, valamint a (4) bekezdés a)-c) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla,

d) a helyi önkormányzat döntése vagy jogszabály rendelkezése alapján egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla.

(4) A helyi önkormányzat

a) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát,

b) a gépjárműadó befizetésére szolgáló gépjárműadó fizetési számlát,

c) más által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások - kizárólag a helyi önkormányzatot megillető köztartozások kivételével - befizetésére idegen bevételek elszámolására szolgáló fizetési számlát,

d) letéti számlát,

e) devizaszámlát és

f) a közfoglalkoztatási programokhoz nyújtott költségvetési támogatás elkülönítésére szolgáló alszámlát

nyithat és tarthat fenn."

33. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája megnyitásáról, megszüntetéséről - a költségvetési szerv alapítása, megszüntetése esetén az alapítás, megszüntetés időpontja szerinti határnappal - a költségvetési szerv, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 9. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szerv gondoskodik."

34. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 156. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstári költségvetési jelentés költségvetési szervenként, központi kezelésű előirányzatonként, fejezeti kezelésű előirányzatonként, illetve az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzataiként készül a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok alapján, az egységes rovatrend szerinti bontásban."

35. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"157. § A költségvetési év zárását követően

a) az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve éves költségvetési beszámolót és zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, és

b) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót

készít."

36. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A költségvetési szerv alkalmazásban álló személyek besorolásán és illetményének összetételén alapuló, egységes kódot használó kulcsszámrendszert az államháztartásért felelős miniszter a Kincstár honlapján közzéteszi."

37. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás

a) az erre a célra rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazásával, kérelemre, vagy

b) ha az jogszabálysértő bejegyzés törlésére, hibás bejegyzés javítására, elmulasztott bejegyzés pótlására vagy a (2) vagy a (4)-(6) bekezdés szerinti bejegyzésre irányul, hivatalból

indul."

38. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"167/C. § (1) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését az alapítói jogokat gyakorló szerv a létesítő okirat csatolásával, a bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését az alapítói jogokat gyakorló szerv a megszüntető okirat csatolásával, a törlési kérelem,

c) létesítő okiratát nem érintő, a 167/A. §-ban meghatározott adatának módosítását - az alapítói jogokat gyakorló szerv egyidejű értesítésével - a törzskönyvi jogi személy a változás-bejelentési kérelem,

d) létesítő okiratát érintő módosítást az alapítói jogokat gyakorló szerv az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat, valamint az egységes szerkezetű alapító okirat csatolásával, a változás-bejelentési kérelem benyújtásával kérheti.

(2) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését - nemzetiségi önkormányzat esetében megszüntető okiratának csatolásával - törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat vagy a módosuló adat megváltozásáról szóló határozata csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kérheti.

(3) A társulás

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését társulási megállapodás, és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodás és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) a társulási megállapodást érintő módosítást a megállapodás módosításának, és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kérheti.

(4) A térségi fejlesztési tanács

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzata csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kérheti.

(5) A kérelmet az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított nyolc napon belül kell a Kincstárnak benyújtani. A törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított költségvetési szerv esetében a törvény vagy kormányrendelet kihirdetésével egyidejűleg kell a kérelmet a Kincstárnak benyújtani, kivéve ha a kérelem változásbejelentésre irányul és a változás a költségvetési szerv alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet módosítását nem eredményezi.

(6) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapító szervének megszűnése esetén az alapító szerv jogutódját, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevőjét terheli a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzésével kapcsolatos intézkedések megtételének kötelezettsége."

39. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel, illetve az adatmódosítással egyidejűleg a törzskönyvi jogi személy nyilvántartására és azonosítására szolgáló, hat számjegyből álló, annak hatodik számjegyén ellenőrző számmal ellátott egyedi PIR számot és statisztikai számjelet képez, amely tekintetében annak összeállításáról és változásáról a Központi Statisztikai Hivatal részére elektronikus úton adatot szolgáltat."

40. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 107. § (1) bekezdéséhez]" alcíme a következő 168. §-sal egészül ki:

"168. § A 6. mellékletben megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni."

41. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 108. § (2) bekezdéséhez]" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"[Az Áht. 108. §-ához]

169. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatok kivételével - a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács időközi költségvetési jelentést készít. Az időközi költségvetési jelentés az államháztartási számviteli kormányrendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési jelentést, valamint a költségvetési folyamatok nyomon követéséhez szükséges egyes kiegészítő információkat tartalmaz.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve időközi költségvetési jelentése a kincstári költségvetési jelentésen alapul. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kezelő szerv a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben a kincstári költségvetési jelentést kiegészíti a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek adataival, és a 156. § (4) bekezdése szerinti esetleges egyeztetések, javítások lefolytatását követően, a Kincstár általi közzétételt követő tizenöt munkanapon belül - a december hónapra készített időközi költségvetési jelentés esetén a költségvetési évet követő év február 5-éig - lezárja azt. A lezárt időközi költségvetési jelentéseket a Kincstár hét munkanapon belül felülvizsgálja és szükség esetén annak javítását, kiegészítését rendeli el.

(3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint - az irányító szerv jóváhagyásával az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv - az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe tölti fel.

(4) Az Igazgatóság a (3) bekezdés szerint feltöltött időközi költségvetési jelentést a feltöltést követő hét munkanapon belül ellenőrzi és szükség esetén - legfeljebb hét munkanapos határidővel - annak javítását, kiegészítését rendeli el. A határidőben nem teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatás határidőben be nem nyújtott adatszolgáltatásnak minősül. A megfelelően javított, kiegészített adatszolgáltatást az Igazgatóság a feltöltést, javítás, kiegészítés elrendelés esetén, a javítás, kiegészítés feltöltését követő három munkanapon belül elfogadja, vagy a nem megfelelő tartalommal teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatást elutasítja. Az Igazgatóság által elfogadott adatszolgáltatást a Kincstár az adatszolgáltatás befogadását követő öt munkanapon belül jóváhagyja.

170. § (1) Az eszközök és források alakulására vonatkozóan

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv,

b) központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve,

c) a tulajdonosi joggyakorló szervezet a rábízott állami vagyonra és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokra,

d) a Kincstár az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra,

e) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás és térségi fejlesztési tanács időközi mérlegjelentést készít.

(2) Az időközi mérlegjelentést - a (3)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

(3) Az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített időközi mérlegjelentést az állami adóhatóság adatszolgáltatását követő öt munkanapon belül kell elkészíteni és a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni. A negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést az állami adóhatóságnak a követelések értékvesztésének összegéről negyedévente elkészített adatszolgáltatását megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani és a költségvetési évet követő év március 20-áig a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek az első negyedévre vonatkozó időközi mérlegjelentése nem tartalmazza a 138. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti állami adóhatósági adatszolgáltatást és a végleges nyitó adatokat. Ezt a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

(5) Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást töltenek ki a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(6) A Kincstár az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó időközi mérlegjelentést az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év március 20-áig, az éves elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 31-éig, a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év augusztus 30-áig tölti fel az általa működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

(7) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az időközi mérlegjelentést a rábízott állami vagyonra és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan a tárgynegyedévet követő negyvenöt napon belül, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő hatvan napon belül, az éves elszámolásra vonatkozóan az éves költségvetési beszámoló benyújtásának, illetve a költségvetési zárszámadás munkálatainak határidejével megegyezően a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe tölti fel.

(8) Az irányító szerv a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltöltött időközi mérlegjelentéseket a (2)-(7) bekezdésben meghatározott határidőt követő öt napon belül felülvizsgálja és jóváhagyja, szükség esetén elrendeli azok javítását, kiegészítését.

