310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének h)-j) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5), (6) bekezdésében és a 122. §-ának (11) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következőket rendeli el:

1. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Pedagógus igazolvány a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat."

2. §

Az R. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A pedagógus igazolványt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a pedagógiai felügyelő, a pedagógiai előadó, a pedagógiai szakértő, továbbá a szabadidő-szervező részére az 1-3. §-ban foglaltaknak megfelelően - kérelemre - ki kell adni."

3. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése bevezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló (a továbbiakban: pedagógus) akkor jogosult a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (6) bekezdésében szabályozott szakirodalom vásárlásához nyújtott évenkénti hozzájárulás teljes összegére, ha"

4. §

Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A törvény alapján biztosított hozzájárulást elszámolási kötelezettség nem terheli."

5. §

(1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet a fenntartó biztosítja a közoktatási intézmény részére."

(2) Az R. 7. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 4-7. §-ban foglaltakat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a pedagógiai felügyelő, a pedagógiai előadó, a pedagógiai szakértő, továbbá a szabadidő-szervező tekintetében is alkalmazni kell."

6. §

Az R. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) nevét, azonosító számát,"

7. §

Az R. 11. §-a és 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A közoktatás információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos információs rendszer. A KIR - az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések megtartásával -tartalmazza a közoktatás működésével összefüggésben keletkező - a 2-4. számú mellékletben meghatározott - közérdekű adatokat, információkat. A KIR adatbázisát az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Közoktatási Információs Iroda (a továbbiakban: Iroda) kezeli.

(2) Az Iroda feladata annak biztosítása, hogy a közoktatást érintő, a pedagógiai tevékenységgel összefüggő adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a közoktatási intézmények és fenntartóik, a közoktatás működésében érdekelt szervezetek, a közoktatás irányításában közreműködők, a pedagógusok, a szülők és tanulók, valamint érdekképviseleti szervezeteik részére. A KIR segíti a közoktatás követelmény-rendszerének átadását, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások és az országos mérési feladatok végrehajtását.

(3) A KIR-t úgy kell kiépíteni, hogy a rendszer kapcsolódni tudjon más információs rendszerekhez, illetve más információs rendszerek kapcsolódni tudjanak hozzá. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság feladata a KIR-hez kapcsolódó egységes oktatási azonosító rendszer kiépítése és üzemeltetése.

(4) A közoktatási közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg. A közoktatási intézmények közérdekű adatairól szóló tájékoztatót e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A KIR-nek a kiépítése, fejlesztése az e célra biztosított költségvetési előirányzatból, továbbá az alrendszereket fenntartók és működtetők önkéntes hozzájárulásából történik. Az információs rendszer működtetésének költségei a felhasználót terhelik.

(6) A KIR részére történő adatszolgáltatás és hitelesítés módjai:

a) kizárólag papír alapon, a fenntartó cégszerű aláírásával hitelesítve;

b) elektronikus és papír alapon, a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető cégszerű aláírásával hitelesítve az elektronikus változattal megegyező adattartalmú, kinyomtatott adatlapot;

c) elektronikus alapon, a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesítve. Az intézményvezető az elektronikus úton szolgáltatott adatok megküldésével egyidejűleg értesíti a fenntartót. A fenntartó öt munkanapon belül az adatokkal kapcsolatban kifogással élhet az intézmény, illetve az Iroda felé.

(7) Amennyiben a közoktatási intézmény bekapcsolódott az internetes szolgáltatásba (a továbbiakban: internetes hozzáférés), az adatszolgáltatás és hitelesítés elektronikus módját kell alkalmaznia. Ha a közoktatási intézmény nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, azonban informatikai eszköz beszerzéshez a központi költségvetésből az adatszolgáltatást megelőző öt évben támogatásban részesült, abban az esetben is a (6) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatást, és hitelesítési módot kell alkalmaznia. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkező intézmények esetében a (6) bekezdés b) pontja szerinti papír alapú hitelesítés alkalmazható.

12. § (1) A főjegyző a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének g) pontja alapján közreműködik az információs rendszer létrehozásához és működtetéséhez szükséges adatok, információk gyűjtésében, feldolgozásában. Évente egy alkalommal összesítő jelentést készít az illetékességi körébe tartozó közoktatási feladatot ellátó intézmények létesítéséről, illetve megszűnéséről, amelyet megküld az Iroda részére. Az Iroda köteles észrevételt tenni az illetékes főjegyző felé, ha az adatszolgáltatásban rendellenességet észlel.

(2) A megyei jogú város jegyzője - a megyei jogú város területén - ellátja az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat."

8. §

Az R. 12. §-át követően a következő alcímmel egészül ki és a 12/A. és 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A közoktatási intézménytörzs, OM azonosító

12/A. § (1) A KIR tartalmazza a Magyar Köztársaság területén működő, OM azonosítóval rendelkező közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények és fenntartóik adatait (a továbbiakban: közoktatási intézménytörzs) .

(2) A közoktatási intézménytörzsbe be kell jelentkeznie

a) a közoktatásról szóló törvény 20-22. §-aiban meghatározott közoktatási intézményeknek,

b) az egészségügyi intézménynek, a gyermekgyógyüdülőnek, ha részt vesz a tartós gyógykezelés alatt álló tanuló iskolai oktatásában,

c) a bölcsődének, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonának, a fogyatékosok rehabilitációs intézményének, a fogyatékosok nappali intézményének, a gyermekotthonnak, amennyiben közreműködik a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladatainak a megvalósításában [a továbbiakban az a)-c) pont alattiak együttesen: közoktatási feladatot ellátó intézmények].

(3) A KIR-be történő bekapcsolódás az Iroda részére megküldött nyilatkozattal történik. E rendelet 3. számú melléklete szerinti belépési nyilatkozatot és adatlapokat a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető a 11. § (6) bekezdésében meghatározott módon megküldi az Iroda részére. Az Iroda az adatlapon szereplő adatokkal veszi nyilvántartásba az intézményt. A belépési nyilatkozat elektronikus kitöltéséhez és kinyomtatásához, valamint az elektronikus formában történő beküldéshez szükséges programcsomagot az Iroda bocsátja - ingyenesen - az érintettek rendelkezésére.

(4) A nyilatkozathoz csatolni kell

a) a közoktatási feladatot ellátó intézmény alapító okiratát, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásba vételről szóló okiratot (igazolást),

b) a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási feladatot ellátó intézmény esetén ha a fenntartó tevékenységét nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okiratot,

c) a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménynek, illetve a (2) bekezdés c) pontjában felsorolt intézményeknek a közoktatási feladatellátással összefüggő, a működés megkezdéséhez szükséges -jogerősítő záradékkal ellátott - határozatot,

d) a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási feladatot ellátó intézmény esetén a nyilvántartásba vételről szóló -jogerősítő záradékkal ellátott - határozatot.

(5) A (4) bekezdésben foglalt mellékleteket a belépési nyilatkozathoz a fenntartó által hitelesített másolatban kell becsatolni. A belépési nyilatkozatot - mellékletekkel együtt - legkésőbb a működés megkezdését követő nyolc napon belül kell megküldeni az Iroda részére.

(6) A közoktatási feladatot ellátó intézmény a belépési nyilatkozaton feltünteti a számítógépes visszakeresés célját szolgáló hivatalos rövidített intézményi megnevezést is. A rövid intézményi megnevezés - a diákigazolvány kivételével - a közoktatási feladatot ellátó intézmény hivatalos iratain csak az intézmény hivatalos megnevezésével együtt tüntethető fel.

(7) Az elektronikus úton felvitt belépési nyilatkozatot és a (4) bekezdésben előírt okiratokat az OM felülvizsgálja és annak eredményéről értesítőt küld az Iroda részére. Az Iroda a közoktatási feladatot ellátó intézmény részére megküldi az OM azonosítót. Az Iroda a beküldött dokumentumokat a közoktatási intézménytörzsben elektronikus formában közzéteszi, illetve megküldi az OM-nek irattározás céljából.

12/B. § (1) A KIR-be bejelentkezett közoktatási feladatot ellátó intézmény részére megállapított egyedi azonosító szám (a továbbiakban: OM azonosító) hat számjegyből áll.

(2) A kiadott OM azonosító csak július és augusztus hónapokban változtatható meg a (7) bekezdésben meghatározottak szerint. Minden közoktatási feladatot ellátó intézménynek egy OM azonosítója lehet.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézmény - jogszabályban meghatározott esetben - hivatalos iratain köteles feltüntetni az OM azonosítót. OM azonosító hiányában az irat érvénytelen.

(4) A közoktatási intézménytörzsben nyilvántartott adatok változását (székhely-, telephely-, tevékenység-változás, átszervezés) a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető köteles - költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzést követő - nyolc napon belül bejelenteni az Iroda részére. A bejelentéshez csatolni kell a módosítás alapjául szolgáló okiratok hitelesített másolatát is, amennyiben az adatváltozás az okiratok módosulását is maga után vonta. A hitelesítését a 11. § (6) bekezdés a) és c) pontja alapján kell elvégezni.

