30/2004. (X. 28.) OM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), f), h) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed)

"c) szakiskolákra,"

(2) Az R. 1. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed)

"f) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodák kivételével a b)-f) pont alattiak együtt: iskola]"

2. §

Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni:

a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását;

b) a szünetek időtartamát;

c) az iskolában, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak [április 16.] vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját;

d) a nemzeti, az óvodai, az iskolai, illetve a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját;

e) iskolában, kollégiumban az évi rendes diákközgyűlés idejét;

f) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját;

g) a gyermekek, tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálata időpontját.

Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az érintett kollégiumot tájékoztatni kell. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható."

3. §

Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol

a) az óvodaszék az (1) bekezdés a), c), g), valamint i),j), m) pontjában meghatározott kérdésekben,

b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c), g), i) és m)-p) pontjában, valamint a (2) bekezdés b)-e) és j) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés j) pontjában meghatározott kérdésekben,

c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d)-e) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés r) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez."

4. §

Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében - a közoktatási törvény 40. § (9) bekezdése szerint - kell szabályozni egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően

a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá - a közoktatási törvény 12. § (4) bekezdésében meghatározott - a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

c) a napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,

d) a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

e) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

f) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

g) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

h) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

i) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés napközis foglalkozás, illetve iskolaotthonos osztályba történő felvétel iránti kérelem elbírálásának elveit."

5. §

Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nevelési-oktatási intézményben végzett hagyományos (papír alapú), valamint az elektronikus ügyintézés, továbbá az iratkezelés általános szabályait és a nevelési-oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartásokat és a kötelező nyomtatványokat a 4. számú melléklet határozza meg."

6. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az óvoda a nevelési programját és az intézményi minőségirányítási programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját, valamint az intézményi minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról.

(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermek, a tanuló óvodába, iskolába, kollégiumba történő beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi)

szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg."

7. §

(1) Az R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sajátos nevelési igényű tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába."

(2) Az R. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Ha gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda, iskola értesítése alapján, az átvevő óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt."

8. §

Az R. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kollégiumi, externátusi elhelyezés, napközis foglalkozás, illetve iskolaotthonos osztályba történő felvétel iránti kérelmet külön kérelemben kell benyújtani."

9. §

Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a közoktatásról szóló törvény 24. § (3) bekezdése alapján, óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén, továbbá az előző óvoda vezetőjét; az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá - az alapfokú művészetoktatási intézménybe történő felvétel és átvétel kivételével - az előző iskola igazgatóját; kollégiumi felvételi kérelem és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíteni kell. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot számára is meg kell küldeni."

10. §

(1) Az R. 20. §-ának (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha]

"b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,"

(2) Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, egy nevelési évben hét napnál, illetve a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt."

(3) Az R. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról."

11. §

Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.

(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakértői vélemény készítője a közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek foglalkoztatásának költségeiről gondoskodik.

(4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

(5) Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.

(6) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utólérnie a többi tanulót.

(7) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését."

12. §

(1) Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazni kell az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet 15. §-ában,

16. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjában és (3) bekezdésében, 18. §-ának (7) bekezdésében, 19. §-ának (2)-(4) bekezdésében, 20. §-ában, 21. §-a (1), valamint (3)-(5) bekezdésében, 23. §-ában, 24. §-ának (1) bekezdésében a harmadik mondat kivételével, 25. §-ában, 26. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 30. §-ának (3)-(4) bekezdésében, 34. §-ában, 35. §-ának (2)-(9) bekezdésében, 36-38. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy ahol a vizsgaszabályzat alapműveltségi vizsgáról rendelkezik, azon a megfelelő tanulmányok alatti vizsgát, ahol felügyelőtanárról, kérdezőtanárról vagy szaktanárról rendelkezik, azon a vizsgabizottság elnökét vagy a vizsgabizottság elnöke által kijelölt vizsgáztató tanárt kell érteni, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanság kérdésében a vizsgabizottság helyett az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság dönt. A tanulmányok alatti vizsga részeit - írásbeli, szóbeli vagy mindkettő - a nevelőtestület, illetve a vizsgáztatásra kijelölt intézmény határozza meg, legalább tizenöt nappal a vizsga előtt. A nevelőtestület a helyi tanterv alapján dolgozza ki az írásbeli, szóbeli (gyakorlati) vizsga követelményeit és az értékelés rendjét. Döntését a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni."

(2) Az R. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakképzésben köztes vizsga és szintvizsga a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint szervezhető."

13. §

Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire."

14. §

Az R. 30. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni]

"d) a köztes vizsga és a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához"

15. §

Az R. 31. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni]

"h) külön jogszabályban meghatározott ügyekben."