(9) A feltöltött, szükség esetén az irányító szerv, fejezetet irányító szerv által jóváhagyott időközi mérlegjelentéseket a Kincstár nyolc munkanapon belül felülvizsgálja, szükség esetén - legfeljebb hét munkanapos határidővel - annak javítását, kiegészítését rendeli el. A határidőben nem teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatás határidőben be nem nyújtott adatszolgáltatásnak minősül. A megfelelően javított, kiegészített adatszolgáltatást a Kincstár a feltöltést, javítás, kiegészítés elrendelés esetén, a javítás, kiegészítés feltöltését követő három munkanapon belül elfogadja, vagy a nem megfelelő tartalommal teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatást elutasítja.

(10) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó szervezetek időközi mérlegjelentésére a (9) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy Kincstáron az esetén az Igazgatóságot kell érteni. Az Igazgatóság által elfogadott adatszolgáltatást a Kincstár az adatszolgáltatás elfogadását követő öt munkanapon belül jóváhagyja.

171. § (1) Az Áht. 108. § (3) bekezdése szerinti bírság mértéke - elmulasztott adatszolgáltatásonként -legalább ötvenezer, legfeljebb kétmillió forint. A bírság összegének megállapításakor - e §-ban foglaltak figyelembevételével - a Kincstár a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli.

(2) Ha az adatszolgáltatási késedelem a harminc napot nem haladja meg, a bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított összeg fele.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság az adatszolgáltatási késedelem harmincadik napját követően, majd ezt követően minden újabb eltelt harminc napot követően ismételten kiszabásra kerül azzal, hogy a késedelem hatvanadik napjától ismételten kiszabott bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított összeg kétszerese.

(4) A bírság kötelezettje a bírság mérséklése vagy részletekben történő megfizetése tekintetében a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül kérelmet terjeszthet elő."

42. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 181/A. §-sal és 181/B. §-sal egészül ki:

"181/A. § (1) Az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 62-62/I. §-t az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.

(2) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és intézményei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem a központosított illetményszámfejtésre a saját illetményszámfejtő programját 2015. szeptember 30-áig használhatja.

(3) A Kincstár külön adatszolgáltatással adja át a számfejtési körébe tartozó intézmények jogelődi, illetve jogutódi kapcsolatára vonatkozó adatokat abban az esetben, ha az érintett költségvetési szerv más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra, irányító szerve megváltozik vagy két költségvetési szerv között szervezeti egység átadására kerül sor. Az adóhatóság a Kincstár adatszolgáltatása alapján jegyzi be nyilvántartásába a jogelődi, illetve jogutódi kapcsolatra vonatkozó adatokat.

181/B. § Az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 122. § (1) bekezdése szerinti likviditási tervet első alkalommal a 2015. február 5-ét megelőző utolsó munkanapig kell megküldeni."

43. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet,

2. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet,

3. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet,

4. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet,

5. 5. melléklete helyébe az 5. melléklet,

6. 6. melléklete helyébe a 6. melléklet

lép.

44. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 4. § (1) bekezdésében az "Áht." szövegrész helyébe az "államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)" szöveg,

2. az "[Az Áht. 10. § (1)-(4) bekezdéséhez]" alcímének címében az "(1)-(4)" szövegrész helyébe az "(1)-(4b)" szöveg,

3. 11. § (1) bekezdés c) pontjában az "által foglalkoztatott" szövegrész helyébe az "alkalmazásában álló" szöveg, az "alkalmazottaknak" szövegrész helyébe a "személynek" szöveg,

4. 11. § (2) bekezdésében az "(1)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg,

5. 14. § (1) bekezdés e) pontjában a "szervnél foglalkoztatottakkal" szövegrész helyébe a "szerv alkalmazásában álló személyekkel" szöveg,

6. 16. § (1) bekezdés c) pontjában a "foglalkoztatási" szövegrész helyébe az "alkalmazási" szöveg,

7. 23. § (1) bekezdésében az "önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése" szövegrész helyébe az "által önállóan benyújtott előterjesztés" szöveg,

8. 24. § (1) bekezdésében a "költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai" szöveg,

9. 24. § (1) bekezdés b) pontjában az "önkormányzat kiadásait" szövegrész helyébe az "önkormányzat költségvetési kiadásait" szöveg,

10. 24. § (2) bekezdésében a "bevételi és kiadási előirányzatai" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai" szöveg,

11. az "[Az Áht. 24. § (3) bekezdéséhez]" alcímének címében a "(3)" szövegrész helyébe a "(2) és (3)" szöveg,

12. 34. § (1) bekezdésében az "előirányzatain" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzatain" szöveg,

13. 34. § (2) bekezdés b) pontjában az "előirányzatainak" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzatainak" szöveg,

14. 34/A. §-ában a "bevételi előirányzatok" szövegrészek helyébe a "költségvetési bevételi előirányzatok" szöveg, a "bevételi előirányzatainak" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételi előirányzatainak" szöveg,

15. 35. § (6) bekezdésében a "bevételi" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételi előirányzat" szöveg, a "kiadási előirányzat" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzat" szöveg,

16. 35. § (9) bekezdésében a "bevételi előirányzatait" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételi előirányzatait" szöveg,

17. 35. § (10) bekezdésében az "(1), és az (5)-(9) bekezdésben foglaltaktól" szövegrész helyébe az "(1) és (5)-(9) bekezdéstől" szöveg,

18. 37. § (2) bekezdésében az "eredeti előirányzat" szövegrész helyébe az "eredeti költségvetési kiadási előirányzat" szöveg,

19. 43. § (1) bekezdésében a "kiemelt előirányzatai" szövegrész helyébe az "esetén a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai" szöveg,

20. 43. § (2) bekezdésében a "költségvetése kiemelt előirányzatai" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai" szöveg,

21. 43. § (4) bekezdésében az "előirányzata" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzata" szöveg, az "előirányzatai" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzatai" szöveg,

22. 43. § (5) bekezdésében a "kiemelt előirányzatok" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai" szöveg,

23. 43/A. § (3) bekezdésében a "27. §-a" szövegrész helyébe a "6/C. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés b) vagy c) pontja" szöveg,

24. 48. § (2) bekezdés a) pontjában a "K1. Személyi juttatások, és K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovatain megtervezett előirányzatok felhasználása során, ide nem értve a K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások rovat előirányzata terhére" szövegrész helyébe a "K1. Személyi juttatások és K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok felhasználása során, ide nem értve a K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások rovat költségvetési kiadási előirányzata terhére" szöveg,

25. 49. § a) pontjában az "előirányzatai" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzatai" szöveg,

26. 50. § (2) bekezdésében a "foglalkoztatottnak" szövegrész helyébe az "alkalmazottnak" szöveg, az "előirányzatok" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadási előirányzatok" szöveg,

27. 50. § (2) bekezdés c) pontjában a "megrendelő nem foglalkoztat" szövegrész helyébe a "szerződést kötő nem alkalmaz" szöveg,

28. 51. § (1) bekezdésében a "rovatai" szövegrész helyébe a "rovatai költségvetési kiadási előirányzatai" szöveg,

29. 53. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy" szövegrész helyébe az "a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy" szöveg,

30. 55. § (2) bekezdés g) pontjában a "27. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "6/C. § (2) bekezdés b) pontja" szöveg,

31. 56. § (1) bekezdésében a "gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és" szövegrész helyébe a "haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal" szöveg,

32. 56. § (5) bekezdésében a "felvenni, és a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatait a kifizetés összegével csökkenteni" szövegrész helyébe a "venni" szöveg,

33. 59. § (5) bekezdés a) pontjában a "bevételek beszedését" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételek beszedését" szöveg, a "bevételeket" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételeket" szöveg,

34. 59. § (5) bekezdés b) pontjában a "kiadásokat" szövegrész helyébe a "költségvetési kiadásokat" szöveg,

35. 59. § (5) bekezdés c) pontjában a "bevételek" szövegrész helyébe a "finanszírozási bevételek" szöveg,

36. 61. § (4) bekezdés d) pontjában a "véleményezi." szövegrész helyébe a "véleményezi, és" szöveg,

37. 116. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a "foglalkoztatottja" szövegrész helyébe az "alkalmazottja" szöveg,