(5) A közoktatási feladatot ellátó intézmény megszűnését köteles a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető nyolc napon belül jelenteni az Irodának. A törlési kérelemhez csatolni kell a megszűnésről hozott döntést tartalmazó okiratot is. A nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a jogerős záradékkal ellátott megszüntető határozat alapján lehet törölni az intézményt a közoktatási intézménytörzsből.

(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott változást, illetve megszűnést az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatmódosító adatlapon, vagy annak elektronikus változatán kell bejelenteni az Iroda részére.

(7) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott változáskor és megszűnéskor az Irodának a következők szerint kell eljárni:

a) Ha a fenntartó jogutóddal vagy anélkül megszüntette a közoktatási feladatot ellátó intézményt, az OM azonosítót be kell vonni, a bevont OM azonosító a továbbiakban nem adható ki. A megszűnt intézmény adatait, okiratait, OM azonosítóját a nyilvános közoktatási intézménytörzsből törölni kell, de a KIR adatbázisában a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

b) Ha az intézmény megszűnt mint költségvetési szerv, de a feladatellátás új fenntartó irányítása alatt tovább folytatódik, az új intézményre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett, a kiadott OM azonosítót be kell vonni és újat kell kiadni.

c) Ha a helyi önkormányzat a közoktatási feladatot ellátó intézményét átadja az országos kisebbségi önkormányzatnak, a kiadott OM azonosítót be kell vonni és újat kell kiadni.

d) Szétválás esetén a székhely szerinti intézménynek visszaadható a korábban kiadott OM azonosító, az önállóvá vált intézmény részére pedig - az új belépőkre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett - új azonosítót kell kiadni.

e) Két vagy több intézmény összevonása esetén a székhely szerinti intézmény OM azonosítója visszaadható, a többit be kell vonni.

(8) A közoktatási intézménytörzsben nyilvántartott intézményekre vonatkozóan az OM adategyeztetést, illetve felülvizsgálatot rendelhet el, melynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok aktualitásának megállapítása. Az Iroda a közoktatási intézménytörzs aktuális állapotának elérhetőségét interneten keresztül biztosítja.

(9) Az OM - az Iroda által kezelt közoktatási intézménytörzs adatai alapján - elkészíti a közoktatási intézmények hivatalos jegyzékét, és intézkedik, hogy az az internet információs rendszerén keresztül hozzáférhető legyen, továbbá minden év december 31-éig közzéteszi az OM hivatalos lapjában."

9. §

Az R. 12/B. §-át követően a következő alcímmel és a 12/C-12/F. §-okkal egészül ki:

"A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszere

12/C. § (1) A közoktatási feladatot ellátó intézmény az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles minden év október 31-éig, illetve adatváltozás esetén a 12/B. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatással egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltatni.

(2) A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszerének (a továbbiakban: tájékoztató rendszer) alapjául szolgáló adatok begyűjtéséhez szükséges kérdőívet és annak elektronikus kitöltéséhez, kinyomtatásához, valamint az elektronikus formában történő beküldéshez szükséges szoftver eszközöket az Iroda bocsátja - térítésmentesen - az érintettek rendelkezésére. Amennyiben a közoktatási feladatot ellátó intézmény az OM által közzétett követelményrendszernek megfelelő adminisztrációs programot használ, a közoktatási intézmények tájékoztató rendszerben használt kérdőív és annak elektronikus változata e program segítségével is előállítható.

(3) A közoktatási intézménytörzsből való törlés esetén az intézményt, a megszűnt telephelyet, illetve a tagintézményt is törölni kell a tájékoztató rendszerből.

(4) Az adatok az internetről letölthetők, illetve - a költségek megtérítése ellenében - jegyzék formájában kinyomtathatók. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények biztosítják, hogy a tájékoztató rendszer közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisába bárki ingyenesen betekinthessen.

(5) A reklámfelületeken gazdasági reklám - a KIR üzemeltetését végző Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társasággal kötött megállapodás alapján - közzétehető.

Az azonosító szám igénylése és kiadása

12/D. § (1) A pedagógus-munkakörben, illetve a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, a pedagógiai előadó vagy a pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatott pedagógust az intézményvezető tizenöt napon belül bejelenti az Irodának az azonosító szám igénylése céljából. Az azonosító szám igénylése a 12/F. §-ban meghatározott módon történik. Az Iroda tízjegyű azonosító számmal látja el a pedagógust, amelyről térítésmentesen - a pedagógus nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének egyidejű feltüntetésével -igazolást állít ki. Az igazolást az Iroda a bejelentéstől számított hatvan napon belül megküldi az intézménynek, amely a beérkezéstől számított tizenöt napon belül a pedagógusnak átadja.

(2) A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklet "A közoktatás információs rendszere" alcímének 4. pontjában felsorolt adatokban történő változást a munkáltató a változást követő tizenöt napon belül közli az Irodával. Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén a pedagógus bejelentése alapján a munkáltató - az azonosító szám megváltoztatása nélkül - térítésmentesen igazolást állít ki a bejelentéstől számított 15 napon belül.

(3) Az azonosító szám a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabályozott módon kezelhető és használható fel. Az azonosító szám képzésének szabályait e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt pedagógus foglalkoztatása megszűnik, a munkáltató a jogviszony megszűnését a megszűnéstől számított tizenöt napon belül bejelenti az Irodának. Amennyiben a pedagógus másik közoktatási feladatot ellátó intézménnyel jogviszonyt nem létesít, az Iroda a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabályozott határidővel törli az adatait a nyilvántartásból. Ha e határidő lejárta után újból közoktatási feladatot ellátó intézménnyel jogviszonyt létesít, a pedagógust új azonosító számmal kell ellátni az e rendeletben meghatározott eljárás szerint.

12/E. § (1) A tanulói jogviszonyt első alkalommal létesítő tanuló adatait a 12/F. §-ban meghatározott módon a közoktatási feladatot ellátó intézmény vezetője a beiratkozást követő tizenöt napon belül megküldi az Irodának az azonosító szám kiadása céljából. Az Iroda a tanulót tízjegyű azonosító számmal látja el, amelyről térítésmentesen - a tanuló nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének egyidejű feltüntetésével - igazolást állít ki. Az igazolást az Iroda minden év szeptember 1-jéig megküldi az intézménynek, amely azt a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselőjének tizenöt napon belül átadja. Az ettől eltérő időpontban első alkalommal tanulói jogviszonyt létesítő tanulót - az e bekezdésben meghatározott módon - az intézményvezető a tanulói jogviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül az Irodának bejelenti azonosító szám igénylése céljából. Az igazolást az Iroda a bejelentéstől számított hatvan napon belül megküldi az intézménynek, amely a beérkezéstől számított tizenöt napon belül átadja azt a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselőjének.

(2) A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklet "A közoktatás információs rendszere" alcímének 6. pontjában felsorolt adatokban történő változást az intézményvezető a változást követő tizenöt napon belül közli az Irodával. Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén a tanuló bejelentése alapján az intézményvezető - az azonosító szám megváltoztatása nélkül - térítésmentesen igazolást állít ki a bejelentéstől számított 15 napon belül.

(3) Az azonosító szám a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabályozott módon kezelhető és használható fel. Az azonosító szám képzésének szabályait e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(4) A tanulói jogviszony megszűnését az intézmény vezetője a megszűnéstől számított tizenöt napon belül közli az Irodával. Az Iroda a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabályozott határidővel törli a tanuló adatait a nyilvántartásból. Ha e határidő lejárta után a tanuló újból tanulói jogviszonyt létesít, új azonosító számmal kell ellátni az e rendeletben meghatározott eljárás szerint.

12/F. § (1) Az azonosító számok kiadásához szükséges - az Iroda felé teljesítendő - adatszolgáltatás és hitelesítés módjai:

a) kizárólag papír alapon, az Irodától igényelhető adatlapon, az intézményvezető cégszerű aláírásával hitelesítve;

b) elektronikus és papír alapon, az intézményvezető cégszerű aláírásával hitelesítve az elektronikus változattal megegyező adattartalmú, kinyomtatott adatlapot; az elektronikus kitöltéséhez és kinyomtatásához, valamint az elektronikus formában történő beküldéshez szükséges szoftver eszközöket az Iroda térítésmentesen bocsátja az intézmények rendelkezésére;

c) elektronikus alapon, az intézményvezető fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesítve az elektronikus kitöltéséhez, valamint az elektronikus formában történő beküldéshez szükséges szoftver eszközöket az Iroda térítésmentesen bocsátja az intézmények rendelkezésére.

(2) Amennyiben a közoktatási intézmény rendelkezik internetes hozzáféréssel, az adatszolgáltatás és hitelesítés elektronikus módját köteles alkalmazni. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkező intézmények esetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti papír alapú hitelesítés alkalmazható. Ha a közoktatási intézmény nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, azonban az informatikai eszközeinek beszerzéséhez a központi költségvetésből az adatszolgáltatást megelőző öt évben támogatásban részesült, az elektronikus adatszolgáltatást és hitelesítési módot kell alkalmaznia."