16. §[1]

17. §

(1) Az R. 35. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jegyző, főjegyző, a közoktatási törvény 79. §-ának (1)-(5) bekezdésében szabályozott, a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. A jegyző, főjegyző határozatában feltünteti az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, típusát, tagozatát, telephelyét, tagintézményét, alapfeladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét, szakképzés esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, alapfokú művészetoktatás esetén a telephelyként, intézményegységenként a művészeti ágat, tanszakot, azt a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes."

(2) Az R. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:

"(5) Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben lenne, az engedélyezési eljárásban be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e, valamint, hogy az épület befogadó képessége alapján biztosított-e a nevelési-oktatási intézmények együttes zavartalan működése, valamint átlépik-e a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot."

18. §

Az R. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a nevelési-oktatási intézmény 1998. szeptember 1-je előtt kezdte meg a működését, a jegyzékben foglaltak alkalmazása 2003. szeptember 1-jétől kötelező, kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a közoktatási törvény 128. § (17) bekezdésében leírt módon legkésőbb 2008. augusztus 31-ig halasztást kapott."

19. §

Az R. 6. számú melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

20. §

(1) Az R. 8. számú mellékletének 1.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.14. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az igazgató gondoskodik arról, hogy másik szaktanár is rendelkezésre álljon az észrevételben foglaltak elbírálására, s azt lehetőség szerint az észrevételt tevővel és az értékelő pedagógussal közösen, érdemben elbírálják. A bírálat eredményét megfelelő indokolással, írásban közölni kell az észrevételt tevővel. Ha az észrevételt tevő fenntartja észrevételét, azt az iratokkal együtt meg kell küldeni az e rendeletben meghatározott döntéshozónak, aki három munkanapon belül köteles dönteni, s döntéséről - a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíteni az igazgatót. Az észrevétel benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát."

(2) Az R. 8. számú mellékletének 1.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.18. A középiskola és a szakiskola kilencedik évfolyamárajelentkező tanulók számára írásbeli felvételi vizsgát hirdető iskola azt matematikából és anyanyelvből központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján is megszervezheti. Amennyiben a középfokú iskola úgy dönt, hogy felvételi eljárásában a jelentkezők számára előírja a központi feladatlapok alapján letett előzetes írásbeli vizsgát, köteles mindkét tantárgyból meghirdetni és megszervezni azt. Az egységes írásbeli felvételit hirdető iskola vizsga szervezési szándékát és tétel igényét az előző évek jelentkezési létszámait figyelembe véve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egységes írásbelin való részvételi szándéka bejelentésével egyidejűleg közli az OKÉV-vel, az írásbeli vizsgát pedig a melléklet 2.3-2.9. pontjaiban meghatározott eljárási rend szerint, s a jelzett pontokhoz tartozó időpontokban bonyolítja le azzal az eltéréssel, hogy nincs szükség a fenntartói igazolás benyújtására. Azok a hat évfolyamos gimnáziumok, amelyek a matematika tantárgyat a hat évfolyam alatt évfolyamonkénti átlagban legalább heti hat órában tanítják, a központilag kiadott egységes követelményeket tartalmazó írásbeli felvételi vizsga mellett vagy helyett a speciális matematikai képességeket mérő írásbeli felvételi vizsgát is tarthatnak."

(3) Az R. 8. számú mellékletének 2.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.6. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgákat az OKÉV által megküldött tételek felhasználásával kell szervezni. A dolgozatokat az OKÉV által megküldött javítókulcsok alapján kell kijavítani. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgák eredményeiről a vizsgát szervező iskola OKÉV által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola bélyegzőjével, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített Értékelő lapon, közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat. A jelentkező kérelmére és költségére a vizsgát szervező iskola másolatot készít a dolgozatról, és azt a bélyegzőjével, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesítve átadja a jelentkezőnek. A tételeket és a megoldási kulcsokat a vizsga napját követő napon az interneten közzé kell tenni."

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az R. 1/A. § (2) bekezdésében a "közoktatási törvény 88. §-ának (7), illetve (11) bekezdésében" szövegrész helyébe "a közoktatási törvény 88. §-ának (8), illetve (12) bekezdésében" szövegrész lép, az R. 2. § (4) bekezdésében "a közoktatási törvény 52. §-ának (14) bekezdésében" szövegrész helyébe "a közoktatási törvény 52. §-ának (15) bekezdésében" szövegrész lép, az R. 35. §-a (2) bekezdésében a "4. számú melléklete" szövegrész helyébe "6. számú melléklete" szövegrész, az R. e jogszabály 17. § (2) bekezdésével megállapított számozású - 35. § (6) bekezdésében "a közoktatási törvény 79. §-ának (5) bekezdése" szövegrész helyébe "a közoktatási törvény 79. §-ának (6) bekezdése" szövegrész lép, az R. 39/D. §-ának (4) bekezdésében a "közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja" szövegrész helyébe a "közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja" szövegrész lép,