38. az "[Az Áht. 81. § (1)-(4) bekezdéséhez]" alcímének címében a "81. § (1)-(4) bekezdéséhez" szövegrész helyébe a "81. §-ához" szöveg,

39. 127. § a) pontjában a "79. §" szövegrész helyébe a "90. §" szöveg,

40. 128. § (2) bekezdésében a "(3)-(6)" szövegrész helyébe a "(3) és (4)" szöveg,

41. 131. § (1) bekezdésében a "27-éig" szövegrész helyébe a "20-áig" szöveg,

42. 134. §-ában a "Kutatási és Technológiai" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és" szöveg,

43. 139. § (2) bekezdésében a "melyeket" szövegrész helyébe az "amelyet" szöveg,

44. 139. § (4) bekezdésében az "(1)-(3) bekezdésben foglaltaktól" szövegrész helyébe az "(1) és (2) bekezdéstől" szöveg, a "vagy külön" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

45. 140. § (6) bekezdésében "101. §" szövegrész helyébe a "104. § (1) és" szöveg,

46. 140. § (3), (5) bekezdésében és (6) bekezdés b) pontjában és 144. §-ában a "6." szövegrész helyébe a "4." szöveg,

47. 140. § (7) bekezdés a) pontjában a "101. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "107. §" szöveg,

48. 140. § (7) bekezdés b) pontjában az "a 102. § (1) bekezdése alapján" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

49. 140. § (7) bekezdés c) és d) pontjában az "a 102. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó," szövegrész helyébe az "az Áht. 60/A. § (3) bekezdése alapján" szöveg,

50. 140. § (8) bekezdésében az "57/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "60/A. §-a" szöveg,

51. 140. § (9) bekezdésében a "101. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "107. §" szöveg,

52. 144/A. § (2) bekezdésében a "d)" szövegrész helyébe a "c)" szöveg,

53. 145. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, (5) bekezdés e) pontjában, (6) bekezdésében a "g) és h) pontja" szövegrész helyébe a "b) és c) pontja" szöveg, a "c)-e) pontja" szövegrész helyébe az "a)-c) pontja" szöveg,

54. 145. § (7) bekezdésében a "g) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg,

55. 145. § (8) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe az "a) pontja" szöveg, a "d) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg,

56. 145. § (9) bekezdésében az "e) pontja" szövegrész helyébe a "c) pontja" szöveg,

57. 145. § (10) és (11) bekezdésében a "d) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg,

58. 146. § (2) bekezdés a) pontjában a "d)-f), j) és k) pontja" szövegrész helyébe az "a) és d) pontja" szöveg,

59. 147. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés, valamint a 145. § (3) bekezdés d), e), j) és k) pontja" szövegrész helyébe a "145. § (3) bekezdés a) és d) pontja" szöveg,

60. 147. § (4) bekezdés c) pontjában a "120. § rendelkezései szerint" szövegrész helyébe a "124/A. § szerinti" szöveg,

61. 148. § (3) bekezdés f) pontjában az "a foglalkoztatottak" szövegrész helyébe az "az alkalmazottak" szöveg,

62. 148. § (3) bekezdés i) pontjában az "a foglalkoztatottaknak" szövegrész helyébe az "az alkalmazottaknak" szöveg,

63. 150. § (1) bekezdés a) pontjában a "bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel" szöveg,

64. 150. § (1) bekezdés d) pontjában a "bevételeket" szövegrész helyébe a "költségvetési bevételeket" szöveg,

65. 150. § (1) bekezdés g) pontjában a "maradványát" szövegrész helyébe a "maradványt" szöveg,

66. az "[Az Áht. 88. §-ához]" alcímének címében az "88." szövegrész helyébe a "87." szöveg,

67. 156. § (4) bekezdésében a "(4)" szövegrész helyébe a "(2)" szöveg,

68. az "[Az Áht. 104-105. §-ához]" alcímének címében a "104-105." szövegrész helyébe a "104-105/B." szöveg,

69. 167/A. § (3) bekezdés 8. pontjában a "szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyok" szövegrész helyébe a "szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonyának" szöveg,

70. 167/A. § (4) bekezdés 14. pontjában a "(3) bekezdés d)" szövegrész helyébe a "(2) bekezdése és (4) bekezdés f)" szöveg,

71. 167/E. § (1) bekezdésében a "167/C. § és 167/D. §-ban" szövegrész helyébe a "167/C. §-ban" szöveg,

72. 167/E. § (1) bekezdés 1. pontjában a "8. § (7) bekezdése" szövegrész helyébe a "8/A. § (3) bekezdése" szöveg,

73. 167/E. § (2) bekezdés a) pontjában a "8. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "8/A. § (2) bekezdése" szöveg, a "módosító alapító okirat" szövegrész helyébe a "módosító okirat" szöveg,

74. 167/E. § (4) bekezdésében a "167/C. § (1) bekezdésében és a 167/D. §-ban" szövegrész helyébe a "167/C. § (1)-(4) bekezdésében" szöveg,

75. 167/M. § (1) bekezdésében az "a 7." szövegrész helyébe az "az 5." szöveg,

76. 182. §-ában a "8. melléklet 23-29. pontja" szövegrész helyébe a "6. mellékletbe foglalt táblázat 16-22. pontja" szöveg

lép.

45. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 12. § (2) bekezdésében az "Az (1a) bekezdés szerinti esetben a pénzügyi-számviteli szervezeti egység vezetőjének, a 11. § (4a) bekezdése szerinti esetben a kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie." szövegrész,

2. 13. § (1) bekezdés c) pontjában a " , valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok" szövegrész,

3. 13. § (1) bekezdés e) pontjában az "engedélyezett létszámát," szövegrész,

4. 14. § (5) bekezdésében az "az Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy" szövegrész,

5. 16. § (1) bekezdés b) pontjában a "(3) bekezdése" szövegrész,

6. 56. § (6) bekezdésében az " , törléséről, valamint a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatai módosításáról" szövegrész,

7. 59. § (3) bekezdés e) pontjában az "és megnevezését" szövegrészek,

8. 60. § (2) bekezdésében az "(a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész,

9. 61. § (4) bekezdés c) pontjában az "és" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 7. § (2) bekezdése,

2. 8. §-a,

3. 9. § (9) bekezdése,

4. 10. §-a,

5. 11. § (4a) bekezdése,

6. az "[Az Áht. 14. § (5) bekezdéséhez]" alcíme,

7. az "[Az Áht. 17. §-ához]" alcíme,

8. az "[Az Áht. 18. § (4) bekezdéséhez]" alcíme,

9. 24. § (3) és (4) bekezdése,

10. 34. § (2b) bekezdése,

11. az "[Az Áht. 33. § (2) bekezdéséhez]" alcímének címe,

12. az "[Az Áht. 33. § (3)-(8) bekezdéséhez]" alcímének címe,

13. 59. § (6) bekezdése,

14. az "[Az Áht. 79. § (4b) bekezdéséhez]" alcíme,

15. 128. § (5)-(9) bekezdése,

16. az "[Az Áht. 81. § (5) bekezdéséhez]" alcímének címe,

17. 139. § (3) bekezdése,

18. 147. § (2) bekezdése,

19. 159. §-a,

20. 167/D. §-a,

21. 167/F. §-a,

22. 167/H. §-a,

23. 173. § (2) és (3) bekezdése,

24. 176. § (2)-(5) és (8) bekezdése,

25. 177. §-a,

26. 180. §-a,

27. 181. §-a,

28. 7. melléklete,

29. 8. melléklete.

3. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

46. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Éves költségvetési beszámoló készül)

"e) az Áht. 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzatokról és az azt kezelő tulajdonosi joggyakorló szervezet mérlegében kimutatható vagyonról, továbbá az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság rábízott vagyoni körébe tartozó vagyonról és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokról azok egészére, és"

47. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 26. alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:

"56/A. § (1) A 2014. évben a központi kezelésű előirányzatok, társadalombiztosítás pénzügyi alapja és az elkülönített állami pénzalapok esetén a közhatalmi bevételekkel kapcsolatban az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a tárgyévben keletkezett túlfizetések az érintett rovaton követelésként és annak teljesítéseként bevételként elszámolhatók. A korábban elszámolt közhatalmi bevételek - ideértve a 2014. január 1-je előtt keletkezett közhatalmi bevételeket is - bármely időpontban az adózó részére történő visszatérítését vagy más közhatalmi bevételre történő átvezetését az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján az elszámolt közhatalmi bevétel csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.

(2) A 2014. és 2015. évben a 40. § (2)-(4) bekezdésétől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alapnál

a) kifizetett és jogalap nélkül felvett ellátások követeléseire befolyt bevételeket a legmagasabb összegű befolyt költségvetési bevétel jogcímének megfelelő rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni,

b) a véglegesen visszaérkezett ellátásokat a legmagasabb összegű költségvetési kiadás és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkenéseként kell elszámolni."

48. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 44. § (5) bekezdésében az "az Ávr. 62/E. § (2) és (3) bekezdése szerint" szövegrész helyébe az "az Ávr. 62/E. § (2) bekezdése szerint" szöveg lép.

49. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet

1. 5. melléklete a 7. melléklet szerint,

2. 15. melléklete a 8. melléklet szerint,

3. 16. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

4. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

50. § Nem lép hatályba az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet

1. 1. melléklet 5. és 7. pontja,

2. 7. melléklet 3., 4. és 17. pontja,

3. 9. melléklet 34. pontja.

II. FEJEZET

A MAGYARORSZÁG 2015. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MEGALAPOZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN SZÜKSÉGES TOVÁBBI KORMÁNYRENDELET MÓDOSÍTÁSOK

5. A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosítása

51. § A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

1. 1. §-ában a "támogatás)" szövegrész helyébe a "támogatás) az 5. § (1) bekezdés szerint az illetékes jegyzőhöz benyújtott kérelem alapján" szöveg,

2. 2. § a) pontjában a "járadékában, normatív lakásfenntartási támogatásban" szövegrész helyébe a "járadékában" szöveg, az "ellátására jogosult," szövegrész helyébe az "ellátására" szöveg,

3. 6. § (3) bekezdésében az "az igényléssel" szövegrész helyébe az "a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez történő, költségvetési törvény szerinti támogatási kérelem benyújtásával" szöveg,

4. 6. § (10) bekezdésében az "államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "államháztartásról szóló törvény" szöveg,

5. Mellékletében az "ellátásában, 4. normatív lakásfenntartási támogatásban, vagy 5." szövegrész helyébe az "ellátásában 4." szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 6. § (2), (4) és (5) bekezdése.

6. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

53. § Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A települési önkormányzatot a tárgyévet követő évi előirányzata terhére előleg illeti meg az (1) bekezdés szerinti ellátások tárgyév december havi kifizetése után járó térítés szerinti összegben, amelyet a Kincstár - tárgyév december 20-át követően - a települési önkormányzat részére külön igénylés nélkül a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegez. A megelőlegezett összeget a Kincstár a tárgyévet követő évi előirányzat terhére a tárgyévet követő év második munkanapján visszapótolja a Kincstári Egységes Számlára. Az előleg felhasználásáról az önkormányzat a tárgyévet követő évi első igénylés keretében értesíti az Igazgatóságot."

7. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

54. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3/A. § (2) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

8. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

55. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2/C. § (2) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyében az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény i) pontja" szöveg lép.

9. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

56. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

10. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

57. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/A. §-ában az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

11. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

58. § A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

12. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

59. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet

1. 4/A. § (1) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában" szöveg,

2. 4/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)-h) pontjában" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § h) és i) pontjában" szöveg,

3. 4/A. § (2) bekezdés c) és e) pontjában, 4/A. § (2a) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § f)-i) pontjában" szöveg,

4. 6. § (1) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § i) pontja" szöveg,

5. 6. § (2) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)-i) pontjaiban" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § i) pontjában" szöveg

lép.

13. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

60. § Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

14. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

61. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyében az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

15. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

62. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

1. 8. § (1) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg,

2. 8. § (1a) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés g)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § h) és i) pontja" szöveg

lép.

16. A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet

63. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 3/A. §

(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a helyi önkormányzat

a) a 4. § (1) bekezdése szerinti határidőig

aa) a támogatási előlegről lemondott vagy

ab) a pályázatot nem nyújtotta be vagy

b) a pályázat

ba) a 4. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatot követően a kincstár által nem került továbbításra a miniszter részére vagy

bb) az elbírálásra jogosult szerv által elutasításra került,

a támogatási előleg nem folyósítható, a már folyósításra került támogatási előleget pedig a 4. § (1) bekezdése szerinti határidőt követő 7 napon belül, vagy a 4. § (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 7 napon belül vissza kell fizetni. A kincstár e tényről az a) pont szerinti esetben a 4. § (1) bekezdése szerinti határidőtől számított 8 napon belül, a b) pont ba) alpontja szerinti esetben a pályázat felülvizsgálatát követő 8 napon belül értesíti a minisztert."

64. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pályázatban meg kell határozni a védekezés vagy a helyreállítás kezdő és várható befejezési határidejét. A kincstár a helyi önkormányzat pályázatát szabályszerűségi szempontból megvizsgálja és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. A helyi önkormányzatnak a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 7 napon belül - elektronikusan az ebr42 rendszerben és papír alapon is - gondoskodnia kell a kincstár és a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé. Ha a helyi önkormányzat a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár nem továbbítja a pályázatot a miniszternek és erről - a pályázat benyújtójával egyidejűleg - 7 napon belül értesíti azt. A kincstár a pályázatokat papír alapon két másolati példányban, részletes - különös tekintettel a (3) bekezdés h)-j) pontjában megjelölt dokumentumok alapján kialakított - véleményének egyidejű csatolásával, 14 napon belül küldi meg a miniszter részére."

65. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le."

66. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) A helyi önkormányzat a 2/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási előleggel a pályázat benyújtásával, a 2/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási előleggel a támogatás első teljesítésarányos lehívásával számol el.

(2) A kincstár az elszámolás benyújtására vonatkozó határidő lejártát megelőző 30 napon belül írásban felszólítja a Támogatottat az elszámolás határidőben történő benyújtására. A határidőben benyújtott és tartalmilag hiányos elszámolás hiányosságainak pótlására a kincstár az elszámolás benyújtását vagy helyreállítás esetében a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését követő 10 napon belül - határidő kitűzésével - írásban hívja fel a Támogatottat.

(3) Az elszámolás elmulasztása esetén a kincstár a támogatás visszafizetéséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatósági ellenőrzés keretében dönt. Az elszámolás benyújtására meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Az elszámolás részbeni vagy teljes elfogadásáról, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a kincstár dönt és az elszámolás hiánytalan benyújtását - a 8/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését - követő 21 napon belül a Ket. szerinti döntésében tájékoztatja a Támogatottat. A visszafizetésre kötelezésről a kincstár tájékoztatja a minisztert. Ha a támogatás felhasználása jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű, a Támogatott a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Ávr. 98. §- a szerinti kamatokkal növelt mértékben fizeti vissza.

(4) A kincstár (3) bekezdése szerinti döntése tartalmazza

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

b) a Támogatott nevét és székhelyét,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) a miniszter által megállapított, illetve folyósított támogatás összegét,

db) a kincstár által szabályszerűnek tartott támogatás összegét, a helyi önkormányzat által a támogatásból visszafizetendő összeget,

dc) az Ávr. 98. § szerinti kamatok mértékét és napi összegét,

dd) a db) és dc) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét, a kötelezettség teljesítéséhez megjelölt fizetési számlák számát és a fizetési kedvezményre való lehetőséget,

de) az eljárás illeték, illetve költségigényét,

df) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,

e) az indokolásban

ea) a visszafizetési kötelezettség megállapításának részletes indokát,

eb) a d) pont dc) alpontja szerinti kamat, a d) pont df) alpontja szerinti jogorvoslati szabályok, valamint a kincstár hatáskörének és a határozat meghozatalának jogszabályi alapját.