10. §

Az R. 2-4. számú melléklete helyébe e rendelet 1-3. számú melléklete lép, továbbá az R. az e rendelet 4. számú mellékletével kiadott 5. számú melléklettel egészül ki.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

11. §

(1)[1] A pedagógusok, illetve a tanulók számára az azonosító számokat az R. e rendelettel kiegészült 12/D-12/F. §-aiban foglalt szabályok alkalmazásával első alkalommal 2005. április 1-je és június 15-e között kell az intézményvezetőknek megigényelniük. Az Irodának 2005. október 31-ig ki kell adnia az azonosító számokat tartalmazó igazolásokat, amelyeket az intézmény 2005. november 30-ig átad a pedagógusoknak, tanulóknak, illetve a kiskorú tanulók törvényes képviselőjének.

(2)[2] Ahol az R. közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt említ, azon - az egyházi fenntartású közoktatási intézményekben - egyházi személy jogviszonyt is érteni kell.

(3) A nem állami intézményfenntartók a közoktatás fejlesztését szolgáló tevékenységhez, illetőleg a számítógépes hálózat fejlesztéséhez és működtetéséhez az OM által kiírt pályázaton - a pályázati feltételek szerint - juthatnak támogatáshoz.

Hatályba léptető rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- az R. 5. §-ának (2) bekezdésében a "közalkalmazott, munkavállaló" szöveg helyébe "pedagógus", a "közalkalmazottat, munkavállalót" szöveg helyébe a "pedagógust" szöveg,

- a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben a 8/A. § (3), (6) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, az 1. számú melléklet I. rész 1. b) és II. rész 1. a) pontjában, valamint a 2. számú melléklet "Útmutató" című részében, továbbá az "Útmutató a kérelem űrlap pontjainak kitöltéséhez" című rész 3. pontjában a "Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ" szöveg helyébe a "Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht." szöveg lép.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 5. §-ának (3) bekezdése, a 7. §-ának (2) bekezdése és a 18/A. §-a.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez]

I.

Tájékoztató adatok a közoktatási intézményekről

A közoktatási feladatokat ellátó intézmények a KIR rendszerében kezelt közérdekű adataikat az OM, illetve a Közoktatási Információs Iroda által fenntartott honlapokon a következők szerint hozzák nyilvánosságra.

Az óvodák

1. Fel kell tüntetni az óvodavezető és helyettesei nevét, - hozzájárulásával - iskolai végzettségét és szakképzettségét, a vezetők félfogadási rendjét, továbbá - ha az óvodában működik - óvodaszéket, szülői szervezetet.

2. Tájékoztatót kell adni az óvoda személyi és tárgyi ellátottságáról, az óvónők nevének - az érintett hozzájárulásával - iskolai végzettségének és szakképzettségének felsorolásával. Rövid ismertetőt kell adni az óvodai csoportok számáról, szervezésének elveiről, az óvodához tartozó játszóudvar meglétéről, illetve hiányáról.

3. Ismertetni kell röviden az óvoda nevelési programjá-ban foglaltakat, az óvoda nevelési célkitűzéseit, azokat a speciális feladatokat - nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, idegen nyelvű óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása -, amelyet az óvoda nyújt az oda jelentkező gyermekek részére.

4. Az óvoda az említett adatokon kívül egyébként tájékoztatást nyújthat mindarról, amit fontosnak ítél.

Az iskolák

1. Fel kell tüntetni az intézmény vezetőjének és helyetteseinek nevét, - hozzájárulásukkal - iskolai végzettségét és szakképzettségét, a vezetők félfogadási rendjét, továbbá - ha az iskolában működik - az iskolaszéket, szülői szervezetet, diákönkormányzatot.

2. Ismertetni kell az intézmény személyi és tárgyi ellátottságát. Ennek keretében fel kell tüntetni a foglalkoztatott pedagógusok nevét, - az érintett hozzájárulásával - iskolai végzettségét és szakképzettségét, azt, hogy milyen tantárgyat oktatnak. Rövid ismertetőt kell adni az intézmény tantermi ellátottságáról, az iskolai könyvtárról, a testnevelési órák, a mindennapos testedzés megszervezéséről, a szaktantermekről.

3. Ismertetni kell az iskolai évfolyamok számát, az emelt szintű oktatás keretében tanított tantárgyakat, az oktatott idegen nyelveket, szakképzéssel kapcsolatos információkat, továbbá azt, ha az intézmény közreműködik a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában, a felnőttoktatásban, a két tanítási nyelvű oktatásban, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában.

4. Tájékoztatót kell adni a pedagógiai program legfontosabb célkitűzéseiről, az iskolában szervezett tanórán kívüli foglalkozásokról (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképző kör), a választható nem kötelező tanórai foglalkozásokról, az intézmény elmúlt két évben elért legfontosabb tanulmányi és más szakmai eredményeiről.

5. Az intézmény az említett adatokon kívül tájékoztatást nyújthat mindarról, amit fontosnak ítél.

A kollégiumok, diákotthonok

1. Fel kell tüntetni a kollégium vezetőj ének és helyetteseinek nevét, - hozzájárulásukkal - iskolai végzettségét és szakképzettségét, a vezetők félfogadási rendjét, továbbá - ha a kollégiumban működik - kollégiumi széket, szülői szervezetet, diákönkormányzatot.

2. Ismertetni kell a kollégium személyi és tárgyi ellátottságát. Ennek keretében fel kell tüntetni a foglalkoztatott pedagógusok nevét, - az érintett hozzájárulásával - iskolai végzettségét és szakképzettségét. Rövid ismertetőt kell adni a kollégium helyiségellátottságáról, az elhelyezési körülményekről, a szabadidős-helyiségekről, a kollégiumi könyvtárról, a szaktantermekről.

3. Ismertetni kell azokat az iskolákat, amelyeknek a tanulói elhelyezést nyerhetnek a kollégiumban, továbbá azt, ha a kollégium sajátos tehetséggondozást lát el, illetve közreműködik a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában.

4. Tájékoztatót kell adni a pedagógiai program legfontosabb célkitűzéseiről, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról, a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokról (szakkör, érdeklődési kör, önképző kör), a választható nem kötelező tanórai foglalkozásokról.

5. A kollégium az említett adatokon kívül tájékoztatást nyújthat mindarról, amit fontosnak ítél.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

1. Fel kell tüntetni a szakszolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjének és helyetteseinek nevét - hozzájárulásával -iskolai végzettségét és szakképzettségét, a vezetők félfogadási rendjét.

2. Ismertetni kell, hogy melyek azok a pedagógiai-szakmai szolgáltatások, amelyek az adott intézményen belül igénybe vehetők, továbbá azokat az időpontokat, amikor a szülők a gyermekeikkel felkereshetik az intézményt.

3. Az intézmény az említett adatokon kívül tájékoztatást nyújthat mindarról, amit fontosnak ítél.

A pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmények

1. Fel kell tüntetni az intézmény vezetőjének és helyetteseinek nevét - hozzájárulásával - iskolai végzettségét és szakképzettségét, a vezetők félfogadási rendjét.

2. Ismertetni kell, hogy melyek azok a szakszolgálatok, amelyek az adott intézményben igénybe vehetők, továbbá azokat az időpontokat, amikor a pedagógusok, a tanulók és a szülők felkereshetik az intézményt.

3. Az intézmény az említett adatokon kívül tájékoztatást nyújthat mindarról, amit fontosnak ítél.

II.

Az adatok intézményenkénti feldolgozásának rendje

A közérdekű adatokat a következő intézményi csoportosítás szerint kell felosztani:

1.

- óvodák

- általános iskolák

- szakiskolák

= speciális szakiskolák

= készségfejlesztő speciális szakiskolák

= előkészítő szakiskolák

- gimnáziumok

- szakközépiskolák

- alapfokú művészetoktatási intézmények

- kollégiumok, diákotthonok

2.

- gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő- és gondozóközpont (beleértve a feladatellátásban közreműködő nem közoktatási intézményeket is)

- fejlesztő felkészítést végző intézmények

- tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

- országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság

- nevelési tanácsadó

- logopédiai intézet

- továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

- konduktív pedagógiai intézmény

3.

- pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény

4.

- egységes iskolák

- összetett iskolák

- közös igazgatású közoktatási intézmények

- általános művelődési központok

- egységes gyógypedagógiai módszertani központ

5.

- központi műhely

2. számú melléklet a 310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelethez

[3. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez]

Adatlapok a közoktatás információs rendszerébe történő bejelentkezéshez, a változásjelentéshez és a megszűnéshez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYTÖRZSBE VALÓ BEJELENTKEZÉSRE ÉS ADATMÓDOSÍTÁSRA ALKALMAS ADATLAP CSOMAGHOZ

Általános kitöltési útmutató

1. Az adatlapok kitöltése előtt a legfontosabb feladat annak végiggondolása, hogy az érintett közoktatási feladatot ellátó intézmény az alapító okiratában meghatározottak szerint milyen feladatokat lát el. A kitöltési lapok egész rendszere ugyanis erre az adatra épül. Az információszolgáltatás lényege, hogy a mindenki számára egységes, az intézmény típusára és fenntartójára vonatkozó adatlapokon kívül már csak a feladatellátáshoz igazodó adatlapokat kell megismerni és értelemszerűen az útmutató alapján kitölteni.

