30/2004. (XII. 6.) HM rendelet

a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások köréről, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 72. §-ában foglaltakra, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. § (3) bekezdésére, a fokozott megterhelés elismerése és ellentételezése érdekében a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: MH), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ), a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságoknál (a továbbiakban együtt: szervezetek) belföldön szolgálatot teljesítő hivatásos, szerződéses, önkéntes műveleti tartalékos, önkéntes védelmi tartalékos és önkéntes területvédelmi tartalékos katonákra, a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony és a közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott állományra (a továbbiakban együtt: személyi állomány) terjed ki.

(2) E rendelet szabályait a külföldön teljesített szolgálat kockázatbecslési eljárása során alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz (berendezés, gép, készülék, szerszám), munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve;

b) kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása;

c) kockázatértékelés: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenység;

d) egészségkárosító kockázati tényező: minden olyan anyag vagy készítmény, körülmény, amely az emberi szervezetre gyakorolt (fizikai, kémiai, biológiai stb.) hatása révén veszélyforrást képviselhet;

e)[2] Veszélyes munkakör: mindazon szolgálati beosztás, munkakör, ahol a munkavégzésre a munkaidő több mint 50%-ban vagy ionizáló sugárzásnak kitett beosztásokban legalább 3 órában e rendelet mellékletében meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, illetve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, és amelynek viselése egyidejűleg fokozott megterhelést jelent a munkavállalóra;

f)[3] fokozottan veszélyes munkakör: olyan veszélyes munkakör, amelynek ellátásával kapcsolatos tevékenység életveszéllyel is járhat, illetve a védelem egyéni védőeszközzel nem biztosítható, vagy az egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használata esetén az expozíciós idő csökkentésére nincs lehetőség;

g) expozíció: a munka- vagy szolgálati helyen jelen lévő egészségkárosító hatásnak való kitettség, amely a személyi állományt (az adott munka-, szolgálati környezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszköz nélkül) éri;

h) expozíciós idő: az egészségkárosító hatásnak kitett beosztásban eltöltött órákban, napokban, hetekben kifejezett időtartam;

i) föld alatti létesítmény: az MH föld alatti védett létesítményei, ahol kizárólag mesterséges fény és klimatikus viszonyok között folyik a szolgálati tevékenység, munkavégzés.

Az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával kapcsolatos eljárás rendje

3. §

(1)[4]

(2) Az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával összefüggő tárcaszintű munkaegészségügyi feladatokat hatósági jogkörben külön jogszabály szerint* az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) látja el.[5]

(3)[6]

(4)[7] A felügyeleti jogkört gyakorló Szolgálat jogosult a beosztott életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztető személy vagy állományilletékes parancsnoka ellen büntető- vagy fegyelmi eljárást kezdeményezni.

4. §

(1) A Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a személyi állomány egészségi állapotát veszélyeztető fizikai, kémiai, biológiai és környezeti természetű kockázati tényezőket és azok egészségi állapotra gyakorolt hatásait. Intézkedik, illetve javaslatokat tesz a veszélyeztető tényezők megszüntetésére, az egészségkárosító kockázatok csökkentésére.

(2) A Szolgálat végrehajtja:

a) az egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett, illetve az egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatára kötelezett egyes beosztások, munkakörök minősítéséhez szükséges vizsgálatokat;

b) a katonai tevékenységgel összefüggő zajszint és rezgésterhelés meghatározását, a határértékek betartása lehetőségeinek vizsgálatát;

c) az ergometriai és ergonómiai vizsgálatokat;

d) a munkaegészségügyi tevékenység körébe tartozó expozíciós méréseket;

e)[8] a vizsgálati eredmények alapján (a mérési jegyzőkönyvek csatolásával) az adott munkakör betöltőjét érő egészségi ártalmak fennállásának rögzítését;

f) a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel, valamint elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos közegészségügyi feladatokat;

g) a szolgálati, illetve foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében a munkavégzésből származó megterhelésekkel, munkakörnyezeti kóroki tényezőkkel kapcsolatos határértékek és a megelőzésre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzését, és gondoskodik ezen előírásoknak a személyi állománnyal való megismertetéséről, oktatásáról.

(3)[9]

5. §[10]

A Szolgálat az általa elvégzett, joghatással járó mérések figyelembevételével végrehajtott kockázatelemzések és kockázatkezelések alapján, határozatban állapítja meg a meg nem szüntethető kockázati tényezők fennállását, vagy hiányát.