(5) A kincstár a másodfokú döntését a fellebbezés kézhezvételét követő 21 napon belül hozza meg. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát.

(6) A Támogatott részletfizetési kedvezményt legfeljebb hat hónapra a (4) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig kérhet a kincstártól. A részletfizetési kedvezményről a kincstár az Ávr. 99. §-a alapján megállapodást köt a Támogatottal.

(7) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elmulasztása - kivéve a (6) bekezdésben szabályozott részletfizetési kedvezmény nyújtása - esetén a visszafizetési határidőt követő tizenöt napon belül a kincstár a Támogatott fizetési számlája ellen beszedési megbízást nyújt be."

67. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet

1. 1. § (1) bekezdésében a "beszámolónak" szövegrész helyébe az "elszámolásnak" szöveg,

2. 5. § (12) bekezdésében a "beszámoló" szövegrész helyébe az "elszámolás" szöveg,

3. 7. § (3) bekezdésében az "a beszámolóhoz" szövegrész helyébe az "az elszámoláshoz" szöveg,

4. 7. § (4) bekezdés d) pontjában az "a beszámolási" szövegrész helyébe az "az elszámolási" szöveg,

5. 5. alcímének címében az "A beszámolási" szövegrész helyébe az "Az elszámolási" szöveg,

6. 8. § (1) bekezdésében az "a beszámoló" szövegrész helyébe az "az elszámolás" szöveg,

7. 8. § (1a) bekezdésében az "A beszámolót" szövegrész helyébe az "Az elszámolást" szöveg,

8. 8. § (3) bekezdésében az "A beszámoló" szövegrész helyébe az "Az elszámolás" szöveg, az "a beszámoló" szövegrészek helyébe az "az elszámolás" szöveg,

9. 8. § (4) bekezdésében az "a beszámoló" szövegrész helyébe az "az elszámolás" szöveg,

10. 8. § (5) bekezdésében a "beszámolási" szövegrészek helyébe az "elszámolási" szöveg,

11. 8/B. § (3) bekezdésében az "a beszámoló" szövegrész helyébe az "az elszámolás" szöveg, a "beszámoló benyújtását" szövegrész helyébe az "elszámolás benyújtását" szöveg

lép.

68. § (1) Hatályát veszti a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §

(3) bekezdésében az "és faxon történő jelzéssel" szövegrész. (2) Hatályát veszti a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet

1. 8. § (2) bekezdése,

2. 5. mellékletébe foglalt táblázat 14-14.d. sora.

17. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosítása

69. § Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

"V/A. FEJEZET

EGYES ÁLLAMI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK SAJÁTOS SZABÁLYAI

12. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatások szabályai

27. § (1) Az SA.34770 (2012/N-2). számú támogatási program keretében a központi költségvetésből az alkotóművészeti, az előadó-művészeti, a múzeumi, a könyvtári, a levéltári, a közművelődési és az örökségvédelmi-műemlékvédelmi tevékenységek tekintetében költségvetési támogatást a következő célokra lehet nyújtani:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, digitalizálására, valamint hazai és határon túli terjesztésére, hozzáférhetővé tételére;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

f) kulturális vidékfejlesztésre;

g) kulturális jellegű civil és nonprofit szervezetek támogatására;

h) határon túli magyar kultúra támogatására;

i) a nemzetiségek kultúrájának támogatására.

(2) Az SA.34770 (2012/N-2). számú támogatási program alapján 2018. szeptember 1. napjáig nyújtható támogatás. A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. Természetes és jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások részesíthetők támogatásban.

(3) Az SA.34770 (2012/N-2). számú támogatási program keretében pályázaton kívüli visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő támogatás csak akkor nyújtható, ha

a) a támogatandó cél a kultúra fejlesztésében stratégiai jelentőségű,

b) kulturális hatása országos, illetve nemzetközi,

c) a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, illetve jelentős hátrány hárítható el, vagy

d) a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna.

(4) A pályázaton kívüli támogatási kérelmet megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztani és meg kell jelölni az igényelt költségvetési támogatás nagyságát."

18. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapról szóló 69/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása

70. § Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapról szóló 69/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az Alap bevételeit - a bevétel megérkezését követő 3 napon belül - át kell utalni a központi költségvetés javára, amelyet a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoportként kell elszámolni. Az államadósság-csökkentési cél megvalósulása érdekében az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) az átutalt összeggel egyező összegű államadósságcsökkentési műveletet hajt végre. A kincstár az említett bevételek összegéről azok beérkezését követő hónap 15. napjáig írásos tájékoztatást küld az ÁKK Zrt. részére."

71. § Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapról szóló 69/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alap megszűnése esetén a vagyonát a központi költségvetés részére kell átadni, amelyet a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoportként kell elszámolni."

72. § Hatályát veszti az Összefogás az Államadósság Ellen Alapról szóló 69/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése.

19. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

73. § Hatályát veszti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet.

20. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

74. § A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

21. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása

75. § A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

22. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

76. § A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet

1. 3. § (1) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjaiban" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában" szöveg,

2. 3. § (2) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) pontjában" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § i) pontjában" szöveg,

3. 3. § (3) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § f)-i) pontjában" szöveg,

4. 4. § (1) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontja" szövegrész helyébe az "az Áht. 9. § f)-i) pontja" szöveg

lép.

23. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása

77. § A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 12. §-a (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A normatív hozzájárulás az NKE költségvetésében meghatározott mértékben az NKE működési kiadásainak fedezetet biztosít. A normatív hozzájárulás felhasználásával az NKE éves költségvetési beszámolójában kell elszámolni."

78. § A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe "csecsemőgondozási díj" szöveg lép.

24. A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

79. § Hatályát veszti a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.

25. A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

80. § A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A működési költségvetési támogatás a költségvetési évben december 31-éig, a feladatalapú költségvetési támogatás a költségvetési évet követő év április 30-áig használható fel.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatarányos támogatás felhasználásáról beszámolót nyújt be a támogató részére. A támogató a beszámoló elfogadásáról a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot."

81. § A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Működési költségvetési támogatásra

a) a költségvetési év első napján működő és a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, vagy

b) a költségvetési évben megalakult és legkésőbb a költségvetési év november 15-éig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett és fizetési számlával rendelkező

helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) alakuló ülését követő hónap első napjától.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a költségvetési év január 15-éig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a költségvetési év november 30-áig tájékoztatja a támogatót a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének, illetve megalakulásának tényéről.

(3) A működési költségvetési támogatás

a) települési nemzetiségi önkormányzat és az átalakult nemzetiségi önkormányzat esetében a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai,

b) területi nemzetiségi önkormányzat esetében a megyében (fővárosban) a támogatási év január 1-jén működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma alapján kerül megállapításra.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat és az átalakult nemzetiségi önkormányzat részére megállapítható működési költségvetési támogatás az egy helyi nemzetiségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének

a) 100%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább huszonöt, de legfeljebb ötven fő,

b) 200%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen meghaladja az ötven főt.

(5) A területi nemzetiségi önkormányzat részére megállapítható működési költségvetési támogatás az egy helyi nemzetiségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének

a) kétszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább tíz, illetve legfeljebb húsz,

b) négyszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a húszat.

(6) A működési költségvetési támogatás a nemzetiségi önkormányzati működéssel közvetlenül összefüggő - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-a és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeket meghaladó további - működési költségek fedezetére használható fel."

82. § A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A támogató a működési költségvetési támogatásról támogatói okiratot ad ki. A támogatói okiratnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/A. § (3) bekezdése szerinti közlése a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő közzététellel valósul meg."