Az OM-0010 és OM-0011 adatlapokat azok az intézmények töltik ki, amelyek először jelentkeznek be a KIR-be, vagy jogutóddal megszűntette a fenntartója.

A hivatalos közoktatási intézménytörzsben szereplő intézmények intézményi és fenntartói adatváltozásainak bejelentésére az OM-0020 és OM-0021 adatlapokat kell alkalmazni. A fenntartói társulásban résztvevő fenntartók adatainak változását az OM-0022 lapon kell részletezni.

Az OM-0012-es és az OM-0013-as lapokat - bejelentkezés és adatváltozás esetén is - az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelően kell kitölteni.

Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelően minden adatlap típusból legalább egyet ki kell tölteni. Amennyiben egy bizonyos feladatot az intézmény több telephelyen is ellát, 5 telephelyenként az - adott feladathoz tartozó - adatlapból újat kell kitölteni. (Pl. Egy intézmény 8 telephelyen lát el általános iskolai feladatokat. Az OM-0012/020 lapból kettőt kell kitöltenie, mivel egy adatlapon csak 5 telephelyre vonatkozóan adhatók meg az adatok.)

OM-0012/- kezdetű adatlapot kitöltése esetén, kötelező az OM 0013-as adatlapot is mellékelni. Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Minden adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával kell hitelesítenie.

A feladatellátásra vonatkozó lapokat a Lapszám rovatban folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Részletes kitöltési útmutató

Kitöltési útmutató az OM-0010 számú adatlaphoz

Az OM-0010 adatlapot minden, a hivatalos közoktatási intézménytörzsbe elsőként bejelentkező intézménynek ki kell töltenie.

Az első bekeretezett rész a fenntartóra vonatkozó adatokat tartalmazza. A fenntartó típusát az alábbi listából kell kiválasztani, majd a hozzá tartozó háromjegyű azonosítót kell a megfelelő rovatba beírni.

- 010 községi önkormányzat;

- 011 városi önkormányzat;

- 012 megyei jogú városi önkormányzat;

- 013 fővárosi kerületi önkormányzat;

- 014 megyei önkormányzat;

- 015 fővárosi önkormányzat;

- 020 állami szerv;

- 030 helyi kisebbségi önkormányzat;

- 031 országos kisebbségi önkormányzat;

- 040 egyházi jogi személy;

- 050 korlátolt felelősségű társaság;

- 051 szövetkezet;

- 052 részvénytársaság;

- 060 állami felsőoktatási intézmény;

- 061 egyházi felsőoktatási intézmény;

- 062 egyéb felsőoktatási intézmény;

- 070 alapítvány;

- 071 közalapítvány;

- 072 közhasznú alapítvány;

- 080 közhasznú társaság;

- 090 egyéni vállalkozó;

- 100 egyesület;

- 101 közhasznú egyesület;

- 110 egyéb (melléírva a fenntartó típusát);

- 120 önkormányzatok fenntartói társulása (az OM-0011 adatlapot is ki kell tölteni!);

- 121 nem önkormányzatok fenntartói társulása (az OM-0011 adatlapot is ki kell tölteni!);

- 122 többcélú kistérségi társulás (az OM-0011 adatlapot is ki kell tölteni!);

- 130 külföldi, EU tagállam;

- 140 külföldi, nem EU tagállam.

A 110-es kóddal kell jelölni azokat a fenntartókat, akik nem tartoznak egyik felsorolt fenntartói körbe sem, majd fenntartó típusát is meg kell adni. Amennyiben a fenntartó típusa fenntartói társulás (kód: 120,121), az OM-0011 adatlapot is ki kell tölteni. A 120 kódjelzésű fenntartói társulás csak önkormányzatok társulása esetén használható. Ha nem önkormányzati társulásról van szó, a 121-es kódszámot kell használni.

A KSH statisztikai számjel mezőbe az egységes statisztikai számjel 1-8 számjegyét (törzsszámot) kell beírni.

Az egységes statisztikai számjel felépítése

A fenntartó hivatalos megnevezésén a cégszerű hivatalos okiratokon alkalmazott elnevezését kell érteni. A fenntartó címadatainak megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni (pl. Kossuth körút 6., Bisinger sétány 12. stb.) .

A fenntartó képviselője rovatba annak a személynek elérhetőségét kell megadni, akivel szükség esetén az Oktatási Minisztérium kapcsolatba tud lépni. A beosztás, tisztség esetén, például az alapítvány esetén, a Kuratórium elnökét kell megadni, önkormányzatnál a polgármestert. A fenntartó képviselője címadatainak megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni.

Az adatlap harmadik rovatába az intézményre vonatkozó adatokat kell megadni. Az intézmény típusa rovatba a következő háromjegyű kódszámok valamelyikét kell beírni:

- 010 egy közoktatási feladatot ellátó intézmény (óvoda);

- 100 egységes iskola;

- 110 összetett iskola;

- 170 közös igazgatású közoktatási intézmény;

- 180 általános művelődési központ;

- 220 egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény;

- 230 egyéb (melléírva az intézmény típusát) . Többcélú intézmények:

100 Egységes iskola: pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el.

110 Összetett iskola: pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg.

170: Közös igazgatású közoktatási intézmény: szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási és nem közoktatási intézmények feladatait látja el.

180: Általános művelődési központ: szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát.

220: Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény: hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet.

230: A közoktatási törvény 122. § (11) bekezdése alapján a kiegészítő kisebbségi oktatás feladatainak az ellátására létrehozott nyelvoktató kisebbségi iskolát is többek között ezzel a számmal kell jelölni.

Ha az új intézmény jogutódlás folytán jött létre (szétválás, összevonás vagy fenntartóváltás), az intézmény jogelőddel rendelkezik rovatba X-et kell tenni, majd a jogelőd intézmény/intézmények OM azonosítóit fel kell sorolni.

Hivatalos megnevezés: az intézmény alapító okiratában szereplő elnevezése.

Intézmény rövid neve: Az intézmény nevének 32 karakternél nem hosszabb rövidítése, mely megegyezhet az intézmény hivatalos elnevezésével. Hivatalos iratokon a rövid név nem alkalmazható.

Az intézményvezető hivatali címe az a cím, ahol az intézmény székhelye található.

Az adatlap második oldalán az intézmény székhelyen kívüli feladatellátási helyeit kell felsorolni. Ha az intézmény több különböző cím alatt található épületben látja el a feladatokat, minden olyan épület, amely nem a székhelyen található (székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található), telephelynek minősül. Nem minősül több telephelynek ugyanazon cím alatt található több épület. A telephely lehet adott településen belül vagy másik településen is.

Amennyiben az intézménynek négynél több telephelye van, az oldal fénymásolható.

Telephely kategória:

Tagintézmény: Amennyiben a telephely tagintézményként üzemel, a rovatba X jelet kell tenni. (Tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el.) A telephely akkor minősül tagintézménynek, ha a fenntartó az alapító okiratában annak nyilvánította. E döntésnél figyelembe kell venni a székhelytől való távolságot, az ellátott feladatokat, az irányítás, a képviselet megvalósításának lehetőségeit. Tagintézmény keretében kizárólagosan a közoktatási intézmény alapfeladata látható el,

vagyis az a feladat, amely meghatározza az intézmény típusát. Ilyen feladat lehet a székhelyen ellátott feladattal azonos vagy a székhelyen ellátott feladattól különböző típusú feladat.

Intézményegység: Amennyiben a telephely intézményegység, tegyen a rovatba X-et. [Intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el.]

A telephelyeket a két számjegyből álló sorszáma rovatba meg kell sorszámozni (01,02,... 99) . A 00 sorszámot a telephelyek felsorolásakor nem szabad kiosztani, ez minden esetben az intézmény székhelyét jelöli. Az egyes feladatok ellátására vonatkozó adatlapokon minden esetben annak vagy azoknak a telephelyeknek a sorszámát kell majd feltüntetni, amelyek az adott feladatot ellátják.

A telephely hivatalos megnevezésén a tagintézmény esetén, a telephely teljes, hivatalos iratokon használt elnevezését kell érteni.

A telephelyre vonatkozó címadatok megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni (pl. Kossuth körút 6., Bisinger sétány 12. stb.) .

A telefonszám és a faxszám rovatokat akkor is ki kell tölteni, ha ugyanazon a vonalon hívható a székhely, illetve a telephelyek. Ha nincs telefon vagy fax, a rovatot üresen kell hagyni.

Az adatlap utolsó oldalán az intézmény által ellátott feladatokat kell megjelölni. A felsorolt feladat mellett található rovatba X jelet kell elhelyezni, amennyiben az intézmény az adott feladatot ellátja. Az X jellel jelölt feladatok mindegyikéhez legalább egy (illetve minden ötödik telephely után további) feladattellátáshoz tartozó adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapon a kiállítás alapjául szolgáló alapító okirat keltét is fel kell tüntetni. A bejelentő lapot az intézmény vezetőjének és a fenntartó képviselőjének is aláírásával kell hitelesíteni.