b) hatályát veszti az R. 1/A. §-ának (3)-(4) bekezdése, az R. 4. §-ának (1) bekezdés k), l) pontja, (2) bekezdés a), f), g), h), i) pontja, (4) bekezdése, az R. 5. §-ának (1) bekezdése, az R. 6. §-a (10) bekezdésének második mondata, az R. 21. §-ának (1) és (8) bekezdése, az R. 23. §-ának (1) bekezdése, az R. 32. §-a (1) bekezdésének első mondata, az R. 38. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az R. 42. §, az R. 44. §, az R. 47. §-ának (7) bekezdése, az R. 48. §-ának (1) és (4) bekezdése, az R. 49. §-a, az R. 52. §-a,

c) hatályát veszti a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 25. §-a.

(3) 2005. január 1-jén az R. 4. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:]

"c) a felnőttoktatás formáit,"

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 30/2004. (X. 28.) OM rendelethez

[6. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez]

Kérelem a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához

I.

II.

Útmutató a bejelentés kitöltéséhez

1. A nyomtatvány bevezető részében fel kell tüntetni az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, a nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést ellátó intézmény székhelyét, a székhelyen kívüli telephelyet, továbbá azt a legmagasabb gyermek-, tanulólétszámot, amelynek fogadására az intézmény alkalmas, megjelölve, hogy az óvodai nevelés, illetőleg az iskolai nevelés-oktatás a korai fejlesztés és gondozás, illetőleg a fejlesztő felkészítés délelőtt vagy délután, illetve délelőtt és délután folyik. Ugyancsak pontosan meg kell határozni, hogy óvodáról, általános iskoláról, középiskoláról, szakiskoláról, kollégiumról, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést ellátó intézményről stb. van-e szó. Abban az esetben, ha olyan nevelési-oktatási intézményt létesítenek, amely többféle feladatot lát el (például óvoda, általános iskola és gimnázium), valamennyit fel kell tüntetni.

2. A nyomtatvány 1. a) pontjában pontosan fel kell sorolni - a cím megjelölésével -, hol található az a helyiség, amelyben a gyermekek nevelése, oktatása, foglalkoztatása folyik. Ha valamennyi tevékenység egy épületben folyik, elég megadni az épület címét, a tantermek számát és alapterületét.

3. Az 1. b) pontban az alkalmazottak létszámát kell megjelölni stb.

4. A 3. pontban kell feltüntetni azokat a sajátos tudnivalókat, amelyek feltüntetésére az előző pontok nem nyújtottak lehetőséget.

III.

A mellékletek

A kérelemhez csatolni kell (eredetiben vagy hitelesített másolatban):

1. A nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést ellátó intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatot.

2. Az ellátott feladatokhoz a nevelési programot, a pedagógiai programot, a szakmai programot.

3. A gyermekek, tanulók foglalkoztatására szolgáló helyiségek felsorolását, feltüntetve a használat jogcímét és idejét (tulajdonosként, bérlőként, használóként stb.) . A helyiséghasználati jog igazolását (tulajdoni lap, megállapodás stb.) .

4. Annak igazolását, hogy a helyiségek nevelési-oktatási intézmény, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést ellátó intézmény céljaira történő használatra alkalmasak (használatbavételi engedély vagy rendeltetés megváltoztatására szóló engedély) .

5. Szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást, illetve nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik.

6. Jegyzéket - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve - a rendelkezésre álló eszközökről és felszerelésekről, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét. Szakképzésben részt vevő iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket.

7. Jegyzéket az óvodai nevelésben, illetve az iskolai nevelésben, oktatásban, foglalkoztatásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok nevét, iskola esetén tantárgyankénti bontásban, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat.

8. Annak részletes kidolgozását, hogy a nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztő felkészítést ellátó intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét, továbbá egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit) . A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, ha a nevelési-oktatási intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatási törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést ellátó intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja.

IV.

A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására nincs szükség a szakértői és rehabilitációs bizottságok, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó és a konduktív pedagógiai intézmény esetében. Ezeknek az intézményeknek csak a nyilvántartásba vételt megelőző eljárást kell lefolytatni a közoktatási törvény 37. §-ának rendelkezései alapján. Ebben az eljárásban kell vizsgálni, hogy a tevékenység folytatásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e. A feltételeket a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1. és 4. számú mellékletei határozzák meg.