83. § A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A feladatalapú költségvetési támogatási keretet a helyi nemzetiségi önkormányzatok között fel kell osztani úgy, hogy a területi nemzetiségi önkormányzatok száma kétszeres szorzóval számítódik. A támogatási évben megállapított egy pontszám forintértékét a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a rendelkezésre álló költségvetési keret és az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányada adja. A helyi nemzetiségi önkormányzat éves feladatalapú költségvetési támogatása a pontszám forintértékének és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak megállapított pontszám szorzata."

84. § A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A támogató a feladatalapú költségvetési támogatásról támogatói okiratot ad ki. A támogatói okiratnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/A. § (3) bekezdése szerinti közlése a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő közzététellel valósul meg.

(2) A támogató a feladatalapú támogatást támogatási előlegként két egyenlő részletben a kincstár útján folyósítja, a költségvetési év április 15-éig és augusztus 15-éig."

85. § A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

1. I. Fejezetének címében az "ÖNKORMÁNYZAT ÉS" szövegrész helyébe az "ÖNKORMÁNYZAT, AZ ÁTALAKULT NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉS" szöveg,

2. 1. § (1) bekezdésében a "települési nemzetiségi önkormányzatnak és a területi nemzetiségi önkormányzatnak" szövegrész helyébe a "települési nemzetiségi önkormányzatnak, az átalakult nemzetiségi önkormányzatnak és a területi nemzetiségi önkormányzatnak (a továbbiakban együtt: helyi nemzetiségi önkormányzat)" szöveg,

3. 1. § (2) bekezdésében a "települési nemzetiségi önkormányzatok és a területi" szövegrészek helyébe a "helyi" szöveg,

4. 1. § (3) bekezdésében a "települési nemzetiségi önkormányzatok vagy a területi" szövegrész helyébe a "helyi" szöveg,

5. 3. § (3) bekezdésében a "települési nemzetiségi önkormányzat, területi" szövegrész helyébe a "helyi" szöveg,

6. 4. § (1) bekezdésében az "a költségvetési év január 1-jét megelőző tizenkét hónapban működő és működési költségvetési támogatásban részesülő" szövegrész helyébe az "az a" szöveg, a "települési nemzetiségi önkormányzat és területi" szövegrész helyébe a "helyi" szöveg, az "5-éig" szövegrész helyébe a "15-éig" szöveg,

7. 5. § (1) bekezdésében a "települési nemzetiségi önkormányzatonként, területi" szövegrész helyébe a "helyi" szöveg,

8. 5. § (2) bekezdésében a "február 15-éig" szövegrész helyébe a "március 16-áig" szöveg,

9. 5. § (3) bekezdésében a "települési nemzetiségi önkormányzat és a területi" szövegrész helyébe a "helyi" szöveg,

10. 5. § (5) bekezdésében a "március" szövegrész helyébe az "április" szöveg lép.

86. § Hatályát veszti a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

1. 6. § (3) bekezdése,

2. 4. alcíme.

26. A Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

87. § A Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"2. gazdasági tevékenység: az uniós versenyjogi értelemben vett kulturális célú támogatási jogcím alapján támogatásban részesített tevékenységek kivételével minden olyan tevékenység, amely egy adott piacon termékek és szolgáltatások nyújtásával járó tevékenység, és amely feltételezi az ellenszolgáltatásért vállalt kockázatot,"

88. § A Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A kedvezményezett indokolt kérelme alapján

a) a 3. § 5. pontjában meghatározott határidő legfeljebb 2015. december 31. napjáig,

b) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott határidő legfeljebb 2016. február 28. napjáig,

c) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott határidő legfeljebb 2016. április 30. napjáig

meghosszabbítható."

89. § A Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 9. §-sal egészül ki:

"9. § Ez a rendelet az Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2). számú határozata hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."

90. § A Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 10. §-sal egészül ki:

"10. § E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggős módosításáról szóló 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

91. § A Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ában a "2015. június 30-án" szövegrész helyébe a "2016. június 30-án" szöveg lép.

92. § Hatályát veszti a Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatások sajátos szabályairól szóló 499/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § 4. pontjában a "továbbá az adók vagy adók módjára behajtható fizetési kötelezettségek," szövegrész.

27. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

93. § A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

1. 2. § (1) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjaiban" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában" szöveg,

2. 3. melléklet 58. pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe "csecsemőgondozási díj" szöveg,

3. 4. melléklet 1. pontjában a "Terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "Csecsemőgondozási díj" szöveg

lép.

28. Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet módosítása

94. § Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja" szöveg lép.

29. A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

95. § A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

1. 25. § (1) bekezdés c) pontjában az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e), h) és i) pontja" szöveg,

2. 48. §-ában az "a Miniszterelnökség részére" szövegrész helyébe az "az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek" szöveg

lép.

96. § Hatályát veszti a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 22. pontja és 75. § (3)-(6) bekezdése.

30. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

97. § Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet

1. 3. § (1) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § i) pontja" szöveggel,

2. 3. § (2) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), h)-i) pontja" szövegrész az "az Áht. 9. § e) és i) pontja" szöveggel,

3. 3. § (4) bekezdésében az "a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja" szövegrész az "az Áht. 9. § i) pontja" szöveggel

lép hatályba.

III.FEJEZET

EGYES MINISZTERI RENDELETEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

31. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet hatályon kívül helyezése

98. § Hatályát veszti a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet.

32. A helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből származó források igénybevétele, felhasználása és elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatáról szóló 8/2014. (II. 17.) NGM rendelet hatályon kívül helyezése

99. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből származó források igénybevétele, felhasználása és elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatáról szóló 8/2014. (II. 17.) NGM rendelet.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetése napján 19 órakor lép hatályba, és 2015. február 2-án hatályát veszti.

(2) Az 1. alcím, a 4-28. §, a 30-45. §, a 46. §, a 48. §, a 49. §, az 5. alcím, a 7-16. alcím, a 20-25. alcím, a 27-29. alcím, a III. Fejezet és az 1-9. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 19. alcím 2015. február 1-jén lép hatályba.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

1. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője

I. Az államháztartás központi alrendszerében

1. a központi költségvetés I. fejezeténél - az a)-g) alpontban meghatározott kivétellel - az Országgyűlés Hivatala és annak főigazgatója,

a) a 8-10. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktfr.) 90. §-a szerinti tagja,

b) a Közbeszerzési Hatóság tekintetében a Közbeszerzési Hatóság és annak elnöke,

c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és annak elnöke,

d) az Egyenlő Bánásmód Hatóság tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és annak elnöke,

e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és annak elnöke,

f) a Nemzeti Választási Iroda tekintetében a Nemzeti Választási Iroda és annak elnöke,

g) a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala tekintetében a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala és annak főigazgatója,

2. a központi költségvetés II. fejezeténél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak főigazgatója,

3. a központi költségvetés III. fejezeténél az Alkotmánybíróság és annak elnöke,

4. a központi költségvetés IV. fejezeténél az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és annak főtitkára,

5. a központi költségvetés V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke,

6. a központi költségvetés VI. fejezeténél az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke,

7. a központi költségvetés VIII. fejezeténél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész,

8. a központi költségvetés IX. fejezeténél a Belügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 21. §-a szerinti tagja,

9. a központi költségvetés X. fejezeténél az Igazságügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 79. §-a szerinti tagja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke,

10. a központi költségvetés XI. fejezeténél - az a) és b) alpontban meghatározott kivétellel - a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 4. §-a szerinti tagja,

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke,

b) a 32-34. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

11. a központi költségvetés XII. fejezeténél a Földművelésügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 65. §-a szerinti tagja,

12. a központi költségvetés XIII. fejezeténél a Honvédelmi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 77. §-a szerinti tagja,

13. a központi költségvetés XIV. fejezeténél a Belügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 21. §-a szerinti tagja, a 21. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

14. a központi költségvetés XV. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

15. a központi költségvetés XVI. fejezeténél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak elnöke,