Kitöltési útmutató az OM-0011 számú adatlaphoz

Amennyiben az OM-0010 adatlap fenntartó típusa rovatba 120-as kódot írta be, az OM-0011 adatlapot is ki kell töltenie. Fenntartói társulás alatt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrehozott társulást kell érteni. Nem tekinthető társulásnak a más intézményfenntartók Polgári Törvénykönyv alapján történő együttműködése.

Az ügyvivő (gesztor) fenntartót az adott rovatban X-szel kell jelölni.

A fenntartó típusa mezőbe az OM-0010 adatlapnál felsorolt fenntartótípusokhoz tartozó háromjegyű kód valamelyikét kell megadni.

A KSH számjel rovaton a fenntartó egységes statisztikai számjelének 1-8 számjegyét (törzsszámot) kell érteni.

A fenntartó és a fenntartói társulás képviselőjére vonatkozó címadatok megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni.

Amennyiben a fenntartói társulásban négynél több fenntartó vesz részt, az adatlap második oldalát sokszorosítani kell. Ebben az esetben az adatlap alsó részén lévő rovatba a további fenntartóknak is aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesíteniük kell adataikat.

Kitöltési útmutató az OM-0020 számú adatlaphoz

Az OM-0020 adatlap azoknak a közoktatási intézmények adatváltozásainak bejelentésére szolgál, amelyek már bejelentkeztek a Közoktatás Információs Rendszerébe.

Az első bekeretezett rovatba az intézmény azonosítására szolgáló adatokat kell megadni: az intézmény hatjegyű OM azonosítóját, hivatalos megnevezését (a cégszerű hivatalos okiratokon alkalmazott elnevezése), telefonszámát.

Az adatlap első oldala az intézményi adatok módosítására, illetve az intézmény megszűnésének bejelentésére szolgál.

Az intézményi adatok módosításához a vastag kerettel jelölt rovatba X jelet kell tenni. A rovat további részében az új adatokat kell felsorolni. Az intézmény típusa rovatba a következő háromjegyű kódszámok valamelyikét kell beírni:

- 010 egy közoktatási feladatot ellátó intézmény (óvoda);

- 100 egységes iskola;

- 110 összetett iskola;

- 170 közös igazgatású közoktatási intézmény;

- 180 általános művelődési központ;

- 220 egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény

- 230 egyéb (melléírva az intézmény típusát) .

Az intézmény megszűnésének bejelentéséhez az Intézmény megszűnést jelölő, vastag keretes rovatba X jelet kell elhelyezni.

Amennyiben az intézmény jogutóddal szűnt meg, a megfelelő rovatba X-et kell tenni, majd a jogutód intézmény OM azonosítóját a megfelelő rovatba be kell írni. A megszűnt intézményre vonatkozó további információt (a jogutód intézmény mely részeként működik tovább) a megfelelő rovatba elhelyezett X jellel kell jelölni.

Az adatlap második oldala az intézmény telephelyeinek adatváltozás-bejelentésére (új telephely, telephely megszűnés, telephely adatmódosítás) szolgál.

A Kitöltés oka cím alatt:

Új telephely esetén az első rovatba X jelet kell elhelyezni, majd az Új vagy módosított telephely adatai táblázatban az új telephely valamennyi, részletes adatát meg kell adni. Az új telephelyen ellátott feladatokról a megfelelő adatlapokat ki kell tölteni, melynek mindegyikéhez Kiegészítő adatlapot kell mellékelni.

Telephely megszűnés esetén a Megszűnt telephely elnevezésű rovatba X-et kell tenni, és a megszűnt telephely adatait a "Kitöltés oka" rovatban fel kell sorolni. A telephely hivatalos megnevezésén a telephely teljes, hivatalos iratokon használt elnevezését kell érteni. A telephelyre vonatkozó címadatok megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni (pl. Kossuth körút 6., Bisinger sétány 12. stb.) . Telephely sorszámán az intézménytörzsbe való bejelentkezéskor megadott telephely sorszámot kell érteni.

Telephely adatainak módosítása esetén a megfelelő rovatba X-et kell tenni, majd a Kitöltés oka rovatban - az előbb felsoroltak alapján - az azonosításra szolgáló, módosítandó (régi) telephely adatokat meg kell adni. A telephely új adatait az Új vagy módosított telephely adatai rovatban kell felsorolni.

Új vagy módosított telephely adatai rovat kitöltésénél a megfelelő kétszámjegyű rovatba a telephely sorszámát kell megadni.

Telephely státusza:

Székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található.

Telephely: Ha az intézmény több különböző cím alatt található épületben látja el a feladatokat, minden olyan épület, amely nem a székhelyen található, telephelynek minősül. Nem minősül több telephelynek ugyanazon cím alatt található több épület. A telephely lehet adott településen belül, vagy másik településen is.

Tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el. A telephely akkor minősül tagintézménynek, ha a fenntartó az alapító okiratában annak nyilvánította.

Intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el.

A telephely hivatalos megnevezésén a telephely teljes, hivatalos iratokon használt elnevezését kell érteni. A telephelyre vonatkozó címadatok megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni (pl. Kossuth körút 6., Bisinger sétány 12. stb.) . A telefonszám és a faxszám rovatokat akkor is ki kell tölteni, ha ugyanazon a vonalon hívható a székhely, illetve a telephelyek. Ha nincs telefon vagy fax, a rovatot üresen kell hagyni.

Értelemszerűen abban az esetben, ha az intézmény székhelye megváltozik, két adatlapot kell kitölteni. Egyik adatlapon az eredeti 00 sorszámú székhely telephely sorszámot kap (05), a másik adatlapon a 05 számú telephely a 00 székhely sorszámot kapja. A 00 telephely státusza székhely, a 05-é telephely.

Az adatlapon a kiállítás alapjául szolgáló alapító okirat keltét is fel kell tüntetni. Az adatmódosító lapot az intézmény vezetőjének vagy a fenntartó képviselőjének aláírásával kell hitelesíteni.

Kitöltési útmutató az OM-0021 számú adatlaphoz

Amennyiben a fenntartó adataiban változás történt, az OM-0021 adatlapot kell kitölteni. A felső bekeretezett rész a fenntartó azonosítására szolgál, a régi adatokkal kell kitölteni. A KSH statisztikai számjel mezőbe az egységes statisztikai számjel 1-8 számjegyét (törzsszámot) kell beírni.

A fenntartó hivatalos megnevezésén a cégszerű hivatalos okiratokon alkalmazott elnevezését kell érteni.

Az alsó rovatba a fenntartó új adatait kell felsorolni. A fenntartó típusát az alábbi listából kell kiválasztani, majd a hozzá tartozó háromjegyű azonosítót kell a megfelelő rovatba beírni.

- 010 községi önkormányzat;

- 011 városi önkormányzat;

- 012 megyei jogú városi önkormányzat;

- 013 fővárosi kerületi önkormányzat;

- 014 megyei önkormányzat;

- 015 fővárosi önkormányzat;

- 020 állami szerv;

- 030 helyi kisebbségi önkormányzat;

- 031 országos kisebbségi önkormányzat;

- 040 egyházi jogi személy;

- 050 korlátolt felelősségű társaság;

- 051 szövetkezet;

- 052 részvénytársaság;

- 060 állami felsőoktatási intézmény;

- 061 egyházi felsőoktatási intézmény;

- 062 egyéb felsőoktatási intézmény;

- 070 alapítvány;

- 071 közalapítvány;

- 080 közhasznú társaság;

- 090 egyéni vállalkozó;

- 100 egyesület;

- 110 egyéb (melléírva a fenntartó típusát);

- 120 önkormányzatok fenntartói társulása (az OM-0011 adatlapot is ki kell tölteni!)

- 121 nem önkormányzatok fenntartói társulása (az OM-0011 adatlapot is ki kell tölteni!)

- 130 külföldi, EU tagállam;

- 140 külföldi, nem EU tagállam;

A 110-es kóddal kell jelölni azokat a fenntartókat, akik nem tartoznak egyik felsorolt fenntartói körbe sem, majd fenntartó típusát is meg kell adni.

A KSH statisztikai számjel mezőbe az egységes statisztikai számjel 1-8 számjegyét (törzsszámot) kell beírni.

A fenntartó hivatalos megnevezésén a cégszerű hivatalos okiratokon alkalmazott elnevezését kell érteni. A fenntartó címadatainak megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni (pl. Kossuth körút 6., Bisinger sétány 12. stb.)

A fenntartó képviselője rovatba annak a személynek elérhetőségét kell megadni, akivel szükség esetén az Oktatási Minisztérium kapcsolatba tud lépni. A fenntartó képviselője címadatainak megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni.