6. §

(1)[11] Az állományilletékes parancsnok (vezető) feladata

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása és folyamatos fenntartása, illetőleg ennek érdekében az előírt kockázatértékelés végrehajtása,

b) az egészségkárosító kockázati tényezők, az expozíciók, valamint az expozíciós idők figyelembevételével a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések megtétele, illetve azok megtételére intézkedés kezdeményezése,

c) az a)-b) pont szerinti tevékenység eredményeként a fennmaradó kockázatok vonatkozásában az egyes munkakörök vizsgálatának kezdeményezése a Szolgálatnál,

d) az egészségkárosító kockázati tényezők számszerűsítéséhez szükséges információk és a b) pont szerinti adatok megadása, a helyszíni vizsgálatok során a mérések végrehajtásához szükséges - hatáskörébe tartozó - feltételek biztosítása,

e) a Szolgálat által kiadott határozat alapján a szolgálati beosztások, munkakörök 2. § e) és f) pontja szerinti minősítése, valamint az azok ellátásáért jogszabály alapján járó pénz-, természetbeni és egyéb juttatásokra (pl. korkedvezmény, kedvezményesen számított szolgálati idő) való jogosultság megállapítása,

f)[12] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében a Szolgálat által meghatározottak végrehajtása.

(2)[13] Az egyes munkakörök vizsgálatát az állományilletékes parancsnok (vezető) kezdeményezi a Szolgálatnál. Az írásbeli kezdeményezésnek tartalmaznia kell az egészségkárosító kockázati tényező jellegére, valamint a védőeszközök állandó vagy tartós használatára vonatkozó utalást is.

(3)[14] A minősítést az állományilletékes parancsnoknál (vezetőnél) a munkavállaló, annak munkavédelmi képviselője és a munkavállalói érdekvédelmi szervezet is kezdeményezheti. E kezdeményezés esetén az állományilletékes parancsnok (vezető) az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

(4)[15] Az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit elsősorban szervezési intézkedésekkel kell megteremteni. Ezeken túlmenően kollektív védelemmel vagy egyéni védőeszközökkel kell biztosítani a kockázati tényezők megszüntetését, illetőleg minimalizálását.

7. §

Az állományilletékes parancsnok (vezető)- külön jogszabály szerint* - tájékoztatja a személyi állomány tagját a munkakör egészségkárosító jellegéről.[16]

A csökkentett napi munka-, szolgálatteljesítési, illetve az expozíciós idő megállapítása

8. §[17]

Az expozíciós idő mértékének megállapításánál a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló miniszteri rendelet szabályai szerint kell eljárni.

A veszélyes, fokozottan veszélyes munkakört betöltők számára biztosított juttatások

9. §[18]

10. §[19]

11. §[20]

12. §

(1)[21] A katonai szervezetek egészségkárosító hatás kockázatának kitett beosztásaiban és munkaköreiben az egyéni védőeszközök állandó vagy tartós használatát a kollektív szerződés, vagy az állományilletékes parancsnok (vezető) határozza meg, tekintettel az egészségkárosító veszély (kockázat) mértékére. Az egyes beosztások meghatározásánál a Szolgálat véleményét ki kell kérni.

(2) Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító beosztásokat (munkaköröket) a jogszabályi feltételek teljesülése esetén

a) a hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák esetében az állományilletékes parancsnok,[22]

b) közalkalmazottak esetében a kollektív szerződés, ennek hiányában az állományilletékes parancsnok,

c) a munkavállalók esetében a kollektív szerződés alapján az állományilletékes parancsnok

állapítja meg.

13. §[23]

14. §[24]

15. §[25]

A melléklet szerinti veszélyes beosztásokban szolgálatot teljesítő hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák szolgálati idejét - ha a foglalkoztatásuk megfelel az IR 40. §-ában meghatározott feltételeknek - a Hjt. 262. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kell számítani arra az időszakra, amelyre az egészségi veszélyességi pótlék teljes hónapra fennáll.[26]

Záró rendelkezések

16. §

(1)[27] Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2)[28]

(3)[29]

(4)[30]

(5)[31] A KNBSZ-nél végzett felügyeleti tevékenységbe csak a honvédelemért felelős miniszter engedélyével és csak olyan személy vonható be, akinél a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt nem tárt fel.

17. §[32]

E rendelet hatálybalépése előtt megállapított egészségi veszélyességi pótlékot az 5. § szerinti jogerős határozat meghozataláig visszamenőleges hatállyal fizetni kell a személyi állomány azon tagjai részére, akik az egészségkárosító kockázati tényezők fennállása szempontjából - szervezeti változások ellenére - változatlan munkakörben teljesítenek szolgálatot, ha a munkavégzésre a munkaidő több mint 50%-ában vagy ionizáló sugárzásnak kitett beosztásokban legalább 3 órában e munkakörben kerül sor, illetve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, és amelynek viselése egyidejűleg fokozott megterhelést jelent.

Juhász Ferenc s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 30/2004. (XII. 6.) HM rendelethez[33]