16. a központi költségvetés XVII. fejezeténél - az a) és b) alpontban meghatározott kivétellel - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 109. §-a szerinti tagja,

a) az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója,

b) a 21. és 25. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

17. a központi költségvetés XVIII. fejezeténél a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 85. §-a szerinti tagja,

18. a központi költségvetés XIX. fejezeténél a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 4. §-a szerinti tagja,

19. a központi költségvetés XX. fejezeténél - az a) és b) alpontban meghatározott kivétellel - az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja,

a) a 21. és 22. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

b) a 26. és 27. cím tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és annak vezetője,

20. a központi költségvetés XXX. fejezeténél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke,

21. a központi költségvetés XXXI. fejezeténél a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke,

22. a központi költségvetés XXXIII. fejezeténél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke,

23. a központi költségvetés XXXIV. fejezeténél a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke,

24. a központi költségvetés XXXV. fejezeténél a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és annak elnöke,

25. a központi költségvetés XLI. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

26. a központi költségvetés XLII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

27. a központi költségvetés XLIII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 109. §-a szerinti tagja,

28. a központi költségvetés XLIV. fejezeténél a Földművelésügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 65. §-a szerinti tagja,

29. a központi költségvetés LXII. fejezeténél a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és annak elnöke,

30. a központi költségvetés LXIII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

31. a központi költségvetés LXV. fejezeténél a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 4. §-a szerinti tagja,

32. a központi költségvetés LXVI. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 109. §-a szerinti tagja,

33. a központi költségvetés LXVII. fejezeténél az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja,

34. a központi költségvetés LXVIII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

35. a központi költségvetés LXXI. fejezeténél a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja, az 5. cím tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és annak vezetője,

36. a központi költségvetés LXXII. fejezeténél az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja, az 5. cím tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és annak vezetője.

II. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében

1. a helyi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében

a) - a közös önkormányzati hivatal kivételével - a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetében a képviselő-testület, közgyűlés és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,

b) a közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,

c) a társulás által irányított költségvetési szerv esetében a társulási tanács és annak elnöke,

d) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv esetében a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke,

2. a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében

a) a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke,

b) az országos nemzetiségi önkormányzat esetében az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete és a képviselő-testület elnöke."

2. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Fejezetek megnevezése:

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: ..............

Millió forintban

Millió forintban

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni."

3. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az Áht. 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály tervezete megszerkesztésénél alkalmazandó kodifikációs szövegezési minta

(Fejezetszám) (Fejezetnév) (Év megjelölése). évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve

"

4. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Egyes finanszírozások ütemezése

A) A bruttó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozása

B) A nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozása

C) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása

"

5. melléklet a397/2014. (XII. 31.)Korm.rendelethez

"5. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek

"

6. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"6. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok

"

7. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 5. melléklet ESZKÖZÖK rész D) KÖVETELÉSEK pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"D) Követelések

I. Költségvetési évben esedékes követelések

1. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről

2. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről

3. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések jövedelemadókra

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések szociális hozzájárulási adóra és járulékokra

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókra

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések vagyoni típusú adókra

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések termékek és szolgáltatások adóira

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb közhatalmi bevételekre

4. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések tulajdonosi bevételekre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések ellátási díjakra

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések kamatbevételekre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb működési bevételekre

5. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási bevételre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések immateriális javak értékesítésére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések ingatlanok értékesítésére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések egyéb tárgyi eszközök értékesítésére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések részesedések értékesítésére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre

6. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről

7. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről

8. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztésére

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések forgatási célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből

- ebből: költségvetési évben esedékes követelések befektetési célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből

II. Költségvetési évet követően esedékes követelések

1. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről

2. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről

3. Költségvetési évet követően esedékes követelések közhatalmi bevételre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések jövedelemadókra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések szociális hozzájárulási adóra és járulékokra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések vagyoni típusú adókra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések termékek és szolgáltatások adóira

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb közhatalmi bevételekre

4. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések készletértékesítés ellenértékére, szolgáltatások ellenértékére, közvetített szolgáltatások ellenértékére

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések tulajdonosi bevételekre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ellátási díjakra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kiszámlázott általános forgalmi adóra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések általános forgalmi adó visszatérítésére

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések kamatbevételekre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések biztosító által fizetett kártérítésre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb működési bevételekre

5. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási bevételre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések immateriális javak értékesítésére

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések ingatlanok értékesítésére

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések egyéb tárgyi eszközök értékesítésére

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések részesedések értékesítésére

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre

6. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről

7. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése az Európai Uniótól

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről

8. Költségvetési évet követően esedékes követelések finanszírozási bevételekre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések befektetési célú belföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételeire

- ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések befektetési célú külföldi értékpapírok beváltásából, értékesítéséből

III. Követelés jellegű sajátos elszámolások

1. Adott előlegek

- ebből: immateriális javakra adott előlegek

- ebből: beruházásokra adott előlegek

- ebből: készletekre adott előlegek

- ebből: igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek

- ebből: foglalkoztatottaknak adott előlegek

- ebből: túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések

2. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása

3. Más által beszedett bevételek elszámolása

4. Forgótőke elszámolása

5. Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolása

6. Nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása

7. Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása

8. Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök

9. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok"

2. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 5. melléklet FORRÁSOK rész H) KÖTELEZETTSÉGEK pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"H) Kötelezettségek

I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek

1. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra

2. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra

3. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra

4. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira

5. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak

6. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra

7. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek felújításokra

8. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak

9. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek

- ebből: költségvetési évben esedékes kötelezettségek váltókiadásokra

II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek

1. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra

2. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra

3. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra

4. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira

5. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek működési célú támogatásokra az Európai Uniónak

6. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek beruházásokra

7. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felújításokra

8. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak

9. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztésére pénzügyi vállalkozásnak

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek kincstárjegyek beváltására

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek belföldi kötvények beváltására

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek pénzügyi lízing kiadásaira

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi értékpapírok beváltására

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek

- ebből: költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek váltókiadásokra

III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások

1. Kapott előlegek

- ebből: túlfizetés a jövedelemadókban

- ebből: túlfizetés az általános forgalmi adóban

- ebből: egyéb túlfizetések, téves és visszajáró befizetések, egyéb kapott előlegek

2. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása

3. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása

4. Forgótőke elszámolása (Kincstár)

5. Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség elszámolása

6. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása

7. Munkáltató által korengedményes nyugdíjhoz megfizetett hozzájárulás elszámolása

8. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok

9. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei

10. Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti betétek"

8. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K3. DOLOGI KIADÁSOK alpont, K33. Szolgáltatási kiadások alpont K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Ezen a rovaton kell elszámolni

a) azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatások - így különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások - vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek, és

b) más szellemi jellegű tevékenység szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárakat, így különösen a tervezői, tanácsadói, ügyvédi, jogi segítői, fordító-, közjegyzői, közbeszerzési irodai díjakat."

2. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K3. DOLOGI KIADÁSOK alpont, K35. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások alpont K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó

Ezen a rovaton kell elszámolni a működési kiadások teljesítése során a termék, szolgáltatás beszerzőjére áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adót."

3. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI alpont K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások Ezen a rovaton kell elszámolni

a) a kormányhivatalok által folyósított ápolási díjat,

b) a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékát,

c) a helyi megállapítású ápolási díjat,

d) a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását,

e) a megváltozott munkaképességűek illetve egészségkárosodottak kereset-kiegészítését,

f) a kormányhivatalok által folyósított közgyógyellátást [Szoctv. 50. § (1) és (2) bekezdése],

g) a cukorbetegek támogatását,

h) a helyi megállapítású közgyógyellátását [Szoctv. 50. § (3) bekezdése],

i) egészségügyi szolgáltatási jogosultságra való jogosultság szociális rászorultság alapján [Szoctv. 54. §-a]. A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti bontásban kell szerepeltetni."

4. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK alpont,

K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI alpont K48. Egyéb nem intézményi ellátások alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"K48. Egyéb nem intézményi ellátások Ezen a rovaton kell elszámolni

a) az időskorúak járadékát,

b) a volt közjogi méltóságok részére folyósított ellátásokat,

c) a szociális alapon nyújtott jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatásokat,

d) a művészeti, sportolói ellátásokat,

e) a központi költségvetésből folyósított más jövedelem- vagy nyugdíj-kiegészítés jellegű ellátásokat, támogatásokat, és

f) a Szoctv., valamint a Gyvt. alapján a helyi önkormányzat által folyósított ellátásokat, illetve a pénzbeli ellátás helyett természetben - így különösen lakásfenntartási támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, települési támogatás, ingyenes védőoltás - nyújtott ellátásokat.

A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:

a) ebből: házastársi pótlék,

b) ebből: Hadigondozottak Közalapítványát terhelő hadigondozotti ellátások,

c) ebből: tudományos fokozattal rendelkezők nyugdíj-kiegészítése,

d) ebből: nemzeti gondozotti ellátások,

e) ebből: nemzeti helytállásért pótlék,

f) ebből: egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítése miatti (közszolgálati idő után járó) nyugdíj-kiegészítés,

g) ebből: egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatás,

h) ebből: a Nemzet Színésze címet viselő színészek havi életjáradéka, művészeti nyugdíjsegélyek, balettművészeti életjáradék,

i) ebből: az elhunyt akadémikusok hozzátartozóinak folyósított özvegyi- és árvaellátás,

j) ebből: Nemzet Sportolója címmel járó járadék, olimpiai járadék, idős sportolók szociális támogatása, k) ebből: életjáradék termőföldért,

l) ebből: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által folyósított ellátások,

m) ebből: szépkorúak jubileumi juttatása,

n) ebből: időskorúak járadéka [Szoctv. 32/B. § (1) bekezdése],

o) ebből: rendszeres szociális segély [Szoctv. 37. § (1) bekezdés a)-d) pontja], p) ebből: önkormányzati segély [Szoctv. 45. §],

q) ebből: egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított juttatás,

r) ebből: természetben nyújtott rendszeres szociális segély [Szoctv. 47. § (1) bekezdés a) pontja], s) ebből: természetben nyújtott önkormányzati segély [Szoctv. 47. § (1) bekezdés c) pontja], t) ebből: köztemetés [Szoctv. 48. §-a],

u) ebből: rászorultságtól függő normatív kedvezmények [Gyvt. 151. § (5) bekezdése],

v) ebből: önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott pénzügyi ellátás,

w) ebből: önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi előírások alapján) adott természetbeni ellátás

x) ebből: települési támogatás [Szoctv. 45.§],

y) ebből: egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás [Szoctv. 37.§ (1) bekezdés a) és b) pontja]."

5. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK alpont, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai alpont K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"K916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

Ezen a rovaton kell elszámolni a szabad pénzeszközök lekötött betétként való elhelyezését."

6. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK alpont, B35. Termékek és szolgáltatások adói, B351. Értékesítési és forgalmi adók alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"B351. Értékesítési és forgalmi adók

Ezen a rovaton kell elszámolni

a) az általános forgalmi adót,

b) a távközlési ágazatot terhelő különadót,

c) a kiskereskedői ágazatot terhelő különadót,

d) az energia ágazatot terhelő különadót,

e) a bank- és biztosítási ágazatot terhelő különadót,

f) a visszterhes vagyonátruházási illetéket,

g) az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetett helyi iparűzési adót,

h) az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetett helyi iparűzési adót,

i) az innovációs járulékot,

j) az egyszerűsített vállalkozói adót,

k) a gyógyszer forgalmazási jogosultak befizetéseit [2006. évi XCVIII. tv. 36. § (1) bekezdése],

l) a gyógyszer nagykereskedést végzők befizetéseit [2006. évi XCVIII. tv. 36. § (2) bekezdése],

m) a gyógyszergyártók 10%-os befizetési kötelezettségét [2006. évi XCVIII. tv. 40/A. § (1) bekezdése],

n) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetéseket [2006. évi XCVIII. tv. 36. § (4) bekezdése],

o) a Gyógyszertámogatás többletének sávos kockázatviseléséből származó bevételeket [2006. évi XCVIII. tv. 42. §-a],

p) a népegészségügyi termékadót,

q) a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását,

r) a távközlési adót,

s) a pénzügyi tranzakciós illetéket,

t) a biztosítási adót,

u) a reklámadót,

v)a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

2014. évi XVI. törvény szerinti forgalmazó és a befektetési alap különadóját.

A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a fenti bontásban kell szerepeltetni."

7. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK alpont, B35. Termékek és szolgáltatások adói, B355. Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"B355. Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók

Ezen a rovaton kell elszámolni

a) a kulturális adót,

b) a baleseti adót,

c) a nukleáris létesítmények Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő kötelező befizetéseit,

d) a környezetterhelési díjat,

e) a környezetvédelmi termékdíjakat,

f) a bérfőzési szeszadót,

g) a szerencsejáték szervezési díjat,

h) a tartózkodás után fizetett idegenforgalmi adót,

1) a talajterhelési díjat,

j) a vízkészletjárulékot,

k) az állami vadászjegyek díjait,

l) az erdővédelmi járulékot,

m) a földvédelmi járulékot,

n) a halászati haszonbérleti díjat,

o) a hulladéklerakási járulékot,

p) a távhőszolgáltatásról más hőellátásra áttérő által felhasznált hőmennyiség és annak előállítása során a pozitív előjelű széndioxid kibocsátási különbözet után fizetendő díjat,

q) a korábbi évek megszűnt adónemei áthúzódó fizetéseiből befolyt bevételeket.

A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a fenti bontásban kell szerepeltetni."

8. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ pont, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK alpont, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK alpont, B36. Egyéb közhatalmi bevételek alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"B36. Egyéb közhatalmi bevételek

Ezen a rovaton kell elszámolni

a) a cégnyilvántartás bevételeit,

b) az eljárási illetékeket,

c) az igazgatási szolgáltatási díjakat,

d) a felügyeleti díjakat,

e) az ebrendészeti hozzájárulást,

f) a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésről szóló törvény szerinti kárenyhítési hozzájárulást,

g) a környezetvédelmi bírságot,

h) a természetvédelmi bírságot,

1) a műemlékvédelmi bírságot,

j) az építésügyi bírságot,

k) a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság és a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság helyi önkormányzatot megillető részét,

l) az egyéb bírságokat,

m) a vagyoni típusú települési adókat,

n) a jövedelmi típusú települési adókat,

o) az egyéb települési adókat,

p) azokat a bevételeket, amelyek megfizetését közhatalmi tevékenység gyakorlása során kötelező jelleggel kell megfizetni, azonban nem számolhatók el a közhatalmi bevételek más rovatain, így különösen a pénzbüntetést és elkobzást, a késedelmi és önellenőrzési pótlékot.

A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban az a)-o) pont szerinti bontásban kell szerepeltetni."

9. melléklet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 16. melléklet 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK pont, 09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK, KÖVETELÉSEK, TELJESÍTÉS alpont, 098. Finanszírozási bevételek alpont, 0981. Belföldi finanszírozás bevételei alpont, 09811. Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"09811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

098111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól

0981111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól előirányzata

0981112. Követelés hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvételére pénzügyi vállalkozástól

0981113. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele teljesítése pénzügyi vállalkozástól

098112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól

0981121. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól előirányzata

0981122. Követelés likviditási célú hitelek, kölcsönök felvételére pénzügyi vállalkozástól

0981123. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól teljesítése

098113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól

0981131. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól előirányzata

0981132. Követelés rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvételére pénzügyi vállalkozástól

0981133. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozástól teljesítése"