Kitöltési útmutató az OM-0022 számú adatlaphoz

Az OM-0022 Adatmódosító lapot akkor kell kitölteni, ha a fenntartói társulásban részt vevő fenntartók adataiban történt változás, a társulás új taggal bővül, illetve a társulás tagját törölni kell. Fenntartói társulás alatt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrehozott társulást kell érteni. Nem tekinthető társulásnak a más intézményfenntartók Polgári Törvénykönyv alapján történő együttműködése.

Az Adatmódosító lapon a fenntartói társulás egy tagjának adatait lehet módosítani. Az adatmódosító lap szükség szerint sokszorosítható. A fenntartói társulás tagja mezőben X jellel kell jelölni, hogy a felsorolt adatok új tag adatai, a meglévő tag adatai kerülnek módosításra, illetve a tagot törölni kell.

Az ügyvivő (gesztor) fenntartót az adott rovatban X-szel kell jelölni.

A fenntartó típusa mezőbe az OM-0021 adatlapnál felsorolt fenntartótípusokhoz tartozó háromjegyű kód valamelyikét kell megadni.

A KSH számjel rovaton a fenntartó egységes statisztikai számjelének 1-8 számjegyét (törzsszámot) kell érteni.

A fenntartó és a fenntartói társulás képviselőjére vonatkozó címadatok megadásakor a teljes utcacímet ki kell írni.

Az intézményi adatok rovatba azoknak az intézményeknek az OM azonosítóját kell megadni, amelyek fenntartóját a felsorolt változások érintik.

Kitöltési útmutató az OM-0012/010 számú adatlaphoz

Az OM-0012/100 számú adatlapot abban az esetben kell kitölteni, ha a közoktatási intézmény óvodai feladatot lát el (Az OM-0010-es adatlap harmadik oldalán óvodai feladatok ellátását jelölte) . Az adatlap kitöltésére nemcsak az önálló

óvodák esetében van szükség, hanem abban az esetben is, ha ezt a feladatot többcélú intézmény keretében, tehát közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban látják el.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba az óvodai férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben az óvodai adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet óvodai jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalakat sokszorosítani lehet.

Ha az óvodai feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephely közül ki kell választani, melyek látják el az óvodai feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsoroltjellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen az óvodai feladatra jellemző.

Általános feltételek szerint folyik az óvodai nevelés abban az esetben, ha az óvoda kizárólagosan az Óvodai nevelési országos alapprogramja alapján készítette el nevelési programját.

A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, illetőleg a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésénél beleértve a konduktív óvodai nevelés feladatait is, az óvodai nevelési program elkészítésénél alkalmazni kell a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelvét, illetve értelemszerűen a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

Az óvoda több különböző feladatot is elláthat. Egy óvodán belül megszervezhető az óvodai nevelés általános feltételek, sajátos nevelési igényű és nemzeti etnikai nevelés szerint. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést is szervezzenek. Ebben az esetben az adott oszlopban a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés jellemzője melletti és a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő jellemzője melletti rovatba is X jelet kell tenni.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Alapfeladatként ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok: a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/020 adatlaphoz

Az OM-0012/020 adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely általános iskolai feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba az általános iskolai férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben az általános iskolai adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet általános iskolai jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalakat sokszorosítani lehet.

Ha az általános iskolai feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephely közül ki kell választani, melyek látják el az általános iskolai feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen az általános iskolai feladatra jellemző.

Az adatlap 2. pontja a Tankötelezettek általános iskolai oktatására, a 3-6. pontok a felnőttoktatásra vonatkoznak.

Az oktatás munkarendjét annak alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján:

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát, vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukig, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőttoktatásban folytatják tanulmányaikat.

Általános feltételek szerint folyik az iskolai nevelés és oktatás abban az esetben, ha az iskola kizárólagosan a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján fogadta el a pedagógiai programját.

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Két tanítási nyelvű oktatás irányelvét, a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésének-oktatásának - beleértve a konduktív iskolai nevelés-oktatás feladatait is - a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is alkalmazni kell a helyi tanterv elkészítésénél.

Egy iskolán belül megszervezhető az iskolai nevelés-oktatás az általános feltételek szerint, s emellett a sajátos nevelési igényű tanulók részére, két tanítási nyelven stb. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést-oktatást szervezzenek. Ebben az esetben az adott oszlopban a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás jellemzője melletti és a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő jellemzője melletti rovatba is X jelet kell tenni.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Alapfeladatként ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok: a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/040 adatlaphoz

Az OM-0012/040 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely szakiskolai iskolai feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba a szakiskolai férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben a szakiskolai adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet szakiskolai jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalakat sokszorosítani lehet.

Ha a szakiskolai feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a szakiskolai feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen a szakiskolai feladatra jellemző. Az adatlap 2. pontja a tankötelezettek szakiskolai oktatására, a 3-6. pontok a felnőttoktatásra vonatkoznak.

Az oktatás munkarendjét annak alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény alapján:

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát, vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukig, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőttoktatásban folytatják tanulmányaikat.

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Két tanítási nyelvű oktatás irányelvét, a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésének-oktatásának - beleértve a konduktív iskolai nevelés-oktatás feladatait is - a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is alkalmazni kell a helyi tanterv elkészítésénél.

Egy iskolán belül megszervezhető az iskolai nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű tanulók részére, két tanítási nyelven stb. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést-oktatást szervezzenek. Ebben az esetben az adott oszlopban a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás jellemzője melletti és a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő jellemzője melletti rovatba is X jelet kell tenni.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Alapfeladatként ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok: a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/050 számú adatlaphoz

Az OM-0012/050 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely speciális szakiskolai feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

A Lapszám rovatot minden esetben ki kell tölteni. Egy lap esetén a 01 jelölést kell alkalmazni. Csak a speciális szakiskolai feladatokról kitöltött lapok számát kell a rovat kitöltésénél figyelembe venni. Az OM azonosítót minden lapra rá kell írni. A kitöltött adatlapok számát fel kell tüntetni az OM-0010. számú adatlapon.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba a speciális szakiskolai férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben a speciális szakiskolai adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalakat sokszorosítani lehet.

Speciális szakiskolai oktatás kizárólagosan a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra nem képes sajátos nevelési igényű tanulók részére szervezhető. A helyi tanterv elkészítésénél a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is alkalmazni kell. Az iskolának ki kell töltenie az OM 0013-as adatlapot is.

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Két tanítási nyelvű oktatás irányelvét is alkalmazni kell a helyi tanterv elkészítésénél.

Nem magyar nyelvű iskolai nevelés-oktatás bármilyen nem magyar nyelven folyhat, beleértve azokat a nyelveket is, amelyeken egyébként nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás szervezhető. Amennyiben például román, német, szerb nyelven szervezik az iskola nevelést-oktatást, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai neveléstől-oktatástól az elhatárolódás azon az alapon történik, hogy a helyi tanterv elkészítésénél alkalmazták-e a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét.

Abban az esetben, ha az iskola nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokat, vagy nem magyar nyelvű iskolai neveléstoktatást lát el, ki kell tölteni az e tevékenységgel kapcsolatos adatlapot is.

Az iskola különböző feladatokat láthat el. Egy iskolán belül megszervezhető az iskolai nevelés-oktatás az általános feltételek szerint, s e mellett a sajátos nevelési igényű tanulók részére, felnőttoktatás keretében, két tanítási nyelven stb. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést-oktatást szervezzenek.

Az oktatás munkarendjét annak alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik.

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát, vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukg, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőtt oktatásban folytatják tanulmányaikat.

Levelező oktatásban, illetve egyéb más sajátos oktatásban a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás, illetve a két tanítási nyelvű oktatás nem szervezhető meg, figyelembe véve, hogy az e tevékenységre kiadott irányelvekben meghatározott követelmények az adott időkeretben nem teljesíthetők.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/060 számú adatlaphoz

Az OM-0012/060 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely készségfejlesztő szakiskolai feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

A lapszám rovatot minden esetben ki kell tölteni. Egy lap esetén a 01 jelölést kell alkalmazni. Csak a készségfejlesztő szakiskolai feladatokról kitöltött lapok számát kell a rovat kitöltésénél figyelembe venni. Az OM azonosítót minden lapra rá kell írni. A kitöltött adatlapok számát fel kell tüntetni az OM-0010 számú adatlapon.

A készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás kizárólagosan a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére szervezhető. A helyi tanterv elkészítésénél a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is alkalmazni kell. Az iskolának ki kell töltenie az OM 0013-as adatlapot is.

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Két tanítási nyelvű oktatás irányelvét is alkalmazni kell a helyi tanterv elkészítésénél.

Nem magyar nyelvű iskolai nevelés-oktatás bármilyen nem magyar nyelven folyhat, beleértve azokat a nyelveket is, amelyeken egyébként nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás szervezhető. Amennyiben például román, német, szerb nyelven szervezik az iskola nevelést-oktatást a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai neveléstől-oktatástól az elhatárolódás azon az alapon történik, hogy a helyi tanterv elkészítésénél alkalmazták-e a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvét.

Abban az esetben, ha az iskola nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokat, vagy nem magyar nyelvű iskolai neveléstoktatást lát el, ki kell tölteni az e tevékenységgel kapcsolatos adatlap is.

Az iskola különböző feladatokat láthat el. Egy iskolán belül megszervezhető az iskolai nevelés-oktatás az általános feltételek szerint, s e mellett a sajátos nevelési igényű tanulók részére, felnőtt oktatás keretében, két tanítási nyelven stb. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést-oktatást szervezzenek.

Az oktatás munkarendjét annak alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik.

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát, vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukig, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőttoktatásban folytatják tanulmányaikat.

Levelező oktatásban, illetve egyéb más sajátos oktatásban a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás, illetve a két tanítási nyelvű oktatás nem szervezhető meg, figyelembe véve, hogy az e tevékenységre kiadott irányelvekben meghatározott követelmények az adott időkeretben nem teljesíthetők.

Kitöltési útmutató az OM-0012/070 számú adatlaphoz

Az OM-0012/070 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely előkészítő szakiskolai feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

A lapszám rovatot minden esetben ki kell tölteni. Egy lap esetén a 01 jelölést kell alkalmazni. Csak az előkészítő szakiskolai feladatokról kitöltött lapok számát kell a rovat kitöltésénél figyelembe venni. Az OM azonosítót minden lapra rá kell írni. A kitöltött adatlapok számát fel kell tüntetni az OM-0010 számú adatlapon.

Az előkészítő szakiskolai oktatás kizárólagosan az értelmi fogyatékos tanulók részére szervezhető. A helyi tanterv elkészítésénél a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is alkalmazni kell. Az iskolának ki kell töltenie az OM 0013-as adatlapot is.

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Két tanítási nyelvű oktatás irányelvét is alkalmazni kell a helyi tanterv elkészítésénél.

Nem magyar nyelvű iskolai nevelés-oktatás bármilyen nem magyar nyelven folyhat, beleértve azokat a nyelveket is, amelyeken egyébként nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás szervezhető. Amennyiben például román, német, szerb nyelven szervezik az iskola nevelést-oktatást a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai neveléstől-oktatástól az elhatárolódás azon az alapon történik, hogy a helyi tanterv elkészítésénél alkalmazták-e a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvét.

Abban az esetben, ha az iskola nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokat, vagy nem magyar nyelvű iskolai neveléstoktatást lát el, ki kell tölteni az e tevékenységgel kapcsolatos adatlapot is.

Az iskola különböző feladatokat láthat el. Egy iskolán belül megszervezhető az iskolai nevelés-oktatás az általános feltételek szerint, s e mellett a sajátos nevelési igényű tanulók részére, felnőttoktatás keretében, két tanítási nyelven stb. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést-oktatást szervezzenek.

Az oktatás munkarendjét annak az alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik.

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukig, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőttoktatásban folytatják tanulmányaikat.

Levelező oktatásban, illetve egyéb más sajátos oktatásban a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás, illetve a két tanítási nyelvű oktatás nem szervezhető meg, figyelembe véve, hogy az e tevékenységre kiadott irányelvekben meghatározott követelmények az adott időkeretben nem teljesíthetők.

Kitöltési útmutató az OM-0012/080 számú adatlaphoz

Az OM-0012/080 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely gimnáziumi feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba a gimnáziumi férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben a gimnáziumi adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalakat sokszorosítani lehet.

Ha a gimnáziumi feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a gimnáziumi feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen a gimnáziumi feladatra jellemző. Az adatlap 2-4 pontja a tankötelezettek, 5. pontja a felnőttoktatáshoz kapcsolódik.

Az oktatás munkarendjét annak alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik. A 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény alapján:

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát, vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukig, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőttoktatásban folytatják tanulmányaikat.

Egy iskolán belül megszervezhető az iskolai nevelés-oktatás az általános feltételek szerint, s emellett a sajátos nevelési igényű tanulók részére, két tanítási nyelven stb. Annak sincs akadálya, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést-oktatást szervezzenek. Ebben az esetben az adott oszlopban a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás jellemzője melletti és a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő jellemzője melletti rovatba is X jelet kell tenni.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Alapfeladatként ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok: a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/090 számú adatlaphoz

Az OM-0012/090 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, mely szakközépiskolai feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - egységes iskolában, összetett iskolában, közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba a szakközépiskolai férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben a szakközépiskolai adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges, sokszorosítsa az oldalakat.

Ha a szakközépiskolai feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látnak el szakközépiskolai feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen a szakközépiskolai feladatra jellemző. Az adatlap 2. pontja a tankötelezettek nevelési-oktatási feladatainak ellátására, a 3-6. pontok a felnőttoktatásra vonatkoznak.

Az oktatás munkarendjét annak alapján kell meghatározni, hogy a tananyag feldolgozása milyen időkeretben történik. A 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény alapján:

a) Nappali oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát.

b) Esti oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

c) Levelező oktatás munkarendje szerint készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában eléri az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

d) Egyéb más sajátos munkarendben készítik fel a tanulót abban az esetben, ha a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idő a tanítási év átlagában nem éri el az 52. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát, vagy egyáltalán nem kell tanórai foglalkozáson részt vennie a tanulónak.

Nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a nevelő-oktató munkát a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, és biztosítják a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az osztálybontásokat, az egyéni foglalkozásokat, valamint az egyéb iskolai alapszolgáltatásokat, pl. a napközi, tanítás előtti felügyelet. A nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt azok a tanulók, akik általában hatéves koruktól kezdődően huszonkét éves korukig, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben legfeljebb huszonöt éves korukig nem felnőttoktatásban folytatják tanulmányaikat.

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Alapfeladatként ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok: a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/120 számú adatlaphoz

Az OM-0012/120 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely alapfokú művészetoktatási feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba az alapfokú művészetoktatási intézmény férőhelyeinek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben a művészetoktatási adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges, az oldalt sokszorosítani lehet.

Az iskola különböző feladatokat láthat el, különböző művészeti ágakban szervezheti meg az oktatást.

Ha a művészetoktatási feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a művészetoktatási feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen az alapfokú művészetoktatási feladatra jellemző.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/130 számú adatlaphoz

Az OM-0012/130 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely diákotthoni, kollégiumi feladatot lát el, függetlenül attól, hogy önálló iskolaként vagy többcélú intézmény keretében - közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba a kollégiumi férőhelyek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben a kollégiumi adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges, az oldalt sokszorosítani lehet.

Ha a kollégiumi feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephely közül ki kell választani, melyek látják el a kollégiumi feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen a kollégiumi feladatra jellemző.

A diákotthon különböző iskolák tanulóit fogadhatja. Értelemszerűen az adott telephely/székhely oszlopába X jelet kell tenni, ha a kollégiumban, diákotthonban az adott sorban megjelölt típusú intézmény tanulóit elhelyezik. Előfordulhat, hogy valamennyi feladatot azonos helyszínen, például a székhelyen látnak el; vagy a különböző feladatok végrehajtása különböző helyszínen történik. Előfordulhat az is, hogy az azonos feladatokat különböző helyszíneken látnak el.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/140 számú adatlaphoz

Az OM-0012/090 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely pedagógiai szakszolgálat feladatát látja el, függetlenül attól, hogy önálló intézményként, iskolához kapcsolódva, illetve többcélú intézmény keretében - közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalt sokszorosítani lehet.

Ha a pedagógiai szakszolgálati feladatot csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen a szakszolgálatra jellemző.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/150 számú adatlaphoz

Az OM-0012/150 számú adatlapot ki kell töltenie minden olyan közoktatási intézménynek, amely pedagógiai szakmai szolgáltatást lát el, függetlenül attól, hogy önálló intézményként, illetve többcélú intézmény keretében - közös igazgatású közoktatási intézményben vagy általános művelődési központban.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalt sokszorosítani lehet.

Ha a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephely közül ki kell választani, melyek látják el a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatokat, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen a szakmai szolgáltatásra jellemző.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/160 számú adatlaphoz

Az OM-0012/160 adatlapot ki kell töltenie minden közoktatási intézménynek, amely központi műhely feladatait látja el, függetlenül attól, hogy a feladat ellátása önálló műhelyként vagy többcélú intézmény keretében történik.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba a központi műhely férőhelyeinek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben az adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalt sokszorosítani lehet.

A fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni azon telephelyek OM-0010 adatlapbeli sorszámait, ahol központi műhely feladatait látják el. Értelemszerűen az adott telephely/székhely oszlopába X jelet kell tenni, ha a központi műhely az adott sorban megjelölt típusú intézményt kiszolgálja. Előfordulhat, hogy valamennyi feladatot azonos helyszínen, például a székhelyen látnak el; vagy a különböző feladatok végrehajtása különböző helyszínen történik. Előfordulhat az is, hogy az azonos feladatokat különböző helyszíneken látják el.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/190 számú adatlaphoz

Az OM-0012/190 számú adatlapot kizárólagosan azok a nem közoktatási intézmények (pl. bölcsőde) töltik ki, amelyek részt vesznek a korai fejlesztés és gondozás feladatainak ellátásában.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba az intézmény férőhelyeinek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben az adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalt sokszorosítani lehet.

Ha a korai fejlesztés, gondozás feladatait csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a korai fejlesztés és gondozás feladatait, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen jellemző.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/200 számú adatlaphoz

Az OM-0012/200 számú adatlapot kizárólagosan azok a nem közoktatási intézmények (pl. gyermekotthon) töltik ki, amelyek részt vesznek a fejlesztő felkészítés feladatának ellátásában.

Az 1-es sorszámmal jelölt sorba az intézmény férőhelyeinek székhelyre és telephelyre vonatkozó összesített számát kell beírni. Amennyiben az adatlapból egynél többet kell kitölteni, az összesített férőhelyeket csak egy adatlapon szabad feltüntetni.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalt sokszorosítani lehet.

Ha a fejlesztő felkészítés feladatait csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a fejlesztő felkészítés feladatait, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen jellemző.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0012/210 számú adatlaphoz

Az OM-0012/210 számú adatlapot kizárólagosan azok a nem közoktatási intézmények (pl. egészségügyi intézmények) töltik ki, amelyek részt vesznek a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek/tanulók közoktatási feladatainak ellátásában.

Egy adatlapon a székhelyen kívül öt telephelyre vonatkozóan lehet jellemzőket megadni. Amennyiben szükséges az oldalt sokszorosítani lehet.

Ha a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásával kapcsolatos feladatokat csak az intézmény székhelyén látják el, a megfelelő jellemző sorának és a székhely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, és a telephelyekre vonatkozó oszlopok üresen maradnak. Ha a feladatot a telephelyen is ellátják, az OM-0010-es lapon felsorolt telephelyek közül ki kell választani, melyek látják el a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásának feladatait, majd azok OM-0010 adatlapbeli sorszámait a fejléc két számjegyű rovataiban fel kell sorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen jellemző.

Valamennyi feladatellátáshoz tartozó adatlapra rá kell írni az intézmény OM azonosítóját. Az adatlapot a Lapszám rovatban - az összes feladatellátásra vonatkozó adatlap figyelembevételével - folyamatos sorszámmal kell ellátni, majd minden sorszámozott laphoz kiegészítő adatlapot kell kitölteni.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

Kitöltési útmutató az OM-0013 számú adatlaphoz

Az OM-0013 számú, "Kiegészítő adatlap az intézményi feladatok ellátásához" adatlapot valamennyi feladatellátáshoz kapcsolódóan ki kell tölteni.

Az adatlap fejlécében az intézmény OM azonosítóját kell beírni.

A Kapcsolódó adatlap sorszáma rovatba valamely feladatellátáshoz kapcsolódó adatlapnak a lapszámát kell megadni, majd a feladatellátási adatlapokon felsorolt telephelyek sorszámait kell a fejléc két számjegyű rovataiban felsorolni. Az adatlap bal oldalán felsorolt jellemzők sorának és a telephely oszlopának találkozásánál X jelet kell elhelyezni, ha az adott tulajdonság az adott helyen az ellátott feladatra jellemző.

Amennyiben egy ellátott feladathoz több adatlapot is ki kellett tölteni (5-nél több telephelyen folyik az adott feladat ellátása), természetesen a részletező adatlapból is többet kell kitölteni. Ebben az esetben pl. a 2. és 3. sorszámmal jelölt általános iskolai feladatellátási adatlaphoz kettő darab Kiegészítő adatlapot kell kitölteni, melyeken a Kapcsolódó adatlap sorszáma rovatokban a 2, illetve 3 kerül beírásra, majd a megfelelő telephely sorszámokkal ellátott adatlapon kell a jellemzőket bejelölni.

Általános feltételek szerint folyik az óvodai/iskolai nevelés és oktatás abban az esetben, ha az óvoda/iskola kizárólagosan az Óvodai nevelési országos alapprogramja/Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján fogadta el a nevelési/pedagógiai programját.

A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai/iskolai nevelés-oktatás megszervezésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai/iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű nevelés-oktatás megszervezésénél a Két tanítási nyelvű oktatás irányelvét, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának - beleértve a konduktív nevelés-oktatás feladatait is - a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelvét is alkalmazni kell a helyi tanterv elkészítésénél.

A közoktatási törvény 122. § (11) bekezdése alapján az érintett országos kisebbségi önkormányzat a kiegészítő kisebbségi oktatás feladatainak az ellátására nyelvoktató kisebbségi iskolát létesít, a KIR-be bejelentkezéskor ki kell tölteni az OM 0013-as adatlapot.

Nem magyar nyelvű nevelés bármilyen nem magyar nyelven folyhat, beleértve azokat a nyelveket is, amelyeken egyébként nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás szervezhető. Amennyiben például román, német, szerb nyelven szervezik az oktatást, a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatástól az elhatárolódás azon az alapon történik, hogy a nevelési program elkészítésénél alkalmazták-e a Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás irányelvét.

Az általános feltételek szerinti nevelés alatt a nevelés nyelve nem a nemzeti, etnikai nevelés nyelvét jelöli. (Az itt megadható nyelvek a következők lehetnek: angol, német, francia, spanyol...)

A 3.3. pont tartalmazza a kisebbségi nyelveket, melyeket a következőkből kell kiválasztani: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, romén, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, cigány (romani, beás) .

A megadottaktól eltérő nyelveket a 3.3.3 egyéb sorban, a szaggatott vonalra kell beírni. A nyelv megadása után az adott telephelyhez tartozó rovatba X-et kell tenni.

Felzárkóztató oktatási szakasz: aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt tizenhat éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy-két éves felzárkóztató oktatásban vehet részt, a szakiskola kilencediktizedik évfolyamán. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet.

Az iskolai rendszerű szakképzéshez tartozó OKJ-s szakmacsoportok kódjait az alábbi listából kell kiválasztani, és megfelelő vonalakra beírni. Ezután a szakmacsoport megfelelő sorában X jellel kell jelölni, mely telephelyen folyik az adott ellátás.

Az adatlapot az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is aláírásával, illetve pecséttel kell jóváhagynia.

3. számú melléklet a 310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelethez

[4. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez]

A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszerében tárolható adatok köre

A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala - amennyiben egyéb jogszabályok nem tiltják - nem kötött a közoktatási feladatot ellátó intézmények engedélyéhez. A közérdekűnek nem minősített, de a KIR részét képező adatok kizárólag az intézmények vagy érintett személyek beleegyezésével hozhatók nyilvánosságra. A közérdekű adatok kezelését a Közoktatás Információs Rendszere biztosítja. A közérdekű adatok feldolgozásából keletkező adatok, illetve információk szintén közérdekűnek minősülnek.

Közérdekű adatok köre:

- Intézmények és telephelyeik azonosítására, illetve elérhetőségére vonatkozó adatok.

- Intézmények által ellátott közoktatási és egyéb feladatok részletező adatai, illetve a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és akkreditációs számok.

- Intézmények szervezésének formája és módja.

- Intézmények alapító okirata és az alapító okirattal összefüggésbe hozható egyéb okiratok.

- Intézményfenntartók azonosítására, illetve elérhetőségére vonatkozó adatok.

- Intézmények és telephelyek földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó és ezzel összefüggésbe hozható adatok.

- Intézmények pedagógiai, nevelési, szakmai és egyéb programjaira vonatkozó és ezzel összefüggésbe hozható adatok.

- Intézmények tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb verseny eredményei.

- Vizsgaeredmények statisztikai adatai intézményi bontásban.

- Intézmények minőségbiztosítási tevékenységét jellemző és ezzel összefüggésbe hozható adatok.

- Intézményekben működő szervezetekre vonatkozó és ezzel összefüggésbe hozható adatok.

- Humán erőforrásokra vonatkozó és ezzel összefüggésbe hozható adatok.

- Tárgyi erőforrásokra vonatkozó és ezzel összefüggésbe hozható adatok.

- Gyermekre, illetve tanulókra vonatkozó létszám és ezzel összefüggésbe hozható egyéb adatok.

- Gyermek- és diákjóléti adatok.

- Beiskolázásra, illetve továbbtanulásra vonatkozó és ezzel összefüggésbe hozható statisztikai adatok.

- Tankönyvkiadókra, tankönyvjegyzékre, intézményekben használt tankönyvekre, illetve taneszközökre vonatkozó adatok.

- Szakértői, vizsgáztatói és egyéb névjegyzékek, valamint ezekkel összefüggésbe hozható adatok.

4. számú melléklet a 310/2004. (XI. 13.) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez]

A pedagógus és a tanuló azonosító számának képzése

1. Az azonosító szám tízjegyű szám.

2. Az azonosító szám képzése:

a) az 1. számjegy konstans 7-es szám,

b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1901. január 1. között eltelt napok száma,

c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,

d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. Az azonosító szám 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosító számon belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.)

Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.